értekezés - Neveléstudományi Intézet - Szegedi Tudományegyetem

123. táblázat. A zenei hallási képességek fejlettsége a kísérleti, és kontrollcsoportban, valamint
a keresztmetszeti zenei képességvizsgálatunkban az egyes korosztályok
fejlettsége (%p)
Kísérlet Kontroll Keresztmetszeti vizsgálat átlagai
Összetevık Középsı
csoport
Középsı
csoport
Középsı
csoport
Nagycsoport 1. évfolyam 2. évfolyam
Átlag
SzórásÁtlagSzórásÁtlagSzórás
Átlag
Szórás
Átlag Szó-
rás
Átlag
Szórás
Implicit
szint
59 19 53 15 52 15 53 14 60 12 67 12
Explicit
szint
51 23 24 19 21 21 34 27 28 22 38 27
Dallamhallás
53 16 37 16 29 15 39 20 36 19 44 22
Harmónia-
Hallás
56 27 48 22 46 21 44 19 53 19 63 20
Ritmushallás
61 26 45 21 40 17 49 17 57 19 65 18
Hangszínhallás
Zenei ké-
70 23 59 23 60 24 62 21 72 16 83 15
pességek
átlaga
58 17 38 13 38 12 45 14 46 14 55 16
Kilenc hónapos zenei fejlesztı kísérletünk eredményeként a zenei hallási képességek
kimutatható fejlıdésére számítottunk. Az utóméréskor kapott fejlettségi mutatók elızetes várakozásunkat
igazolták. Összegezve, kilenc hónapos zenei fejlesztı kísérletünk a zenei hallási
képességek jelentıs fejlıdését eredményezte. A harmóniahallás kivételével, a zenei készség
és képességeket valamennyi szempont alapján rendszerezve a kísérletben részt vevı óvodások
fejlettebbek az utómérés során. A zenei hallás explicit szintjét jelentı éneklés és ritmustapsolás
készségei több mint 15%p-al, a zenei hallási képességek fejlettségi mutatója pedig 20%pal
magasabb a kísérleti csoportban (121. táblázat). A zenei hallás képességei közül három
olyan területet is láthatunk, ahol a kísérletben részt vevık átlagteljesítménye tíz, vagy ennél
több százalékkal múlja felül a kontrollcsoportban az utóméréskor született átlagteljesítményeket.
Ezek a dallam-, ritmus- és hangszínhallás képességei. Az elı- és utómérések alapján a
legjelentısebb mértékő – 36%p – fejlıdés a zenei hallás explicit szintjéhez tartozó készségek,
a hallás utáni éneklés és ritmustapsolás készségeinél következett be. A kontrollcsoport a legnagyobb
mértékő fejlıdést a harmóniahallásban (15%p), a ritmushallásban (14%p) és a zenei
hallás implicit szintjén érte el (13%p). A legkisebb mértékő fejlıdés pedig az explicit készségeknél
(4%p), illetve a hangszínhallásnál (5%p) következett be.
Továbbá kísérletünk alapján a zenei hallás implicit szintjérıl keresztmetszeti vizsgálatunk
eredményeivel összefüggésben is árnyaltabb képet kaptunk. Az eredmények arra engednek
következtetni, hogy elsı évfolyamon a hallás utáni reprodukció teljesítményének visszaesése
mellett, a hallás utáni megkülönböztetés területén sem következik be fejlıdés. Az implicit
szinthez tartozó készség és képesség-együttes fejlıdésének megtorpanása látható. E jelenség
okaként elsısorban a zenei fejlesztés elsı osztályban történı nagymértékő háttérbe szorulására
gondolhatunk. A lehetséges magyarázatokról bıvebben a 11. fejezetben, az összegzésben
írunk.
256