értekezés - Neveléstudományi Intézet - Szegedi Tudományegyetem

tartalmazza a fejlesztendı képességeknek pontos elemzését, a képességek és készségeik kritériumorientált
diagnosztikus értékelésének tesztrendszerét, valamint a „fejlıdési mutató” egyénenkénti
tesztfüzetét. Az egyes készségek fejlesztéséhez módszertani segédanyag is tartozik.
A tesztrendszer segítségével az elemi alapkészségek elsajátítási folyamatának feltérképezése
több mint 20 ezer gyermek részvételével történt. A széles körő vizsgálat eredményei lehetıvé
tették az elemi alapkészségek elsajátítási folyamatainak, az egyes összetevık fejlıdésének
pontos megismerését és a különbözı elsajátítási szintek kritériumainak meghatározását. A
tesztrendszer segítségével valamennyi készség esetében meghatározható az elsajátítás szintje:
elıkészítı, kezdı, haladó, befejezı szint, illetve a készség teljes elsajátítását jelentı optimum.
A DIFER tesztrendszer segítségével az egyes gyermekek fejlıdése óvodáskortól kezdıdıen
pontosan mérhetı, az átlagos fejlıdéssel összevethetı, az évek során figyelemmel kísérhetı, a
különbözı alapkészségek elsajátításának, begyakorlottságának mértéke pontosan megállapítható.
Az iskolai tanuláshoz és beilleszkedéshez alapvetıen fontos készségek, valamint a zenei
hallási képességek összefüggéseinek vizsgálata során a DIFER Programcsomag tesztrendszerét
alkalmaztuk. A továbbiakban a DIFER tesztrendszer által vizsgált alapkészségek jellemzıit
és az egyes készségek általános fejlettségi jellemzıit ezért részletesebben ismertetjük.
1.3.1. Írásmozgás-koordináció
A személyiség alaprendszerét alkotó alapkészségek egyike az írásmozgás-koordináció. A kéz
finommozgásainak koordinációja teszi lehetıvé az írás elsajátítását. Az írásmozgáskoordináció
a finommozgás sajátos változataként szabályozza a kicsiny vonalak és vonalkombinációk
pontos észlelésével, a szem és a kéz koordinációjával a leírást. A mőködés szabályozásához
az szükséges, hogy a megfelelı idegrostokat a velıshüvely körbevéve szigetelje.
Ez az érési folyamat a születés utáni öt-nyolc évben valósul meg. Az írásmozgáskoordináció
megfelelı fejlettsége az írás eredményes elsajátításának alapvetı feltétele. Fejlıdését
alapvetıen érési folyamatok határozzák meg, a vizsgálatok alátámasztják, hogy környezeti
tényezık, valamint szándékos gyakorlás kevéssé segítik a fejlıdést (Nagy, 2004c). A kutatások
alapján az iskolába lépık mintegy 35 százalékának érettsége a fejlıdés befejezı és
optimális szintjét éri el. 30 százalékuknak problémát okoz, illetve további 30 százalékuknak
még súlyosabb problémát jelent az írás elsajátítása, négy százalékuk pedig e tekintetben teljességgel
éretlen. A vizsgálatok tanulságai alapján az elıkészítı és kezdı szinten lévık esetében
leginkább a finommozgás koordinációt elısegítı játékok – gyurmázás, összerakós, kirakós
és építı játékok – hozhatnak fejlıdést. Amennyiben ezeken a szinteken lévı tanulók kerülnek
az elsı osztályba, számukra lehetıséget kell biztosítani naponta a hasonló jellegő játékokra.
Másodsorban a fejlıdés támogatásában a firkálás és rajzolás jelentısége fogalmazódik
meg (Miskolcziné, 2005).
1.3.2. Beszédhanghallás
A beszédészlelés az olvasás- és írástanulás egyik alapvetı feltétele. Az olvasástanulás kezdetét
alapvetıen befolyásolhatja a fonológiai mőveletek fejlettsége. A beszédhangokkal végzett
mőveletek képessége, a fonológiai tudatosság, szoros kapcsolatot mutat az olvasás elsajátításának
sikerességével (Snowling, 1980). Bradley és Bryant vizsgálata alapján a 4-5 éves korban,
fonéma-diszkriminációs tesztekben jobban teljesítı gyerekek esetében elırevetíthetı az
olvasás és helyesírás három-négy évvel késıbbi sikeressége (Bradley és Bryant, 1985).
A beszédhanghallás két összetevıje a beszédhang-felismerés (fonológiai észlelés) és a
beszédhang-kiemelés (fonológiai tudatosság). A beszédhanghallás elsı, implicit módon mő-
25