értekezés - Neveléstudományi Intézet - Szegedi Tudományegyetem

mindhárom explicit készségnél kimutatott (ld. 10. 13. és 33. ábra) – meglehetısen nagyarányú
alacsony teljesítmények mellett, a magasabb átlagértékek irányában meredeken csökkenı
eloszlásgörbét kaptunk (66. ábra).
%
40
35
30
25
20
15
10
5
0
5 15 25 35 45 55 65 75 85 95 %p
247
Kísérlet
Kontroll
66. ábra.
A zenei hallás explicit szintje fejlettségének eloszlása a kísérleti és a kontrollcsoportban az
elımérés alapján
Az utómérés eloszlásgörbéi egymástól jellegükben különböznek, a kísérleti csoport jelentıs
fejlıdését tükrözik. A kontrollcsoport esetében kapott görbe az elımérés eloszlásgörbéjéhez
hasonló. A két minta közötti egyik legszembetőnıbb különbséget abban látjuk, hogy a
kísérleti csoportban a gyerekeknek mindössze 2%-a teljesített 0 és 10%p között. A kontrollcsoportnál
ez az érték 34%. 10 és 20%p között ez az arány 8, illetve 17%, 20 és 30%p között
még mindig 11, illetve 19%. A két minta találkozási pontja 30 és 40% közé esik, ebben a teljesítménysávban
mindkét csoportból hasonló arányban teljesítettek a gyerekek. A kísérleti
csoport lapos eloszlásgörbéje enyhe emelkedést mutat és a 40-tól 80%-ig terjedı ponthatárok
között az egyes értékekhez hasonló arányú teljesítmények tartoznak. A kísérlet résztvevıinek
13%-a nyújtott 80 és 100%p közötti teljesítményt (67. ábra).
%
40
35
30
25
20
15
10
5
0
Kísérlet
Kontroll
5 15 25 35 45 55 65 75 85 95 %p
67. ábra.
A zenei hallás explicit szintje fejlettségének eloszlása a kísérleti és a kontrollcsoportban az
utómérés alapján
A zenei hallási képességek fejlettségének mutatója az elıméréskor mindkét csoportban
megegyezı 30%p, illetve 29%p volt. A két csoport szignifikáns fejlıdése mellett, az utóméréskor
a zenei fejlesztı kísérletben részt vevı gyerekek átlagteljesítménye 20%p-al magasabb
a külön fejlesztésben nem részesült gyerekek átlagértékénél (68. ábra).