értekezés - Neveléstudományi Intézet - Szegedi Tudományegyetem

hogy a kísérletben részt vevık között 16%-al csökkent a közepes – 40- 50%p-ot teljesítık
aránya, ezzel szemben 15%-al növekedett a magas – 70- 80%p – teljesítmények aránya. 20 és
30%p között pedig egy kisebb, helyi maximum figyelhetı meg. A középsı, 50-70%p közötti
teljesítménysávba tartozik a kísérleti gyerekek 29%-a. A 0 és 40%p közötti alsó sávba a kontrollcsoport
21%-a, míg a kísérletben részt vevık 13%-a tartozik. A kontrollcsoport a kísérletihez
képest inkább a középsı, 50-70%p kategóriában mutat jobb teljesítményt. A kontrollcsoport
fejlıdése inkább a normális eloszlás mentén valósult meg, a kísérleti csoportban pedig
a magasabb fejlettségő részminta növekedése tapasztalható. A teljesítmények felsı harmadába,
a legjobban teljesítık közé a kísérleti csoport 36%-a, a kontrollcsoporthoz tartozóknak
azonban mindössze 15%-a kerül.
%
30
25
20
15
10
5
0
Kísérlet
Kontroll
5 15 25 35 45 55 65 75 85 95 %p
64. ábra.
A zenei hallás implicit szintje fejlettségének eloszlása a kísérleti és a kontrollcsoportban az
utómérés alapján
A kísérleti csoportban a zenei hallás explicit szintjét jelentı éneklés és ritmustapsolás
készségei látványosan fejlıdtek. Az elımérés eredményeként kapott 15%p átlageredményhez
képest az utómérés átlaga 51%p. A kísérletben részt vevı gyerekek készségfejlıdése kilenc
hónap alatt 36%p fejlıdést mutat (65. ábra). A kontrollcsoport átlagos fejlıdése ezen a téren
nem éri el a szignifikáns mértéket.
%pont
60
Kísérlet
50
Kontroll
40
30
20
10
0
Elımérés Utómérés
65. ábra.
A zenei hallás explicit szintjének fejlıdése a kísérleti- és a
kontrollcsoportban
Az elımérés alkalmával az explicit készségekre mind a kísérleti-, mind a kontrollcsoportban
ebben az életkorban jellemzı – keresztmetszeti zenei képességvizsgálatunk során
246