értekezés - Neveléstudományi Intézet - Szegedi Tudományegyetem

A nemek szerint elvégzett regresszió-analízist a 110. táblázat mutatja. A táblázat oszlopaiban
csak a szignifikáns hozzájárulást mutató független változók rβ (%) értékeit tüntettük
fel. A lányok esetében a zenei hallási képességek átlagos fejlettsége a legnagyobb hozzájárulást
a helyesíráshoz mutatja. A lányoknál a helyesírás teljesítményének átlagtól való egyéni
eltéréseiért e modell alapján a zenei hallási képességek fejlettségének mértéke 27%-ban tehetı
felelıssé. A fiúknál ezzel szemben nincs kimutatható hatás. A szövegértı olvasáskészség fejlettségéhez
a lányoknál 14%, amíg a fiúknál 8%-os hozzájárulása mutatható ki a zenei hallási
képességeknek. A számolási készség terén a nemek szerint alkotott modell alapján nincs szignifikáns
hatás. Figyelemre méltó továbbá az is, hogy a lányok esetében a modellekben szereplı
független változók által megmagyarázott variancia készségenként csaknem a duplája a fiúknál
kapott értékeknek. A lányok alapkészségeinek fejlettségében második évfolyamon tehát
jelentısen nagyobb szerepet játszanak a modellekben szereplı független változók.
110. táblázat. A számolási készség, íráskészség, szóolvasás, és a zenei hallási képességek öszszefüggésrendszere
második évfolyamon a nemek szerint (regresszió-analízis,
megmagyarázott varianciák, rβ, %)
Független változók
Számolási készség Helyesírás Szövegértés
Fiúk Lányok Fiúk Lányok Fiúk Lányok
Számolási készség 9 26
Helyesírás 9
Szövegértés 10 25 10
ZHK 27 8 14
Megmagyarázott variancia 20 46 18 40 25 42
Megjegyzés: csak a szignifikáns magyarázóerejő változókat tüntettük fel.
A nemek szerinti összefüggés-vizsgálat eredményeit összegezve a korrelációszámítások
alapján a lányoknál az alapkészségekkel a zenei hallás minden területén szignifikáns, jellemzıen
közepes, a ritmushallás esetében közepesnél is erısebb korrelációkat láthatunk. Ezzel
szemben a fiúknál mindössze hét szignifikáns korreláció mutatható ki. A korrelációszámítás
alapján tehát az alapkészségek és zenei hallási képességek összefüggései között a legnagyobb
eltérés a nemek szerint második évfolyamon mutatkozik. A regresszió-analízis alapján például
nagyon jelentıs az eltérés a helyesíráskészségnél, ahol a lányoknál a zenei hallási képességek
által megmagyarázott variancia 27%, amíg a fiúknál nincs kimutatható hatás.
9.2.5. Az alapkészségek és a zenei hallási képességek összefüggései a szülıi
háttér szerint
A szülıi háttér, valamint a zenei hallási képességek és az alapkészségek összefüggéseit második
évfolyamon szintén az anya iskolázottsága alap-, közép- és felsıfokú végzettség szerint
felosztott részmintáin vizsgáltuk.
A variancia-analízis alapján második évfolyamon az alap és középfokú végzettséggel
rendelkezı anyák gyermekeinek fejlettsége a dallamhallás képességénél szignifikánsan különbözik
(111. táblázat). A ritmus-, harmóniahallás, illetve a zenei hallási képességek átlagos
fejlettsége, valamint a zenei hallás implicit és explicit szintje területén nincs szignifikáns különbség
a két részminta átlagai között. A felsıfokú végzettségő anyák gyermekei a harmóniahallás
képessége kivételével szignifikánsan magasabb teljesítményt nyújtottak az alapfokú
végzettségő anyai háttérrel rendelkezı gyermekekkel szemben. A zenei hallási képességek
233