értekezés - Neveléstudományi Intézet - Szegedi Tudományegyetem

85. táblázat. A zenei hallási képességek szülıi iskolázottság szerinti és korosztályonkénti fejlettsége
(%p), ANOVA
Összetevık
Alapfokú végzettség
Középfokú
végzettség
212
Felsıfokú
végzettség
Átlag Szórás Átlag Szórás Átlag Szórás
Levene p F p
Középsı
csoport
Dallamhallás 33 15 33 14 37 18 3,42 0,04 0,97 n.s.
Harmóniahallás 42 26 40 23 39 24 0,60 0,55 0,30 n.s.
Ritmushallás 31 22 32 22 38 25 2,08 0,13 1,73 n.s.
Hangszínhallás 53 28 68 28 65 25 0,81 0,45 4,98 0,01
Implicit szint 46 19 48 19 46 17 0,50 n.s. 0,16 n.s.
Explicit szint 16 18 19 20 28 24 3,35 0,04. 5,23 0,01
ZHK 36 13 38 13 40 16 0,85 n.s. 1,38 n.s.
Nagycsoport
Dallamhallás 34 16 44 19 48 17 0,44 n.s. 8,12 0,001
Harmóniahallás 34 23 38 25 38 21 0,93 n.s. 0,54 n.s.
Ritmushallás 36 23 46 21 52 21 0,34 n.s. 6,46 0,001
Hangszínhallás 65 28 68 24 75 24 0,79 n.s. 1,66 n.s.
Implicit szint 44 20 49 17 52 14 3,91 0,02 2,04 n.s.
Explicit szint 23 20 39 29 44 28 5,95 0,001 7,81 0,001
ZHK 37 15 45 14 49 12 0,53 n.s. 8,40 0,001
A továbbiakban a zenei hallási képességek és az elemi alapkészségek összefüggéseinek
szociális háttér szerinti összefüggéseit regresszió-analízissel vizsgáltuk. A 86. táblázat a zenei
hallás képességeinek regresszió-analízisét mutatja a DIFER-indexszel, mint függı változóval
az anya iskolázottsága szerint középsı és nagycsoportban. A táblázatban korcsoportonként az
rβ (%) értékeket tüntettük fel, továbbá a teljes mintára kapott megmagyarázott variancia értékét.
Hipotézisünkkel összhangban a zenei hallási képességek legnagyobb hozzájárulása az
elemi alapkészségek összevont mutatójához az alapfokú végzettséggel rendelkezı anyák
gyermekeinél mutatható ki. Az alapfokú végzettségő anyák gyermekei esetében a zenei hallás
négy vizsgált képessége által megmagyarázott variancia középsı csoportban 28, nagycsoportban
pedig 35%. A DIFER-index mutatójának egyéni eltéréseiért tehát a zenei képességek fejlettsége
középsı csoportban 28%-ban, nagycsoportban pedig már 35%-ban tehetık felelıssé.
A zenei képességek növekvı jelentıségére mutat rá az a tény is, hogy amíg középsı csoportban
a dallamhallás, nagycsoportban pedig már három zenei képesség, a harmónia-, ritmus- és
a hangszínhallás szignifikáns hozzájárulása is kimutatható. Az alacsony iskolázottságú szülık
gyermekei számára a zenei nevelés, a zenei képességek fejlesztése által nyújtott segítség lehetısége
mutatkozik meg abban is, hogy középsı csoportban az alapfokú végzettségő anyák
gyermekeinél a DIFER-index teljesítményében megmagyarázott variancia éppen a kétszerese
a teljes minta esetében megmagyarázott hatásnak, amely 14%. Szintén a zenei fejlesztés jelentıségét
támasztja alá, hogy alapfokú szülıi háttér esetében a kimutatott hatás több mint kilencszerese
ebben az életkorban a felsıfokú iskolai végzettségő szülık gyermekeinél kimutatott,
a zenei hallási képességek – mindössze 3% – hozzájárulásnak (86. táblázat).
A középfokú végzettségő anyák gyermekeinél a zenei hallás képességeinek hozzájárulása
a DIFER-index mutatójához jelentısen alacsonyabb, középsı csoportban 17%, nagycsoportban
pedig mindössze 13%. A felsıfokú végzettségő szülık gyermekeinél mutatható ki a
zenei képességeknek az elemi alapkészségek fejlettségéhez való legkisebb hozzájárulása. Kö-