értekezés - Neveléstudományi Intézet - Szegedi Tudományegyetem

a 79. táblázatban bemutatott regressziós modell alapján is megvizsgáltuk. A modellben függı
változóként a DIFER-index összevont mutatója, független változókként pedig a zenei hallás
képességei szerepelnek. A modell alapján a zenei hallási képességek által megmagyarázott
variancia középsı csoportban a fiúk esetében 11%, a lányoknál pedig 21%. Nagycsoportban a
regresszió-analízis is alátámasztja zenei képességek szerepének növekedését. A modell alapján
a DIFER-index mutatójának egyéni eltéréseiért a fiúknál 16%-ban, a lányoknál pedig
31%-ban a zenei képességek fejlettségének mértéke tehetı felelıssé.
Az egyes zenei képességeknek középsı csoportban a fiúk esetében a harmóniahallás
4%-os, a lányoknál pedig a dallamhallás 10, harmóniahallás 5 és a hangszínhallás 5%-os
szignifikáns hozzájárulása mutatható ki a DIFER-index mutatójához. Nagycsoportban a ritmushallás
szignifikáns magyarázóereje növekszik meg, amely a fiúknál 9%, a lányoknál pedig
25%. Továbbá a hangszínhallás képességének a DIFER-indexhez történı hozzájárulása
mindkét nem esetében 7%, szignifikáns értéket azonban csak a fiúknál kaptunk.
79. táblázat. A dallam-, harmónia-, ritmus- és hangszínhallás regresszió-analízise a DIFERindexszel,
mint függı változóval a nemek szerint középsı és nagycsoportban
Független változók
Középsı csoport
r β rβ (%) p
Fiúk Lányok Fiúk Lányok Fiúk Lányok Fiúk Lányok
Dallamhallás 0,11 0,31 0,03 0,32 0 10 n.s. 0,01
Harmóniahallás -0,16 -0,16 -0,23 -0,29 4 5 0,03 0,001
Ritmushallás 0,24 0,21 0,23 0,03 6 1 n.s. n.s.
Hangszínhallás 0,10 0,23 0,12 0,24 1 5 n.s. 0,02
Hatás R 2 11 21
Nagycsoport
Dallamhallás 0,20 0,21 -0,04 -0,02 0 0 n.s. n.s.
Harmóniahallás 0,08 0,05 -0,01 -0,12 0 0 n.s. n.s.
Ritmushallás 0,33 0,51 0,29 0,49 9 25 0,04 0,001
Hangszínhallás 0,31 0,30 0,25 0,22 7 7 0,03 n.s.
Hatás R 2 16 31
Az egyes elemi alapkészségek és a zenei hallás explicit és implicit szintje közötti összefüggéseket
a nemek szerint is megvizsgáltuk oly módon, hogy minden modellben egy-egy
elemi alapkészséget tettünk meg függı változónak, míg a többi elemi alapkészség és a zenei
hallás utáni megkülönböztetés, valamint a hallás utáni reprodukció független változókként
szerepeltek. A korosztályonkénti eredményeket a 80-81. táblázat mutatja. A táblázatokban
csak a szignifikáns magyarázóerejő változók értékeit tüntettük fel.
A fiúknál középsı csoportban a zenei hallás implicit, illetve explicit szintje szerinti felosztás
szerint elvégzett regresszió-analízis alapján nem mutatható ki szignifikáns hozzájárulás.
A lányoknál a szociális készségeknél a megmagyarázott varianciához hét százalékkal járul
a zenei hallás implicit szintjéhez kapcsolódó zenei készség- és képesség-együttes (80. táblázat).
A beszédhanghallás feldolgozásában a tapasztalati következtetés 16%-os, a zenei hallás
explicit szintje pedig 7%-os szignifikáns magyarázóerıvel bírnak. A relációszókincs esetében
szerény, egy százalék magyarázóereje van az implicit szintnek. A számolási készség
átlagteljesítményeinek egyéni eltéréseiben a lányoknál a zenei hallás explicit szintjének a modell
alapján 8%-os magyarázóereje mutatható ki (80. táblázat).
206