értekezés - Neveléstudományi Intézet - Szegedi Tudományegyetem

72. táblázat. Az szocialitás, elemi alapkészségek és a zenei hallás implicit és explicit szintjének
összefüggésrendszere középsı és nagycsoportban (regresszió-analízis, megmagyarázott
varianciák, rβ, %)
Független változók
Szocialitás
Írásmozgáskoordináció
Beszédhanghallás
199
Függı változók
Relációszókincs
Elemi számolás
Tapasztalati
következtetés
K.cs. Ncs. K.cs. Ncs. K.cs. Ncs. K.cs. Ncs. K.cs. Ncs. K.cs. Ncs.
Szocialitás 19 10 11 8 13 14
Írásmozgás-koordináció 16 7 10
Beszédhanghallás 8 8 15 7 14
Relációszókincs 11 8 18 9 7 12
Elemi számolás 8 11 12 8 10 11 26
Tapasztalati következtetés
14 15 16 8 13 12 26
Implicit szint 3 1 5
Explicit szint 4 3
Megmagyarázott
variancia
43 50 21 37 39 38 40 49 44 52 47 53
Megjegyzés: Kcs=középsı csoport; Ncs=nagycsoport. A táblázatban csak a szignifikáns magyarázóerejő változókat tüntettük
fel.
A továbbiakban azt vizsgáljuk, hogy az egyes zenei készségek és képességek – a zenei
képességteszt feladatai – közül melyek járulnak hozzá szignifikánsan a szociális és az egyes
elemi alapkészségek fejlettségéhez, illetve a DIFER-index összevont mutatójának értékéhez.
A regresszió-analízis során a szocialitást és az öt elemi alapkészséget, valamint a DIFERindexet
tettük meg függı változónak, a zenei képességteszt kilenc feladatát pedig független
változónak valamennyi modellben. Az eredményeket a 73. táblázat mutatja korcsoportonként.
A táblázatban a zenei készségek és képességek közül csak azokat tüntettük fel, amelyek valamely
alapkészséghez szignifikáns hozzájárulást mutatnak, továbbá csak azokat az értékeket,
amelyek szignifikánsak. Eredményeink szerint középsı csoportban mindössze négy, nagycsoportban
pedig három zenei készség, illetve képesség járul hozzá szignifikánsan az egyes elemi
alapkészségek fejlettségéhez. Az eredmények alapján a ritmikai készségek jelentısége fogalmazódik
meg elsıként. Középsı csoportban a ritmustapsolás a szocialitás és két elemi alapkészség
– írásmozgás-koordináció és elemi számolás – fejlettségében is kizárólagos, szignifikáns
magyarázóerıvel bír. Továbbá a DIFER-index összevont mutatójához a megmagyarázott
variancia 6%-át szintén a ritmusreprodukció készsége nyújtja. Ugyancsak egy másik, reprodukcióhoz
kapcsolódó készség, a hallás utáni dallaméneklés készségének 9%-os magyarázóereje
látható a beszédhanghallás, illetve a relációszókincs teljesítményéhez. A relációszókincs
eredményességéhez további, kisebb mértékő, de szignifikáns hozzájárulást nyújt még, egy, a
harmóniahallás részeként vizsgált zenei készség, az akkord-megkülönböztetés is a középsı
csoportban. Továbbá szintén az akkord-megkülönböztetés 3%-os, illetve a hangszínhallás 2%os
hozzájárulása mutatható ki középsı csoportban a tapasztalati következtetéshez. A DIFERindex
esetében középsı csoportban a zenei képességteszt feladatai által a modell változói által
megmagyarázott variancia 19% (73. táblázat).
Nagycsoportban tovább nı a ritmushallás két összetevıjének, a hallás utáni megkülönböztetésnek,
és hallás utáni reprodukciónak a jelentısége. A regressziós modellek alapján – a
már középsı csoportban is jelentıs szerepet játszó ritmus reprodukció mellett – a ritmikai
mintázatok hallás utáni megkülönböztetése is fontos szerephez jut. A hat vizsgált elemi alapkészségben
nyújtott teljesítmények közül öt esetben szignifikáns hozzájárulást mutat a ritmushallás
e két készségösszetevıjének valamelyike. Az elemi számolás készségéhez pedig