értekezés - Neveléstudományi Intézet - Szegedi Tudományegyetem
értekezés - Neveléstudományi Intézet - Szegedi Tudományegyetem értekezés - Neveléstudományi Intézet - Szegedi Tudományegyetem
8.2. Az elemi alapkészségek és a zenei hallási képességek összefüggései 8.2.1. Az elemi alapkészségek és a zenei hallási képességek közötti korrelációk Az elemi alapkészségek és a zenei hallás készség- és képesség-összetevıinek összefüggéseit korrelációszámítással vizsgáltuk. Elızetes várakozásunkkal megegyezıen különbözı mértékő, de szignifikáns korrelációk láthatók a zenei hallási képességek, valamint az elemi alapkészségek között mindkét óvodás korosztályban. A korrelációs együtthatók alapján közepesnél gyengébb, szignifikáns kapcsolat mutatható ki az elemi alapkészségek és a vizsgált zenei képességek között (69. táblázat). A korrelációszámítások szerint legszorosabb összefüggés a zenei képességek és a DIFER-index, az elemi alapkészségek összevont mutatója között mutatható ki mind középsı, mind nagycsoportban. Középsı csoportban a zenei hallás explicit szintje, ezzel szemben nagycsoportban az implicit szinthez kapcsolódó zenei készségek és képességek mutatnak szignifikáns kapcsolatot; a korrelációs együtthatók középsı csoportban r=0,34, nagycsoportban r=0,32. A ZHK és a DIFER-index korrelációs együtthatója nagycsoportban az elıbbiekkel hasonló erısségő, r=0,30, középsıben azonban ez a mutató szintén szignifikáns kapcsolatot, de mindössze r=0,15 erısségő korrelációt jelez. Várakozásunknak megfelelıen a beszédhanghallás készsége középsı csoportban mutat erısebb korrelációt a zenei hallás reprodukciós készségeivel. Hasonló erısségő összefüggés (r=29, és r=0,30) jellemzi a beszédhanghallás és számolási képesség kapcsolatát az éneklés és ritmustapsolás képességeivel, továbbá megegyezı r=0,24 korrelációs együtthatókat kaptunk az írásmozgás-koordináció és a tapasztalati következtetés esetében. Alacsonyabb, r=0,22, illetve r=0,21 korrelációs együtthatók mutathatók ki a szocialitás és a relációszókincs és a zenei hallás explicit szintje között. Nagycsoportban a tapasztalati következtetés korrelációs együtthatója (r=0,32) mutatja a legszorosabb kapcsolatot a zenei hallás implicit szintjével. A beszédhanghallás korrelációja r=0,23, a relációszókincs összefüggése pedig r=0,25. A ZHK korrelációs együtthatója a számolási készséggel r=0,26. A zenei hallási képességek fejlettségi mutatójának korrelációi nagycsoportban az elemi alapkészségekkel a középsı csoporténál erısebbek. Érdekes és nem várt eredmény, hogy a két korosztály közötti legszembeötlıbb különbséget az jelenti, hogy amíg középsı csoportban a zenei hallás explicit szintje, a hallás utáni reprodukció kapcsolódik szignifikánsan minden vizsgált elemi alapkészséghez, addig nagycsoportban éppen ellenkezıleg, a hallás utáni megkülönböztetés készségeit és képességeit magába foglaló, a zenei hallás implicit szintje mutat minden elemi alapkészséggel kapcsolatot. Középsı csoportban az implicit szint esetében nullához közeli értékeket kaptunk. Nagycsoportban ezzel szemben az éneklési és ritmustapsolási készségek fejlettsége nem mutat semmiféle kapcsolatot az elemi alapkészségekkel. Ez alól kivételt a számolási készség jelent, amely nagycsoportban alacsony korrelációs együtthatóval, de szignifikánsan kapcsolódik mind az implicit, mind az explicit szinthez, illetve r=0,26 korrelációs együtthatóval a zenei hallási képességekhez. Középsı csoportban tehát azok a gyerekek teljesítenek jobban az elemi alapkészségeket vizsgáló feladatokban, akik fejlettebb éneklési és ritmustapsolási készségekkel rendelkeznek. Ezzel szemben nagycsoportban a jobb elemi alapkészség teszteredményekhez a zenei képességek közül inkább a fejlettebb zenei hallás utáni megkülönböztetéshez kapcsolódó készségek és képességek társulnak. A nullához közeli korrelációs együtthatók azt jelzik, hogy – az elemi számolás kivételével – a jobb éneklési és ritmustapsolási készségek az elemi alapkészségek fejlettségében nagycsoportban nem játszanak szerepet. A hetedik fejezetben ismertetett zenei képességvizsgálatunk megmutatta, továbbá a 68. táblázat eredményei is azt jelzik, hogy amíg a zenei hangok hallási differenciálásához tartozó készségek és képességek fejlettsége középsı és nagycsoportos korban már viszonylag magas szinten áll, és a két korosztály között alig mutatnak fejlıdést, addig középsı csoportban a rep- 194
odukcióhoz kapcsolódó készségek fejletlenebbek, de nagycsoportos korra jelentıs fejlıdésen mennek keresztül. Korrelációszámítás alapján pedig az is látható, hogy a zenei hallás implicit és explicit szintjéhez tartozó készségek és képességek között nincs összefüggés egyik óvodás korosztály esetében sem. A zenei képességek fejlıdése során a zenei hallás két szintjét alkotó készségek és képességek közeledése, szorosabb kapcsolata csak a késıbbiekben alakul ki. Az általános iskola elsı évfolyamán a két terület között már közepes erısségő, szignifikáns korrelációt kaptunk. Óvodáskorban nem jellemzı tehát, hogy a fejlett zenei mintázat-felismeréssel, jó zenei hallás utáni megkülönböztetı képességekkel rendelkezı gyerekek hasonlóan fejlett pszichomotoros, éneklési és ritmustapsolási készségekkel is rendelkezzenek. Vizsgálatunk alapján középsı csoportban, az elemi alapkészségek fejlıdésének korai szakaszában az eredményességhez nagyobb segítséget nyújtanak a fejlettebb reprodukciós zenei képességek. Nagycsoportban azonban, amikor az éneklési és ritmustapsolási készségek területén a gyerekek többségénél jelentısebb fejlıdés következik be, az eredmények alapján a továbbiakban már inkább a jobb hallás utáni megkülönböztetési képességek jelentenek kimutatható elınyt. A jelenség hátterében álló lehetséges magyarázatokra az összegzésben (11. fejezet) visszatérünk. 69. táblázat. A zenei hallás implicit és explicit szintje, valamint a zenei hallási képességek és az elemi alapkészségek korrelációi középsı és nagycsoportban Korrelációk Középsı csoport n=198 Nagycsoport n=146 Implicit szint Explicit szint ZHK 195 Implicit szint Explicit szint Szocialitás ,11 ,22** ,21** ,20* ,11 ,22** Írásmozgáskoordináció ZHK -,05 ,24** ,08 ,20* -,01 ,15 Beszédhanghallás ,04 ,29** ,18* 0.23** -,01 ,18* Relációszókincs -,10 ,21** ,01 ,25** ,06 ,24** Számolási készség Tapasztalati következtetés ,01 ,30** ,15* ,18* ,18* ,26** -,03 ,24** ,10 ,32** ,01 ,27** DIFER-index -,02 ,34** ,15* ,32** ,08 ,30** Megjegyzés: *=p
- Page 143 and 144: Teljesítmény %p 100 80 60 40 20 0
- Page 145 and 146: vizsgáltuk. Szintén magas teljes
- Page 147 and 148: kedvéért - a kategóriatengelyen
- Page 149 and 150: 11. 5. item 11. 6. item 11. 7. item
- Page 151 and 152: második osztályban nem teszi lehe
- Page 153 and 154: 7.2.1. Az analízis fejlıdése Az
- Page 155 and 156: Az analízis eredményeinek eloszl
- Page 157 and 158: 7. 42. item 7. 43. item 7. 44. item
- Page 159 and 160: %pont 100 90 80 70 60 50 40 30 20 1
- Page 161 and 162: 161 Elıször Másodszor 3.15. Bach
- Page 163 and 164: között a különbség nem szignif
- Page 165 and 166: % 35 Középsı csoport Nagycsoport
- Page 167 and 168: nos megállapításokat. A teljesí
- Page 169 and 170: hasonlóan, a ritmushallás képess
- Page 171 and 172: 47. táblázat. A hangszínhallás
- Page 173 and 174: % 50 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0 K
- Page 175 and 176: A dinamikahallás fejlettségének
- Page 177 and 178: külön alkotnak egy gyengébb öss
- Page 179 and 180: 56. táblázat. A zenei hallási k
- Page 181 and 182: 60. táblázat. A zenei hallás ké
- Page 183 and 184: 7.8. A zenei hallási képességek
- Page 185 and 186: Hangközéneklés Dallaméneklés R
- Page 187 and 188: képest mindössze két századdal
- Page 189 and 190: 66. táblázat. A zenei hallási k
- Page 191 and 192: A szülıi iskolázottság alapján
- Page 193: 67. táblázat. Az elemi alapkészs
- Page 197 and 198: Beszédhanghallás Tapasztalati kö
- Page 199 and 200: 72. táblázat. Az szocialitás, el
- Page 201 and 202: 8.3. Az elemi alapkészségek és a
- Page 203 and 204: következtetés és az explicit szi
- Page 205 and 206: erısebb. A ritmushallás korrelác
- Page 207 and 208: 80. táblázat. Az elemi alapkészs
- Page 209 and 210: 82. táblázat. Az elemi alapkészs
- Page 211 and 212: 8.4. Az elemi alapkészségek, zene
- Page 213 and 214: zépsı csoportban, a már említet
- Page 215 and 216: tuk. A dallam- és ritmushallás á
- Page 217 and 218: Szóolvasás Raven Helyesírás Ír
- Page 219 and 220: korrelációs együtthatója pedig
- Page 221 and 222: készség között. A legerısebb k
- Page 223 and 224: Variancia-analízis alapján az ala
- Page 225 and 226: 99. táblázat. A dallam-, ritmus-,
- Page 227 and 228: 101. táblázat. A számolás, ír
- Page 229 and 230: A további elemzést klaszteranalí
- Page 231 and 232: hasonlóan, második osztályban is
- Page 233 and 234: A nemek szerint elvégzett regressz
- Page 235 and 236: 112. táblázat. A zenei hallási k
- Page 237 and 238: 10. A ZENEI HALLÁSI KÉPESSÉGEK
- Page 239 and 240: 115. táblázat. A zenei hallási k
- Page 241 and 242: A kísérleti csoportokban a dallam
- Page 243 and 244: itmustapsolás készségei, valamin
8.2. Az elemi alapkészségek és a zenei hallási képességek összefüggései<br />
8.2.1. Az elemi alapkészségek és a zenei hallási képességek közötti korrelációk<br />
Az elemi alapkészségek és a zenei hallás készség- és képesség-összetevıinek összefüggéseit<br />
korrelációszámítással vizsgáltuk. Elızetes várakozásunkkal megegyezıen különbözı mértékő,<br />
de szignifikáns korrelációk láthatók a zenei hallási képességek, valamint az elemi alapkészségek<br />
között mindkét óvodás korosztályban. A korrelációs együtthatók alapján közepesnél<br />
gyengébb, szignifikáns kapcsolat mutatható ki az elemi alapkészségek és a vizsgált zenei<br />
képességek között (69. táblázat). A korrelációszámítások szerint legszorosabb összefüggés a<br />
zenei képességek és a DIFER-index, az elemi alapkészségek összevont mutatója között mutatható<br />
ki mind középsı, mind nagycsoportban. Középsı csoportban a zenei hallás explicit<br />
szintje, ezzel szemben nagycsoportban az implicit szinthez kapcsolódó zenei készségek és<br />
képességek mutatnak szignifikáns kapcsolatot; a korrelációs együtthatók középsı csoportban<br />
r=0,34, nagycsoportban r=0,32. A ZHK és a DIFER-index korrelációs együtthatója nagycsoportban<br />
az elıbbiekkel hasonló erısségő, r=0,30, középsıben azonban ez a mutató szintén<br />
szignifikáns kapcsolatot, de mindössze r=0,15 erısségő korrelációt jelez.<br />
Várakozásunknak megfelelıen a beszédhanghallás készsége középsı csoportban mutat<br />
erısebb korrelációt a zenei hallás reprodukciós készségeivel. Hasonló erısségő összefüggés<br />
(r=29, és r=0,30) jellemzi a beszédhanghallás és számolási képesség kapcsolatát az éneklés és<br />
ritmustapsolás képességeivel, továbbá megegyezı r=0,24 korrelációs együtthatókat kaptunk<br />
az írásmozgás-koordináció és a tapasztalati következtetés esetében. Alacsonyabb, r=0,22, illetve<br />
r=0,21 korrelációs együtthatók mutathatók ki a szocialitás és a relációszókincs és a zenei<br />
hallás explicit szintje között. Nagycsoportban a tapasztalati következtetés korrelációs együtthatója<br />
(r=0,32) mutatja a legszorosabb kapcsolatot a zenei hallás implicit szintjével. A beszédhanghallás<br />
korrelációja r=0,23, a relációszókincs összefüggése pedig r=0,25. A ZHK korrelációs<br />
együtthatója a számolási készséggel r=0,26. A zenei hallási képességek fejlettségi<br />
mutatójának korrelációi nagycsoportban az elemi alapkészségekkel a középsı csoporténál<br />
erısebbek.<br />
Érdekes és nem várt eredmény, hogy a két korosztály közötti legszembeötlıbb különbséget<br />
az jelenti, hogy amíg középsı csoportban a zenei hallás explicit szintje, a hallás utáni<br />
reprodukció kapcsolódik szignifikánsan minden vizsgált elemi alapkészséghez, addig nagycsoportban<br />
éppen ellenkezıleg, a hallás utáni megkülönböztetés készségeit és képességeit<br />
magába foglaló, a zenei hallás implicit szintje mutat minden elemi alapkészséggel kapcsolatot.<br />
Középsı csoportban az implicit szint esetében nullához közeli értékeket kaptunk. Nagycsoportban<br />
ezzel szemben az éneklési és ritmustapsolási készségek fejlettsége nem mutat<br />
semmiféle kapcsolatot az elemi alapkészségekkel. Ez alól kivételt a számolási készség jelent,<br />
amely nagycsoportban alacsony korrelációs együtthatóval, de szignifikánsan kapcsolódik<br />
mind az implicit, mind az explicit szinthez, illetve r=0,26 korrelációs együtthatóval a zenei<br />
hallási képességekhez. Középsı csoportban tehát azok a gyerekek teljesítenek jobban az elemi<br />
alapkészségeket vizsgáló feladatokban, akik fejlettebb éneklési és ritmustapsolási készségekkel<br />
rendelkeznek. Ezzel szemben nagycsoportban a jobb elemi alapkészség teszteredményekhez<br />
a zenei képességek közül inkább a fejlettebb zenei hallás utáni megkülönböztetéshez<br />
kapcsolódó készségek és képességek társulnak. A nullához közeli korrelációs együtthatók<br />
azt jelzik, hogy – az elemi számolás kivételével – a jobb éneklési és ritmustapsolási<br />
készségek az elemi alapkészségek fejlettségében nagycsoportban nem játszanak szerepet.<br />
A hetedik fejezetben ismertetett zenei képességvizsgálatunk megmutatta, továbbá a 68.<br />
táblázat eredményei is azt jelzik, hogy amíg a zenei hangok hallási differenciálásához tartozó<br />
készségek és képességek fejlettsége középsı és nagycsoportos korban már viszonylag magas<br />
szinten áll, és a két korosztály között alig mutatnak fejlıdést, addig középsı csoportban a rep-<br />
194
Change language