értekezés - Neveléstudományi Intézet - Szegedi Tudományegyetem
Share Embed Flag
Download ePaper

értekezés - Neveléstudományi Intézet - Szegedi Tudományegyetem

értekezés - Neveléstudományi Intézet - Szegedi Tudományegyetem értekezés - Neveléstudományi Intézet - Szegedi Tudományegyetem

edu.u.szeged.hu
from edu.u.szeged.hu More from this publisher
03.05.2013 Views

8. A ZENEI HALLÁSI KÉPESSÉGEK, VALAMINT NÉHÁNY KOGNI- TÍV ÉS SZOCIÁLIS KÉSZSÉG ÖSSZEFÜGGÉSEI NÉGY- ÉS ÖTÉVES KOR KÖZÖTT Közismert, hogy az iskolába lépı gyermekek igen nagy fejlettségbeli különbségekkel kezdik meg tanulmányaikat. A kutatások alapján ez a különbség hatéves korban ötévnyi, a szellemileg ép tanulók fejlettségének szintje a három és fél, illetve a nyolc és fél évesek átlagos fejlettségi szintje között mozog (Nagy, Józsa, Vidákovich és Fazekasné, 2004). E kezdeti különbségek jelentısége annál inkább figyelemre méltó, mert a kutatások szerint az oktatás jelenlegi rendszerében a különbségek a tanulás évei során nem csökkennek, az iskolából végül túlkorosként kimaradó fiatalok a tizenegy-tizenkét évesek átlagos fejlettségi szintjét, a hasonló korú jeles tanulmányi eredményő gimnazisták ezzel szemben a húsz-huszonegy évesek átlagos fejlettségi szintjét érik el. A kutatás során azt vizsgáljuk milyen kapcsolat mutatható ki a zenei hallási képességek fejlettsége és a DIFER teszttel mért, az eredményes iskolai tanuláshoz nélkülözhetetlen elemi alapkészségek fejlettsége között óvodáskorban, középsı és nagycsoportban. Vizsgálatunk során arra keresünk választ, milyen mértékben járul hozzá a zenei képességek fejlettsége az iskolára történı felkészüléshez. Pedagógiai szempontból fontos feladat az alapkészségek fejlesztése, a fejlıdést segítı lehetıségek feltárása. A zenei képességek valamint az elemi alapkészségek összefüggéseinek vizsgálata további ismeretekkel és alternatív lehetıségekkel járulhat hozzá az iskolakezdés elıkészítéséhez. 8.1. Az elemi alapkészségek és a zenei hallási képességek fejlettsége Az elemi alapkészségeknek a vizsgálatunkban kapott százalékpontban kifejezett átlagértékeit és az országos átlagot a 67. táblázat mutatja. Az eredmények értékelésekor figyelembe kell venni, hogy méréseink januárban történtek, míg az országos átlag a középsı és nagycsoportosok év végén kapott eredményei alapján született. Statisztikai vizsgálatot a mérési idıpontok eltérései miatt nem végeztünk, az összehasonlítások csak tájékoztató jellegőek lehetnek. Középsı csoportban a számolási készség és tapasztalati következtetés átlagértékei alacsonyabbak, az írásmozgás-koordináció és a relációszókincs értékei pedig magasabbak az országos átlagnál. A szocialitás és beszédhanghallás átlagai térnek el leginkább negatív irányban az országos átlagtól. Nagycsoportban a legnagyobb, tízszázaléknyi negatív irányú eltérést a számolási készség fejlettsége mutatja, a szocialitás és beszédhanghallás pedig két, illetve három százalékkal alacsonyabb az országos átlagnál. A tapasztalati következtetés és az írásmozgáskoordináció értékei viszont vizsgálatunkban tíz, illetve 14%-al haladják meg az országos eredményeket. A készségek átlagos fejlettségét megjelenítı DIFER-index mutatója középsı csoportban hat, nagycsoportban pedig három százalékkal marad el az országos átlagtól. A DIFER-index átlagos fejlıdési ütemérıl tudjuk, hogy nagycsoportban átlagosan havonta egy százalékpont (Józsa, 2004). Figyelembe véve azt a tényt, hogy vizsgálatunk az országos mintához képest mintegy négy hónappal korábbi idıszakban történt, a DIFER-index összevont mutatójának átlagai alapján azt mondhatjuk, hogy vizsgálatunk mintája közel áll az elemi alapkészségek fejlettségének országos átlagához (67. táblázat). 192

67. táblázat. Az elemi alapkészségek fejlettsége vizsgálatunkban és az országos átlag (%p) Összetevık Középsı csoport Országos Nagycsoport Országos Átlag Szórás Átlag Átlag Szórás Átlag Szocialitás 60 17 72 69 15 71 Írásmozgáskoordináció 36 19 32 54 20 40 Beszédhanghallás 74 20 83 86 15 89 Relációszókincs 72 15 69 84 13 82 Elemi számolási készség Tapasztalati következtetés 51 21 55 69 20 78 46 32 50 69 27 59 DIFER-index 56 16 62 72 14 75 A zenei hallási képességek fejlettségi mutatóit a 68. táblázatban ismertetjük. A táblázat alapján látható, hogy mindkét korcsoport a hallás utáni megkülönböztetés – az implicit szint – feladataiban teljesített jobban. A nagycsoport 48%p-os teljesítménye azonban szinte megegyezik a középsı csoportban kapott 47%p értékkel. Az éneklés és ritmustapsolás – a zenei hallás explicit szintje – feladataiban nyújtott átlagos teljesítmény középsı csoportban mindössze 21%p, és a nagycsoportban kapott 13%p-al magasabb érték is messze elmarad az implicit szinthez sorolható készségek és képességek fejlettségi mutatóitól. Óvodáskorban az éneklési és ritmustapsolási készségeket az elemi alapkészségekkel összehasonlítva (68. táblázat) nagyobb egyéni fejlettségbeli különbségek jellemzik. Az explicit szint átlagának szórása középsı csoportban például megegyezik a kapott átlagértékkel. 68. táblázat. A zenei hallási képességek fejlettsége középsı és nagycsoportban (%p) Összetevık Középsı csoport Nagycsoport Átlag Szórás Átlag Szórás Dallamhallás 34 16 41 18 Ritmushallás 33 23 44 23 Harmóniahallás 39 25 36 23 Hangszínhallás 62 28 69 25 Implicit szint 47 19 48 18 Explicit szint 21 21 34 27 ZHK 38 14 43 15 193

67. táblázat. Az elemi alapkészségek fejlettsége vizsgálatunkban és az országos átlag (%p)<br />

Összetevık Középsı csoport Országos Nagycsoport Országos<br />

Átlag Szórás Átlag Átlag Szórás Átlag<br />

Szocialitás 60 17 72 69 15 71<br />

Írásmozgáskoordináció<br />

36 19 32 54 20 40<br />

Beszédhanghallás 74 20 83 86 15 89<br />

Relációszókincs 72 15 69 84 13 82<br />

Elemi számolási<br />

készség<br />

Tapasztalati következtetés<br />

51 21 55 69 20 78<br />

46 32 50 69 27 59<br />

DIFER-index 56 16 62 72 14 75<br />

A zenei hallási képességek fejlettségi mutatóit a 68. táblázatban ismertetjük. A táblázat<br />

alapján látható, hogy mindkét korcsoport a hallás utáni megkülönböztetés – az implicit szint –<br />

feladataiban teljesített jobban. A nagycsoport 48%p-os teljesítménye azonban szinte megegyezik<br />

a középsı csoportban kapott 47%p értékkel. Az éneklés és ritmustapsolás – a zenei<br />

hallás explicit szintje – feladataiban nyújtott átlagos teljesítmény középsı csoportban mindössze<br />

21%p, és a nagycsoportban kapott 13%p-al magasabb érték is messze elmarad az implicit<br />

szinthez sorolható készségek és képességek fejlettségi mutatóitól. Óvodáskorban az éneklési<br />

és ritmustapsolási készségeket az elemi alapkészségekkel összehasonlítva (68. táblázat)<br />

nagyobb egyéni fejlettségbeli különbségek jellemzik. Az explicit szint átlagának szórása középsı<br />

csoportban például megegyezik a kapott átlagértékkel.<br />

68. táblázat. A zenei hallási képességek fejlettsége középsı és nagycsoportban (%p)<br />

Összetevık<br />

Középsı csoport Nagycsoport<br />

Átlag Szórás Átlag Szórás<br />

Dallamhallás 34 16 41 18<br />

Ritmushallás 33 23 44 23<br />

Harmóniahallás 39 25 36 23<br />

Hangszínhallás 62 28 69 25<br />

Implicit szint 47 19 48 18<br />

Explicit szint 21 21 34 27<br />

ZHK 38 14 43 15<br />

193

logo

products

Resources

Company

Terms of service
Privacy policy
Cookie policy
Cookie settings
Imprint
Change language
Made with love in Switzerland
© 2024 Yumpu.com all rights reserved

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!