értekezés - Neveléstudományi Intézet - Szegedi Tudományegyetem

8. A ZENEI HALLÁSI KÉPESSÉGEK, VALAMINT NÉHÁNY KOGNI-
TÍV ÉS SZOCIÁLIS KÉSZSÉG ÖSSZEFÜGGÉSEI NÉGY- ÉS ÖTÉVES
KOR KÖZÖTT
Közismert, hogy az iskolába lépı gyermekek igen nagy fejlettségbeli különbségekkel kezdik
meg tanulmányaikat. A kutatások alapján ez a különbség hatéves korban ötévnyi, a szellemileg
ép tanulók fejlettségének szintje a három és fél, illetve a nyolc és fél évesek átlagos fejlettségi
szintje között mozog (Nagy, Józsa, Vidákovich és Fazekasné, 2004). E kezdeti különbségek
jelentısége annál inkább figyelemre méltó, mert a kutatások szerint az oktatás jelenlegi
rendszerében a különbségek a tanulás évei során nem csökkennek, az iskolából végül túlkorosként
kimaradó fiatalok a tizenegy-tizenkét évesek átlagos fejlettségi szintjét, a hasonló
korú jeles tanulmányi eredményő gimnazisták ezzel szemben a húsz-huszonegy évesek átlagos
fejlettségi szintjét érik el. A kutatás során azt vizsgáljuk milyen kapcsolat mutatható ki a
zenei hallási képességek fejlettsége és a DIFER teszttel mért, az eredményes iskolai tanuláshoz
nélkülözhetetlen elemi alapkészségek fejlettsége között óvodáskorban, középsı és nagycsoportban.
Vizsgálatunk során arra keresünk választ, milyen mértékben járul hozzá a zenei
képességek fejlettsége az iskolára történı felkészüléshez. Pedagógiai szempontból fontos
feladat az alapkészségek fejlesztése, a fejlıdést segítı lehetıségek feltárása. A zenei képességek
valamint az elemi alapkészségek összefüggéseinek vizsgálata további ismeretekkel és
alternatív lehetıségekkel járulhat hozzá az iskolakezdés elıkészítéséhez.
8.1. Az elemi alapkészségek és a zenei hallási képességek fejlettsége
Az elemi alapkészségeknek a vizsgálatunkban kapott százalékpontban kifejezett átlagértékeit
és az országos átlagot a 67. táblázat mutatja. Az eredmények értékelésekor figyelembe kell
venni, hogy méréseink januárban történtek, míg az országos átlag a középsı és nagycsoportosok
év végén kapott eredményei alapján született. Statisztikai vizsgálatot a mérési idıpontok
eltérései miatt nem végeztünk, az összehasonlítások csak tájékoztató jellegőek lehetnek. Középsı
csoportban a számolási készség és tapasztalati következtetés átlagértékei alacsonyabbak,
az írásmozgás-koordináció és a relációszókincs értékei pedig magasabbak az országos
átlagnál. A szocialitás és beszédhanghallás átlagai térnek el leginkább negatív irányban az
országos átlagtól. Nagycsoportban a legnagyobb, tízszázaléknyi negatív irányú eltérést a számolási
készség fejlettsége mutatja, a szocialitás és beszédhanghallás pedig két, illetve három
százalékkal alacsonyabb az országos átlagnál. A tapasztalati következtetés és az írásmozgáskoordináció
értékei viszont vizsgálatunkban tíz, illetve 14%-al haladják meg az országos
eredményeket. A készségek átlagos fejlettségét megjelenítı DIFER-index mutatója középsı
csoportban hat, nagycsoportban pedig három százalékkal marad el az országos átlagtól. A
DIFER-index átlagos fejlıdési ütemérıl tudjuk, hogy nagycsoportban átlagosan havonta egy
százalékpont (Józsa, 2004). Figyelembe véve azt a tényt, hogy vizsgálatunk az országos mintához
képest mintegy négy hónappal korábbi idıszakban történt, a DIFER-index összevont
mutatójának átlagai alapján azt mondhatjuk, hogy vizsgálatunk mintája közel áll az elemi
alapkészségek fejlettségének országos átlagához (67. táblázat).
192