értekezés - Neveléstudományi Intézet - Szegedi Tudományegyetem

More documents

Recommendations

Info

képessége óvodáskorban nem, azonban elsı és második osztályban szignifikánsan fejlıdik. A ritmushallás képessége a négy évet átfogó keresztmetszeti vizsgálat során évrıl évre szignifikáns fejlıdést mutat. A hangszín és hangerı észlelése, amely képességek nem csupán a zenei észleléshez kapcsolódnak, már középsı csoportban magas, 60%p körüli átlagteljesítményt mutatnak. A két képesség közül valószínőleg a zenei fejlesztésnek, a zenei ismeretek gyarapodásának, a hangszerekkel való ismerkedés következtében a zenei hangok hangszínváltozásának észlelése fejlıdik szignifikánsan elsı és második osztályban. A zenei hallás képességei faktoranalízis alapján középsı- nagycsoportban és elsı évfolyamon két faktorban különülnek el. Az I. faktor a hangszín- hangerı- harmóniahallás, a II. faktor pedig a dallam- és ritmushallás faktora. Második évfolyamon a zenei hallási képességek már egy faktort alkotnak. A zenei hallási képességek közül legmagasabb szintet a hangszín-megkülönböztetés fejlettsége ér el, a második évfolyam teljesítménye ebben a feladatban 83%p. A következı két legmagasabb érték, 77%p, a tempó-megkülönböztetés és a ritmusképletek megkülönböztetése készségeinek átlagteljesítménye második évfolyamon. Négy év alatt a legnagyobb fejlıdés – több mint 30%p – a hallás utáni ritmus-megkülönböztetésnél tapasztalható. A tempó- és hangszínfeladatokban már a középsı csoport is 60%-os teljesítményt nyújtott. A fejlıdési mutatók alapján a második évfolyam teljesítményei egyöntetően a legmagasabbak, és az átlagteljesítmények általában az életkor függvényében emelkednek. De ahogyan azt a korábbiakban részletesen elemeztük a négy korosztály teljesítményei közötti különbségek bizonyos készségeknél nagyon széthúzódnak, más készségek életkoronkénti fejlettségi mutatói között kevés a különbség, alig mutatkozik fejlıdés. Egyes esetekben a képesség fejlettségének mértéke nem az életkor szerinti sorrendet tükrözi. A hallás utáni megkülönböztetés készség és képességei közül ezek a dallam és dinamika-megkülönböztetés középsı csoport és elsı évfolyam között, valamint a hármashangzatok megkülönböztetésének készsége középsı és nagycsoport között. A hallás utáni reprodukció készségei közül pedig a hangközéneklés és dallaméneklés készsége múlja felül középsı csoportban jelentısen az elsı évfolyamosok teljesítményét. Négy év viszonylatában 20%p-ot, vagy ennél nagyobb mértékő fejlıdést a tempó- és ritmusmegkülönböztetés, analízis, a hármashangzatok megkülönböztetése, a hangszínhallás, a hangközéneklés és ritmustapsolás készségei mutatják. A legkevésbé a dallamok megkülönböztetésének készsége és a dinamika-megkülönböztetés fejlıdött. A hangerı-megkülönböztetés képességének fejlettsége már középsı csoportban viszonylag magas, 63%p, ez az érték második osztályban semmit nem változott, 63%p. A korrelációszámítások, klaszter- és faktoranalízis a zenei hallási képességek implicit, illetve explicit szintként azonosítható területeinek óvodáskorban történı elkülönülését – elızetes várakozásunkat erısítik meg. Amíg azonban a hallás utáni megkülönböztetéshez kapcsolódó készségek és képességek évrıl-évre másként szervezıdnek, addig a hallás utáni reprodukció feladatai minden vizsgált életkorban stabil összetartozást mutatnak, és az iskolás korosztályokban esetlegesen más faktorokban történı elıfordulásukhoz mindig alacsonyabb faktorsúlyok kapcsolódnak. Eredményeink alapján a hallás utáni megkülönböztetéshez tartozó készségek és képességek erısebb összetartozása a vizsgált életkorokban leginkább középsı és nagycsoportban mutatható meg. A zenei hallás implicit és explicit szintjének óvodáskorban kimutatott teljes elkülönülése – pl. a kapott r=-0,02 korrelációs együtthatók – azt a hipotézist erısítik meg, hogy óvodáskorban nem következtethetünk az éneklés és ritmustapsolás pszichomotoros fejlettséget igénylı készségeinek alapján a zenei hallási képességek általános fejlettségére. A szakirodalmi adatok szerint bizonyos fokú elkülönülést még a magasabb korosztályokban is láthatunk (pl. Turmezeyné éy Balogh, 2009), óvodáskorban azonban ez a jelenség még határozottabban megmutatható. A zenei hallási képességek nemek szerinti vizsgálata szintén elızetes várakozásunkat erısíti meg, a nemek fejlettségi mutatói között nincs szignifikáns különbség. 190
A szülıi iskolázottság alapján a legalacsonyabb átlagteljesítményt az alsó fokú végzettségő, legmagasabb teljesítményt pedig a felsıfokú iskolai végzettségő anyák gyermekei nyújtották. Az eredmények szintén elızetes várakozásunkat igazolják. A varianciaanalízis alapján mindhárom részminta átlagteljesítménye között szignifikáns különbség van. Ezek az eredmények az óvodai és iskolai zenei nevelés jelentıségére hívják fel a figyelmet. Az óvodás-, illetve iskoláskorban kapott, a zenei hallás implicit és explicit szintjéhez kapcsolódó készség és képesség-összetevık fejlıdésében mutatkozó – a két óvodás és két iskolás korosztály közötti – eltéréseket tulajdoníthatjuk idegrendszeri érési, fejlıdési folyamatok eredményének. Másrészt azonban az egyes képesség-összetevık életkoronkénti változása, a reprodukció elsı évfolyamon történı visszaesése, illetve a hallás utáni megkülönböztetés ebben az idıszakban meginduló fejlıdése alapján (61. táblázat) az is nyilvánvaló, hogy elsı osztályban az iskolai oktatás – jelenlegi formájában – úgy tőnik, inkább a diszkriminációs készségek, képességek fejlıdéséhez járul hozzá, az ének és ritmustapsolás készségeinek pedig egyenesen a visszafejlıdését tapasztalhatjuk. Amíg az óvodai nevelésben többnyire fontos szerep jut a különbözı énekléshez, ritmustapsoláshoz kapcsolódó zenei tevékenységek segítségével történı készségfejlesztésnek, addig az általános iskola elsı osztályában ezek az eszközök hirtelen teljességgel háttérbe szorulnak. A heti egy ének-zene óra már csak a reproduktív készségek stagnálásához, vagy visszafejlıdéséhez elegendı. Az eredmények azt is megerısítik, hogy a mozgáskoordinációval összefüggı készségek fejlıdésében elért szint megtartásához és fejlıdéséhez egyaránt elengedhetetlen a rendszeres gyakorlás. 191
Page 1 and 2:
Szegedi Tudományegyetem, Bölcsés
Page 3 and 4:
3.9. Összegzés ..................
Page 5 and 6:
9.1.4. Az alapkészségek és a zen
Page 7 and 8:
27. táblázat. A hallás utáni ha
Page 9 and 10:
87. táblázat. Az alapkészségek
Page 11 and 12:
ÁBRAJEGYZÉK 1. ábra. A kognitív
Page 13 and 14:
71. ábra. A dallamhallás fejlıd
Page 15 and 16:
A harmadik fejezetben a zenei képe
Page 17 and 18:
nitív képességeket általános,
Page 19 and 20:
értelmezést nyerünk a képesség
Page 21 and 22:
ületérıl adódnak. Azonban konve
Page 23 and 24:
1.2.3. Kognitív kommunikációs k
Page 25 and 26:
tartalmazza a fejlesztendı képess
Page 27 and 28:
lálást (pozitív egész számok c
Page 29 and 30:
sek, ilyenek lehetnek például az
Page 31 and 32:
1.3.9. Összegzés A tudás és a k
Page 33 and 34:
fer nem automatikus, a megszerzett
Page 35 and 36:
hatást, alapállásuk szerint, ha
Page 37 and 38:
kában és a természettudományos
Page 39 and 40:
aktív, alkotó részvételét kív
Page 41 and 42:
(Husain, Tompson és Schellenberg,
Page 43 and 44:
3. A ZENEI KÉPESSÉGEK VIZSGÁLAT
Page 45 and 46:
tást gyakorolt. Az intelligencia-k
Page 47 and 48:
is. Ezek eredményeként adódott e
Page 49 and 50:
csoportba sorolhatók, a megértés
Page 51 and 52:
érzelmileg tartalmasabbá, megform
Page 53 and 54:
1987-88). A hangmagasságtesztben a
Page 55 and 56:
zenei feldolgozás következı absz
Page 57 and 58:
sa alapján a hangok dallamként va
Page 59 and 60:
osztályban sem okozott különöse
Page 61 and 62:
elırelépés mutatkozott, illetve
Page 63 and 64:
e domináns szerepet, és mintegy
Page 65 and 66:
kísérlet eredményeként Davidson
Page 67 and 68:
(pathways) erısen „huzalozottak
Page 69 and 70:
portba sorolják, aptitude (adotts
Page 71 and 72:
kombináció állítható elı (Ler
Page 73 and 74:
jobb feldolgozásával (Wong, Skoe,
Page 75 and 76:
sástechnika mellett a szövegolvas
Page 77 and 78:
helyzető tanulók elmaradása jele
Page 79 and 80:
tolásai és tudományos munkák al
Page 81 and 82:
4.1.6. A zenei hangmagasság-megkü
Page 83 and 84:
4.1.7. A ritmikai képességek szer
Page 85 and 86:
4.2. A zenei képességek és a zen
Page 87 and 88:
nem lehet tenni, felismerése és a
Page 89 and 90:
továbbá arra nézve, hogy ezek az
Page 91 and 92:
5. táblázat. A National Council o
Page 93 and 94:
4.3. A zenetanulás, zenei képess
Page 95 and 96:
ahogyan ezeket a komponenseket hasz
Page 97 and 98:
sának képességcsökkenését mut
Page 99 and 100:
4.3.3. A zenetanulás és az intell
Page 101 and 102:
A komputer-csoport motoros és vizu
Page 103 and 104:
A kutatások az olvasás és a zene
Page 105 and 106:
szerint az új alapprogram egy más
Page 107 and 108:
hanglejtésének, illetve a dal kar
Page 109 and 110:
dallam- és ritmusvisszhang játék
Page 111 and 112:
perces játékok ideje alatt zajlan
Page 113 and 114:
guggolós játékok, tárgy egyen-s
Page 115 and 116:
Keresztcsatornák fejlesztése: A l
Page 117 and 118:
tıség nyílik a népi hangszerek
Page 119 and 120:
a gyerekek zenei mozgásainak finom
Page 121 and 122:
7. A zenei nevelés hatására azon
Page 123 and 124:
7. táblázat. A minta korcsoporton
Page 125 and 126:
- eltérés van. Az itemek a hárma
Page 127 and 128:
9. táblázat. A kutatás során al
Page 129 and 130:
6.3.2. Összefüggés-vizsgálatok
Page 131 and 132:
15. táblázat. Az összefüggés-v
Page 133 and 134:
Page 135 and 136:
Page 137 and 138:
7. A ZENEI HALLÁSI KÉPESSÉGEK FE
Page 139 and 140: 27. táblázat. A hallás utáni ha
Page 141 and 142: 28. táblázat. A hallás utáni da
Page 143 and 144: Teljesítmény %p 100 80 60 40 20 0
Page 145 and 146: vizsgáltuk. Szintén magas teljes
Page 147 and 148: kedvéért - a kategóriatengelyen
Page 149 and 150: 11. 5. item 11. 6. item 11. 7. item
Page 151 and 152: második osztályban nem teszi lehe
Page 153 and 154: 7.2.1. Az analízis fejlıdése Az
Page 155 and 156: Az analízis eredményeinek eloszl
Page 157 and 158: 7. 42. item 7. 43. item 7. 44. item
Page 159 and 160: %pont 100 90 80 70 60 50 40 30 20 1
Page 161 and 162: 161 Elıször Másodszor 3.15. Bach
Page 163 and 164: között a különbség nem szignif
Page 165 and 166: % 35 Középsı csoport Nagycsoport
Page 167 and 168: nos megállapításokat. A teljesí
Page 169 and 170: hasonlóan, a ritmushallás képess
Page 171 and 172: 47. táblázat. A hangszínhallás
Page 173 and 174: % 50 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0 K
Page 175 and 176: A dinamikahallás fejlettségének
Page 177 and 178: külön alkotnak egy gyengébb öss
Page 179 and 180: 56. táblázat. A zenei hallási k
Page 181 and 182: 60. táblázat. A zenei hallás ké
Page 183 and 184: 7.8. A zenei hallási képességek
Page 185 and 186: Hangközéneklés Dallaméneklés R
Page 187 and 188: képest mindössze két századdal
Page 189: 66. táblázat. A zenei hallási k
Page 193 and 194: 67. táblázat. Az elemi alapkészs
Page 195 and 196: odukcióhoz kapcsolódó készsége
Page 197 and 198: Beszédhanghallás Tapasztalati kö
Page 199 and 200: 72. táblázat. Az szocialitás, el
Page 201 and 202: 8.3. Az elemi alapkészségek és a
Page 203 and 204: következtetés és az explicit szi
Page 205 and 206: erısebb. A ritmushallás korrelác
Page 211 and 212: 8.4. Az elemi alapkészségek, zene
Page 213 and 214: zépsı csoportban, a már említet
Page 215 and 216: tuk. A dallam- és ritmushallás á
Page 217 and 218: Szóolvasás Raven Helyesírás Ír
Page 219 and 220: korrelációs együtthatója pedig
Page 221 and 222: készség között. A legerısebb k
Page 223 and 224: Variancia-analízis alapján az ala
Page 225 and 226: 99. táblázat. A dallam-, ritmus-,
Page 227 and 228: 101. táblázat. A számolás, ír
Page 229 and 230: A további elemzést klaszteranalí
Page 231 and 232: hasonlóan, második osztályban is
Page 233 and 234: A nemek szerint elvégzett regressz
Page 237 and 238: 10. A ZENEI HALLÁSI KÉPESSÉGEK
Page 241 and 242:
A kísérleti csoportokban a dallam
Page 243 and 244:
itmustapsolás készségei, valamin
Page 245 and 246:
%pont 60 50 40 30 20 Elımérés Ut
Page 247 and 248:
mindhárom explicit készségnél k
Page 249 and 250:
% 35 30 25 20 15 10 5 0 5 15 25 35
Page 251 and 252:
%pont 60 Kísérlet 55 Kontroll 50
Page 253 and 254:
30 25 20 15 10 % 5 0 5 15 25 35 45
Page 255 and 256:
% 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0 0 1 2
Page 257 and 258:
10.3.2. Az elemi alapkészségek fe
Page 259 and 260:
126. Táblázat. táblázat. Az ele
Page 261 and 262:
pességek, illetve az iskolai tanul
Page 263 and 264:
A harmóniahallás képessége óvo
Page 265 and 266:
11.1.2. A zenei hallás implicit é
Page 267 and 268:
Az óvodás-, illetve iskoláskorba
Page 269 and 270:
helyesírás-, íráskészség, sz
Page 271 and 272:
ló (12%) magyarázóereje mellett
Page 273 and 274:
delkezı tanulók esetében. Ezt az
Page 275 and 276:
(2007), valamint Overy és mtsai. (
Page 277 and 278:
portban. A zenei hallás képesség
Page 279 and 280:
KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Köszönö
Page 281 and 282:
Bamberger, J. (2000): Music, math a
Page 283 and 284:
Csapó Benı (2001): A kognitív k
Page 285 and 286:
Elbert, T., Pantev, C., Wienbruch,
Page 287 and 288:
Hannon, E. E. és Trehub, S. E. (20
Page 289 and 290:
Józsa Krisztián és Zentai Gabrie
Page 291 and 292:
L. Nagy Katalin (1997): AlterNATív
Page 293 and 294:
Nagy József (2004d): Az elemi komb
Page 295 and 296:
Portowitz, A. és Klein, P. (2007):
Page 297 and 298:
Spelke, E. (2008): Effects of Music
Page 299 and 300:
Vidákovich Tibor (2008): A tapaszt
Page 301 and 302:
1. Zenei képességteszt MELLÉKLET
Page 303 and 304:
2. feladat. Analízis 2. 8 - 2. 14.
Page 305 and 306:
7. 46. item 7. 47. item 7. 48. item
Page 307 and 308:
2. melléklet Zenei képességteszt
Page 309 and 310:
3. melléklet - Zenei képességtes
Page 311 and 312:
9. feladat (Ritmustapsolás) b. ...
Page 313 and 314:
7. feladat (Akkord: azonos-különb
Page 315 and 316:
Próbáljuk azt is elérni, hogy az
Page 317 and 318:
6. melléklet 1. rész - szavak tol
Page 319:
Tollbamondás - mondatok 319 Elért
show all

értekezés - Neveléstudományi Intézet - Szegedi Tudományegyetem

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?