értekezés - Neveléstudományi Intézet - Szegedi Tudományegyetem

képessége óvodáskorban nem, azonban elsı és második osztályban szignifikánsan fejlıdik. A
ritmushallás képessége a négy évet átfogó keresztmetszeti vizsgálat során évrıl évre szignifikáns
fejlıdést mutat. A hangszín és hangerı észlelése, amely képességek nem csupán a zenei
észleléshez kapcsolódnak, már középsı csoportban magas, 60%p körüli átlagteljesítményt
mutatnak. A két képesség közül valószínőleg a zenei fejlesztésnek, a zenei ismeretek gyarapodásának,
a hangszerekkel való ismerkedés következtében a zenei hangok hangszínváltozásának
észlelése fejlıdik szignifikánsan elsı és második osztályban.
A zenei hallás képességei faktoranalízis alapján középsı- nagycsoportban és elsı évfolyamon
két faktorban különülnek el. Az I. faktor a hangszín- hangerı- harmóniahallás, a II.
faktor pedig a dallam- és ritmushallás faktora. Második évfolyamon a zenei hallási képességek
már egy faktort alkotnak.
A zenei hallási képességek közül legmagasabb szintet a hangszín-megkülönböztetés fejlettsége
ér el, a második évfolyam teljesítménye ebben a feladatban 83%p. A következı két
legmagasabb érték, 77%p, a tempó-megkülönböztetés és a ritmusképletek megkülönböztetése
készségeinek átlagteljesítménye második évfolyamon. Négy év alatt a legnagyobb fejlıdés –
több mint 30%p – a hallás utáni ritmus-megkülönböztetésnél tapasztalható. A tempó- és hangszínfeladatokban
már a középsı csoport is 60%-os teljesítményt nyújtott. A fejlıdési mutatók
alapján a második évfolyam teljesítményei egyöntetően a legmagasabbak, és az átlagteljesítmények
általában az életkor függvényében emelkednek. De ahogyan azt a korábbiakban részletesen
elemeztük a négy korosztály teljesítményei közötti különbségek bizonyos készségeknél
nagyon széthúzódnak, más készségek életkoronkénti fejlettségi mutatói között kevés a
különbség, alig mutatkozik fejlıdés. Egyes esetekben a képesség fejlettségének mértéke nem
az életkor szerinti sorrendet tükrözi. A hallás utáni megkülönböztetés készség és képességei
közül ezek a dallam és dinamika-megkülönböztetés középsı csoport és elsı évfolyam között,
valamint a hármashangzatok megkülönböztetésének készsége középsı és nagycsoport között.
A hallás utáni reprodukció készségei közül pedig a hangközéneklés és dallaméneklés készsége
múlja felül középsı csoportban jelentısen az elsı évfolyamosok teljesítményét. Négy év
viszonylatában 20%p-ot, vagy ennél nagyobb mértékő fejlıdést a tempó- és ritmusmegkülönböztetés,
analízis, a hármashangzatok megkülönböztetése, a hangszínhallás, a hangközéneklés
és ritmustapsolás készségei mutatják. A legkevésbé a dallamok megkülönböztetésének
készsége és a dinamika-megkülönböztetés fejlıdött. A hangerı-megkülönböztetés képességének
fejlettsége már középsı csoportban viszonylag magas, 63%p, ez az érték második
osztályban semmit nem változott, 63%p.
A korrelációszámítások, klaszter- és faktoranalízis a zenei hallási képességek implicit, illetve
explicit szintként azonosítható területeinek óvodáskorban történı elkülönülését – elızetes
várakozásunkat erısítik meg. Amíg azonban a hallás utáni megkülönböztetéshez kapcsolódó
készségek és képességek évrıl-évre másként szervezıdnek, addig a hallás utáni reprodukció
feladatai minden vizsgált életkorban stabil összetartozást mutatnak, és az iskolás korosztályokban
esetlegesen más faktorokban történı elıfordulásukhoz mindig alacsonyabb faktorsúlyok
kapcsolódnak. Eredményeink alapján a hallás utáni megkülönböztetéshez tartozó
készségek és képességek erısebb összetartozása a vizsgált életkorokban leginkább középsı és
nagycsoportban mutatható meg. A zenei hallás implicit és explicit szintjének óvodáskorban
kimutatott teljes elkülönülése – pl. a kapott r=-0,02 korrelációs együtthatók – azt a hipotézist
erısítik meg, hogy óvodáskorban nem következtethetünk az éneklés és ritmustapsolás
pszichomotoros fejlettséget igénylı készségeinek alapján a zenei hallási képességek általános
fejlettségére. A szakirodalmi adatok szerint bizonyos fokú elkülönülést még a magasabb korosztályokban
is láthatunk (pl. Turmezeyné éy Balogh, 2009), óvodáskorban azonban ez a jelenség
még határozottabban megmutatható.
A zenei hallási képességek nemek szerinti vizsgálata szintén elızetes várakozásunkat
erısíti meg, a nemek fejlettségi mutatói között nincs szignifikáns különbség.
190