értekezés - Neveléstudományi Intézet - Szegedi Tudományegyetem

60. táblázat. A zenei hallás képességeinek fejlettsége a szülıi iskolázottság szerint (%p),
ANOVA
Szülıi
iskolázottság
Alapfokú végzettség
Középfokú
végzettség
Felsıfokú végzettség
Átlag Szórás Levene p F p
49 13
53 13
57 15
2,12 n.s. 16,56 0,001
7.7. A zenei hallási képességek implicit és explicit szintjének fejlıdésvizsgálata
Zenei képességtesztünk feladatait – amely feladatok mindegyike egy-egy zenei készséget,
vagy önmagában egy zenei képességet képvisel – két szempontrendszer szerint csoportosítottuk.
Ahogyan azt zenei képességtesztünk bemutatásakor ismertettük, zenei képességvizsgálatunk
Erıs (1993) modelljén alapul. Mintánk életkori sajátosságaiból adódóan a zenei képességeket
a kommunikáció síkjai szerinti megközelítésben, a zenei hallás képességeit vizsgáltuk.
A zenei hallás képességei szerinti rendszerezés alapján kapott vizsgálati eredményeket a
7.1.-tıl a 7.6. fejezetig terjedıen ismertettük. Turmezeyné, Máth és Balogh (2005) longitudinális
vizsgálatában megkülönbözteti a hallás utáni diszkrimináció, illetve a hallás utáni reprodukció
szintjeit. A zenei képességtesztünket kialakító alacsony elemszámú mintán történı
elızetes vizsgálatok alapján szintén azt tapasztaltuk, hogy a zenei hallás képességeit vizsgáló
feladatok a hallás utáni megkülönböztetés, valamint a hallás utáni reprodukció feladatai mentén
elkülönülnek. Ezért végleges zenei képességtesztünk kialakításakor e másik rendszer mentén
is csoportosítottuk a teszt feladatait. Megkülönböztettük a zenei hallás implicit (hallás utáni
megkülönböztetés) és explicit (hallás utáni reprodukció) szintjeit. A zenei hallás implicit
szintje a különbözı zenei mintázatok felismeréséhez, megkülönböztetéséhez kapcsolódik, az
explicit szint pedig a zenei hallásnak az a szintje, amelynek során nemcsak a felismerés, hanem
a hallott zenei mintázatok reprodukciója is szükséges. A következıkben e két terület szerint
vizsgáljuk meg a zenei hallási képességek fejlıdésének jellemzıit.
A zenei képességteszt nyolc feladata a hallás utáni megkülönböztetéshez kapcsolódik,
három feladat pedig a hallás utáni reprodukció, a hallás utáni éneklés és ritmustapsolás fejlettségének
vizsgálatára irányult. A továbbiakban a hallás utáni megkülönböztetéshez kapcsolódó
készség- és képességegyüttest a zenei hallás implicit szintjének, a hallás utáni reprodukcióhoz
kapcsolódó készségeket pedig explicit szintnek nevezzük. A zenei hallást alkotó képességek
és készségek együttesét zenei hallási képességeknek nevezzük.
Az elemzés során idınként fontos annak hangsúlyozása, hogy kifejezetten a zenei hallás
képességeirıl beszélünk, máskor pedig annak a hangsúlyozása, hogy a zenei hallás készség-
és képesség-összetevıirıl. Ezért, ilyenkor ezeket a kifejezéseket használjuk.
A zenei hallási képességek átlagos fejlettségi mutatója – a zenei képességteszt összes
feladata, a feladatok által vizsgált összes zenei készség és képesség – alapján adódó %p-ban
kifejezett fejlettségi mutatót, átlageredményt jeleníti meg. A zenei hallási képességek fejlettségi
mutatójának, átlageredményének rövidítéseként a továbbiakban, táblázatokban a „ZHK”
kifejezést fogjuk használni. A következıkben a zenei hallás implicit és explicit szintjének,
valamint a zenei hallási képességek átlagos fejlettségi mutatójának korosztályonkénti fejlıdését
tekintjük át.
181