értekezés - Neveléstudományi Intézet - Szegedi Tudományegyetem

58. táblázat. A zenei hallási képességek faktoranalízise második évfolyamon (n=159)
180
1. faktor
Sajátérték 1,97
Variancia (%) 39,32
Kaiser-Meyer-Olkin-mutató 0,645
Dallamhallás 0,79
Harmóniahallás 0,69
Ritmushallás 0,78
Hangszínhallás 0,39
Dinamikahallás 0,34
Megj.: Fıkomponens analízis Varimax rotációval
7.6. A zenei hallási képességek vizsgálata a nemek és a szociális státusz
függvényében
A zenei hallást alkotó képességeket a nemek szerint is megvizsgáltuk. Ahogyan az a legtöbb
kognitív készség esetében kimutatható, így a zenei hallás egyes képességeinek terén sincs
szignifikáns különbség a nemek átlagos fejlettségében (59. táblázat).
59. táblázat. A zenei hallás képességeinek nemek szerinti fejlettsége (%p)
Zenei hallás Fiúk Lányok
képességei Átlag Szórás Átlag Szórás
Levene F p
Kétmintás
t/d-próba
Dallamhallás 36 19 38 21 5,54 0,02 -1,60 n.s.
Harmóniahallás 51 22 51 21 0,28 n.s. -0,23 n.s.
Ritmushallás 47 23 46 25 0,96 n.s. 0,71 n.s.
Hangszínhallás 70 21 68 22 3,00 n.s. 1,29 n.s.
Dinamikahallás 60 23 61 24 2,76 n.s. -0,70 n.s.
A zenei hallás képességeinek összevont mutatóját a szülıi iskolázottság alapján is megvizsgáltuk.
A minta arányosabb eloszlása érdekében a szülık iskolai végzettsége szerint három
csoportot alakítottunk ki: alap-, közép- és felsıfokú iskolai végzettségő szülıi háttér alapján.
Eredményeink szerint a szülık szociális státusza négy- és nyolcéves kor között hatással
van a zenei hallási képességek fejlettségére. A felsıfokú végzettségő szülık gyermekeinek
átlagteljesítménye 57%p – a legmagasabb teljesítmény. Ezzel szemben az alapfokú végzettségő
szülık gyermekeinek átlaga mindössze 49%p, a középfokú végzettségő szülıi hátterő
gyermekeké pedig 53%p. Variancia-analízis alapján mindhárom csoport fejlettsége között
szignifikáns különbség mutatható ki (60. táblázat). A felsıfokú végzettségő szülık gyermekeinek
többségét valószínőleg több zenei hatás éri ebben az életkorban. Elképzelhetı, hogy az
iskolázottabb szülık több támogatást nyújtanak gyermekeik zenei fejlıdéséhez, az alacsonyabb
iskolázottságú szülık gyermekei zenei képességeinek fejlıdésére inkább az óvodai és
iskolai keretek között nyílik több lehetıség. Ez a jelenség egyben az óvodai és iskolai zenei
nevelés jelentıségére is felhívja a figyelmet.
p