értekezés - Neveléstudományi Intézet - Szegedi Tudományegyetem

56. táblázat. A zenei hallási képességek faktoranalízise nagycsoportban (n=146)
179
Faktorok
1. faktor 2. faktor
Sajátérték 1,91 1,47
Variancia (%) 31,50 29,32
Kum. Variancia (%) 31,50 60,82
Kaiser–Meyer–Olkin-mutató 0,613
Dallamhallás -0,02 0,88
Harmóniahallás 0,65 0,06
Ritmushallás 0,26 0,81
Hangszínhallás 0,73 0,16
Dinamikahallás 0,75 0,05
Megj.: Fıkomponens analízis Varimax rotációval
Az elsı évfolyamon elvégzett faktoranalízis alapján a zenei hallási képességek változatlanul
két faktort alkotnak. Az analízis eredménye megerısíti a dallam- és ritmushallás – korrelációk
és klaszteranalízis alapján – kimutatott szoros összetartozását. E képességek 0,81,
illetve 0,88 faktorsúllyal a második faktort alkotják. A harmónia-, hangszín- és dinamikahallás
képességei pedig – az elıbbieknél alacsonyabb faktorsúlyokkal (0,74; 0,69; 0,67) – az elsı
faktort képezik (57. táblázat). A dallam- és ritmushallás erıs összetartozása mellett mindhárom
korosztályban az is látható, hogy a kizárólag a zenei hallás implicit szintjéhez tartozó
képességek egy faktorban csoportosulnak.
57. táblázat. A zenei hallási képességek faktoranalízise elsı évfolyamon (n=154)
Faktorok
1. faktor 2. faktor
Sajátérték 1,53 1,47
Variancia (%) 30,57 29,40
Kum. Variancia (%) 30,57 59,97
Kaiser–Meyer–Olkin-mutató 0,655
Dallamhallás 0,24 0,81
Harmóniahallás 0,74 0,12
Ritmushallás 0,06 0,88
Hangszínhallás 0,69 0,16
Dinamikahallás 0,67 0,08
Megj.: Fıkomponens analízis Varimax rotációval
Ahogyan az a klaszterábra alapján várható volt, a zenei hallási képességek második évfolyamon
már egy faktort alkotnak, azonban igen eltérı faktorsúlyokat láthatunk (58. táblázat).
A legnagyobb – szinte azonos – faktorsúllyal a dallamhallás és ritmushallás képességei
szerepelnek. Ezt követi a harmóniahallás. A nem pusztán zenei képességként felfogható hangszín-
és dinamikahallás igen alacsony faktorsúlyokat mutatnak. A faktoranalízis tanulsága
alapján második osztályban már valamennyi zenei hallással összefüggı képességre egységes
képesség-rendszerként tekinthetünk. A korábbi korosztályok zenei hallási képességei óvodáskorban
fıként a zenei tapasztalatok alapján gyarapodnak. Feltehetıen az óvodai zenei tapasztalatszerzést
követı iskolai, formális zenei oktatás következtében, második évfolyamon már a
zenei hallási képességek egységes egészként történı megjelenését figyelhetjük meg.