értekezés - Neveléstudományi Intézet - Szegedi Tudományegyetem

A hármashangzatok megkülönböztetésének fejlettségét vizsgáló feladat itemeit a 20. ábra
mutatja. A 38. táblázat, valamint a 21. ábra alapján a legmagasabb teljesítményt a két azonos
akkord felismerésében nyújtották mind a két óvodás korosztály tagjai, mind az elsı és
másodikos tanulók (45. item). A feladat két alaphelyzető, bıvített hármashangzat azonosságának
felismerése. A középsı csoport 65%p és a nagycsoport 73%p teljesítménye között nincs
szignifikáns különbség. Ezzel szemben elsıben szignifikáns fejlıdés figyelhetı meg (87%p).
A második évfolyam 89%p-os átlagteljesítménye nem mutat további fejlıdést. Két olyan
itemet találunk, amelyek átlagteljesítménye a négy év során nem fejlıdik, ezek a 46. és a 48.
itemek. Mindkét feladat elsı akkordja moll hármashangzat. A 46. itemben a változást az jelenti,
hogy a második akkordban az alaphelyzető moll hármashangzat alaphangja k2-ot lép
fölfelé, a 48. itemben pedig szintén alaphelyzető moll hármashangzat felsı hangja felfelé lépésével
dúr hármashangzattá változik. A harmadik olyan item, amelynek elsı tagja szintén
moll hármashangzat, a 43. item. Ebben az itemben az alaphelyzető moll hármashangzat középsı
hangja fél hanggal felfelé lépésével alakul át dúr hármashangzattá. Az átlagteljesítmények
között az óvodás korosztályban nincs szignifikáns mértékő különbség, a középsısök
41%-a, a nagycsoportosok 34%-a ismerte fel a változást. Elsı évfolyamon nagycsoporthoz
képest szignifikáns fejlıdés figyelhetı meg (54%p), a másodikosok 68%p-os átlagteljesítménye
nem mutat szignifikáns fejlıdést. Dúr hármashangzat moll hármashangzattá alakulásának
megkülönböztetése a feladat a 47. itemben. Ebben a feladatban, középsı csoportban, nagycsoportban,
valamint elsı évfolyamon nincs fejlıdés (47%p, 39%p, 45%p) és csak másodikban
következik be szignifikáns mértékő fejlıdés. A másodikosoknak már 63%-a ismerte fel a
dúr és moll hármashangzat közötti különbséget. A dúr hármashangzat disszonáns akkorddá
változásának észlelésében szignifikáns fejlıdés nagycsoport és elsı osztály között következik
be (42. item). A legalacsonyabb átlagteljesítményt két disszonáns akkord változásának felismerésében
nyújtotta a középsı csoport kivételével valamennyi korosztály. A középsı csoport
42%p-os átlagteljesítménye szignifikánsan különbözik mind a nagycsoport 28%p, mind az
elsı évfolyam 27%p-os átlagától (44. item).
Az eredményeket összegezve a hármashangzathallás kialakulatlanságát figyelhetjük
meg a vizsgált korai négy- és nyolcéves kor közötti idıszakban. A legkönnyebb feladatot ebben
az életkorban az azonos akkordok felismerése jelenti. Erre a készségre leginkább az jellemzı,
hogy óvodáskorban nem mutatkozik szignifikáns fejlıdés. Az egyes itemek megoldása
alapján kapott vizsgálati eredményeink szerint szignifikáns fejlıdés nagycsoport és elsı évfolyam,
vagy elsı és második évfolyam között mutatható ki. A vizsgált életkorban nem tudunk
határozottan megnevezni olyan tendenciákat, amelyek a változó akkord hangok elhelyezkedésével,
helyzetével lennének összefüggésbe hozhatók. Figyelemre méltónak tartjuk a négy
éven keresztül fejlıdést nem mutató két feladatot, amelyek egyikében moll hármashangzat
változik disszonáns hangzású akkorddá, illetve szintén moll hármashangzat változik dúr hármashangzattá.
Az is látható, hogy a dúr hármashangzat moll akkordra változása második osztályos
korig ugyancsak nem mutat fejlıdést. A moll akkord – a középsı hang felfelé lépése
következtében – dúrra változásának észlelése ezzel szemben már elsı osztályban szignifikánsan
fejlıdik.
156