értekezés - Neveléstudományi Intézet - Szegedi Tudományegyetem

7.2.1. Az analízis fejlıdése
Az analízisfeladatban a középsı csoportosok átlagteljesítménye 44%p, amíg a nagycsoportosok
a feladatoknak 48%-át – csaknem a felét – teljesítették jól. Elsı évfolyamon a készség
fejlettségének átlagértéke 55%p, másodikban pedig már 66%p. Középsı és nagycsoport között
nem mutatható ki fejlıdés, a két iskolás korosztály átlagai között a fejlıdés szignifikáns
mértékő (35. táblázat). Az analízisfeladat átlageredményei a készség egyenes vonalú fejlıdését
jelzik, korosztályonként egyre magasabb teljesítményekkel.
35. táblázat. Az analízis fejlettsége (%p), ANOVA
Korcsoport Átlag Szórás Levene p F p
Középsı csoport 44 29
Nagycsoport
Elsı évfolyam
48
55
28
26
6,81 0,001 20,94 0,001
Második évfolyam 66 25
Az analízis készségét, annak észlelését, hogy egy adott pillanatban hány hangot hallunk,
a 17. ábra alapján bemutatott hét item segítségével vizsgáltuk. Az analízis feladatai közül
valamennyi korosztályban megegyezı teljesítménnyel a legkönnyebbnek a nyolcadik item
bizonyult. A feladat annak eldöntését kéri, hogy az egyvonalas C hang leütésekor egy hangot
hallunk, vagy kettıt. A másik olyan item, amely szintén egy megszólaló hangot tartalmaz,
azonban az elıbbinél mélyebb, más hangszínnel megszólaló kis G hang. Ez az item jelentısen
rontotta a teljes teszt reliabilitását, ezért nem számoltunk vele. Ezen a helyen azonban érdekessége
miatt mégis elemezzük. Ez az ugyancsak egy hangot tartalmazó, de mély hangszínnel
megszólaló feladat tanulságos lehet számunkra, ugyanis jelentısen kevesebben hallották egy
megszólaló hangnak (18. ábra). Az óvodások átlagteljesítménye az iskolásokéhoz képest
szignifikánsan jobb, középsı és nagycsoport között szignifikánsan növekvı teljesítménnyel
(67%p és 73%p). Elsı és második évfolyam között nem mutatkozik különbség (36. táblázat).
Az óvodások magasabb átlagára nehéz magyarázatot találni. Kiemelendı azonban az a tény,
hogy a mély hangzású, kis G hang megszólalásakor valamennyi korosztály számára szignifikánsan
nehezebb feladat volt annak eldöntése az egyvonalas C esetéhez képest, hogy egy,
vagy két hangot hallanak. A 10. itemben megszólaló konszonáns hangköz, a t4 két hangként
azonosítása volt a valamennyi korcsoport számára a legnehezebb feladat. Az óvodások 28%p,
illetve 25%p, valamint az elsı és második évfolyamosok 31%p és 33%p teljesítménye között
nincs szignifikáns különbség. A vizsgált négy korosztályban a gyerekek közel 70%-a számára
egy hanggá olvad össze ez a konszonáns hangköz. A szintén konszonáns hangzású k3 két
hangként történı azonosítása 43%p teljesítménnyel sikerült középsı és nagycsoportban egyaránt
(9. item). Elsı és második évfolyamon azonban évenkénti szignifikáns fejlıdés látható.
A szintén konszonáns hangzású n3 hangközt (13. item) a középsı csoportosoknak csak 31%-a
érzékeli két hangként. Nagycsoportban szignifikáns fejlıdés következik be (43%p), elsıben a
46%p átlagteljesítmény azonban nem mutat szignifikáns változást. Második évfolyamon a n3
két hangként történı azonosításában ismét szignifikáns teljesítménynövekedés figyelhetı
meg. A t5 konszonáns hangzású, összesimuló hangjainak két hangként történı azonosítása
(14. item) középsı csoportban a gyerekek 32%-ának sikerült, továbbá a nagycsoportosok
38%p-os átlagteljesítménye nem eredményez szignifikáns fejlıdést. Az elsısök 55%p átlagteljesítménye
szignifikáns fejlıdést jelez (36. táblázat). Másodikban a tanulók 64%-a azonosította
két hangként a t5-et, ez a teljesítmény azonban nem különbözik szignifikánsan az elsı
évfolyamétól. A disszonáns hangzású n2 (11. item) azonosításában középsı, nagycsoport és
elsı osztály között nem kaptunk szignifikáns mértékő átlagteljesítmény növekedést. Fejlıdés
153