értekezés - Neveléstudományi Intézet - Szegedi Tudományegyetem

játszanak – nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a legjobb adottságú gyerekek éneklési készségei
nagycsoport végére jelentısen fejlıdjenek. Az is látható azonban, hogy az általános iskola
elsı évének idıszaka a legjobban – 80-100%p-ot – teljesítık számának csökkenéséhez vezet,
és csak második évfolyamon nı ismét a 70-100%p-ot teljesítık aránya. A 100%p-ot teljesítık
aránya azonban hangköz- és dallaméneklésben a nagycsoportosok között a legnagyobb. A 90-
100%p-ot teljesítık aránya még második évfolyamon is a nagycsoportéval egyezik meg. Az
éneklés készségeinek fejlıdésbeli megtorpanása valószínősíthetıen az óvodából az iskolába
történı átlépésnek, az iskolában más alapokra helyezıdı, az éneklést, zenei fejlesztést inkább
mellızı képességfejlesztésnek tudható be.
%
50
45
40
35
30
25
20
15
10
5
0
10 20 30 40 50 60 70 80 90 100
150
Középsı csoport
Nagycsoport
1. évfolyam
2. évfolyam
pontszám %p
13. ábra.
A dallaméneklés fejlettségének korosztályonkénti eloszlása
7.1.6. A dallamhallás képesség fejlıdése
A dallamhallást vizsgáló négy feladat %pontban kifejezett átlagteljesítményei alapján a hallás
utáni megkülönböztetés – a zenei hallás implicit szintjéhez sorolható – két feladatában nyújtottak
magasabb teljesítményt a középsı és nagycsoportosok, valamint az elsı és második
évfolyamos tanulók is (14. ábra). A dallamhallás explicit szintjét jelentı hallás utáni reprodukciót,
a hallás utáni dallaméneklést vizsgáló feladatok teljesítménye jelentısen elmarad a
felismerés és megkülönböztetés szintjétıl.
A dallamhallás képessége vizsgálatunkban szereplı négy összetevıjének négy- és
nyolcéves kor közötti fejlıdése nem egyenletes. Négy év viszonylatában a hangközéneklés
készsége mutatja a legnagyobb fejlıdést, a második évfolyamosok átlagteljesítménye 20%p-al
haladja meg a középsı csoportban kapott értéket. A másik hangközhalláshoz főzıdı készség,
a hallás utáni hangköz-megkülönböztetés fejlıdése 13%p. Amíg azonban a hangközmegkülön-böztetés
készsége fejlıdést mutat, addig a dallam-megkülönböztetés nem fejlıdik.
Figyelemre méltó azonban az a tény, hogy az általános iskola elsı évfolyamán több területen
sem mutatható ki fejlıdés, illetve a teljesítmények szignifikáns mértékő visszaesése következik
be. A dallaméneklés átlagos fejlettsége 10%p-al, szignifikánsan alacsonyabb a nagycsoporténál,
a hangközéneklésben, valamint a hallás utáni dallam-megkülönböztetésben pedig
nincs kimutatható elırelépés. Ezek az eredmények mindenképpen a nagycsoportban történı
fejlıdés megtorpanására utalnak elsı évfolyamon. A jelenség hátterében valószínősíthetıen
az áll, hogy az óvodai fejlesztés abbamaradásával, amelynek az óvónı beállítottságától függı
mértékben, de mindenképpen részét képezi a zene lehetıségeivel történı fejlesztés, elsı és
második évfolyamon a zenei fejlesztés háttérbe szorul. Az énekórák minimális száma elsı-