03.05.2013 Views

értekezés - Neveléstudományi Intézet - Szegedi Tudományegyetem

értekezés - Neveléstudományi Intézet - Szegedi Tudományegyetem

értekezés - Neveléstudományi Intézet - Szegedi Tudományegyetem

SHOW MORE
SHOW LESS

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

28. táblázat. A hallás utáni dallam-megkülönböztetés fejlettsége (%p), ANOVA<br />

Korcsoport Átlag Szórás Levene p F p<br />

Középsı csoport 46 26<br />

Nagycsoport 51 24<br />

Elsı évfolyam 46 18<br />

Második évfolyam<br />

52 19<br />

13,47 0,001 2,58 0,05<br />

A hallás utáni dallam-megkülönböztetés készségének fejlıdését hét itemet tartalmazó<br />

feladattal vizsgáltuk. Az egyes itemeket az 5. ábra mutatja. A dallamok hallás utáni megkülönböztetésének<br />

legmagasabb átlagos teljesítményei a 2. itemre adódtak mind középsı<br />

(61%p), mind nagycsoportban (78%p), valamint elsı és második évfolyamon (87%p). A variancia-analízis<br />

által kimutatott szignifikáns különbség középsı és nagycsoport között jelenik<br />

meg. Nagycsoport és a két iskolás korosztály átlagai között nincs szignifikáns különbség. A<br />

második itemmel tartalmilag összemérhetı az elsı item. Addig, amíg a második itemben fölfelé<br />

lépı n2 helyett a változást egy, a dallam kezdıhangjára fölfelé visszalépı n3 jelenti, az<br />

elsı feladatban a változás egy lefelé lépı n2 helyett egy fölfelé lépı n2. A visszalépı n3 azonosítása<br />

az átlagok alapján mind az óvodás, mind az iskolás korosztály számára könnyebb<br />

feladatot jelentett. A n2 lépésirány megváltozásának észlelésében középsı, nagycsoportban és<br />

elsı osztályban (40%p; 47%p; 45%p) nincs szignifikáns különbség (29. táblázat). Másodikban<br />

azonban az azonosításban szignifikáns fejlıdés következik be. A harmadik item zárlatai<br />

közötti különbség (a második dallam moll végzıdéső) észlelésének átlagai a középsı (45%p)<br />

és nagycsoportban (38%p) szignifikánsan magasabbak az elsısök (21%p) és a másodikosok<br />

(24%p) átlagos teljesítményénél (6. ábra). Az iskolai tanulók ebben a feladatban nyújtották a<br />

legalacsonyabb teljesítményt. Két olyan itemet is találunk, ahol nem tapasztalható szignifikáns<br />

fejlıdés a négy évfolyamot átfogó keresztmetszeti vizsgálatban (5. és 6. item). Ezek<br />

egyike az ötödik item, amelynek két dallama a kezdıhangokban különbözik. A másik fejlıdést<br />

nem mutató feladat a hatodik item elsı példája. Ebben a feladatban a változást az jelenti,<br />

hogy a második ütem elsı két hangja, amely az elsı alkalommal g és f hang, a második elénekléskor<br />

két azonos fisz hangra módosul. A 7. item szintén nehéz feladatnak bizonyult. A<br />

feladatban a középsı- és nagycsoport egyaránt 39%p átlagteljesítményt nyújtott. Elsıben<br />

25%p, másodikban 28%p, szignifikánsan alacsonyabb teljesítmények születtek. A nehézséget<br />

a viszonylag nagy, egymást követı hangközlépések jelentik. Az elsı példában t5 és t4 nyolcad<br />

mozgású lépései követik egymást, az összehasonlítandó példa pedig a t5 után n3 lépéssel<br />

folytatódik. A gyorsan váltakozó nyolcad értékő hangok pontos észlelésében a figyelemnek is<br />

nagy szerepe lehet. Elképzelhetı, hogy ebben az itemben az óvodások egyéni tesztfelvétele<br />

során a személyes kontaktus, a közeli elhelyezkedés segíthetett a figyelem hatékonyabb összpontosításában.<br />

A dallam-összehasonlítás átlagteljesítményében nem mutatható ki szignifikáns<br />

mértékő fejlıdés a keresztmetszeti vizsgálat által átfogott négy év során (29. táblázat).<br />

1.1. item<br />

1.2. item<br />

141

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!