értekezés - Neveléstudományi Intézet - Szegedi Tudományegyetem
értekezés - Neveléstudományi Intézet - Szegedi Tudományegyetem értekezés - Neveléstudományi Intézet - Szegedi Tudományegyetem
észe pedig mindkét óvodás korcsoportban 37%. Óvodáskorban a hangközök hallás utáni megkülönböztetésének széthúzódó teljesítményét jól jellemzi az is, hogy a két szélsıérték – a nulla és a 100%p – kivételével valamennyi értékhez 15% körüli gyakoriságok kapcsolódnak. Iskoláskorban az eloszlásgörbék már inkább normális eloszlást tükröznek. Látható, hogy a fejlıdésnek köszönhetıen azoknak a száma növekszik meg, akik a teljesítményskála közepén helyezkednek el. A módusz ugyan az elsı évfolyamosok esetében magasabb, de a készség további fejlıdését jelzi, hogy második évfolyamon viszont megnı az igen jól, 6-7 pontot teljesítık száma, és csökken a gyengébb képességő, csupán egy-két feladatot megoldók száma. % 35 30 25 20 15 10 5 0 0 1 2 3 4 5 6 7 140 Középsı csoport Nagycsoport 1. évfolyam 2. évfolyam pontszám 4. ábra. A hangköz-megkülönböztetés fejlettségének korosztályonkénti eloszlása 7.1.3. A hallás utáni dallam-megkülönböztetés készség fejlıdése A dallamhallás képességvizsgálatára irányuló másik feladat a dallamok hallás utáni megkülönböztetésének készségét vizsgálja. A készség korosztályonkénti fejlettségi mutatói szerint középsı csoportban (46%p) és elsı évfolyamon (47%p) csaknem azonos átlageredményt kaptunk, a nagycsoportosok készségfejlettsége (51%p) pedig leginkább a második osztályosokéhoz (52%p) mérhetı. A középsı csoport átlaga 46%p, amely érték nagycsoportban már 51%p. A készség átlagos fejlettsége elsı osztályban 47%p, második osztályban pedig 52%p, a bekövetkezı fejlıdés ellenére a másodikosok átlagteljesítménye alig magasabb a középsı csoporténál. Variancia-analízis alapján az egyes évfolyamok átlagainak összevetésekor nem mutatható ki szignifikáns fejlıdés (28. táblázat). A két hallás utáni megkülönböztetést vizsgáló feladat közül a hangközök megkülönböztetésében valamennyi korosztály jobb teljesítményt nyújtott. Nagycsoportban a két készség fejlettsége kiegyenlítıdik. Amíg azonban elsı és másodikban a hangköz-megkülönböztetés szignifikáns fejlıdésen megy keresztül, addig a dallam-megkülönböztetés nem mutat fejlıdést. A dallam-megkülönböztetés feladata énekhangon szólal meg, a hangköz-megkülönböztetés feladata pedig zongorán. Elızetes feltevésünk az volt, hogy a négy-nyolcéves gyerekek számára természetesebb az énekhangon hallott zenei hangok feldolgozása, ezért nagyobb nehézséget jelent majd a zongorán bemutatott hangközmegkülönböztetés feladat. Az eredmények alapján úgy tőnik a zongora hangzása valószínőleg nem befolyásolta hátrányosan az eredményeket.
28. táblázat. A hallás utáni dallam-megkülönböztetés fejlettsége (%p), ANOVA Korcsoport Átlag Szórás Levene p F p Középsı csoport 46 26 Nagycsoport 51 24 Elsı évfolyam 46 18 Második évfolyam 52 19 13,47 0,001 2,58 0,05 A hallás utáni dallam-megkülönböztetés készségének fejlıdését hét itemet tartalmazó feladattal vizsgáltuk. Az egyes itemeket az 5. ábra mutatja. A dallamok hallás utáni megkülönböztetésének legmagasabb átlagos teljesítményei a 2. itemre adódtak mind középsı (61%p), mind nagycsoportban (78%p), valamint elsı és második évfolyamon (87%p). A variancia-analízis által kimutatott szignifikáns különbség középsı és nagycsoport között jelenik meg. Nagycsoport és a két iskolás korosztály átlagai között nincs szignifikáns különbség. A második itemmel tartalmilag összemérhetı az elsı item. Addig, amíg a második itemben fölfelé lépı n2 helyett a változást egy, a dallam kezdıhangjára fölfelé visszalépı n3 jelenti, az elsı feladatban a változás egy lefelé lépı n2 helyett egy fölfelé lépı n2. A visszalépı n3 azonosítása az átlagok alapján mind az óvodás, mind az iskolás korosztály számára könnyebb feladatot jelentett. A n2 lépésirány megváltozásának észlelésében középsı, nagycsoportban és elsı osztályban (40%p; 47%p; 45%p) nincs szignifikáns különbség (29. táblázat). Másodikban azonban az azonosításban szignifikáns fejlıdés következik be. A harmadik item zárlatai közötti különbség (a második dallam moll végzıdéső) észlelésének átlagai a középsı (45%p) és nagycsoportban (38%p) szignifikánsan magasabbak az elsısök (21%p) és a másodikosok (24%p) átlagos teljesítményénél (6. ábra). Az iskolai tanulók ebben a feladatban nyújtották a legalacsonyabb teljesítményt. Két olyan itemet is találunk, ahol nem tapasztalható szignifikáns fejlıdés a négy évfolyamot átfogó keresztmetszeti vizsgálatban (5. és 6. item). Ezek egyike az ötödik item, amelynek két dallama a kezdıhangokban különbözik. A másik fejlıdést nem mutató feladat a hatodik item elsı példája. Ebben a feladatban a változást az jelenti, hogy a második ütem elsı két hangja, amely az elsı alkalommal g és f hang, a második elénekléskor két azonos fisz hangra módosul. A 7. item szintén nehéz feladatnak bizonyult. A feladatban a középsı- és nagycsoport egyaránt 39%p átlagteljesítményt nyújtott. Elsıben 25%p, másodikban 28%p, szignifikánsan alacsonyabb teljesítmények születtek. A nehézséget a viszonylag nagy, egymást követı hangközlépések jelentik. Az elsı példában t5 és t4 nyolcad mozgású lépései követik egymást, az összehasonlítandó példa pedig a t5 után n3 lépéssel folytatódik. A gyorsan váltakozó nyolcad értékő hangok pontos észlelésében a figyelemnek is nagy szerepe lehet. Elképzelhetı, hogy ebben az itemben az óvodások egyéni tesztfelvétele során a személyes kontaktus, a közeli elhelyezkedés segíthetett a figyelem hatékonyabb összpontosításában. A dallam-összehasonlítás átlagteljesítményében nem mutatható ki szignifikáns mértékő fejlıdés a keresztmetszeti vizsgálat által átfogott négy év során (29. táblázat). 1.1. item 1.2. item 141
- Page 89 and 90: továbbá arra nézve, hogy ezek az
- Page 91 and 92: 5. táblázat. A National Council o
- Page 93 and 94: 4.3. A zenetanulás, zenei képess
- Page 95 and 96: ahogyan ezeket a komponenseket hasz
- Page 97 and 98: sának képességcsökkenését mut
- Page 99 and 100: 4.3.3. A zenetanulás és az intell
- Page 101 and 102: A komputer-csoport motoros és vizu
- Page 103 and 104: A kutatások az olvasás és a zene
- Page 105 and 106: szerint az új alapprogram egy más
- Page 107 and 108: hanglejtésének, illetve a dal kar
- Page 109 and 110: dallam- és ritmusvisszhang játék
- Page 111 and 112: perces játékok ideje alatt zajlan
- Page 113 and 114: guggolós játékok, tárgy egyen-s
- Page 115 and 116: Keresztcsatornák fejlesztése: A l
- Page 117 and 118: tıség nyílik a népi hangszerek
- Page 119 and 120: a gyerekek zenei mozgásainak finom
- Page 121 and 122: 7. A zenei nevelés hatására azon
- Page 123 and 124: 7. táblázat. A minta korcsoporton
- Page 125 and 126: - eltérés van. Az itemek a hárma
- Page 127 and 128: 9. táblázat. A kutatás során al
- Page 129 and 130: 6.3.2. Összefüggés-vizsgálatok
- Page 131 and 132: 15. táblázat. Az összefüggés-v
- Page 133 and 134: 16. táblázat. Az összefüggés-v
- Page 135 and 136: 21. táblázat. Az összefüggés-v
- Page 137 and 138: 7. A ZENEI HALLÁSI KÉPESSÉGEK FE
- Page 139: 27. táblázat. A hallás utáni ha
- Page 143 and 144: Teljesítmény %p 100 80 60 40 20 0
- Page 145 and 146: vizsgáltuk. Szintén magas teljes
- Page 147 and 148: kedvéért - a kategóriatengelyen
- Page 149 and 150: 11. 5. item 11. 6. item 11. 7. item
- Page 151 and 152: második osztályban nem teszi lehe
- Page 153 and 154: 7.2.1. Az analízis fejlıdése Az
- Page 155 and 156: Az analízis eredményeinek eloszl
- Page 157 and 158: 7. 42. item 7. 43. item 7. 44. item
- Page 159 and 160: %pont 100 90 80 70 60 50 40 30 20 1
- Page 161 and 162: 161 Elıször Másodszor 3.15. Bach
- Page 163 and 164: között a különbség nem szignif
- Page 165 and 166: % 35 Középsı csoport Nagycsoport
- Page 167 and 168: nos megállapításokat. A teljesí
- Page 169 and 170: hasonlóan, a ritmushallás képess
- Page 171 and 172: 47. táblázat. A hangszínhallás
- Page 173 and 174: % 50 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0 K
- Page 175 and 176: A dinamikahallás fejlettségének
- Page 177 and 178: külön alkotnak egy gyengébb öss
- Page 179 and 180: 56. táblázat. A zenei hallási k
- Page 181 and 182: 60. táblázat. A zenei hallás ké
- Page 183 and 184: 7.8. A zenei hallási képességek
- Page 185 and 186: Hangközéneklés Dallaméneklés R
- Page 187 and 188: képest mindössze két századdal
- Page 189 and 190: 66. táblázat. A zenei hallási k
észe pedig mindkét óvodás korcsoportban 37%. Óvodáskorban a hangközök hallás utáni<br />
megkülönböztetésének széthúzódó teljesítményét jól jellemzi az is, hogy a két szélsıérték – a<br />
nulla és a 100%p – kivételével valamennyi értékhez 15% körüli gyakoriságok kapcsolódnak.<br />
Iskoláskorban az eloszlásgörbék már inkább normális eloszlást tükröznek. Látható, hogy a<br />
fejlıdésnek köszönhetıen azoknak a száma növekszik meg, akik a teljesítményskála közepén<br />
helyezkednek el. A módusz ugyan az elsı évfolyamosok esetében magasabb, de a készség<br />
további fejlıdését jelzi, hogy második évfolyamon viszont megnı az igen jól, 6-7 pontot teljesítık<br />
száma, és csökken a gyengébb képességő, csupán egy-két feladatot megoldók száma.<br />
%<br />
35<br />
30<br />
25<br />
20<br />
15<br />
10<br />
5<br />
0<br />
0 1 2 3 4 5 6 7<br />
140<br />
Középsı csoport<br />
Nagycsoport<br />
1. évfolyam<br />
2. évfolyam<br />
pontszám<br />
4. ábra.<br />
A hangköz-megkülönböztetés fejlettségének korosztályonkénti eloszlása<br />
7.1.3. A hallás utáni dallam-megkülönböztetés készség fejlıdése<br />
A dallamhallás képességvizsgálatára irányuló másik feladat a dallamok hallás utáni megkülönböztetésének<br />
készségét vizsgálja. A készség korosztályonkénti fejlettségi mutatói szerint<br />
középsı csoportban (46%p) és elsı évfolyamon (47%p) csaknem azonos átlageredményt kaptunk,<br />
a nagycsoportosok készségfejlettsége (51%p) pedig leginkább a második osztályosokéhoz<br />
(52%p) mérhetı. A középsı csoport átlaga 46%p, amely érték nagycsoportban már 51%p.<br />
A készség átlagos fejlettsége elsı osztályban 47%p, második osztályban pedig 52%p, a bekövetkezı<br />
fejlıdés ellenére a másodikosok átlagteljesítménye alig magasabb a középsı csoporténál.<br />
Variancia-analízis alapján az egyes évfolyamok átlagainak összevetésekor nem mutatható<br />
ki szignifikáns fejlıdés (28. táblázat). A két hallás utáni megkülönböztetést vizsgáló<br />
feladat közül a hangközök megkülönböztetésében valamennyi korosztály jobb teljesítményt<br />
nyújtott. Nagycsoportban a két készség fejlettsége kiegyenlítıdik. Amíg azonban elsı és másodikban<br />
a hangköz-megkülönböztetés szignifikáns fejlıdésen megy keresztül, addig a dallam-megkülönböztetés<br />
nem mutat fejlıdést. A dallam-megkülönböztetés feladata énekhangon<br />
szólal meg, a hangköz-megkülönböztetés feladata pedig zongorán. Elızetes feltevésünk az<br />
volt, hogy a négy-nyolcéves gyerekek számára természetesebb az énekhangon hallott zenei<br />
hangok feldolgozása, ezért nagyobb nehézséget jelent majd a zongorán bemutatott hangközmegkülönböztetés<br />
feladat. Az eredmények alapján úgy tőnik a zongora hangzása valószínőleg<br />
nem befolyásolta hátrányosan az eredményeket.
Change language