értekezés - Neveléstudományi Intézet - Szegedi Tudományegyetem

7. táblázat. A minta korcsoportonkénti elemszáma és a szülık iskolai végzettségének a
Kruskal-Wallis próba alapján számított szignifikanciája
Korcsoport n Rangátlag
Középsı csoport 198 344,82
Nagycsoport 146 323,36
1. évfolyam 154 321,83
2. évfolyam 159 313,41
6.3.1.3. A zenei képességteszt
123
X 2
Sig.
2,98 n.s.
A zenei képességek mérésére saját mérıeszközt fejlesztettünk ki. A mérıeszköz megtervezésekor
fontos szempontnak tekintettük azt, hogy a teszt egyaránt alkalmas legyen a két óvodás,
illetve a két iskolás korosztályban a zenei hallás képességeinek vizsgálatára. Az óvodában
történı zenei fejlesztés az adottságokon alapulva elsısorban a zenei tapasztalatok gazdagodásához,
a zenei hangok differenciálásával összefüggı különbözı készségek és képességek,
valamint az éneklési és ritmikai produkciós készségek fejlıdéséhez járulhat hozzá. A zenei
képességek fejlettsége óvodás korban tehát a Turmezeyné és mtsai. (2005) által tapasztalati
szintként meghatározott feladatokon keresztül mérhetı. A zenei alapképességet közlı, informatív
funkciója felıl megközelítve (Erıs, 1993), a kommunikáció négy alaptípusát a zenei
alapképesség funkcióiként értelmezve pedig az óvodás korosztály a zenei hallás képességein
keresztül vizsgálható.
A vizsgálat céljára összeállított zenei képességtesztünkben, a korábbi hazai vizsgálatokhoz
hasonlóan, a zenei képességeket a zenei hangok Moles által definiált dimenziói alapján
csoportosítottuk. Az egyes zenei képességeket vizsgáló feladattípusok meghatározásához Erıs
(1993) és Turmezeyné és mtsai. (2005) munkáját vettük alapul. Zenei képességtesztünkben
valamennyi feladat egy-egy zenei készséget, illetve a hangszín- és hangerı-feladat önmagában
egy-egy képességet mér. A teszt feladatait két szempontrendszer szerint rendszereztük.
Egyrészt Erıs és munkatársai zenei alapképességmodellje alapján, e képességmodell terminológiáját
figyelembe véve a zenét közlı, informatív funkciója felıl megközelítve, a zenei alapképességek
lehetséges informatív funkciói közül a zenei hallás képességeit vizsgáljuk. A
vizsgált zenei hallási képességek a következık: dallamhallás; harmóniahallás; ritmushallás;
hangszínhallás; dinamikahallás. Másrészt Turmezeyné, Máth és Balogh (2005) vizsgálatából
merítve, illetve azt továbbgondolva a zenei hallás készségeit és képességeit egy másik szempont
szerint is rendszereztük. Ezek alapján zenei képességtesztünkben megkülönböztettük a
zenei hallás képességeinek implicit – a felismeréshez, megkülönböztetéshez kapcsolódó –
szintjét, valamint explicit – a zenei halláshoz kapcsolható produktív, vagy reproduktív – szintjét.
Az egyes feladatokat tehát egyrészt a zenei hallás öt képessége alapján csoportosítottuk,
másik csoportosításunk alapján pedig az általunk implicit szintnek nevezett hallás utáni megkülönböztetéshez,
illetve az explicit szintnek nevezett hallás utáni reprodukcióhoz tartozó
készségek és képességek szerint. Eredményeinket a fenti rendszerezés alapján és a zenei hallás
képességeit egységes egészként tekintve is megvizsgáljuk. A zenei hallás képességeit egységes
egésznek tekintve értekezésünk során zenei hallási képességekrıl beszélünk.
Turmezeyné Máth és Balogh (2005) modelljében szintén elkülönülten vizsgálja az éneklést
– mint kitüntetett szerepő zenei tevékenységet –, azonban e vizsgálat a másik motoros
komponenst is tartalmazó zenei tevékenységet, a ritmustapsolást nem választja el a hallás utá-