értekezés - Neveléstudományi Intézet - Szegedi Tudományegyetem
értekezés - Neveléstudományi Intézet - Szegedi Tudományegyetem értekezés - Neveléstudományi Intézet - Szegedi Tudományegyetem
6. AZ EMPIRIKUS VIZSGÁLAT HIPOTÉZISEI, MÓDSZEREI ÉS MÉRİESZKÖZEI 6.1. Vizsgálatok négy- és nyolcéves kor között Empirikus kutatásunk négy részre tagolódik. Elsı – keresztmetszeti vizsgálatunk – a korai zenei képességek négy- és nyolcéves kor közötti fejlıdésének feltárására irányul. Második vizsgálatunk az eredményes iskolai tanuláshoz nélkülözhetetlen néhány elemi alapkészség és szociális készség, valamint a zenei hallási képességek összefüggéseit kutatja négy- és ötéves korban. Harmadik összefüggés-vizsgálatunk elsı és második évfolyamos tanulók bevonásával a zene mellett olyan alapvetı fontosságú készségekre irányul, amelyek meghatározzák a késıbbi iskolai tanulmányok eredményességét. Negyedik vizsgálatunk fı célja pedig a zenei képességek, valamint a DIFER programcsomag tesztjei által vizsgált szociális és kognitív készségek fejlıdési ütemének, fejlıdési lehetıségeinek feltárása kísérleti körülmények között. Két kísérletet valósítottunk meg. Egyik kísérletünk egy rövidebb, három hónapos idıtartamú zenei fejlesztés eredményeit vizsgálja nagycsoportos óvodások körében. Második kísérletünk pedig kilenc hónapig tartott. Középsı csoportban, februárban kezdıdött és a nyári szünet után folytatódott. Arra törekedtünk, hogy a zenei képességek fejlesztését bárhol, bárki által megvalósítható, egyszerő körülmények között segítsük elı. A kísérlet alapját a napjában többszöri éneklés, dalosjátékok játszása jelenti. 6.2. Hipotézisek Vizsgálataink során az alábbi hipotézisekre kerestünk válaszokat. Zenei képességvizsgálat: 1. A zenei hallás képességeinek korosztályonkénti fejlıdésére számítunk. 2. Feltételezésünk szerint óvodáskorban az éneklés és ritmustapsolás reprodukciós készségeinek teljesítményei elmaradnak a hallás utáni megkülönböztetés fejlettségétıl. Mindkét képesség-együttes fejlıdését várjuk, azonban a reprodukciós készségek fejlıdése várhatóan alacsonyabb szintrıl indul. 3. Várakozásunk szerint a zenei hallás utáni megkülönböztetéssel, a zenei hallás implicit szintjével összefüggı készségek és képességek összefüggenek egymással. Továbbá a hallás utáni reprodukció, a zenei hallás explicit szintjének készségei szintén összefüggést mutatnak, és a zenei hallás két szintje valószínőleg bizonyos mértékben elkülönül majd az alsóbb korosztályokban. 4. A szakirodalmi ismeretek alapján valószínőnek tartjuk, hogy vizsgálatunk óvodáskorban különösképpen, valamint elsı és második évfolyamon szintén azt erısíti meg, hogy az éneklés és ritmustapsolás készségeinek fejlettsége alapján önmagában nem következtethetünk a zenei képességek általános fejlettségére. 5. A nemek vonatkozásában nem számítunk a zenei hallási képességek fejlettsége közötti szignifikáns eltérésre. 6. A családi háttér szerinti vizsgálatban a kognitív képességvizsgálatok eredményeihez hasonlóan, a zenei hallási képességek területén szintén az alacsonyabb iskolázottságú szülık gyermekeinek valamivel alacsonyabb készségfejlettségére számítunk. 120
7. A zenei nevelés hatására azonban a különbségek nagycsoportban és elsı, második évfolyamon esetleg csökkenhetnek. Az összefüggések feltárása a zenei hallási képességek és elemi alapkészségek között négy- és ötéves korban: 1. A szakirodalmi tájékozódás alapján arra számítunk, hogy különbözı mértékben, de valószínőleg kimutatható összefüggést találunk négy- és ötéves korban a zenei hallási képességek fejlettsége és az írásmozgás-koordináció, beszédhanghallás, relációszókincs, elemi számolás, tapasztalati következtetés és szocialitás készségeinek fejlettsége között. 2. A beszédhanghallással kapcsolatosan a magyar nyelvre vonatkozóan is kimutatható összefüggésekre számítunk legalább a középsı csoportban. Nagycsoportban a beszédhanghallás készségének viszonylag magas elsajátítottsága miatt nem várunk szoros kapcsolatot. 3. A nemek szerinti vizsgálat során nem számítunk a zenei képességek és az elemi alapkészségek közötti összefüggések jelentıs eltéréseire. 4. A szülıi háttér szempontjából elızetes várakozásunk az, hogy az alacsonyabb iskolai végzettségő szülıi háttérrel rendelkezı gyerekek elemi alapkészségekben nyújtott teljesítményéhez nagyobb hozzájárulást nyújthat a zenei képességek fejlettsége. Az összefüggések feltárása a zenei hallási képességek és elemi alapkészségek között elsı és második évfolyamon: 1. Mind elsı, mind második évfolyamon pozitív kapcsolatra számítunk a zenei hallási képességek, illetve a számolási készség, írás- és olvasáskészség, valamint az intelligencia fejlettsége között. 2. A zenei képességek és az alapkészségek összefüggésében a nemek szerint nem várunk számottevı különbséget. 3. A családi háttér szempontjából azt az elıfeltevést fogalmazzuk meg, hogy nagy valószínőséggel az alacsonyabb iskolázottságú szülık gyermekei számára nagyobb jelentıségő a zenei nevelés, a zenei képességek fejlesztése. Úgy gondoljuk, hogy a hátrányosabb szociális hátterő gyermekeknek az alapkészségekben nyújtott teljesítményében megmutatkozhat a zenei képességek fejlettségébıl adódó hozzájárulás. Zenei fejlesztı kísérlet 1. A három hónapos zenei fejlesztı kísérlet eredményeként az idı rövidsége miatt a zenei képességek szerény mértékő fejlıdésére számítunk. Elképzelhetı, hogy a DIFER tesztek eredményeit kevéssé, vagy nem befolyásolja szignifikáns mértékben a három hónapos zenei fejlesztés. 2. A kilenc hónapos zenei fejlesztés eredményeként a zenei képességek kimutatható fejlıdésére számítunk, illetve azt várjuk, hogy a kísérleti csoportban a zenei képességek fejlıdésével egyidejőleg néhány elemi alapkészség – kontrollcsoporthoz képest – jelentısebb fejlıdése is megmutatkozhat. 121
- Page 69 and 70: portba sorolják, aptitude (adotts
- Page 71 and 72: kombináció állítható elı (Ler
- Page 73 and 74: jobb feldolgozásával (Wong, Skoe,
- Page 75 and 76: sástechnika mellett a szövegolvas
- Page 77 and 78: helyzető tanulók elmaradása jele
- Page 79 and 80: tolásai és tudományos munkák al
- Page 81 and 82: 4.1.6. A zenei hangmagasság-megkü
- Page 83 and 84: 4.1.7. A ritmikai képességek szer
- Page 85 and 86: 4.2. A zenei képességek és a zen
- Page 87 and 88: nem lehet tenni, felismerése és a
- Page 89 and 90: továbbá arra nézve, hogy ezek az
- Page 91 and 92: 5. táblázat. A National Council o
- Page 93 and 94: 4.3. A zenetanulás, zenei képess
- Page 95 and 96: ahogyan ezeket a komponenseket hasz
- Page 97 and 98: sának képességcsökkenését mut
- Page 99 and 100: 4.3.3. A zenetanulás és az intell
- Page 101 and 102: A komputer-csoport motoros és vizu
- Page 103 and 104: A kutatások az olvasás és a zene
- Page 105 and 106: szerint az új alapprogram egy más
- Page 107 and 108: hanglejtésének, illetve a dal kar
- Page 109 and 110: dallam- és ritmusvisszhang játék
- Page 111 and 112: perces játékok ideje alatt zajlan
- Page 113 and 114: guggolós játékok, tárgy egyen-s
- Page 115 and 116: Keresztcsatornák fejlesztése: A l
- Page 117 and 118: tıség nyílik a népi hangszerek
- Page 119: a gyerekek zenei mozgásainak finom
- Page 123 and 124: 7. táblázat. A minta korcsoporton
- Page 125 and 126: - eltérés van. Az itemek a hárma
- Page 127 and 128: 9. táblázat. A kutatás során al
- Page 129 and 130: 6.3.2. Összefüggés-vizsgálatok
- Page 131 and 132: 15. táblázat. Az összefüggés-v
- Page 133 and 134: 16. táblázat. Az összefüggés-v
- Page 135 and 136: 21. táblázat. Az összefüggés-v
- Page 137 and 138: 7. A ZENEI HALLÁSI KÉPESSÉGEK FE
- Page 139 and 140: 27. táblázat. A hallás utáni ha
- Page 141 and 142: 28. táblázat. A hallás utáni da
- Page 143 and 144: Teljesítmény %p 100 80 60 40 20 0
- Page 145 and 146: vizsgáltuk. Szintén magas teljes
- Page 147 and 148: kedvéért - a kategóriatengelyen
- Page 149 and 150: 11. 5. item 11. 6. item 11. 7. item
- Page 151 and 152: második osztályban nem teszi lehe
- Page 153 and 154: 7.2.1. Az analízis fejlıdése Az
- Page 155 and 156: Az analízis eredményeinek eloszl
- Page 157 and 158: 7. 42. item 7. 43. item 7. 44. item
- Page 159 and 160: %pont 100 90 80 70 60 50 40 30 20 1
- Page 161 and 162: 161 Elıször Másodszor 3.15. Bach
- Page 163 and 164: között a különbség nem szignif
- Page 165 and 166: % 35 Középsı csoport Nagycsoport
- Page 167 and 168: nos megállapításokat. A teljesí
- Page 169 and 170: hasonlóan, a ritmushallás képess
7. A zenei nevelés hatására azonban a különbségek nagycsoportban és elsı, második évfolyamon<br />
esetleg csökkenhetnek.<br />
Az összefüggések feltárása a zenei hallási képességek és elemi alapkészségek között négy- és<br />
ötéves korban:<br />
1. A szakirodalmi tájékozódás alapján arra számítunk, hogy különbözı mértékben, de<br />
valószínőleg kimutatható összefüggést találunk négy- és ötéves korban a zenei hallási<br />
képességek fejlettsége és az írásmozgás-koordináció, beszédhanghallás, relációszókincs,<br />
elemi számolás, tapasztalati következtetés és szocialitás készségeinek fejlettsége<br />
között.<br />
2. A beszédhanghallással kapcsolatosan a magyar nyelvre vonatkozóan is kimutatható<br />
összefüggésekre számítunk legalább a középsı csoportban. Nagycsoportban a beszédhanghallás<br />
készségének viszonylag magas elsajátítottsága miatt nem várunk szoros<br />
kapcsolatot.<br />
3. A nemek szerinti vizsgálat során nem számítunk a zenei képességek és az elemi alapkészségek<br />
közötti összefüggések jelentıs eltéréseire.<br />
4. A szülıi háttér szempontjából elızetes várakozásunk az, hogy az alacsonyabb iskolai<br />
végzettségő szülıi háttérrel rendelkezı gyerekek elemi alapkészségekben nyújtott teljesítményéhez<br />
nagyobb hozzájárulást nyújthat a zenei képességek fejlettsége.<br />
Az összefüggések feltárása a zenei hallási képességek és elemi alapkészségek között elsı és<br />
második évfolyamon:<br />
1. Mind elsı, mind második évfolyamon pozitív kapcsolatra számítunk a zenei hallási<br />
képességek, illetve a számolási készség, írás- és olvasáskészség, valamint az intelligencia<br />
fejlettsége között.<br />
2. A zenei képességek és az alapkészségek összefüggésében a nemek szerint nem várunk<br />
számottevı különbséget.<br />
3. A családi háttér szempontjából azt az elıfeltevést fogalmazzuk meg, hogy nagy valószínőséggel<br />
az alacsonyabb iskolázottságú szülık gyermekei számára nagyobb jelentıségő<br />
a zenei nevelés, a zenei képességek fejlesztése. Úgy gondoljuk, hogy a hátrányosabb<br />
szociális hátterő gyermekeknek az alapkészségekben nyújtott teljesítményében<br />
megmutatkozhat a zenei képességek fejlettségébıl adódó hozzájárulás.<br />
Zenei fejlesztı kísérlet<br />
1. A három hónapos zenei fejlesztı kísérlet eredményeként az idı rövidsége miatt a zenei<br />
képességek szerény mértékő fejlıdésére számítunk. Elképzelhetı, hogy a DIFER<br />
tesztek eredményeit kevéssé, vagy nem befolyásolja szignifikáns mértékben a három<br />
hónapos zenei fejlesztés.<br />
2. A kilenc hónapos zenei fejlesztés eredményeként a zenei képességek kimutatható fejlıdésére<br />
számítunk, illetve azt várjuk, hogy a kísérleti csoportban a zenei képességek<br />
fejlıdésével egyidejőleg néhány elemi alapkészség – kontrollcsoporthoz képest – jelentısebb<br />
fejlıdése is megmutatkozhat.<br />
121
Change language