értekezés - Neveléstudományi Intézet - Szegedi Tudományegyetem

a gyerekek zenei mozgásainak finomodását. Eleinte a harsányabb hatásokra reagáltak, az
érezhetı, erısebb lüktetésekre mozogtak szívesebben. Kokas szerint nem sok idı elteltével
azonban már a legkülönlegesebb zenékre is akadtak szívesen próbálkozó gyerekek. Így például
egy alkalommal a gregorián dallam kötött legato íve bilincselte le teljesen a gyerekeket és
néhányan, szinte lebegés-szerő mozgásokat improvizáltak (Kokas, 2008).
Hátrányos helyzető gyerekek zenei neveléssel történı felzárkóztatását segítı iskolai
program a Yehudi Menuhin nevéhez főzıdı MUS-E program, amely a magyar zenei nevelési
elvekre támaszkodva illeszkedik a nemzetközi projektbe. A program 1993-ban indult útjára az
Európai Unió égisze alatt „A világ kulturális fejlıdésének évtizede” elnevezéső UNESCO
projekthez kapcsolódva. A MUS-E (Music-Europe) mintaprogram lényege a toleranciára nevelés
a mővészetek eszközeivel. Menuhin olyan terv kidolgozását javasolta, amely az adott
ország sajátos követelményeihez igazodik. Menuhin Kodály koncepciójára épít, de szerinte
elsısorban azt kell szem elıtt tartani, hogy a projektben a mővészet élményével történı nevelés
a fontos és nem a mővészetoktatás a célja. Csak úgy, mint Kodály, Menuhin is azt vallotta,
hogy a zene az egyén fejlıdésének és az emberek közötti baráti viszony kialakulásának fontos
eszköze. A magyar program a legtöbb külföldi programtól eltérıen a zenei nevelést állítja
középpontba. A program indulásakor kísérleti és kontrollcsoportos vizsgálatot is szerveztek.
A kísérleti fázis eredményességét pszichológiai hatásvizsgálat is igazolta (Csébfalvi, 2009).
5.4. Összegzés
Az óvodai zenei nevelés céljait jelentıségét, lehetıségeit áttekintı fejezet alapján a hazai
óvodákban az óvodai nevelési programok szabad választása, illetve az óvoda saját elképzelései
szerinti megtervezésének lehetısége következtében, az óvodai nevelés legkülönbözıbb
megközelítései számára nyílik alkalom. Ez a nyitottság nagy szabadságot, de egyúttal egyéni
felelısséget is ró az óvodapedagógusokra, illetve pedagógus közösségekre. A programok
mindegyike célkitőzéseiben és feladataiban az Óvodai nevelés országos alapprogramjának
elveit tartja szem elıtt, azonban mind a módszertani, mind a tartalmi megközelítések számos
változatát ismerhetjük meg.
Ez a jelenség figyelhetı meg az éne-zenei nevelés területén is. Megállapíthatjuk, hogy
az óvodák nagy részében Kodály koncepcióját, valamint Forrai Katalin évtizedeken keresztül
bevált módszertani alapelveit és az általa összeválogatott mondóka- és dalanyagot figyelembe
véve – több esetben további egyéni sajátosságokkal kiegészülve – folyik a zenei nevelés. A
megvizsgált óvodai nevelési programok között valamennyi programban megjelennek a zenei
fejlesztés által nyújtott lehetıségek. A programok változó súllyal és arányban, de fontosnak
tartják a zenei nevelést, kiemelvén annak sokoldalú képességfejlesztı hatását. A szakirodalmi
áttekintés alapján leginkább az éneklésnek és a dalosjátékoknak a sokoldalú készség- és képességfejlesztésben
betöltött kiemelkedı szerepét hangsúlyozhatjuk. Ennek jelentıségét valamennyi
zenei nevelési program figyelembe veszi. Forrai Katalin (2000) a gyermekek
dalosjátékban vállalt szimbolikus szerepére hívja fel a figyelmet, valamint arra, hogy az énekes
játékok drámai felépítése a zenei és szépirodalmi mővekben rejlı alapvetı építkezés, feszültség
és oldás spontán átéléséhez segítheti a gyerekeket. Hovánszki (2008) pedig a cselekmény,
szöveg, ritmus, dallam és térformai lehetıségek szerint elemzi részletesen az énekes
játékokat. Az óvodai zenei nevelés lehetıségeit áttekintve azt láthatjuk, hogy szemben az iskolával,
ahol a zenei nevelés egyre inkább háttérbe szorul, az óvodákban jelentısen több idı,
lehetıség áll rendelkezésre, valamint a nevelési programok elképzeléseinek alapján a megvalósítás
szándéka is egyértelmően megfogalmazódik. Azon óvodák és óvoda-pedagógusok
számára, akik a zenei nevelést hangsúlyozottan szeretnék az óvodai nevelés során érvényesíteni
– adottak a lehetıségek.
119