értekezés - Neveléstudományi Intézet - Szegedi Tudományegyetem

guggolós játékok, tárgy egyen-súlyozása játék közben fél térden való térdelés, három
fokozatban leguggolás, kötélhúzás, ugrás testfordulattal, szökdelések; hangszerek
használata: dobverı finom kezelése, dob és háromszög használat közbeni
egyensúlyozása, cintányér finom kezelése; tükörhasználat: az összes mozgásforma
gyakorolható tükör elıtt is.
3. Finom motorika fejlesztése:
A finommozgások fejlesztését is számtalan ritmikus feladat szolgálja az évek során,
illetve a különbözı hangszerek használata is segíti ezt a fajta mozgáslehetıséget.
De a játékokhoz használt eszközök, fejdíszek érintése, egymásnak átadása is a finommozgások
fejlıdését támogatják.
Számtalan finommozgásos feladat adható a ritmus érzékeltetésére: pl. egyenletes
lüktetés apró ujjmozdulatokkal, tenyér-ujj, ujj-ujj összeütögetése; mozgásformák
gyakorlásával: pl. apró mozgásokkal kísért játékok (csip-csip-csóka, tüzet viszek,
borsót fıztem stb.; hangszerek használata: laza, finom hangszer-kezelésre ügyelni;
valamint a különbözı eszközök, ruhák érintése, kezelése, le-felvétele, hordozása,
egymásnak adása is a finommozgásokat fejleszti a dalosjátékok elıadása közben.
4. Testsémafejlesztés:
A testrészek ismeretét, a test koordinációjának, személyi zónájának alakítását és az
egyes testrészek fejlesztésére alkalmazott mozgásokat foglalja magában. E megismeréseket
a dalosjátékok következı módokon való elıadása teszi lehetıvé:
A testrészek ismeretét segíti: a hallás részérıl a magas-mély mutatása a testrészek
megnevezésével, vagy térben elhelyezve, pl. melltıl fejig; a ritmusérzék fejlesztése
– egyenletes lüktetés érzékeltetése megnevezett test-részekkel, esetleg azok
játékos mozdulataival; a mozgásformák gyakorlásának hozzájárulása pedig a játékhoz
használt mozgások közben történı testrész megnevezések.
A test koordinációjának, személyi zónájának alakítását a dalosjátékokban rejlı
következı lehetıségek jelentik: a ritmusérzék fejlesztésén keresztül: pl. egynegyedenkénti
lépésekkel való tempótartás gyakorlása, vagy pl. játék közben négy
lépéssel körbefordulni; mozgásformák gyakorlása: pl. csoportos mozgás – a többiekhez
való igazodáson keresztül, kör-sorgyarapítás, párok egymáshoz igazodása,
kendı, bot átlépése, átugrása.
A test személyi zónájának alakítását a hallás fejlesztése a következı módokon
segítheti: magas-mély érzékeltetése adott tárgy elé, mögé, mellé állva, majd késıbb
jobb, bal kézzel, csukott szemmel; a ritmusérzék fejlesztésén keresztül: pl. elölhátul-oldalt
taps, majd csukott szemmel is; a mozgásformák hozzájárulása: páros játékban
elém-szembe, stb. ülj-állj, egymás mellett, vagy szemben helyezkednek el,
„kapus” játékban a sor a kapuval szemben halad, táncban a párok összhangja, egymáshoz
igazodása.
5. Percepciófejlesztés
A percepciófejlesztés feladatai közé a következı területek fejlesztése tartozik:
5.1. Vizuális fejlesztés: a szem fixációs mőködésének fejlesztése; vizuális ritmus; vizuális
memória; alaklátás, formaállandóság;
5.2. Mozgásos (kinesztétikus) észlelés fejlesztése;
5.3. Tapintásos (sztereognosztikus) észlelés fejlesztése;
5.4. Térpercepció, térbeli viszonyok észlelésének fejlesztése;
5.5. Keresztcsatornák fejlesztése: ide tartozik a látási-tapintási interszenzoros fejlesztés,
látás–hallásos interszenzoros fejlesztés, látás–mozgásos interszenzoros fejlesztés,
hallási–tapintásos interszenzoros fejlesztés, ritmusérzék fejlesztés a dalosjátékok
során.
113