értekezés - Neveléstudományi Intézet - Szegedi Tudományegyetem

– Dallam: a gyermekdalok hangterjedelme igen szőkre szabott. Kodály szerint egyik
oka a gyermekhang fejletlensége, a másik pedig az, hogy a gyermekek figyelmét
nagyobb részben a cselekmény köti le, és figyelmük, csak részben irányul a zenére.
Továbbá a mozgás is erıt von el, így a légzıszerv nem az éneklést szolgálja teljes
egészében. (Kodály, 1951 idézi Hovánszki, 2008). A gyermekdalok hangkészlete 2-
6 hangból áll, hangterjedelmük pedig szekund, terc, kvart, kvint, szext lehet és igen
ritkán oktáv. A gyermekdalok hangsorának megállapításakor két tényezıt veszünk
figyelembe. Egyrészt azt, hogy hány hangból áll és azt, hogy a hangsor hangjai lépnek,
vagy ugranak. Ha lépnek, akkor a hangsorok a „-chord”, ha ugranak, akkor a
„-ton” utónevet kapják. A gyermekdalok egyesített hangkészletére a pentatónia jellemzı.
– Mozdulat és térforma: a tanulmány az általánosan használt lépések 20 fajtáját sorolja
fel. A térforma alakítás módjai pedig a következı szempontok szerint rendszerezhetık:
a körmozgás típusai; amihez a körforma kapcsolódhat; ahogyan páros
táncnál a gyerekek állhatnak; az egymás mellett és az egymással szemben alkalmazott
kézfogások módja; a gyermekjátékokban gyakori elemek, pl. csípıre tett kéz,
magasra, elıre tartott kéz, tapsolás; és végül az utolsó csoportosítási szempont a körön
kívül alkalmazott térformák.
A dalos-táncos játékok kedvezı feltételeket teremtenek az óvodás és kisiskolás gyermekek
mozgásának fejlıdéséhez, tökéletesedéséhez. A koordinált ritmikus mozgás és egyensúlyérzék
fejlesztését segíti a sok ringatózással, pörgéssel-forgással, kapun ki-be-szaladással,
átbújással elıadott játék. Az énekes játékok a mozgási képességekkel egy idıben az értelmi
képességeket is fejlesztik. A gyermeknek nemcsak a dalok szövegét és dallamát kell megjegyezni,
de ehhez kapcsolódva egy sor, különbözı szövegrészekhez kapcsolódó mozgásformát
is. A gyermek az énekes játékok során érzelmi viszonyba kerül a dallal és ez a késıbbiekben
megfelelı érzelmi alapot nyújthat, a zenei hangok és fogalmak elsajátításához (Kokas, 1972).
Az énekes játékok által nyújtott fejlesztési lehetıségeket jól szemlélteti Porkolábné és
munkatársai részletes, életkorokra és feladatokra lebontott elemzése a Komplex prevenciós
óvodai program ének-zenei nevelés feladatait, lehetıségeit tartalmazó fejezetében (Porkolábné
és mtsai, 2004). Az énekes játékok segítségével történı sokoldalú fejlesztés szemléltetésére
a terjedelmes, táblázatokba foglalt leírást foglaljuk össze. A felsorolás egyben azt is érzékeltetni
kívánja, miért az énekes játékokkal történı intenzív foglalkozást választottuk zenei kísérletünk
tartalmául.
1. Mozgásfejlesztés:
A dalosjáték során a nagymozgások fejlesztésére számtalan lehetıség adódik. A járás,
futás, ugrások, csúszások, mászások, egyaránt alkotóelemei a játékoknak. Sıt
gyakran változik a mozgás iránya, tempója is. Mindezek olyan bıséggel fordulnak
elı, hogy ismertetésükre nincs is lehetıség, csak néhány példát jelölhetünk meg.
Nagymozgások fejlesztése: hallás segítségével: pl. magas-mély mutatása; ritmusérzék
fejlesztésével: pl. egyenletes lüktetés, tempótartás, gyors-lassú; különbözı mozgásformák
segítségével: pl. utánzó mozgások, járás és lépegetés formák, csoportos
mozgások, változatos térformák alakítása.
2. Az egyensúlyérzék fejlesztése:
Az egyensúlyérzék és a ritmusérzék szoros kapcsolatban állnak. Már az anyai ringatás
is a csecsemı egyensúlyérzékével játszik. Az egyensúlyérzék és a ritmus-érzék
fejlıdésük során kölcsönösen hatnak egymásra.
Az egyensúlyérzék fejlesztése a hallás fejlesztéséhez kötıdıen: pl. magas-mély érzékeltetése
guggolással, lábujjhegyre állással, esetleg bekötött szemmel; ritmusérzék
fejlesztésével: pl. test egyenletes hintázása, egyenletes lüktetés érzékeltetése sarok
koppantással, testfordulással, stb.; mozgásformák fejlesztésével: hintáztató játékok,
112