értekezés - Neveléstudományi Intézet - Szegedi Tudományegyetem

perces játékok ideje alatt zajlanak. A dalosjátékokon keresztül a gyermek már óvodáskorban
megérzi, hogy a játék és mővészet lényege a feszültség és oldódás, és
megtanulja élvezni ezeket.
– A dalosjátékok egymás után többszöri ismétlésével a játék keltette feszültség tovább
fokozódik és akkor teljes az általa keltett hangulat, ha a végén minden gyermek
sorra került és azt érzi a végén, hogy jólesett a játék, kielégítette, befejezett valamit.
– Forrai szerint az utolsó, de fontos szempont az, ami hozzájárulhat a játék öröméhez,
hogy az óvónı is szeressen játszani.
Hovánszki Jánosné összefoglalása alapján a gyermekjáték fogalom igen szélesen értelmezhetı
és a kutatók többfajta felosztást alkalmaznak. A gyermekjátékoknak kétféle felosztását
ismerteti (Hovánszki, 2008). Gazda Klára felosztása szerint (Gazda, 1980. 494. o. idézi
Hovánszki, 2008): 1. dajkarímek, mondókák, dalocskák; 2. egyszerő játékok; 3. játékszerek;
4. énekes-táncos játékok; 5. mozgásos, vagy testedzı játékok; 6. értelemfejlesztı és szórakoztató
játékok; 7. ünnepi szokások költészete. Lázár (1997. 5. o.) pedig a következı felosztást
adja: 1. eszközös játékok; 2. mozgásos játékok, 3. szellemi játékok, 4. párválasztó játékok,
mondókák.
Hovánszki meghatározása szerint az énekes játék „olyan komplex mőfaj, amelyet a cselekmény,
a szöveg, a ritmus, a dallam, a mozdulat és a térforma együttese tesz komplexszé.”
(Hovánszki, 2008. 131. o.). Az énekes játékokat e szempontok, a cselekmény, szöveg, ritmus,
dallam, mozdulat és térforma szempontjai szerint elemzi.
– Cselekmény: A játék legjellemzıbb mozdulatait, amelyek kapcsolatban vannak a
szöveggel, cselekménynek nevezzük. A szöveghez egyenletes mozgás kapcsolódik,
pl. körben járás, tapsolás. A cselekmény folytonos történést is jelent. Így például az
egyik csoport fogy, a másik pedig gyarapodik, vagy két egymást követı másféle
mozgásforma, jellemzı még a csoport és az egyén párbeszéde. A játékok csattanóval
zárulnak.
– Szöveg: A gyermekjátékok legszembetőnıbb része a szöveg, a régi győjtések is ezt
támasztják alá, amelyek még csak a szövegek lejegyzésére szorítkoztak. A szövegek
formai és tartalmi szempontból is vizsgálhatók. A formai jegyekre a ritmikus,
széphangzású szavak a jellemzıek. Ezek kiejtése örömet okoz a gyerme-keknek, és
egyben a beszédtanulást és a szókincs bıvülését is elısegíti. A gyermekdalok szövegei
gyakran torzultak, nehezen követhetık, szívesen utánozzák azokat a ritmikus
formákat, amelyekkel a felnıttek élményeket, cselekményeket fejeznek ki, pl. varázsigék,
vagy lakodalmi szokások. A gyermekdalok töredékesen – az utánzás
eredményeképpen – altatóktól a balladatöredékekig a népköltészet sokféle formáját
tartalmazzák, némely szövegekben, nyomokban még a legısibb és a felnıttek számára
betiltott pogány szertartások töredékei is fellelhetık.
– Ritmus: A gyermekdalok fontos eleme a ritmus, az „ısi alapritmus formula” a
2×2/4 ütemig terjedı ütempár. Amíg a népdalok legkisebb szerkezeti egysége a dallamsor,
addig a gyermekdalok legkisebb önálló egysége a motívum, amely általában
2×2/4-es ütembıl áll, ezt bipodikus motívumnak nevezik. Elıfordulnak azonban
3×2/4-es – tripodikus, sıt négy bipodikus motívumnak 2/4-es ütembıl felépülı
– tetrapodikus motivikájú – gyermekdalok is. A gyermekdalok moti-vikájára az ismétlıdés
is jellemzı, a motívumok terjedelme és az ismétlıdések száma egy dalon
belül nem meghatározott, hiszen a gyermekdal egy szabad játék. Hovánszki megjegyzi,
hogy a gyermekjátékok azt sugallják, hogy csupán egyszerő negyed és nyolcad
értékekbıl állnak. A régi fonográf felvételek azonban azt bizonyítják, hogy ritmikailag
színesebbek a gyermekdalaink, a kottaírás sema-tikussá teszi lejegyzésüket.
111