értekezés - Neveléstudományi Intézet - Szegedi Tudományegyetem

dallam- és ritmusvisszhang játékok, az új dalok és mondókák rögzítéséhez szükséges felidézések,
vagy ismert énekek és mondókák felismertetése jellemzı kis részleteik alapján, vagy
pl. a dallambújtatás. A gondolkodási mőveletek fejlesztéséhez Nagy a következı gyakorlati
példákat említi: az analizáló gondolkodás a dallamból kiemelt motívum felismeréséhez szükséges;
a szintézis képességét a motívumok dallammá kapcsolása igényli; az összehasonlítási
mőveletek pl. a helyes mozgásformák összehasonlításával való-sulhatnak meg; a rendezést a
szempont szerinti csoportosítások gyakoroltatják, pl. szempont lehet egy dallam, vagy ritmusfordulat.
A kreativitás fejlesztésére a zene sok lehetıséget kínál. Ilyenek pl. a köszönések és
mondókák, vagy mesék megzenésítése, zenei kíséret impro-vizálása egyszerő hangszerekkel,
zenére improvizált mozdulatok, mozgás, vagy tánc. A zenei foglalkozások a szociális készségeket
is fejlesztik. A zene az érzelmek közvetítésével hozzá-járul a társas kapcsolatok, a pedagógushoz
való érzelmi viszony formálódásához. Ez utóbbi azért jelentıs, mert a gyermekek
szeretnék kiérdemelni a pedagógus dicséretét, elismerését, így fokozatosan hozzászoknak a
pedagógus irányító szerepének elfogadásához. A dalos-játékok segítik a közösségi érzés kialakulását,
amely nemcsak beilleszkedést jelent, hanem a közösséghez tartozás iránti igényt
is. A körjátékokban, szerepcserékben, párválasztásokban a gyerekek kimutathatják egymás
iránti szeretetüket, azt is megtapasztalják, milyen érzés mások szeretetét élvezni és örömet
szerezni. A párbeszédes játékokban pedig társadalmi szokások elevenednek meg, a társalgás
menetét, köszönési formákat gyakorolnak, társadalmi elvárásokat ismernek meg. Végezetül a
tanuláshoz való viszony fejlıdési lehetıségeit emeljük ki. A zenei foglalkozások során a gyerekeknek
meghatározott feladatokat kell, lehetıleg pontosan, végrehajtaniuk. A táncmozdulatok
behatárolt mozgást és egy meghatározott munkatempót követelnek meg, továbbá a zenei
kíséretek alkalmazása közben a koncentrálás, alkalmazkodás, de a nagyfokú kitartás gyakorlására
is lehetıség nyílik.
Denac (2008) az óvodai zenei nevelés kultúra és értékközvetítı jelentıségére hívja fel a
figyelmet. Tanulmánya alapján a gyerekek otthon egészen más jellegő zenei tevékenységekkel
foglalkoznak szívesen, mint az óvónık által eltervezett és irányított óvodai foglalkozások
alkalmával. Eredményei alapján a gyerekek otthon a legnagyobb érdeklıdést, 68,2%ban
a könnyőzene, valamint 36,4%-ban a népszerő „folk” mőfajok iránt mutatják. Ezek a zenék
a legtöbbször háttérzeneként szerepelnek, vagy ezekre táncolnak. A hangszereken való
játék, vagy kreatívnak nevezhetı zenei tevékenységek nem jellemzıek az óvodáskorú gyermekek
otthoni zenei tevékenységeire. Denac szerint a posztmodern kultúra fogyasztói társadalmában
jelentıs szerepet tölt be a könnyőzene. Az óvodai nevelés, az óvodapedagógusok
fontos feladata a magas szintő kultúra közvetítése a gyermekek felé, pozitív attitőd kialakítása
a zenei kultúra és mővészet irányában, a zenehallgatás iránti érdeklıdés kialakításával, a zenei
képességek és a zenei tudás folyamatos fejlesztésének eszközeivel.
5.2. Az énekes játékok és szerepük az óvodai nevelésben
A dalosjátékok szerepét, jelentıségét a következıképpen jellemzi Kokas Klára, Barkóczi Ilona
és Pléh Csaba (1977) könyvének elıszavában. Kodály elgondolása korszakalkotó változást
hozott a zenei nevelés folyamatában. E változás annak tulajdonítható, hogy a folklór legszebb
darabjait egyenértékőnek tartotta a klasszikus zeneszerzık mőveivel. A magyar és rokon népek
zenéjére a félhangnélküli ötfokúság a jellemzı, amely ötfokúság dallamfordulatai igen
hasznosak a hangzások belsı elképzelésének kialakításához, még a születetten csekélyebb
zenei adottságokkal rendelkezı gyermekek esetében is. A szintén az ötfokúság zenei alapjain
nyugvó dalosjátékok eredetileg falusi gyerekek együttes tevékeny-ségi formái voltak, amelyeket
a győjtések tártak fel, írtak le. A dalosjátékok a falusi társadalom életét, szokásait, különbözı
viselkedésformáit képviselték, így hozzásegítették a gyermekeket az emberi viszo-
109