értekezés - Neveléstudományi Intézet - Szegedi Tudományegyetem
értekezés - Neveléstudományi Intézet - Szegedi Tudományegyetem értekezés - Neveléstudományi Intézet - Szegedi Tudományegyetem
– megfelelı értelmi fejlettség (érzékelés, észlelés, képzelet, emlékezet, gondolkodás, beszéd); – a figyelem koncentrálásának kellı tartóssága; – az alkotó tevékenység bizonyos szintje; – a korhoz mért tájékozottság, ismeretanyag; – a környezı világ megismerésére irányuló érdeklıdés; – az érzelmek és az akarat szükséges fegyelmezése a feladatok teljesítésében; – a szociális fejlettség olyan foka, amely lehetıvé teszi a társakkal való együttmőködést; – a személyiség stabilitása és önállósága az önszabályozás elemi szintjén; – bizonyos testi fejlettség, mozgáskoordináció. A zenei nevelés jellegébıl adódóan rendkívül alkalmas a fenti célok megvalósításának elısegítésére. A következıkben Nagy azokat a lehetıségeket foglalja össze, amelyeket a fenti célok megvalósításához a zenei nevelés nyújthat. Az emocionális kapcsolat a gyermek nevelésének egyik alapfeltétele. Az óvodás gyermek elsısorban érzelmi lény, a zenével történı foglalkozás, annak emocionális jellege segít abban, hogy inkább az érzelmein, mint az értelmén keresztül hassunk rá. A biológiai érettség zenével történı fejlesztési lehetıségeirıl Nagy B. (2008b) alapján a következıket foglalhatjuk össze: a biológiai érés belsı biológiai program irányítása alatt áll. A szomatikus és pszichés érési folyamatokat az énekfoglalkozások keretein belül leginkább az énekes játékok mozgásos részének tudatos felhasználásával lehet segíteni. Arra is figyelni kell, hogy a változatos mozgásformák gazdag térforma-tapasztalatokat nyújtsanak. A dalosjátékok a nagymozgások fejlesztése szem-pontjából hasznos mozgásformái lehetnek, például a járás, futás, tapsolás, guggolás, forgás, ugrás. E mozdulatok mind a szellemi, mind a fizikai aktivitásra hatnak. Az egyensúlyérzék fejlesztése 6-7 éves korig a leghatékonyabb, kialakulása és fejlıdése szoros kapcsolatban áll a ritmus érzékeltetésével. A finom motorika fejlesztéséhez a zenén keresztül szintén ki lehet használni a dalok és mondókák nyújtotta lehetıségeket. Például a dalok, mondókák egyenletes lüktetésének, illetve ritmusának érzékeltetése különbözı mozgásformákkal. Ilyenek lehetnek az ujjak egymáshoz érintése, térd ütögetése, „diótörés” öklök ütögetésével, vagy a tapsolás. A térirányok ismeretéhez is segítséget nyújt a dalosjátékokban rejlı sokféle elrendezıdési és mozgásirány lehetıség, a soroló-mondókák a testséma fejlesztésben segíthetnek, magas és mély hangok térbeli mutatása is a téri képzeteket támogatja. A vizuális észlelés fejlesztéséhez járul hozzá az, amikor a gyerekek az óvónı, vagy egymás mozgását figyelik, tekintetüket tudatosan egy dologra összpontosítják. Ugyanez a figyelemkoncentráció érvényesül például a dallamvonal, vagy a hangmagasságok térbeli mutatásakor. A vizuális memória fejlıdéséhez járulhat hozzá a játékhoz, vagy a dalhoz bemutatott egyszerő mozgás, még inkább mozgáskombinációk sorozata. Az auditív (hallott) információk észlelésében és fejlesztésében a zenének kiemelten fontos szerepe van. A zörej és hangszínjátékok, irányhallás, az emberi hangszínek megkülönböztetése mind gyakorolható. A beszédkészség fejlesztése kétirányú fejlesztést kíván a pedagógustól. Egyrészt a beszédhibák kiküszöbölését, másrészt a szóbeli kifejezıképesség, a nyelvi információk megértésének fejlesztését. A zene szerepe megint a mondókák és dalokon keresztül érvényesül, ezek egyenletes lüktetésének megéreztetése segíti a folyamatos beszéd elı-készítését, a ritmus megéreztetése, a szavak ritmikus tagolásával a szótagolást gyakoroltatja. A szókincs bıvítéséhez járulnak hozzá a néphagyomány ritkán használt szavai, de például a zenei fogalompárok elsajátítása is. Az értelmi fejlettség jelentıs ismérve a szándékos és tartós figyelemre való képesség. A figyelem fejlesztését segítik elı a zene különbözı összetevıire való odafigyelést igénylı gyakorlások, pl. ritmus, hangszín, hangszer összehasonlítások. A megosztott figyelem hasznos gyakorlatai a mondókát kísérı ritmus tapsolása, a feladat további nehezítéseként pedig eközben az egyenletes járás is gyakoroltatható. Az emlékezet fejlesztését szolgálják, a 108
dallam- és ritmusvisszhang játékok, az új dalok és mondókák rögzítéséhez szükséges felidézések, vagy ismert énekek és mondókák felismertetése jellemzı kis részleteik alapján, vagy pl. a dallambújtatás. A gondolkodási mőveletek fejlesztéséhez Nagy a következı gyakorlati példákat említi: az analizáló gondolkodás a dallamból kiemelt motívum felismeréséhez szükséges; a szintézis képességét a motívumok dallammá kapcsolása igényli; az összehasonlítási mőveletek pl. a helyes mozgásformák összehasonlításával való-sulhatnak meg; a rendezést a szempont szerinti csoportosítások gyakoroltatják, pl. szempont lehet egy dallam, vagy ritmusfordulat. A kreativitás fejlesztésére a zene sok lehetıséget kínál. Ilyenek pl. a köszönések és mondókák, vagy mesék megzenésítése, zenei kíséret impro-vizálása egyszerő hangszerekkel, zenére improvizált mozdulatok, mozgás, vagy tánc. A zenei foglalkozások a szociális készségeket is fejlesztik. A zene az érzelmek közvetítésével hozzá-járul a társas kapcsolatok, a pedagógushoz való érzelmi viszony formálódásához. Ez utóbbi azért jelentıs, mert a gyermekek szeretnék kiérdemelni a pedagógus dicséretét, elismerését, így fokozatosan hozzászoknak a pedagógus irányító szerepének elfogadásához. A dalos-játékok segítik a közösségi érzés kialakulását, amely nemcsak beilleszkedést jelent, hanem a közösséghez tartozás iránti igényt is. A körjátékokban, szerepcserékben, párválasztásokban a gyerekek kimutathatják egymás iránti szeretetüket, azt is megtapasztalják, milyen érzés mások szeretetét élvezni és örömet szerezni. A párbeszédes játékokban pedig társadalmi szokások elevenednek meg, a társalgás menetét, köszönési formákat gyakorolnak, társadalmi elvárásokat ismernek meg. Végezetül a tanuláshoz való viszony fejlıdési lehetıségeit emeljük ki. A zenei foglalkozások során a gyerekeknek meghatározott feladatokat kell, lehetıleg pontosan, végrehajtaniuk. A táncmozdulatok behatárolt mozgást és egy meghatározott munkatempót követelnek meg, továbbá a zenei kíséretek alkalmazása közben a koncentrálás, alkalmazkodás, de a nagyfokú kitartás gyakorlására is lehetıség nyílik. Denac (2008) az óvodai zenei nevelés kultúra és értékközvetítı jelentıségére hívja fel a figyelmet. Tanulmánya alapján a gyerekek otthon egészen más jellegő zenei tevékenységekkel foglalkoznak szívesen, mint az óvónık által eltervezett és irányított óvodai foglalkozások alkalmával. Eredményei alapján a gyerekek otthon a legnagyobb érdeklıdést, 68,2%ban a könnyőzene, valamint 36,4%-ban a népszerő „folk” mőfajok iránt mutatják. Ezek a zenék a legtöbbször háttérzeneként szerepelnek, vagy ezekre táncolnak. A hangszereken való játék, vagy kreatívnak nevezhetı zenei tevékenységek nem jellemzıek az óvodáskorú gyermekek otthoni zenei tevékenységeire. Denac szerint a posztmodern kultúra fogyasztói társadalmában jelentıs szerepet tölt be a könnyőzene. Az óvodai nevelés, az óvodapedagógusok fontos feladata a magas szintő kultúra közvetítése a gyermekek felé, pozitív attitőd kialakítása a zenei kultúra és mővészet irányában, a zenehallgatás iránti érdeklıdés kialakításával, a zenei képességek és a zenei tudás folyamatos fejlesztésének eszközeivel. 5.2. Az énekes játékok és szerepük az óvodai nevelésben A dalosjátékok szerepét, jelentıségét a következıképpen jellemzi Kokas Klára, Barkóczi Ilona és Pléh Csaba (1977) könyvének elıszavában. Kodály elgondolása korszakalkotó változást hozott a zenei nevelés folyamatában. E változás annak tulajdonítható, hogy a folklór legszebb darabjait egyenértékőnek tartotta a klasszikus zeneszerzık mőveivel. A magyar és rokon népek zenéjére a félhangnélküli ötfokúság a jellemzı, amely ötfokúság dallamfordulatai igen hasznosak a hangzások belsı elképzelésének kialakításához, még a születetten csekélyebb zenei adottságokkal rendelkezı gyermekek esetében is. A szintén az ötfokúság zenei alapjain nyugvó dalosjátékok eredetileg falusi gyerekek együttes tevékeny-ségi formái voltak, amelyeket a győjtések tártak fel, írtak le. A dalosjátékok a falusi társadalom életét, szokásait, különbözı viselkedésformáit képviselték, így hozzásegítették a gyermekeket az emberi viszo- 109
- Page 57 and 58: sa alapján a hangok dallamként va
- Page 59 and 60: osztályban sem okozott különöse
- Page 61 and 62: elırelépés mutatkozott, illetve
- Page 63 and 64: e domináns szerepet, és mintegy
- Page 65 and 66: kísérlet eredményeként Davidson
- Page 67 and 68: (pathways) erısen „huzalozottak
- Page 69 and 70: portba sorolják, aptitude (adotts
- Page 71 and 72: kombináció állítható elı (Ler
- Page 73 and 74: jobb feldolgozásával (Wong, Skoe,
- Page 75 and 76: sástechnika mellett a szövegolvas
- Page 77 and 78: helyzető tanulók elmaradása jele
- Page 79 and 80: tolásai és tudományos munkák al
- Page 81 and 82: 4.1.6. A zenei hangmagasság-megkü
- Page 83 and 84: 4.1.7. A ritmikai képességek szer
- Page 85 and 86: 4.2. A zenei képességek és a zen
- Page 87 and 88: nem lehet tenni, felismerése és a
- Page 89 and 90: továbbá arra nézve, hogy ezek az
- Page 91 and 92: 5. táblázat. A National Council o
- Page 93 and 94: 4.3. A zenetanulás, zenei képess
- Page 95 and 96: ahogyan ezeket a komponenseket hasz
- Page 97 and 98: sának képességcsökkenését mut
- Page 99 and 100: 4.3.3. A zenetanulás és az intell
- Page 101 and 102: A komputer-csoport motoros és vizu
- Page 103 and 104: A kutatások az olvasás és a zene
- Page 105 and 106: szerint az új alapprogram egy más
- Page 107: hanglejtésének, illetve a dal kar
- Page 111 and 112: perces játékok ideje alatt zajlan
- Page 113 and 114: guggolós játékok, tárgy egyen-s
- Page 115 and 116: Keresztcsatornák fejlesztése: A l
- Page 117 and 118: tıség nyílik a népi hangszerek
- Page 119 and 120: a gyerekek zenei mozgásainak finom
- Page 121 and 122: 7. A zenei nevelés hatására azon
- Page 123 and 124: 7. táblázat. A minta korcsoporton
- Page 125 and 126: - eltérés van. Az itemek a hárma
- Page 127 and 128: 9. táblázat. A kutatás során al
- Page 129 and 130: 6.3.2. Összefüggés-vizsgálatok
- Page 131 and 132: 15. táblázat. Az összefüggés-v
- Page 133 and 134: 16. táblázat. Az összefüggés-v
- Page 135 and 136: 21. táblázat. Az összefüggés-v
- Page 137 and 138: 7. A ZENEI HALLÁSI KÉPESSÉGEK FE
- Page 139 and 140: 27. táblázat. A hallás utáni ha
- Page 141 and 142: 28. táblázat. A hallás utáni da
- Page 143 and 144: Teljesítmény %p 100 80 60 40 20 0
- Page 145 and 146: vizsgáltuk. Szintén magas teljes
- Page 147 and 148: kedvéért - a kategóriatengelyen
- Page 149 and 150: 11. 5. item 11. 6. item 11. 7. item
- Page 151 and 152: második osztályban nem teszi lehe
- Page 153 and 154: 7.2.1. Az analízis fejlıdése Az
- Page 155 and 156: Az analízis eredményeinek eloszl
- Page 157 and 158: 7. 42. item 7. 43. item 7. 44. item
– megfelelı értelmi fejlettség (érzékelés, észlelés, képzelet, emlékezet, gondolkodás,<br />
beszéd);<br />
– a figyelem koncentrálásának kellı tartóssága;<br />
– az alkotó tevékenység bizonyos szintje;<br />
– a korhoz mért tájékozottság, ismeretanyag;<br />
– a környezı világ megismerésére irányuló érdeklıdés;<br />
– az érzelmek és az akarat szükséges fegyelmezése a feladatok teljesítésében;<br />
– a szociális fejlettség olyan foka, amely lehetıvé teszi a társakkal való együttmőködést;<br />
– a személyiség stabilitása és önállósága az önszabályozás elemi szintjén;<br />
– bizonyos testi fejlettség, mozgáskoordináció.<br />
A zenei nevelés jellegébıl adódóan rendkívül alkalmas a fenti célok megvalósításának<br />
elısegítésére. A következıkben Nagy azokat a lehetıségeket foglalja össze, amelyeket a fenti<br />
célok megvalósításához a zenei nevelés nyújthat. Az emocionális kapcsolat a gyermek nevelésének<br />
egyik alapfeltétele. Az óvodás gyermek elsısorban érzelmi lény, a zenével történı<br />
foglalkozás, annak emocionális jellege segít abban, hogy inkább az érzelmein, mint az értelmén<br />
keresztül hassunk rá. A biológiai érettség zenével történı fejlesztési lehetıségeirıl Nagy<br />
B. (2008b) alapján a következıket foglalhatjuk össze: a biológiai érés belsı biológiai program<br />
irányítása alatt áll. A szomatikus és pszichés érési folyamatokat az énekfoglalkozások keretein<br />
belül leginkább az énekes játékok mozgásos részének tudatos felhasználásával lehet segíteni.<br />
Arra is figyelni kell, hogy a változatos mozgásformák gazdag térforma-tapasztalatokat<br />
nyújtsanak. A dalosjátékok a nagymozgások fejlesztése szem-pontjából hasznos mozgásformái<br />
lehetnek, például a járás, futás, tapsolás, guggolás, forgás, ugrás. E mozdulatok mind a szellemi,<br />
mind a fizikai aktivitásra hatnak. Az egyensúlyérzék fejlesztése 6-7 éves korig a leghatékonyabb,<br />
kialakulása és fejlıdése szoros kapcsolatban áll a ritmus érzékeltetésével. A finom<br />
motorika fejlesztéséhez a zenén keresztül szintén ki lehet használni a dalok és mondókák<br />
nyújtotta lehetıségeket. Például a dalok, mondókák egyenletes lüktetésének, illetve ritmusának<br />
érzékeltetése különbözı mozgásformákkal. Ilyenek lehetnek az ujjak egymáshoz érintése,<br />
térd ütögetése, „diótörés” öklök ütögetésével, vagy a tapsolás. A térirányok ismeretéhez is<br />
segítséget nyújt a dalosjátékokban rejlı sokféle elrendezıdési és mozgásirány lehetıség, a<br />
soroló-mondókák a testséma fejlesztésben segíthetnek, magas és mély hangok térbeli mutatása<br />
is a téri képzeteket támogatja. A vizuális észlelés fejlesztéséhez járul hozzá az, amikor a<br />
gyerekek az óvónı, vagy egymás mozgását figyelik, tekintetüket tudatosan egy dologra összpontosítják.<br />
Ugyanez a figyelemkoncentráció érvényesül például a dallamvonal, vagy a<br />
hangmagasságok térbeli mutatásakor. A vizuális memória fejlıdéséhez járulhat hozzá a játékhoz,<br />
vagy a dalhoz bemutatott egyszerő mozgás, még inkább mozgáskombinációk sorozata.<br />
Az auditív (hallott) információk észlelésében és fejlesztésében a zenének kiemelten fontos<br />
szerepe van. A zörej és hangszínjátékok, irányhallás, az emberi hangszínek megkülönböztetése<br />
mind gyakorolható.<br />
A beszédkészség fejlesztése kétirányú fejlesztést kíván a pedagógustól. Egyrészt a beszédhibák<br />
kiküszöbölését, másrészt a szóbeli kifejezıképesség, a nyelvi információk megértésének<br />
fejlesztését. A zene szerepe megint a mondókák és dalokon keresztül érvényesül, ezek<br />
egyenletes lüktetésének megéreztetése segíti a folyamatos beszéd elı-készítését, a ritmus<br />
megéreztetése, a szavak ritmikus tagolásával a szótagolást gyakoroltatja. A szókincs bıvítéséhez<br />
járulnak hozzá a néphagyomány ritkán használt szavai, de például a zenei fogalompárok<br />
elsajátítása is. Az értelmi fejlettség jelentıs ismérve a szándékos és tartós figyelemre való<br />
képesség. A figyelem fejlesztését segítik elı a zene különbözı összetevıire való odafigyelést<br />
igénylı gyakorlások, pl. ritmus, hangszín, hangszer összehasonlítások. A megosztott figyelem<br />
hasznos gyakorlatai a mondókát kísérı ritmus tapsolása, a feladat további nehezítéseként pedig<br />
eközben az egyenletes járás is gyakoroltatható. Az emlékezet fejlesztését szolgálják, a<br />
108