értekezés - Neveléstudományi Intézet - Szegedi Tudományegyetem

értekezés - Neveléstudományi Intézet - Szegedi Tudományegyetem értekezés - Neveléstudományi Intézet - Szegedi Tudományegyetem

edu.u.szeged.hu
from edu.u.szeged.hu More from this publisher
03.05.2013 Views

– megfelelı értelmi fejlettség (érzékelés, észlelés, képzelet, emlékezet, gondolkodás, beszéd); – a figyelem koncentrálásának kellı tartóssága; – az alkotó tevékenység bizonyos szintje; – a korhoz mért tájékozottság, ismeretanyag; – a környezı világ megismerésére irányuló érdeklıdés; – az érzelmek és az akarat szükséges fegyelmezése a feladatok teljesítésében; – a szociális fejlettség olyan foka, amely lehetıvé teszi a társakkal való együttmőködést; – a személyiség stabilitása és önállósága az önszabályozás elemi szintjén; – bizonyos testi fejlettség, mozgáskoordináció. A zenei nevelés jellegébıl adódóan rendkívül alkalmas a fenti célok megvalósításának elısegítésére. A következıkben Nagy azokat a lehetıségeket foglalja össze, amelyeket a fenti célok megvalósításához a zenei nevelés nyújthat. Az emocionális kapcsolat a gyermek nevelésének egyik alapfeltétele. Az óvodás gyermek elsısorban érzelmi lény, a zenével történı foglalkozás, annak emocionális jellege segít abban, hogy inkább az érzelmein, mint az értelmén keresztül hassunk rá. A biológiai érettség zenével történı fejlesztési lehetıségeirıl Nagy B. (2008b) alapján a következıket foglalhatjuk össze: a biológiai érés belsı biológiai program irányítása alatt áll. A szomatikus és pszichés érési folyamatokat az énekfoglalkozások keretein belül leginkább az énekes játékok mozgásos részének tudatos felhasználásával lehet segíteni. Arra is figyelni kell, hogy a változatos mozgásformák gazdag térforma-tapasztalatokat nyújtsanak. A dalosjátékok a nagymozgások fejlesztése szem-pontjából hasznos mozgásformái lehetnek, például a járás, futás, tapsolás, guggolás, forgás, ugrás. E mozdulatok mind a szellemi, mind a fizikai aktivitásra hatnak. Az egyensúlyérzék fejlesztése 6-7 éves korig a leghatékonyabb, kialakulása és fejlıdése szoros kapcsolatban áll a ritmus érzékeltetésével. A finom motorika fejlesztéséhez a zenén keresztül szintén ki lehet használni a dalok és mondókák nyújtotta lehetıségeket. Például a dalok, mondókák egyenletes lüktetésének, illetve ritmusának érzékeltetése különbözı mozgásformákkal. Ilyenek lehetnek az ujjak egymáshoz érintése, térd ütögetése, „diótörés” öklök ütögetésével, vagy a tapsolás. A térirányok ismeretéhez is segítséget nyújt a dalosjátékokban rejlı sokféle elrendezıdési és mozgásirány lehetıség, a soroló-mondókák a testséma fejlesztésben segíthetnek, magas és mély hangok térbeli mutatása is a téri képzeteket támogatja. A vizuális észlelés fejlesztéséhez járul hozzá az, amikor a gyerekek az óvónı, vagy egymás mozgását figyelik, tekintetüket tudatosan egy dologra összpontosítják. Ugyanez a figyelemkoncentráció érvényesül például a dallamvonal, vagy a hangmagasságok térbeli mutatásakor. A vizuális memória fejlıdéséhez járulhat hozzá a játékhoz, vagy a dalhoz bemutatott egyszerő mozgás, még inkább mozgáskombinációk sorozata. Az auditív (hallott) információk észlelésében és fejlesztésében a zenének kiemelten fontos szerepe van. A zörej és hangszínjátékok, irányhallás, az emberi hangszínek megkülönböztetése mind gyakorolható. A beszédkészség fejlesztése kétirányú fejlesztést kíván a pedagógustól. Egyrészt a beszédhibák kiküszöbölését, másrészt a szóbeli kifejezıképesség, a nyelvi információk megértésének fejlesztését. A zene szerepe megint a mondókák és dalokon keresztül érvényesül, ezek egyenletes lüktetésének megéreztetése segíti a folyamatos beszéd elı-készítését, a ritmus megéreztetése, a szavak ritmikus tagolásával a szótagolást gyakoroltatja. A szókincs bıvítéséhez járulnak hozzá a néphagyomány ritkán használt szavai, de például a zenei fogalompárok elsajátítása is. Az értelmi fejlettség jelentıs ismérve a szándékos és tartós figyelemre való képesség. A figyelem fejlesztését segítik elı a zene különbözı összetevıire való odafigyelést igénylı gyakorlások, pl. ritmus, hangszín, hangszer összehasonlítások. A megosztott figyelem hasznos gyakorlatai a mondókát kísérı ritmus tapsolása, a feladat további nehezítéseként pedig eközben az egyenletes járás is gyakoroltatható. Az emlékezet fejlesztését szolgálják, a 108

dallam- és ritmusvisszhang játékok, az új dalok és mondókák rögzítéséhez szükséges felidézések, vagy ismert énekek és mondókák felismertetése jellemzı kis részleteik alapján, vagy pl. a dallambújtatás. A gondolkodási mőveletek fejlesztéséhez Nagy a következı gyakorlati példákat említi: az analizáló gondolkodás a dallamból kiemelt motívum felismeréséhez szükséges; a szintézis képességét a motívumok dallammá kapcsolása igényli; az összehasonlítási mőveletek pl. a helyes mozgásformák összehasonlításával való-sulhatnak meg; a rendezést a szempont szerinti csoportosítások gyakoroltatják, pl. szempont lehet egy dallam, vagy ritmusfordulat. A kreativitás fejlesztésére a zene sok lehetıséget kínál. Ilyenek pl. a köszönések és mondókák, vagy mesék megzenésítése, zenei kíséret impro-vizálása egyszerő hangszerekkel, zenére improvizált mozdulatok, mozgás, vagy tánc. A zenei foglalkozások a szociális készségeket is fejlesztik. A zene az érzelmek közvetítésével hozzá-járul a társas kapcsolatok, a pedagógushoz való érzelmi viszony formálódásához. Ez utóbbi azért jelentıs, mert a gyermekek szeretnék kiérdemelni a pedagógus dicséretét, elismerését, így fokozatosan hozzászoknak a pedagógus irányító szerepének elfogadásához. A dalos-játékok segítik a közösségi érzés kialakulását, amely nemcsak beilleszkedést jelent, hanem a közösséghez tartozás iránti igényt is. A körjátékokban, szerepcserékben, párválasztásokban a gyerekek kimutathatják egymás iránti szeretetüket, azt is megtapasztalják, milyen érzés mások szeretetét élvezni és örömet szerezni. A párbeszédes játékokban pedig társadalmi szokások elevenednek meg, a társalgás menetét, köszönési formákat gyakorolnak, társadalmi elvárásokat ismernek meg. Végezetül a tanuláshoz való viszony fejlıdési lehetıségeit emeljük ki. A zenei foglalkozások során a gyerekeknek meghatározott feladatokat kell, lehetıleg pontosan, végrehajtaniuk. A táncmozdulatok behatárolt mozgást és egy meghatározott munkatempót követelnek meg, továbbá a zenei kíséretek alkalmazása közben a koncentrálás, alkalmazkodás, de a nagyfokú kitartás gyakorlására is lehetıség nyílik. Denac (2008) az óvodai zenei nevelés kultúra és értékközvetítı jelentıségére hívja fel a figyelmet. Tanulmánya alapján a gyerekek otthon egészen más jellegő zenei tevékenységekkel foglalkoznak szívesen, mint az óvónık által eltervezett és irányított óvodai foglalkozások alkalmával. Eredményei alapján a gyerekek otthon a legnagyobb érdeklıdést, 68,2%ban a könnyőzene, valamint 36,4%-ban a népszerő „folk” mőfajok iránt mutatják. Ezek a zenék a legtöbbször háttérzeneként szerepelnek, vagy ezekre táncolnak. A hangszereken való játék, vagy kreatívnak nevezhetı zenei tevékenységek nem jellemzıek az óvodáskorú gyermekek otthoni zenei tevékenységeire. Denac szerint a posztmodern kultúra fogyasztói társadalmában jelentıs szerepet tölt be a könnyőzene. Az óvodai nevelés, az óvodapedagógusok fontos feladata a magas szintő kultúra közvetítése a gyermekek felé, pozitív attitőd kialakítása a zenei kultúra és mővészet irányában, a zenehallgatás iránti érdeklıdés kialakításával, a zenei képességek és a zenei tudás folyamatos fejlesztésének eszközeivel. 5.2. Az énekes játékok és szerepük az óvodai nevelésben A dalosjátékok szerepét, jelentıségét a következıképpen jellemzi Kokas Klára, Barkóczi Ilona és Pléh Csaba (1977) könyvének elıszavában. Kodály elgondolása korszakalkotó változást hozott a zenei nevelés folyamatában. E változás annak tulajdonítható, hogy a folklór legszebb darabjait egyenértékőnek tartotta a klasszikus zeneszerzık mőveivel. A magyar és rokon népek zenéjére a félhangnélküli ötfokúság a jellemzı, amely ötfokúság dallamfordulatai igen hasznosak a hangzások belsı elképzelésének kialakításához, még a születetten csekélyebb zenei adottságokkal rendelkezı gyermekek esetében is. A szintén az ötfokúság zenei alapjain nyugvó dalosjátékok eredetileg falusi gyerekek együttes tevékeny-ségi formái voltak, amelyeket a győjtések tártak fel, írtak le. A dalosjátékok a falusi társadalom életét, szokásait, különbözı viselkedésformáit képviselték, így hozzásegítették a gyermekeket az emberi viszo- 109

– megfelelı értelmi fejlettség (érzékelés, észlelés, képzelet, emlékezet, gondolkodás,<br />

beszéd);<br />

– a figyelem koncentrálásának kellı tartóssága;<br />

– az alkotó tevékenység bizonyos szintje;<br />

– a korhoz mért tájékozottság, ismeretanyag;<br />

– a környezı világ megismerésére irányuló érdeklıdés;<br />

– az érzelmek és az akarat szükséges fegyelmezése a feladatok teljesítésében;<br />

– a szociális fejlettség olyan foka, amely lehetıvé teszi a társakkal való együttmőködést;<br />

– a személyiség stabilitása és önállósága az önszabályozás elemi szintjén;<br />

– bizonyos testi fejlettség, mozgáskoordináció.<br />

A zenei nevelés jellegébıl adódóan rendkívül alkalmas a fenti célok megvalósításának<br />

elısegítésére. A következıkben Nagy azokat a lehetıségeket foglalja össze, amelyeket a fenti<br />

célok megvalósításához a zenei nevelés nyújthat. Az emocionális kapcsolat a gyermek nevelésének<br />

egyik alapfeltétele. Az óvodás gyermek elsısorban érzelmi lény, a zenével történı<br />

foglalkozás, annak emocionális jellege segít abban, hogy inkább az érzelmein, mint az értelmén<br />

keresztül hassunk rá. A biológiai érettség zenével történı fejlesztési lehetıségeirıl Nagy<br />

B. (2008b) alapján a következıket foglalhatjuk össze: a biológiai érés belsı biológiai program<br />

irányítása alatt áll. A szomatikus és pszichés érési folyamatokat az énekfoglalkozások keretein<br />

belül leginkább az énekes játékok mozgásos részének tudatos felhasználásával lehet segíteni.<br />

Arra is figyelni kell, hogy a változatos mozgásformák gazdag térforma-tapasztalatokat<br />

nyújtsanak. A dalosjátékok a nagymozgások fejlesztése szem-pontjából hasznos mozgásformái<br />

lehetnek, például a járás, futás, tapsolás, guggolás, forgás, ugrás. E mozdulatok mind a szellemi,<br />

mind a fizikai aktivitásra hatnak. Az egyensúlyérzék fejlesztése 6-7 éves korig a leghatékonyabb,<br />

kialakulása és fejlıdése szoros kapcsolatban áll a ritmus érzékeltetésével. A finom<br />

motorika fejlesztéséhez a zenén keresztül szintén ki lehet használni a dalok és mondókák<br />

nyújtotta lehetıségeket. Például a dalok, mondókák egyenletes lüktetésének, illetve ritmusának<br />

érzékeltetése különbözı mozgásformákkal. Ilyenek lehetnek az ujjak egymáshoz érintése,<br />

térd ütögetése, „diótörés” öklök ütögetésével, vagy a tapsolás. A térirányok ismeretéhez is<br />

segítséget nyújt a dalosjátékokban rejlı sokféle elrendezıdési és mozgásirány lehetıség, a<br />

soroló-mondókák a testséma fejlesztésben segíthetnek, magas és mély hangok térbeli mutatása<br />

is a téri képzeteket támogatja. A vizuális észlelés fejlesztéséhez járul hozzá az, amikor a<br />

gyerekek az óvónı, vagy egymás mozgását figyelik, tekintetüket tudatosan egy dologra összpontosítják.<br />

Ugyanez a figyelemkoncentráció érvényesül például a dallamvonal, vagy a<br />

hangmagasságok térbeli mutatásakor. A vizuális memória fejlıdéséhez járulhat hozzá a játékhoz,<br />

vagy a dalhoz bemutatott egyszerő mozgás, még inkább mozgáskombinációk sorozata.<br />

Az auditív (hallott) információk észlelésében és fejlesztésében a zenének kiemelten fontos<br />

szerepe van. A zörej és hangszínjátékok, irányhallás, az emberi hangszínek megkülönböztetése<br />

mind gyakorolható.<br />

A beszédkészség fejlesztése kétirányú fejlesztést kíván a pedagógustól. Egyrészt a beszédhibák<br />

kiküszöbölését, másrészt a szóbeli kifejezıképesség, a nyelvi információk megértésének<br />

fejlesztését. A zene szerepe megint a mondókák és dalokon keresztül érvényesül, ezek<br />

egyenletes lüktetésének megéreztetése segíti a folyamatos beszéd elı-készítését, a ritmus<br />

megéreztetése, a szavak ritmikus tagolásával a szótagolást gyakoroltatja. A szókincs bıvítéséhez<br />

járulnak hozzá a néphagyomány ritkán használt szavai, de például a zenei fogalompárok<br />

elsajátítása is. Az értelmi fejlettség jelentıs ismérve a szándékos és tartós figyelemre való<br />

képesség. A figyelem fejlesztését segítik elı a zene különbözı összetevıire való odafigyelést<br />

igénylı gyakorlások, pl. ritmus, hangszín, hangszer összehasonlítások. A megosztott figyelem<br />

hasznos gyakorlatai a mondókát kísérı ritmus tapsolása, a feladat további nehezítéseként pedig<br />

eközben az egyenletes járás is gyakoroltatható. Az emlékezet fejlesztését szolgálják, a<br />

108

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!