Körmös pólusú generátor
Körmös pólusú generátor
Körmös pólusú generátor
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
Gépjármű<br />
Diagnosztika<br />
Szabó József Zoltán<br />
Főiskolai adjunktus<br />
BMF Mechatronika és<br />
Autótechnika Intézet
2. Előadás<br />
Gépjárművek hagyományos elektromos<br />
alkatrészei és ezek diagnosztikája I.<br />
Világítás, akkumulátor, <strong>generátor</strong>,<br />
indítómotor
A gépjármű energia háztartása
Áramfogyasztók csoportosítása<br />
Állandóan bekapcsolt :<br />
Pl. - gyújtás, üzemanyag sziv., befecskendezők<br />
elektromágnesei<br />
Hosszabb időre bekapcsolt:<br />
Pl. – rádió, lámpák, helyzetjelző, tompított, klíma<br />
Rövid időre sűrűn bekapcsolt:<br />
Pl. – irányjelzők, féklámpa, ablakemelő, ventillátor<br />
Rövid időre ritkán bekapcsolt:<br />
Pl. - ködfényszóró,indítómotor, ablaktörlő, stb.
Energia fogyasztók és átlagos<br />
teljesítmény igényük
Az egyenáramú áramkör törvényszerűségei
Egyenáramú áramkör az autóban
Hagyományos gépjárművek<br />
legfontosabb villamos berendezései<br />
Világító és jelző berendezések<br />
Akkumulátor<br />
Generátor<br />
Indítómotor<br />
Gyújtás
Világító és jelző<br />
berendezések
A helyzetjelzőre, a várakozást jelzőre, a féklámpára, a<br />
hátrameneti lámpára és a rendszám-megvilágító lámpára<br />
vonatkozó főbb hatósági előírások<br />
1 – Magasra helyezett féklámpa<br />
2 – Rendszám-megvilágító lámpa<br />
3 – Irányjelző lámpa<br />
4 – Helyzetjelző lámpa<br />
5 – Féklámpa<br />
6 – Hátrameneti lámpa<br />
7 – Hátsó helyzetjelző ködlámpa<br />
Forrás: Bosch
Fényszórók
Forrás: Bosch<br />
a – PES H1 tompított fényszóró<br />
b – Litronic-2 tompított fényszóró
Távolsági és tompított fény előállítása H4-es<br />
izzóval és paraboloid fényvetővel<br />
1 – Tompított fény izzószála<br />
2 – Takaróernyő<br />
3 – Távolsági fény izzószála<br />
4 – Paraboloid fényvető<br />
Forrás: Bosch
A H4-es tompított fényszóró izolux görbéi<br />
Forrás: Bosch
Reflexiós, gázkisülőlámpás tompított fényszóró,<br />
dinamikus magasságállítással – Litronic-4 rendszer<br />
1 – Záróüveg<br />
2 – D2R fényforrás<br />
3 – Gyújtóegység a csatlakozóval<br />
4 – Elektronikus irányítóegység<br />
5 – Léptetőmotor<br />
6 – Tengelymagasság<br />
érzékelő<br />
Forrás: Bosch<br />
7 – Csatlakozás a hálózathoz
Távolsági és tompított fény létrehozása gázkisülőlámpával<br />
Bosch Bi-Litronic „Reflexion” rendszer<br />
Forrás: Bosch<br />
1 – Tompított fény<br />
2 – Távolsági fény
Bi-Litronic „Projektion” rendszer<br />
Forrás: Bosch<br />
1 – Tompított fény<br />
2 – Távolsági fény
A beállítás lehetőségei, eszközei<br />
Fényszóró-beállító készülék felépítése<br />
Forrás: Műszaki Könyvkiadó<br />
1 – Lencse<br />
2 – Mérőernyő<br />
3 – Magasságállító<br />
4 – Vezetősin<br />
5 – Beállító távtartók
A beállító készülék telepítésének szabályai<br />
- Követelmények a talajjal szemben<br />
Forrás: AJAKSZ Szakkönyvtár<br />
Forrás: AJAKSZ Szakkönyvtár<br />
1 – A mérőberendezés alatti talaj dőlése<br />
max. ± 0,5 mm lehet<br />
2 – A gépjármű alatti talaj dőlése max. 1<br />
ezrelék lehet<br />
- Hibás telepítés, és következményei<br />
Oldalirányban, illetve hosszirányban<br />
egyenetlen talaj
A készülék és a gépjármű egymáshoz viszonyított helyzete<br />
Forrás: AJAKSZ Szakkönyvtár<br />
1 – Jelzőfényvetítő magasságállítása<br />
2 – Jelzőfényvetítő billentése<br />
3 – Optikai rendszer<br />
magasságállítása<br />
4 – Forgatás a függőleges tengely<br />
körül<br />
X – Vízszintes eltérés a fényszóró<br />
tengelyvonalától max. 3 cm<br />
Y – Függőleges eltérés a fényszóró<br />
tengelyvonalától max. 3 cm<br />
Z – Mérőlencse távolsága a<br />
fényszórótól 30 – 70 cm között
Tompított fényszórók beállítása<br />
Hagyományos eljárás elrendezése (egyszerűen – falon)<br />
Forrás: Műszaki Könyvkiadó<br />
1 – Vetített fénysugár töréspontja<br />
2 – Vetítőernyő (falfelület)<br />
3 – Középponti jelzések a mérőernyőn<br />
B – Fényszórók tengelyvonala közötti<br />
távolság<br />
H – Fényszóró tengelyvonalának<br />
talajtól mért magassága<br />
X – A fénysugár „esése” a<br />
vetítőernyő távolságában<br />
L – A tompított fényszóró előírt<br />
vetítési távolsága a talajon mérve
Beállítás készülékkel<br />
A mérőernyőn látható kép a tompított<br />
fényszóró ellenőrzésekor<br />
Az országúti fényszórók beállítása<br />
Beállítás a hagyományos eljárással<br />
Beállítás készülékkel<br />
A mérőernyőn látható kép a távolsági<br />
fényszóró ellenőrzésekor
Forrás: Bosch<br />
A megfelelően beállított fényszórók<br />
1 – A fényszóró tengelyének<br />
döféspontja a mérőernyőn<br />
2 – A mérőernyő<br />
Forrás: Bosch
A<br />
megfelelően<br />
beállított fényszórók<br />
a – Tompított fény<br />
b – Távolsági fény<br />
Forrás: Bosch
Indító akkumulátorok
Akkumulátor
Akkumulátor felépítése
2.3. Áramerősségek<br />
A terhelőáram hatása a tényleges tárolóképességre
A tiltott terület értelmezése –az<br />
akkumulátort tilos 14,4 V-nál magasabb<br />
feszültséggel tölteni
A különböző szabványok szerinti hidegindító áramok<br />
értelmezése<br />
Forrás: Perion
A hőmérséklet hatása a tényleges tárolóképességre
Gondozásmentes síklemezes Bosch akkumulátorok<br />
szerkezete, működése és jellemzői<br />
1 – Sarokzászlós sugaras<br />
lemezrács<br />
2 – Közfal-áthegesztéses<br />
cellaösszekötés<br />
3 – Polietilén<br />
tasakszeparátor<br />
4 – A lemezköteg<br />
letámaszkodik a cellák<br />
aljára<br />
5 – Visszagyulladás-gátlós<br />
záródugó<br />
Forrás: Bosch
Számítógéppel optimalizált különböző kialakítású<br />
lemezrácsok<br />
Forrás: Perion
Állapotjelző felépítése és működése<br />
1 – Rögzítődugó<br />
2 – Fényáteresztő<br />
műanyag<br />
3 – Fekete műanyag<br />
kalitka<br />
4 – Zöld golyó
1 – Kerámia<br />
visszaégésgátló<br />
Felitatott elektrolitú csavartlemezes akkumulátorok<br />
2 – Akkumulátor fedél<br />
3 – Gumi<br />
nyomáshatároló szelep<br />
Forrás: Optima University<br />
1 – Akkumulátorház<br />
2 – Fedél<br />
3 – Felcsévélt<br />
lemezköteg<br />
4 – Pozitív lemez<br />
5 – Negatív lemez<br />
6 – Elektrolittal átitatott<br />
többrétegű üvegszövet<br />
7 – Cellaösszekötő hidak<br />
8 – Biztonsági szelep<br />
9 – Kivezetés (főpólus)<br />
10 – Durva szövésű<br />
üvegszövet összefogó<br />
11 – Rögzítőperem
Töltési jelleggörbék<br />
a, A töltőáram alakulása 14,4 V-os<br />
U jellegű töltés esetén, ha a telep<br />
teljesen feltöltött<br />
b, a, A töltőáram alakulása 14,4 V-os<br />
U jellegű töltés esetén, ha a telep<br />
teljesen töltetlen<br />
Forrás: Optima University
Akkumulátorok diagnosztikai<br />
vizsgálatai<br />
Savsűrűség<br />
Hidegindító áram<br />
Startkapacitás<br />
Viselkedés a gépjárműben (együttműködés a<br />
<strong>generátor</strong>ral és a villamos hálózattal)
Akkumulátor állapotának, töltöttségének vizsgálata<br />
Elektrolit sűrűségének mérése<br />
Forrás: Műszaki Könyvkiadó<br />
Merülőtestes sűrűségmérő<br />
1 – Gumilabda<br />
2 – Üvegből készült ház<br />
3 – Merülőtest mérőbeosztással<br />
4 – Csatlakozó gumicső a felszíváshoz<br />
5 – Leolvasás vonala (a felületi feszültség<br />
figyelembe vételével)
Abbe-féle refraktométer<br />
Forrás: Műszaki Könyvkiadó<br />
Forrás: Műszaki Könyvkiadó<br />
Optikai, fénytörés elvén<br />
működő sűrűségmérő<br />
a) A műszer nézeti képe<br />
1 – Okulár (szemlencse)<br />
2 – Műanyag záróprizma<br />
3 – Mérőablak<br />
4, 5 – Hűtőfolyadék,<br />
elektrolit mintavevő<br />
b) Mérőablak<br />
1 – Jó<br />
2 – Megfelelő<br />
3 – Tölteni<br />
4 – Elektrolit sűrűsége<br />
5 – Hűtővíz fagyáspontja<br />
Az elektrolit sűrűsége, az<br />
akkumulátor töltöttsége és<br />
a nyugalmi cellafeszültség<br />
közötti kapcsolat
Ólomakkumulátorok vizsgálatai<br />
A motorindítási feladatra készült ólomakkumulátorok<br />
kapacitásának, indítóképességének — gyártót kötelező —<br />
típusvizsgálati előírásait szabványok rögzítik, melyek általában<br />
—18 °C akkumulátor kiinduló hőmérsékletre vonatkoznak.<br />
A hazai előírás szerint az indítóképességet az akkumuláor<br />
névleges Ah kapacitásérték háromszorosának megfelelő<br />
terhelőáram, mellett kell mérni.<br />
A vizsgálat során a terhelőáramot közel állandó értéken tartva,<br />
o kisütést a névleges feszültség feléig kell folytatni.<br />
Az akkumulátor startkapacitás értéke akkor megfelelő, ha a<br />
kisütés ideje nagyobb három percnél.<br />
A DIN 72311 szerint —18 °C hőmérsékleten kell terhelni az<br />
akkumulátort az ún. hideg vizsgálati áramerősséggel, melyet az<br />
akkumulátorokon feltüntetnek. l’rtéke hozzávetőlegesen az Ah<br />
kapacitás négyszerese. A terhelés első 30 másodpercében a<br />
kapocsfeszültség nem lehet 8,4 V-nál kisebb, és 180<br />
másodperc után pedig 6,0 V értékű lehet minimálisan
Terhelt kapocsfeszültség mérése<br />
Forrás: Műszaki Könyvkiadó<br />
Terheléses vizsgálat értékei<br />
C20 az akkumulátor 20 órás<br />
kisütéshez tartozó töltéstároló<br />
képessége<br />
Akkumulátorvizsgáló készülék a terhelt<br />
kapocsfeszültség méréséhez<br />
1 – Szénoszlop ellenállás<br />
2 – Feszültségosztó<br />
3 – Sönt<br />
4 – Főkapcsoló és időrelé<br />
5 – Akkumulátor<br />
6 – Feszültségmérő<br />
7 – Feszültségmérő-műszer mérővezetékei<br />
8 – Terhelővezetékek<br />
9 – Árammérő műszer<br />
Forrás: Műszaki Könyvkiadó
Váltakozó áramú<br />
gépjármű-<strong>generátor</strong>ok
<strong>Körmös</strong> <strong>pólusú</strong> váltakozó áramú<br />
<strong>generátor</strong>
<strong>Körmös</strong> <strong>pólusú</strong> <strong>generátor</strong><br />
1 – Csúszógyűrű-oldali<br />
pajzs<br />
2 – Egyenirányító<br />
3 – Teljesítmény dióda<br />
4 – Gerjesztő dióda<br />
5 – Szabályzó, kefetartó és<br />
szénkefe<br />
6 – Állórészvasmag<br />
7 – Forgórész<br />
8 – Ventilátor<br />
9 – Ékszíjtárcsa<br />
10 – Meghajtóoldali pajzs
A körmös <strong>pólusú</strong> <strong>generátor</strong> mágneses köre
Kiálló <strong>pólusú</strong> <strong>generátor</strong><br />
1 – Csúszógyűrű-oldali<br />
pajzs<br />
2 – Szénkefe<br />
3 – Gerjesztőtekercs<br />
4 – Generátorház<br />
5 – Állórésztekercs<br />
6 – Meghajtóoldali pajzs<br />
7 – Csapágytömítő gyűrű<br />
8 – Ékszíjtárcsa<br />
9 – Zsírzószelence<br />
10 – Ventilátor<br />
11 – Zsírzócső<br />
12 – Állórészvasmag<br />
13 – Kiálló pólus<br />
14 – Csúszógyűrű<br />
burkolat<br />
15 – Csúszógyűrű<br />
16 – Teljesítmény dióda<br />
17 – Hűtőtest<br />
18 – Zavarszűrő<br />
kondenzátor<br />
19 – Dugaszoló aljzat
A kiálló <strong>pólusú</strong> <strong>generátor</strong> mágneses köre
Generátorok jelleggörbéi és jellemző adatai<br />
A N1 típusú Bosch <strong>generátor</strong> I = f(n) és P = f(n)<br />
jelleggörbéje és jellemzői<br />
n 0 – minimális fordulatszám (ennél a fordulatszámnál<br />
éri el a <strong>generátor</strong> névleges feszültségét)<br />
n L – a motor alapjárati fordulatszám-tartományához<br />
tartozó <strong>generátor</strong> fordulatszám-tartomány<br />
n 2/3 – ennél a fordulatszámnál éri el a <strong>generátor</strong> a<br />
névleges árama kétharmadát<br />
n N – névleges áramhoz tartozó fordulatszám<br />
n max – maximális fordulatszám (mechanikai határadat)<br />
I L –n L -hez tartozó áram<br />
2/3 I N - a névleges áram kétharmada<br />
I N – a <strong>generátor</strong>, névleges árama<br />
I max –n max -hoz tartozó árama<br />
Forrás: Bosch
Bosch jármű<strong>generátor</strong>ok adatmegadása<br />
Forrás: Bosch
Generátorok diagnosztikai<br />
vizsgálatai<br />
Töltő feszültség<br />
Töltő áramerősség<br />
Diódák műszaki állapota, működése<br />
Viselkedés a gépjárműben (együttműködés a<br />
<strong>generátor</strong>ral és a villamos hálózattal)
Indító motorok
Belsőégésű motorok indítási feltételei, beindulási<br />
fordulat-szám, indítási határhőmérséklet, indítási<br />
nyomatékszükséglet és a motorindítás folyamata<br />
Beindulási fordulatszámok:<br />
Forrás: Bosch
Indítási határhőmérséklet<br />
a – Adott feltételek mellett,<br />
az indítómotorral létrehozható<br />
fordulatszám, a<br />
hőmérséklet függvényében<br />
b – Beindulási fordulatszám a<br />
hőmérséklet függvényében<br />
Forrás: Bosch
Indítási nyomatékszükséglet<br />
M S – Adott feltételek mellett az<br />
indítómotor nyomatéka<br />
M M – A motor átforgatásához<br />
szükséges átlagnyomaték<br />
Forrás: Bosch
A motorindítás folyamata<br />
1 – A motor átlagnyomatéka elméletben<br />
2 – Az indítómotor forgatónyomatéka<br />
3 – A motor elméleti átlagnyomatéka és<br />
az indítómotor nyomatéka együtt<br />
4 – A valós össz-forgatónyomaték a<br />
szabálytalan égés következtében<br />
A – Szabálytalan égés<br />
B – A motor szabályos működése<br />
C – Az indítózás vége, a motor önálló<br />
működése Forrás: Bosch
Állandó mágneses indítómotorok belső kapcsolása<br />
1 – Behúzó- és kapcsoló-<br />
mágnes<br />
H – Tartótekercs<br />
E – Behúzótekercs<br />
2 – Állandó mágnes<br />
3 – Forgórész Forrás: Bosch
Állandó mágneses indítómotorok<br />
Felépítése és működése<br />
1 – Meghajtó fogaskerék<br />
2 – Fogaskoszorú<br />
3 – Görgős szabadonfutó<br />
4 – Kapcsolókar<br />
5 – Állandó mágnes<br />
6 – Forgórész<br />
7 – Kommutátor és a bronzkefe<br />
8 – Behúzó- és<br />
kapcsolómágnes<br />
9 – Indítógomb<br />
(gyújtáskapcsoló)<br />
10 – Akkumulátor Forrás: Bosch
Soros gerjesztésű, belsőáttételes, kapcsolókaros<br />
indítómotor szerkezeti felépítése és működés<br />
1 – Meghajtó fogaskerék<br />
2 – Fogaskoszorú<br />
3 – Görgős szabadonfutó<br />
4 – Kapcsolókar<br />
5 – Bolygómű<br />
6 – Pólusvas<br />
7 – Gerjesztőtekercs<br />
8 – Forgórész<br />
9 – Kommutátor és a<br />
bronzkefe<br />
10 – Behúzó- és kapcsoló-<br />
mágnes<br />
11 – Indítógomb<br />
(gyújtáskapcsoló)<br />
12 – Akkumulátor<br />
Forrás: Bosch
Állandó mágneses, belső áttételes indítómotor<br />
1 – Meghajtó fogaskerék<br />
2 – Fogaskoszorú<br />
3 – Görgős szabadonfutó<br />
4 – Kapcsolókar<br />
5 – Bolygómű<br />
7 – Forgórész<br />
8 – Kommutátor és a<br />
bronzkefe<br />
9 – Behúzó- és<br />
kapcsolómágnes<br />
10 – Indítógomb<br />
(gyújtáskapcsoló)<br />
11 – Akkumulátor<br />
Forrás: Bosch
Indítómotorok jellemző adatai<br />
Forrás: Bosch
Indítómotor vizsgálata, meghibásodásai, javítása<br />
Beépített indítómotor vizsgálata<br />
Forrás: Műszaki<br />
Könyvkiadó<br />
1 – Indítómotor 2 – Akkumulátor<br />
3 – Test (karosszéria) 4 – Testkábel<br />
5 – Áramtalanító főkapcsoló 6 – Árammérő (sönt vagy árammérő<br />
fogó) az indítókábelnél<br />
7 – Feszültségmérés az akkun 8 – Feszültségmérés az indítókábelen<br />
9 – Feszültségmérés a testkábelen
Forgórész hibái, ellenőrzése és javítása<br />
Forrás: Műszaki Könyvkiadó<br />
Forrás: Műszaki Könyvkiadó<br />
1 – Kommutátor<br />
2 – Forgórésztekercs<br />
3 – Vasmag<br />
4 – A fogaskerék ütköztető<br />
tárcsája<br />
5 – Ütközőrugó<br />
6 – Kapcsolótárcsa<br />
7 – A fogaskerék ütközőgyűrűje<br />
8 – A forgórész tengelyének<br />
támasztógyűrűje<br />
9 – Alátét a forgórész<br />
tengelyirányú mozgásának<br />
beállítására<br />
A kommutátor ütésének mérése
Állórész hibái, ellenőrzése és javítása<br />
a) Kefetartó<br />
szigetelésvizsgálata<br />
b) Bronzkefe<br />
szakadásvizsgálata<br />
Forrás: Műszaki Könyvkiadó<br />
Forrás: Műszaki Könyvkiadó<br />
Zsugorbronz csapágypersely<br />
behúzása a csapágyfuratba
A javított indítómotor próbapadi vizsgálata<br />
Forrás: Műszaki Könyvkiadó<br />
Indítómotor felszerelése a próbapadra<br />
a) Szorítókengyellel<br />
b) Csavarkötéssel
Indítómotorok jelleggörbéje<br />
Forrás: Bosch
Az indítórendszer komplex diagnosztikai<br />
vizsgálata<br />
A gépjárműmotor indítórendszere — annak működtetése<br />
közben — több jellemző együttes mérésével vizsgálandó.<br />
Akadályozzuk meg a motor beindulását. Otto-motornál például<br />
a tápszivattyú relé eltávolításával, központi ún. karosszéria<br />
elektronikával szerelt gépjárműnél a vonatkozó biztosíték<br />
eltávolításával (semmi esetre se a szüntessük meg a gyújtást!);<br />
EDC dízelmotornál a gyártó előírása szei int járjunk el.<br />
Mérendő paraméterek (melyeket diagnosztikai padok az<br />
áramellátó- és indítórendszer vizsgálati menüpontban<br />
felkínálnak):<br />
I. az akkumulátor kapocsfeszültsége,<br />
2. az indítómotor áramfelvétele,<br />
3. az indítási fordulatszám,<br />
4. feszültségesés az akkumulátor pozitív pólusa és a motortest<br />
között,<br />
5. feszültségesés a motortest és az akkumulátor negatív pólusa<br />
között,<br />
6. feszültség a gyújtótekercs(ek) 15-ös pontján.
Az idítórendszer komplex vizsgálata<br />
Az indítómotor áramfelvételét egyrészről a<br />
belső égésű motor forgatási ellenállása<br />
határozza meg.<br />
A forgatási ellenállásra befolyással van a<br />
motor mechanikai ellenállása, a<br />
motorhőmérséklet (kenőanyag és<br />
hűtőközeg), a fojtószelephelyzet, (esetleg a<br />
gyújtógyertyák vagy porlasztók ki- vagy<br />
beszerelt helyzete), a motor tényleges<br />
kompresszió-végnyomása stb.<br />
Az áramfelvételt másrészről az indítómotor<br />
műszaki állapota befolyásolja, tehát az<br />
akkumulátor terhelése igen sok tényező<br />
együttes alakulásától függ.<br />
Az akkumulátor kapocsfeszültségéflek 20+5<br />
°C hőmérsékleten, 10 másodpercig<br />
ndítómotor működtetés után nem szabad 12<br />
V-os rendszerben 9,5 V alá esnie.<br />
Kifogástalan állapotban 4—7 másodperc<br />
indítózás után állandósul a kapocsfeszültség<br />
10,2 V érték felett, ekkor a<br />
vizsgálat befejezhető.<br />
Az áramfelvétel<br />
személygépkocsi 2 liter<br />
lökettérfogatú Ottomotorjánál<br />
90—130 A, a<br />
fordulatszám 280—350 min<br />
1 között várható.
Change language