KERESZTÉNY MAGVETŐ - 12. évf. 1. füzet. (1877. január-február)

KERESZTÉNY MAGVETŐ,
m-it ért. Január, Február 1811 1-sö füzet.
NÉHÁNY ADAT BLANDRATA GrYŐRGrY ÉLETE
ÉS JELLEME ISMERÉSÉHEZ.
jIakab ^lektől,
egyháztörténetében, mint positiv tény, minden kétely
fölött áll az, hogy azon férfiak közt, kiknek kezdeményezése és
fejlesztő munkássága következtében az unitárius hitvallás ott bevétetett,
megalapíttatott s a többi hitvallásokkal együtt az államtörvények
védelme alá helyeztetvén: jövője alkotmányosan biztosíttatott,
egyik Blandrata György volt. Oly név ez, minő volt a nem-gondolkodók
tömege előtt Ariusé vagy Samoseta Pálé, mely mintegy tartózkodva
mondatott ki; oly ember, a kivel kényes dolog volt érdekközösséget
vallani, a kiről ellentétes hitvallású irók sok roszat
foglaltak irásba, kortársai sok kedvezőtlent hagytak emlékezetben;
azon történeti egyének közé tartozott e férfi, kikről szabad és divatos
volt sőt mély indokok, csaknem kényszer-erejü tények tekintetéből
kellett is olykor megrovólag szólni és irni.
Nevezetes, hogy a gáncsolok közt s megrovói sorában kell
lenni saját hitsorsosainak. Én is azok közé tartozom, kik felőle élesen
szóltak, sőt azon eljárásért, melyet korábbi elv- és pályatársával,
sőt benső barátjával, Dávid Ferenczczel szemben, annak utolsó
éveiben és kivált 1579-ki elitéltetésekor követett, határozottan kárhoztatták.
Nézetem ma sem más; egykor, s tán nem sokára, indokaimat,
és átalában ez unitárius egyháztörténeti nagy kérdést lesz
alkalmam kifejteni.
Azt, hogy Blandrata a XVI. század más hitvallású irői szemüvegén
át tekintessék mais; s azért, hogy az egykorúakat eltérő hitnézet
és szenvedély, önzés ós boszu elfogultakká s természetesen
gyakran igazságtalanokká is tette, a mai kor gondolkozói is a régi
egyoldalúsággal és balul Ítéljék meg őt: az igazsággal s a történetírási
kritika szellemével és czéljával megegyezőnek nem tartom
Kar. Magvető XII. köt. 1
K