KERESZTÉNY MAGVETŐ - 12. évf. 1. füzet. (1877. január-február)

ÉLETŰ ÉS JBLLIHE ISMERÉSÉHEZ. 15
zus Krisztusban, az ő fiában, és az egy Szentlólekben, melyek mindenike
lényegileg (essentialiter) Isten. Elutasítom magamtól (detestor)
a többisten-hivést (Deorum pluralitatem), minthogy csak egy,
lényegében megoszolhatatlan Istenünk van. Vallom, hogy három különböző
önálló lény vau (tres esse distinctas Hypostases); Krisztus
örök istenségét és születését, és hogy az igaz Szentlélek mindkettőtől
származó örök Isten".
A^gyházi történetírók és Blandrata életirói mint a korábbiakat,
ugy e hitvallása őszinteségét is kétségbe vonták.
Utolsó, a mit e téren főlemlitendőnek tartok, 1564-ben II. János
(Zsigmond) választott király által az enyedi hitczikk-vitatási
zsinat elnökévé választatása. „Kineveztük — igy szól a kir. rendelet
— a mostani enyedi zsinatra teljhatalmunk ós tekintélyünk ráruházása
mellett igen kitűnő Blandrata György tudort, a mi orvosunkat
. . . ." Ezen zsinat czélja az úrvacsora felett eltérő nézetüek
egyeztetése s ha az nem jő létre, mind a Luthert követő szászok,
mind a Calvin nézeteit valló magyarok részére külön püspök
választása volt. Az első nem sikerülvén: az utóbbi következett be.
Blandratának positiv irányban sőt hivatalos minőségben való
vallásos működése Erdélyben e zsinati elnökséggel kezdődik, ez és
ezutáni tettei, vallástételei és theologiai irásai Dávid Ferencz elitéltetéseig,
sőt azon túl is, haláláig logikai, tárgyi és történeti oly
szoros kapcsolatban vannak a Dávid Ferencz vallásújítási működésével,
hogy ennek — ha Isten segit — öszszefüggő tárgyalását egy
más alkalommal íogom megkísérteni.
Az erdélyi fejedelmek mellett orvosi működését már érintettem;
itt bizonyítékokat is idézek arra, hogy a politikai magas állás
tisztességén és anyagi hasznán kívül kitüntető fejedelmi adományokban
és ez által magyar nemesi jogokban is részesíttetett.
II. János (Zsigmond) volt az első, ki behivatása után, az 1556-dik
évben Katalin napján Kolozsvárt tartott országgyűlés végzése következtében
a fejedelmet illetőleg fiskusra szállott (secularizált)
gyula-fejérvári káptalani és kolozsmonostori kouventi birtokokból
Magyar-Cserge d, Bülgár-Cserged ós Keresztényfalva
nevű alsó-fejérmegyei, azelőtt a gy. fejérvári káptalan birtokához
tartozott falvakat Blandrata Györgynek és örököseinek adományozta.
Sem az adománylevél, sem a beigtatásról készült jelentés máig
sincs fölfedezve; tehát az éve nem tudható. Gromo András, Medici
Cosmus florenczi és sienai herczeg II. János (Zsigmond) udvará-