A Hunyadmegyei Történelmi és Régészeti Társulat Évkönyve IV.

A Hunyadmegyei Történelmi és Régészeti Társulat Évkönyve IV. A Hunyadmegyei Történelmi és Régészeti Társulat Évkönyve IV.

from delerdely.eloerdely.ro More from this publisher

26.04.2013 Views

, A HUNYADMEGYEI TORTENELMI ES REGESZETI TARSULAT EVKONYVE AZ 1885-1 K lis 1886-1I{ EVE KROL. NEGYEDIK I{OTET. SZERKESZTETTE AZ IG:\ZGATO V ..-\LASZTM~'\NY MEGBIZASABOL KUN R6BERT TARSULATl TlTKt\R. BUDAPEST. 1888.

,

A HUNYADMEGYEI

TORTENELMI ES REGESZETI TARSULAT

EVKONYVE

AZ 1885-1 K lis 1886-1I{ EVE KROL.

NEGYEDIK I{OTET.

SZERKESZTETTE

AZ IG:\ZGATO V ..-\LASZTM~'\NY MEGBIZASABOL

KUN R6BERT

TARSULATl TlTKt\R.

BUDAPEST.

1888.

ELNOKI l\tIEGNYIT6 BES-ZED.

Tartotta az 1885. evi kozgyiiiesen GROF KUUN GtZA.

Az a ki fat iiltet, azt nem egyediil maganak ii1t~

hanem az utana kovetkezoknek s meglebet, meg a keso rnaradeknak

is. 6hajt gyiimolcsebol reszesedni, de nem tudja,

reszesulbet-e , 6hajt arnyekaban megpihenni, de piheneset

biztosra nem veheti. Az ido jarton jar es semmi sz6ra nem

var. Nem a magunk, de a masok altal iiltetett fa nyUjtotta

nekiink a boldog gyennekkorban az elso gyiimolcset s ennek

arnyeka alatt uztiik jatekainkat. Ajkunkon kerdes nem lebbent

az iiltet8 neve s kilete irant. Elveztiik a szepen diszlo

fa adomanyait teljes mertekben, mert gondtalanul jarultunk

hozzajok. Kesobb mintegy elismeresul azok emleke inint,

kiket talan foldi szemiink nem latott soba, kiket talan meg

nevrol sem ismeriink, viszonzasul az ingyen jott ajandekert,

mi is az iiltetok soraba lepunk s fainkat talan szinten ismeretlenek

szamara iiltetjiik, olyanok reszere, kikhez szemelyes

erdek nem kot. E zajtalan, a csendes visszavonultsagban

veghez meno es az arra kedvezo evszakban esztendonkent

megujulo fog'lalatossag . az emberiseg egyetemes cselekmenyenek

jelkepe es peldazata. Egyik nemzetseg a rnasik utjait

egyengeti, a hegyekhez hasonl6an egyik a masik villain

emelkedik; a munkabol kijutott mindegyiknek, de nem

mindegyik elvezte faradalma eret~ gyiimoleseit. azonban egy

sines, a melynek a jntalomb61 resze ne lett volna, men

a munka egyszersmind jutalom is, sOt mondhatjuk, a jutalotnnak

java. ~Ieltan nevezziik eltiink munkabir6 szakAt

aldasoanak s boldognak azon perczeket, melyekben a j6Dak

A hunyadmegyei tort. i5 rig. "rs. evkonyve. I

2 GR6F KUUN GEZA.

~s szepnek oltarain aldcztunk s kerestuk a teljes igazsagot,

kerestuk es nem haszontalanul,· mert darabjait, toredekeit,

reszeit felfedezhettuk s e darabok, ha paranysulylyal merjtik

is, akkor is becsesek, mert a gyernant reszei is gyernantok

s az igaesag legcsekelyebb toredeke is ':gazsdg. A nemzetsegek

egymasutan elenyesznek s egymast kovetve letunnek

a rnunkaterrol, de nem ugy enyesznek el, hogy trtarrok

sotetseg avagy alkonyati arnyek kovetkezzek , hanern az

altalok fennen lobogtatott szovetneket atadjak a marade knak,

a mely a szent hagyornanykent reaja szallott faklya

fenyenel a vizsgalatot tovabb folytatja. A nemzetsegek elrmilnak,

de nem nyomtalanul, nem ugy, hogy magok utan em-

Iekjeleket ne hagytak volria, a melyekben az, a mi bennok

halhatatlan volt, tovabb el. Nevezziik ez ernlekjeleket preehistoricus

siroknak , Egyptom pyramisainak, Assyria szarnyas

oroszlanyainak , a hellen templom perisryliumanak,

forumnak Romaban, kereszteny templomnak, avagy a jelenkor

diszes kozep iileteinek : ezen emlekj elek egytol-egyig az

emberi nem fejlodo mivelodesenek ernelkedo szfnvonalai t

jelentik.

A tudornanyos egyletek, ha rendeltetesoknek megfelelnek,

hasonlatosak a kelloen apolt 5 terrno talajba iiltetett

gyumolcsfahoz. Ha egy ilyen egyletet sikeriilt megalapitanunk,

s elt benniink a remeny jovoje felol, ha keblunkben

bizalmat apoltunk, a kezdet nehezsegei kozt, a letert folytatott

kiizdelemben, a kittizott czel elerhetese irant, ha teljes

eronkbol tamogattuk , midon tarnogatasunkat ann yira igenyelte,

ha felelem es csiiggedelem nelkul neztunk fejlodese

tovabbi mozzanatai ele, vajjon a rnikor mar erett gyumolcsevel

kinal, megfeledkezhetnenk rota, elpartolhatnank tole,

gyumolcset visszautasithatn6k, a gondviseleshez szallo koszonet

szavat sziviinkben elnemithatnok-e ? Bizonyara nem.

Eddig munka es bizalom kapcsolt hozza, most ezekhez meg

egy uj kapocs jarult, a halaerzete, mely Seneca'szerint az

emelkedett Ielekben a' leghatalmasabb. Sorakozzunk tehat a

hunyadmegyei torteneti es reg eszeti egylet eros torzsti, szepen

d£szlo s fiatal korahoz rnerten gazdagon : terrno faja

konU! Bizalommal voltunk felole, mert biztunk tenyezoiben,

EI.NOKt MEGNYIT6 RESZED. .3

most az elert eredmenyek igazoljak s egy-jarast a jovore nen

fokozzak bizalmunkat. «Minden kezdet nehez», tul vagyunk

mar a kezdet nehezsegein : «az ida gyorsan lejar', hala, Istennek!

meg idejeben ebredtunk s az iigyre nezt vegzetes lett

volna tovabbi alvasunk , mert konnyen arra ebredhettiink

volna, hogy mar keso. Az halad hasznosan es biztosan, ki

-czeljat menes kozben szem elol nem teveszti , udvos haladas

-csak jo czelra vezethet. Az egyletiink ele kitiizott czelt meltan

iidvosnek tartja a muvelodes baratja s gancsolni va16t

benne csak az lat, kinek kenyelmesebb a sotetseg a vilagos-

.sagnal. E magasztos czel megkozelitesere iranyult eddigi

munkassagunk. A jovoben sem fogunk maskepen tenni.

A lefolyt egyleti evben az archeeologia teren ugyanazok

munkalkodtak legtobbet es legtobb sikerrel, a kik eddig

is egyletiink s a hazai regeszet diszere s hasznara kivaloan

munkasok voltak. Valasztmanyunk metyen tisztelt tagja Torma

.Zsofia 8 nagysaga a daciai regisegekrol Irt nagy munkajat

mar majdnem teljesen befejezte. Varva varjuk e minket oly

kozelrol erdeklo mil rnegjeleneset. Devai muzeumunk nagyerdernu

igazgat6ja, Teglas Gabor, a romai es romai elotti

banyaszatnak megyenkben es a megyenkkel hataros teriileten

eszlelheto nyomait kutatta, s ezen vizsgalatai alapjan

.az o-kori banyaszatnak egy eddig csak vazIatilag feljegy-

.zett, de kellokep meg Ie nem Irt fejezetet irta meg. E nagy

munkaja a m. tude Akadernia kiadvanyai kozt fog megjelenni.

Teglas a rnegyenk teruleten letezo barlangokban tett

.kutatasait a rnult evben is folytatta, jelesen a Zamtol egesz

Boiczaig terjed8 hegyseg barlangjaiban figyelemmel volt

mind arra, a mi a modern vizsgalora nezt erdekkel biro

Tort. es reg. tarsulatunk tudes konyvtarnoka, Konig Pal, a

Mithracultusr6I irott rnunkajat, melyen mar nehany ev 6ta

-dolgozott, ez evben befejezte, Szerencset kivanunk neki e nagy

munka befejezesehez, mert a mindeneket igazgat6 boles gondviseles

nem mindenkit ruhaz fel azon er8vel es kepesseggel,

hogy a megkezdett munkat veghez is vigye, «bator szivekkel

-szerencse tAr~alkodik~,_de egyszersmind a hazai tudomanyra

nezt is .szerencsesnek mondjuk azon idos7.~Ot, a melyben

~z, ily munkak .napvilagot latna~. Ha Konig' eredeti tervenel

4 GROF KUUN GElA.

megmaradt volna s muveben csupan csak a devai Mithraleletek

leirasara szoritkozik, akkor is egy igen erdekes konyvvel

gazdagitotta volna hazai regeszetunk irodalrnat, de ennel

tobbet tett, mert nem csak Dacia, hanem az egesz nyugoti

romai birodalom osszes rnithreeumait bevonta munkaja korebe

; hasonlitott es kiilonboztetett, a Mithracultus eredeteig

felhatolt s innen vegig kiserte fejlodese, valtozatai kulonbozo

phasisain at legkesobbi alakulasaig, midon reszint a

keresztenyseghez alkalrnazkodva, reszint eles ellentetben vele,

e keleti mythos a r6mai birodalom nyugoti tartomanyaiban

lassankent elenyeszett, A pragai egyetem egyik nagyhirii

tanara, dr. Jung Gyula, devai muzeumunkbol kilepven, azt

mondotta nekem, hogy azok, kik ezutan a Mithracultussal

behatolag foglalkozni akarnak, j61 fogjak tenni, ha a devai

Mithraleleteket itt helyben tanulmanyozzak. Ezen reank nezve

elismero, orvendetes nyilatkozatahoz meg csak egy par szot

teszek hozza. Azok, kik ezentul a Mithracultust alaposan

fogjak tanulrnanyozni, nem fogjak Konig Pal konyvet nelkiilozhetni.

A tortenelrni tanulrnanyok teren az elrnult egyleti

evben Ieginkabb melyen tisztelt elnoktarsarn, dr. Solyorn

Fekete Ferencz, s tisztelt egyleti titkarunk, Kun Robert, fejtettek

ki a Iegfigyelernremeltobb munkassagot. Elobbi fajunk

osi nyomait kutatta megyenkben, Illetoleg' e targyra vonatkoz6

vizsgalatait folytatta s folytat61ag tanulrnanyozta a

kneziatusok intezmenyet s tortenetet, utobbi az ezelott egy

szazaddal torrent Hora-lazadasrol tartott valasztrnanyi gyii-

Ieseinken nehany igen erdekes felolvasast, a mar ismert adatokat

eddig ismeretlenekkel bovitven meg, melyeket gondos

utanjarassal reszint magan, reszint kozleveltarakban, nevezetesen

az erdelyreszi katonai parancsnoksag nagy-szebeni

leveltaraban sikeriilt felfedeznie. Mind ket torteneszunk szo-·

rosan ragaszkodott a magyar tortenetiras osi hagyornanyahoz,

a mely abban all: a hist6ria igazsagot mindenek felett

helyezni s ennek minden egyebet alarendelni, kutatva a mult

id8k tenyeit menten a partszellerntol, harag es gydlolet nelkill,

a szenvedelytol meg nem vakltva, a mely va16saghelyett

abrandokat mutat, a jelent be nem vezetve a multba,

sajat magunk es sajat idonk nezeteit masoknak es mas idok-

ELNOIU MEGNYIT6 BESZED. 5

nek nem tulajdonitva. Istvanfi, Verancsics Antal, Szarnoskozi,

Petho Gergely, Hidvegi Mik6 Ferencz, Bethlen Janos

.a reg'iebbek kozt, a kozelmultban Szalay Laszl6 s Horvath

Mihaly, a jelenkorban Szab6 Karoly, Szilagyi Sandor e hagyomanyos

tortenelrni iskola szellerneben lrtak hazank torterrelrnet,

s az a mit Benko J6zsef mond ezek egyikerol,

-elrnondhato valamennyir81, «egyenes indulattal es a dolognak

'ezifrazasa nelkul» irtak le a rnultak esernenyeit. Nagynevii

torteneszeink ezen elvben teljesen megegyeznek a rornai tortenetiras

nagy mesterevel : Cornelius Tacitussal, a ki «Annales

I'-ei I. k. I. f..ben ezen orokre emlekezetes szavakat irta:

«sine ira et studio, quorum causas pro cul habeo». Ugyan 0

«Annaless-ei III. k. 12. f.-ben azt Irja, bogy a mult torte-

'netei .integris ani mis diiudicandum». Torteneszeink nem

Tacitus idezett helyeibol, hanem sajat Ielkiismeretok melysegeb81,

a bennok kivaloan nyilatkozo nepszellem sugalataib61

vettek e vezerelvet. A magyar nemzet nemcsak nagy es

,dieso tettek altal orokitette meg never, hanem egyszersmind

a tortenetiras va16di hivatasaval is bitt es bir maiglan. Nem

minden nepnek adatott azon tehetseg a hist6riai ig azsagot

men ten a rokon es ellenszenv erzetetol targyilagosan nyomozni.

Az o-korban az regyptomiak annyira gazdag tortenelmi

irodalmok, jeles szamu tortenelmi emlekeik daczara

sern birtak a tortenetiras va16di hivatasaval, mert az onzo

erzest lekiizdeni nem tudtak , fejedelmeik, fohivatalnokaik,

hadvezereik oly erdemeket tulajdonitottak magoknak, melyek

az oket megelozott nemzedekeke voltak .:

Mult evi mukodesunkrol a titkari jelentes kimeritoen

fog sz61ni.

Ezzel egyletiink 6-dik kozgyiileset megnyitottnak nyilwanitom.

ELNOKI MEGNYITO BESZED.

Tartotta az 1886-iki kozgyiiIesen GROF Kucx GEZA.

Tisztelt kozgyliles!

Minden nyar meghozza eletre hi vatott gyumolcseit s a

vegtelen ldoben nem lesz nyar, melyben a h8 sugarak erlelni

ne tudnanak, mind addig, a meddig foldiink netalantan oly

physikai valtozasokat fog szenvedni, a melyek az evszakoknak

eddig tapasztalt sorrendjet, az eddig ervenyesult hatasok

es kovetkezmenyek szorosan osszefuggo lanczolatat kepesek

lesznek megszakitni, Ekkor a regi nyar ertelmetlenne fog

valni s olyanna lesz, mint a saturnusi korszak a r6maiak

emlekezeteben, s mint minden oskorszak, a melyet a nepek

mythos alkot6 kepzelete ragyogova varazsolt 5 arany korszaknak

nevezett. Az altalunk isrnert legregibb rnythosokban

is ott vannak planetank physikai fejlodesenek mind azon

mozzanatai, melyek felesszarnu evezredekre terjedo tortenetenek

ugynevezett negyedik korszakaban s az azt koveto korszakokban

Ietre jottek. Az emberi elet ugyan rovid es mulando,

de az emberiseg ernlekezetet egykori viszontagsagaira meg

az evezredek sem enyesztettek el! A vizozonrol p. o. a legtobb

nep mythosai tudnak. Az emberi nem elsa felleptevel

egyidejiileg elt allatok es novenyek a sarkanyokrol, szornyetegekrol,

csodafakrol es csodanovenyekrol fenmaradt elbesze-

1esekben , rnondakban es rnesekben mai nap is elnek 5 elni

fognak valoszimileg meg igen sokaig', egyik nernzedekrol

atszarmazva a masikra, s id8k folytan modosulva a nepies

kepzelet varazsvesszojenek erintesere, elnek s lathatok az

eredetoket a messze regisegre felvezet8 orszagok, regi varo-

ELNOKl MEGNYITO BESZED. 7

sok es csaladok hagyomanyos czfmereikben. Ez volna az

evenkent 6hajtva vart nyar sorsa is egy oly kataklysmos letre...

jottevel, mely az erlelesre szukseges melegnek veget tudna

vetni, de az argosi mythos szerint is a termesztes felett ket

Istenno orkodik, u. m. Damt'a es A zexesia. Valamint a terrneszetet

athato tenyeszeti ero soha ki nem mertil, ugy az

ismeretek fajan barrnily gazdag terrnest is Iasson mivelodestink

tortenetenek valamelyik szerencses korszaka, a kovetkezo

nernzedek nem lesz kenytelen arra szoritkozni, bogy az

egykor dus fan rajta felejtett gyumolcsokbol taplalkozzek, 5

nem fogja egy viragtalan s ororntelen tavasz utan a fat

gyumolcs nelkul szukolkodonek szemlelni, hanem tenyeszeti

erejet kimerithetlennek s rnagat vegtelenul megujitonak

tapasztalandja. Ezt a fat azonban nem konnyen s nem menten

faradalorntol kozel ithetjtik meg. Tusket bokrot irtva,

nehez sziklat elharitva, veszelyes orveny szelen jarva, gyakran

utatlan uton, mindig kiizdelmek aran jutunk el leggazdagabban

termo agai ala, s csak ekkor vehetjiik rnunkank jutalmat

s kapjuk a j6nak ismeretevel egyszersmind az erenyt is,

hiszen Arete .Alethez"a leanya. Ezert mondotta lWethodt"us, hogy

az angyalok s emberek kozt az a kulon bseg van, bogy mig

elobbeniek Isten ingyen kegyelrnebol oltottek fel az ereny

tundoklo ruhajat , addig utobbiak azt magoknak szereztek

meg. Ketsegkivul az ember csakis onon igyekezetebol, kiizdelmek

utan s faradsagok aran reszesedhetik az ismeret draga

kincseiben, ezeket csakis ilyen medon erheti el, illetheti

meg s teheti sajatjava. Ktizdelem nelktil nemcsak gyozelem

nincsen, de ero s erely sincsen, mert a kiizdelem az er8nek

fentart6ja s gyarapitoja s erely nelkul ereny se lehet. Nem

hiaban mondja a kozrnondas . «tobbet eszszel, mint erovel ..,

de a kozrnondas nem a philosophiai esz, hanem a nep-philosophia

szava es szozata, s noha a fodologban rendszerint

igazat mond, tevedhetett a kifejezesben, valarnint a jelen

esetben tevedett is, mert az eszet az erovel hozta ellentetbe,

holott az elobbi maga is era, s az ut6bbi alatt csupan csak

az anyagi erot erti, a jelentekeny jelzo elhagyasaval. A mit

a nep-philosophia igy fejezett ki, azt a philosophiai esz kovetkezoleg

hatarozna meg: «tobbet a szellern erejevel, mint a

8 GROF KUUN GEZA.

nyers anyagi erovel», es ha rnelto is, szukseges is az anyagi

erot tart6s gyakorlat altal edzeni s fokozni, mennyivel melt6bb

es sztiksegesebb a szellemi er8t a tanulmany teren

kifejteni mind inkab b. A vizsgalat meredekei 5 orvenyei

kozt elhalad6 lit a Pallas Athenenek szentelt olajfaboz vezet

biztosan es mi itt e helyen, egyletiink szereny munkak oreben,

e szent fanak 6hajtunk gondos apoloi s hii orei lenni

mindenkor. Boldog az az orszag, a melyben a bolcsessegnek

olajfa-ligetei diszlenek, a melyekben az aldozatok soha meg

nem fogyatkoznak, - a melyben lehet8leg szarnos iskolak

egyengetik a kozmuvelodes utjait 5 nyujtjak az elet vilagossagat

: t1"adunt lampada v£tce, a tudes nem esak koztiszteletben

all, de szava erven yesiilhet a kozdolgok elintezese korul

is es a szavazatok nemesak szarnlaltatnak, de merlegre is

retetnek.

Nines hasznosabb, nines udvosebb befektetes, mint az,

mely a kozmuvelodesi czelok elomozdirasara fordittatik, mert

az ilyen ha nem is egyszerre s azonnal, de biztosan, es nem

kesore meghozza a tole vart nyerernenyt, sot tobbet hoz

annal, mert ha az allambolcsesseg egyebre nem szarnitott,

mint hasznos polgarokat nevelni iskolaiban, nevelhet olyanokat

is, kik tudasunk hatarkoveit elebbre viszik s reszt vesznek

a szellem hodito hadjarataiban, - kik az eszrnenyi jokert, melyek

nelkul nines val6di e18menetel, sikeresen megkiizdenek s

ezekert megkiizdeni mindig keszek, kik az ideal gyozelmi zaszlajat

egykoron a megh6ditand6 magaslatok valamelyikere kitiizendik.

A tanitas nemcsak az ertelmi tehetsegeket fejti, hanem

egyszersmind a nemes gondolkodast es erzest is felebresztheti

s kell, hogy felebreszsze , ebren tarthatja, es ha hivatasanak

megfelel, ebren is tartja, - nyoman esz, sziv es jellem

egyarant kepzodnek, mert ut6bbi a ket elobbin epul s

a harornnak mindenkor, barmi korulmenyek kozt is, egyiitt

kell jarnia. Valamint a felvilagosult ertelerr, soha sem onzo

s szivesen hallgat a sziv nemes sugalataira, ugy a nemesen

erzQ szfv nem a sotetben, de az esz vilagossagaban munkas

s abban nyilvanul Iegtisztabb fenyeben. Az esz es sziv teljes

osszhangjanak szep es szerencses kifejez8je a jellem; a

j6 eletii ernbert, a homo integer-t e harorn alkotja egyiittesen.

RLNOKI MEGNYITO BESZ(~J). 9

Boldog az az orszag, mely kulturintezrnenyeit allandolag

partfogasaban reszesiti, melyben ezek nem keserii csalodason

s a csalekony remeny ingatag homokjan, han em eros

kosziklan alapulnak, melyben ezeket a kozerdekl8des melengeto

napfenye fejleszti s neveli mind tobbre es magasabbra.

Ekkor es csak ekkor, igy es nem maskent valthatjak be a

ketelkedok elott ketsegeseknek s talan tulmereszeknek latszott

igereteiket, melyek mindig feltetelesen tetettek, habar

a feltete) hallgatassal is melloztetett s csakis feltetelhez

kototten va16sulhatnak meg, t. i. ugy es akkor, ha a kozerdeklodes

tevekenyen nyilatkozik mellettok s gyorsan el

nem partol toluk. Az ideig-oraig tart6 erdeklodes, mely az

egyik tarsulattol konnyen atcsap a masikhoz, hogy att61 is

ido rmiltaval tovabb szalljon, tavol van attol, hogy va16dinak

tarthato legyen. Az, a ki uj dolgokon kapkod, s a kinek a

regi unalrnassa valik, hajlekonysagarol es semmikepen nem

igaz meggyozodesero! teszen tanubizonysagot, A valodi erdeklodes

nem futohornokon, hanem szilard sziklan nyugszik s ez

a szilard szikla az eros meggy8z8des.

Mar tobbszor volt alkalmam itt e helyen kifejteni, hogy

megyenkben, a szep Hunyadrnegyeben, egy torteneti s regeszeti

tarsulat allando fennallasa s tartos viragzasa nem mondom

eletszukseg, rnert ha elet alatt az emberi elet jol, rosszul

eltelt eveit ertjuk, azok elrnulnak e nelkul is, de mivelodestink

s a j6zan hazafisag egyik egeto szuksege, mely nem

szenved elodaztatast. Tortenelern nelkul s a tortenelemnek

a regeszet egyik segedtudomanya, magunkat se ismernok,

pedig az 6-kori bolcseszetnek Sokratessel kezdo korszakabol

felenk hangzik a szozat : 1'l(J),3'l asClO'tov, s ahhoz a foldhoz,

melyen lakunk, csupan csak rnegszokasbol ragaszkodnank.

Vajjon hoznank-e aldozatot a mikor szukseg van rea es

gyakran van rea szukseg, azon foldert, melynek, merl multjat

nem ismerjuk, keblunkben jovoje irant sem taplcUhatunk

va16di erdeket, vajjon azt jogosan nevezhetnok hazanknak i

A mulekony erdek s a megszokas, barmi edes is legyen, a

fold rogehez fiiz, de nem a hazai foldhoz. Azert lelkes ii-

Iiink s hozunk kesz oromest aldozatot, a mit szeretiink, 5

kerdem, vajjon szerethetjiik-e azt, a mit nem ismeriink.

10 GRO}t' KUUN GEZA.

Vagy ebredhet fel bennunk az ismeretlen irant, de a szere-

.tet ellenallhatlanul az ismert fele vonz.

Ime nyolcz eve annak, hogy melyen tisztelt baratom

es elnoktarsarn, dr. Solyom Fekete Ferencz, a hunyadm,

tortenelmi es regeszeti tarsulat erdekeben kozze tette ebreszto

s lelkesit8 szozatat, melynek hatasat mai nap is erezzuk, s erezni

fogjak azok, kik utanunk kovetkeznek mindaddig, a meddig a

hunyadm. tort. es reg. tarsasag fennall. E szozat kovetkezteben

szarnosan megyenk iigybuzg6 fiai kozul es tobben az orszag

killonbozo reszeibol siettek az alapit6 tagok koze iratkozni.

A tarsulat ilyetenkepen megalapulvan, nehany tagja azon a

teren, melynek mivelesere szovetkeztiink, oly kivalo rnunkassagot

fejtett ki, mely a magyar tudornanyos irodalom figyelmet

nemesak felejok forditotta, hanem maga a tarsulat fele

is. Gyiijtemenyeink evrol-evre szaporodtak s evenkent nagyobb

azok szarna, kik muzeumunkat megtekinteni Devara

jonnek. Azok, a kik ketsegesek voltak tarsulatunk jovoje

felol, imrnar lemondtak ketsegeikrol, a kozornbosek kezdenek

erdeklodni, s ha volt olyan, ki ellenseges indulattal

viseltetett iranta, az a mivelodesnek s a vilagossagriak baratja

nem lehetett s megyenknek hii fia nem volt. De sietek hozzatenni,

Ilyenrol nines es nem volt tudornasom. Az, a mi leginkabb

fenyegetett mindjart elejen es meg kesobb is azoknak

egy reszenel, kiknek kozremukodesere szarnitottunk, a

dermeszt8 kozony volt, melynek sziirke s baljoslatu fellegeit,

hala legyen a j6ra hivatott es eletkepes tarsulatok felett

orkodo gondviselesnek, az erdeklodes h6dit6 napfenye megszakitotta

; a felleg foszlanynya valt, remeljiik, e foszlanyok

gyorsan es minel elobb el fognak timni tarsulatunk lathatararol.

A nemzetek ugy alakulnak, hogy szarnos tenyezok kovetkezteben

az oket kitevo elemek egy bizonyos meghatarozott

jelleget nyernek, mely az egyik nemzetet megkulonbozteti

a rnasiktol. Ez a jeUeg a nepszellern nyilatkozataiban

konnyen felismerhet8 annak, ki az altalanossagokon kereszttil,

a dolgok melyere hatni tude Az egyik nepszellern ertelmi

tehetsegeinek valarnelyikeben a masikat felulmulhatja, vagy

alatta allhat, s ehhez kepest a gondolat es kepzelet birodal-

ELNOKI MEGNYITO BESZED. Ir

maban hlvatasszeraleg azon a teren tiinhet ki leginkabb,

melyen tehetsegeit legjobban ervenyesithette, A syntheticus.

esz alkot, az analyticus bonczol, a meresz kepzelet teremt,

az okfiirkeszo magyaraz, a syllogismus bizonyit, az inductiv

esz a tapasztalati tudornanyok teren hodit, a deductiv kovetkeztet

s a tudornany ezen iranyok mindegyike alta! gyarapittatik

es bovul. De nemcsak ezen ethnikai kiiIonbsegek

fejtik meg s magyarazzak ki valamely nepnek a tudomanyok

valamelyike irant viselteto vonzodasat s azon jeles eredmenyeket,

melyeket benne kivivott, hanem ezeken k£vill a kedvezo

alkalom is latba vetendo, mely neki valamely tudornany

mivelesere adatott, azon kedvezo alkalom, a mely nelkul

mivelodesiink torteneteben sok minden rnaskep alakult volna

s vagy egyataljaban nem, vagy legalabb sokkal kesobb jott

volna letre. Nem ok nelkul neveztetnek a babyloniak a csillagaszat

megalapitoinak, nem veletlenbol torrent, bogy Egyptomban

a tertani ismeretek mar a legregibb id8kben kifejlodtek.

Orszagonkent, sot videkenkent valtoznak es valtakoznak

a talanyok, melyeknek megfejtese azokra nezve, kiket

a ve-Ietlen kozelokbe helyezett, kulonosen vonzo. Sphynx, az

osregi, a titokszeru SjJhynx abrazatja nem mindeniitt ugyanaz ..

Megyenkben a regeszeti leletek nern csupan a rornai mivelodesnek

itteni maradvanyait tarjak fel elottunk, hanem kiilonbozo

kultur-aramlatok, kultur-allapotok, kiilonbozo nepek

keziiparanak s kereskedelmenek lathato jeleit oriztek meg·

szamunkra s mar ennelfogva is raszorulunk az osszehasonlito

archreologia mindazon adataira, melyekbol az itteni talanyok

valamelyikere kivant vilagossag aradhat. Azon varosban, melyet

Aristoteles a Duna jobbpartjara belyezett, a jelenlegi

Szerbia egyik eddig meg ki nem nyomozott helyen, vagy

Portus Pilusban, a Natisone regi torkolatanal, vagy a Pontus

Euxinus partvidekein, a kultur-ararnlatok sokkal magasabb

hullarnokat vetettek, mint Dacianak azon reszeben, melyre

figyelmiink leginkabb fordul, de itt is hullarn-hullamra kovetkezett,

s· a mennyire a hist6riai tudas faklyaja vilagit,

keletnek nyugattal va16 erintkezeseit latjuk.

Regeszeti kutatasaink kozt, az archeeologia azon teren,

melynek mivelesere vallalkoztunk, az osszehasonlito regeszet

12 GR6F KUUN GEZA.

m6dszere s eredmenyei reank nezve nemcsak vonzok, hanem

a velok va16 megismerkedes, tekintettel sajat czeljainkra, nagy

fontossaggal bir, Iepten-nyomon haszonnal jar, sot bizvast

elmondhatjuk, elkerulketetlen. AT. 6-korban meg azon nepek

is erintkeztek egymassal, melyekrol eddig azt hittiik, hogy

teljes elszigeteltsegben egyrnastol, kizarolag onon magokbol

s onalloan fejtettek ki mfvelodesoket. A XXI-ik eegyptomi

-dyoastia sirjaiban Mtng korszakabol sinai illatuvegek talaltattak.

A sinai taoismus theologiajaban az ember nem csak

lelekbol es testbol all, hanem a testhez meg egy az regyptomi

ka-val lenyegeben teljesen megegyezo elem szovodik, a

mely a halal utan belole tetszese szerint kirnozdulhat, ideiglenesen

itt e foldon jarhat, kelhet, de gyakori bolyongasai utan

abba visszaszall. Az osok szelleme az utodokat vegkep el

nem hagyja, hanem ezen ka alakjaban orkodik felettok.

Lab tseu tanaiban az indiai befolyasnak vilagos jeleire talalunk.

Ezen erintkezesi ponton kivul a sinai kultura nehany

.arja torzsre s viszont azoke 0 rea mar oly regi idoben gyakorolt

eszreveheto befolyast, mint azon korszak, a melyben

a sinaiak Su-tter: videkeben, delre a Lob totol, arja nepekkel

kozlekedtek. Az cegyptomiak egyfelol a sinaiakkal, indiaiak-

'kal, Assur es Babylonia nepeivel, a hittitakkal, mas felol a

phoenikiaiakkal, hellenekkel s a phoenikiaiak a hellenekkel

s kiilonbozo thrak torzsekkel nem csak cserekereskedest

folytattak, han em a mindennapi elet szuksegleteit kielegito

arukkal es a fenyiizes es cultus targyaival egyiitt egyszersmind

a mivelodes elemeit is kozvetitettek egyrnasnak, ezekbol

egyrnasnak adva s egyrnastol kapva. Valamint a regi

atheneiek lampadodromonjaikban az egyik rneggyujtotta

faklyajat Hepkatstos oltaranal s azt futaskozben atadta egy

rnasiknak, s a masik egy harmadiknak s igy tovabb, ugy

.a mivelodes vilaga egy nepnel se enyeszik el a nelkul, bogy

egy masik att61 legalabb egy elteto szikrat ne nyerjen es

e szikra kedvez8 kortilmenyek kozt langot vethet. Ez a mivelodes

tortenetenek evezredes menete.

Egy visszapillantas azon mukodesre, melyet tarsulatunk

nehany tagja kifejtett a regeszet azon teren, melynek rnivelesere

vallalkoztunk, meggyozheti az iranta erdeklodoket a

ELNOKI )'1EGNYIT6 RESZED. IJ

felol, hogy az illeto leletek rnegmagyarazasanal mindig kollo.

tekintettel voltak az osszehasonlito archeeologia hasonnemu

targyaira. Valasztrnanyunk igen tisztelt tagja, Torma ZsOJia

o nagysaga, adak leletek leirasanal a Daciaval az o-kori foldabroszon

hataros orszagok.a dakokkal erlntkezett nepek hasonlo

kultus-targyaira lepten -nyomon figyelmeztet, figyelmeztetni meg

nem szunik. Tarsulatunk tisztelt konyvtarnoka s Ieveltarnoka,

Kon£g Pdi, a sarmizegethusai Mithra-Ieletekrol irt nagybecsii

tanulrnanyanak erteket meg azzal is nevelte, hogy a keleten

s az egesz egykori romai birodalom teruleten elotalalt

mithreeumok becses anyagat tanulrnanya korebe vonta. Tisztelt

muzeurnigazgatonk, Teglds Gdbor, a preehistoricus s a

r6mai arany-, vas- es kobanyaszatrol Daciaban tartott jeles

felolvasasaiban s errol szolo uttoro' s nagyerdekti tanulmanyaiban

felhasznalta mind azon anyagot, a melyet az o-kori

classicusok, egy Strabo, egy siciliai Diodor, az idosb PIinius

es masok szamunkra az o-kori banyaszatot illetoleg,

jelesen Hispania banyaszatarol, fentartattak. Valasztmanyunk

tisztelt tagja, Maz"la1ld Oszkdr, a rurnan nepkolteszet mythicus

elerneit szep sikerrel hasonlitotta ossze az arja nepek megfelelo

mondaival. Az eredeti mythosokat magaban rejto nepkolteszet

vonatkozasaban a kesobbi irodalomhoz, ugy szolvan

a przehistoricus archeeologia szinvonalan mozog.

Ex oriente lux, - ex Africa semper aliquid novi! Errol

gyoz meg a mivelodes tortenete.

Udvozlorn mind azokat, kik kozgyuIesiinkon megjelentek

s ez altal ujabb jelet, ujabb zalogat adtak komoly erdekld-,

desoknek e tarsulat sorsa irant. A tagokat kerve kerem,

hogy sorainkban allhatatosan megmaradjanak. A nem tagokat

arra kerern, siessenek magokat tagjaink kaze felvetetni,

legyen erre az elso alkalom a mai gyules ! Ezzel a hunyadm,

tort. reg. tarsulat 7-dik kozgyiileset megnyitottnak jelentern

s nyilvanitom.

POGANY ADAM EMLEKEZETE.

Felolvasta a hunyadmegyei tortenelmi es regeszeti tarsulat 1885. evi oktober h

I4-en tartott valasztmanyi iiIeseben KUN ROBERT.

Szep es kegyeletes szokast honositott meg tarsulatunk

valasztmanya akkor, midon elhatarozta, hogy elhunyt tagjai

emlekezetet megujitva, azok folott ernlekbeszedeket tartat.

Illo es meltanyos dolog, bogy a valasztrnany azok elhunyta

folott, kiket a kozbizalorn a tarsulati iigyek kozvetlen

intezoinek diszes soraba emelt, ne terjen egyszeruen napi

rendre, hanem kiilon is ler6ja

jato Es ez elismeres megil1eti

iranyukban az elisrneres ado-

a valasztrnany minden egyes

tagjat : megilleti azokat, kik tollal keziikben az irodalmi

teren buzg6lkodtak a tarsulat erdekeben, es megilleti azokat,

kik boles tanacsukkal itt benn az ulesteremben, s hefolya-

-sukkal ott kunn a tarsadalmi elet rnezejen mozditottak elo a

tarsulat iigyeit.

, Ez utobbiak soraba tartozott nagy-klopottvat" Pogdny

.Addm, kinek iranyaban a kegyelet es elismeres ez adojat

.akarom a valasztmany megtisztelo megbizasabol ler6ni, mi-

·don ernlekezetet ez ulesben megujitani szandekozom !

Nagy-klopotivai Pogany Adam sziiletett 1830. evi februar

.ho I7-en Devan, hol anyai nagyatyja, gr. Kun Samuel, akkoron

varparancsnok volt, osi magyar nemes csaladbol : atyja

Pogany Istvan volt, anyja gr. Kun Erzsebet. A Pogany csalad

egyike a ket magyar haza legregibb csaladainak, mely

-eredetet a szt. Istvan nejevel, Gizellaval bevandorolt Hunt

.es Pazman testverektol vette; igazolja ezt a fehervari kaptalannak

egy 1330. evi szt. Mihaly napjan kiadott oklevele,

melyben ezt olvassuk: «proinde ad notitiam universorum

POGANY ADAM E:\(LEKI::ZETE. 15

harum serie litterarum volumus pervenire, quod nobili viro

magistro Stephano, dicto Pogan, filio francisci de Genere

Hunt-Pazman stb.» , Petho Gergely kronikajaban a mohacsi

gyaszteren elesett magyar fourak nevei kozt elofordul a

Pogany Zsigmond neve. A mohacsi vesz utan Pogany Mik-

16s, jelentekeny aldunai birtokainak torok kezre jutasa utan

Erdelybe, nevszerint Hatszegvidekere koltozott, hol bizonyosan

szinten kel1ett birtokanak lenni. Nevezett Pogany Mik-

16s unokai, Niagomer es Bakoch, Klopotivat megszerezve,

elsok hasznaltak a klopotivai elonevet. Nem lehetetlen, sot

nagyon valoszfrni, hogy Pogany Adamunk valamelyik osp. a

nagy Hunyady Janosnak dicso gyozelmeiben tarsa es vitez

bajtarsa volt. Ily osok ivadeka a leggondosabb hazi nevelesben

reszesult, s mig atyja hazafias erenyeket oltott szivebe, adclig

a szereto edes anya a legnemesebb erzelrneket csepegtete a

fogekony ifju kebelbe. A 30-as evek vege fele keriilt Pogany

Adam a legnagyobb erdelyi fejedelem, a Bethlen Gabor

alta! alapitott legmagyarabb tanintezetbe, a nagy-enyedi

foiskolaba, hoI hirneves tanarok fejlesztettek benne a hazafisagot,

tudornanyt es kotefesseg'erzetet. Tanulmanyait marmar

bevegzerido volt, rnidon az 1848-iki esemenyek miatt

hirtelen es varatlanul meg kelle azokat szakitania. Nagy-

Enyedrol szuloi hazaba tert vissza , szuloi Hunyadrnegyeben

a lazongo parasztok e181 menekulendok, Magyarorszag. fete

indultak, de utjokbol kitertttetven, Abrudbanyara keriiltek,

hol Pogany Adam atyja az olahok altal megoletett, 0 maga

pedig Hatvani 8rnagy csapataba lepett , Hatvani seregenek

szetveretese utan Kemeny Farkas parancsnoksaga alatt vett

reszt a szabadsagharczban, mig vegre a zsib6i fegyverletetel

utan bujdokolva kerult haza Poklisara, hol minden mas ter

elzaratvan akkor a magyar ember el8l, a szul8it81 rea

maradt foldeket miivelve a gazdaszatra adta magat, folytonos

tanulmanyozas altal bovitve minden teren isrnereteit. -

1853. evi okt6ber h6 15-en vette nolil demsusi Lukacs Idat,

ki 32 even at htisegesen szeret8 hitestarsa volt, ki vel boldogan

elt halala orajaig. E hazassagot az eg gyermekekkel nem

aldotta meg. - Az alkotmanyossag visszaallltasa utan Pogany

Adam elhagyta falusi nyugalmat, es ismereteit, szolgalatat

16 KUN ROREltT.

megy'j~nek szentelve, tobb izben jar'si szolgabir6nak v'lasztatott

meg; 1878-ban uvaszeki illnok lett, ezen hivatalat

.sIte utols6 pillanataig tartotta meg. Peldas szorgalmu es

buzg6 tisztviselo volt, igazsagos, szigoni es pontos mindennemii

iigyeiben; mint megyei virilista .Uenk· reszt vett

Hunyadmegye minden koziigyeiben; hivatalos elfoglaltatasa

nem gatolta ot abban, hogy a tarsadalmi es kozmiivelodesi

teren is tevekeny reszt vegyen; minden culturalis vagy

bazafias czelu va11a1atnalaz els6k egyike volt Pogany Adam;

igy iratkozott be alapit6 tagnak az alakuland6 hunyadmegyei

tortenelmi es regeszeti tarsulatba I88o-ban. A tArsulat

erdekeit, a hoi csak tehette, a leghatekonyabban mozditotta

eJo; egyeb kisebb adomanyain kiwi tale kapta tarsulatunk

&zon gyonyord F16ra-szobrot, mely mint a r6mai szobraszatnak

megyenkben taUlt egyik nagybecs(i miikincse, melt6

diwt kepezi mUzeumunknak. Mint tArsulatunk vala~ztmanyi

tagja szorgalmasan Jatogatta az iil~eket, elenk reszt vett

tanacskoz'sainkban. kivIJ6 resze volt egyes, fontosabb hatarozathozatalokban,

ugy bogy f. .svi aprilis h6 2-an hosszas

szeavedes utan bekovetkezett hal.la v'lasztmanyunkra igali

Yesnes6g volt.

Legyen Qdott kozottilnk emleke; mUjon reank orok-

Mgiil az 6 buzgalma, az «\ munkaszeretete. az 0 k6tele-'gmete!

ADATOK A VOLT ZARANDMEGYEI RESZEK

TORTENETEHEZ.

(Osazegyiljt' dr. S6LYOM·FaoTB Fa•• Jlcz ~ ismenette BddoD. a Inm,..s..

meoei tort. es regeszeti tanulatnak 188]. m ueptember 2]-U taI'tOtt f61ol __

1Y4U.'be.D.,

Ez alkalommal inkabb ujjmutausokkal szolgillli, mint

komoly felolva.~t tartani; inkabb ki~ csevegni, miDt rendszeres

dolgozatot mutatni be, foltett sz4ndekom.

llindenkit els6 sorban ~s igen termMzetesea u Wekel,

mi kozvetlen ktizel~ben van. Igen tisztelt ballgat6im&t

is bizonyara erdekelDi fogja, ha a volt es az id6k folyaND

mind ossz~bb szorftott, majd beolvasztott ZaraDd-vU1Degye.

nek azon reszei fe161 mondok val.mit, melyeknek egyik

kiva16 pontjan gyUltiink ma ossze: terjeszteDd6k - IDeDDyire

csek~ly eronk engedi - tirsulatuDk fOladataiuk. iidv6s

cz~jaiDak ismeretet,

E "'szelmek kival6 U f6bb szerep't maga. tftftmt6s.

a termeszet szabta meg v&1tozbatatlaDul es 6r6k id6k:re.

E szerep: a nemes femek bUlyUzata. Megsz6lal itt miDd_

volgy es hegycsucs, hogy hirdesse nekiink ut6do""ak: mily

6sregi e teriUeten a b'nyUzat.

De hat e nyomok kutatUival ~n oem foglalko8oaL

E teend6 natamn'l bi"atottabb munkisra taWt tinalatunk

egyik kivil6 tagj'ban, ki most 6s itt is sz61&1lifDa'. Dnu.

rint Teglas Gabor lir.

MegbocUt uonban 'roemes tagtUaunk. ha D6mllea'

szakm!j'ba "'got 6s folemUtek egy adatot, melynek binok'ban

vagyok; _ mely kedveoC& foglalko&Uom - • r-.rt

oklevelek. insoa bagyomAnyok 6ulesY6jt6ptMe ta.... brilt

kezeim twa.

•

Dr SOLYOM-FEKETF. FEREKC7..

KOrOshAnyan hivataloskodasem ideje alatt napi setaim

kozben, megragadta mar figyelmemet a Czebe kozseg' es

Korosbanya hatara kozott elpusztultan fekvo nagyszerii vizfog6

s kombinalt vizvezetek, Akkor azt mondtak nekem,

hogy az a r6maiakt61 maradt. Azonban kesobbi tapasztalataim

meggyoztek, hogy r6maiak fem-, foleg aranybanyaszata

ily vizvezetekre nem szorult. A romai kisebbszerii vizmennyiseget

igenyelt mozsarakban megtort aranyanak kimosasahoz,

Tobbnyire rna is ~pen talalhat6 s bamulatos tokelylyel egetett

agyagcsoveken kisebb-nagyobb tavolsagbol vezettek a

r6mai komak banyamdveloi a vizet, Ily vtzvezeto csovek

jottek napfenyre Hunyad-varmegye tobb pont jan ; es rnuzeumunk

mar szep peldanyokat mutathat fol. A korosbanyaczebei

vizvezetek kesobbi korszakok szulemenye tehat. En,

nemi okleveles nyomok utan is indulva, hajland6 lennek

Iegalabb a teljes kiepitest Matyas, a nagy Hunyadi Janos

dicso fianak uralkodasa idejere tenni.

Matyas kiraly fenyiizessel vette korul udvarat ; torekednie

kellett e kedvtelesenek egyik czikket, az aranyat

birodalma hatarain nagyban kerestetni s eloallittatni. Ezt

sehol sem tehette masutt annyira , mint Europanak ezen

egyetlen jelentekenyebb aranyvideken. Akkor emeltethetett

teljes befejezesre a sz6ban levo vizvezetek. Rendeltetese pedig

nemesak az arany stompolasa, hanem penzvero gepeknek

hajtasa is lehetett.

E korulmenyben leljiik tan indokat annak is, hogy

a Kendeffy csaladnak Korosbanyan, 1462. evben kelt es

Matyas. kirily altal kiadott adomanylevele szerint, melyet

eredetiben is folmutathatok, nevezett dicso kiralyunk ama

hetyen tartozkodott."

Ugyancsak kezeim kozt levo s a szasz nernzeti leveltarban

N.-Szebenben altal am az eredetiekrol masolt harem

darab oklevel bizonyitasakent, arany forintosok verdeje mar

elobb mdkodott Korosbanyan. S5t az oklevelek az aranyverde

egyik mesterenek 'nevet is fontartottak szamunkra,

* Az okleve1et kozlom a .Syl-volgy. czfmii do)gozatom me1l6kleteiil

ugyanezen evkan}~beD.

ADATOK A '·OLT 7.ARANI>"EG~EI kRs1.EK TOR.TtNltTEHItZ. 19

Az egyik oklevel kelt Nagycsiiron, 1445. evben es

benne Hunyadi Janos sz61 Korosb4.nya kozon~gehez. Megrendeli,

hogy az akkor epen Nagy-Szebenben id6z6 s arany

forintosok veroje Simont (Symonem cusorem et factorem

florenorum auri) Korosb4.nyan (in ipsa Keresbanya) birt

javaiban h4.borgattatni ne engedjek , hanem a negy banyavaros

(de opidis quatuor Banya) polgaraibol alakUlt ~kebirosag'

hozott itelete ertelmeben vedjek meg.

Ez oklevel (I) altai emlitett negy banyavaros . a mai

Korosbanya, Czebe, Karacs es Riska. Melyeknek Iakosai

·csak kevessel 1848 elott es illetve utan mondottak Ie maguk

erdekes kivaltsagaikrol. Termeszetesen, mert az eredeti

kivaltsagos banyavarosi polgarok elpusztulvan, a helyoket

elfogla16 olah p6rok arna kivaltsagokhoz maguk sem ragaszkodtak

tobbe.

Ezen n.-szebeni eredetli es Korosbanyan javakkal biro

s ott hihetoleg az arany forintosok vereset liza Simon mesterral

sz61 erne masik (2) oklevel, mely Gyula.n 1445-ben

kolt es tobb tekintetben erdekes. Eloszor is tudtunkra esik,

hogy Korosbanyau birtokolt Mar6thi Lasz16, macs6i ban,

kinek e birtokaiban tisztei, vajdai voltak, az oklevel szavaival

elve: «nobilibus viris Moga, Ladislao de Bolya, Stephano

-de Birtin, Johanni de Fenywpataka, Sorban et Johanni de

Ribicze WaY'vodis nostris.»

Masodsorban erdekes Mar6thi Usz16 macs6i ban es

korosbanyai nagybirtokosnak e parancslevele azert, mert kozel

otszaz evvel ezelott csak magyar never ismeri (Fenyiipataka)

arna kozsegnek, melyet rna Valeabrad neven hivunk

rni magyarok is.

Vegre a harmadik oklevel (3) Hunyadi Janost61 ered

-es Szaszsebesen 145 r-ben adatott ki. Abb61 tudjuk meg, bogy

ugyancsak fonnebb is emlegetett Simon szasz vette lei· haszonberbe

a korosbanyai b!Jtycik urburajat, banyaad6jat, Degy

arany markaert egy evre, vagyis - az okmany ut6irata sze-

Tint - 1 12 arany forintert,

Az okmany ezen ut6jegyzete (tmarcam quamlibet fiorenorum

auri vigintiocto computandos] .penziigyiink multja

"tekinteteb81 erdekes, mivel egy uj penzlAbbal ismettet meg.

20 Dr SOLVOM-.FEKETE FERENCZ.

Ezek utan atterek e videk masik, ha nem is oly foszereplesere,

mini) a banyaszat , de mindazonaltal eleg jelentekeny

szereplesere, Ertem e videknek a termeszet altai

emelt eroditvenyi jelentcseget es szerepleset a kulon bozo.

idok belharczaiban.

~Iar honfoglalo 8seink folismertek erne volgyek hadaszati

fontossagat es azt, hogy e terrneszetes erodot kulon

kell elfoglalniok es megszallaniok, ha azt nem akartak, hogy

ott ellenok folytonos gyuanyag szervezkedjek, Ugyanazert

Velek vezer villarnkent csapott be lovasaival a Feher-Koros

volgyteknojebe s azt allandoan megszallotta. Mely megszallas

Gelo vezer es Menmarot szlav-bolgar nepet, blachosait

termeszetes es egyediili hatvedetol is megfoszrvan, rea nezve

minden ellentallast remenytelenne ton es kenyszeritette bizonyara,

hogy a magyarok barati jobbjat elfogadja.

Kesobbi szazadokban e volgyek reank nezve hol lelekemelo,

hoi lesujt6 esernenyek szinhelyei voltak. Kulonosen a

torok vilagban szolgaltak sok nemes csalad rnenhelyeul.

A portyazo torok-tatar hadak ritkan mereszkedtek e helyekre.

Hogy kozeledesokrol idejekoran hirt lehessen adni, Csucs

kozseg' hataran egy lapalyos dombon varacs allott orseggel..

E lz/l"atitJ helynek emleket a romok es ama hegynek « Hlrad»

neve tartja form, mi kezzel foghat61ag a (C hirado» nevbol a

nep altal kesztilt elnevezes.

Mily sok jelentekeny csalad birtokolt e reszekben, azt

csak bOvebb kutatasok allapithatjak meg teljes hitelesseggel,

Es ez sok tekintetben erdemes rnunka lenne, mert nyitjara.

jonnenk azon most csak hirbol, hagyomanybol ismert korulmenynek

. miszerint a volt Zarand meg akkor is, rnidon

megsziint Gyula varaig terjedni, vezerszerepet jatszott sok

tekintetben ugy a torvenyhatosagi, valamint az erdelyorszagi,

neha magyarorszagi kozelet egyes mozzanataiban. Kulonosen

a torvenyhatosagi elet lehetett rendki viil elenk es izgatott

meg a 3O-as evekben is. Tobb Irott nyom van birtokomban

arra nezve, bogy a most anyamegyeve lett Hunyadban labrakapott

visszaelesek ellen protestalni s petitionalni Korosbanya

s Brad varosaiban gyl11tek ossze a megyei karok as.

rendek, az erdelyi jelentekenyebb csaladok fejei s tagjai.

ADATOK A VOLT ZARANDMEGYE.I RESZEK TORTENETEHEZ. 2'

De mellozom ez id8kkel va16 foglalkozast, mert restben

ugyis ismert dolgokat kellene csak f61elevenitenem; es mert

tovabba. itt helyen nem leva eletrajzot kellene szolgaltatnom

-egy alakr61, ki mathusalemi eletkoraval visszamaradt kozottiink

ama zajos, elenk idokbol.· .

Berekesztesul csupan egy oklevelet mutatok fel eredetiben,

mivel a nagy es dicso Bethlen Gabor fejedelem sajatkezu

irasa egesz terjedelmeben ; es mivel bizonyossa tesz

a felol, hogy e videken Bethlen-joszagok mar ama nagy femu

-eleteben is voltak, meg pedig Ni-Halrnagy videken Csucs es

tobb kozseg mellozesevel a fejedelem Bethlen Gabor birtokolt

Bulzesden es «Koros-tsor s-on (Kristyor) is. Mely josza-

.gainak kezelesere s jovedelrneinek beszedesere utasita e leveleben

(4) osszes javai prefektusat, lesnyeki Dobray Petert,

ki egyszersmind Hunyadmegye alispani tisztet is visele.

OKLEVELEK.

I•

Nagy-Csii», I445./utz"us 29. Hunyadi Janos e,dely': fla/ria

para'llcste1/ele Korosbdnya kozonsegekez, kogy S£1IIfJn szdszl is

arany ./ol'z"ntos()k verIJ/it korosbdnyaz" .javat'"nak !Jikes !Ji,.toktUJa.

.iartsdk meg.

Nos Johannes de Hwnyad wayuoda Transsiluanus Siculorumque

et Themesiensium Comes etc. vobis prouidis viris

Judiei Juratis ceterisque Ciuibus et toti communitatis Opidi

Keresbanya vocati serie presencium finnissime committimus

-et mandamus aliud habere nolentes, quaten us , a modo

-deinceps Circumspectum Symonem cusorem et factorem florenorum

auri in Cibinio commorantem in suis rebus et bonis,

in ipsa Keresbanya existentibus impedire .et perturbare non

presumatis , nee permittatis impedire per quoscunque, Sed

ipsum in ipsis suis rebus et bonis ibi existentibus, iuxta

.adiudicatio.nem certorum Ciuium et proborum virorum de

-Opidis fuatuor Banya, pacifice tenere et seruare debeatis et

* Ertettem b. Nopcsa Las,16t, ki id

22 Dr SOLYO:\(·FEKETE FERENCl.

Secus facere nequaquam presumatis Alioquin certi estote,.

quod ipsum eciam per vestra incommoda in pretactis suis

bonis pacifice tenere faciemus ipsum, defendendo in eisderri;

presentibus perlectis exhibenti restitutis Datum in Nagychwr

feria quinta proxima post festum beati Jacobi Apostoli, Anno

domini M O cccCO xlmo quinto. Cornmissio propria domini

Wayuode.

(Szoveg alatt zald viaszszal lenyomva volt pecset Ievalt,

Eredetije papirdarabon nyilt alakban, Szasz n. egyetem ltara U.

II. 109.)

2.

Gyulajeher'Pari kaplalan I445. szept. 30. dttrja lJfarothi'

LaszlrJ macsrJ£bannak Gyuld« ugyancsak I445. evZ: augusztus

et-e« kelt es sajdt bzrtokaz,tt lakrJ vajddkhoz (nepvezetok) intezett

parancsat: miszer£nt Simon szdsz eredettt penzverot bzzonyos zdlog-.

b£1'toktrant eskessek meg.

Nos Capitulum Ecclesie Transsiluane Mernorie commen-·

damus Quod veniens nostri in presenciam Symon Cusor florenorum

auri de Cibinio, exhibuit nobis quasdam literas patentes

'tenoris infrascripti petens nos debita cum instancia, vt easdem

transscribi et transsumpmi facere transscriptumque et trans-·

sumptum earundem sub nostro Sigillo sibi dare et concedere

dignaremur Juris sui ad vberiorem cautelam Quarum tenor'

talis est Nos Ladislaus de Maroth alias Banus Machouiensis

Nobilibus viris Moga, ladislao de Bolya Stephano de Birtin

Johanni de jenywpataka Sorban et Johanni de Ribicze

wayuod£s nostris nobis d£lectts, Noueritis quod nos causam

racione cuiusdam terre inter nostros Jobagiones de Keresbanya

et Symonem monetarum florenorum Cibiniensium habitam

sane intelleximus Igitur mandamus vobis quatenus

dicto Symoni cum socys suis terminurn Juramenti deposicionis

assignare debeatis, quo scilicet termino adueniente

ipse Symon ipsam terram, quam pro suis pecunys emptam

fore asserit circuere debeat et sic Jurare Quod ita ipsum deus.

Juuet beata virgo maria, et vt possit videre faciem domini

nostri Jehsu christi quam ipsa terra quam ipse circuit est.

ADATOK A VOLT ZARAND1IEGYEI RESZEK TORTENETEHEZ. 23

per eurn empta pro pecunys et sibi pro vagio posita, tam

diu quousque sibi pecunias suas reddent, Ceteri autem socy

sui consimiliter Jurare debeant vestri in presencia, datum

Gywle secundo die festi beati Regis Stephani, Anno domini

M O ecce" xlquinto, Nos itaque peticionibus euisdem Symonis

Justis et legitimis in hac parte nobis ablatis annuentes

prescriptas literas transcribi et transsumpmi facientes transscriptumque

-et transsumptum eurondem sub nostro Sigi110

eidem duximus concedendum premissarn ad cautelam datum

secundo die festi beati Michaelis Archangeli Anno domini

supradicto.

(Eredetije papiron, hatlapra nyomott feher viasz pecset maradvanyal,

Szasz nemz. egyet. ltara U. II. JI I.)

3·

Hunyadt" Jdnos kormdnyzo dltal Szdszsebesen I451. md/us

I -en kz"dllitott tgazolvdny arrdi, hogy K Orosodnyaudros u1'lnt1'd./dt,

bdnydszatt' ado/at azon evtfeb1'ua1' 2-t"knap/dttJl I452./ebrud1' 2-ig

ter/ed8 egy esztendbre Sz'mon a1'any /o1'tntosok ve1'l!ienek negy

arany ma1'kde1't, mtndent"k markat 28 a1'any f01't"nttalszdmitva,

berbe adta.

Nos Johannes de Hwnyad Regni Hungarie Gubemator

etc. Memorie commendamus perpresentes Quod nos vrburas

Opidi nostri Keresbanya a festo purificacionis Beate

Marie virginis proxime preterito, incipiendo vsque alterum

festum eundem purificacionis marie virginis pro quatuor

Marcis Auri Simoni de Cibinio Cussori florenorum auri in

arendam conduximus presencium mediante. Datum in Zazsebes

Sabatho proximo post festum pasce dominice Anno

domini Millesimo quadringentesimo quinquagesimo primo

marcarn quamlibet florenorurn auri vigintiocto computando.

(Szoveg alatt voros viaszszal lenyomott pecset levaIva elveszett.

Eredetije a n.-szebeni szasz nemz. leveltarban kis darab papiron

II. 131.)

Dr SOLYOM-FEKETE FERENCZ.

4·

Istenteol kgnek minden ioth kiuanok. Akaram kgnek

ertesere adnorn, hogj en inneth Varadrol rna 2. Nbris indu-

Iok: kgdeth Intern szeretetel az en tauolj letemben keuess

joszagimra es hazaimra prouideallyon ugj, mellyeth kgdteol

vehessek keduesen az io gonduiseles mindenkor kiuantatik,

de kiualtkeppen Embemek tauol leteben szuksegh vranak

hjuebben szolgalni, de erreol kgk teobbeth nem irok, rnerth

en kgdben megh niugottam. Az epittessek allapattjath a mi

illethj, tudom a' mire erkezik kgled azth nem preeterrnit-

.tallya, de teobbi keozth az Istallok heazasa el uegezese vtan

(stb. utasitasok foglaltatnak minden egyes epitkezesekre

nezve) Ex Varad 2. Novernbris 1610. G. Bethlen mp.

(Ut6iratban ugyancsak sajatkezuleg.)

Keresben leueo Joszagjrn adajath ugj mjnth Buleesten,

Gorokodon flor, 32 negj kapurol, ChJ'uckJon (Csucs) Eoth kapurol

fior. 40. Krsczioroi (Kristsor) I. kapurol flor, 8. kgd

fel szedesse es magahoz vegje, az Ispanoknak megh mongj a

kgd hogj 3 esztendejgh vale Immunitasth engedeth eo felsege

hogj mynden Joszagom Immunis legjen az eo felsegenek

valo adozastul melljet Isten megh hozuan megh mutatom

nekjek.

Adak az vtban ertesemre hogj az Czjuchj Joszagbol

akamanak el mennj, kgdk arra szorgalmatos vigjazasa legjen,

ha mjth oljath hallhath kgd Idejen prouideallya kgd abbelj

szandekath, ess Ie hozatuan az az olljanokath Jo kezessegh

alath boczyassa el, Ha mj egjebre az penz kelletjk kgd ehez

az penzhezjs hozza njulhath ugj mjnth az 80 forinthoz.

Boritekon : Generoso domino Petro Dobray de Lesnek,

Viee Comiti Comitatus Huniadiensis; neenon omnium Bonorum

nostrorum Praefecto Nobis honorando.

Allate ad me 5 Nouern Ex Varadino.

(FoIjegyzes kesBbbi kez altaI: Bethlen Oomokos es Zejk Mik16s

urameknal levB Dobraiaktul maratt leveleknek Regestroma 68. . ...

Eredetije egesz {yen levelalakban osszehajtva 5 meglehetdsen elrongyollott

allapotban. Sajat gyiijtemenyemben.)

UJAB~ ADALEKOK DACIA HELYRAJzAHOZ.

TEGLAS GABOR-t6t.

{I. R6mai epttkezes Kerzseczen. II. Az odavaJ6 prsehistoricns telep. III. Pr2historicus

es r6mai telepules Kereszteny-Almason.]

Tarsulatunk egyik feladatat a tortenelrni, regeszeti emlekek

kinyomozasa kepezven, a valasztmany abbeli felhivasanak,

hogy egy Devatol delnyugatra s -a r6mai telepnles szinhelyeitol

felreesc volgyben Kerzsecznel felmeriilt es r6mainak

igerkezo lelet mibenletet helyi szemle utjan allapftanam meg;

f. evi majus ro-an siettem eleget tenni. MajIand Oszkar

tanar ur tarsasagaban athaladva a Szaraz- Almasig' 5 onnan

'ismet Kerzseczig megujulo magaslatokon Gyila Gyorgy

Ielkesz es tanito ur hazanal allapodtunk meg. Miutan Barcsay

Bela jarasi szolgabiro ur s tarsulatunk buzg6 partfog6ja

mar elozetesen hat6sagi tilalom ala vetette volt a

leletet: a kozsegi bir6 kozbejottevel siettiink lei a hely szinere,

A helyseg egy keletnek fut6 patakvolgyben fekszik,

de nyugati szelen harom kozlekedesi irany egyesiiL KettO

ezekbol az APadz'n Izoort« nevii volg'yi patak menten nyugatnak

iranyul, olykepen, hogy a Kis-Muncselre vezet8 ut a

viz jobb partjara csap at s a kergesZ: a balparton a szantok

kazt vezet el. A harmadik rogton hegynek fog s Kaun1"a

szolgal keresztul,

A ket elobbi iit a volgy atellenes lankajat szeli s a

falut61 alig 10 percznyire ezek menten jellegzetes r6mai

tegladarabok, vakolatos tormelekreszletek tiinnek szemeink

ele, A balparti lejt8t Grohotya omlasos neven kiilanbozteti

meg epen ezert a nep, s itt a kergesi lit alatt es felett barom

ponton az epuletmaradvanyok j61 megkillOnboztethetok.. Petru

TEGL ..\S GABOR.

Alexandru evek elott az uttol befele eso romhalmaz es alapfal

kifejtes e kozben allitolag' felirasos kovet is talalt volna,

s azt egy ideig pinczejeben tartogatva valami 10 ev elott oly

szerencsesen beepitette, hogy most nyornat se talalhattuk.

Az ugyanezen helyrol kiasott oroszlant azonban egy kukoriczagore

alapzataul minositve megtalaltuk. Ennek csak kulso

fele volt eredetileg kidomboritva, hossza 0·9 m., rnagassaga

.a sorenyes fejnel 0·7 m. a hatso vegtagnal 0·45 m. Anyaga

az a durva meszmarga, kozel ide a Kaun fele kimagasl6

Dumbo'lJtczan pados kifejlodesevel a kofejtesre mintegy kinalkozott.

A kergesi ut felett meg eleg teres he1y kinalkozott a

tovabbi telepulesre, es meggyozodesem szerint, tisztan mezei

gazdasagi szempontb61 kerestek fel a rornaiak e rejtett

volgyzugot. A nagyobb epuletmaradvanyokban az egykori

mezei lakok helyet kulonboztethetjuk meg, mig az oroszlan ..

nal diszitett kisebb epuletek az egykori telepesnek sirhelyet

valanak hivatva diszitni annak idejen. A kauni itt es patak

kozt Petru Alexandru altal kiasott oroszlan hatarozottan

ilyen rendeltetessel keszulhetett s forrnajaban annyira megegyezik

a Varhelyen es Veczelen lathatokkal, hogy mellso

talpa a161a szokasos kosf8 sem maradt el.

Ilyen meggyoz8desre juttatott mindjart a Grohotya megtekintese

5 meg jobban meger8sitett e nezeternben a patak jobb

part jan, La-Treste new hatarduloben Duda Janos foldjen,

Barcsay szolgabiro altal tilalom ala vett asatasi helyre kiterjesztett

szemlenk, E pont az elobbitol alig van 300 meter

tavolsagra, s epen a Kis- Muncselnek vezet8 ut felett fekszik..

A tulajdonos a f. evi aprilban szantaskozben osszesen 4

oszloptoredeket, ket ko-oroszlant es ket kis k81apon kiviil

egy gondosan kifaragott s 2 meter hosszu, o·8 m. szeles,

o· 15 m. vastag kolapot asott ki. Mindezekb81 a negy oszlop

kepezhete a siremlek vazat olykepen, hogy a nagy kolap

bizonyara a homlokzathoz a ket szogletre kihaj16 oroszlan

talapzataul lehetett alkalmazva s a kisebb kolemezek reszint

talapzatul, reszint abacus gyanant szerepeltek. Az oszlopok

tornor atw-jellegre voltak idomitva. A sirernleknek epen legbecsesebb

reszletet, a minden hihetdseg szerint, a negy osz-

UJABB ADALEKOK DACIA HELYRAJZAHOZ.

lop koze allitott feliratos kovet nem sikeriilt megtalalni,

s rniutan az egesz kegyetlen rongalas nyomait viseli: nem

is fiizhetunk ez iranyban nagy rernenyseget a tovabbi kutatasokhoz.

Minthogy azonban a r6mai uralom emez ujabb lelohelyenek

documentumaul szolgalhat az egyik gondosabban kifaragott

oroszlan, annak megszerzeset ajanlani tudom a tarsulatnak

, odanyilatkozva egyebkent , hogy a tovabbi tilalom

aI61 a hely batran feloldozhat6, annyi kikotessel azonban,

hogy a netan felmerii18 tovabbi Ieleteket a .tulajdonos a.

szolgabir6i hivatalnak bejelenteni, illet81eg beszolgaltatni tartozik.

Egyuttal e kis majortelep faragvanyainak k8banyajat is

igyekeztem kinyomozni s eleg szerencses valek a mar ernlitett

Dumbovicza-teton egy 505 m. hosszu, 3·5 m. szeles s

o' 35 m. vastag k8pad kia1l6 szelen a vesetek barazdaira.

bukkanni. Egy vizarok torkollik be e helyen, hol eredetileg

j6kora melyedes tatonghatott a kofejtes utan, A hegylejton

hengerek segelyevel nem vala nehez a leszallftas.

Hogy pedig az itt felsorolt faragvanyok r6mai jellegerol

nem csupan az altal am fennebb erintetr parkanyos fedoteglak

s azokra alkalmazott kupakos cserepek tanuskodnak :

arra .nezve Gyila Gyorgy kozsegi lelkesz ur szivessege epen

e sorok {rasa kozben meg nyornatekosabb bizonyitekkal.

orvendeztetett meg a legitt eredetiben felmutatott tegla alakjaban.

Ez a legnagyobb fajtaju epit8teglak koze tartozik s·

egesz szelessegeben egy bebarazdalt I es egy valamivel

kisebb es hasonlokepen egy stylus-felevel rakarczolt S betiit

visel. A betuk eloallitasara ennelfogva nem hasznaltak a

szokasos teglabelyegzot s azok nyilvan a tulajdonos nevbetuinek

megorokitesere lebettek szanva, 5 a mas helyen is.

mutatkozo monogrammok parjai.

De Kerzseczen nemcsak a r6mai idoszak nyomaival talalkozunk.

A kedvezo fekvesu, j6 talaju volgytekno azelott is.

rni velokre talalt, s epen a r6mai epiiletromokt61 kezd ve kifeleaz

egesz hegyoldal tele van preehistoricus csereptoredekkel

es jaspis szilankkal. Kulonosen a szilankok jonnek ele oly

b8seggel, bogy azokat, valamint lepattogtatas utan eldobalt

TEGLAS GABOR.

magkoveket rovid ido alatt akar zsakszarnra gyujthetjiik. E te~

Ieprol (fA k8korszaki ember nyomai Hunyadmegyeben ') czimd

flizetemben tettem volt mar ernlitest s roviden foglalkozott

azzal megyenk hirneves regesznoje, Torma Zs6fia urholgy

is «Hunyadmegyei neolith kokorszakbeli telep» czimmel az

Erdelyi Muzeum 1879. evi 5., 6. szarnaiban kiadott ertekezeseben

(38. lap).

A telep egeszen azonos jellegii a szomszedos nandorival

s a sarga es dendrite!' jaspist az ideval6 durva rnesz

Tetegeibol kiguru16 rnandulakovek szolgaltat take

Megismerkedve Kerzsecz kettosjellegu telepeivel, lefele

folytat6k utunkat, ha ugyan szabad ily elnevezessel elni,

annal a paros kerekvagasnal, mely majd az elszantas, rnajd meg

a rnelleje haj16 patak meredelye miatt alig hasznalhato, s

elenken illustralja az oskor kozlekedest allapotait. Popesd

utan Kareszteny-Almasra doczogtunk, hol szerencsesen megtalalva

a Gyarfas Ferencz torvenyszeki biro altal a megelozo

evben tett felfedezo kutatas segedmunkasait, azokkal

a Cs.-Keresztur hatara kozeleben rnutatkoz6 asatasi terhez

gyalogoltunk ki. A Sub-Costa-Bucsumuluj aljan Krisan

Gyorgynek a patak fele rnegszakad6 parti foldjeben durva

preehistoricus cserepek, tulok-, juh-csontok ashatok ki, de

a jelenlegi feltaras

'hatjuk.

mellett a telepet gazdagnak nern mond-

Sokkal terjedelmesebbek a r6rnai maradvanyok

,

t61 az ut hajlasaig' kivezeto szelid lejton. Ugy latszik,

a patakaz

ut se

szegi be a r6rnai epulethelyeket s azon kivul is talalni parkanyos

fedoteglat, cserepet, r6mai edenytoredeket. Az epuletek

elhelyezese itt se mutat katonai rendeltetesre s azt

hiszern nem tevedek, mikor feltetelezern, hogy itt is, mint

Kerzseczen a rornai rnajorsagok egyike, vagy epen egy csoportja

allhatott, bekes pihenot nyujtva a harczi faradalrnak-

'ban kierdemesult veteranoknak.

Meg csak annyit, hogy e volgyon keresztul a Cserna

volgyb81 a veczeli castrumhoz egy rovid es lohaton vagy

gyalog hasznalt atjar6t ·tetelezhetiink fel a kedvezo helyi

fekves utan, s ugyancsak a veczeli castrum tartozekaiul

vagyok hajland6 az itt folytatott miveleteket minositni,

HOGYAN ISMERTETNEK BENNUNKET ES

HONUNK MULTJAT OTT BUKARESTBEN.

Dr. Sot,YO!\I-FEKETE FEREscz-tol.

Mult 1884. evi olah husvet harmadnapjan, vagyis april

h6 aa-en Korosbanya kozeleben Czebe kozseg temploma mellett,

hoi ama jelentekeny vastagsagu torzszsel es terebelyes

koronaval diszlo tolgyfa all, melyet a nep minden torteneti

alap nelkul (IH6ra tolgyfaja I) (goronu lui Horia) nevvel illet,

a szokasos nepunnepelyen (nedea, a szlav nedelna-iinnep) a

nep osszesereg lett, egy falusi ·daszkal folallott es egy konyvbol

olvasott a nepnek izgat6 dolgokat.

E konyv a hatosag kezebe keriilt. Koriilbe181 az is bizonyosnak

latszik, hogy ama konyvet Erdelyben minden olah

lelkesz es falusi tanit6 bizalmas uton megkapta, hogy olvassak

es terjeszszek, mint valami udvos katet,

Kivancsi lettem rea j6 magam is. Megkeritettem es

elolvastam, Teljes czirne : -A. J. Odobescu. MotH. Rascola

Romanilor Ardeleni sub capetenia lui Horia in ierna

1784-85. Episodu din istoria Transsilvaniei. Conferinta tinuta

la Atheneul din Bucuresci in 11/23 februarie 1878. - Editiunea

II-a. Bucuresci. Editura Librariei Socecu et Compo

1880.1) kis B-ret. Ugyanazon kotetben kiilon czlm alatt van

egy mas fololvasas is: (I Curcani. Luarea Rahovei etc.' Minthogy

ez az 1877. evi torok baborurol sz61 es a hos m6czok

melle parhuzam ba allitja a nem kevesbbe hos ut6dokat, fajrokonokat,

a sokat dicsoftett griviczai hosoket; e helyiitt

ezen felolvasassal tovabb nem foglalkozom .

.A Hora-lazadast dicsoito elso dolgozat ismerteteset

.30 Dr SOLYOM-FEKETE FERENCZ .

Kovetkezokben adorn. Sajat, lehetoleg targyilagos megjegy-

.zeseimet legutoljara hagyom.

Bevezettetik az ugynevezett torteneti episod a hallgatosaghoz

intezett hizelgo szavakkal, A szemei elotti szep

gyiilekezetet - ugymond Odobescu - nem az 0 egyenisege

vonzotta, hanem valasztott targya, A roman lelkes es szorgoskod6

sietseggel sereglik oda s akkor, hol es midon a

multak arnyai koziil .a nemzeti nagy tettek» egy·egy csillaga

keszul kibontakozni. Ilyen nagy nemzeti feny es csillag

Horia es lazadasa. Ezt ismertetnie annyival inkabb foladataul

tdzte, mert ott Romaniaban kevesse ismerik es nem

-kelloleg meltan yoljak.

Amaz esemenyeket forgatva eszeben, azt hinne az ember,

bogy elottimk tobb szaz esztendovel folytak le. S ime hoz-

.zajok majdnem hasonl6k zajlottak Ie 1848-ban. Tehat maholnap

meg rettentobb kitoresre keriilhet ott, hol a zsaratnok

a hamu alatt pusztit6 ttizveszt rejt. De rejti a jotekony

vilagossagot es meleget is. Terrneszetesen ez ut6bbiakat a

roman testverek, a Romania jovoje erdekeben.

Mintegy szemrehanyast Yeti rnindjart oda Odobescu,

hogy mindamellett csak a Karpatokon inneni s Duna mel-

Ietti hazaval torodnek , ama masik hazaval ott a Karpatok

kozt - nem torodnek, 6 oda vagyik a koltovel.

(lIn terra muntilor, in mendrul Ardelu alu Rornanilor».

A havasok orszagaba, a rornanok szep Erdelyebe.

Leirja aztan Balcescu Nikolae tollaval e romds: hazdt,

vagyis Erdelyt. ..'i. pusztaban varakozo zsid6k elott nem Irhattak

le elragad6bban a visszatert kernek a szemiigyre vett

igeret-foldet. Tejjel, mezzel foly az, kedves atyamfiai !

Ezt a Kanaant X. szazad elejen Attila hunjainak atkozott

maradekai, a magyarok nem annyira f=gyverrel, mint

inkab b fondor cselekkel hodltottak meg es igaztak le annak

roman lakossagat. Minthogy azonban a leigazas folytatasara

magukat gyongeknek tapasztaltak a magyarok, nem sokdra

(nem sokara potom 300 ev mulva) vagyis 1143-ban szasz

gyarmatokat is vittek he. Aztan ezekkel es szekely vereikkel

kifosztottak a roman os lak6kat, oket .jobbagyaikka teven.

A romanok a XII., XIII. es XIV. szazadokban tobbszor fel-

HOGYAN lSMER'fETNEK BENNUNKET 8UKARESTREN. .1'

keltek. E folkelesek az elnyomott nemzet folkelesei. Gyokeret

vert az engesztelhetetlen gydlolet az elnyom6 s elnyomott

nemzet kozt. Nem jobbagy-folkelesek azok, hanem a

ket nemzet oroklott harcza.

Itt a hatter kiszinezesehez fog Odobescu ur, es a romanoknak

szerinte szazadokat betolto szenvedeseibol kepeket

igyekszik kiragadni. Elsoben is atadja a sz6t ir6 tarsa

Balcescu Nikolaenak, ennek kovetkezo a1Htasait forrasul hasznalva.

«L Lajos magyarok kiralya - sz6rul-sz6ra forditok-

1366. evben szabad tetszesokre bizta vala a nemeseknek,

hogy a roman nemzetet tokeletesen kiirtsak, Ezen veres

elnyomas annyira turhetetlenne lon, hogy 1437-ben a romanok

egytol-egyig' fegyverre kaptak zsarnokaik ellen; vezerokiil

Magnu. Antoniet kialtvan ki.»

Majd egyesiiltek, unialtak a zsarnok magyarok, szekelyek

es szaszok az os lakosok, a romanok ellen. Ettol fogva

organikus torvenyok a magyaroknak, hogy az os lakossag

c( lator es to1vaj» es csak tiiretik a belole vonhat6 haszon

vegett.

Annyira f611azit6a kivetel nelkiil jobbagygya tett romanok

allapota minden valamire va16 erzessel bir6 emberre

nezve, bogy egyik puspokuket szinte istenkarornlasra ragadta.

Ugyanis Grigoria Maioru puspok hallvan Dees kornyeken leva

egyik falu nepenek jajjait a miatt, hogy foldesurok nekiek

templomot sem enged epiteni, nevezett puspok igy kialtott

f51: «Nesze neked, Isten! ugy kell neked, rniert engedted at

a folder az uraknak; most mar annyi helyet sem adnak,

hoi tiszteletedre hazat ernelhetnenek hiveid».

Ekkent alltak a dolgok egesz II. Jozset csaszarig, kit

.anyja tartott gyarnkodas alatt 40 eves koraig. Ezen anya,

Maria Therezia csak annyiban volt kiallhatatlan zsarnok a

magyarokra nezve, mennyiben udvari szabalyokat alkotott:

hogy ha magyar urak, kulonosen f8urak a csaszari asztalhoz

hivatnak, csizrnaikat az asztal alatt Je ne rughassak, pipara

ne gyujtsanak, szet ne kopkodjenek, ujjaikat az etkes-talakba

bele ne ussek es orrukat batiszt kendo nelkul ki ne fujjak.:

Ezen zsarnok anya utan fia II. J6zsef tr6nra lepv~n,

.az egy akol egy pasztor letesitese iranti torekvesei mindjArt

32 Dr SOLVO:\I-FEKETE FERENCZ.

a magyarokba utkcztek. Hamar meg kellett tehat a magyarokat

es leginkabb a magyar nemesseget gyulolnie. Ellenben

a romanokat folkarolta, minek kezzelfoghato bizonyitekat adta

a Nasz6d videken altala letesitett negy uj kozseg' neve :

,Salva Romuli Parva Nepos.., Mely nevek kifejezik azt

az ertelmet, bogy: I Udvoz Romulusnak kis unokaja .••

E csaszari hajlam Mellett nagy Iokest adott a rornanok

allapotanak a hataror-ezredek folallitasa. Larva az ezredekbe

bejutottak emberiesb allasat es kezeikben a villogo fegyvert,

hasonlo sors utani vagy ragadta meg az egesz rornansagot,

Mihez jarult, hogy habar J6zsef szabad vallasgyakorlatot biztositott

a romanoknak is es szabalyozta robotjokat, a magyarok

a foganatosftasnal mindezt meghiusitottak. Ekkor tarnadt

a romanokban az eszme, hogy joltevojok, a csaszarhoz forduljanak.

Vallalkozott a nagy kuldetesre a «Iegendaszeruve lett

Nicolae Ursu alui Florei Albakb61 •. Ezt kozonsegesen Horia

nevvel illettek, mert jot tudta a m6czok, a havasok danait,

Itt kiter Odobescu a ct vitez moczok I) altai lakott hazareszek

leirasara. Aztan elmondja Horiarol, hogy katonaviseltes

ember lehetett, bizonyosan tudott Irni s olvasni, nernetul

beszelt. A csaszarnal kihallgatast nyerven, annak szemei ele

egy iratkat tartott, esdekelve elolvasasaert. A csaszar engedven,

ezt olvasta:

«Folseges Csaszar!

A hetnek folosztasa. Negy napon robotolas a foldesurnak.

Otodik nap balaszathoz, hatodik nap vadaszathoz,

megint csak a magyar ur szolgalataban, A hetedik nap

marad Istennek.

Iteld meg, csaszar l mikent viseljiik a teged illeto kozterheket;

rnikent eljiink mi magunk! It

E rovid instancziabol megftelheto Horianak elrnessege,

Meg egy kihallgatas kovette az elsot, Midon is Horia mereszen

kijelentette a csaszarnak, bogy ha magyar foldesuraik

elleneben a csaszarnal sem talalnanak vedelrnet a romanok,

megvedik ok magukat, leolik oketo

J6zsef csaszar nyomban ramonda . •Thut ihr das.•

Tegyetek.

HOGYAN I~MERTETNEK BENNUNKET nUKARESTBEN. JJ.

Odobescu szerint a csaszar e rovid, de nagy jelentosegii

mondasat vitathatjak. Az bizonyos, hogy Horia ama jelsz6val

utazta be Bihar, Hatszeg, Zarand, Abrud orszagok tereit

es falvait az 1784. esztendenek oszen. Ugyanakkor november

h6 I-SO napjan Braden a hetivasarkor templom elott hirdette

ki a nepnek, hogy gydljenek Mesztakon faluba. HoI is ujb61

templom elott hirdette ki, hogy a csaszar fol akarja men ..

teni a rornanokat uraik igaja a161. Seregenkent siessenek

Gyulafehervarra, hoI fegyvereket fognak kapni.

A Mesztakon ban osszesereglettek mindjart megvalasztak

vezetojoknek Krisant. Kuretyen utjokat allak nehany

magyar tisztviselo es darabantjaik. Az itteni kitorest es a

magyar tisztviseloknek a hosok altal lemeszarlasat elbeszelyen,

szinte edelegni latszik Odobescu ur azon, mikent festi

be a roman vitezek folszabadult jobbja a foly6kat verrel :

rnikent vilagitja be maga e18tt tuzze1 az egeket .

.A. nagyszerii nernzeti folkelesnek erdemes vege leendett,

ha a magyarok - a politikai falsifikatorok! - kialt

fol Odobescu, mintegy fuldok16 lelekzetet veve, - ha a

magyarok undok csellel meg nem nyerik a csaszari hatalom

kozegeit.

Eloszor is idot akartak nyerni. Horiat fegyversziinetre

birtak Schulz ornagy es Molnar orvos. Horia be is mutatta

a beke folteteleit Hunyadmegye allando szekenek vagy tablajanak.

E folteteleket egesz terjedelmokben kozli Odobescu,

mintha csak azt akarna kimutatni, mennyire elfogadhat6k

valanak azok, ha a magyarok mas egyebet nem forgattak

vo1na adaz elrnejokben. Az artatlan feltetelek lettek volna:

Eskudjenek az urak es nemesek mindeniitt az alabbiak

pontos rnegtartasara ....L\. nemesseg toroltessek el. Tisztviselok

csak a csaszar altai kinevezve es megerosltve mukodjenek.

Minden erdelyi roman csak azt a terhet viselje, melyet a

csaszar kovetel. Az urak hagyjak el addig bitorolt javaikat.

Ezen uradalmak osztassanak fol az erdelyi jobbagyok kozt.

Ime, - kialt fol Odobescu, - mindeniitt a csaszar es az

iranta va16 hiiseg. J6zsef hajthatatlan is uiaradt a magyarok

jajveszekleseire. as aztan hova is lett volna a maroknyi 5 oly

gyonge magyarsag szemben a roman foldnep tomott es rit-

A hunyadmegyei tore. es reg. e;\rs. evkooyve. 3

34 Dr S6LYOM-FEKETE FERENCZ.

kitatlan soraival.s (Apoi unde mai avea sa ajunga ungurimea

asa pucina si asa slaba in faca glotei indesate si neinstrunate

a terranimei romanesci I] Ekkor a legvalsagosb pillanatokban

sikeriilt egy koholmanynyal a csaszar szfvehez furakodni.

Azt koltek ugyanis a magyarok, a .mondott politikai falsifikcitorok:

hogy Horia magat Dacia kiralyava kialtotta ki,

penzeket kezdett veretni, melyeknek nemely peldanyait -

termeszetesen a koho16k muvet - fol is mutatjak, S ime,

ez hatott a csaszarra. Nyomban kineveztetik Jankovich Antal

polgari biztosnak, Papilla ezredes katonai foparancsnoknak.

A romanok 1784. deczember h6ban mar bamulva szemleltek,

bogy ellenok a csaszar katonai dolgoznak. Kezdek

torni fejoket, hogy a csaszar, vagy pedig Horia szedte ra s

amitotta el 8ket! Voltak, kik azt, es kik ezt hittek el. Kik

Horiat gondol tak amitonak, a fegyvert azonnal letettek , a

a tobbiek apr6 csoportokra szakadoztak es a vitezseg csodait

szolgaltattak. Mi haszna! A csaszar rendes katonasaga mellett

a zord tel is nyomaszt6lag hatott a szegeny vitezekre.

.Horia belatta, hogy a magyarok, a roman fajnak eskudt

ellensegei (inimici neamului romanescu) raszedtek a csaszart.

Ez ellen tehat harczolni nem akarvan, oveinek beket

javasolt addig, mig 0 a fogdmegeken keresztulvagva Becsbe

foljut es ott a csaszart mindenrol felvilagositja. Biztos volt

benne, bogy akkor a tavasz bealltaval jobban folkeszulten

foghatnak ismet a dologhoz. Csupan hd kiserojet es bajtarsat

Orga vagy Kloska nevdt hagyta meg maga Mellett es

ezzel a havasokba huzodvan, kereste a Becsbe foljutashoz

az alkalmat es m6dokat. Mikozben Kray verebeit nyomba

vezette nehany elamitott roman.

Horia es Kloska fogolylya leven, Horianak fejere festett

papir koronat •Horia Rex Daciee D korirattal tettek fol

a magyarok. lly becstelenitesnek volt kiteve Krisztus urunk

is - mondja Odobescu. - sIlyen kigunyolasoknak azok

vannak csupan kiteve, kiknek kuldetese udvoziteni a vilagot

vagy lerazni a nepek jarmat. fI

Az eliteltetesig kozbejott hosszas ido oda Iatszik rnutatni,

hogy azt nem volt oly konnyd a magyaroknak kieszkozolni.

Eleg az bozza, bogy Horia keresett kfnzasok kozt, de bamu-

HOGYAN ISMERTETNElt 8ENNUNKET BUJtARESTBEN'. J5

lando hosileg halt meg, Ielkeben azzal az utols6 gondolattal:

IN emzetemert halok meg •.

,Bizonyara, uraim, - Yeti oda Odobescu, - a kozsok alatt,

-a fekete zeke alatt, a havasi p6r bocskora alatt, az 0 mokan

kucsmaja alatt oly igaz romai ver folyt, oly liiktetO, mint

barmelyikben azon nagyok koziil, kik valaha vedoi valanak

-a roman nemzetnek. Ti: Petru Maioru, Samuil Clainu, George

Sinkai ! Vajjon nektek Romaba kellett-e zarandokolnotok,

hogy az igaz romai eredet tudatat megszerezve, nepetekben

-folebreszszetek es a _tamad6k ellen megvedjetek!»

Hisz e tudat kiolthatatlanul elt Erdelynek romanjaiban ;

Horia azt nem a vele ugyan egy idoben f611epett ama tudo-

-soktol vette, hanem azt magab61 meritette. E tudat, ez erziilet

el Erdely rornanjaiban, mint a zsaratnok. A tud6sok egyeduli

erdeme, bogy idonkent lefujjak a hamut az eI nem alva

-szikrarol,

A magyar elnyomas nem szunt meg Erdelyben, Megdobbenve

gondolhatunk egy ujabb e.t; rettenetesb kitoresre.

Veli Odobescu. Kinek e helyiitt hasznalt sz6virciga.it leszakitatlanul

hagyva, csupan befejezd mondatait igtatom ide, lehe-

J:oleg sz6r6I-sz6ra:

«Idejen van, uraim, hogy kerdezzak valab.ara, vajjon a

Tomanok altal szomszedaink a magyarokkal szemben a jam-

.borsagnak, az ertelmessegnek, a ferfiassagn~ a jogos 101ibaborodasnak

szolgaltatott annyi peldai nem fOgjik-e egy

napon ez ut6bbiakat arra a belatasra bimi, hogy nem an

hatalrnukban - mint senkinek e vilagon - a roman fajt

kiirtani e fold szinerdl ; meg fogjak-e ama peldak velok

-ertetni, hogy az ellensegeskedes a romanokkal, melyet sziinet

nelkul, megfontolatlanul es meggondolatlanul csupan ok

-elesztenek folyvast, orokos es egyediili akadalya az ok es a

mi elorehaladasunknak , bogy ez az ellensegeskedes, meglehet

egykor, epen az ok vesztokre fog szolgalni, az ovekre,

kik .Azsianak arva, ide Europaba a nyugat nagy es eros

.autochton nepfajai koze tevedt kolykei.

«Vajjon nem latandjak-e be, nem sejtendik-e, hogy itt

a Dunanal, hova 8ket a yak eset dobta, csak eros en hOzzAnk

tapadva, vallat vaJ.lhoz vetve, fejet fejhez, keblet kebelhez

Dr S6LYO~f-FEKETE FERENCZ.

lesznek kepesek ok a magyarok vel link rornanokkal megga ...

tolni a ket-ket fejii griff-madarak roptet, meIyek ugy reank,

mint reajok fenyegetobben leskelodnek foliilrol.

I Szerencsetlensegre maig legalabb keyes jel mutat arra,

hogy a magyarok belattak volna az ok es a mi va16di

javunkat.

I Sot minket itt a Dunanal irataikban es beszedeikben

ragalmaznak, csufondaroskodassal illetnek, Karpatokon tuli

testvereinket pedig epevel itatjak.

«De reszkessenek, nehogy azon meregtomloben, melybe

ok eszteleniil es folyvast, de hasztalanul, .torekesznek a rornanok

minden szabadabh eletjelenseget agyonfojtani; reszkessenek,

nehogy ama meregtomloben meg aczelozottabb leIkek,

meg fesziiltebb karizmok tamadjanak, mint valanak az

178S-iki vertanu hosokei.

aJusson eszokbe , hogy akkor 178s-ben epen az ok

elodeik eszkozoltek azt, hogy apr6 reszletekre rneteljek a

Horia es Kloska osszeroncsolt tetemeit, es ez altal egesz

Erdely foldeben mindeniitt mintegy elvetettek azok hosi

veret ..

IfNyissak ki fuleiket es hallani fogjak, hogy meg rna is;

szaz esztendok mulva az abrud-videki rnoczok sovargassal

es b8sziiltseggel toltik be Erdely havasait es volgyeit, midon

albaki Ursu Nikolse alui Florei notajat, a rettegest es bosszuallast

harsogtat6 n6tajat daloljak :

(f Horia a dombon a korcsmaban mulat, Erdelybol remul-·

ten futnak ki az urak t) stb.

Mint ama lazito 5 mindenesetre sokkal kesobb gyartott

la.zito n6ta szovege hangzik, melyet Odobescu ur egesz ter-jedelmeben

lenyomatott es folvett e helyiitt.

Eddig terjed az ismertetni kivant munka.

Igazan bamulando a tortenetfrok azon faja, mely ugy

itt bent a rni olah polgartarsaink kozt, valamint ott kint.

Romaniaban folburjanzott. Ezek ellen hiabavalo a tisztesseges

tortenetfras csalhatatlan dokumentumaira mutatni. Oket

megszalla a nagyzas oriilete. Ok a Hora-fele porlazadast, az.

ez altal mivelt embertelen kegyetlensegeket, eszeveszettsege-ket

dics6{tendo nemzeti hos tetteknek Iatjak, hirdetik.

HOGYAN IS!ofERTETNEK RESNllNKET JiUKARESTHEN. 37

Mi tudjuk, mibcl tarnadt az .a Hora-lazadas. Egy kincs-

1:ari, tehat azon absolut idokben nem is egeszen magyar

tisztviselok alatt allott uradalom beketlenkedo, lehet meg

titokban uszitott, jobbagyai adtak meg rei a lokest; vezette

tovabbi rerntetteiben az idegen vagyonra va16 ahitozas, epen

mint napjaink communista es anarkhista mozgalmait vezeti.

Ama porlazadashoz semmi koze annak, hogy rnikent bantak

a foldesurak jobbagyaikkal. A legjobban banokat csak ugy

legyilkoltak, mint a tan szigoru bb es meltatlanabb foldes-

·urakat.

Most is az idegenre, a masera va16 ahitozeis sziili azt a

vakrneroseget, bogy edes honunkr61 ott Bukarestben ugy

b eszelnek, mint Romania terrneszetes tartozekarol. Honnan

a jogczim ! A r6mai sasok hoditasaibol. Ok, ugy rnondanak,

igaz rornai ivadekok, Dacia os lakoi, mig a magyarok szerintok

- bitorlo rab16k. - Hogy a nagy nepvandorlas legelo-

.szor Daciaban vetett veget minden r6mai uralornnak : bogy

itt g6thok, hunnok, majd gepidak, longobardok es avarok

voltak az urak, es csak ezek utan mint va16ban uratlan, ittott

nepkeverekek altal bebarangolt teriileteket foglaltak el

a magyarok mai hazajokat, ezekkel mit torodik egy Odobescu

! Nekie most csak a magyarok ellen kell az etvagyat

·folingerelni, mert ezek a tenyleges birtokosok.

Az etvagy folingerleseben, a 'lazitasban .aztan mesteriiI

kezeli tollat Odobescu. 6 a szaszokat azert telepitteti be

Erdelybe, hogy segftsenek a gyonge magyaroknak agy{\nnyornni

az os lak6kat, a r6mai maradvanyokat. Azt nem

.akarja tudni Odobescu, hogy a ·blachok, a pasztorkodo balkani

szlav es thrak keverek zome meg alig erkezett el akkor

Erdely hataraig. Mert hiszen a szaszok altal megszallott

gazdag volgyek, ketsegtelen torteneti adatok es tudositasok

.szerint joreszben lakatlanok, rengetegek altal boritottak valanak.

Ez okb61 fogtak azok benepesitesehez kiralyaink.

Ki eloszor jon, eszszerlileg·a nekie tetszobbet foglalja el.

A honalapit6 magyarok az altaluk kivalasztott helyekbol

megszallottak annyit, a mennyit tudtak. Itt talaljuk mindeniitt·a

magyar helyneveket 'rna is. Utanok jottek a flandriai,

-a szasz gyarmatosit6k; csak kevessel kesobb kezdenek jelent-

,

Dr SOLYOM-FEKETE FERENCZ.

kezni a .balkani kenezek szolganepeikkel es bekes legeltetetest

igenyl8 barorn-csordaikkal. Terrneszetesen e Iegutobbj

jovevenyek a meg el nem foglalt helyekre szorittatnak; sot

tulnyomolag pasztorkodo nep leven, onszantabol keresi a

rengetegeket, hegyi reteket, havasi lege18ket. Itt aztan minden,

de' minden szlav es illetve olah, elkezdve az alakult

kozseg nevetol. Kialt6 bizonyitek leven ez arra nezve, hogy

a magyarok - peldaul itt Hunyadban is - nem eroszakosan

adtak a lakalyos vclgyteknokon elofordulo magyar helyneveket,

mert akkor valamennyivel hasonlo m6don bantak

volna 'el ; de ime, itt van Szantohalrna, Szent-Andras, Barcsa..

Keresztur, Pestos, Bereny, Hornorod, Renget es igy tovabb,

Ezeket az olah sern tudja maskent nevezni : ellenben Voja..

Porkurea, KJopotiva, l\1agura, Szelistye, Zdrapcz, Ribicze..

Valisora s a tobbi helysegnevek ott fordulnak ele, hoi a

tenyleges viszonyok, terrneszeti sajatsagok tanusitasakent is.

a beszallingozott, neha seregenkint bet6dult olahsag vala az

eredeti telepi to.

Hat aztan, tisztelt Odobescu ur, Rornaniaban miert volt

foldhoz ragadt jobbagysag , s. miert sanyargattak a rornaniai

bojerok alattvaloikat sokkal czudarabbul, mint barhol szeles

Magyarorszagon l Ezen rornaiakat is a magyar rab16k dontottek

jobbagysagba ugy-e?

A jobbagysag eredete nern fegyverrel hoditasban es.

nem Magyarorszagon keresendo : azt csak a magyarok nem

talaltak ki, azok a magyarok, kik .a megh6dolt -benlakokae

inkabb folszabaditak, fegyvertarsaikka tettek. Hiszen csak

igy szaguldozhattak be, Europat a Balt-tengert81 es a Pyreenei

felszigettol Calabriaig es ismet Byzancz erczkapujaig. -

A jobbagysag german es szlav eredetd talalmany. A magyarra.

is rea eroszakcltatott az. De a jobbagysag egy neme a.

vagyonszerzesnek. Milli6 es. milli6 onkent is fQIvette azt.

]ojjon Odobescu ur csak ide Hunyadba, s en .ezerszamra

mutatok nekie szerzodeseket, melyekben a torokok vagy mas.

veszedelem elol menekulo hos roman .ivadekok, ugynevezett.

muntyanok, jobbagyokul szegodnek e~ telepittetnek le. oly

folt~telek mellett, melyeket rna is elfogadna akarhany,honfi,...

rarsa Odobescu urnak.

HOGYAN ISMERTETNEK BENNUNKET BUKARESTREN. 39

De nem vitazok tovabb a szandekosan ignoralo, a bujtogatasra

torekvo, 5 azert mindent czelzatosan elferditd

roman ir6 urral. Csak nehany adatara akarok meg ujjal

mutatni.

Mily hallatlan az a rafogas, mintha Nagy Lajos dicso

kiralyunk I366-ban a magyar nernesseget az olabsag teljes

kiirtasara hatalmazta volna fol : es mintha ez szulte volna

1437-ben a Biro vagy Kis Antal vezerlete alatt tamadt por-

Iazadast, Mely Bir6 vagy Kis Antal szekely martal6ezot

elkeresztelik Bukarestben Antonie Magnu-nak, tan mert

szerintok az is nagy es dicso, tehat csak roman lehetett!

Bukarestben is megvan, mert epen egy nagyvaradi

rokonomtol vette meg V. nevii kanonok es ajandekozta

oda - Bukarestben is megvan tehat Katona Istvan aHistoria

critica regum Hungariees czirnti rnunkajanak egy teljes

peldanya. Ennek X-ik korete, 374. es kovetkezo lapjain

olvashat6 I. Lajos kiraly torvenyes iruezkedese, diplomaja

teljes szoveg szerint. Ebben a nagy kiraly, az olasz Anjou,

igen is intezkedik a barangol6 eletmod kovetkezteben alta-

Ian, de kulonosen az olahok kozt elszaporodott tolvajok es

zsivanyok megzabolazasa vegett, barmily nemzetbeliek legyenek

(

Dr SOLYOM-FEKETE J.o'ERENCZ.

Ossae fogunk mi ferni a mi olah polgartarsainkkal, kik

keszek veliink j6t es rosszat megosztani. Azonban aromanokat

- kerem j61 megjegyezni - a romanokat oly ertelernben,

mint azokat Odobescu is veszi, azokat csakugyan

minden igaz hazafinak gydlolnie kelt. Azokkal beke ben csak

ugy elhetnenk, ha a vilagtortenelem~en peldatlan gyavasaggal

meghunyaszkodva atengednok orokunket a hasonlithatatlanul

jambor, j6 akaratu, paratlan vitezsegu griviczai

hosoknek.

Mert kulonben reszkessetek magyarok. Folhangzik a Horia

notaja, s megremegnek Erdely berczei s volgyei.

Legalabb a fonnebbieket szuksegesnek tartottam elmondani

a Hunyadmegyei tort. es regeszeti tarsulat kebeleben.

Ugyanis az ismertettem munka kivalolag Hunyadmegyet

erdekli, e megyenek most is e18 csaladait dobalja meg a lelek

salakja val.

ADALEKOK

A H6RA-LAzADAs TORTENETEHEZ.

KUN R6SERT-tOI.

Kimerit8en volt szerencsern az 1784-iki Hora-lazadas tavolabbi

es kozelebbi - tarsadalmi es politikai - vallasi es nemzetisegi

okait kifejteni. Miutan tehat ezekkel tisztaban vagyunk,

rna ezen zendules lefolyasat fogom ismertetni; elor.e is ki

kell azonban jelentenem, hogy adataim e reszben meglehetosen

hianyosak : tobb rendheli felszolitasaimnak - Zarandban

szemelyesen tett utanjarasairnnak sem sikeriilt csaladi

vagy magan okrnanyok birtokaba jutnom s igy a zendules

lefolyasat leginkabb csak hivatalos adatokb61, tortenet! munkakbol

s kozkezen forg6 egykoru foljegyzesekbe! allithattam

ossze.

A lazadas kitoreset Baja J6zsef nms Hunyadvarmegye

actual is assesora Devan 1784. november 14-en keltezett jelenteseben,

melyet Pogany Gyorgy foispan ur 8 melt6saga keziratgyujternenyeben

talaltam meg, igy adja e18: .V~ven

eszre Hora, hogy a jobbagysag elott foldesura egesz unalomba

ment, 8 is atkozott fortelyt gondolvan es lejoven

Zarandrnegyebe, Mesztakon nevii faluban megtelepedek, a

honnan minden fele koveteket kiildott oly iizenettel, bogy

minden falu kiildje hozzaja koveteit, bogy mondhassa meg,

minemu orvendetes szabadsagot nyert a felseges csAszan61

a jobbagyoknak a foldesurak ellen; a hova tementelen sok

nep gyulven, H6ra 8 bozzajok igy sz61ott: tAtyamfiai, megelegel

ve a felseges csaszar a ti hosszas rabsagtokat, melyben

a pogany magyarsagot szolgaltatok" 6s megparancsolta,

hogy mar tovabb ne csalogassanak benneteket, hanem mind-

KUN ROSERT.

jart fegyvert adjanak a fejervari varbol, es azutan az en

vezersegem alatt az egesz nemesseget toroljuk el, minden

gazdagsagukat, mint veres verejtekunkon szerzett j6kat magunk

kozott oszszuk fel, csak a beres szekereket, azokban levo

okroket, szenat, buzat es zabot meghagyvan az felseges csaszar

tabora szuksegletere nezve. I) Mely parancsolatjara Horanak

egy ideva16 valya-lungi ember igy sz61ott: ((Aldjon

meg az isten, hogy ilyen nagy szabadsagot hoztal nekimk,

Atyankfia, de minthogy az affele hirekkel mar sokan reaszedtenek

benniinket, csak a foldesurunkkal egybeveszejtven

minket, azert ha a csaszar hirevel jarsz , mutass olyan

jelt mi nekiink, melybol el higyjiik, hogy te igaz ember vagy .•

Ekkor H6ra haragosan bele nyu Ivan a kebelebe, egy fenyes

aranyos keresztet veszen ki onnet, s azt kerdi a valya-Iungi

ernbertol az egesz sokasag hallatara : (ITe kereszteny ember

vagy-e, hiszesz-e ebben, gondolod-e, hogy egy ily aranyos

keresztet mas adhatna-e a csaszaron kivul, de ha ehben

sem hinnel s, s masodszor is benyulvan kebelebe, egy fiiggo

pecsetes, arany betiikkel irott levelet veszen ki, ketsegkivul

valamely nemes embert az arrnalisatol fosztott meg, (Ihinned

kell azert ennekem arr61 adott levelemnek, de meg inkabb

elhiszitek nekem mindnyajan, ha most engemet nyomban

kovettek s velem egyiitt Fejervarra eljoven, ottan megisrnertek,

ki legyek en; rneglatjatok, annyi fegyvert adok keze-

.tekbe, a mennyi csak kivantatik» , Mire a sokasag aldani

kezde 8tet, s azonnal mindegyik megindula vele Zalatna fele..

Mely dolog tudtara Ion a zarandvarrnegyei substitutus viceispanynak,

Hollaky Istvan urnak, s azonnal kuldott negy

szolgabir6t es negy Orosz regimentbeli muskoterost, hogy

valahol utol erik azon hiteget8t, fogjak el. Utol is ertek

ugyanazon varrnegyeben Kurety nevu faluban ultima octobris

ejszakanak idejen, es egy spion altal kitanulvan, hogy

azon hitegeto H6ra hol legyen szallason, egyenesen oda

mennek, s ottan megkapvan, a hajanal fogva kivezettek, doftek,

vertek, a mint tolok telhetett, melyre H6ra nagyot

bodtilven, meghallotta az ottan megtelepedett sokasag, rajok

rohanvan, Horat t81iik elvettek, Nalaczi es Gal nevii szolgabirakat

s a spiont mindjart rnegoltek, a tobbi is ugyan verve

ADALEKOK A H6R.A-LAZADAS TORTENETEHEZ. 43.

es megsebesitve alig szaladhatott el, mely actuson mintegy

megdiihodven Hora, Fejervar fele, vagy barhova a pokolba

intezett czeljat felbenhagyja es I-a Novembris Mihelyenbe,

Kristyorra es Bradra beutven, ottan valamennyi nemessegra

rahetik kezuket, megolik.s Eddig a. relatio, mely azonban

teved ab ban, hogy Kuretyon Horat fogatja el a szolgabirek

altaI, holott hist6riailag kideritett teny, bogy H6ra ezen ~d8~

ben nem volt Zarandban, hanem ugy a rnesztakoni ~1~~

osszehivoja, mint altalaban a zarandi mozgalom intezoje a

harmadik kapitany, Krisan Gyorgy (Dsurs) volt. r

A zarandi es hunyadmegyei pusztitasokat kiilonosen Benko

Jozsef Irta Ie, kirol ugyan azt mondja Szilagyi Fer., hogy biztosan

hasznalni nem lehet, a veres esernenyek Ieirasaban a szinezes

helylyel-helylyel vastag, s meg hamis adatok sem hianyzanak.

Hogy Benko nem hasznalt tulsagosan vastag szinezest,

mutatja a gr. Kuun Geza tarsulati elnok birtokaban

levo kovetkezo munka: «Historische .Gernalde in Erzahlungen

rnerkwurdiger Begebenbeiten aus dem Leben beriihmter

und beriicbtigter Menschen», herausgegeben von einer Gesellschaft

von Freunden der Geschichte. (Leipzig, 1803.) A r r-ik

kotet o-ik fejezetenek ez a czime . Horja und Kloska, Oberhaupter

und Anfiihrer der Rebellen in Siebenbiirgen im

Jahre 1785. E fejezetet igy kezdi ir6ja: (e Unter den schauderhaften

Auftritten, welche die Menschheit im Laufe des 18-ten

Jahrhunderts gesehen hat, nimmt die Emporung Horja's in

Siebenbiirgen nicht die letzte Stelle ein, und es scheint ihr

in den Annalen menschlicher Verworfenheit mit Recht .ein

Platz nicht verweigert werden zu konnen. u

A ((Chronik des k. k. 3I. Linien Inf. Regiments» a Benko

altal is leirt devai osszeutkozesrol igy ernlekezik meg: •Nov.

o-an a min dig oriasabb tornegge novekedo banda [erti alatta

a folkeloket) Deva ala jott ; itt megtamadtatott a csaszari

varorseg altal, rnely gyenge .:negy szazadbol allott, tovabba

egy Orosz ezredbeli tiszt s 30 legeny s nehany Toscanahuszar

altal, kiket a Devan levo nemesek es polgarok tamogattak;

ez alkalommal mintegy 50 folkelo eset~ el. M~n~p

meg nagyobb tornegben , tamadtak a varosra, de ekkor is

megverettek, s a 40 elfogott folkeld azonnal kivegeztetett,

KUN ROBERT.

Richard es Csepy .szazadai az Orosz ezred I. xaszloaljabol

Zalathnara inditattak, azon parancscsal, hogy csak ved81eg

viseljek magukat, mert a csaszari hatosagok Erdelyben Beesbol

vartak a tovabbi utasitasokat. A mig azon ban az akkori

kozlekedesi nehezsegek mellett az utasitasok lejohettek, a

nemesseg tole telhetoleg maga vedelmezte .rnagat. Valosagos

iitkozetekben a folkelok koz81 sokakat rnegoltek, az elfogottakat

nyakaztak, kerekbe tortek , akasztottak es karoztak,

A mi a lazadok eljarasat illeti, visszaborzad a toll az azok

altal veghezvitt isszonyatossagok leirasatol, s a mindenkor

loyalis rumen nepnek epen nines oka egy H6ra hostetteivel

ADALEKOK A H6RA-LAZADAS TORTENF.TEHEZ. 4.>

Russ, Magyar-Brettye, Olah-Brettye, Baczallar, Kitid, Sztrigy-

Szent-Gyorgy , Dobra, Roskany , Lapusnyak, Gura-Dobri

Lesnyek, Deva , hol Ribiczey Adamne varosszeli majorja

gyujtatott fel, N.-Barcsa, Ki-Barcsa, Alpestes, Tamastelke,

Felpestes, Bujtur, Csolnokos, Oralja-Boldogfalva, Nalacz-Vad,

Poklisa, Uncsukfalva, Also-Szilvas, Maczesd, Fejerviz, Rusor,

Serel, Fv-Szallaspataka, Galacz, Borbatviz, Puj, Po nor. -

Az itt elosorolt helysegekben mindossze [01 gr6fi, baroi es

nemesi csalad, nernelyik tobb joszagaban szenvedett kisebbnagyobb

kart es veszteseget. Az osszes kimutatas szerint a

megye nemes es adozo lakosainak kara 776,026 r. forintra

becsiiltetett; va16ban roppant osszeg, ha a penz akkori

becset s j6val kevesebb voltat tekintjuk.

Kifejtven az 1784-ik evi parasztlazadas tavolabbi es kozelebhi

okait, ismertetven e lazadas lefolyasat Zarandban es

Hunyadrnegyeben , atterhetek azon intezkedesek felsorolasara,

melyek kiilonosen katonai reszrol a lazadas elnyomasara

tetettek. Hogy a katonai hatosagnak s maganak a katonasagnak

alabb kifejtendo eljarasat a lazadokkal szemben

teljesen megerthessuk s ke1l8en meltanyolhassuk, szukseges

azon kor katonai viszonyait is altalanossagban figyelmiink

targyava tenni. Midon 1765. augusztus 18-an Maria Terezia

ferje Ferencz csaszar szelhudes kovetkezteben hirtelen meghalt,

ez a kiralynet annyira megrendite, bogy nem csak az

eletoromokr81, hanem a kormany gondjairol is latszek lemondani

akarni, fiat II. J6zsefet, az orokos tartomanyokban kormany

tars sa nevezte, es vegkep visszavonta magat a kozugyektol.

De Maria Tereziaban fajdalma szelidiiltevel ismet

felebredt az uralornvagy 'es azt miniszterei is ebresztettek, kik

J6zsef ona1l6 lelketol s az udvarnal divatoz6 szellernmel ellenkezo

nezeteitol feltek. M. Terezia tehat isrnet ket kezzel

ragadta meg a kormany rudjat, fianak csak a hadiigyek

intezeseben engedven szabad kezet , ki is munkassagat

176S-178o-ig egeszen a hadiigyre forditvan, ezt Lascy tabornagy

segelyevel a monarchiaban addig nem ismert kikepzettseg

fokara emelte ugyan, de kesobbi igazgatasi modorara

nagyon is jelentekeny befolyasa volt annak, bogy 15 even at

a tarsadalomnak egy oly osztalyaval foglalkozek, melynek

KUN ROBERT.

elsa szabalya a foltetlen engedelrnesseg. J6zsef szerette a

katonasagot, mint a melynek koreben toltotte el eletenek

legjobb eveit , szerette a katonasagot, mint mindazon uralkod6k,

kiknek erejet nem az alkotmany sanczai kepezik,

hanem a kik birodalmukat a szuronyok hatalmara alapitjak ;

-es a mily aranyban fogyott bizalma az ujitasainak ellenszegiil0

nernesseg iranyaban, ep azon aranyban novekedett a

katonasagba vetett hite, s e katonasagot hasznal ta fel igen

sokszor polgari intezkedeseinek keresztulviteleben. A csaszar

bizalma ellentetbe hozta a katonasagot a polgari elemmel s

a polgari hatosagokkal, a katona, mikent a r6mai csaszarok

idejeben buszke volt arra, hogy 0 nem polgar, hanem katona;

biiszke volt arra, hogy 0 hivebb szolgaja a csaszarnak, mint

-a polgari tisztviselo. A katonasag ellenorje volt a polgari

hatosagnak, mirol bizonysagot tesz a nagy-szebeni hadparancs-

'noksagnak 1785. evi januar h6 2 I-en kelt kovetkezo rendelete

: ((Schlaun, Meyerheim es Horvath ezredeseknek. Per

privatim. Hogy urasagtok jelentesteveseiket ugy az olah

jobbagyok, mint a nemesseg magatartasarol folytatjak, igen

helyesen van; s ezt jovore nezve is annal szuksegesebb megtenniok,

hogy itt pontos tudornassal birjunk mindarrol, a mi

tortenik s gyorsan ertesuljunk mindazon mozgalmakrol, melyek

-a kozbeket veszelyeztethetik. Masreszrol ezen jelentestete-

Ieknel a legnagyobb ovatossaggal kelt eljarni, mert a polgari

hatosagot semmi sern izgatja fel annyira, mintha eszreveszi,

hogy a katonasag joghatosagi korebe avatkozik.»

«Magaban veve ez a katonasagot nem is erdekli, mely

tovabb ne is terjeszkedjek, mint azon korulrnenyek kideritesere,

melyek az orszagos 'beket ~s nyugalmat megzavar-

'hatjak , s ezen esetekben sem szabad ~z elso jelentessel meg-

-elegedni, hanem a mennyire lehetseges, eszrevetlenul bar es

minden foltiines nelkiil, a dolog melyere kell hatni, hogy

azutan, a mikor szukseges, minden allitas bebizonyithato

Iehessen.» - A katonasag jobbnak tartotta rnagat a polgari

hatosagnal s gylilolte a magyar nemesseget , a nagy-szebeni

hadparancsnoksag folytonos egyenetlensegben elt az erdelyi

fokormanyszekkel, s e ket fohat6sag, mely egyertelmu s ere-

Iyes follepessel kepes lett volna a Hora-rnozgalmat csirajaban

ADALEKOK A H6RA-LAZADAS TORTENETEHEZ. 4i

minden verontas nelkul elfojtani, egymas boszantasara huztahalasztotta

a dolgokat, hogy azutan egyik a masikat tehesse

felelosse a mulasztasokert. Azon korb61 fonmaradt rnagan

iratok ugy mint hivatalos folterjesztesek tele vannak a katonasag

elleni panaszokkal. Lassunk ezekbol nehanyat : Hatszegrol

Henning szazados a rablas es pusztitas megakadalyozasara

Magyar-Brettyere kuldetven, sernmi hatalyos lepest

nem tett, s rabeszeles utjan csupan a Bornemissza udvarat

mentette meg, melyet Iaktanyaul alkalmasnak velt. Csepi

Laszlo szazados a tavasz 6ta allornasozott Zarandban, a tolvajok

kergetese es a kozcsend fontartasa vegett , ezt Hollaky

Istvan alispan mindjart a zenebona kezdeten felszolita a b8sz

csoport eloszlatasara. A szazados 46 emberrel Korosbanyaig

ment, honnan tetlenul nezte a ribiczei meszarlast, az ide

rablas vegett ment olahokkal beszelgetett, s katonaival puskaikat

a kerthez tamasztotta. A Krakk6 fele utaz6 Propst

szekely-huszar fohadnagy katonaival a lazadokkal egytitt evett

a rablott okrok husabol, a krakk6iakt61 pedig a kert segelyt

megtagadta. A lazadok azutan ki is raboltak Krakk6t.

Az udvari Cancellariahoz okrnanyokkal felszerelve kovetkezo

kerveny nyujtatott be: « Felseges udvari Cancellaria,

Kegyelmes es Meltosagos j6 Uraink! Egy Torda varmegyei

nemes Vice szolgabfr6nak maga egyik vezerlese alatt tortent

dolgoknak hozzank tett bejelentese (az egyik okmany tudniillik)

mikent kelletett a szegeny magat vedelmezo nemesseg

altal heves utkozetben elfogott tolvaj es oldokla rabokat ottan

leva Toscana regimentbeli kapitany Hertelendy parancsolatjara

a gyilkos olahsag e18tt visszabocsajtani. A masik okmany

szinten a tegnapi napon erkezett hozzank, nemes Feher varmegye

egyik V. szolgabirajanak tudositasa, mikent a Zalathnan

leva Orosz regimentbeli Ricsan kapitany az Abrudbanyat

pusztit6 es oldoklo tolvajok kozal azon V. szolgabir6 altal

elfogott het rabokat, naluk talaltatott minden zsakmanyukkal

egyiitt szabadon bocsajtotta el. .A. harmadik okmany Devarol,

a mit harorn continua tabla irodeakjainak, kik maguk szemelyesen

jelenvoltak a Hatszeg videken tortent pusztitasok kozt,

hitok alatt adott s a Guberniumhoz be is kuldott bizonysagteteliikb81

bizonyosan irhatunk, hogy a Hatszegen leva .Iirni ...

KUN ROBERT.

taneusoknak kapitanyuk az ablakabol nezte a boldogfalvi

udvaroknak iszonyu pusztitasat, egeteset, rnegis nem hogy

nepet inditott volna a gyilkos tolvajokra, sot valami oton

vagy hatan az odaszorult nemesek kozol a V. Ispannak

interpositi6jara keredzettek ki, hogy rajok uthetnenek, s azt

felelte, hogy ugy menjenek ki, hogy tobbszor vissza nem

bocsatja oketo Sot ugyanazon Cancellistak vallasabol kiterszik,

rnikent reszesedtenek nernely limitaneus katonak is

azon predalasokban. Vegezetre azt is, hogy Vice Colonellus

Schultz a tudositasok szerint magaval a gyilkos nep eloljarojaval

H6r~ tolvajjal szernelyesen beszelven, nem hogy elfogatasara

es gyilkos nepenek elszelesztesere eroskodott volna, sot

vele nehany napi csendessegben val6 maradasrol (induciakrol)

pactalvan, parolaja adasa utan is, a parolat es hitet

nem ismero gyilkos nep .Biro Miklost, j6 nemes at yank fiat

agyonvertek. Csaklyara menven Szotyory Istvan net, Inczedy

hazbol szuletett nemes asszonyt haza feldulasa mellett Ierneszaroltak.

Meg is V. Colonnelus Schultz ur kergetesektol

rnegszunt, amazoknak idot es szivet hagyott a Toroczko-Szt.

Gyorgyon veghezvitt iszonyu pusztitasokra. Szfviink fajdalmaval

kell tehat ertenunk, hogy a minket atyakepen vedelmeztetni

es a gyilkos nepet minden ked vezes es kesedelrnezes

nelkul uldozni parancsolo kegyelmes urunknak es 0 folsegenek

a mi megszabaditasunkra igen hathatos parancsolatai

erkezesek utan is oly vezer rendeltetett harornszaz fegyveres

hadi vitezeknek, mint V. Coionellus Schultz, a kinek irnmar

ismeretes hozzajuk lott ereszkedese utan mostani vezerlesetol

is, a mi elalelt sziveinknek nem hogy segedelmet varhatnanak,

sot azokat rernules es felelem fogta el .

Maros-Vasarhely, die r-a decembris 1874 •. A. nagy erdelyorszagi

torvenyes kiralyi es nernes Kiikiillo Marosszekkel

egyesftett varmegyeknek tablai, Mares- Vasarhely varosaba

szorult f8- es nemes rendei, ugy ~f.-Vasarhely tanacsa.»

Nemes Hunyadvarrnegye rendei tobb izben kerelmezik

a Gubemiumt61 meg szepternber es okt6ber h6napokban Karp

alezredesnek Hatszegrol va16 athelyezteteset. A Gubernium

a. hadparancsnoksaghoz okt6ber z r-en tett atirataban formtartja

a Karp ellen tctt panaszat, mert teny az, hogy 0 folebb-

ADALEKOK A HORA·LAzADAS TORTENETEHEZ. 49

va16it61 nyert minden rendelet nelkul a tomegesen hozzajovo

jobbagyokat osszeirta.

Hunyadmegyeben Hatszegvideken ugy, mint a zarandi

reszekben, mikent ezt mar egy elobbi alkalommal volt szerencsern

felemliteni,· a jobbagyok mar 1784. nyaran kezdtek

az engedelmesseget a foldesuraknak felrnondani, kezdtek

fenyeget8zni; mire a hunyadmegyei continua tabla katonai

segelyt kert, A hadparancsnoksag utasitotta ennelfogva Karp

hataroralezredest, hogy a megyei hatosaggal egyetertoen a

Iazongo kozsegekbe katonai assistentiat kiildjon. Karp szept.

24-r81 jelenti Hunyadrnegyenek, hogy egy Orosz diviziot

Macsora kuldott, azon utasitassal, bogy Oklost is figyelemmel

kiserje ; hatvan embert pedig a hatszegi hatarorokbol

Jovaltselre kuldott , jelenti egyuttal, hogy az Orosz divisi6t

nem kuldheti addig a Maroson-tulra, mig nevezett kozsegek

le nem csillapulnak. A fokormanyszek Hunyadmegye folterjesztesere,

mely a megyeben elhelyezett katonasagot nem

tartotta elegsegesnek a lazongo jobbagyok fekentartasara es

Karp alezredesben sem bizott, szept. 29. es 30-an tobb

katonasagot kert Hunyadmegyebe kuldetni, mire a hadparancsnoksag

ertesitette a Guberniumot, bogy a Hunyadrnegyebe

kiildend8 csapatokat menetkeszen tartja, csak jeloltessenek

meg azon helysegek, melyekbe katonasag kell, s

neveztessenek meg azon tisztviselok, kik a katonasag elelmezeserol

fognak gondoskodni. Puy Mikl6s marosinneni

alispan es Szilvasy Balint hatszegvideki alispan okt6ber

ro-erol jelentik, hogy okt6ber h6ban az olahok reszerol

zavargasok nem tortentek , ugyanilyen jelentest terjeszt be a

hunyadmegyei allapotok megvizsgalasara kikuldott Koszta

fokormanyszeki titkar is. Mely jelentesekre tamaszkodva a

Gubernium okt6ber h6 21-en kelt atirataban jelenti a hadparancsnoksagnak,

bogy Hunyadmegyeben a parasztok zendulese

lecsendesitettnek tekintheto, s a jobbagyok legnagyobbresze

visszatert a regi engedelmesseghez, A Csepi kapitany

szazadat, ugyrnond folytat61agosan a f8kormanyszek, mivel

Zarandba Aradb61 rabl6k szoktak attorni, Zarandban lehet

.hagyni, de a tobbi katonasag haza kuldheto,

Mint a tiszta, deriilt egbollesuj.t6 villam hatott a helyre-

A hunyadmcgyci tort. es reg. tArs. 6,'konyve. ..

so KUN ROBERT.

allitott nyugalom tudataval b{r6 fokorrnanyszekre .a Varady-

Mozes alispan es Ponori Pal aljegyz8 altal Devan november-

3'-an keltesett felterjesztes, melyben az. alispan Kristyori Istvan

jelentese folytan referal a novemb. a-an delelott 10··

6rakor Kristyoron elkovetett verengzesekrol, gyors segel yt

kerve annal is Inkabb, mert. a lazadok mar korulbelol negy-.

ezerre szaporodtak. E folterjesztes gyors futar altal kiilde-tett

Nagy-Szebenbe, s igy 4-en mar ott volt. November S-iki

kelettel ismet jelentes tetetett Devarol a felol, hogy a lazad6k

4-en a branyicskai kastelyt, az ejjel pedig M.-Solymost

dultak fel, Karp ugyan Devan van 200 .hatarorrel, de ezek

nem elegsegesek a lazadok megfekezesere, ker tehat a megye·

nagyobb katonai segelyt. A fokormanyszek az elso atiratot

azonnal kozolte a hadparancsnoksaggal, melyet egyuttal fol

sz6litott, hogy a kozcsendesseg' es batorsag helyreallitasara

sziikseges katonai er8t a lazadas szinhelyere inditsa e~...

A hadparancsnoksag meg ugyanazon november ho 4-e~

kelt atirataban ertesiti a f8kormanyszeket, hogy Karp alezredes

es Stojanics 8rnagy utasittattak a hunyadmegyei mozgalmak

elnyomasara , nagyobb szamu csapatokat azonban

nem lehet addig a megyebe kiildeni, mig mind az illet8

helyek, melyekbe azoknak menniok kell, mind pedig az

elelmezesi tisztek meg nem neveztetnek.

Ugyane napr61 keltezve megrendeltetik Karp alezredesnek,

hogy a jobbagyok lazongo mozgalma miatt haladekta-·

lanul menjen Devara, a hova Stojanics is kirendeltetett;.

a megye f8ispanjaval es korrnanyszeki biztossal egyetertoleg

jarjon , vonjon magahoz minden tabori csapatokat s mozg6-·

sithat6 hataroroket, iigyeljen azonban arra, hogy Hatszeg videke

se maradjon katonai fedezet nelkul ; nevszerint ren-·

delje magahoz a Dobran es Lozsadon allomasozo huszarokat.

s a Kudzsiri gyalogszazadot, Stojanics 8rnagynak szinten

megrendeltetik, hogy Devara menjen, utasittatvan, hOgy' a.

Maros ellenkezo partjain lak6k kozt az egymassal va16 kozlekedest

gatolja meg, tanulmanyozza tovabba a Maros atke-lesi

helyeit, bogy kepes legyen haladektalanul megjelenni

ott, hoI jelenletere sZiikseg lesz, de a legszigorubban meghagyatik

neki, bogy a jobbagyok iranyaban csak [osaggal.

ADALEKOK A H6RA-LAZADAS TORl'ENETEHEZ. 5'

es szelidseggel lepjen fel s minden' tettlegessegtol tart6zkodjek

; kotelessegeve tetetik meg, minden .fontosabb esernenyro1

stafetaliter ertesiteni a hadparancsnoksagot, Ugyanazon

november-a-iki kelettel meg a Leopold Toscana huszarezred

parancsnoksaganak js rendeltetik, hogy egy fel-divisio azonnal

induljon Devara, a masik feldivisio pedig szukseg' esetere

rnenetkeszen alljon. E rendelet azonban br. Preiss'

Ferencz parancsnok16 tabornok rneghagyasabol csak 7-en

reggeli 7 6rakor kiildetett el.

November 5-en kozli a Gubernium a hadparancsnoksaggal

Hunyadmegye, Also-Feherrnegye es a zalathnai kincstar]

uradalom ujabh jelenteseit a lazadasrol, kerve es siirgetve

annak minden lehet8 m6don va16 gyors es erelyes elfojtasat.

A hadparancsnoksag nov. 6-iki kelettel viszont keri a fokormanyszeket,

hogy miutan az intezkedesek megtetele surgos,

es vesztegetni va16 id8 nines, intezkedjek a kirendelt katonasag

gyors szalHtascir61 es pontos elelmezeserol, utakat es

hidakat tartson j6 karban, de a katonasag a beket, miutan

a Iazadasnak politikai okai vannak, egyediil nem alHthatja

helyre, hanem szukseges, hogy a polgari hatosag is megtegye

a magaet, kiilonosen ajanlja, bogy nyeressenek meg

olyan papok, kik a nep bizalrnat birva, azt ne csak bekere

birjak, hanem kivegyek egyszersmind azt is, kinek kezdemenyezesere

es mely okokb61 lazadtak feI. .A f8hadparancsnoksag»,

ugymond Szilagyi Ferencz, «a legvalsagosabb perezben,

midon cselekedni, s a lazadok ellen erelyesen follepni

kellett volna, jobbnak tartja okoskodni, a vele kozlott esemenyek

Ieirasaban nagyitast lat, a Guberniumnak meg j6

tanacsokat is osztogat, s a katonasagot oly utasitassal rendeli

ki, bogy az a maga fegyveret a folkelt olahok ellen

ne hasznalja, reajok ne 18jon. Ily eljaras va16ban nem szorul

magyarazatra» .

] 784. november b6 o-an br, Pfefferkorn tabornok, a

lazadas elnyornasara kikuldott csapatok f8parancsnoka, jelenti

a hadparancsnoksagnak, bogy a Iazadok nagy szama

miatt az elkuldott felzaszloal] huszar nem elegseges : kp.r

utasitast. A hadparancsnoksag nov. 7-ro1 megbagyja Pfefferkornnak,

hogy fohadiszallasat Medgyesrol Szaszsebesre tegye

52 KU~ ROBERT.

at; a Maros atjarasait szigoruan oriztesse, es ugyeljen fel,

bogy a lazad6k a ket partr61 ne erintkezhessenek egymassal;

e vegbol Deva es Szaszvaros kozt egy osztaly Toscanahuszart

helyeztessen el. November 6-r61 meg harorn erdekes

okmanyt talaltam : az elsoben Stojanics ornagy jelenti Szaszvarosrol,

hogy huszaraival delutani 4 6rakor indult Benczenre,

hol gr6f Bethlen Gergely, br. Orbai es tobb nemes

ember curiajat langban talalta ; az Orbai udvaran mintegy

szaz f61ke18 volt, kik kozal egy a huszarok koze lott es egy

lovat elejtett; a huszarok e miatt a tilalom ellen ere megtamadjak

a lazadokat . ro-et megolnek s 43·at, kozttik hat

sebesiiltet elfognak, kiket a szaszvarosi bortonbe szallftanak,

A masodikban Karp alezredes jelenti Szaszvarosrol, hogy a

Zarandbol megmdult rablok rnindinkabb elorenyornulnak a

Maros tuls6 part jan, es mar Benczenczig ertek, miutan Rapolton,

Babolnan es Gy6gyon a nemesi curiakat felegettek.

Karp kiseri oket a Maroson innen, de a rossz utak s a

Maros kanyargasai miatt nem vaghat elejuk, hogy atrnenve

a Maroson, megtarnadhassa oket, rniutan mersekelt banasm6dot

tobbe nem erdemelnek. (Da sie keine massige Bebandlung

mehr verdienen.) A harmadik okmanyban a vajdahunyadi

kincstari joszagigazgato, Leithner Jozsef, miutan a

varban sok menekult nemes van, s a mozgalom azon a videken

is mind fenyegetobb alakot ott, s Karp csak het hatarort

kuldhetett, tobb segelyt, esetleg fegyvereket ker,

November 7-en Szaszvarosrol Karp folytat61agosan jelenti,

bogy a Benczenczen elfogott lazadoktol ertesult, bogy

egy resz Csorara ment; rogton uldozesokre indult, de elsotetedven,

a nagy sarban csak nehezen tudott elohaladni. A zsib6ti

postatol nem messze fekvo csardaban mintegy harrnincz

folkelo tivornyazott : a hazat korulfogta, 5 8i\:et megadasra

sz6Htotta fel; de ok az ablakon kilovoldoztek, kesobb a gyertyat

is eloltottak. A huszarok a sotetben tobbeket megoltek,

nemelyeket elfogtak, de nagy reszok a sotetben elmenekult.

Ezalatt, mintegy ejfelutani harom 6ra tajban Cs6ra kigyult,

de kifaradt legenysegevel mar nem mehetett oda, s minthogy

reg gel arr61 ertesult, hogy a lazadok Vincz fele huzodtak, a

Strigy es Maros-vonal vedelmere visszahuzodott Szaszvarosra,

ADALEKOK A HORA-L .\ZADAS TORTENETEHEZ. S3

.(C A korulrnenyek igazan aggaszt6k, folytatja Karp jelenteset,

megyei tisztviselot sehol sem lebet Iatni, elegendo kenyerrol

es takarrnanyrol nines gondoskodva, a szallitas Devar61 a

rossz utak miatt majdnem lehetetlen. A parasztsag Iazadasa

altalanos lett, es en att61 tartok, hogy par nap mulva Hunyadmegyenek

minden nemesi udvara hamuban lesz. A foglyok

vallomasa szerint a lazadas czelja a foldesurak altal

szenvedett elnyornatas megboszulasa es anyagi j61et szer..

zese : azert vonulnak falur61 falura, gyujtanak es rabolnak,

Szandekom Hunyadon, Devan es Hatszegen Allast foglalni s

innet kisebb csapatokat a videki kozsegek biztositasara szetkiildeni

.).

Sztojanics novern ber 8-iki kelettel szinten a la.zadcis

okair61 tett jelentest, kiemelve, bogy a Iazadas tervszeriien,

az ertelmiseg befolyasa rnellett, s a roman szarmazasu megyei

tisztviseloknek is tudtaval keszfttetett elo. Ez allitAsa..

nak bizonyitasara folhozza, hogy bizonyos Papp Lasz16, a

szacsali papa fia, kevessel a mozgalom kitorese elott minden

ingosagat Devara hozatta Zarandbol, ho1 mint f8biro

mukodott. Hason16an eselekedett a hondoli vicarius is, ki

ingosagaival Szebenbe menekdlt, hol haza van.

November ho r o-en Karp jelenteseire valaszolva a f8hadparancsnoksag

, mindenekelott a folotti sajnalatanak ad

kifejezest, hogy a katonasag tettleg volt kenyrelen f611epni

a lazadok ellen. de mivel csak a kortilmenyek altai val6ban

kenyszeritve tette ezt, helyeslessel veszi tudomasul, s a csapatokat

kitartasukert megdicseri, Utasittatik Karp, bogy

mihelyt Vajda-Hunyad kornyeken a nyugalom helyreallott,

csapataival haladektalanul oda induljon, hol jelenletere legnagyobb

sztikseg van; vegul meg ertesittetik, bogy Bruckenthal

Mihaly f8kormanyszeki tanacsos a bekes kiegyenlites

rnegkiserlese vegett Devara kiildetett, igyekezzek tehat neki

minden ben keze ugyere lenni.

A Gubernium csakugyan november 8-an kelt rendeletevel

Bruckenthal Mihaly tanacsost kinevezi a maga biztosava,

kovetkezo 10 pontban ad va meg utasitasait : I. Fogondja

legyen mindazon eszkozoket alkalmazni, melyek a

kitort zavarok verontas nelkul] lecsendesitesere vezethetnek;

54

KUN R6BERT.

Iehetoleg kimelje a felrevezetett egyiigyii em bereket. 2. Biztos

tajekoztatast szerezzen maganak a kulonfele folkelo csapatok

szarnarol s azok vezetoirol , a mozgalom okairol, az

okozott karokrol , a lazadok tovabbi terveirol , hogy minel

megbizhat6bb adatokat nyerjen, szukseges lesz alkalmas

-egyeneket elonyos igeretek mellett zsoldjaba fogadni. 3. Mel-

Ieje adatik a gorog-keleti puspok, - Nikitich Gedeon, - ki

a f8esperesek es popak segelyevel fogja nepet bekere birni,

a mi a papsagnak a nepre gyakorolt nagy befolyasanal

fogva nem lesz ~redmenytelen. 3. Ha ezen, vagy mas medon

a mozgalom .bekes uton lecsillapittatott, rajta legyen, hogy

a bujtogat6k kezre keriiljenek, e vegbol azok elfogatasara

,20-50, sot tobb arany jutalrnat is tuzhet ki, 5 ez alkalommal

nem csak a kezrekeritoknek, hanem a tobbi lazadoknak

is, ha bujtogat6k nem voltak, kegyelmet igerhet, melyet a

Gubernium ki fog eszkozolni 0 folsegenel. 5. A katonasag

utasitva van, a lazadok felol szerzett mindennerrni ertesiileseit

vele kozolni, ugy szinten 8 is kozol mindent a katonasaggal,

a mi tudornasara jut. 6. A kik a lazadok kozul

elfogatnak, kulonosen ha bujtogat6k, hallgattassanak ki, s

azutan megbuntetes vegett a legkozelebbi hatosagnak adassanak

at. 7. Ha az inteseknek es figyelrnezteteseknek kello

eredrnenye .nem lenne, a nepzavargas nem csillapulna, es

szuksegesse valnek a katonasag tettleges bea vatkozasa :

semmi mast ne tegyen, csak azon helyeket jelolje meg,

melyeken a katonasag fellepeset szuksegesnek tartja. Ebbol

kovetkezik 8., hogy a katonai vonal ele mennie nem sziikseges,

szemelyes biztonsagara pedig egy 20 ernberbol a116

szakasz adatik melleje, mely mindeniitt fogja kiserni. 9. Mivel

olyan esetek is fordulhatnak elo, melyek gyors elintezest

igenyelnek, felhatalmaztatik sajat belatasa szerint eljarni,

mi vegbol utasitvavlettek Hunyad-, Feher- es Szebenmegyek,

valamint Szaszvarosszek tisztviseloi, hogy minden ben sege-

Iyere legyenek. ro. Mindenrol reszletes jelentest terjeszszen

fel a Guberniumhoz .

.A fokormanyszek november 9-en kelt atirataban azon

kerdest intezi a foparancsnoksaghoz, hogy miutan ia lazado

olahok mozgalma naprol-napra nagyobb merveketvolr, ugYt

ADALEKOK A H6R.A-LAZADAS TORTENETEHEZ. 55

hogy egesz Erdely Iangba borltasat61 lebet tartani, s miutan

minden veszelyeztetetc helyre elegendo szamu katonasagot

.kuldeni alig lehetne, nem volna-e czelszeru a nemesseg felfegyverzeset

elrendelni, hogy ez a katonasaggal egyiittesen

mukodjek a lazadas elfojtasaban. A hadparancsnoksag november

ro-iki valaszaban azon meggyozodesenek ad kifejezest,

.hogy jelenleg, midon egymassal annyira ellenkezd jelentesek

·erkeznek be a lazongo mozgalmakr61, s midon tobb lazad6

-csapat a .katonasag' altal mar tenyleg szetszoratott, a nemesseg

felfegyverzesere nines eleg ok, ennek szuksege 'egyhamar

nem is fog beallani ; - de' a mennyiben a csapatok

szetszort taborozasa nernely helysegek gyors megsegelyezeset

lehetetlerme tenne,' a. Gubernium Ilyen esetekben boles

belatasa szerint a nemesi felkelest elrendelheti addig, mig a

katonasag oda erkezett : .a f8hadparancsnoksag azt hiszi ku-

Ionben, bogy legczelszertibb volna a nemesseg figyelmet odairanyozni,

bogy a lazadok mozdulatait figyelemmel kiserjek,

-eszleleteikrol alapos es megbizhat6 jelenteseket tegyenek,

-ekkent a lazadas va16di okai konnyebben . kiderittetven,

annak bekes lecsendesitese inkabb volna eszkozolheto. igy

ir a General-Commando november h6 to-en, tehat . akkor,

midon mar sajat csapatparancsnokai tebbszorosen jelentetrek

.a lazadok folytonos elonyomulasat , a bekes kiegyenlitesben

-remenykedik akkor, midon :.maga Karp alezredes is fonebb

-emlftett jelenteseben kiemeli, hogy' a lazadok kimeletes elbanast

nem erdemelnek.·

Epen oly erdekes .rnint tamisagos meg a fohadparancsnoksagnak

a becsi fohaditanacshoz intezett s november ra-en

kelt kovetkezo jelentese:,. h' csapatparancsnokok utasitva

lettek, hogy a lazadokat, kik kozt sok elcsabitott van. sokan

·pe~ig csak ugy csatlakoztak hozzajok, bogy javaik -elkobzasaval

s megoletessel lettek fenyegetve, szepszerevel birjak

.arra! hogy falvaikba terjenek vissza : .es ha ennek daczara a

.katonasag .a lazadok' altal megtamadtatnek, ez esetben se

-lepjek at az onvedelern hatarait : ez eljaras annyival inkabb

.szukseges, mert, mikent Sztojanics omagy jelenteseb8l.kitii-

.nik.: a hunyadmegyei continua tabla 44 elfogott szerencsetlent

-rniriden; behat6bb vizsgalat nelkul halalra ittH! .es ~ivea~~te-

KUN ROUER 1'.

tett. Dyen eljaras Mellett att611ehet tartani, hogy a kedelyek

meg inkabb elmergesednek, s egy, az egesz orszagra kiterjedo

Iazadassa fajulnak, azert utasitando volna a Gubernium,

bogy a torvenyhatosagok onhatalmi eljarasanak gatat vessen,

s a zendulok elleneben a biintetesi jogot maganak tartsa

fenn, ellenkezo esetben el van hatarozva a f8hadparancsnoksag

a csapatparancsnokoknak meghagyni, hogy foglyaikat a

politikai hatosagnak tobbe at ne szolgaltassak, harrem addig

tartsak katonai 8rizet alatt, mig legfels8bb helyrol rnasnemu

utasitas nem erkezik. A megszorult rnegyek reszerol a fohadparancsnoksaghoz

azon keres is inteztetett, hogy a Bansagbel,

Aradb61 es Biharb61 is vonassanak ossze csapatok a

lazongas szinhelyen : mire kerelrnezok innet azon valaszt nyertek,

bogy a Iazadas meg nem oly altalanos jellegu, hogy ily

nagyrnervii intezkedesek megtetele szuksegeltetnek, annyival

kevesbbe, mert nem lehet azt allitani, hogy a fohadparancsnoksag

altal eddigele tett intezkedesek a lazadas elnyoma-·

sara elegtelenek volnanak, A Banatban es Magyarorszag

szomszedos varrnegyeiben elhelyezett csapatok leginkabb 10vasok,

ezeket pedig hegyi videken nern igen lehet hasznalni;

azonklvul a fohadparancsnoksag sem fog elrnulasztani semmit,

mi a nyugalom helyreallitasara szukseges lesz; kulonosen,

megtetetett minden intezkedes a kincstari banyak es masnemu

birtokok biztositasara , igy Zalathnan es Vajda-Hunyadon

elegseges szarnu 8rsegek vannak : Pfefferkorn figyelme

folhivatott a marosportusi sobanyakra , minden kincstari sohivatal

kert ugyan katonai fedezetet, de ezen keres a katonasag

teljes szetforgacsolasa nelkul nem volt teljesitheto, de

nem is szukseges, mert a fohadparancsnoksag torekvese az

egeszet altalanossagban rnegvedeni, a mibol az egyes reszek

biztonsaga is onkenyt kovetkezik. Ez a nagy-szebeni hadparancsnoksagnak,

Illetoleg br. Preiss Ferencznek, famosus jelentese.

Egy a polgari hatosagokkal ellenseges viszonyban

eto, a magyar nemesseget gyi1lo1o, elbizakodott embernek

jelentese, ki, habar megtiltja is a katonasagnak a fegyver

hasznalatat a Iazadok ellen, azon esetben, ha a lazadas tovabb

talalna terjedni, a hunyadmegyei continua tablat denuncialjas.

mely 44, fegyverrel kezeben elfogott kozbekehaborftot rog-

tonbirosagilag halalra itelt es kivegeztetett , kulonben hogy

Preiss Ferencz hadparancsnokrol Tl. J6zsef csaszar sem itelt

maskepen, arrol bizonysagot tesz a f8haditanacsnak e jelentesre

Becsben november h6 t c-en kelt s Hadik altal alairt

valasza : Mikent a fohaditanacs okt6ber 8-an kelt leirataban

mar kifejezte a folotti rosszallasat, bogy a jobbagyok hatarori

szolgalatra Iratnak ossze, ugy 0 felsege is ertesere adta

a fohadiranacsnak, hogy a. hadparancsnoksag ez iigyben vastag

hibat kovetett el (sich sehr verstossen hat), midon megparancsolta

a hatarori szolgalatra jelentkezok osszeirasat, es

hogy az 8 felsege altal kiadott ertheto (klar) parancsok

teljesitese a Guberniummal folytatott levelezes miatt elhuz6dott,

a megrendelt intezkedesek nern foganatositattak azonnal ..

es hogy a hadparancsnoksag egyaltalan czelszerutlenul jart

el. 6 felsege hatarozottan kivanja, hogy ezen legmagasabb

rosszalasa a hadparancsnoksagnak tudomasara hozassek, utasittatvan

egyuttal, hogy a felsobb, rendeleteket jovoben pontosan

teljesitse .

..Az erdelyi hadparancsnoknak Nagy-Szebenben november

h6 30-an kelt vedekezeset, mint tobb tekintethen erdekes okrnanyt

egesz terjedelmeben fogom bemutatni: A f. h6 Jq-en kelt

rendeletben ertesemre adott legmagasabb rosszalast alattvaloi

h6dolattal fogadva egyuttal engedelmet kerek annak kijelente-sere,

hogy nernely erdelyi olah jobbagyok lazadasat nem a nekern

felrott vastag hiba idezte elo, hanem leginkabb onnet

eredt, hogy a foldesurak alattvaloikat rendkiviili medon el-nyorntak.

A hunyadmegyei es hatszegvideki jobbagyok osszeirasa

nem rendeltetett el, s nem is Ion foganatositva, es megis

ezek a tobbiekkel egyidejuleg lazadtak fel, s jelentkeztek

foldesuraik elleni panaszaikkal az elsa olah hatarorezred

tisztjeinel. A jobbagyok elnyomatasa a nernesseg altal regibb

keletu, s altalanosan tudva van. mily kerneny banasmodban

reszesult legtobb videken a foldnepe, ugy, hogy a Iazadas.

kitoreset elore lehetett latni. Eltekintve e targyban tett tobbnernu

folterjeszteseimtol, csak azon jelentesre hivatkozom,

melyet a mult evben terjesztettem fel a fohaditanacs ele,

kiemelve a veszelyr, mely a fejedelemre es orszagra harulhat

a kitorendo lazadas altal, megjelolve egyszersmind azon m6-

KUN .R6BERT.

-dokat is, melyek segelyevel e veszely elharlthato lenne. Ismerve

a dolgok allasat, alattvaloi husegernbol kifoly6 kote-

Iesegernnek tartottam a mozgalom okait kutattatni (nachspuren

zu lassen). Ennek folytan .azonnal ertesltettem a f8kormanyszeket,

s ennek kivansagara egy polgari es katonai vegyes

bizottsag kiildetett ki az iigyallas megvizsgalasara. Ez alkalommal

a polgari hatosag egy tollvonassal a jobbagyok panaszait

legnagyobb reszben alaptalanoknak nyilvanitotta,

masreszrol pedig oly reszrehajlassal [art el, hogy Kallyany

f8hadnagy az I. olah hatarorezredtol, az igaztalansagok lartara

kilepett a bizottsagbol. A. kovetkezmenyek, mikent beterjesztett

jelenteseimbol is kiveheto, aggodalmaimat igazoltak .

.S. minthogy a lazadas egyediili okaul a jobbagyok elnyomatasat

tartorn, a fo·kormanyszeknek tobbnernti m6dokat ajan-

Iottam, melyek azonban figyelembe nem vetettek, s a jobbagyok

allapota rnaradt a regi. A polgari hatosag meg csak

.annyi faradsagot sem vett rnaganak , hogy a jobbagyok

hangulatat tanulmanyozza, s a kozelgo vihar kitoreset eloleges

mtezkedesek altal meghiusitsa. A Gubernium hatarozottan

tudta, hogy a kert szazadok rnenetkeszen allanak, de a helyett,

hogy a helyeket kijelolje, melyekre a szazadok inditandok

lettek volna, kozolte velem Koszta fokorman yszeki titkar

abbeli jelenteset, hogy a .mozgalom teljesen lecsendesedett,

-semmi emlitest sem teve a csapatokrol, nem is sejtve,' bogy

a tiiz kitoroben van, mig az langokban ki nem tort; s ezaltal

bizonysagot tett arr61, hogy nem bir tudomassal arrol, a mi

a megyekben tortenik. A viszonyok isrneretenek ezen hianya-

·b6I ~zarmazott az, hogy a mozgosltott csapatok ideje-koran

utnak nem indittattak, 5 a katonasag a rut kitoreset .nern

.akadalyozhatta meg. Jelenleg minden intezkedes a legmagasabb

parancs ertelrneben van megteve, s en kotelessegszeruen

nem mulasztandorn el idorol-idore a szukseges: jelenteseket

folterjeszteni. Lehetetlen ugyan a· mozgalom tovere jutnom

(auf den Grund schauenJ, mert ..a guberniumnak nagyon ·is

erdek~ben all a katonasagot tavol . tartani , s azert a ket

alezredes Karp es. Schultz, kik pedig a jelen viszonyok kozt

nagyon hasznos szolgalatokat tettek,' s kiknek az, egesz orszag

halaval van Iekotelezve, a gubernium ..reszerol . gyanusttasok ...

nak vannak kiteve, s eltavolitasuk miatt lepesek is tetettek

a fokormanyszek reszerol. A polgari hatosag semrnit sem

gyiilol jobban, mint a katonai beavatkozast, mivel ezaltal alkal ..

mat nyer a katonasag maganak a jobbagyok elnyomatasarol

meggyozodest 'szereani, 5 azert rnindenfele mesterfogasokkal

el is tavolirtatik a katonasag az ilyen vizsgalatoktol es kihallgatasoktol,

Hallomas szerint a birtokosok kOzOl is sokan

ohajtjak az urberiseg behozatalat, 'nyilvanos bizonyiteka ez

annak, hogy a jobbagyok elleni visszaelesek megsztintetesensk

elmulasztasa okozta else; sorban a lazadas kitoreset. A foglyok

vallornasabol sem vagyok kepes a mozgalom okaira vonatkoz6

alapos ertesuleseket nyerni, mert a fokormanyszek nagy

6vatosan megrendelte, hogy a: foglyok atadassanak a polgari

hatosagoknak, melyek azutan rogtonbirosagi .eljarassal kivegeztetik

azokat, mielott a foldesurakat terbe18 vallomasokat

tehetnenek. Mindezek eloadasa utan meg csak azon alazatos

keressel jarulok a fohaditanacs ele, hogy ezen jelentesemet 0

felsege legrnagasabb kezeibe juttatni sziveskedjek.

Egy vizbe halo ember kapkodasai , gyanusitja, vadolja

a birtokos osztalyt, a fokormanyszeket, csakhogy onmagarol

elharitsa a felelosseget, mely ezen vedekezes daczara is 6nsulylyal

nehezedett br. Preiss Ferencz hadparancsnok vallaira ;

kinek hitele es allasa : ez idotajban mar meglehetosen· meg

volt ingatva, ugy, hogy miriden folterjesztesei a vedekezes

jellegevel birnak, Igy november 2o·r61 azt. irja. Preiss a fohaditanacsnak,

hogy vannak ugyan nagyszamu emberek, kik

a katonasag eljarasaval nincsenek megelegedve, amw' 0 a

mozgalom elfojtasara minden.Jehetot 'elkovet, de a csapatok

a rossz utak miatt nem lehetnek mindig belytt; az osszecsoportosult

'elegiiletlenekkel mirit 8 felsege alattva16ival azert

banik szelidebb medon, mert nem lehet annyi embert egy

eloitelet rniatt agyukkal es 'karddal kiirtani, amint ezt a gubernium

es a megyei hatosagok kivanjak, mert ezaltal siettetne

az orszag pusztulasat, novelne a magyar' nemesseg

elleni gyuloletet.' Vegul ismetelten hangsulyozaa, hogy a

magyarorszagi ezredek behozatala meg nem szilks~ges. A £01·

rerjesztes utols6 pontjanak azonban nem volt eredmenye,

mert a fohaditanacs .meg november. rz-en .kelt rendeletevel a

(Jo KUN R6BERT.

de Vins es Wiirtenberg ezredeket Erdelybe kuldte, meghagyvan

a Nagy-Varadon allornasozo Sturm - es a Ternesvaron

parancsnoko16 Koppenzollern tabornokoknak, hogy a rend

helyreal Htasaban kozremtikodjenek.

Azon szigoru legfelsobb leiratok es haditanacsi rendeletek,

melyeket bemutatni volt alkalmam, nernileg megvaltoztattak

az erdelyi hadparancsnoksag eljarasat a lazad6kkal

szemben s arnbar Preiss Ferencz (10 felsege felrevezetett

alattval6inak leheto kirneleset», kik pedig a mukod8 csapatparancsnokok

jelentesei szerint sem erdemeltek semmi kimeletet,

tovabbra is szerette volna keresztulvitetni, ezutani

rendeletei altalan megis szigorubb eljarast parancsolnak,

A katonasag kimeletes fellepese megtermette ugyan kesern

gyumolcseit : a kis szikrabol, mikent Hunyadmegye elore

megmondotta, nagy lang lett, mely a lehet8 legrovidebb ido

alatt elboritotta a zarandi reszeket , Hunyad-, Also-Feheres

Tordarnegyeket egeszen, Kolozsrnegyet reszben, Aradmegyeben

a totvaradi jarast : egesz Erdelyt s a szomszedos

rnagyarorszagi megyeket pedig altando felelernben s rettegesben

tartotta.

Az akkori viszonyok megvilagftasara nem lesz egeszen

erdeknelkiili egy par levelnek bernutatasa, melyeket gr6f

Kuun Geza marosnemetii leveltaraban talaltam , mindketto

gr6f Kornis Zsigmondhoz van intezve, Az elso kelt Nagy-

Szebenben ro-ik novembris 1784-bfl'n s fgy hangzik: «Draga,

Kedves Bat yam uram ! Tudom, tudtara vagyon K. Bat yam

uramnak is a parasztok felzudulasa, de talan nem annyira,

mint a dolog magaban van, kivantarn azert ezen levelern

altal bovebben a dolgot (mely valojaban nem csekely)

Bat yam uramnak tudrara adni. Az dolog, mely hazankban

meg nem hallattatott az, bogy az olah parasztsag egybecsatolvan

rnagat Hatszegbe, erre kifele indult hazanknak romlasara,

mert valahol jarnak, egetnek, pusztitanak es olnek :

ugy megegettek Bradot, Solyrnost, Csorat, a hol mindig a

nemesseg veszedelrnere jarnak, most sok nemeseknek elete-

-ket vettek, kik- koz61 Csiszar urat felesegevel, apjaval eleteto1

megfosztottak, Mar a mi urasag arra volt, mind bejottek,

u. m. a Gyulai generalisok, Bornemissza, Nalacziek, Bethlen

A UALEKOK A HORA-LAZADASToa·liNETEHEl. 61

Gergelyek, Urbanyiek es mas nemesek. Batyam uram is

azert tudvan a veszedelmet, kerjiik mind atyafiakul, vigyazzon

magara, es bizonyos helyre menne, a hol minden veszedelmen

kivu! volna, es Szr-Benedekre is rendelest tenne, a

mint mazam is megirtam a kaplannak, bogy holmi leveleket

es holmi jobb portekakat a boltba Ievinnenek S bevakolvan

ajta [at, a tUztol vedelmezve lennenek. Bizunk meg is,

bogy az Isten nem sokara megvigasztal, mert mar Devancil

a nemesek felfegyverkezven magukat, haromszor nekie illot-

Iak, felesen elfogtak s rnegoltek belolok, s azonkiviil a

limitaneusok Bo-at megl8ttek, 4o-et elfogtak s azokat a

Marosba

Bat yam

ugrattak. Az itteni atyafiak atyafisagosan tisztelik

uramat; en magamat tapasztalt atyafisagaba ajan-

10m es maradok Bat yam uramnak igaz szivu ocscse Komis

Imre.» - A masik level, mely kelt Beszterczen t a-ik no-

,

vembris 1784., igy hangzik: eKedves Edes Batyam Uram!

Alig nyugodtam ki magamat ide megerkezesem utan, es immar

ismet mennem kell, mert tegnap vettiink a General-

Commandotol egy parancsolatot, bogy innen a Major menjen

4 companiaval Maros- Vasarhely fele Medgyesre; onnan

Szeben varmegyebe a feltamadott parasztok ellen; bolnap

reggel indulunk is; nem kicsi larmat okozhatnak azok, mivel

annyi katonasagot kiildenek ellen ok : Kolozsvarrol is ment

4 compania. Az itt korul lev8 urasagok is ide Beszterczere

szallogatnak be a maguk vedelmezesekre ; tegnap erkeztek

grof Foldvariek, holnap jonnek hr. Bomemissza ]6zsefek es

Huszar Sandorek. Grof Foldvari vasarnap indult ki SzebenhoI

es azt beszeli, hogy Szeben is immar tele vagyon urasagokkal,

a parasztok pedig imrnar Booo-en egyiitt volnanak

Szalis vezerlese alatt, kik is igen nagy pusztitasokat tesmek

a helysegekben. Ugy velem, hogy talan Batyam uraimek

sem maradnak ebben a Iarmaban azon a vad helyen (Zilahon);

ha ide talaluak bejonni, az en quartelyomon elferhetnek,

parancsoljanak vele; a gazdAmat meg fogom kerni. bogy

adjon helyet Bat yam uraimeknak, Az angyomnak csokolom

kezeit, s ezzel maradok Bat yam uramnak igazszivii vere szolgaja

Kornis Gabor .•

~ nagy-szebeni hadparancsnoksag november 12~n kovet-

63 KUN ROBERT.

kezo .rendeletet intezte a maros-vasarhalyl varparancsnoksagnak

i «Hire jott, hogy igen sok nemesi csalad, talan nagyon

is messze rneno felelembol Maros- Vasarhelyre menekiil. Ha ez

csakugyan igy van, akkor utasittatik a parancsnoksag a

menekuloket a legelozekenyebben fogadni, szukseg eseten

nekik a varban is szallast adni es elelmezesokrcl gondoskodni.»

Hason tartalmu rendeletet kapott a szarnos-ujvari parancsnoksag

is. Ime a kis szikrabol keletkezett nagy lang meddig

veri ijeszt8 fenyet l

Hunyadmegyeben, a mint lattuk, a mozg'alom november

elso napjaiban tort ki; a zarandi reszek elpusztitasa utan a

lazadok a Kajan volgyen keresztiil a Mares fovolgyebe hompdlyogtek,

feldultak Branyicskat november 4-en, S61ymost s

a Maros balpartjan fekvo kozsegeket a kovetkezo ket napon.

Karp jelentese szerint 7-en felgyujtottak a lazongok Dedaeson

a gr. Gyulai kastelyat. Szent-Andras, Dedacs, Szent-

Gyorgy, Batiz, Koboldogfalva s tobb kozelfekvo kozseg'

jobbagyai Dedacstol folfele a Strigy menten minden nernesi

kastelyt felegettek es kiraboltak, 8-an ugyanily medon folyt

a pusztitas a hatszegi volgyben, (eA nyomor altalanos, - igy

folytatja Karp nov. ro-en keltezett jelenteset, - a parasztok

elkeseredese foldesuraik irant oly nagy, hogy a folgyujtott

eptiletekben semmit sem hagynak meg epen : a mit el nem

vihetnek, azt osszetorik : szerencsere nem volt szel, kulonben

a jobbagyok megmaradt hazai is mind hamuva lettek volna,

Az utak jarhatlansaga miatt csak lassan haladhattarn, de

sikertilt megis vP.gso erofeszitessel sok nemesi udvart a pusztulastol

megmentenem. Mihelyt 8-an ejfelutan Hatszegre

ertern, 26 szekely huszarral a dobrai szazadbol, a folkelt

nemesseggel es egy oszraly gyalogsaggal a lazadokat azonnal

megtamadtarn es szetszortam. A parasztok a Hatszegre menekiilt

nemesseg kiadatasat kovetelik, ellenkezo esetben ostrommal

fenyegetnek, rernenylern azonban, hogy 260 fonyi gyalogsagommal

s a 2 Q huszarral ellenallhatok nekik. A lazadas

Branyicskatol lefele a Maros volgyen szinten kitort M.-lllyen

es Zarnon, mely utobbi helyen a. harrninczados hazat felgyujtottak

es kiraboltak. D A mozgalom folytonos novekedese, a

Guberniumnak es fohadiparancsnoksagnak gyakran egymas-

ADJ.LEKOK A HORA·LAZADA5 TORTENETEHEZ. 63'

sal. ellenkezo tudositasai s azon korulmeny, hogy egyik fo.hatosag

-a rnasikra igyekezett haritani a torrent mulasztasokat

es az azokert ja.ro felelosseget, arra blrta Jozsef csaszart,

hogy az erdelyi Iazadas lecsillapitasara gr. Jankovics Antalt

nevezze ki kiralyi biztossa. A legfelsobb kezirat, melyet

Szilagyi sem kozol, egesz terjedelmeben igy hangzik: .Gr6f

Jankovicsnak. Josephus II. 5tb. Hogy az Aradmegyeben es

Erdelyben folrnerult zavargasok alapjara lehessen jutni, legbiztosabb

m6dnak tartjuk, a vizsgalatot ez iigyben ugy·

Magyarorszagon, mint Erdelyben egyetlenegy, polgari es.

katonai egyenekbol osszeallitott reszrehajlatlan biztossagnak

atadni. Mivel Kedvesseged, kinek becsuletessegebe es mely

belatasaba helyezziik teljes bizalmunkat, ugyis a Bansagban

tartozko dik, s fgy keznel van, Kedvessegedre akarjuk ez

iigy elintezeset ruhazni, melleje adva Papilla tabomokot, 5

Ont e vegbol kiralyi biztosunkka nevezziik ki. Kegyelmesen

rnegbizzuk ennelfogva Kedvessegedet, hogy nevezett Papilla

tabornokkal egyiitt haladektalanul utnak induljon s mind

azon helyekre elrnenjen, melyeken zavargasok tortentek, es

pedig a Maros-volgyen megindulva hatoljon Erdely belsejebe,

f8 figyelrnet a lazadas okainak pontos es legreszletesebb

kideritesere iranyozvan, mi vegbol kotelessege leend az elfogott

izgat6kat reszletesen kihallgatni; az eredmenyrol, mihelyt

lebet a jelentest udvari. canczellariank utjan egyenesen hozzank

terjeszsze fel sajat velemenyevel egytitt. Egyuttal utasitjuk

Kedvessegedet, bogy ezen bizottsag mindennemu intezkedeseiben

a rendes hatosagok mellozesevel onalloan jci.rjon

el. Kelt Becsben, 1784. evi novemberh6 IQ-en.' Ezen legfelsobb

Ieirat s Jankovics grofnak kiralyi biztossa vale kineveztetese

a megyei hatosagokkal is kozoltetett, azon utasitassal,

hogy a biztos irant kello engedelmesseget tanusitsanak s

neki mindenben segelyere legyenek.

Jankovics d eczem ber Is-en erkezett Devara biztostarsaval,

Papilla tabornokkal egyutt, A kiralyi biztos a Devan

talalt mintegy 200 olah rabot harem osztalyba sorozva,

azoknak vallatasaval foglalkozott s a zendules okait kipuhatolni

igyekezett; a lazadok kozol a kisebb bunosoket komoly

intes mellett, bogy magukat csendesen viseljek, baza bocsa-

KUN ROBERT.

totta. - A Mares melletti helysegek lakosait popaikkal

·egyiitt maga ele rendelte, biinos merenyletiikert oket megfedte,

s azon intessel, bogy otthonn magukat bekesen viseljek,

eleresztette. «Igy banik a neppel» mondja gr6f Jankovies

jelenteseben, «de a nemesekkel s magnasokkal szemben

nehez allasa s igen sok baja van. Szarnos ozvegyek ferjeik

-es gyennekeik eroszakos halalat sirva panaszoljak ; a nemesek

es rnagnasok pedig, kik a gyujtogatas es rablas kovetkezteben

nagy insegre jutottak, mely fajdalomban vannak,

keservesen panaszkodnak, karaik megteriteseert s a gonosztevok

peldas megbunteteseert esedeznek.. (Sailagyi.) Grof

Jankovics miikodeset Devan bevegezve, 1785. januar h6 6-an

indult Gyulafehervarra, az idokozben oda szallitott lazadovezerek

kihallgatasar es elitelteteset eszkozlendo.

November vege fele ugy a polgari mint a katonai hat6sag

erelyesebb lepeseket tett a lazadas vegleges elnyornasara.

Br. Preiss Ferencz, General der Artillerie, szebeni hadparancsnok,

ki bekelteto rendszerehez sziv6san ragaszkodott,

s ki Schulzot a lazadokkal val6 tovabbi alkudozasra utasitotta,

melynek kovetkezrnenye volt a krakoi talalkozas s a

lazadoktol, illet81eg azoknak ottani kapitanyatol Kloskarol

.atvett 5 Szebenbe vitt famosus bekepontok, allasatol elrnozdittatott

: helyebe gr6f Fabris Domokos (Feldzeugmeister

Dominik de Fabris, Conte di Cassano) neveztetett ki szebeni

hadparancsnokka, ki 1784. evi deczember r j-an foglalta el uj

allasat. A masik szernelyi valtozas az volt, hogy hr. Bornernissza

Janos, Hunyadmegye foispanja, ki az okrnanyok

eanusaga szerint a mozgalom alatt kotelesseget meglehet8s

lanyhan teljesitette, s ki a csaszar legf8bb kezirata szerint

nem bfrt eleg szellemi kepesseggel fontos tisztenek betoltesere,

alla.sat61 elrnozdittatott deczernber vegevel, arnbar januar

elso napjaiban is tobb megyei. folterjesztest mint foispan Irt

ala. Br. Bornemissza foispani fizeteset megtartva, szolgalati

.eveinek megfelelo ranggal beosztatott a kiralyi tablahoz,

Hunyadmegyeben pedig Bruckenthal Mihaly neveztetett ki

f6i~pani hel ytartova.

Nem mellozhetem hallgatassal liehtensteini Schulz szekely

huszaralezredes bekealkudozasait a folkelokkel, kulono-

ADALEKOK A HORA-LAZADAS TORTENETEHEZ. 65

sen nem a krak6i talalkozast, melynek egyes jelenetei, de

kulonosen az, hogy Schultz a lazadok keresztjet megcs6kolta,

kesobbi tortenetiroinknal kulonfele magyarazatokra szolgaltattak

alkalmat. Schultz november h6 )4-en Nagy-Szebenben

keltezve terjeszti be a hadparancsnoksagnak jelenteset, mely

rovid kivonatban igy hangzik: a magyar nemesseg biztonsaga,

ugy mint a tovabbi verontas kikerulese birtak ot arra,

hogy a lazadok egy febb csapatjat felkeresse , megtudand6

annak kapitanyaitol, mi birta oket e rendzavarasokra s mino

czeljaik vannak. Ezert megbizta Propst szekely huszar-fohadnagyot,

ki tokeletesen tud olahul, hogy a talalkozast el8keszftse.

Schultz november h6 I r-en a lazadok altal feldult

Krak6 megrnentesere sietett, de elkesve erkezett oda. Masnap,

ra-en, ertekezett a Tibor es Krak6 kozotti sz818hegyeken

megtelepedett Iazadok kapitanyaival, Kloska Juonnal es

Hora Juonnal, a Hora Ursz fiaval. Beszelgeteskczben figyelmeztette

oket, hogy tetteik utan inkabb rab16knak, gyilkosoknak

kellene 8ket tartani, mintsem 0 felsege hii alattvaloinak,

mire a vezerek kijelentek, hogy az ilyenek mind

az 0 tudtuk nelkul s akaratuk ellenere tortentek meg; ok

mindriyajan tisztesseges emberek, tolvaj kozottiik nines.

Atvette azutan t810k az ismert bekepontokat s folsz6litotta

oket, hogy faluikba terjenek vissza, a fegyvereket leteve,

bekessegesen viseljek magukat, mert csak igy lehet kilcitasuk

arra, hogy felteteleik teljesittetni fognak. A vezerek ezt megigertek,

sot a taboruk elott hordoztatni szokott keresztre meg

is eskiidtek; Schultz annak jeleul, hogy eskujoket elfogadta,

maga is megcs6kolta a keresztet, igerve, hogy a valaszt legkesobben

ro-en fogja nekik Topanfalvan atadni. Kloska

elvalasuk elott meg azzal fenyegetozott, hogy ha ezen iigy

gyorsan s az 0 kivanatuk szerint nem fog elinteztetni, akkor

egesz rettenetessegokben fognak fellepni, eddigi eljarasuk

meg mindig nagyon kimeletes volt.

Ime egy katona, a ki politikai missi6ra vallalkozik, a

ki karddal kezeben, m6dokat keres, mint lehetne a verontast

kikerulni, saki annyira naiv, hogy nem csak elhiszi a Iua·

d6knak, hogy ok nem gyujtogat6k es gyilkosok, s bogy

A hunyadmegyei lorl. ~s rell. ,'no ~vkony\'e.

66 KUN . R6BERT .

eddigi fellepesuk nagyon kirneletes volt, de' ezt meg hivata-.

los jelenteseben is felemHti.

A hadparancsnoksag nov. Is-en a Guberniumhoz attette

a Schultz jelenteset a lazadok bekefolteteleivel egyiitt, azon

ajanlattal, hogy a tovabbi verengzeseknek a kivansagok

Ieheto teljesitesevel lehetne, ~ot kellene veget vetni. A Schultz

nak beterjesztett bekefoltetelek tudvalevoleg .a kovetkezok .

hogy a jobbagysag a161 folszabadittassanak : a katonak koze

besoroztassanak s azon elitelt olahok szabadon bocsattassanak,

kik a galdi bortonben fogva tarta tnak. Ezen bekepontokt61

Ienyegesen kiilomboznek azok, melyeket a zarandi

Iazadok Hunyadmegye rendei ele terjesztettek, s melyeket

itt felsorolni szinten nem lesz erdek nelkuli . I. hogy a nemes

varmegye minden possessoratusaival a kereszt ala eskudjek

(t. i. olah vallasra terjen) minden magzatjaival egyiitt;

2. hogy nernesseg tobbet ne legyen, hanem a ki hol kaphat

kiralyi szolgalatot, abbol eljen : 3. hogy a nemes possessorok

a nemesi joszagbol labukat vegkepen kihuzzak : 4. hogy epen

olyan adofizetok legyenek, mint a kozcontribuens nepek ,

5,. bogy a nemesi foldek a koznepek kozott felseges csasza-,

runk parancsolatja szerint felosztassanak.

A Gubernium november ro-an kelt valaszaban hibaztatja

a Schultz eljarasat, rnert nem melto, es legkarosabb

kovetkezmenyu a kozrend ellen fegyverkezett lazadokkal

addig alkudozasba bocsatkozni , mig fegyvereiket le nem

tettek. A kivanatok I. es 2. pontja torveny altal leven szabalyozva,

ebben a Guberniurn sernmit sem tehet : a foglyok

szabadonbocsatasa 0 felsege kegyelmetol fiigg; a tisztvise-

18k visszaeleserol szolo panaszok julius I7-en a Guberniumt61

megvizsgalva, 0 felsege ele terjesztettek, azota pedig

ujabb panaszok nem merultek fel. Ugyancsak a Gubernium

nov. a r-ki kelettel ertesiti a hadparancsnoksagot, hOgy' a

lazadok akar b6dolnak meg, akar nern, 'semmi kirneletben

nem 'reszesitendok, mig I. minden eirablott holmit vissza

nem adnak, 2. fegyvereiket Ie nem 'teszik; 3. az izgatokat

ki nem adjak, s 4. kozsegenkent kezeseket nem allitanak.

A hadparancsnoksag a jelentest nov. re-an a.. becsi

fobaditanacsnak terjesztette fel az idokozben megerkezett

ADALEKOK A HORA-LAZADA'S TORTENE'fEHEZ.

guberniumi valaszszal egyiitt. E folterjesztesben kiemeltetik,

hogy a lazadok Schultznak tett igeretokhozhfven, csakugyan

·v.isszatertek faluikba : Hatszeg es Hunyad videke Karp al-

-ezredes tapintatos eljarasa kovetkezteben egeszen Iecsonde-

'stilt; a hatarorok mindeniitt megbfzhat6k; a marosmenti

kozsegeket Otth alezredes csillapitotta Ie; a nyugalom teljesen

visszateroben van, ekkent tehat, s ezzel vegz8dik a.

felterjesztes, mint az eredmeny mutatja, helyesnek es czel-

-szerunek bizonyult be a hadparancsnoksag bekelteto eljarasa.

Pfefferkorn tabornok november 16-r61 jelenti a f8badparancsnoksagnak,

bogy az enyed-, torda- es kolozsvarvideki,

ugyszinten a bunyadmegyei nemesseg fegyverkezik s

.a parasztsag' .elnyornasara csoportosul : nevezetesen Hunyadmegyeben

hr. Bornemissza foispan jelentese szerint. a folkelt

nernesek szama mintegy 400; felni lehet, hogy a paraszt-

Iazadasbol nernesi folkeles lesz. A hadparancsnoksag e jelentes

folyran kerdest intez a fokormanyszekhez, vajjon a nemesseg

folfegyverzese elrendeltetett-e, kifejezest adva egyutral

abbeli aggodalmanak, bogy ebbol konnyen nemesi

folkeles szarrnazhatik. A fokormanyszek nov. 18-rol azt

valaszolja, bogy a' nemesseg folfegyverzese nem rendeltetett

ugyan ,el, de ha ez megis itt-ott megtortent, egyaltalan nin-

-csen ok a nernesseg fellazadasatol tartani, mert az nagyon

termeszetes, hogy a nernesseg. eletenek es vagyonanak biztositasa

vegett fegyverhez nyu 1 es csoportosul, miutan .a

.tavolabbi helyeken elhelyezett katonasag . a megtamadottaknak

a rossz utak miatt idejekoran segelyt nyujtani' nem

kepes. Ugyancsak a fokorrnanyszek nov. a r-iki kelettel

·ertesiti a hadpara-ncsneksagot.' hogy a lazadok akar h6d.olnak

meg, akar' nern,' semmi kirneletben sem reszesitendok

mindaddig, mig' a) minden elrabolt holmit vissza nem adnak,

b) fegyvereiket Ie nem teszik, c) az izgat6kat.·ki nem

.adjak' es d) kozsegenkint kezeseket nem alHtanak. Schultz

.azonkozben a lazadoknak Krak6ban ,tett igeretehez .kepest

nov •. '19-:en .Abrudbanyara erkezett, :s .nov, 2 r-en talalkozott

-is .Topanfalvan. Horaval , Kloskaval s az ottani kozsegek

-te181jar6ival, de ezen rnasodik bekeltetesi kiserlete is megs·

08 KUN R6RERT.

hiusult, miutan a lazadoktol fegyvereiknek es vezereiknek:

kiadatasat kivanta.

Bruckenthal Mihaly Szaszsebesen nov. 22-rol jelenti a;

fokormanyszeknek, hogy a Zarandban kitort zavargasok okanak

kipuhatolasara s a kedelyek leheto Iecsendesitesere altala

kikuldott Molnar Janos szemorvost61 ertesult, hogy Braden

tizenkilencz nemesi no es gyermek van a lazadok kezei kozt ;

ezen foglyoknak haladektalan megrnentese annal szuksegesebb,

mert attol lehet felni, hogy a lazadok ellen foganatositand6

erelyes fellepes ezeket az artatlanok legyilkolasara

fogna birni. Ugyancsak aa-rol Pfefferkorn is feltsrjeszti Schultz

jelenteset a bekekiserletek rneghiusultarol, s azt kerdi a hadparancsnoksagtol,

hogy hat meg most sem szabad-e a lazadokat

erelyesen megtarnadni, kikkel tobbe alkudozni nem Iehet;

s kik csak fegyverrel kenyszerithetok engedelrnessegre. Mellekelve

felterjeszti Richard kapitany jelenteset, mely szerint

a felkelok egy csapata . Boicza, Nagy-Ag es Csertes ellen.

indult volna meg; Boiczan van ugyan egy kaplar 12 ember-·

reI,' de a tobbi helyen nines orseg. Meghagyatott ermelfogva

Stojanics ornagynak, hogy kello szarnu gyalog- es lovas csapatokat

kuldjon Bradra, azon utasitassal, hogy a nevezett

banyahelyeket esetleges tarnadasok ellen megvedjek, s hogy

a Deva es Halmagy kozotti kozlekedest nyitva tartsak. De-

Stojanics nem tett eleget ezen rendeletnek; nem gondosko-dott

a banyahelyek vedelrnerol, mert Bukovai banyatiszt

Boiczan nov. 29. siirgo~en ker katonai fedezetet, mert a vi-deken

naponkint tobb es tobb eleguletlen gyiil ossze, s eket,.

t. i. a banyaszokat hallalal fenyegetik; de a kozlekedest sem

tartotta nyitva: Klestinszky alezredes nov. 27 -en leveleket

akart Devarol Bradra kiildeni Stojanicshoz; egy kaplart es.

negy huszart inditott utnak, kik Valisoraig el is jutottak, de itt

a lazadok egy csoportja, mely epen akkor gyujtotta fel a.

korcsmat, utjokat AlIta vasvillakkal, ugy, bogy kenytelenek

voltak visszaterni, s ugyanaznap este I I 6rakor visszakapta.

Klestinszky Devan sajat leveleit. Szevesztrenyi Mihaly nagyhalmagyi

harminczados hivatalosan utazva Devara, Braden a

lazadok altal elfogatott s bezaratott az ot kisero katonakkal

egyiitt, .es csak a popak kozvetitesere bocsattatott szabadon,

az oroknek fizetendo 6 frt 45 p. kr. valtsagdfj lefizetese mellette

Stojanies nov. 28-an este nyomult Halmagy fellU Bradra : a

felkeloket Kristyor fele nyomta, hoi hallomas szerint mintegy

'9000 f6lkelo lett volna osszpontositva, az elfogott nemes

asszonyokat es katonakat, kik masnap voltak kivegzendok,

megszabaditotta. Richard kapitanynak Zalathnan nov. 29-en

kelt jelentese szerint a lazadok negy f8e~oportban va~k

-osszpontosl tva, de ugy, hogy egyrnast kolcsonosen tamogathassak

....\.. Mamaligan-volgyben vannak a ponoriak es a remeteiek;

a rnasodik esapat van Offenbanyan, Lupsan es a

korulfekvo kozsegekben , a harmadik csapat Albak koriil

van megszallva, ennel van H6ra; vegre Zarandban, Krisan

-Gyorgy Mihel yen videken van csaparaval, bogy az AbJ;'Udbanya

fele torekvo Kloska Juonnal egyesuljcn. Ezeket esak

.egyiittesen minden oldalrol es jelentekeny haderdvel lebet

·/askell megtamadni , kulonosen agyukra volna nagy sziikseg.

Ezen minden oldalrol actiot surgeto folterjesztesek, a

legmagasabb csaszari rendeletek, s vegiil a bekeltetesi kiserletek

meghiusulta a hadparancsnoksagot is eddigi rendsze-

.renek elhagyasara birta, Nov. 29-rOl keltezve Pfefferkorn

tabornoknak kovetkezo rendelelet kiildetett: 41Utasitom tabornok

urat, hogy az osszes rendelkezesre all6 esapatokkal haladektalanul

elonyomuljon s az iigyet a legmagasabb paranes

-ertelmeben a leheto leggyorsabban fejezze be, nehogy 0 felsege

kesedelrnezessel vadolhassa a katonasagot, A folkelt

nernessegnek fegyvert es loszert adni nem szabad; minden

·ez iranti kerveny egyszeruen visszautasitando .•

E rendeletre komo1yan megindult a hajto-vadaszat a

havasi volgyeikben osszpontosult lazadok ellen; az eredmeny

nem lehetett ketes : alig harom het alatt az egesznek vege

Ion; a fekvesztett szenvedely a szuronyok Iattara lecsendesiilt,

a nemesi joszagok folott osztozc, mindenkit olah vallasra

keresztelo,: -vermes remenyu es veres kezu bosok egyszerre

isrnet csendes, jarnbor alattvalokka lettek; a kik meg nov.

z r-en Schultznak felteteleket akartak szabni, fegyvereiket

letenni vonakodtak, s .melloket verve fonnen hangoztattak,

hogy ok nem lazadok, kozttik. izgat6, vezer nines" ok mind-

,.nyajan - onszantukbol keltek fel; .azok most terdre hullva,

iO

KUN R6BERT.

mint mennyei aldast fogadtak a csaszari 'kegyelmet, megneveztek

a.f8 bujtogat6kat, kezrekerltesuknel segedkeztek. A kics].

szikrabol, melyet kezdetben elnyomni elrnulasztottak,' nagy

tiiz lett, s ezt most mar nagy aldozatokkal, nagy erofeszi-.

tessel lebetett csak eloltani. ,-:

A lazadok, mint fonebb emlitem, november vegevel

negy kulon taborban akkent voltak elhelyezkedve, hogy egy-·

mast kolcsonosen tamogathattak : magas hegyektol koriilzart

s igy nehezen hozzaferhetd .volgykatlanokba huz6dtak, hot

csak jelentekeny haderovel volt tanacsos rajuk titni. Ha

hozzaveszszuk, hogy Zarandnak es Also-Fehermegyenek azon

videkei, melyeken a lazadok allast foglaltak, meg napjainkban

is jarhatlanok, hogy a katonasagnak telviz idejen keno szallas

es elelrnezes hianyaban kelle itt operalnia, el kell ismerniink,

bogy a csaszari hadsereg nem konnyu munkat vegzetr

akkor, midon a Hora-lazadast elnyomta s a fobb czinkosokat

kezre keritette, a mely nehez, sanyaru munkatol azonban

megkimeli vala magat, ha kezdetben mindjart a kello erelylyel

es tapintattal lep fel, s nem pazarolja el a kedvez8 alkalmat

czeltalan alkudozasokkal, felrendszabalyokkal s a lazadoknak

alhumanismusbol eredo oktalan kirnelesevel. Nem habozom.

kimondani, hogy ezen eljaras felelossegenek sulya es terhe

egeszen Preiss tabomokot, a nagy-szebeni hadparancsnokot

sujtja. 6 felsege felrevezetett alattval6inak leheto kimelese

volt azon rogeszrne, melyhez Preiss a legnagyobb sztvossaggal

ragaszkodott; ennek aldozta fel a magyar nernesseg eletes

vagyonbiztonsagat, ennek Aldozta fel sajat allasat, ennek

aldozta fel sajat hadsereget. Hogy a tisztek a hadparancsnok

intentioi szerint jartak eI, az nagyon terrneszetes, ez a subordinatio

kovetkezrnenye, a mint annak kovetkezrnenye volt

az is, hogy ugyanazon tisztek, kik szerintunk vetkes rnulasztast

kovettek el, midon a helyett, hogy a lazadast elnyomtak

volna, annak csak szemleloi voltak, a drama utols6 felvonasaban,

a szigorubb rendeletek vetele utan mint igazi katonak

h~pnek fel; Kray, Stojanics, Richard, Csepi, sot maga Schultz.

is dicseretre melt6 buzgalmat fejtenek ki, de azert, habar a

mozgalmat el is fojtjak, a f6izgat6kat kszre is keritik, a kezdet

mulasztasait es hibait meg sem tehetik jova, nem enyesz-

ADALEKOK A H6RA-LAzADAS TORTENETEHEZ. 71

.tethetik el a nyornort es 'Inseget, 'nem adhatjak vissza az

eletrek a meggyilkoltakat, mert a nemesi curiak egnek meredezc

puszta romjai, a kegyetlenul leolteknek folhantolatlan

sirjai. mind ezen mulasztasoknak, ezen hibaknak szomorti

kov etkezmenyei. -

A szebeni hadparancsnoksag, mint Iattuk fonnebb, nov.

29-en adja ki azon rendeletet, melyben a Jazadas lehet8 gyors

es erelyes elnyomasat surgeti, Koppenzollem tabornok ennek

kovetkezteben azonnal meg is indftotta a f61kel8k korulza-

-rolasara kiszemelt csapatokat. A Iazadas szinteren voltak

deczember elejen : Stojanics Korosbanyan es Kray Braden,

.egyutt 700 emberrel; Schultz Abrudbanya videken 3 szazad-

.dal a Gyulai Ferencz ezredbol, 133 gyalog szekely hatarorrel

es 70 szekely huszarral , Richard kapitany Zalatnan 400 gyaloggal

s megfelelo szamu lovassaggal j neki volt ket agyUja

is; Petrasch 8rnagy Halrnagyon egy De Vins ezredbeli zasz16aljjal

, a kozbiztonsagi es futarszolgalatot teljesitettek az

egesz teruleten Toroczk6, Szaszsebes, Halmagy, Hatszeg es

V.-Hunyad vegaflornasokkal a Toskana huszarezred divisi6i.

A mtikodo csapatok tamogatasara elonyomult meg a Gyulai

Samuel ezredenek 3-ik zaszloalja, egy osztaly Eszterhazy, egy

osztaly Karolyi-huszar es ket osztaly Wiirtenberg-dragonyos

Haan ezredes parancsnoksaga alatt Temesvar videkerol; a

Gyulai Ferencz ezredenek ket zaszlcalja Kolozsvarrol, az

Orosz-ezrednek szinten ket zasz16alja Szaszsebesrol, Megjegyzendo,

hogy a hatarori szazadokban 40 ember, a tabori ezredek

szazadaiban pedig 7S ember volt.

Kray alezredes volt a Zarandban miikodo csapatok

f8parancsnoka; taboraban volt Nikitich Gedeon gorog nem

egyesult puspok, kinek feladata vala a lakossagot bekes

hazateresre, fegyvereinek s az elrablott joszagoknak kiadasara

birni. 1784. deczember s-en Stojanics KorosbanyA.r61

indult meg Ribitzen e~ Valye-Bradulujon at azon szandekkal,

bogy a Braden es Kristyoron at elonyomu16 Krayval a

Feher-Koros felsd V'olgyeben Miheleny falunal egyesiiljon.

A Iakossag, falvait elhagyva, szinten a Feher-KorOs fe1s6volgyeben

Mihelyen es Blezseny falvak kozt csopcrtosuk:

decz. 7-en erkezett Kray Mihelyenbe, 8-an en ugyanoda

KLTN ROHERT.

Stojanics; ezen nap on hirdette ki Nikitich a csaszari kegyelmet,

de a Krisan Gyorgy altal folizgatott torneg, melynek

szama 9000 emberre tetetik, hangosan tiltakozott, kovetelve

azon jogaik megadasat, melyekert fegyvert ragadtak; miutan

a bekes kiegyenlites itt sem sikerult, Kray tamadot fuvatott;

az itt vivott utkozet a lazadok szetveresevel vegzodott, kik

koziil elesett 252, fogsagba keriilt 600. Ezen erelyes fellepesnek

megvoltak kedvezo kovetkezrnenyei , a felrevezetetr

lakossag larva, hogy a dolog nem trefa, s hogy a katonasag

komolyan lep fel, lassankint hazatert, ugy, hogy deczernber

kozepen Stojanics jelentese szerint Zarand 92 kozsegebol 83

h6dolt volt meg. A blesenyi csata utan Kray Nikitich piispokkel

atrnent Also-Fehermegyebe, hoI ugyancsak deczember

8-an Schultz elfoglalta Rernetet sonnet tovabb nyornult

elore Ponor es Magos elfoglalasara,

Miutan e parasztlazadasnak csak Hunyadmegyet erdeklo

reszleteivel foglalkozom, ertekezesem keretet tullepnern, ha a

a fehermegyei kozsegek hodoltatasat ismertetnern : eleg legyen

annyit megjegyeznem, hogy az 1784- evi deczember ao-ikan

a rend mindeniitt helyreallittatott ; a katonasag a polgari

biztosokkal egyetemben a f8czinkosok kezrekeritesevel s a

rend tovabbi biztositasa val foglalkozott. E vegbol a lazongo

megyek teruleten jelentekeny csapatelhelyezesek tortentek.

Zarandban Halmagy es Korosbanya videken a De Vins ezred

egy zaszloalja 5 egy osztaly Karolyi-huszar , Braden a Gyulay

Sam. gyalogezred egy szazada : a zaszloalj tobbi szazadai

Bucsesden es Abrudbanyan. A Wiirtenberg-dragonyosok egyszakasza

Dobran, Maros-Ilyen, Hatszegen es V.-Hunyadon.

Hatra van meg H6ra es Kloska elfogatasanak reszleteit

rnegismertetnem ; ez elfogatasrol reszletesen ir Szilagyi

Ferencz is, de reszint mivel a Budapesti Szernleben megjelent

ertekezese nines ke1l8en elterjedve, reszint pedig mivel

a szebeni leveltarban eredetiben meglevo jelentesebol Kraynak

veszem ez ismertetest, nern tartom foloslegesnek azt e

helyiitt is felolvasni.

H6ra elfogatasarol az elsa jelentest Kray Abrudbanyar61

decz. 3I-rot keltezve kuldi Nagy-Szebenbe, IS ebben roviden

csak azt jelzi, hogy Hera es Kloska hetfon, deczember

ADALEKOK A HORA-LAZADAs TORTENETEHEZ. 73

27-en fogattak el. A rnasodik 1785. evi januar h6 r-en kelt

jelentes igy hangzik: ..Vonatkozassal tegnapi jelentesemre,

a lazadok ket vezerenek, Horanak es Kloskanak elfogatasat

illet81eg, elfogatasukat es tenyleg megtortent bekisertetesuket

rna megerosithetem, jelentve egyuttal, hogy a foglyokat

2 tiszt es 70 legeny fedezete alatt Zalathnan at .Gyula-Fehervarra

fogom rna kisertetni, .- Az elfogatasra kikiildott csapat

ok parancsnokai voltak Vajda f8hadnagy a z-ik szekely

ezredbol es a Toscana-huszarezred fohadnagya jeney. Nem

mulaszthatom el e ket tisztet ugy, mint· a kikiildott csapat

minden egyes legen yet szolgalati buzgalmukert es e rendkivuli

hidegben kiallott nelkulozeseikert a felso hatosag kivalo

kegyebe ajanlani, Azt rerneltem, hogy a foglyok vallomasab61

erdekes felfedezeseket fogok tenni, de ezek oly megatalkodott

gonosztev8k (eingewurzelte Bosewichter), hogy a legvilagosabb

tenyeket is eltagadjak es artatlansagukrol be..

szelnek.

Elfogatasuk deczember 27-en nappal torrent meg egy

odvas feny8fa alatt, melynek toveben nagy tiizet gyujtottak

volt. A frissen hullott h6 vezette embereimet az 0 nyomukra;

a kiallitott ort megteptek s 8t a vezerek tartozkodasi helyenek

megrnutatasara kenyszeritettek. Az erre vallalkozott j6erzelmii

parasztok heten voltak; ezek kozol negyen lofegyverrel

ellatva elore mentek, s kozeledve Horahoz, etto1 mint

j6 baratok fogadtattak, s kerdeztettek, vajjon vadaszni indultak-e?

Erre azt feleltek, hogy a katonak szamara kellene

valami vadat elejteniok, de semmit sern talaltak, kereses

kozben azonban egeszen atfaztak. Hora megengedte nekik,

hogy a tuz melle telepedjenek, mire kett8 H6ra, es kett8

Kloska melle tilt le. Beszelgetes kozben elmondtak, hogy az

-egesz videk tele van katonakkal, kiket e nehez idoben tartaniok

kell. Kloska intette oket a tiire1emre, igerve, hogy

nem sokara hatalommal fognak ok, a most menekii18 kapitanyok

nepok koze visszaterni, s akkor a katonakat mind

pokolba kergetik. Mid8n az elmaradt harorn paraszt is kozel

jott a ttizhoz, Mat yes Nutzul es Triff Stephan a Hora es

Kloska nyakara vetettek magukat s az ellentallokat tarsaik

segelyevel megkotoztek, mikozben H6ra egy csom6 irast

KUN R6BERT.

rantott ela kebelebol s azokat a langokba dobta. A foglyokat

egy· kozeli juhakolba vittek, s errol az erdot megszallva

tart6 katonakat ertesitettek, kik is a foglyokat atveven, minden

baj nelkul behoztak Abrudbanyara. H6ra es Kloska puskaval,

landzsaval, ut6bbi meg egy par pisztolylyal is fol volt

fegyverkezve. Irornanyaik nem voltak, penzt is csak Kloskanal

talaltak, mintegy hat forintot. A foglyok azt rnondjak,

hogy azert tart6zkodtak ily sokaig ezen a videken, mert

nemely kozsegektol penzt vartak, melylyel Becsbe akartak

menni a csaszarhoz. A csaszar a H6ra es Kloska fejere kituzott

dijat a parasztoknak kifizettette; azonkivul kaptak a

tisztek 50-50, az altisztek 5-5 s minden legeny 2 aranyat ,

.Melczer erdesz, ki a parasztokat a vallalatra rabeszelte, szinten

megfelelo jutalomban reszesult.

Krisan Gyorgy zarandi kapitany a kerpenyesi p6pa es

tarsai altal 1785. januar h6 vegen fogatott el; ezek is megkaptak

a Krisan fejere kittizott 300 aranyat. - Krisan a

halalos itelet vegrehajtasat ongyilkossag altal kikerulte, mig

Hora es Kloska 1785. februar 28-an Gyula-Fehervaron kerekbe

torettek.

. ,

SYL-·v6LG~:·S BENEPESITESE,

VALAMINT ANNAK EGYEB TORTENETEI.·

. ' .'

Dr. SOLYOM-FEKETE FERENcz-tol.

. Hunyad-varrnegyenek egyik legerdekesebb, termeszeti

szepsegek- es terrneszeti kincsekben egyik Ieggazdagabb resze

a Syl-volgy. Ennek emporialis helye, mintegy ..amerikai medon

varazsutesre folepult, jelentekenynye valt Petrozseny-telepnek

vagyunk szivelyesen meghivott, meg szivelyesebben

fogadott vendegei, Illik tehat tarsulatunkhoz, hogy e helyen

rna e belynek es kornyekenek torteneti adataival foglalkozzunk.

Itt a termeszet, az Alkoto kezei oriasi betiikkel Irtak

meg min dent. 6riasi betukkel mutatjak, hogy hol vannak a

pornpas tajak, vadregenyes volgyeletek moraj16 kristalypatakjaikkal

es szaz- meg szazfelol csorgedezo forras-ereikkel.

Itt a berczeknek felhokbe nyulo kopar csucsait saskeselyiik

ropkodik korul , azok gerinczei s gorgetegei kozt diszlo

ritka novenyzetet pedig zergek falatozzak, Meg lejebb a

nagyszeru oldalokon, a hatalmas bordakon buja havasi pazsitot

legelesznek a juhok, szarvasmarhak es a tatarfaj-lonak

typusat tan leghivebben megorzott syli lovak ezrei, legelesznek

addig, mig oket a rovid nyar vege le nem uzi a lakott

helyek kozelebe,

A havasi illatos ftivli legeloket itt-ott szegelyezik, masutt

a lejtokon lefele kovetik a fenyves erdok, melyeket a zakatolo

fureszmalmok mindjobban kezdenek gyerlteni 5 letarolni.

De mindezen folszfni kincseknel es termeszeti adomanyoknal

becsesebb, nagyobb hordereju az, mit a Syl-volgyben

a fold gyomra rejt, avagy csak foluletesen takargat.

Dr SOLYOM-FEKETE FERENCZ.

,

Ertem a jelenkor muvelodesi eletenek, kifejlett iparanak

egyik eme18 szarnyat - a koszenet, J6kai M6r nagy ironk

«fekete gyemants-jat. S habar ezen terrneszeti nagy kincset

hihetetlen mennyisegben es vastag retegekben halrnozta fol

itt az Alkot6nak keze , s mindeniitt isrnet orias betukkel

jelezte annak fekhelyeit: a termeszeti nagysag mellett eltorpiilo

ember - eleg csudalatos m6don - csak a legut6bbi

evtizedek alatt jott rea, hogy mivel bir e nagyszeru volgy

·es hegykatlan gyomraban. Csak a legut6bbi evtizedek alatt

vette kezdetet a sylvolgyi koszen kibanyaszasa, gyors lendiiletnek

indulva s a val'lalkozok, a rnunkasok tomegeit

-edesgetve e helyre.

Az oskorban, de mindenesetre a rornai hoditast kozvetlentil

megelozo vagy azzal osszeeso idoszakban a rnostani

Magyar-Syl egyik mellekpataka, a Kis-Syl (Zsijecz) menten,

.az ernberiseg valamely osrneretlen egyedei egeszen mas nernu

banyaszkodast folytattak. Bizonyos melysegben, a gorgeteg

koreteg' es a talajreteg koze feszkelve vekonyan terul ott el

egy sajatsagos zoldes malladek, helyesebben iszap, melyben

arany szemcsek rejlenek. E szerncsek meg nyerhetese czeljab61

ama banyaszkodok kutszerii aknakat astak es ugy hoz-

"tak napfenyre az ernlitett iszapot, hogy belole az aranyat

kimoshassak .. Nem egy helyen atfurtak a szenreteget is. De

«ignoti nulla cupido. vagyis a rajok nezve meg ismeretlen

haszrni koszenet nem bantottak.

Nagyon nyomorusagos eletet folytathattak ama banyaszkodok,

mert mtikodesok helyen valosagos letelepules nyomai

nem maradtak. Azonban e banyaszkodas az egyediili biztos

torteneti nyom a legregibb idokre nezve. Hogy a Syl-volgy

nernely helyein elvetve egy-egy gorog vagy r6mai rez-, ezustes

arany penzdarab bukk an ele, ez kevesbbe ketsegtelen adat,

mert azon penzdarabok sokfelekep es kesobb is keriilhettek

oda.

Epen .igy nem biztos adat a Boli-hegycsucson Ievo s

.negyszogU faragott kovekbol emelt epitmeny, Vajjon ezt nem

kesobb emeltek-e a mashonnan oda hordott kesz kovekbol?

ki tudna megmondani. Kulonben e targygyal szepen foglalkozott

.tarsulati Evkonyvunk III. koteteben Teglas Gabor tisz-

telt tagtarsunk. (IA Boli-hegy Petrozseny mellett» czimil

ertekezese ben.

Fonnebbiekben kimeritettem mindazt, mit a Syl-volgyro)

az 8s- es o-korbol most meg tudunk. Hiaba kerdezgetjuk

Herodotot, Strabot, Ptolomeeust, Pomponius Melat, Pliniust

stb. Meg geographiai adatokat sem kapunk. Mi tobb, a Syl

,

folyoval sem joviink amaz okori authorokb61 tisztaba. Ugy

latszik, e foly6 nevet az avarok maguk, vagy - mint neme-·

lyeknek jobban tetszik - az avar uralorn idejeben e~ alatta

e10 szlav faju nep adhattak.

Mas alkalommal egy mas fololvasasomban Hunyad-·

megye helyneveirol szolva megernlekeztem arrol, bogy az

avarok gyiiriH s eroditett telepei a regi Pannonia s Dacia

lapalyain osszetoretven, lakosaik egy resze utols6 menhelyet

a mai Erdely es a hataros Kis-Olahorszag berczei, hegyszorosai

kozt keresbettek. HoI aztan oket a rokon magyar honfogla-

16k talaltak, kebelokre oleltek. Valoszinuleg e korban keletkezett

a Syl-6- Tanya telep es nev, mely Lepes Lorand

erdelyi alvajdanak egy 14 I 6-ban kelt engedely-okrnanyaban

(1.) meg elofordul. A nev minden ketelyen foliil helyezi,

bogy arna helyseg' a Sylban fekiidt. U gyanitt fekiidtek

es egyid8ben keletkezhettek az alabb meltatando okrnany

Murisowar es Kaprisowar helysegnevek, Ezek a var-szo jelentosegenel

fogva bizonynyal csak lakott helyekre vonatkozhattak

es honvedelrni jelentoseggel birhattak. jellernzo mindeniknel

az (16.)regi jelzonek elofordulasa, mit nagy valoszinusegge!

a honfogla16 magyarok adtak, ez altal akarvan kitiintetni azt;

hogy azon - minden bizonynyal vedelrni czelbol kesztilt

foldhanyasokat es igy erodltett vagyis var - helyeket mar

ott talaltak, Ezek a Vulkan-szoros ket oldalan fekudtek ;

kovetkeztetve abbol, hogy a mostani olah betelepiiltek ott

ket patakocskara ruhaztak az eltorzitott .Marisora» es «Kap-·

,

risora» nevet. Elpusztultak-e ezek meg az Arpad-kiralyok

korszakaban, es mint lakatlanna lett puszta foldteruletek

elnevezese maradtak meg sokaig ] Erre a foltevesre jogositnak

az oklevelek.

Az egesz avar es magyar korszakb61 Ie a vegyes hazakb61

eredt uralkodokig nem talaltam eddig egyeb adatot,

Dr S6LYOM-FEKETE FERENCZ.

mint ama helyneveket. Be volt tehat nepesltve egyes pontokon

a Syl-volgy, de az avar es magyar elem altal - vedelrni

tekintetekb81. Ut6bb ama nepesseg az erc>d£tett helyekkel

-egyutt elpusztult, az egesz volgy ismet rengeteg'ekke, lege18es

kaszalo helyekke valtozott, Miben ismet kezzel foghat6

czafolata rej1ik a roman historizalok arnaz all£tas-anak: mintha

Hatszeg videken a rornai gyarmatosok maradvan yai a hozzaferhetetlenebb

helyeken magukat fontartottak 'es csak elke-

-setten ereszkedtek volna le a terseg'ekre. Hiszen e rejtozkodesre

jobb hely kirialkozott-e, mint a tulajdonkepeni Syl-volgy?

Es mit latunk rnegis ? - II. Ulaszlo kiraly Budan 1493.

-evben uj adomanylevelet alHt ki malomvizi Kendeffy Mihaly

javara, melyben nevezettet mintegy rnegerosfti a Syl-volgynek

mint Malomviz-birtok tartozaridosag'ariak birtoklasaban,

Az okrnany ezen egesz teriiletet llgy irja Ie, hogy .azon idoben

lakott voltarol sz6 sem lehet. Ugyanis ezt nyiltan mondja

.az ernlitett Uj adornanylevel (2.), tovabba a beigtatas megtortente

utan a gyula-fehervari kaptalan jelentese. (3·)

Megtanuljuk tehat ez okrnanyokbol, hogy a mai egesz

syli jaras I493-ban Malornviz hatarahoz tartoz6 volt; es

hogy ott falvak nem lehettek, hanem az elpusztult lak6belyek

f6ntartott nevei alatt szantok, kaszalok stb. Megtanuljuk

azt is, hogy -a tiszta olahsaggal betelepiilt hatszegi teres

volgy nemes birtokosai s ~[obbagyai foglalasokat tett ek a

Sylban, -leginkabb pasztorkodasi czelokbol. Az ekkent elfog-

Ialt es hasznalatba vett teruletek aztan olah elrievezeseket

kaptak, milyen {a Pterela - a mai Petrilla, - Rotond, vagy

helyesebben Rotund, Male - a mai Maleja - s igy tovabb.

Hogy Ulaszlo uj adomanya az egesz Syl-volgyre le Nyakmezoig

(Kimpulujnyag) vonatkozott; es hogy ott a mar meg-

-esett foglalasokat maga az uj adornanyos ur Kendeffy Mihaly

is kenytelen volt elisrnerni, bekesen elttirni : mindezt bizonyftja

a gyula-fehervari kaptalannak a ,megtortent statutiorol

.es hatarjarasrol kiallitott 1501. evben kelt rnasik okrnanya.

(4.)

Ime, itt kezdodik a Syl-volgy ujabb, teljes alapossaggal

ismerheto tortenete. Itt kezdodik e jarasnak benepesitese

azon telepekkel, melyeket az idezett okmany a hatszeg-

t;YL~VOLGY s HENEPESiTESE. 79

videki nemessegnek es ernbereiknek Itel oda; s azonitelepekkel,

melyeket tovabba ugyanott a Kendeffy-csalad hozott letre.

A hatszeg'i teres volgyben levo falvak 'egyenkint rajt

kuldenek a hegyeleken at a Sylba. Csak a kozsegneveket

kell szernttgyre venniink, es napvilagos Iesz a benepesites.

Petrosz kuldi a petrozsenyieket, mi olahul epen annyi, mint

«petrosztak». Tovabba Livadiabol a Livazeny, Urikbol ~agy a

magyar Orokbcl az orokiek jonnek, olahul Urikany : Borbatbol

Borbatyeny stb.

Ellen ben a Kendeffyek bekes tulajdonaul rnegtartott

teriileteken e csalad egyes tagjait latjuk e korban faradozni

azon, hogy lakossagot plantaljanak oda. Legelso e nemii

kiserlet kevessal a statutio utan epen a Kendeffy Mihalye, ki

Ulaszl6 kiralytol 1504- evben engedelyt kap, hogy Olahorszagbot

- (f de partibus Transalpinis» 12 satoralja-cziganyt

telepithessen Ie.. Az oklevel (5.) egyuttal azt is bizonyitja,

hogy az ·oIa.hokkal betelepitett videkeken a kiralyt illeto

.otvened (Quinquagesima) tekintetebol uj telepiil8k bebozatalara

kulon kiralyi engedely kellett; mi a XVI. szazad vegeig

ervenyben allott.

A va16 lerontja a kepzeletit. A syli jaras nemely torzslakosan

eszlelheto nagy barnasag alig ha Italia napjatcl vette

eredetet.

U gyancsak a Kendeffy-fele syli birtokok benepesitese

korul, a csalad leveltsraban lev8 roppant sok u. n. jobbagyszerzo

contractuson' krvul, nemi szolgalatot tehet talan a

Fejer Gyorgynel (Cod. Diplom. X. I. 113 1.) olvashat6

okrnany. Ebben a Nagy-Szeben videki szaszok folsoroljak azon

tomerdek lopast, rablast, oldoklest stb., melyeket a szornszedos

olahok altal okozva szenvedtek, es melyekre nezve ez

utobbiak megbizott ernbereivel kiegyezkedtek, bekere leptek,

Az' olah megbizottak kozt egy - fajdalom - meg nem

nevezett varhoz tartozo «ex parte. castris jobbagy Pel.,,1 neven

fordul eU>.,Vajjon nem ennek valamely utoda vitt jobbagy ..·

teleptiloket magaval a nem messze \ eso syli Pterela-ra,

melynek aztan a vezeto Petril-rol Petrillava alakult at -a

neve?! - Hanem hat ez csak folteves : az' azonban teny,

bogy .Petrilla lakossaga a XVI. szazad elsa feleben mar

80 n.r SOLYOll·FEKETE FERENCZ.

annyira .folszaporodott, hogy rajt ereszthetett magabol Bihar-·

varmegyebe, hol Petrileny-t (a petrillaiok) alapftottak. De ez

nem tartozik jelen fololvasasom keretebe.

Habar H. Ulaszlo kiralynak font targyalt uj adomanyozasa

utani korszakokban a Syl tortenetei surubben jegyeztettek

fol, ezekkel most meg sem akarok foglalkozni. Csupan a

mege18zo korb61 emlitek fol meg egy jelentekeny esernenyt ..

.Azon hosok egyike, kikrol Hunyadi Janos 1447. evi

adornanyleveleben (6.) mint «rnajdnem legy8zhetetlen batrakrol,

hadjarataiban hu kiseroirol es fejenek nem egyizben

megmentoirol» magasztalva szol, rnor-dom ezen hosok egyike

Kendeffy Mik16s, Kendeffy Janosnak fia, a vulkani szorosnak

a torok betoro hadak elleni vedelmezesekor verevel aztatta

hazajanak es ebben sajat syl-volgyi dominiumainak folder.

Nem kisszeru utkozet lehetett az, melyben egy ily hos es

annyi fegyveres szolga folott rendelkezo four eletet is elveszte,

Mindarnellett ez utkozetrol eddig semmit sem tud hazai tor ..

tenetunk, Hogy ezutan tudni fog legalabb annyit, hogy megtortent

: azt Matyas kiraly altal 1462. evben Korosbanyan

kiallitott oklevelnek koszonhetjuk, melynek ide vago szavai :

ctEt ipse quoque Nicolaus (t. i. Kendeffy) in alpibus Walkan,

dum se viribus Turcorum opponeret, per hostium arm a

occubuit.s (7,)

E hosi vedelem 1447. es 1462. kozt tortenhetett, mert

Hunyadi Janos fontemlitett oklevele 1447-ben Kendeffy

l\Iik16sr6l mint eletben levorol ernlekezik.

OKIRATOK.

I.

LejJes Lordnd e1'delyz' alvalda I4I6. djJ1'tl 28-dn Devdrf}!

kellezve bizonylt.fa, nogy domsosz' kenez Musz'na eladOvd leven

dsszes j'avate, azokkal 1'okonail, Szotftszeda,it sib. e1'edmenytelenul

kZ:ndlla meg;' tendt j'ogdban all hat ba~kZ:nekts eladn': vagy zdlogba

vein':,

Nos Lorandus Lepes de Waraskezy viceuayuoda Transsilvanus,

Memorie commendamus, quod Nobilis vir Mwsyna

SYL-VOLGY S HENEPESi'rESE. tu

de Damsus .in nostri personaliter constitutus presenciam,

Johannem Mwsina dictum fratrem suum carnalem, ceterosque

fratres condiuisionales, vicinos et commetaneos suos vniuersos

coram nobis facie ad faciem repertos, cum vniuersis Suis

porcionibus possessionariis in possessionibus pogyenicha juxta

fluuium Charnasagh ac Damsos predicta,· Rekethye, Nyres,

Tothfalw, Sylotena, Oklos Ablew et Bwnylla vocatis, habitis,

earundemque pertinencys et vtilitatibus vniuersis, ipsum

concernentibus ad se in pignus recipiendas alliciauit allegando,

quod ipse predictas porciones suas possessionarias

in preallegatis possessionibus habitas, quibusdam suis necessitatibus

ad presens ipsum vrgentibus euitandis eo titulo, quo

ad ipsurn dinoscuntur pertinere ipsis suis fratribus ac vicinis

et commetaneis suis prenominatis ceterisque, easdem, in pignus

recipere volentibus, vellet impignorare. Si contradiccio

per eosdem sibi non obuiaret in hac parte aliqualis, vbi hys

allegatis prefatus Johannes ceterique fratres vicini et commetanei

eundem Mwsyna, coram nobis personaliter astantes ad

proposicionem seu allegacionem ipsius Mwsyna, nichil respondendo

tacuerint, predicteque possessionis impignoracioni ipsius

1\11 wsina nulli contradictores apparuerunt. In cuius rei testimonium

presentes literas nostras patentes eidem Mwsyna

duximus concedendas. Datum in Dewa feria Terci:a proxima

post festum beati Georgy martyris Anno Domini MmoCCCCmo

Sex todecimo.

(Eredetije hartyan. Pecset az okmany hatlapjara volt nyomva, de

elpusztult. Sajat gyujtemenyemben.) .

II. Uldszlo kt'rdly Buddn 1493. /anudr r8-dn malomznz»

Kendeffy Mt'hdlynak adomdnyozza a Mava'f'- is Oldk-

Syljolyo menten Pterela, Malee, Ratolld, MW'f'ylowa'f'es Nyakmeze»

nevi}, szanto-, kaszdlo- es legelohelyeket.

Nos Wladislaus Dei gracia Rex Hungarie et Bohemie

etc. Memorie commendamus Tenore presencium significantes

quibus expedit vniuersis, Quod nos tum ad nonnullorum fide

Hum nostrorum humilem Supplicacionem per eos nostre

A hunyadmegyei tort. ~s reg. tdrs. evkonyve. 6

vr SOLYOM·PEKETE PE1UtNCZ.

propterea factam Maiestati Tum vero consideratis fidelitate

et seruicys fidelis nostri Nobilis Michaelis Kendefy de Malomwyz

per eum im primus (igy) Sacre dicti Regni nostri hungarie

Corone deindeque maiestati nostre iuxta sue possibilitatis

exigenciam exhibitis impensis Agros prata atque feneta

et alias terras arabiles Pterela Malee Rathond ac Mwrylowar

et Nyakmezew vocatas in pertinencys possession is Malomwyz

predicte ac districtu de Haczak et Comitatu de hwnyad existentes

habitas, Quequidem prata atque terras quidam duo

fluuy Syl appellati interfluunt, In quorum pacifico dominio

idem Michael Kendefy progenitores suos ab antiquo persti

tisse seque persistere asserit eciam de presenti, Sirnulcurn

omni Jure nostro Regio si quod in eisdem nos quoque qualitercunque

haberemus, aut eedem nostrarn ex quibuscumque

causis vys modis et racionibus concernerent maiestatem ac

pariter cum cunctis suis vtilitatibus et pertinencys quibuslibet

videlicet pascuis Siluis Nemoribus Montibus vallibus

aquis Buvys piscinis piscaturis et earumdem aquarum decursibus

Et generaliter quorumlibet vtilitatum et pertinenciarum

suarum integritatibus quouis nominis vocabulo vocitatis sub

suis veris metis et Antiquis prernissis sic vtprefertur stantibus

et se -habentibus, Memorato Michael] Kendefy suisque

heredibus et posteritatibus vniuersis, Noue nostre doriacionis

titulo dedimus donauimus et contulimus Immo damus donamus

et conferimus Jure perpetuo et irreuocabiliter tenendas

possidendas pariter et habendas Saluo Jure alieno harum

nostrarum Vigore eOttestimonio literarum mediante. Quas in

formam nostri priuilegy redigifaciemus dum nobis in specie

fuerint reportate, Datum Bude in festo Beate Prisce virginis,

Anno Domini Millesimo Quadringentesimo Nonagesimo Tercio,

Regnorum nostrorum hungarie etc. Anno tercio Bohemie

vero vigesimo Secundo.

Ad Relacionem Reuerendj domini Luce Electi ecclesie

Chanadiensis, Thesaurary Regis.

: 0 nek

o balrol

(Ssoveg'alatt a voros viaszszal papirba nyomott nagy pecset, melyrajza

a papiron mar kivehetetlen. - Hatlapon : Rta folio viy

Anno I. 4· 9· J.

Eredetije nagy negyedretd hartyan, melynek als6 iires folhajtasa

j6 darabon leszakadt ~s elveszett. Kendeffy-csalad leveltarab6L)

SYL-VOLGY S BEN thtESfTisE. 8.J

J.

0'ulajehtrvar,' kdjtalan, meg pedir Losoncz,' Ldsz/J k,·,.

IdrTlOkmesleris belleki Drdgfy Berlalan erdltyt: vajddk altai

K%zsvdrtt I493. auguszlus 21-en kellezetl parancsra IJeirtalia

Kendeffy Milldlyl a SylIJan adtmldnyul kajolt foldek IJi,loledlJa.

A» iglattist Maczesdi Miklos regius Is Mdrton arckidiaco,J,US

azou tv,· decz, 14-en eszkozlik.

Capitulum Ecclesie Albensis Transsiluane, Omnibus Christifidelibus,

Presentibus et futuris, Presens Scriptum Inspecturis

Salutem in omnium Saluatore. Ad vniuersorum .notitiam

harum serie volumus peruenire, Quod nos literas Magnificorum

dominorum Ladislai de Lossoncz Thauernicorum

Regalium Magistri et Bartholomei Dragfy de Belthewk;

Wayuodarum Transsiluanorum Pot Siculorum Comitum, Introductorias

et Statutorias, Nobis Amicabiliter loquentes et

directas, bonore quo decuit recepimus in hec verba. Amicis

suis Reuerendis, Capitulo Eclesie Transsiluane, Ladislaus de

Lossoncz Thauernicorum Regalium Magister et Bartholomeus

Dragfy de Belthewk, Wayuode Transsiluani, et Siculorum

.Comites, Arniciciam paratam cum honore, Dicitur nobis in

persona Nobilis Michaelis Kendefy de Malomvyz, Quomodo

ipse in dominium Agrorum, pratorum atque fenetorum et

aliarum terrarum Arabilium Pterela Malee Rathond ac Mwrysowar

et Nyakrnezew vocatarum in pertynentys possessionis

Malornvyz predicte ac districtu de Hathzak et Comitatu de

Hwnyad existentium babitarum, quequidem prata atque

terras, quidam diluxio fluuy Syl apellati interfluit et Juris

Regy in eisdern habiti ipsum exponentem, Noue Regie donationis

titulo concernerent, legittime vellet introire, Super

quo vestram Amiciciam presentibus petimus diligenter, quatenus

vestrum mittatis hominem pro testimonio fidedignum,

.Quo presente, Johannes de Clopothiwa, vel Petrus de eadem,

siue Nicolaus de Maczesd aut Martinus de Warhel, AIys

.absentibus, homo noster, Ad facies dictorum Agrorum pratorum

fenetorum atque terrarum Arabilium prescriptorum

vicinis et cornmetaneis eorundem et earundem vniuersis inibi

legittime conuocatis et presentibus accedendo, Introducat

Dr SOLYOlf-FEKETE FERENCl.

prefatum Michaelern Kendefy, in dominium eorundem et

earundem, Statuatque easdem et eadem, Eidem Michaeli Kendefy

exponenti, premisso Regie donationis titulo sibi incumbente

perpetuo possidenda, Si non fuerit contradictum,

Contradictores vero si qui fuerint, Euocet eosdem contra

annotatum exponentem ad terminum competentem, nostram

in presentiarn, Rationern contradietionis eorum reddituros,

Et post hee huiusmodi Introductionis et Statutionis seriem vt

fuerit expedienda, Nobis suomodo rescribatis, Datum in CoIoswar

feria quarta proxima post festum Sancti Regis Stephani,

Anno domini Millesirno Quadringentesimo Nonagesimo

tertia, Nos igitur Amicabilibus petitionibus eorundem domi-·

norum Wayuodarum annuentes, vnacum prefato Nieolao de

Maczesd, homine ipsorum Wayuodali, nostrum hominem,

videlicet discretum Nieolaum presbiterum Capellanum venerabilis

domini Martini Arehidiaconi Albensis necnon soeyet

eori Canonici fratris nostri, Ad prernissam Introductionem

et Statutionem faciendam, nostro pro testimonio, transrnisimus

fidedignum Qui tandem exinde Ad nos reuersi, consona

voce nobis retulerunt Eomodo, Quomodo ipsi Sabbato proximo

post festurn Beate Lucie virgin is et martyris nunc'

preteritum, Ad facies prescriptorum Agrorum pratorum fenetorum

et terrarum Arabilium, in pertinentys dicte possessionis.

Malornwyz, Comitatuque et districtu in predictis existentium

et adiacentium, Eorum videlicet, et earum, que et quas

pretacti fluuy Syl vocati interfluit, vicinis et commetaneis

eorumdem et earundern puta Johanne de Clopothywa, Rwz

de Zallas, Bogdan de eadem et Martino de Warhel, alysque

pluribus' Nobilibus et Ignobilibus Comitatus et districtus.

predictorum, inibi legittime conuocatis et presentibus accedendo,

Idem homo Wayuodalis, presente dicto nostro testi-·

monio, Introduxisset prefatum Michaelem Kendefy de Malomwyz,

in dominium eorundem et earundem, ac dicti Juris

Regy in eisdem habiti, Statuissetque et commisisset eadem

et easdem ac Idem, Eidem, prernisso noue Regie donationistitulo,

sibi incumbente, perpetuo possidenda, nullo penitus.

contradictore apparente, diebus legittimis et sufficientibus in

faciebus eorundem et earundem moram faciendo, In cuius rei

SYL VOLGY S HENEPESfTESE. 8S

memoriam firmitatemque perpetuam, presentes litteras no-

.stras priuilegiales, pendentis et Autentici Sigilli nostri rnunimine

roboratas, Eidem Michaeli Kendefy, Jurium suorum ad

-cautelam duximus concedendas, communi Justitia suadente,

Datum Sextodecimo die diei Instroductionis et Statutionis

prenotatarum, Anno domini supradicto, Venerabilibus dominis

Mathia preposito, Johanne Cantore Michaele Custode ac

.Johanne Decano alysque con Canonicis eiusdem Eeelesie

nostre salubriter existentibus et deuote.

(A meggyszln es sotet ibolyaszin sodrott zsindrrol a pecset leszakadt

es elveszett.

Eredetije bartyan, nyilt alakban. Kendeffy-csalad leveltaraban.]

4

Peter, bazini es szt-gyorgyt: grtif, orszagbtro s erde!;,i va/-

.ddnak Szekely (11I'aros) Vdsarhelyen I50I . .febr. o-dn a gyulajehervdri

kdptalanhoz t1ztezett beigtatdsi parancsa. A kaptalan

/elentese, nuly szerint Bo/esd£ Laszlo va.Jiiaz·es Mihaly kdpldn

kz"kttldottek aZ011-evi dpril ho ro-dn a Sylban megjelenven, Kendeffy

llf'llzdlyt statualni akartdk; azonban a hdlszeg-vtiiek':

nemesseg' felenvolt tag/at" a kerdeses teruletekhez .Jogokat .J"elentettek

be. E1nlltett nemesseg' is Kendeffy M£hdly kozt ott a nelysz{nbz

bekeegyezmeny fotl letre. Mtnek kovetkezteben a Kende.ffynek

maradt /oszdg1'eszek hatdroltatnak; es csak ezekbe i'gtattatik be.

Capitulum Ecclesie Albensis Transsiluane, Omnibus

·christifidelibus, Presentibus et Futuris, Pres ens Scriptum

inspecturis, Salutem in omnium saluatore, Ad vniuersorum

noticiam Harum serie volurnus peruenire, Quod Nos Iitteras

Magnifici domini Comitis Petri, Comitis de Sancto Georgio

-et de Bozyn, Judicis curie Serenissimi principis domini

Wladislai dei gracia Regis Hungarie et Bohemie etc. neenon

Wayuode Transsiluani et Comitis Siculorum, Introductorias

et Statutorias, Nobis, Amicabiliter loquentes et direetas,

Ea, qua decuit Reuerencia, Recepimus in bee verba, Amicis

suis Reuerendis , Capitulo Eclesie Albensis Transsiluane,

-Comes Petrus, Comes de Sancto Georgie et de Bozyn Judex

-Curie Serenissimi principis domini Wladislai, dei graeia Regis

86 .Dr S6LYOM.FEKETE FERENCZ.

Hungarie et Bohemie etc. neenon Wayuoda Transsiluanus,

et Comes Siculorum, Amiciciam paratam cum Honore, Dici-

'tur Nobis in persona Egregy Michaelis Kendeffy de Malomwyz,

Quomodo ipse, In dominium Agrorum Pratorum atque

Fenetorum et aliarum terrarum Arabilium Pterela Malee,.

Ratond ac Mwrysowar et Nyakmezew vocatorum, in pertinencys

possessionis Malornwyz predicte Ac districtu de Haczak

et Comitatu Hwnyadiensi existencium habitarum, ipsum

exponentem, noue Regie donacionis ac Juris Regy, in Eisdem,

habiti, titulo, concernencium, legittime vellet introire;

Super quo vestram Amiciciam, presentibus petimus diligenter,

quatenus, vestrum mittatis hominem pro testimonio fidedignurn,

guo presente, Ladislaus de Boyesd, Aut Valentinus

Gewse de Losad, vel Barnabas, sin Elias de eadem, seu

Bartholomeus de Iklod, sin Stephanus de prefata Losad;

siue Franciscus de Alpesthes neve Georgius filius eiusdem,

.A.1ysabsentibus, homo noster, Ad facies dictorum Agrorum

pratorum ac fenetorum et aliarum terrarum Arabilium Pterela

Malee Ratond ac Mwrysowar et Nyakmezew, vicinis et commetaneis

eorundem et earundem vniuersis inibi legittime conuocatis

et presentibus accedendo, Introducat prefatum exponentem;

in dominium eorundem et earundem, Statuatque eosdem et

easdem Eidem exponenti, Simulcum cunctis eorundem et

earundem vtilitatibus et pertinencys quibuslibet, prernisse

noue donacionis Regie ac Juris Regy titulo, perpetuo possidendos,

Si non fuerit contradicturn. Contradictores vero si

qui fuerint, Euocet eosdem, contra annotatum exponentem,

ad terminum competentem, nostram in presenciam, Racio-nem

contradictionis eorum reddituros Et posthec huiusmodi

Introductionis et Statutionis seriem, cum contradictorum et

Euocatorum, si qui fuerint, vicinorumque et eommetaneorum,

qui premisse Statucioni intererunt nominibus, terminoque

assignato, vt fuerit expedienda, Nobis, suomodo rescribatis,.

Datum in opido Zekelwasarhel in festo Beate Dorothee virginis

et martiris Anno Domini Millesimo Quingentesimo.

prime, Vnde Nos, Amicabilibus peticionibus eiusdem domini.

Wayuode, gratum prebentes assensum , vnacum prefato

Ladislao de Boyesd, homine suo Wayuodali, nostrum homi-·

SYL-VOLGY S BENEPESiT:ESE.

nem videlicet discreturn Michaelem presbiterum, Capellanum

Venerabilis domini johannis Archidiaconi de Zolnok, Ad

premissam Introductionem et Statucionern suornodo peragendam,

nostro pro testimonio tra_!lsmisimus fidedignum, Qui

tandem exinde ad Nos reuersi, Consona voce, Nobis, retulerunt,

Eomodo, Quomodo ipsi, feria sexta proxitna post festurn

Resurrectionis domini nunc transactum, Ad Pterela, die

vero sequenti ad Nyakmezew, Agrorum pratorum atque fenetorum

et aliarum terrarum Arabilium, vocatarum , facies,

vicinis et commetaneis eorundem et earundem vniuersis,

puta Nandra de Pwy, Zthanchwl de Maczesd, Daan et

Michael de eadem, Demetrius Kopaz de Wad, Kende de

Wnchok et Michael Roman de Pesthyen , ac nonnullis

quoque alys nobilibus prefati districtus Haczak, inibi legittime

conuocatis et presentibus accedendo, Idem homo wayuodalis,

presente dicto nostro testimonio, Introduxisset prefatum

Michaelem Kendeffy exponentem, in dominium eorundem et

earundem, Statuissetque eadem et easdem, Eidem, Simulcum

cunctis eorundem et earundem vtilitatibus et pertinencys

quibuslibet, premisse noue donacionis Regie ac Juris Regy

titulo, perpetuo possidendas, nullo penitus contradictore apparente,

Interea vero cum die ipsa sequenti, memorati homo

Wayuodalis et nostrum testimonium, Super pretactis quoque

alys Agris, pratis, ac fenetis et alys terris Arabilibus, Malee

Rotond ac Mwrysowar nuncupatis, debitam Statucionem

facere et exequi voluissent, Tunc annotati Nandra de P\vy,

Zthanchwl de Maczesd, Daan et Michael de eadem, demetrius

Kopaz de Wad, Kende de Wnchok et Michael Roman

de Pesthyen, in eorum ac vniuersorum Nobilium et hominum

possessionatorum prefati districtus Haczak, sicuti retulerant,

ad eosdem Agros prata feneta et terras Arabiles, Malee

Ratond et Mwrysowar, certa Jura habentium, personis et

nominibus Executionem huiusmodi Statucionis intercipiendo,

cum eodem Michaele Kendeffy exponente, fere pennodum

Amicabilis composicionis et subsecute metalis reambulacionis

separacionis et distinctionis, talem fecissent vnionem

perpetuo duraturam, Quod ydem Nobiles superiusnominatj,

Consensu etiam ac beneplacita voluntate memoratj Michaelis

88 Dr S6LYOM-FEKETE FERENCZ.

Kendetfy, in eosdern, ac earum ordinacionem et metalem

reambulacionern, pure ac simpliciter transfusis, necnon dictis

hornine wywodali et nostro testimonio presentibus, primo

Ad partern meridionalem, vsque Marysowarpathaka, ac deinde

versus plagam occidentalern, vsque Kaprysowarpathaka fiuuios

suis vocabulis norninatos neenon dehin e ad plagam septemtrionalern

vsque ad quendam portum, parumper a fluuio Sylpathaka

distantern, et rursum ad eandem partem meridiona-

Iem ad quendarn Alpern Wolkanhawasa vocatum, procedendo,

ac per eundem vsque ad terminos metales parcium Transalpinarum

prospiciendo et demonstrando, cunctos Agros,

prata feneta et terras Arabiles, intra huiusmodj metales

circuitus, Adiacentes, et Alpes predictos, vsque ad huiusmodi

tenninos metales parcium Transalpinarum, extensiue demonstratos,

Saluis vniuersis Agris pratis fenetis et cunctis terris

Arabilibus atque .... Alpibus, extra prefatos metales cireuitus et

Alpes demonstratos, adiacentibus, que totaliter et exintegro

prefatis vniuersis Nobilibus et hominibus possessionatis antefati

districtus Haczak ac eorum Juribus imperpetuum remansissent

Eidem Michaeli Kendeffy, suisque heredibus et posteritatibus

vniuersis, pure simpliciter ac perpetuo possidenda

commisissent, In quorum prernissorum faciebus, ydem homo

wayuodalis et nostrum testimonium, tribus diebus legittimis,

Juxta Regni consuetudinem, moram facientes, similiter contradictore

vIlo non apparente, In cuius rei memoriam firmitatemque

perpetuarn, presentes litteras nostras priuilegiales,

pendentis et Autenticj sigilli nostri munimire roboratas Eidem

Michaeli Kendeffy, Juris sui ad cautelam duximus concedendas,

Justicia suadente, Datum decimaoctaua die, dicte sequentis

diej Execucionis pretacte Anno domini supradicto, Venerabilibus

dorninis, Mathia preposito, Bartholomeo Cantore,

Michaela Custode et Simone Jankaffy decano alysque con-

Canonicis ejusdem Ecclesie nostre salubriter

deuote.

existentibus et

(FugglS pecsete zsin6rjavaI. egyiitt teljesen elveszett.

Eredetije nagy negyedret alaku hartyan, Kendeffy-csalad lev~l.

taraban.)

SYL-VOLGY 5 BENEPESiTESE.

5·

II. Uldszlo lurdty Buddn I504. nov. Ip-en engedelyt ad

J~endeffy Mt'kdlynak, nogy atpokon-tult' (oldk) reszek6UI I2

sdtorral czigdnyokat telepithessen Ie java'ira jo6bdgyok,:"l.

Nos Wladislaus Dei gratia Rex Hungarie et Bohemie

'etc. Memorie commendamus, tenore presencium Significantes,

quibus expedit Vniuersis: Quod nos cum ad Supplicationem

Nonnullorum fidelium nostrorum, Maiestati nostre pro parte

fidelis nostri, Egregy Michaelis Kendeffy de Malomwyz, propterea

factam, tum vero habentes consideracionem, ad fidelitatem

et fidelium seruiciorum merita eiusdem Michaelis, Que

ipse Sacre imprimis huius Regni nostri Hnngarie corone, ac

deinde Maiestati nostre, sub locorum et temporum varietate,

pro suo posse exhibuit et irnpendit, Eidem Michaeli Id annuendum

duximus et concedendum, vt ipse de partibus Regni

nostri transalpinis, pharaones siue cinganos cum duodecim

tentorys, seu solitis eorum habitacionibus, ad Bona et possessiones

suas, in partibus Regni nostri Transsiluanis, habitas,

moraturos adducere, ipsosque vbilibet in eisdem Bonis suis,

instar aliorum Jobagionum et colonorum suorum, tenere et

conseruare, atque ab eisdem prouentus suos solitos, exigere

et percipere, libere valeat at que possit, Heredesque et posteritates

eiusdem vniuerse, valeant atque possint: Immo annuimus

et concedirnus, Harum nostrarum, vigore et testimonio

literarum mediante, datum Bude in festo Beate Elizabeth Vidue,

Anno domini Millesimo, Quingentesimo quarto. Regnorum

nostrorum Hungarie etc. Anno decimoquinto, Bohemie vero

Tricesimo quinto.

Relatio Magistri Philippi perpetui Bachiensis Secretary

Regie Maiestatis. Jobbr6l egeszen lent: P. 4•• ' ••

(Szoveg alatt a voros viaszszal lenyomva volt nagy pecset toredekei.

Eredetije negyedret hartyan, Kendeffy-csalad leveltaraban.)

6.

Httn),adt' Janos korm'd1zyzonak Temesodrot: 1447. hi aug.

S-en kelt levele. Fo/soro//ainak a had/ora/ok, 11lelyekIJena Ken-

Dr SOLYOi\l.,FEKETE FERENCZ.

deifyek elevulhetetlen erdemeket szereztek, Is melyekert a k01'mdnyt,(}

"ado.~nyozza Boldogasszony/alvdt, Tythe1o//ai'ztJa,IJtrtokotstb., sib.

'Ezen' 'Iudl!falva kozseg nemely okmdnyokban Ptomenicza szld?,os

-;'liagyoldhos elnevezessel tS ell!jon. Mely~"k, kozseg legyen ez a

H dtszeg-videken, nem lehet btztosan tudni. Ped£g a K entkffyek

magukat netllelykor «de Plomerucza» eJlJnevvel tS {rtdk.

Nos Johannes de Hwnyad Nomine et Irnpersona Serenissimi

Principis domini Ladislai Electi Nati condam Domini

Alberti Regis Hungarie etc. Euisdem Regni Gubernator,

Memorie commendamus tenore presentium significantes, quibus

expedit vniuersis, Quod nos grata retributionis vicissitudine,.

benemeritis respondere cupientes, Illis potissime, qui se et

opere, et consilio, in agendis huius Regni Negocys, peruigiles,

atque sollicitos reddiderunt, Consideratis itaque multimodis

fidelitatibus, et fidelium obsequiorum gratuitis meritis"

sinceris complacentys, virtuosisque gestis. Egregiorum Johannis.

fily condam Kende, fily Kende, Item Ladislai Kenderes, et

Nicolai, filiorum prefati Johannis Kende, de Malomwyz, quibus

ipsi, Sacre Regni Hungarie Cerone, et expost nobis in

plerisque locis, et temporibus opportunis, Exercituumque

tam Regalium quam nostrorum, plerauice motorum, expeditionibus,

Signanter vero cum Serenissimus princeps, dominus

Wladislaus, hungarie, polonie, etc. Rex, leuato suo Exercitu,

.partes Rascie subintrando, multa preda capta, et igne, et gla-

'dio, vastasset, vbi tunc, maxima potentia Turcorum pululabat,

vastasset, confiniaque ipsorum seuissimorum Turcorum vtputa

Montem et seruitum Zelathicza dictum vsque peruenisset, vbi

prefatus Johannes, ceterique prescripti, rnaiora, non sine ipsorum

sanguinis effusione, quam credi potuisset, lateri nostro

adherendo, srenuitatis opera fecerunt, Tandem vero secundo,

cum prefatus dominus noster Rex, re prenotato in prescripto

primo Exercitu suo e celis dato glorioso triumpho, rursus

moto suo validissimo Exercitu, Regnum Bulgarie, tenutas.

scilicet prefatorum Turcorum, inuadendo, vsque Nigrum Mare,

locum scilicet Warn a, peruenisset, ibique cum seuissimo Irnperatore

Turcorurn, et eius maxima potentia, acerrimum confiictum

commisisset, ydem quasi inuicti viribus, semper lateri nostro

adherentes maxima abhostibus ipsis premia, reportauerunt, et

SYL-VOLGY S BENEPESiTESE.

caput nostrum a pleris periculis preseruarunt, Postremo vero

cum nos suscepto huius Regni Gubernationis officio, ex mandato

vniuersorum Regnicolarum prenotati Regni, contra Serenissimum

dominum Fridericum, Rornanorum Regem, pro

recuperatione Sacre Corone, ac rehabitione Castrorum pretacti

Regni, tunc erga manus suas habitis, nostrum satis

armatum Exercitum mouissemus, et totam patriam eiusdem

circumiacentesque Ciuitatis Wiennensis terras igne et gladio

vastassemus,. ydem maximam huic Regno in .eodem Exercitu

gloriam atque gloriosos titulos reportare studuerunt, Intuitu

quorum volentes ipsis nostram exhibere beneuolentiam fauorosam,

Opidum Regale Bodogazzonfalva vocatum simulcum

foro Ann uali, et Theolonio suis, necnon possessionem Tythewffalwa,

Item medietatem possessionis kernyes, necnon similiter

medietatem possessionis poclise, Preterea quartam partern possession

is fizeech, ac similiter quartam partam possessionis

Gelacz et portionem possessionariarn in possessione pogyen,

que dragoslaw et Radwl wak dicti de Kernyesth prefuisset,

sed per Jusregium quod nunc in eadem fore' perhibetur, ad

Sacram Coronam deuoluta fore perhibetur in Comitatu Hwnyad

in districtu Hatzag existentes, cunctiscum eiusdem et ipsarum

vtilitatibus et pertinentys, terris scilicet arabilibus, cultis et incultis,

pratis, siluis, nemoribus, montibus vallibus, pascuis, fenetis,

piscatoris, vineis vinearumque promontorys, Molendinis atque

Molendinorum Iocis, generaliterque quibuslibet vtilitatum integritatibus,

quouis nominis vocabulo vocitatis, ad prescriptos

Opidum, villam, necnon portiones possessiona~as, de Jure

spectantium et pertinere debentium, sub ipsius et earundem

veris metis, et antiquis, eisdem Johanni filio Kende, necnon

Kende, alysque prescriptis, ipsorumque heredibus et posteritatibus,

vniversis, Auctoritate nostre Gubemationis, necnon consensu

vniuersorum dominorum prelatorum et Baronum ad Id

accedendo, omni eo Jure, quo Regiam Maiestatem aut ipsius

Sacram Coronam quibuscunque modis et rationibus concernerent

dedimus, donauimus, et contulimus, ymmo damus, donamus

et conferimus, Jure perpetuo et irreuocabiliter possidendos

.tenendos pariter et habendos, Saluo Jere alieno, harum no-

.strarum vigore et testimonio literarum mediante, Datum in

.ur SOLYOM-FEKETE FERENCZ.

Themeswar, in festo beati Dominici confessoris Anno domini

Millesimo quadringentesimo quadragesimo septimo.

(Urlatan a voros viaszszal lenyomva volt pecsetnek csak tored~kei

lathat6k.

Eredetije nagy negyedret alaku bartyan. Kendeffy-csalad level-

UTaban.)

7·

Hunyadi Mdl)'ds kt'rdly Korosbtinydn 1462. deczember 18-an

Jolsorolia a Kendeffyek halhatatlan had£ erdemez·ket; meg-emlit,:

JObbekkozt Kende.f!j' MikMs1zak a Vulkdn havasokon a eorokak

ellen,·vUielemben elestet. Mindezen erdemek 1limi vtszonztisaul adomdnyozza

VdrallJa birtokol, az oltani Brtoronynyal egyutt, oalamint

H dlszeg vdrosdban szedetni szokott evi ado-jovedelmet

.(tributum) .

Relacio Emerici de Zapolya Supremi Thesaurary Regis.

Nos Mathias dei gracia Rex Hungarie, Dalmacie,

-Croatie etc. Memorie commendamus tenore presencium significantes,

quibus expedit vniversis. Quod licet Regale sit

-officium cunctorum fidelium suorum merita, condignis retribu-

-eionibus prosequi eorumque animos fauoribus incendere illectiuis

meritorumque qualitate pensata, munificencia regia illis

liberalius debet se diffundere, qui maioribus virtutibus amplioribusque

obsequiorum laboribus excellenciora premia meruerunt,

hoc modo enim et Regum laudabitur discrecio et subditorum

animus ad exhibenda opera virtutum feruencius

accendetur, Hoc ergo ducti respectu considerauimus preclaram

fidem inclitas virtutes multimodaque obsequiorum genera

fidelis nostri dilecti Egregy Johannis Kenderes, fily Johannis

fily Kende de Malomwyz qui tam condam Illustri domino

johanni de Hwnyad, Gubernatori huius Regni nostri hungarie

Genitori nostro carissimo quam expost eciam nobis indefessa

sollicitudine fidelis obsequy se reddidit sumpme gratum, Ex

quibus pauca pro futura suorum operum laude presentibus

duximus inserenda. Et in primis referendum occurrit

quanta dUigentia et sollicitudine prefatus Johannes, Sacre

huius Regni nostri hungarie Corone seruiuit, specialiter vero,

memorato condam Genitori nostro,. vsque ad vite sue tempora,

SYL-VOLGY S BENiPESiTESB.

in rnultis expeditionibus exercitualibus, quas idem- in tutando

Regno nostro hungarie, siue contra Turcos, siue alios eiusdem

Regni nostri emulos et impugnatores fecit, iugiter adhesit, et

vitam exponere casibus fortune non formidauit, sepe eciam

capitis periculum bello et armis adyt, et hysquoque temporibus,

dum prefatus condam dominus Genitor noster Turds

seuissimis, qui partes Transsiluanas Regni nostri solita flagi.cia

ac hominum et rerum predam acturi subintrarant, in loco

Waskapw vocato, strennuo congressu occurrisset, Consequenterque

dum Turcorum dominus magnum sue potencie vndique

coactum robur sub conductu Base sui videlicet principalis

vicegerentis armis et numero instruxisset, Ipseque Basa huiusmodj

attrocem exercitum In primis In partes Transalpimas ductaret

vt ea vastata de hinc Rursum In partes Transsiluanas, vastator

succederet, Illiquoque memoratus condam dominus Genitor

noster similiter occurrens vtraque vice etema laude memorabiles

victorias reportasset. Similiter in bello quo ipse condam.

dominus Genitor noster Regnum Rascie et Bwlgarie transgressus

in Turcos vsque ad oras Romanie penetrasset, in quoquidem

congressu crebris precipuis vero factis prelys, continuas

adeptus victorias, ingenti hostilium hominum et Rerum

preda honustum Exercitum saluum reduxisset, In alys eciam.

binis prelys quorum vnum dictus condam dominus Genitornoster

prope mare, Reliquum vero in campo Rigo apellato,

cum ipsius Turcorum principis persona et tota sua potencia

peregit Ipse Johannes Kenderes semper pro strennui militis

officio, cum eodem domino Genitore nostro personaliter interfuit.

In quibus complures familiares caros, sibi bello calamitateraptos

amisit : propryque sanguinis multum effudit Nee pretermittimus,

qualiter duo fratres eiusdem Johannis, Ken de

vtpote et Nicolaus, pro Sacra Corona huius Regni nostri,.

vitam ponentes virtutes suas fuso sanguine eterne Iaudi commendarunt.

Ipse enim Kende in conflictu sub fortalicio Somos

principali tunc domicilio latronum qui hoc Regrum vastare

consueuerant, cum huiusmodi latronibus et turbatoribus Regni

nostri habito, cum nonnullos militares actus peregisset, post

interyt.

'94

,

Dr SOLYOM·FEKETE FERENCZ.

Et ipseque Nicolaus in Alpibus Walkan, dum se viribus

Turcorum opponeret, per hostium arma occubuit.

Sed et in alys eunetis negocys gerendis et rebus bellicis :

Antelatus Johannes Kenderes, cepte dudum fidelitatis opera,

-eontinuo eremen to augens a primordio sue etatis vsque ad

hee tempora pro Sacra Corona Regni nostri continuus atque

vtilis fuit, et nunc prudentis consiliary, nunc vero strenuissimi

rriilitis egit officium. Cuius Iaboribus hacuice alique:

premia rependere volentes, possessionem nostram Waralya

vocatam in districtu de haczag et Cornitatu de hwnyad habitam,

neenon Turrirn lapideam in territorio eiusdem possessonis

Waralya appellate, existentem: Simulcum Tributo in Opido

nostro haezag exigi solito ae cum cunctis eiusdern possessionis

vtilitatibus, et pertineneys quibuslibet, Terris scilicet arabilibus

cultis et incultis, Agris, pratis, pascuis, campis, siluis, Rubetis,

Nemoribus, Montibus, vallibus, vineis vinearum promontorys,

aquis fluuys piscinis piscaturis Aquarum decursibus,

Molendinis et Mollendinorum locis: Ac generaliter quarumlibet

vtil'itatum et pertinenciarum suarurn integritatibus, quouis

nominis vocabulo vocitatis, sub suis veris metis et antiquis,

Memorato Johanni Kenderes et per eum Egregio ladislao

filio dicti Johannis illy Kende fratri suo carnali, eorumque

heredibus et posteritatibus vniuersis, de manibus nostris Regys

dedimus donauimus et contulimus, jmmo damus donamus et

conferimus. Jure perpetuo et irreuocabiliter possidendas, tenen-·

das, pariter et habendas, Saluo Jure alieno. Harum literarum

nostrarum vigore et testimonio mediante, quas quidem literas

nostras in formam nostri priuilegy redigi faciemus, dum nobis

in specie fuerint reportate. Datum in Keresbanya. Sabbato

proximo Ante festum beati Tome Apostoli. Anno domini

Millesimo Quadringentesimo Sexagesimo secundo.

(Szoveg alatt voros viaszsaal hartyadarabba nyomott nagy pecsettel,

melynek rajza kiduzzadt es elmosedott, Hatlapon a kesdbbt kez altaI

rea vezetett tartalomjegyzeten kivul e sz6k is folfrvak : .Vallet usque ad

Ladislaum .• Ugyanott a regestralas jelszavai is lathatok.

Eredetije nagyobb alakti hlutyan. Kendeffy-csalad leveltaraban.

Atrrta maga Matyas koronazasa utan : tovabbd Bazini Gyorgy orszagbfr6

1501. cvben, Corvin Janos ellen hozott hatalrnaskodas miatti iteleteben.)

A MAROS ]OBB PARTI BARLANGOK

RO\TID ISMERTETESE.

TEGLAS GABOR-tOI.

(Kivonat.)

Hunyadrnegyerol par evtized elott alig sejtette volna

valaki, hogy nerncsak regiseg-lelhelyeivel erdemli meg a

szaktud6s figyelrnet , de valtozatos meszszirtjeiben is annyi

barlangot rejteget, hogy meg a gomor-szepesi Erczhegyseg s

a Bihar meszteruleteivel is versenyre kelhet. Szazadok 6ta

ismeretes nalunk a J6sika Miklos altal is rnegorokitett Cetate-

Boli Petrozseny mellett, hova 1869-ig lohaton vagy okorszekeren

zarandokoltak el a touristak. A mult szazad 6ta tudunk

Lupeny egyik barlangjarol s Zeyk Janos utazasa kozben

ernlftesbe hozta Boicza egyik barlangjat. A gy6gyi hevvizek

latogatoi reven az odaval6 kis barlang is bejutott az irodalomba.

De ennyibol is ABott osszes tudasunk, s en se mer-.

tern volna almodni I881-ben, mikor rendszeresen munkaba

yettem hegyeink barlangjainak kinyornozasait, bogy tobb

~vi kitart6 kutatas utan se jutok azok vegere. Ez ido szerint·

csupan a Maros jobb partjat ~iserel hegyseg barlangjaival.

jottern tisztaba ; a tobbinel sok kiegeszitni , utanpotolni

val6m akad .. Azert lattuk rovid vazlatat az Algy6gyt61 Ie

Zamig sorakoz6 barlangoknak a magyar tudomanyos Akademia

alland6 termeszettudornanyi bizottsaganal level jelenteseim

alapjan, Az Algy6gynal betorko16 hosszu volgynek

mindjart kezdetenel a feredogyogyi thermakhoz vivo lit kozelehen

talaljuk a Koalja kis barlangjat, Ezt 1876-ban gr.

Kun Kocsard, megyenk nagynevii fia, kryprava alakittata

s munkalat kozben szep preehistoricus edenyek es cserep-

TEGI.As GABOR.

nernuek toredekei, jaspisszilankok, kofejszek, ket csontar kerultek

abbel napfenyre,

A fiirdokt81 nyugatra talaljuk a tolvajok barlangjat,

mel yet maskep pinczenek is neveznek. Ez se jelentekeny

iireg, s torpe bejaroja a belejutast is megneheziti.

A gy6gyi volgyon Bozesig haladva, ott egyszerre harem

fele agazik el utunk, Valaszszuk a nyugati vagy madai iranyt,

mely azonban csak gyalog vagy lohaton hasznalhato, Madanal

oly keskeny szirtszoros allja utunkat, bogy csakis vizben

gazolva haladhatunk azon at. E szoros deli kijarojanal

a patak bal partja felett egy elfalazott barlang igenyli figyelmiinket

....'\ torok-tatar pusztitasok idejen ugyanis ez a videk

barlangjait hasznalta menhelyiil. A falazas eleg epen fenmaradt

s ket sor loresevel tavol tarthata magatol a rendesen

nem valami kitart6an harczolo portyazo csapatokat.

Idehatolva a regenyes szirtszorosba, a jobb part felett,.

de hozzaferhetetlen magassagban latjuk a Besericucrat. Ez

tulajdonkepen beomlott barlang. Kierkezve Balsa fele, a Dosu

Meri nevu sziklaban igen nehezen rnegkozelitheto kis barlangot

talalunk. Csak pasztorok kalauzolhatnak el oda, Az egesz

tarnaszeru kifejlodessel biro Fennebb egy jobbrol betorkolo

melleksziklaszoros : a Sincoituluj hasonnevu barlangja erdemli

meg figyelmiinket.

Ezzel a mada- balsai volgy barlangjait kimeritettuk ..

l\{ost a kozepso Nagy-Alrnas-Erdofalva kozt kifejlett volgyre

kell atmennunk, hol ket parhuzamos meszlancz barlangjai

igenylik a szakember Iatogatasat. Erdofalvatol delre a rovid

futasu szirthasadek kijaroja felett (jobb part) nyilik meg a

Seopte sirgyilor (Szerbek tanyaja) nevu iireg, melyet en gr.

Kun Kocsdl"d barlangnak neveztem el. Ennek cseppkovesedesei

ritka bosegben es valtozatossagban fejlodtek ki s

bats6 obleibol a deneverek egesz felhozete riad tel. A barlang

a preehistoricus embernek is tanyaja vala, s ujabb idoben szinten

menhelyiil szolgalt. Vele szemben a Cetecuja (Varacska)

nevd o~kori erode Erdofalvan feltil a Piatra Pestere (Barlangszikla)

beomlott barlangjain kivul negy barlang sorakozik a

Raj (Mennyorszag) nevi! sziklafal ala. Egyiknel itt is megtalaljuk

a vedfalakat.

A MAROS JOHH PART! HARLANGOK ROVID ISlIERTETESE. 97

Innen a Perlai: vagy Teia nevii szirtszoros nem leven

jarhato, vagy atkerulunk a Muncsel nevu lapos szirtteton,

vagy Cseb fele haladva, elebb a harmadik volgyet jarjuk be.

Csebnel ujabb sziklaszoros, egy langyos forras (16U C.) s

ket odun kiviil egy beomlott barlang fogad. A2. innen tovalejto

patak Bakonyanal ujabb kulcsot (Teja) kepez, sot ennek

egy mellekaga talszeruleg (Blid) tagul ki. Festoi meszszirtek

koze helyezkedett Cseb falu also vege s azt szinten Tejanak

nevezik.

Az erdofalvi sziklaszoros felso nyflasat Glodtol kozelithetjiik

meg. A het sziklafal szamos apr6 barlangjain kiviil,

melyek a kotellel folytatott verbuvalas idejen nagy hasznalatban

valanak, egy terjedelmesebb elfalazott barlangot talaltam

a balpart felett.

Algy6gy kozeleben CS'igmondl a Magura alatt nyilik

meg a legkozelebbi

keztet a skerisovai

barlang.

Gyeszarra,

Ez torkolataval nagyban

,

emlevagyis

jegbarlangra, Ep ugy

tag, pinczealaku torkolattal kezdodik, de belso fiilkei hamar

veget ernek, Besericuczanak hivjak. Az osember nyomait itt

is 'meg'talaljuk, A szornszed Bdbolna hataraban szinten emlegetnek

egy barlangot, melyet azonban meg nem vala alkalmam

felkeresni.

N agy- Rapolt rnogott a kis-rapolti erdok kozt tobb dolina

es ket odu mellett ket nagyobb barlangra akadtam.

Az also a fovolgyt81 kisse ejszakra esik a Plesia alatt. A felsc

derekban

gal biro

meghajolva, tobb agat kepez s kett8s nyilas-

Banpataknal csak kisebb odukat talaltam a falut61 keletre

eso vizeses ket part jan. Az ideva16 mesztufa rendkivul

hamar oblosodik : de ep oly gyorsan szet is rnallik s ezert

iiregei n em tartosak.

Boholtnal, a szepen latogatott vasas fordo kozeleben

egy kisebb barlang varja a gondozast, mikor a furdovendegek

egyik kedvencz kirandulasi pontjaul szolgalhat. A Devar61

Boiczara vivo postauton Krecsunyesdnel (Karacsonyfalva)

ket ellentetes MagIera neva szirttetd alatt jelentekeny es

osembertalli1ag is figyelmet keltd barlang

csunyesdi oldalon legnagyobb a Balogu,

mutatkozik. A kre-

melyet en dr, Szab6

A hunyadmegyei lon. es reg. tars. e,·konyvc. 7

98

, , ,

TEGLAS GAHON.•

J6zsef egyetemi tanar nevevel vezettem be az irodalom ba.

Ennek harem szakaszaban przehistoricus maradvanyokat astam

ki s eloreszebol egy ag a tetore szolgal, ugy hogy az osember

vaiosagos egerutul hasznalhata, Az els8 szakasz vegen

egy ktirtoforma dolina nyilik ismet a szabadba,

Meglehetos veszelyes sziklaosveny szolgal innen a Hun-

{alvy Jdnos-barlanghoz. Ez elfalazott allapotara utalassal zidu

eel din sus (felso elfalazott barlang) nevet visel. Tagas es

hosszu csarnokaban a deneverek biztos menhelyet talalnak.

A ket ernlitett nagy barlang alatt egy kisebb elfalazott

barlangot hozhatok emlitesbe.

Karacsonyfalvatol Pestere (Barlangfalva) fele haladva,

a Farkasverem (Gropa Lupuluj) erdemel emlitest. A teton

hatalmas dolinak uregei tatonganak, Barlangfal va mellett

csak ket kis odut talaltam.

Visszaterve a boiczai utra, abbol keletre a boiczai Magurdtg

kell kihaladnunk, hogy a Csorokot (Sur) elerjuk. Ezek

lepcsozetesen sorakozo ragas uregek s a fels8t baro Eotvos

Lorand, az akadernia all. terrneszettudomanyi bizottsagi e18adoja,

az alsot gr. Kuun Geza tarsulati elnokunk nevevel

kivantarn kitiintetni.

Boiczanal a helyseg felett meg egy kis barlang (Tolvajbarlang)

nyilik meg.

Ormmgydnd! a Ruptinaban (szoros) egy hozzaferhetetlen

barlang; Valis ora fele pedig egy kettos nyilasu nagy

barlang van, melybe a Pestere mogott lefuto patak behaladva,

eltiinik.

A Maros-rnenten lefele haladva, Guraszaddudl tarul fel

isrnet egy barlanggazdag volgy. A fovolgyben Kernavinesd

es Danulesd kozt egy barlangon foly at a patak. Ezen kivul

ott egy kisebb Ordogbarla1zg is talalhato.

A Belso-Bojrol (jobb) beszolgalo volgyre terve, F.-Eo;"

falunal a patak egy barlangb61 ornlik ki. Ennek eltiin.esi

pontjanal ·egy ujabb barlangot talalunk. Ez a barlang cseppkovei

altai is figyelmet. kelt maga irant s egy felso szakaszaba

letraval juthatunk e1.

A boji volgybol nyugatnak a Godinesdre ereszkedhetiink,

mikozben szarnos dolinat erintunk. Godt'nesdet kat bar-

A ~IAROS JOB» PARTI RARI.ANGOK. ROVID ISMER'fETESE. 99

1angj a teszi nevezetesse, A felson egy patak foly ki s abban

preehistoricus maradvanyokat talaltam. Az also barlang sok..

kal terjedelmesebb szep csepko (stalactit es stalagmit) alakzatokat

mutat, de negy agazatai koziil egyik sem nyUjtott

tortenelmi adalekot.

Vegre Tomesdnel kell egy kis barlangot felemlitenem.

Ennyiben adhatom a Maros jobb-parti barlangok rovidre

fogott lajstromat.

HUNY ADl\1EGYEI CZEHDIPLOMAK.

Kivonat 5665 ANTAL felolvasasaibol.

S66s Antal, mig Devan lakott, mint az iparos-tanonczok

iskolajanak igazgat6ja kivalo buzgalommal gyujtotte es ismertette

a hunyadmegyei czehek diplomait es privilegiurnait.

A czehdiplomak kozt legregibb a szaszvarosi szticsoke,

melyet tobb tekintetbol erdekes voltanal fogva kozlunk egesz

terjedelmeben. A diploma kelt I s89 majus 3-an, latin nyelven.

«Mi Baier Janos polgarmestere es Huet Albert kiralybiraja

Szeben varosanak , H8gyes Andras polgarrnestere es

Eisenberger kiralybiraja Segesvar varosanak , Otves Balint

birokepe es Sompolius Sebestyen hutos notariusa Brasso varosanak

; Meszaros Mihaly polgarrnestere es Ernestus Fulop

kiralybiraja Medgyes varosanak , Kalmar Benedek szekbiraja

Szaszvaros szeknek stb. stb., ugy mint az erdelyi szaszok egesz

universitasaban elsoseget viselo szemelynek adjuk emlekezetre,

bogy mi mind a szebeni sziics-czehbeli okos es becsuletes

mesteremberek keresere, mind Szaszvaroson lak6 okos es

becsuletes Szots Istvan varos eskudtje, Csiki Mihaly, Medgyesi

Matyas es Kelneki Balint; ugy a maguk mint a

szaszvarosi szticsmestereknek kepeben es szernelyeben beadott

keresokre rea hajlottunk, es megengedtiik, hogy ez

idotol fogva emlitett Szaszvaros varosaban szabad legyen a

sziicsoknek czehet szervezni es tartani, mint ezen Erdely

orszaganak tobb szabad - kulcsos - es mezovarosaiban is.

Hogy pedig torvenyok legyen, mely szerint a szaszvarosi

sziicsOk czeh6ket f61alHthassak es magukat ahhoz szabhassak

es mestersegoket gyakorolhassak es gyakorolni tudjak,

HUNYAf):\f I~GYEI CZI~HDrpLOMAK. 101

elejok adtuk az alabb megirt articulusokat, a melyekkeJ

kozonsegesen elnek ezen Erdelyorszagnak mas szabad kulesos

- es mezovarosabeli sziicsoknek egesz czehei, melyeket,

hogy felbonthatlanul megtartsanak, ez leveliinknek rendeben

nekiek kiadtunk, melyeket is megnevezett Szaszvaros

varosanak szucsei is mitolunk igen kedvesen vettek azon

igerettel, bogy azok szerint elnek es mestersegoket azok szerint

gyakoroljak, es hogy azon articulusokat felbonthatlanul

megtartjak, azon articulusokban foglaltatott es kitetetett huntetesek

alatt.

Mely articulusoknak rendi szerint va16 ez: I. A czeh

conventusaban czehbe bevett szemelyeken, mesterembereken

kivul senki is ne adhibealtassek, hanem ha a dolog postu-

Ialja. z-ik, Senki ebbe a czehbe be ne vetessek, hanemha

jarnbor, tisztesseges es tiszta agybol szuletett, akar legyen az

oreg mesterember, akar legeny,. akar inas , olah nembol valo

,

se legyen. Es az inas a czehnek szokasa szerint adattassek es

allittassek a rnestersegre , es a czehbe tartozzek letenni negy

forintot minden haladek nelkul es negy esztendeig inaskodni;

a Mester pedig az inast probara tizennegy napnal

tovabb ne szolgaltassa. Valaki ezt nem cselekszi, a czeh elott

buntettessek egy forintig. Ha pedig valamely mesterembemek

fia mas mesternel inaskodik, nem ad tobbet a czehbe egy

forintnal es harorn esztendeig tartozik inaskodni. Hogyha

pedig valamely inasnak a gazdaja meghalna, mielott inas-

·esztendeit eltoltene, mas gazda adassek neki, hogy igy tanulja

meg a mesterseget es toltse ki inasesztendeit. 3. Valamely

rnesterlegeny mesterseget meg akarja mutatni es remeket

.akar szabni, a czehnek szokasa szerint engedtessek meg; ha

pedig valamely mesterlegeny mestersege bemutatasa elott

megmatkasodik vagy hazasodik, a czeh e18tt elengedhetleniil

megbuntettessek negy forinttal. 4. Valaki mester akar lenni

es a czehbe akar allani tegyen le a czehnek het forintot;

es eloszor, mikor beall, tartozzek letenni legalabb egy forintot,

a. tobbit pedig ido vartatva, Ha ki pedig alkalmatos

lenne, a fizetest mindazonaltal nem akarna cselekedni, tiltassek

el muvet81, es vetessenek el tole az inasok es tanult

legenyek , _- mig a mesterekkel meg nem bekult, Egy

102 s66s ANTAL.

mesterember se tartson tobb inast, hanem egyet; sem pedigmas

inast ne fogadjon addig, mig az egy inas negy esztend8jet

ki nem tolti. Es ha valamely inas mestergazdajat id8

el8tt elbagyandja es negy hetig vissza nem megyen a gazdajahoz,

minden engedelem nelkiil, mikor ujolag a mestersegre

vissza akar menni, a czehben megbiintettetik egy frtig.

5. A mesternek holta utan maradt ozvegye, fiai es leanya

egesz czehbelieknek tartatnak, es tobbet nem adnak, hanem

egy forintot. Es valamely mester vagy annak felesege a

fiainak meg akarja tartani a czehet, minden esztendoben tartozik

a czehbe beadni egy forintot es egy font viaszt. A ki

azt nem cselekszi, fiai el nem idegenittethetnek a czehtol,

han em annak utana, mikor czehbe allani kivanjak, azokat

egyszer s mind tartozzanak Iefizetni. A ki pedig a czehet el

akarja hagyni, szabadsagaban all. 6. Valamely mester a czehmestereknek

a czehet illeto kozonseges es torvenyszerinti dolgokhan

nem engedelmeskedik, a mestersegnek bevett rendi

es szokasa, szerint, toties quoties

tettetik. Es a mely mester mas

egy font viaszig rnegbunmestert

meghazudtol, vagy

megszid, egy forint buntetesen marad. A vert, verest es

eroszakot pedig senki meg ne mereszelje itelni a bir6nak

hire es akarata ellen egy gira ezust buntetese alatt. Sem

pedig senki meg ne tiltassek a maga szuksegenek a becsu-

Ietes tanacs elott va16 megjelentesetol es az irant va16 panaszteteltol.

A ki ezt megtiltja, a tanacs elott egy gira eztistig

megbiintettetik. 7. Ha valamely mester meghal, es keszuletlen

boroket hagyott a felesegenel, szabad legyen az ozvegynek

fel esztendo alatt, egy legenyevel es inasaval k.ikesziteni,

es a mi az alatt az ido alatt a czehet illeti, azt a czehnek

megadni tartozik. 8. Ha valaki rnesterseget olyan helyen tanulta,

a hoI nincsen semmi czeh , az be ne vetessek a

czehbe mindaddig, mig' a bfrsagot Ie nem teszi, mint akarmely

inas ugy a negy esztendobeli szolgalatot is. 9. Senki

a mesterek koziiI rnastol a legenyt vagy inast el ne idege-·

nitse, se a szabad kulcsos varosokban, se a mezovarosokban,

a hol czehet tartanak; valaki ezt cselekszi, fel mazsa viasz·

~s egy forint buntetesben marasztaltatik el. Sem pedig egy

mester is a maga arujat kis helyen arulni ki ne rakja, egy

HUNYAD~IEGYEI CZEHDIPLOlJAK. 103

forint buntetes alatt. 10. Egy Mester is tanult legenyevel

vagy akarkivel is czehetlen helyen ne dolgozzek, fel mesterasztal

buntetes alatt. I I. Egy bor se adassek el kulcsos vagy

rnezovaroson kiviil, akar legyen a bor kikeszitve akar keszitetlen,

az eladott borok aranak elvesztese alatt. 12. Ha

valamely tanult mesterlegeny valarnikepen penzt talalna

felvenni a mestertol vagy maga gazdajatol, es magat bizonyos

ideig tart6 rnunkara ajanlotta volna, azt egy mesterember

se fogadja fel es tartsa meg, hanemha annak a mesternek

akaratjabol leszen, a kinek kotelezte volt magat ,

annakokaert egy Mester is valamely oly mesterlegenyt harrnadnapnal

tovabb ne tartson, a ki annakelotte valamely

mas rnesternel dolgozott, hanem kerdje meg a mesterembert

e18bb, hogy az a mesterlegeny mikepen hagyta el otet ;

valaki ezt nem cselekszi, negy font viaszig marasztaltatik el

,

a czehben. Es egy mesterember is egy mesterlegenynek

tobbet ne fizessen, hanem minden hat hetre egy forintot;

a ki ez ellen cselekszik, a czehben fel mazsa viasz buntetesen

marasztaltatik el. 13. Minden mester a halottat tartozzek

elkiserni a czehnek szokasa szerint, egy forint es egy font

viasz buntetes alatt. 14. Semmi torveny szerint ne szabatassek

vetele vagy eladasa a rnarhanak a czehben, hanem akarki

alkudjek a czehnek minden lekotelezese nelkiil. 15. Egy

mester is el ne tiltassek a boroknek a varosokon es azoknak

videkein mind sokadalmi napi alkalmatossaggal mind

egyeb idoben va16 veteletol, a mint eddig is megtartatott,

hogy mindeneknek szabados volt boroket venni, a czehbeli

mesteratyafiaknak minden tilalmok nelkul , szaraz boroket

tudni illik; nyers bort pedig senki is sem varosi sem videki,

sem pedig egyeb helyekrol sokadalomra jott ember ne mereszeljen

venni, a vett boroknek elvesztese alatt. 16. Ha valaki

ezek ellen az articulusok ellen eselekszik, mind a kulesos

- mind a mezovarosokban, a hol czehet tartanak, att61

a cseled vetessek el, ugy' hogy annak szamara ne legyen

szabad a cselednek dolgozni , akar mesterlegenyek , akar

inasok legyenek azok, mindaddig, mig azok a mesterek

veliink meg nem egyeznek a birsagban. 17. A mesteremberek

kozul senkinek sem szabad czehen kivul valo ember sza-

lO~ s665 ANTAl..

mara nyers vagy vad boroket kikeszfteni, a czehbol va16

kivettetes alatt, excipialvan a varos ket fotisztjeit, papjait

es a martialis embereket. 18. Mikor valamely inas kitolti

inasesztendeit, tartozik neki a gazdaja inasesztendeinek kitolteserol

val6 bizonysaglevelet adni. Es ne is bocsasson el

magatol egy mesterlegenyt is, tisztesseges elmenetele felol

vale bizonysag'level nelkul. Hogyha pedig valarnely tanult

mesterlegeny vagy inas mashonnan valahova megyen, es

semmi bizonysaglevelet sem viszen magaval, hogy mikepen

hagyta el gazdajat, annak meg ne engedtessek, hogy dolgozzek,

biintetes terhe alatt. 19. Az se legyen szabad egy

czehen kivul val6 mesterembernek is, hogy a hentesektol keszitett

vagy keszitetlen boroket vagy vad boroket vegyen a

megvett boroknek elvesztese alatt. 20. Semmi mas rerideles

ne rendeltessek a czehben az egesz szaszsag kozott valo uni-

versitas tanacsinak hire es akaratjuk nelkul, azon universi-

,

tasnak lefizetendo husz forint buntetes alatt. Es ezek azok

az articulusok, melyeket a fennernlitett Szaszvaros varosaban

lako szjicsok czehenek inviolabiliter meg kell tartani, ez jelen

val6 leveliinkben kiadtunk, a melyeknek mindenkor megmaradand6

erossegokre ez jelen valo leveliinket a mi provincialis

rneltosagos kisebb pecsetunknek rea valo nyornasaval

megpecseteltunk es erositettunk. Kelt Szebenben a mi

kozonseges gytilesunkben, piinkosd havanak harmadik napjan,

Urunk szuletese utan ezer otszaz nyolczvankilenczedik esztendoben.

))

A vajdahunyadi szabo-czeh diplomajat Szabo Demeter

es Szab6 Miklos hunyadi lakosok es polgarok k.erelrnere

kiadta Bethen Gabor, Gyulafehervart 1627. evi majusho

-10-en. Megjegyzendo, hogy a diplornaban az inasesztendok

szabo-lovagiassaggal aprod-esztendoknek mondatnak. Mig a

szaszvarosi szucsok diplornaja az elhunyt Mester ozvegyenek

csak annyi kedvezrnenyt nyujt, hogy szabad legyen neki a

ferje utan maradt boroket fel esztendeig egy legenynyel es egy

inassal kidolgoztatni, addig a hunyadi szabo-czeh diplomajanak

6-ik pontja szerint a czehbeli Mester ozvegye mindaddig,

mig az ura never viseli, a «rmivet miivelhesse».

A szaszvarosi szab6- es nyiro- (borbely) czeh diplomajat

HUNYADMEGYEI CZEHDJI'LOAfAK. lOS

az elobbinel meg elobb, 16 (2. evi szeptember h6 5-en adta ki

Bathori Gabor fejedelem.

A vajdahunyadi timarok diplomajat Opra Mihaly es

'Timari Marton, czehrnesterek kerelmere kiadta Gyuiafebervaron

I. Rak6czi Gyorgy, 1635. evi junius h6 Is-en. Ezen czehdiploma

kihirdettetett Hunyadvarrnegye Bacsiban tartott kozgyulesen

1659. evi jul. z-an, P6kay Gaspar jegyzo altal,

Ugyancsak 1635. evi junius Is-en adatott ki 1. Rak6czi

Gyorgy altal a vajdahunyadi csizrnadia-czeh diplomaja. Ennek

.2o-ik pontja a kovetkezoket tartalmazza: CI A mesterlegeny,

a ki esztendejet tisztessegesen eltoltotte , elsoben mesterremeket,

egy sarkantyuval teljes deli csizrnat, egy papucsot

kapcsostul es egy keskeny talpu csizrnat tartozzek kesziteni ;

mig , ezeket csinalja, a ket latornestert etellel ita11aljol tartja.

Es mikor ezeket bernutatja, tartozzek nemzetseglevelet hozni

a czeh ele es esztendo elteltevel tartozzek mester-asztalt

adni, a melynel ilyen rend observaltassek : tartozzek tizenket

tal etelt fozetni, melynek gondjaviselesere ket bizonyos

Mester valtassek, a kik az etkeknek elkeszitesere es fuszerszamara

viseljenek szorgalmatos gondot, hogy valami fogyatkozas

ne legyen az etkezesben. A mesterasztalban pedig

tizenket oreg mesternek felesegestul es ket ifju mesternek

kell a czehnek rendtartasa szerint jelen lenni. A tars-pohar

adasban is tartassek ilyen mod: f8zessenek nyolcz.t3.l etket

tisztessegesen, hogy a czeh valarni fogyatkozast ne talaljon

bennok, mert ha fogyatkozast talal, csak odahagyja, es ujabban

kelletik isrnet hozzakeszulni.s

Az elobbieknel meg regibb a vajdahunyadi sziicsok

czehdiplornaja, melyet Bethlen Gabor fejedelem 1619. evi

majus zj-an Gyulafehervaron adott ki. E diplomanak elsa

pontja sz61 a czehbe-allasrol : Valaki a czehbe allani akar,

minekutana a mesterek koze szamlaltatik, a remeket ket het

mulva ferfiu- avagy asszonyembernek val6 kodmbnok kiszabasaban

negy mesterember el8tt megmutathassa, mely kodmon

ket kecskeborbol alljon : se el ne vegyen belole, se hozza

ne tegyen. Akkor a negy mesternek tisztesseges ebedet adjon,

.es az egesz szucsrnestereknek, mikor az 8 mesterseget megmutatja,

.negy tal etelt adjon es harom veder bort hOZZOD;

106 soos ANTAL.

felesztendo eltelven, ismet a mester-asztalt adja meg, mely

mesterasztalt ha meg nem akarna adni, tizenket forintot fizessen.

A hatszegi csizrnadia-, tirnar- es szucs-czeh diplornajat Apafi

~Iihaly fejedelem adta ki Gyulefehervaron

-J-an, mig a hatszegi es vajdahunyadi

1672. evi okt6ber

egyesiilt takacsok

czehdiplomajat szinten Apafi Mihaly fejedelem adta ki 1676

rnarczius r j-an, Fogarason. A f8 czehrnester Hunyadon, a

vice-czehmester Hatszegen lakott. '

A devai csizmadia- es timar-czeh diplornajat III-dik

I{arolyt6l kapta, 1720 junius h6 7-en. Ez evben Devan .... 6

csizmadia es tirnar iparos volt; nemzetisegre nezve volt 30

magyar es 16 roman. E czehnek a leg'eriyek es inasok szamara

kiilon szabalyaik voltak, melyekben az inas, legeny

es mester kozotti viszony szabalyoztatik, valamint a legenyek

egyrnas kozotti kotelessegei allapittatnak meg.

A szaszvarosi czehek kozul az asztalos-, lakatos-, puskarmives-

es sarkantyus-czeh diplomajat 1802 szept. h6 i o-an

Ferencz kiraly adta ki; a czipesz-czeh diplornajanak masolatat

1805maj. 30-an adta ki a gubernium. A kalapos- es szabo-czehek

1808 marczius h6 7-en, a csizrnadia-czeh pedig 18I0 julius.

zr-en keltezve, kapta a guberniumt61 a czehdiploma masolatat,

Ezen diplomak reszletesen, es kulon fejezetekben szolanak a

mesterekrol, legenyekrol es inasokr61. Mindegyik czeh kozvetlemil

a czehmester alatt all, masodik torvenyszeke legyen

a helybeli tanacs, es a harmadik a szasz nemzet gr6fja.

Kernenyen es ketszeres visszafizetesnek biintetese alatt tiltatik,

hogy a czeh cassajabol etelre, italra es vendegsegekre

semmi koltsegek ne tetessenek, hanem az efele penz betegek,

sztikolkodo mesterek, szegeny ozvegyek es azok arvai,

ugy a minden segely nelkul lev8 beteg legenyek es inasok

szarnara, es vegtere a czehnel tortenheto elkeriilhetetlen

koltsegekre fordittassek.

A 34. ij. szerint a pr6baesztend8nek letelte utan a

legenynek kotelessege leszen magat a czehgyulesnel jelenteni

es egy forint taxa lefizetese mellett a megkivantato remek

rnunkanak elkeszitesere va16 szabadsagot becsiiletesen kerni.

A remek munka pedig alljon a nemet szab6kra nezve egy par

nadragban, egy laibiban s egy kaputban, nem kulonben egy

I •

HUNYADllEGYEI CZEHDIPLOMAJ

H I \1AT ~~LOS RES Z.

A ,TARSULAT 1885. ES 1886. EVI MUKODE-

SENEI{ ROVID VAZLATA.

Osszeallitotta KUN ROBERT, titor.

Az 1885. evi januariusi ulesen Kun Robert a H6ralazadas

lefolyasat ismertette, mig S66s Antal a devai csizmadia-

es a timar-czeh diplomajat mutatta be. Vegiil Mailand

Oszkar ismertette Rethi Laszlo ertekezeset a Hunyadicsalad

szarrnazasarol es az «olah» sz6 eredeti jelentosegerol

es hasznalatarol. Ezen ismerteteshez hozza sz6lott dr. S61yom-

Fekete Ferencz az Erdely teruleten vegbement fajvegyiilest

illetoleg.

A februarisi ulesen dr. Solyom F. Ferencz «Hogyan

ismertetnek bennunket es multunkat Bukarestben iI) ismerteti

Odobescunak a Hora-lazadas torteneterol irt s a hunyadmegyei

romanok kozt elterjesztett muvet. Teglas Gabor

ismerteti Pulszky Ferencznek ceA rezkor Magyarorszagom

,

czimti muvet, Szots Sandor pedig felolvassa Buda Adam ertekezeset

a hunyadmegyei emlosokrol.

A marcziusi ulesen Teglas Gabor ismertette Kis-Kalant

mint r6mai kobanyat, S66s Antal pedig a devai fazekas-czeh

okrnanyaibol ismertette e czeh tortenetet, - Az

aprilisi ulesen Teglas Gabor a korosbanyai hegyseg eszaki

lejtoin elofordulo barlangokat s az azokban talalt preehistoricus

cserepeket ismerteti.

A kenyerrnezei ernlek ugyeben kikiildott bizottsag elnoke,

dr. S61yom-Fekete Ferencz, ez ulesen terjesztette be kovetkezo

[elenteset . «Kenyermezon egy diadalemlek felallitasa tArgyaban

Hunyadmegye kozonsegenek neve ben az alispani hivatal

f. evi januar 23-an 12,030 1/1884. sz. a. megkereste a tarsulati

J 12 KUN R6BERT.

valasztrnanyt, hogy a muszaki iratok, valamint az ernlekterv

rnegtekintese utan adjon velemenyt arra nezve, vajjon a tervezett

ernlekjel a tortenelmi multnak megfelelo mily helyre

allittassek, es azon ernlekjelre mily folirat alkalrnaztassek. A t.

valasztmany februarho 4-en targyalvan ezen iigyet elnokletem

alatt Barcsay Kalman, Rethi Lajos es Teglas Gabor tagokb61

a116 kuldottseget bizta meg azzal, bogy a helyszinen allapitsa

meg az emlekjel helyet es szovegezze az alkalmazand6 felirast.

Tobbszor kozbejott akadalyok es elhalasztasok utan aprilho

26-ik napjat tuztem ki hataridoul, midon is a kiildottseg

tobbi tagjai akadalyoztatasukat ismet kenytelenek voltak

bejelenteni. Nehogy ezen iigy tovabb huzodjek, es a kuszobon

a1l6 megyebizottmanyi kozgyiiles targysorozatabol kimaradjon,

j6nak lattam egyediil utra kelni. De mert elozoleg

bevonatott ezen kerdesbe, s kulonben is illetekes kozeg,

Szaszvaroson Bagya Zsigmond jarasi szolgabfr6t es valasztmanyi

tagtarsunkat folkeresve, kertem a velem valo kiszallasra.

Ki is ezt a legkeszsegesebben teljesitette.

Tudtam azt egyebek .kozt Lenk Ignacz Lexiconjabol is,

hogy Alkenyer hataraban az uj orszagut Mellett epult postahaz

es vendeglo kozt a Kudzsirrol jovo szep hegyi patak

medren keresztiil egy hidnak teglaanyaga es koanyaga azon

kapolna romjaib61 vetetett, rnely kapolna ama helyen allott,

hol Bathori Istvan erdelyi vajda hadainak derekat vezerelve,

sebektol boritottan lerogyott. A postahaz rna is epsegben

all es lakott epulet, melyben az alkenyeri lakossag egy resze

epen valami osszejovetelet tarta. Az orszaguton a rohan6

patak folott a hid is meg van, ujabb idok keszitrnenye a

reginek helyen , a ket parton a116 oszlopok faragott nagy

koczkakovekbol epultek, a tobbi szerkezet fabol va16. A vendegl8

tobb evvel ezelott leegett es csak falai merednek a

hfdon ttil par szaz lepesnyire, az orszaguttol - kelet fele

nezve - baloldala mellette E harom epitrneny folkereseset

es meghatarozasat azert eszkozoltern elso sorban, mert

ha a romok anyaga itt hasznaltatott fol, azok innet nem

fekiidhettek valami nagyon messzire. Visszaterve az egykori

postahazhoz, az ott osszegyiilt lakosok kozin kerdezgettuk

az idosebbeket, Egy Miklea Thoma nevu, magat 62 evesnek

A TAaSULAT M'fi'KODEStNEK VAZLATA. BJ

va116alkenyeri parasztgazda· rnindjart jelentette, hogy a keresett

romok a szant6foldeken alig dzpercznyi tavolsagra

fekiisznek, s nerni kis reszben Iathatok most is. Miklea

Thomat magunkhoz veven, az orszagtiton Szaszvaros fele

visszahajtattunk , es az orszagUtt61 Felkenyer kozsegehez

vezeto keskenyebb utat elhagyva 5 egy dtilo uton Ioldek

koze kanyarodva, megpillantottuk a hullamzatosan folebb

-ernelkedo pontot. A buzavetesen gyalog hatolvan keresztn],

a csekely emelkedesti ponton, ket szant6fold erintkezo mes-

.gyejen alig egy olnyi miveletlen, teglaval es kotOrmelekkel

boritott helyecske jeloli a kegyelettel keresett helyet.

Vezetonk, Miklea Thoma, elbeszele, hogy ott egy meglehet8s

nagy fiilke volt, melybe harorn ember beferhetett, es a

fiilke belso falaba illesztve ABott valami felirasos k8; mig

a fiilke ket szarnyfalan egy-egy toronyszerli 'kiszogeles

volt. Elbeszelte azt is, bogy hallotta a mondat, mely szerint

ott nagy utkozet esett , mikor az ellenseg riadva

vette eszre, hogy vele szemben egesz erdo kezd mozogni.

Ez elbeszeles nyilvan arra a tortenelmileg nem -igazolhato

hagyornanyra vonatkozik, Mintha Kinizsi PeU temesi ban,

hogy a torokot jobban es eszrevetlenebbul megkozelfthesse,

az arczvonalban elorenyornulo bajnokainak zold ' gaUyakat

adatott volna kezeikbe. A kozlekenynye lett Miklea Thoma

megjegyezte meg, hogy az 1848-49. evekben valahanyszor

ott az uton magyar csapatok vonultak el, sokan letertek, es

a leirt emlek-epuletkehez sietve, nemelyek meg Ie is borultak

elotte a foldre. Ezen eszlelet nem tetszhetett a magyarok

irant ellenseges indulaniaknak, mert az epitmeny csakhamar

szetdulatott , a megmaradt alapot es keruletet az ott

birtok.l6 ket gazda evrol evre tisztogatta a tormelektol es

tovabb szantotta, mignem csupan a mostani kis szeletet nem

jartak be ekeik,

Az ekkent foltalalt pontra helyezkedtem arczczal keletnek

fordulva. Tiszta kep tarult elem. Igen, Bathori Istvan

vajda a maga nehez lovassagaval itt foglalhatta csak el a

sereg kozeppontjat , balkez felol, az ellenseg jobb szarnyan

Ie a Marosig terjeszkedtek a szaszok, ~s haruk mOgott az

olah harczosok; a balszarny Felkenyer es Romosz hatarai

A hunyadmegyei tort. e8 rei. tArs. evkonyve. 8

KUN ROBERT.

fele az emelkedo hegylanczolatig a szekely hadak altal alakittatott.

A vezer e folallast valasztotta, .kovetkezo okokb61:

Nem messze az arczel elott rohan a kudzsiri, meg

most is, annyi erdo es havas kipusztitasa utan tekintelyes, a

Sztrigy foly6val majdnem vetekedo havasi patak, es ennek

delr81 egyenesen eszaknyugatnak meno folyasat a jobb parton

kovetve, egy magasabb es itt-ott meredeken lehullo

hegylab nyulik el, de a jelenlegi orszagut kozeleben egyszerre,

mintha csak elvagtak volna, megszunik, Balomir

kozseg fele sik ternek es oblozetnek adva helyet.

A torokok tehat, tulnyornolag szaguldo lovas nep, zsakmanyukat

es rabszljra fuzott foglyaikat Balomir faluban orizet

alatt hagyva, ama sfk teren es oblozeten szembe rohanva;

csakugyan az ezt onkent is kivano szasz harczosokba utkoztek

legeloszor, Bathori dandara a kozepen es a szekelyek

Romosz es Felkenyer fele j6 darabig vedve Iehettek a patak

es dornblanczolat altal, mely dornblanczolatot akkoriban erdo

borithatta .

. Mindezek szembetunove teszik, hogy a tortenelmi

multnak megfeleloen ernlekjelt ismet es csupan arra a helyre

allithatunk, hoi a regebbi ernlekjel torrnelekei rna is lathat6k.

Meg' kell meg e helyiitt jegyeznem, hogy a Bathori-kapolna

j6val regebben dolhetett romba; a romok egy

reszebol a harminczas evekben hasznaltak anyagot a hidhoz,

es talan a posta~, valamint a vendeglo-epulethez , ugyanakkor

emeltetven a kisebbszeru falazat, kozepen az emlektablat

magaban fogla16 fulkevel. Az 1848-t61 1850. evig terjedc

idoben ez ut6bbi ernlekepitmeny feldulasa is bekovetkezett.

A foldnyilak, melyek kozt a keresett es foltalalt helyecske

emelkedett, - meg pedig a szep sfkot tekin tve

csak emberi kezek altai ernelkedettebbe tett ponton fekszik,

eszakrol delnek futnak egyenes iranyban : a kelet feloli

mesgye Todoran Zarie, a nyugati Viorel Janos alkenyeri lakosok

tulajdonat szegi be.

E pont, mint fonnebb is kiemeltem, az orszaguttol.

delnek fut6 iranyban, a. dii18 ut kozeleben mintegy 50 lepesnyire

fekszik a szantofoldek kozott. Tavolsaga a Gyulafeher-

A TARSULAT M"6KODESENEK VAZLATA. lIS

var fele vezeto orszaguttol delnek 3-400 lepesnel nem

tobb ; a vasuti allornas foepiiletevel egyenes iranyban esik;

az ott emelendo ernlekjel vagy epiilet a vasutrol es az allomasi

helyrol teljesen lathato leszen, de lathato lesz az Felkenyer,

Romosz kozsegek iranyabol es Szaszvaros felol jove

is, valamint Benczencz, Bokaj es a Maros mellett fekvf Alkenyer

falukb61, mely ut6bbi hatarahoz tartoznek es csakugyan.

a Kenyermezon fekudnek.

Barrnily jeles pontok kinalkoznanak is Benczencz vagy

Bokaj hataran, itt kulonosen a br. Szentkereszti tanyajatol

nem messze egy szep dombon epen az orszagut mellett: e

pontokat ajanlani, sz6ba hozni sem lehetne a nelkul, hogy

a val6di, a kegyelet altal meltan megszentelheto , helyhez

ok nelkul htitlenekke ne legyiink.

Mindezek figyelembe vetelenel azonban a mar kesz

tervezetet es rajzot se alkalmasnak, se a czelhoz illonek nem

tartom. A kegyelet altal megszentelt helyre miilhatatlanul

masnernu epitmenyt (sanctuarium , kapolna) velek egyediil

megfelelonek. lly nemu epitmeny emelne ra pontot, es a

figyelmet igen tavolrol folkelto es lebilincselo lenne; mig az

elottiink fekvo tervezet ..nem latszik masnak, mint egy sirernleknek

nagyobb mereni utanzata,

Ugyanazert inditvanyozom, tegyen a valasztmany ily

iranyban eloterjesztest Hunyadmegye kozgyulesehez. A megleva

penzalap boviteset akar gyiijte·sek, akar mas uton

lehetne vagy 2000 forintig folytatni. Mig e kerdes el nem dol,

a foliras szovegezesenek kerdese is elhalaszthato lenne.

Befejezesul meg folernlitern , hogy a Bathori kapolna

helyetol visszafele mintegy haromszaz lepesnyire az orszagut

altal megcsonkitva, egy nagy horpadas lathato. A szep, egyenes

sikon e felotlo horpadas csak ugy keletkezhetett, hogy

oda tobb ezer elesett harczos temettetett, kiknek holttestei

elporladvan, a folejuk dornborult fold lesulyedt. E korulmeny

is azt bizonyitja, hogy e helyen es e helyhez kozel folyt le a

vilaghird utkozet .

. A dr. S6lyom F. Ferencz altal tett reszletes javaslat a

kenyermezei 'emlek ugyeben kikiild6tt bizottsagnak adatott

ki. - E bizottsag a majus h6 9-en tartott ulesben tett e15-

J16 KUN ROBERT.

terjesztese alapjan a valasztmany ez iigyben a kovetkezo

hatarozatot hozta: Az emlekosztop a hunyadmegyei epiteszeti

hivatal tervrajza szerint keszittessek el s az alkenyeri vasuti

indohaz palyaudvaran belul alllttassek fel, rovid de messzirdl

is olvashat6 feliratban orokitve meg a csata idejet es vezereit.

1\..rnajdan rendezendo leleplesesi unnepely alkalrni beszedenek

megtartasara dr. S61yom-Fekete Ferencz keretett fel. A regi

Bathori kapolna helye egy feliratos termesko-tornbbel jeloltessek

meg.

Az 1885. evi rendes kozgyUles junius h6 ro-en Devan

tartatott meg, a tagok elenk reszvetele mellette A tavolabb

videkekrol jelen voltak: dr. Aranyi Lajos, Szilagyi Sandor,

Finaly Henrik, Szabo Karoly tiszteletbeli tagok es dr.

Hampel Jozsef, - Grof Kunn Geza elnoki megnyit6ja utan

(l. I. lapon) Kun Robert olvasta fel kovetkezo titkari jelenteset:

Melyen tisztelt Kozgyules !

A noveny alkalmas talajban, kedvez8 eghajlati viszonyok

kozott es gondos apolas mellett szepen, gyorsan fej18dik;

egy par ev alatt a foldbe vetett mag szep csemeteve

no, a tikkaszt6 hoseg ellen htis arnyekot nyujtva, tidfto gyiimolcscsel

szolgalva, Ily szerencses viszonyok kozt fejlodo esemetehez

hasonHt tarsulatunk, melyet alapitoi alkalmas talajba,

a termeszeti szepsegekben ugy mint torteneti emlekekben es

regeszeti kincsekben egyarant gazdag Hunyadrnegyeben plantaltak

el; a magas korrnany bokezu segelyezese, a mfivelt

kozonseg folytonos erdeklodese, a sajto buzdit6 elisrnerese,

kiva16 szaktud6sok es tekintelyek utbaigazito tarnogatasai

mind oly: tenyezok, melyeknek kedvezo befolyasa egyes tarsulati

tagok buzg6 miikodesevel, szorgalmas kutatasaval parosulva,

tarsulatunkat a: gyors fejlodes utjan mai viragzasara

hozta. Az 1880. evi majusho 13·an megtartott alakul6 kozgydlest

is beleszamitva, tarsulatunk ma a hatodik kozgytilesen

van egyiitt, ma fejezi be eletenek, fennallasanak otodik evet.

Es ha visszatekintiink, tiszt. Kozgydles, a lefolyt ot evre, nines

okunk az elcsuggedesre , multunk a jovo fejlodesenek biztos

zaloga , ezen Cit ev· alatt tettiink annyit, a mennyinek hasonl6

A TARSULAT llUKOnESENEK VAZLATA.

ido alatt vajmi keves videki tarsulat dicsekedhetik; tamisagot

tesz mtikodesiinkrol mindennemd gylijtemenyeinkben gazdag

muzeurnunk, tanusagot tesznek evkonyveink, melyeknek harmadik

kotete is sajto ala van rendezve. De a mily kevesse

van okunk az elcsuggedesre, ep oly kevesse van okunk az

ellenkezore, az elbizakodottsagra , mert minel tobbet dolgozunk,

minel tovabb haladunk, annal tobb teendot talalunk a

tarsulati kutatas minden iranyaban, a teendok minden agaban.

Csak fokozott rnunkassaggal kozelitbetjuk meg a magunk

ele tuzott czelt, es ezen fokozott munkassagrol tamiskodik a

tarsulati valasztrnany altal a mult evben kifejtett tevekenyseg.

A valasztrnany a ket havi sziinido daczara is II rendes

es ket rendkiviili ulest tartott, mindannyit Devan. Ez uleseken

kovetkezo ertekezesek lonek felolvasva: julius a-an Teglas

Gabor erdekesen irt es szepen e18adott fololvasasaban

ismertetett egy kutat6 kirandulast, melyet Majland Oszkar

es Szinte Gabor valasztrnanyi tagok tarsasagaban Devatol

Veczelig tett. A szeptem beri ulesben Majland Oszkar olvassa

fel ertekezeset a roman nepkolteszetrol, bemutatva az altala

megyenk teruleten osszegyujtott roman dalok, balladak, nep..

rnondak es romanczokbol nemelyeket, egyuttal meltatva azokat

eesthetikai szernpontbol. Teglas Gabor jelentest tesz juliusiaugusztusi

kirandulasairol es asatasi kutatasairol, melyeket

Majland Oszkar es Szinte Gabor tarsasagaban tett. Ugyancsak

ez ulesen terjeszti be Kun R6bert jelenteset a H6ramozgalomra

vonatkoz6 kutatasairol, kulonosen a nagyszebeni

katonai leveltarban tett kutatasok eredmenyerol. Az okt6beri

ulesen Teglas· Gabor ismerteti a Petrozseny Mellett emelkedo

Boli hegyen fonallott osregi eroditmenyt : Konig Pal a varhelyi

Mithra-templomrol s az abban talalt reliefekrol tesz

jelentest, bemutatva egyszersmind e reliefeknek a tarsulat

koltsegen keszult fenykepeit. Kun Robert ismerteti az 1784.

evi Hora-lazadas tavolabbi okait, s altalanos korvonalokban

jellemzi II. J6zsef csaszar kormanyrendszeret, Vegiil Soos

Antal, mint vendeg, bemutatja a vajda-hunyadi zarda hazi

kronikajanak azon reszet, mely a Hora-Iazadasra vonatkozik.

A november h6 5-en tartott iilesben dr. Hank6 Vilmos eJte..

kezik az erdelyreszi fiird8krol es asvanyvizekrol; Konig Pal

118 KUN ROBERT.

felolvasast tart a Mithra-cultusrol, bemutatva a delrnagyarorszagi

tortenelmi es regeszeti tarsulat temesvari muzeumaban

8rzott, de a hunyadmegyei Varhelyen talalt Mithra-reliefnek

gypszontvenyet , vegiil Kun R6bert fejtegette a Hora-

'la.zadas kozelebbi okait. A deczemberi tiles a kegyeletnek

volt szentelve, a mennyiben dr. S61yom-Fekete Ferencz

.Kirinyi Lajos - Rethi Lajos pedig Toth Laszlo elhunyt

valasztrnanyi tagok felett tartottak ernlekbeszedet , ugyanezen

ulesen meg Majland Oszkar is ertekezik a rumen nepkolteszetben

e18fordu16 mithologiai elernekrol : mely felolvasassal

kapcsolatosan s annak mintegy kiegesztteseul gr6f Kuun Geza

elnok kiemeli a ktilonfele nepeknel elofordulo hitet a naprol

-es holdr6L A januar havi ulesben Kun R6bert ertekezik a

Hora-lazadas Iefolyasarol Hunyadmegyeben es Zarandban ,

S06s Antell; mint vendeg, felolvassa a devai csizmadia- es vargaczeh

kivaltsagleveleit, Majland Oszkar pedig ismerteti dr. Rethi

Laszlo ertekezeset a H unyady-csalad szarmazasarol es az

lolah. sz6 eredeti jelentosegerol es hasznalatarol. A februarban

tartott ulesen dr, S61yoin-Fekete Ferencz .Hogyan ismer-

-tetnek benniinket es multunkat Bukarestben i» czirn alatt

ismerteti Odobescunak a Hora-lazadas torteneterol irt s a

hunyadmegyei olahok kozt elterjesztett muvet, kimutatva e

mlinek tevedeseit es ferditeseit. Szots Sandor felolvassa Buda

,

.Adam valasztmanyi .tagnak a hunyadmegyei ernlosokrol Irt

monographiajat, mig Teglas Gabor isrnerteti Pulszky Ferenez-

'nek a ClRezkor Magyarorszagons czirmi. rmivet. Az aprilisi

ulesen Teglas Gabor a korosbanyai hegyseg ejszaki lejtoin

elofordulo barlangokat s az azokban talalt preehistorikus eserepeket

ismerteti.rovideden. Az aprilho 29-iki rendkivuli tilesen

Majland Oszkar ertekezik az argesi zarda epiteserol s

annak egy hunyadmegyei variatiojat mutatja be. A rnajusi

iilesen Majland Oszkar Xenopol jassy-i ..tud6snak a bukaresti

regeszeti tarsulat kiadasaban 'megjelent-s' a rornanok .eredetet

targya16' ertekezeset

Ies, a valasztmany

ismerteti es biralja. Ime, ,tisztelt Kozgyii~

mukodese a felolvasasok, ertekezesek es

Ismertetesek mezejen;,' alig van- .olyan aga a tarsulati teendoknek,

mely fel ne karoltatott volna.. alig tiles, melyen eg1-

Jcet ilyen ' felolvasas -ne .tartatott volna f' .

A TARSlYLAT MUKOnESENEK VAZLATA.

A valasztmany mas iranyu mtlkodeser81 kiemelendonek

"tartom . azt, hogy valasztmanyunk a piskii es kenyermezei

-csatak emlekeinek felallitasa ugyeben is faradozott.. az elsore

.nezve hatarozta, hogy: ket tablat fog -az uj vashidra alkalmaztatni

: az egyiket Devarol menve jobb fe181, kovetkezo

feHrattal: 1849. februar 9. Piski hid: Bern tabornok es' a

magyar szabadsaghosok orok dicsosege. A masik tabla Szasz-

'varos felol jove szinten jobbr61 lesz .alkalmazandc ; ezen megjeloltetnek

a regj hid helye es., meretei : ez adatok azonban

.meg nem szereztettek be. -. Nehai Miksa Gyorgy a kenyerrnezei

ernlek felallltasara gylijtest rendezett, 5 a penzt az

-erdelyi muzeum-egylet gondozasara blzta. Ez egylet a kozel

.500 forintra felszaporodott osszeget atktildte Hunyadmegye

.alispani hivatalanak azon felhlvassal, hogy azt a gyUjto czeljainak

megfeleloen hasznalja fel. A megye kozgyii1ese tarsu-

.latunkat hivta fel ez ugyben velemenyadasra, folhiva egy-

'szersmind a megyei epitohivatalt, hogy az osszegnek megfele18

tervet keszitsen. A tarsulat velemenye ez iigyben az,

-hogy az alkenyeri palyaudvaron beldl allittassek fel az emlek,

.rovid, de messzirol is lathato foliratban orokitve meg a csata

idejet es vezereit. A regi Bathory-kapolna helyet pedig,

melyet dr. Solyom F. Fer. kutatott ki, egy termesko-tomb

jelolje. Az alispani hivatal felkeretett egyszersmind, hogy .az

-ernlekre szukseges helyet a kozlekedesi miniszteriumtol kerje el.

A vallas es kozokt. rn. .kir. miniszter a foly6 tarsulati

-evre is kiutalvanyozvan az 500 forintnyi allami asatasi segelyt,

az asatas Varhelyen folytattatott mult 'evi julius es augusztus

-h6napokbari. A valasztmany az e nyari asatasok tervenek

megallapitasara egy bizottsagot kuldott Varhelyre, rnely abban

:~l1apodott meg" hogy az eddigi kutato eljaras helyett a rend-

-szeres feltarast fogja a valasztmanynak ajanlani, mit ez el is

fogadott .. Az amphitheatrum romjainak megorzesere szinten

megtette 'a valasztrnany a maga kotelesseget, de hogy a

'romokat teljesen meg6vnia nem sikeriilt •. azt a tarsulaton

kivul fekv8 okokban kell keresniink. A regeszeti targyak

-osszeirasa is foganatosittatott ~orjegy~8se.gekkent. A.ltalaban

kiemelendonek tartom, bogy a megyei hatosag' a legnagyobb

.keszseggel tamogatja a valasztmanyt . mindennemu .torekye~

120 KUN R6BERT.

seiben , de fajdalom, hogy az a mi a kozpontra sz61, nem

alkalmazhat6 a videkre is egeszen, rnert ambar a szolgabirak

-nagyresze nem elegge dfcserheto buzgalommal jar el a tarsulat

erdekeben, es a Ieletekbol a mi csak megmentheto,

megment, megis vannak egyesek, kik teljes kozonyosseggel

viseitetnek a tarsulat erdeke! irant, s -annak ugyet sernmiben

sem mozdftjak ela.

A kozel jovoben a tarsulatnak egy reg'i ohajtasa is:

teljestilni fog, a mennyiben a devai varhegy a kincstar altal

az 1886 januar r-en tarsulatunknak fog kezelese ala adatni.

A valasztmany a szerzodes megkotesere is megtette a szukseges

Iepeseket, TIz altal nem csak a devai var fog a tovabbi

rombolastol meg6vatni, de a varhegy is befasittatvan s utakkal

ellattatvan, egeszsegiigyi ugy mint szepeszeti tekintetben

jelentekenyen fogja emelni a megye es tarsulatunk szek-helyet,

Igaz, bogy ez tarsulatunkra uj es jelentekeny kiadasokat

harft, de a valasztmariy mindent fog elkovetni, bogya

szukseges osszeget a tarsulati penztar megkirnelesevel tarsadalmi

uton szerezze be. - Dr. S6lyom F. Fer. megbiza-tott,

bogy a megye teriileten levo helysegek regi magyarneveit

okmanyokbol kutassa ki, hogy azokat hivatalosan

ismet f61 lehessen eleveniteni. Az ethnographiai gyujtesek

erdekeben tobbfele m6don intezkedett a valasztrnany. A valasxtmanyt

Pulszky Ferencz jubileurnan Budapesten kepviselte

dr. Arany! Lajos es Teglas Gabor.

Midon a hunyadmegyei tortenelrni es regeszeti tarsulat

megalakult, Erdely akkori kath. piispoke, bold. ernl, Fogarassy

Mihaly volt az else, ki ez alakulast orornrnel udvozolte, stamogatasat

igerte, Elodjenek ez igeretet a legnagyobb mertekben

bevaltja Erdely jelenlegi puspoke, Lonhart Fer. 8

excellentiaja, ki nemcsak 100 forinttal lett a tarsulat alapito.

tagja; banem a foly6 evre is 100 forinttal novelte penztarunkat,

a melyben ugyan sohasem volt valami nagy bosege apenznek,

de a mai kor altalanos betegseget, a deficzitet sem

ismeri. A junius 4..en .lezart es megvizsgalt szamadas szerint

a f. evi bevetel volt 3578 frt 75 kr., a. kiadas tett 1043 frt

37 krt, Marad keszlet 2535 frt 38 kr. Ebb81 alapitvanyi t8ke:

1450 frt, asatasi alap 714 frt, rendelkezesre marad 370 frt.

A TARSULAT MUXODESENEK VAZLATA. 1%1

A tar sulati tagok koziil elhaltak : Pis6 Simon brMi

szolgabir6; Porseh J6zsef bradi birtokos, br, J6sika Janos

cs. kir. tab orszemagy , Maderspach Viktor iszkronyi birtokos

es Pogany Adam valasztmanyi tag, ki f610tt valasztmanyi

hatarozat szerint egyik kozelebbi iilesen emlekbeszed fog

tartatni.

,

A tarsulatnak van jelenleg z 1 tiszteletbeli, 60 alapit6,

159 rendes es 130 partolo tagja .•

A felolvasasok sorat dr. Hampel J6zsef, budapesti egyetemi

tanar, kezdte meg, ismertetve a szMgysomly6i es nagyszentmiklosi

leleteket a nepvandorlas idejebol, bemutatva egyuttal

a leletek galvanoplastikai masolatait is. Utanna dr.

Solyom-Fekete Ferencz ertekezett V.-Hunyadr61 es HOLSdatrol.

Teg'las Gabor a romaiak devai banyaszatarol, kiilonosen

azoknak bezsanyi kobanyairol tartott igen erdekes

felolvasast.

A penztarnoki, muzeurni igazgatoi es konyvtamoki jelentesek

felolvastattak es tudomasul vetettek. - A valasztmany

kovetkezoleg egeszittetett ki; felkialtas utjan megvcUasztattak:

Barcsay Bela, Hetyey Gabor, Buda Adam, Buda Imre,

Hollaky Arthur, Kis Mozes, Kenderessy Mihaly, Lazar Farkas,

Nemes Samuel, Szereday Aladar es Thallacsek Ferencz.

A valasztrnany inditvanyara tiszteletbeli tagga valasztatott

dr. Hampel jozsef egyetemi tanar Budapesten.

Az 1885/6. tarsulati ev elso valasztmanyi ulesen kovetkez8

felolvasasok tartattak: dr. Aranyi Lajos ertekezett az

algyogyi ev, ref. templomokrol, melyekben romai epitkezesek

nyomai lathatok : Teglas Gabor a boiczai vagy kisbanyai

barlangokat ismertette ; Kun R6bert folytat6lagosan szolt

a Hora-lazadasrol, kulonosen annak elnyomasara tett lntezkedeseket

emelve ki, mig Kiraly Pal. a szarmizegethusai

mithra-templomr61 s annak epiteszeterol ertekezett. A szep...

temberi ulesen gr6f Kuun Geza ertekezett a Mithraeultus.

fejlodeserol es elterjedesercl : Teglas Gabor Dacia banyaszatanak

oskorat vilagitotta meg nehany fontos adattal, mig

Kiraly Pal a Sopronrnegyeben levo rakosi mithraumot ismertette,

Az oktoberi tilesen Kun R6bert olvasta fel a Pogany

Adam elhunyt valasztmanyi tag folott Irt emlekbeszedet,

KUN R6JiEkT.

A novemberi ulesen Kiraly Pal beinutatott nernely varhelyi

sfrfeliratokat, tiizetesen sz6lva ez alkalommal a r6mai flamenek

intezrnenyerol. Kun R6bert a Hora-lazadas elnyomasanak

tortenetet ismertette folytat6lagosan. A deczemberi

iilesen Kun R6bert ertekezett a Hora-lazadas elnyornasarol ,

Kiraly Pal bemutatta Teglas Istvan r. tag hazi ipari es

diszitesi gyiijtemenyenek azon reszet, melyet a gyiijto Ponor

videken masolt le ; vegiil 806s Antal r. tag ismertette a

vajda-hunyadi szaboczeh diplornajat es alapszabalyait.

Az 1885. evben az orszagos tortenelmi congressuson

tarsulatunkat kepviseltek dr. S6lyom-Fekete Ferencz es Kiraly

Pal; az ugyanezen evi orszagos anthropologiai es regeszeti

congressuson mint a tarsulat kepviseloi resztvettek Teglas

'Gabor, Kiraly Pal, Kun Robert es Teglas Istvan. A ket

elso ertekezeseket is olvasott fel az orszagos congressuson.

Az orszagos kiallitasra tarsulatunk Mithragyujtemenyet kuldotte

fel, rnelyert a kiallltasi eremmel lett kitiintetve.

A devai Varhegyet ez ev folyaman vette at a tarsulat

a kincstartol s rnegtetettek a: keno lepesek a befasitasra

nezve, rnelyet kivaloan elornozdftott a marosvasarhelyi kir.

f8iigyeszsegnek 1885. szept. Is-en 5298. sz. a atirata, mely-

·nek ertelmeben a Varhegy befasitasa es az aljaban elterulo

s6st6nak lecsapolasa egeszsegiigyi szempontb61 ,leven elrendelve,

ennek keresztulvitelere a devai foghazban letart6ztatott

rabok munkajanak igenybevetelet engedelyezi.

Az 1886. evi januariusi ulesert Majland Oszkar ertekezett

a neptalanyokrol, kulonosen kiemelve a rumen nep

talalos meseit : S06s Antal bemutatta a vajda-hunyadi es

hatszegi takacsczeh oklevelet es statutumait; vegiil Teglas

Gabor ismertette Inkey Belanak Nagy-Agr61 Irt geologiai

mtivet, A februariusi ulesen dr. S61yom-Fekete Ferencz

a vajda-hunyadi kincstari uradalom leveltaranak okrnanyai ..

b6I ertekezik az Erdohatsag betelepiteserol. Ezen adatok sze...

rint a betelepites kezdodott III.' Karoly alatt es tartott folytat6lagosan

Maria Terezia, II. Jozsef es Ferencz kiralyok alatt.

A telepitvenyesek a Vulkan hag6n at Olahorszagbol jottek

be; a kincstartol kapott foldekert hetenkint egy ingyen nap-

~zAmot adtak, s evenkint bizonyos rneghatarozott mennyisegu

A TARSL'LAT Mi1KODESENEK yAZLATA. 123

szen egetesere koteleztettek. Az aprilisi tilesen Kun R6bert

folytat61agosan ismertette a Hora-lazadas elnyomasara tett

katonai intezkedeseket, Majland Oszkar pedig a rumen nepkolteszet

rneses alakjair61 ertekezett. Ez iilesen olvastatott

fel a vallas- es kozoktatasi miniszteriumnak leirata, melynek

ertelmeben a miniszter ur 0 nagyrneltosaga a varhelyi asatasok

folytatasara 1886-ban 300 forintot utalvanyozott ki.

Bernat Mikl6s hatszegi birtokos, rnidon epitkezes kozben

egy hatalmas epiilet korfalara bukkant, ertesitette errol

a tarsulatot ; eleinte az a velerneny volt elterjedve, bogy

talan a Castrum Hatszeg korfalait hozta a veletlen napfenyre,

de Szinte Gabor valasztmanyi tag a majusi ulesen kifejtette,

hogy a kiasott rom egy csucsives, tehat kath. istenitiszteletre

.szant templom volt s a XIV-XVI. szazadok kozotti idoben

epulhetett, meg pedig nagy reszben r6rnai faragott kovekbol.

U gyancsak ezen ulesen ismertette Szinte Gabor a dr. Aranyi

Lajos altal carnariumnak minositett algy6gyi epuletromot , ez

epuletrol Szinte G. szerint els8 latasra nem lehet hatarozottan

allitani, hogy az carnarium lett volna, mert lehetett alakjat

es epitkezesi szerkezetet tekintve r6mai furdo is. Ezt a

tiizetesebb vizsgalat fogja kideriteni, mire ertekezo a valasztmarry

felkeresere keszsegesen vallalkozik is.

A juniusi ulesen a felolvasasok sorat Kun R6bert kezdte

meg, ki a Hora-lazadasra vonatkoz6 regi miivek egyiket

ismertette. E rminek teljes czime : Hora und Kloska, Oberhaupt

und Rathgeber der Aufruhrer in Siebenbiirgen. Eine

physiognomische Skizze, historisch und charakteristisch behandelt

nebst der Geschichte dieses Aufruhres. Ein Beitrag zur

Menschenkunde und Geschichte der Unmenschheit im XVIII.

Jahrhundert des Jahres 1744. Mit beider ahnlichen Schattenrissen

nebst Wappen und Insigeln. Karlsburg und Hermannstadt.

(In Commission in der Buchhandlung der Gelehrten

in Leipzig.) E miivecske furcsasagaibol itt csak kettot eme-

Iunk ki. Midon a katonasag mar erosen szorongotta Horat,

ez koveteket kuldott Csaki gr6thoz, Fehermegye foispanjahoz,

es azt iizente neki, hogy a nemesseggel bekere akar

lepni ; es ha a nernesseg akarja, velok egyesiil as. minden

czeljaik elereseben tarnogatni fogja. - H6ra tudta, ugyrnond

KUN R6BERT.

tovabb a nevtelen szerzo, hogy a magyar nemesseg a csaszari

kormanynyal nines megelegedve, 5 az eleguletlen nemesseggel

akarta nagyratorekvo czeljait elerni, A nernet ir6nak

.ez aIHtasa termeszetesen minden alapot nelkuloz. Egy rnasik

helyen azt meseli, hogy Horanak fivere olah puspok volt, es

.mivel nagy vagyonra tett szert, Maria Terezia porosz habonija

alatt sajat koltsegen ket huszar-szazadot szerelt fel, a

rniert az udvart61 jogot nyert ket kapitanynak es ket hadnagynak

kinevezesere. Az egyik kapitanyi allast fiverenek,

a mi Horanknak adornanyozta, ki mint kapitany a Kalnoky,

majd Toscana ezredekben szolgalt, A haboru vegeztevel

eladta rangjat ; penzet es vagyonat elkoltve, csalasokhoz

folyamodott; a gazdagabb olahoktol rnindenfele iiriigyek

alatt penzt csikart ki, a melyet visszafizetni nem leven kepes,

.azzal amitotta tarsait, hogy ok regi privilegiumok alapjan

egeszen szabad emberek, es foldesuraiknak sernmivel sem

tartoznak. Ez alHtasat a nernet szerzo rnunkaja veg en maga

,

vonja vissza. «Es most eloallanak ezek az ujsagok, panaszolja

nagy keservesen, es azt mondjak, hogy Hora sohasem allott

mint huszarkapitany csaszari szolgalatban, es hogy olyan

fivere sem volt, ki yalaha olah puspok lett volna.» Teglas

Gabor kerseczi kirandulasarol es az ottan talalt rornai regisegr81

ertekezve, ujabb adalekokat szolgaltatott Dacia helyrajzahoz

, ertekezo szerint Kersecz a veczeli castrumhoz tartozott.

S06s. Antal a szaszvarosi szabo- es borbelyczeh

diplomajat mutatta be rnasolatban : e diploma 16I a-ben kelt

Bathory Gabor fejedelem alatt, kinek pecsetje es alairasa is •

rajta van a diploman,

Az 1886. evi kozgyiiles Devan tartatott meg junius ho

15-en gr6f Kuun Geza elnoklete alatt. Az elnoki beszed a

jegyzokonyvbe sz6szerint folvetetni hataroztatott, Az tiles

megnyitasa utan elnok udvozolte Pogany Gyorgy foispant

25 eves foispani jubileuma alkalmabol, mint a tarsulat alaplto-

es a valasztmany kivaloan buzg6 tagjat, ki nemcsak

uleseinkben vesz tevekeny reszt, hanem magas allasanak

befolyasaval is mindeniitt tarsulatunk erdekeit mozditja elo,

A beterjesztett titkari jelentesbe! kiemeljiik a kovetkezoket :

a mult tarsulati evben tartatott 10 rendes es egy rendklvuli

A TARSULAT )ti1KODESENEK VAZLATA. us

tiles, mind Devan. A tarsulat tagjai koziil elhaltak a mult ev

folyaman br. Apor Karoly tablai elnok Maros-Vasarhelyen,

Kolosy Antal kaptalani prepost Gyulafehervaron, Szilvasy

Laszlo birtokos Brettyen, A kozgyiilesen volt ket felolvasas

: Teglas Gabor ertekezett a r6maiak banyaadministrati6jarol

Daciaban, Kiraly Pal a varhelyi syr-legio templomaban

1881-ben talalt feliratos tabla istenneveibol kiindulva ertekezett

Baal istenrol es annak tlszteleterol. A valasztmany

kiegeszitesere kerulven a sor, a kilepett tagok koziil ujb61

bevalasztattak : Barcsay Kalman, Laszlo Ignacz, Laszlo Zsigmond,

Lazar Gyorgy, Pogany Gyorgy, Rethi Lajos, Tomya

Sandor, Szinte Gabor. Mint uj tagok lettek bevalasztva

Inkey Bela, Issekucz Antal es S06s Antal. A valasztmany

inditvanyara a kozgyules Torma Zs6fia 8 nagysagat es

Pogany Gyorgy foispant, rneltanyolva rnindkettonek a tarsulat

koruli erdemeit, tiszteletbeli tagokka valasztotta, Spanyik

J6zsef megyei jarasi orvos pedig a muzeumnak tett nagyobb

rnervu adornanyozasai kovetkezteben alapito tagnak valasztatott

meg. A penztari kirnutatas szerint az 1884/5. tarsulati

evrol athozott penztari keszlet 2535 frt 38 kr.; az 1885/6.

tarsulati evben befolyt 1268 frt 86 kr.; kiadatott 666 frt

74 kr., marad penztari keszlet a jovo evre 3137 frt 50 kr.

Ebb81 alapitvanyi toke I7~5 frt, forgotoke 1412 frt 50 kr.

Az augusztusi valasztrnanyi ulesen Teglas Gabor az

altal a a megye teruleten felfedezett es atkutatott godinesdi

es boji barlangokat ismertette reszletesen es kimeritoen :

Kiraly Pal pedig szabad eloadasban kiterjeszkedve az o-kor

vallasi rendszereire, Lajard elleneben azt bizonyitja, hogy

a lepcso (letra) szinten a mithracultus mysteriumai koze tartozott.

Szeptember h6 3o-an Petrozsenyban tartott a valasztman

y felolvaso illest a petrozsenyiek kiva16 erdeklodese mellett.

Grof Kun Geza elnoki megnyit6 beszedeben fejtegette

a varosok keletkezeset s erpelte ki azon tenyezoket, melyek

folytan Petrozseny egy nagy videk kozpontja leve. Dr. SOlyom-Fekete

Ferencz a Zsilvolgy beteleplteserol ertekezett',

Tallacsek Ferencz ismertette a r6maiak aranymosasat a Zsilyeczben,

s egy altala keszftett terkepen mutatta meg mind

azon helyeket, melyeken a r6maiaknak itt aranybanyaik \'01-

126 KUN R,6BF.RT.

tak; vegiil Kuun Robert a jobbagysagi intezmeriyrol ertekezett,

ismertetve kiilonosen a magyar jobbagyok helyzetet

a tizennyolczadik szazad masodik feleben, S osszehasonlitva

a mi jobbagyaink allapotat Eur6pa tobbi allamainak jobbagyaival,

s ebbol kifoly61ag czafolta azok allitasat, kik a

Hora-lazadas fookaul a jobbagyok elnyomatasat allitjak. Az.

okt6beri ulesen S06s Antal jelentest tesz a grof Tholdalagi

csalad radnotfaji [eveltaraban tett kutatasairol, E jelentes

kiilonosen kiemeli a leveltar gazdag voltat az Arpadkori

okmanyokat illet81eg, mi vegb81 az orszagos torterielrni tarsulat

figyelme felhivatott e leveltarra. A novemberi ulesen

Majland Oszkar ismertette a parisi ethnologiai muzeurnokar,

bevezetesul ertekezve az ethnologia tortenelrni fejlodeserol..

Ez eloadast; grof Kuun Geza azzal egeszftette ki, hogy Paris

muzeumainak szama a jovo evben meg egygyel fog szapo-,

rodni, a mennyiben a lyoni ethnogr. muzeum is ide fog

szallfttatni, mely f8kent vallas os cultustargyakat tartalmaz

a Iegtavolabbi keletrol is. Kiraly Pal ismertette Mommsen

torteneti miivenek V. kotetet, mely a rornai provincziakat targyalja,

kiemelve Roma es Perzsia harczait, s Palmira bukasat

ecsetelve elenk szinekkel. Felolvastatott Teglas Gabornak

egy ertekezese, mely Ampelum (Zalathna) romai banyaszataval

foglalkozik. A deczemberi ulesen grof Kuun Geza

Dobrentei Gabor szuletesenek szazadik, illet81eg szazegyedik

evforduloja alkalmaval ertekezett igen kimeritoen es behatoan

Dobrentei irodalmi munkassaganak azon idejerol, melyet

az ir6 Erdelyben toltott, Masodik felolvas6 volt Tallacsek

Ferencz, ki a Zsilvolgyben Uzott osregi aranyrnosasokrol

ertekezett, bemutatva egy ottan talalt regi banyaszcsakanyt,

Ez ulesen hatarozta el a valasztmany egy fenykepezo keszulek

beszerzeset is.

Az 1886-iki evrol meg megjegyezhetjtik, hogy a magyar

orvosok es termeszettudosok buziasi .~s ternesvari nagygylilesen

tarsulatunkat Orm6s Zsigmond tiszteletbeli tag es Teglas

Gabor muzeumi igazgat6 kepviseltek,

A Hunyadmegyei Történelmi és Régészeti Társulat Évkönyve IV.

A Hunyadmegyei Történelmi és Régészeti Társulat Évkönyve IV. ... View more A Hunyadmegyei Történelmi és Régészeti Társulat Évkönyve IV.

Delete template?

Save as template ?

A Hunyadmegyei Történelmi és Régészeti Társulat Évkönyve IV. A Hunyadmegyei Történelmi és Régészeti Társulat Évkönyve IV.