Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
levelezésében elıször bukkan fel a névváltoztatás gondolata. 1822 és 1827 között<br />
orvosi stúdiumokat folytat Pesten. 1826-ban fölveszi a <strong>Toldy</strong> nevet írói névként, ám a<br />
megszólítás a barátok részérıl a késıbbiekben is váltakoztató marad. 1828 megjelenik<br />
a Handbuch der ungrischen Poesie – az elsı modern értelemben vett irodalomtörténeti<br />
összefoglalás. 1829-30 nyugat-európai tanulmányutat tesz a magyar irodalom képviseletében<br />
(London, Párizs, Svájc, Itália és Németország érintésével). Hallgatja Hegel<br />
elıadásait, kapcsolatba lép Goethével. Visszatérése után létrehozza az elsı magyar<br />
orvosi lapot, melynek neve Orvosi Tár<br />
1830-ban a Magyar Tudós Társaság rendes tagjává választják. 1833-tól a dietetika<br />
rendkívüli tanára a Pesti Egyetemen, 1835-tıl a Tudós Társaság titkára. 1836-ban<br />
döntıen <strong>Toldy</strong> ösztönzésére megalakul a Kisfaludy-Társaság. A Társaság díjakat oszt<br />
költıi mővek megírására és ösztönzıleg hat a fiatal tehetségek szárnypróbálgatásaira.<br />
<strong>Toldy</strong> elıször igazgatójaként, majd igazgató-helyettesként mőködik. 1843 Az Egyetemi<br />
Könyvtár igazgatója.<br />
1846-ban elismert íróként törvényesíteni szeretné <strong>Toldy</strong>t polgári névként, ez azonban<br />
ellenállásba ütközött: folyamodványát elutasították fellebbeznie kellett. A hivatalos<br />
névváltoztatás 1847. április 22.-én válik lehetségessé.<br />
1842-ben megkapja a Jénai Egyetem bölcsészdoktori diplomáját. 1848-ban a bécsi<br />
Tudományos Akadémia tagjává választják.<br />
1850-tıl az esztétika és az egyetemes irodalomtörténet magántanára, 1861-tıl a<br />
magyar nyel vés irodalom rendes tanára. 1851-ben megjelenik A magyar nemzeti<br />
irodalom története I.-II.. 1875. december 10. <strong>Toldy</strong> <strong>Ferenc</strong> halála.<br />
Az elsajátítható nyelv és az identitás választhatósága<br />
„Hát nem magyarnak születtél-e? A ki Magyarországon születik, az magyar, s azért<br />
magyarúl tudnia kell. […] Tudod-e, hogy milyen nemes nemzet a magyar? Aztán én is<br />
magyar nemes asszony vagyok és szégyen volna rám nézve, ha a fiam ily német fiú<br />
maradna.” (Önéletrajzi töredék – Második könyv. 1813-1819.)<br />
„midın atyám a becsületet említette, világosan s tisztán bizonyosan nem fogtam föl azt,<br />
de tudom, hogy legott ambitiómmá lett magyarnak tekintetnem, és midın anyám e<br />
nemes nemzetrıl beszélt, az úgy fogott rajtam, hogy ama percztıl fogva tiszteletem és<br />
szeretetem a ’magyar’ névhez tapadott változatlanúl.” (Önéletrajzi töredék – Második<br />
könyv. 1813-1819.)<br />
Visszaemlékezéseinek tanúsága szerint a magyar irodalomtörténetírás atyja német<br />
származású szüleitıl kapta az elsı olyan jellegő impulzusokat (is), melyek végül<br />
2/4
Change language