Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
TOLDY FERENC<br />
A NÉMET, AKI MEGALAPOZTA<br />
A MAGYAR IRODALOMTÖRTÉNETÍRÁST<br />
<strong>Toldy</strong> <strong>Ferenc</strong> / Franz Karl Joseph Schedel (1805-1875)<br />
Rusz József litográfiája, 1871<br />
(Petıfi Irodalmi Múzeum, Budapest)<br />
Franz Karl Joseph Schedel 1805. 08. 10.-én született Pesten, németajkú szülık (Franz<br />
Schedel postamester és Josepha Thalherr) gyermekeként. Édesanyja felmenıi a harminc<br />
éves háború idején jöttek Magyarországra, hogy katolikus hitüket megırizhessék,<br />
anyai nagyapja magyar nemességet kapott. (A magánéletben német identitása megırzıdik:<br />
szülei haláluk napjáig Franznak hívták, ı maga is így szignálta hozzájuk írt<br />
leveleit.)<br />
Az elsı gimnáziumi osztályt 1813-ban Cegléden végzi azzal a céllal, hogy megtanuljon<br />
magyarul. 1821-ben közli elsı írásait, verseket, fordításokat (egyebek mellett Schiller:<br />
Haramiák címő drámáját), valamint irodalomtörténeti tárgyú munkákat.<br />
1819 és 1822 között bölcsészeti tanulmányokat folytat Pesten, barátságot köt Bajza<br />
Józseffel és a korabeli irodalmi élet más meghatározó alakjaival. Bajzával folytatott<br />
1/4
levelezésében elıször bukkan fel a névváltoztatás gondolata. 1822 és 1827 között<br />
orvosi stúdiumokat folytat Pesten. 1826-ban fölveszi a <strong>Toldy</strong> nevet írói névként, ám a<br />
megszólítás a barátok részérıl a késıbbiekben is váltakoztató marad. 1828 megjelenik<br />
a Handbuch der ungrischen Poesie – az elsı modern értelemben vett irodalomtörténeti<br />
összefoglalás. 1829-30 nyugat-európai tanulmányutat tesz a magyar irodalom képviseletében<br />
(London, Párizs, Svájc, Itália és Németország érintésével). Hallgatja Hegel<br />
elıadásait, kapcsolatba lép Goethével. Visszatérése után létrehozza az elsı magyar<br />
orvosi lapot, melynek neve Orvosi Tár<br />
1830-ban a Magyar Tudós Társaság rendes tagjává választják. 1833-tól a dietetika<br />
rendkívüli tanára a Pesti Egyetemen, 1835-tıl a Tudós Társaság titkára. 1836-ban<br />
döntıen <strong>Toldy</strong> ösztönzésére megalakul a Kisfaludy-Társaság. A Társaság díjakat oszt<br />
költıi mővek megírására és ösztönzıleg hat a fiatal tehetségek szárnypróbálgatásaira.<br />
<strong>Toldy</strong> elıször igazgatójaként, majd igazgató-helyettesként mőködik. 1843 Az Egyetemi<br />
Könyvtár igazgatója.<br />
1846-ban elismert íróként törvényesíteni szeretné <strong>Toldy</strong>t polgári névként, ez azonban<br />
ellenállásba ütközött: folyamodványát elutasították fellebbeznie kellett. A hivatalos<br />
névváltoztatás 1847. április 22.-én válik lehetségessé.<br />
1842-ben megkapja a Jénai Egyetem bölcsészdoktori diplomáját. 1848-ban a bécsi<br />
Tudományos Akadémia tagjává választják.<br />
1850-tıl az esztétika és az egyetemes irodalomtörténet magántanára, 1861-tıl a<br />
magyar nyel vés irodalom rendes tanára. 1851-ben megjelenik A magyar nemzeti<br />
irodalom története I.-II.. 1875. december 10. <strong>Toldy</strong> <strong>Ferenc</strong> halála.<br />
Az elsajátítható nyelv és az identitás választhatósága<br />
„Hát nem magyarnak születtél-e? A ki Magyarországon születik, az magyar, s azért<br />
magyarúl tudnia kell. […] Tudod-e, hogy milyen nemes nemzet a magyar? Aztán én is<br />
magyar nemes asszony vagyok és szégyen volna rám nézve, ha a fiam ily német fiú<br />
maradna.” (Önéletrajzi töredék – Második könyv. 1813-1819.)<br />
„midın atyám a becsületet említette, világosan s tisztán bizonyosan nem fogtam föl azt,<br />
de tudom, hogy legott ambitiómmá lett magyarnak tekintetnem, és midın anyám e<br />
nemes nemzetrıl beszélt, az úgy fogott rajtam, hogy ama percztıl fogva tiszteletem és<br />
szeretetem a ’magyar’ névhez tapadott változatlanúl.” (Önéletrajzi töredék – Második<br />
könyv. 1813-1819.)<br />
Visszaemlékezéseinek tanúsága szerint a magyar irodalomtörténetírás atyja német<br />
származású szüleitıl kapta az elsı olyan jellegő impulzusokat (is), melyek végül<br />
2/4
sajátos magyar identitásának kialakításáig vezettek. Anyai részrıl a család Mária<br />
Terézia-kultusza alapozta meg a magyarok iránti rokonszenv kialakulását. Édesapja<br />
praktikusabb megfontolásból, a boldogulás érdekében hozta meg a döntést, hogy nyolc<br />
éves, akkori iskolai környezetében svábnak csúfolt fiát magyar szóra Ceglédre küldi (a<br />
Bischoff családhoz). Ebben a döntésében Josepha Thalherr messzemenıen támogatta<br />
férjét, amikor a maga magyar nemességét és egy új nemzeti identitás célképzetének<br />
magasztosságával kapcsolatos meggyızıdését egyaránt latba vetve érzelmi érvekkel<br />
próbált hatni az ismeretlentıl félı fiára.<br />
Ha az ifjú követi annak az érvelésnek a logikáját, amivel elutazása elıestéjén a szülık<br />
ıt meggyızni igyekeznek, akkor azt is megértheti belıle, hogy még azt is (újra) el kell<br />
és el is lehet sajátítanunk, amivel elvileg születésünknél fogva rendelkezünk. A nyelv<br />
elsajátítása (a magyarrá válás elsı állomása) voltaképpen oly jól sikerült neki, hogy<br />
amikor a viszontlátás örömében édesanyja kérdéseivel árasztja el a visszatért gyermeket,<br />
ı következetesen magyarul válaszol. Nem csoda, ha a meglepett Josepha<br />
Thalherr így kiált fel: „Az Isten szerelmére! Ez a gyermek elfelejtette az anyanyelvét,<br />
többé nem tudok vele beszélni.” A nyelv elsajátításától az identitás átformálásáig<br />
vezetı út azonban hosszabbnak és rögösebbnek bizonyult ennél.<br />
Egy magyar álnév keresésének gondolata elıször az 1822 szeptember 9-i, Bajza<br />
Jánoshoz barátjához (költıhöz, irodalomszervezıhöz, a magyar irodalom reformkor<br />
prominens személyiségéhez) írott levelében merül fel. Késıbb kifejezetten arra kéri a<br />
címzettet, hogy költsön számára “kéttagú, jóhangzású” álnevet. Az elsıdleges<br />
késztetést az jelenti, hogy nevének idegen hangzása hátráltatja az irodalmi életben.<br />
Ennél azonban több is van a szándék mögött, egyebek mellett költıi és drámafordítói<br />
próbálkozásainak felemás fogadtatása és érdeklıdésének a tudomány fele való<br />
fordulása.<br />
A leveleiben található okfejtések arról tanuskodnak, hogy határozottan szét akarta<br />
választani a kétféle (az orvosi/magánemberi és az irodalomban vállalandó új) szerepet.<br />
Ennek a szétválasztási folyamatnak a fokozataként tekinthetjük azokat a változtatásokat<br />
amelyeket családi nevének írásmódjában vezet be, ill. vesz át nevének íróbarátai<br />
általi – magyaros – használatából. Így lesz elıbb Schédel, majd Sédel.<br />
1826. március 25-i levelében azt írja barátjának, hogy megtalálta, amit keresett, a<br />
megfelelı (itt még) álnév: Emil Toldi (a keresztnév késıbb <strong>Ferenc</strong>re módosul). Orvosként<br />
tehát továbbra is atyjától öröklött nevét használja, ami viszont irodalmi tevékenységét<br />
illeti, a megfelelõ névváltozat megalkotása egy új – a tudósi – szerepkör választásával<br />
kapcsolódik össze. Az álnévbõl elõbb nyilvános írói név, majd hivatalos polgári<br />
név vált: <strong>Toldy</strong> <strong>Ferenc</strong>é.<br />
Szöveg: Török Dalma<br />
3/4
4/4
Change language