Farkas Imre - Szakdolgozat

Addig is kellı matematikai apparátussal lehetne legalább a levegıforgalmáról a
rendszernek számításokat végezni, bár a levegı mozgás nélküli páranyomás
kiegyenlítıdés szárító hatását nehézkes lenne pusztán elméleti úton szimulálni.
Összefoglalva, ha a talajszintig és annak közvetlen közelében tevékenykedünk, a
következı jelenségek mőködtetik a rendszert:
- páranyomás kiegyenlítıdés
- nedvességforrástól jelentıs felületen történı elválasztás
- a szél torló nyomásából adódó légmozgás
Amennyiben ez nem lenne kielégítı illetve megnyugtató, technikák egész sora állhat
rendelkezésünkre:
A legegyszerőbb megoldás a használaton kívüli kéménnyel való összekötése a
dréncsınek, illetve egyéb szellızıkürtı kialakítása és abba való bekötés.
Ehhez teljesen hasonló elv, viszont lényegesen intenzívebb áramlást hozhat létre, ha ú.n.
napkéményt helyezünk el az épület arra alkalmas részén. A napkéményben a napsugárzás
hatására felmelegedı levegı sőrőségének csökkenése a „normál” kürtı
nyomáskülönbséget lényegesen meghaladó nyomáskülönbséget és ezzel intenzívebb
áramlást hoz létre.
Az elv szintén ugyanaz a következı lehetıség választásánál is, csak ebben az esetben
már direkt energia bevitelre is sor kerül: azaz kis teljesítményő ventillátorral,
ventillátorokkal idézni elı levegıcserét a rendszerben, érdemes odafigyelni, hogy a
csıbıl minden esetben szívjuk a levegıt.
Itt értünk el ezen módszerek lényegi mőködéséhez: Alul a dréncsıbıl minden esetben
célszerő a levegıt elszállítani, hiszen mindenképp itt nagyobb a páratartalom, és ha a fal
melletti légrétegbıl pótlódik a dréncsıbıl elszállított levegı, akkor az alapfal talajhoz
közelebb esı részén a legintenzívebb a szárító hatás. Persze ezen kiegészítık együttesen,
egymást kiegészítve is alkalmazhatóak, sıt egy kis vezérlés beépítésével akár a
ventillátoros rendszer rásegíthet a természetes rendszerek hatására, vagy éppen szélcsend
esetén, borús idıben stb. pótolhatja azokat.
A következı technikai segítség is természetesen kombinálható, sıt valamelyest
kombinálandó az elızıekkel, történetesen a falba épített főtıszálakkal szintén
fokozhatjuk a nedvesség távozását a falakból, természetesen az elpárologtatott nedvesség
eltávozásának lehetıségét biztosítani kell.
Ezen rendszerekkel esetlegesen kiegészítve, a tanulmány elején III. fejezetben tárgyalt
keretfeltételek mellett, a rendszer – igaz ugyan, hogy jelenleg még monitoringgal,