Laufer Balázs - Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar - Nemzeti ...
Laufer Balázs - Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar - Nemzeti ...
Laufer Balázs - Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar - Nemzeti ...
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
AZ ILLEGÁLIS MIGRÁCIÓ AKTUÁLIS KIHÍVÁSAI.<br />
MAGYARORSZÁG RENDÉSZETI ÉS NEMZETBIZTONSÁGI<br />
SZERVEINEK FELADATAI A SCHENGENI CSATLAKOZÁST<br />
KÖVETŐEN<br />
LAUFER BALÁZS doktorandusz<br />
PhD Értekez<strong>és</strong> tervezet<br />
<strong>Nemzeti</strong> Közszolgálati Egyetem<br />
Témavezető:<br />
DR. GUBICZA JÓZSEF tű. alezredes, főtanácsos<br />
Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság<br />
Főosztályvezető
Bevezet<strong>és</strong>.................................................................................................................................... 3<br />
A tudományos probléma megfogalmazása............................................................................. 6<br />
Kutatási célként jelöltem meg: ............................................................................................. 10<br />
Hipotézisek ........................................................................................................................... 12<br />
Kutatási módszerek............................................................................................................... 14<br />
1. A rend<strong>és</strong>zet <strong>és</strong> a nemzetbiztonság összefügg<strong>és</strong>ei ............................................................. 16<br />
1.1. A nemzetbiztonsági szféra (lehatárolás a politológia, az alkotmánytan <strong>és</strong> a rend<strong>és</strong>zet<br />
nézőpontjából) ...................................................................................................................... 16<br />
1.1.1. Rend<strong>és</strong>zet, alkotmányos alapok, közjog <strong>és</strong> a nemzetbiztonsági szféra.............. 17<br />
1.1.2. A nemzetbiztonság szféra <strong>és</strong> a politikai szféra kapcsolata................................. 22<br />
1.2. Kihívás, nemzetbiztonsági érdek, nemzetbiztonsági kockázat.................................. 24<br />
1.3. Az idegenrend<strong>és</strong>zet történetének állambiztonsági vonatkozásairól .......................... 29<br />
1.4. A fejezetből levonható következtet<strong>és</strong>ek .................................................................... 32<br />
2. Az illegális migráció <strong>és</strong> rend<strong>és</strong>zeti kezel<strong>és</strong>e..................................................................... 33<br />
2.1. Kételyek szerte Európában ........................................................................................ 33<br />
2.2. Az illegális migrációról ............................................................................................. 36<br />
2.2.1. Magyarország illegális migrációs helyzete a schengeni csatlakozást követően 37<br />
2.2.2. A Rendőrség <strong>és</strong> a Határőrség integrációjának vizsgálata a kutatás témájának<br />
szemszögéből .................................................................................................................... 42<br />
2.2.3. Az illegális migráció kezel<strong>és</strong>ében r<strong>és</strong>zt vevő további rend<strong>és</strong>zeti szervek ......... 51<br />
2.3. A fejezetből levont következtet<strong>és</strong>ek.......................................................................... 55<br />
3. A migráció nemzetbiztonsági kezel<strong>és</strong>e............................................................................. 57<br />
3.1. A migráció nemzetbiztonsági kezel<strong>és</strong>e Magyarországon.......................................... 57<br />
3.1.1. A nemzetbiztonsági tevékenység migrációra irányuló elemei........................... 57<br />
3.1.2. A migráció nemzetbiztonsági kezel<strong>és</strong>ének szervezeti oldala............................. 63<br />
3.1.3. Kihívások, kockázatok (katalógus) .................................................................... 69<br />
1
3.2. Nemzetbiztonsági szűr<strong>és</strong> a legális migráció terén..................................................... 78<br />
3.3. Hazai <strong>és</strong> nemzetközi nemzetbiztonsági tapasztalatok ............................................... 90<br />
3.3.1. Magyar nemzetbiztonsági tapasztalatok............................................................. 91<br />
3.3.2. Nemzetközi titkosszolgálati tapasztalatok ....................................................... 100<br />
3.4. A fejezetből levont következtet<strong>és</strong>ek........................................................................ 115<br />
4. Az illegális migráció rend<strong>és</strong>zeti <strong>és</strong> nemzetbiztonsági aspektusú vizsgálata strukturált<br />
interjú módszerével ................................................................................................................ 117<br />
4.1. Az interjúkról........................................................................................................... 117<br />
4.2. Az első kérd<strong>és</strong>csoport értékelt r<strong>és</strong>zeredményei <strong>és</strong> a levonható következtet<strong>és</strong>ek .... 118<br />
4.3. A második kérd<strong>és</strong>csoport értékelt r<strong>és</strong>zeredményei <strong>és</strong> a levonható következtet<strong>és</strong>ek121<br />
4.4. A harmadik kérd<strong>és</strong>csoport értékelt eredményei <strong>és</strong> az abból levonható<br />
következtet<strong>és</strong>ek................................................................................................................... 123<br />
A kutatómunka összegz<strong>és</strong>e..................................................................................................... 131<br />
Végkövetkeztet<strong>és</strong>ek............................................................................................................ 131<br />
Új tudományos eredmények ............................................................................................... 132<br />
A tudományos eredmények gyakorlati felhasználhatósága................................................ 134<br />
Javaslatok............................................................................................................................ 135<br />
Felhasznált irodalom .............................................................................................................. 137<br />
Mellékletek............................................................................................................................. 144<br />
Kérdőív ............................................................................................................................... 144<br />
Statisztika............................................................................................................................ 146<br />
Publikációs lista...................................................................................................................... 156<br />
2
BEVEZETÉS<br />
Számos doktori értekez<strong>és</strong> született az elmúlt időszakban Magyarországon a migráció<br />
témakörében, vagy a bevándorláshoz kapcsolódó előnyök <strong>és</strong> hátrányok számbavételével, vagy<br />
az előbbiekre helyezve a hangsúlyt, vagy az utóbbiakra. Szintézis az általában jogvédőnek<br />
titulált nézőpont <strong>és</strong> a biztonsági nézőpont között igazán egyik munkában sem jött létre.<br />
Én sem vállalkozom erre, hiszen a téma, az illegális migráció rend<strong>és</strong>zeti <strong>és</strong> nemzetbiztonsági<br />
aspektusai a schengeni csatlakozás után alapvetően a biztonsági szemléletet feltételezi.<br />
Ugyanakkor már a dolgozat elején itt kívánom megjegyezni, hogy a migráció – értve ez alatt a<br />
munka során főként a bevándorlást Európába – jelenségét mind gazdasági, mind humán<br />
szempontból alapvetően pozitív jelenségnek tartom. A migráció biztonsági kockázatai a<br />
biztonság érzékel<strong>és</strong>en <strong>és</strong> belátáson alapuló jellege folytán szubjektívak, <strong>és</strong> jelentősen függnek<br />
a befogadó <strong>és</strong> az érkező társadalmi közeg szociológiai, gazdasági, történeti, politikai <strong>és</strong> egyéb<br />
helyzetétől.<br />
A közelmúlt dolgozatai vagy a gazdasági előny kihasználása szemszögéből (Petővári Bence),<br />
vagy a migráció biztonsági, kriminológiai (közbiztonsági <strong>és</strong>/vagy bűnügyi) aspektusaival<br />
(Windt Szandra, Gaál Gyula), vagy határrend<strong>és</strong>zeti kezel<strong>és</strong>ének aspektusából (Gubicza<br />
József, Teke András, Ritecz György, Németh József), illetve kezel<strong>és</strong>ének komplex jellegével<br />
(Görbe Attiláné Zán Krisztina) foglalkoztak elsősorban. A nemzetközi migráció nemzeteket<br />
átívelő kockázatait egy kötet (Póczik Szilveszter <strong>és</strong> Dunavölgyi Szilveszter szerkeszt<strong>és</strong>ében<br />
megjelent Nemzetközi migráció – nemzetközi kockázatok című könyv) vette számba. Szabó<br />
A. Ferenc migráció <strong>és</strong> biztonság kapcsolatát körüljáró munkássága is figyelmet érdemel a<br />
téma tanulmányozása során.<br />
A fenti szerzők műveit feldolgoztam, eredményeikre támaszkodtam a disszertáció elk<strong>és</strong>zít<strong>és</strong>e<br />
során. Számos elmélet, alapvet<strong>és</strong>, a migrációt értelmező fogalom van a jelzett szerzők<br />
műveiben, sokszor csak utaltam a dolgozat során ezekre, illetve bátran használtam őket az írás<br />
során.<br />
A magyar migrációs helyzet rend<strong>és</strong>zeti <strong>és</strong> nemzetbiztonsági aspektusainak számbavétele a<br />
schengeni csatlakozás utáni időszakra vonatkozóan komoly kihívást jelentett számomra. A<br />
3
szakirodalom tanulmányozása során magam is érzékeltem Petővári PhD dolgozatában jelzett<br />
folyamatot. Leírja, hogy a migrációval kapcsolatos politikai dönt<strong>és</strong>ek során sokat számít az<br />
attitűd, vagyis a migráció pozitív vagy negatív jelenségeihez való hozzáállás. Összefoglalta <strong>és</strong><br />
bizonyította, hogy a migrációs diskurzusban egyre meghatározóbb a biztonsági szempontú<br />
megközelít<strong>és</strong>. Bemutatta, hogy az Európai Unióban miként vált a közös migrációs politika<br />
irányába folytatott törekv<strong>és</strong> a biztonságiasítás, biztonságiasodás folyamatává. 1<br />
Mégis, a biztonsági szempontból a tárgyat elemző munkák többnyire a rend<strong>és</strong>zet (általában<br />
határrend<strong>és</strong>zet) <strong>és</strong> a bűnügy szempontjából tekintenek a kérd<strong>és</strong>re, noha jogvédő oldalról<br />
folyamatosan az a vád éri ezen szerzői kört, hogy nemzetbiztonsági kérd<strong>és</strong>sé teszik a<br />
migrációt. Ezen, általában a biztonsági szektort képviselő munkák maguk is sokszor<br />
hivatkoznak a nemzetbiztonság védelmére, ahogyan azt a jogszabályok <strong>és</strong> irányelvek az EU<br />
esetében is teszik, amikor a migráció összetett jelenségének komplex kezel<strong>és</strong>ére vállalkoznak.<br />
Deklaráltan arra vállalkoztam, hogy a migráció <strong>és</strong> kiemelten az illegális migráció<br />
nemzetbiztonsági aspektusait tekintem át, amelyhez term<strong>és</strong>zetesen tisztázni akartam a nemzeti<br />
biztonság <strong>és</strong> a nemzetbiztonság fogalmakat, illetve a titkosszolgálati szervezetekkel is<br />
kezelendő kockázatok körét is meg kívántam rajzolni. Az a cél vezetett, hogy bemutassam<br />
<strong>és</strong> bizonyítsam, hogy nem szabad szélesen értelmezni a szolgálatok feladatkörét, <strong>és</strong><br />
pontosan le kell tudni határolni azt a területet, ahol felelősségük van a migráció terén.<br />
További célom volt, hogy olyan következtet<strong>és</strong>eket <strong>és</strong> abból ajánlásokat fogalmazzak meg,<br />
amelyek segíthetnek pontosítani a nemzetbiztonsági munka főbb irányait. Az adófizetők<br />
pénzén olyan kontroll-mechanizmusok működtet<strong>és</strong>e szükséges a migráció komplex kezel<strong>és</strong>e<br />
során, amely kizárólag a valós kockázatok minél hatékonyabb kiszűr<strong>és</strong>ére vállalkozik.<br />
Témaválasztásomnak több szakmai, személyes, <strong>és</strong> történeti oka is van. Egyr<strong>és</strong>zt őseim több<br />
száz évvel ezelőtt migránsként új hazát választottak, <strong>és</strong> indultak el keletre, benépesíteni <strong>és</strong><br />
felvirágoztatni lakatlan területeket. Ezen bátor vállalkozásuk előtt tisztelgek. Másr<strong>és</strong>zt<br />
egyetemista koromban a politológia terén a nemzetbiztonsági szolgálatok <strong>és</strong> a terrorizmus<br />
kérd<strong>és</strong>körei iránt érdeklődtem, amely felismer<strong>és</strong>em <strong>és</strong> akkori oktatói elméleti támogatás<br />
szerint is értelmezhetetlen a migráció jelenségének megismer<strong>és</strong>e nélkül.<br />
1<br />
Petővári Bence (2010): A paradigmaváltás esélyei a fejlett országok migrációs politikájában. PhD értekez<strong>és</strong>,<br />
Budapesti Corvinus Egyetem, Nemzetközi Kapcsolatok Doktori Iskola, 2010. http://phd.lib.uni corvinus.hu<br />
/519/1/petovari_bence.pdf, 2011. július 6-ai letölt<strong>és</strong><br />
4
2004-ben rendvédelmi témában pályázatot nyújtottam be az Országos Tudományos Diákköri<br />
Tanácshoz (OTDK), „A migráció <strong>és</strong> a terrorizmus a nemzetbiztonsági szolgálatok<br />
szemszögéből” címmel. A téma akkor, pár évvel a 2001-es nagy terrortámadások után<br />
kifejezetten aktuálisnak bizonyult, továbbá a terrorizmusnak a migrációval való<br />
összekapcsolása talán újszerűnek hathatott. A siker, illetve a téma tovább fokozódó<br />
aktualitása arra k<strong>és</strong>ztetett, hogy hivatalos minőségben is a migráció nemzetbiztonsági<br />
kezel<strong>és</strong>ével foglalkozzam. Az évek során megszerzett gyakorlati ismeretek k<strong>és</strong>őbb<br />
ugyanakkor azt is megkívánták, hogy a szakmai fejlőd<strong>és</strong> tudományos megalapozottsággal<br />
párosuljon.<br />
5
A tudományos probléma megfogalmazása<br />
Az illegális migráció biztonsági szempontú vizsgálata állandóan kiemelt kérd<strong>és</strong>ként merül fel<br />
az államigazgatásban, a rend<strong>és</strong>zeti <strong>és</strong> a nemzetbiztonsági igazgatásban. Tömören<br />
megfogalmazva, a tudományos problémám az illegális migráció biztonsági, <strong>és</strong><br />
kifejezetten nemzetbiztonsági (titkosszolgálati) beavatkozást igénylő kockázatai, <strong>és</strong> az<br />
ezekre adott jogszabályi, szervezeti <strong>és</strong> tevékenységi válaszreakciónak a jellemzői.<br />
A Föld lakosságának vándorlása nem csak kivált kockázati tényezőket, hanem fegyveres<br />
konfliktusok is elvezethetnek a migráció, a menekül<strong>és</strong> tisztogatássá, genocídiummá<br />
transzformálódásához. Tehát a migráció ok <strong>és</strong> okozatként egyaránt biztonságpolitikai<br />
tényező. 2 Szabó A. Ferenc jelzi: „A titkosszolgálati tevékenység fokozása elengedhetetlen. Az<br />
ez irányú tevékenységet, megelőz<strong>és</strong>t ki kell terjeszteni a nem katonai biztonsági területre is,<br />
így a nemzetközi migráció ellenőrz<strong>és</strong>ére.” 3<br />
Bővebben kifejtve az alábbi kontextusból érzékelhető igazán a probléma. A bipoláris<br />
világrend széthullása következtében, az 1980-as évek közepétől nem csupán szűkebb<br />
környezetünkben, de eg<strong>és</strong>z Kelet-Közép-Európában számottevő változások mentek végbe,<br />
amelyek gyökeresen érintették a Magyar Köztársaság külső <strong>és</strong> belső biztonsági helyzetét is.<br />
Noha csökkent egy világméretű (a Földet elpusztító) konfliktus lehetősége, a világrend<br />
felbomlása <strong>és</strong> a szocialista berendezked<strong>és</strong>ű társadalmak nyitása nem csupán az átmenetet<br />
könnyítette meg, ugyanakkor korábban nem ismert veszélyeket – új kihívásokat – is felszínre<br />
hozott. Az állampolgári <strong>és</strong> emberi jogok szavatolásának igénye mellett megjelent a<br />
létbizonytalanság, továbbá a határokon átnyúló (szervezett) bűnöz<strong>és</strong> <strong>és</strong> olykor a tömeges<br />
migráció.<br />
Magyarországon a rendszerváltást követően – a korábban lényegében zárt határok közé<br />
szorított – társadalom jellege alapvetően megváltozott <strong>és</strong> nyitott, a külvilág által generált<br />
folyamatokra érzékeny, azok negatív hatásait elszenvedő, ugyanakkor továbbra is lényegében<br />
forráshiányos, gazdaságilag is állandóan átalakuló entitássá vált.<br />
2<br />
A bekezd<strong>és</strong> alapvetően Szabó A. Ferenc szavaira épül, <strong>és</strong> ez a disszertációm gondolatai talapzatát képezi.<br />
Szabó A. Ferenc: A nemzetközi migráció <strong>és</strong> korunk biztonságpolitikai kihívásai, Zrínyi Kiadó, Budapest, 2006.,<br />
227.o.<br />
3<br />
Uo. 228.o.<br />
6
Már a dél-szláv háborúk indukálta menekülthullám kezel<strong>és</strong>e is jelentős erőfeszít<strong>és</strong>eket<br />
igényelt, de politikai földrajzi, pontosabban migrációföldrajzi okokból hazánk e tranzit<br />
szerepet nem tudja megváltoztatni. A világ válságövezeteiből menekülők legtöbb esetben a<br />
term<strong>és</strong>zetes földrajzi viszonyokat (valamint a „megfelelően” átjárható határokkal <strong>és</strong> „gyenge”<br />
közigazgatással bíró államokat) követik, így az Európába irányuló vándorlás több útvonala<br />
Magyarországon keresztül húzódik. A magyar rend<strong>és</strong>zeti szférának az alapvetően nem<br />
biztonsági feladatokat ellátó decentralizált <strong>és</strong> dekoncentrált intézményekkel együtt olyan<br />
jelentős kihívásokat kell kezelnie, amely összehangoltságot igényel. Értékel<strong>és</strong>em szerint az<br />
illegális migráció okozta biztonsági kockázatoknak nem csupán közbiztonsági aspektusait<br />
célszerű vizsgálni, de egyéb szempontok alapján annak akár közeg<strong>és</strong>zségügyi, akár<br />
nemzetbiztonsági, akár egyéb további vonatkozásait is górcső alá szükséges venni.<br />
A változó környezet, a világ válságövezeteiből kiinduló vándorlás, <strong>és</strong> annak hatékony<br />
kezel<strong>és</strong>e mára az Európai Unió egyik legfontosabb közpolitikai kérd<strong>és</strong>évé vált.<br />
Napirenden van évek óta a dilemma, meddig lehet alapvető változtatások nélkül hagyni a<br />
jelenlegi bevándorlás-politikát, illetve mely eszközökkel képes az EU hatékonyan megelőzni,<br />
továbbá akadályozni az illegális migráció nem kívánt folyamatát, <strong>és</strong> annak hatását.<br />
2007. november 15-én az Európai Parlament jóváhagyta az ország csatlakozását a schengeni<br />
övezethez. Magyarország 2007. december 21-én schengeni közösség tagjává vált. Ez által<br />
nem csupán az ország biztonsági helyzete javult, de ezzel együtt nagyobb felelősség is hárul a<br />
magyar szervekre. Az új helyzetben megítél<strong>és</strong>em szerint a korábbiaknál is fontosabb a magyar<br />
államigazgatás illetékes aktorainak hatékonyabb együttműköd<strong>és</strong>e, a megfelelő jogszabályi<br />
háttér korrekciója (a kihívások mentén), a tapasztalatok fokozott cseréje.<br />
A schengeni rendszerhez történő csatlakozásunkkal párhuzamosan végbement a Rendőrség <strong>és</strong><br />
a Határőrség integrációja is. A migrációs folyamatokra gyakorolt hatásainak felmér<strong>és</strong>e<br />
időszerű, az integrációból fakadó esetleges problémák, továbbá a tisztázásra váró szervezeti <strong>és</strong><br />
egyéb kérd<strong>és</strong>ek felvet<strong>és</strong>e sem kerülhető meg.<br />
Az illegális migráció komplex kezel<strong>és</strong>e során azonban a nemzetbiztonsági szolgálatok – így<br />
főként a korábbi Nemzetbiztonsági Hivatal – felelőssége sem hagyható figyelmen kívül.<br />
Mivel tevékenysége során term<strong>és</strong>zetszerűleg együttműködik a Rendőrséggel, a Bevándorlási<br />
<strong>és</strong> Állampolgársági Hivatallal <strong>és</strong> a Külügyminisztériummal, kiterjedt információkkal<br />
7
endelkezik az illegális migrációs folyamatokkal kapcsolatban, illetve rálátással bír a<br />
felmerülő problémákra <strong>és</strong> a jogszabályi hiányosságokra.<br />
A legfőbb cél azonban – minden állami szerv együttes munkája során – kiszűrni a kockázatot<br />
jelentő személyeket a Magyarországra érkezők közül.<br />
Ezen szervezeti <strong>és</strong> jogszabályi rendszer vizsgálata, a magyar migrációkezel<strong>és</strong> speciális<br />
szereplői előtt álló kihívások <strong>és</strong> lehetőségek számba vétele, a nemzetbiztonsági tevékenységet<br />
igénylő kockázatok értékel<strong>és</strong>e, valamint a migráció, <strong>és</strong> kifejezetten az illegális migráció<br />
bűnügyi akadályozása <strong>és</strong> nemzetbiztonsági szűr<strong>és</strong>e olyan komplex probléma, amelynek<br />
vizsgálata elvezethet a rendszer korrekciójához, <strong>és</strong> akár hatékonyabb tevékenység feltételeit is<br />
megteremtheti a szakterületen.<br />
A migráció összetett kezel<strong>és</strong>ének vizsgálata, a menekültügyi rendszer számos aspektusú<br />
vizsgálata, az illegális migráció kriminológiai jellemzőinek feltárása, a migrációs mélységi<br />
szűrő háló kialakításának problematikája, valamint a határrend<strong>és</strong>zet <strong>és</strong> határ kérd<strong>és</strong>einek<br />
tisztázása, valamint a Rendőrség migrációkezel<strong>és</strong>i feladatainak számbavétele tudományos<br />
munkák keretében megtörtént.<br />
Görbe Attiláné Zán Krisztina PhD disszertációjának az első hipotézise szerint a migráció<br />
közösségi <strong>és</strong> nemzeti biztonsági, társadalmi kulcskérd<strong>és</strong>sé vált. A biztonságot veszélyeztető<br />
tényezők áttekint<strong>és</strong>e után a szerző megállapította, hogy a nemzetközi migráció biztonsági<br />
kihívás <strong>és</strong> kockázat. (14.o.) Sőt kijelenti, hogy egyes országok gyakorlatában a migráció<br />
kezel<strong>és</strong>e kockázatkezel<strong>és</strong>ként is értelmezhető. Ezt erősíti tudományos eredménye, miszerint a<br />
migráció egyidejűleg jelent biztonságpolitikai, idegenrend<strong>és</strong>zeti, munkaügyi, büntetőpolitikai,<br />
társadalmi <strong>és</strong> szociálpolitikai problémát. (107.o.) Kifejezetten a nemzetbiztonsági (azaz<br />
titkosszolgálati) kezel<strong>és</strong>re utalás egy esetben (73.o.) történik, amikor jelzi a menedékjogért<br />
időhúzási célból folyamodók távozásának aggályos voltát még nemzetbiztonsági szűr<strong>és</strong>ük<br />
előtt. Tehát a komplex kezel<strong>és</strong> során nem tér ki a nemzeti biztonság <strong>és</strong> a nemzetbiztonság<br />
fogalmára, kapcsolatára, valamint a migráció kontrolljának titkosszolgálati aspektusaira. Más<br />
munkák áttekint<strong>és</strong>e során is az az érz<strong>és</strong> támad az olvasóban, hogy a „nemzetbiztonsági<br />
szempontú megközelít<strong>és</strong>” ellenére pont a nemzetbiztonsági szolgálatok szerepének<br />
elemz<strong>és</strong>e <strong>és</strong> értékel<strong>és</strong>e marad el általában. Németh József PhD értekez<strong>és</strong>ében már több<br />
alkalommal érinti a titkosszolgálati kezel<strong>és</strong> eseteit, ám még mindig csekély mértékben ahhoz<br />
8
képest, hogy jelzi már a 11. oldalon: témája szempontjából a nemzetközi migráció biztonsági<br />
kockázatai között a nemzetbiztonsági <strong>és</strong> a közbiztonsági vonatkozásúak a fontosak. Annak<br />
ellenére, hogy többségében a közbiztonsági aspektusú kezel<strong>és</strong>t járja körbe a szerző, végül –<br />
egyébként helyesen – arra a következtet<strong>és</strong>re jut, hogy a nemzetközi migráció biztonsági<br />
kockázatai nemzetbiztonsági <strong>és</strong> közbiztonsági vonatkozásúak mentén különíthetők el,<br />
azonban gyorsan változó környezetünkben nehezen választhatóak szét. (95.o.) Tehát a<br />
migráció nemzetbiztonsági kezel<strong>és</strong>e mint téma az asztalon hevert, csak fel kellett emelnem<br />
egy kísérlet erejéig.<br />
A fenti munkák mind a nemzetközi <strong>és</strong> nemzeti biztonság széles gyűjtőfogalmi rendszerén<br />
belül értelmezték a jelenséget, az ennek r<strong>és</strong>zét képező, <strong>és</strong> el nem hanyagolható jelentőségű<br />
nemzetbiztonsági (titkosszolgálati) szféra migrációkezel<strong>és</strong>e eddig nem jelent meg<br />
tudományos munkában.<br />
9
Kutatási célként jelöltem meg:<br />
Megállapítani horizontális célként a nemzeti biztonság <strong>és</strong> a nemzetbiztonság fogalmait,<br />
azok összefügg<strong>és</strong>eit, valamint a rend<strong>és</strong>zet <strong>és</strong> a nemzetbiztonság szférájának lehatárolását, a<br />
hipotézisekben megfogalmazott migrációkezel<strong>és</strong>i premisszák fogalmi keretbe ágyazása<br />
érdekében.<br />
Bemutatni, hogy a migráció <strong>és</strong> kiemelten az illegális migráció a tényleges nemzeti biztonsági<br />
kihívások körén belül konkrét, nemzetbiztonsági beavatkozást igénylő kockázatokkal bíró<br />
jelenségek.<br />
Feltárni ezen kockázatok körét, <strong>és</strong> áttekinteni, hogy az integrált rend<strong>és</strong>zet <strong>és</strong> a<br />
széttöredezett nemzetbiztonsági szféra milyen jogszabályi, szervezeti <strong>és</strong> szakmalogikai keret<br />
mentén kezeli a migrációt.<br />
Vertikális célként interjúk segítségével feltárni <strong>és</strong> értékelni a schengeni csatlakozás utáni<br />
időszak gyakorlati biztonsági tapasztalatait, illetve a migráció kezel<strong>és</strong>ében biztonsági<br />
oldalról is érintett szervek, intézmények munkatársai, szakemberi által érzékelt dilemmákat<br />
értékel<strong>és</strong>ükön <strong>és</strong> szintézisükön keresztül javaslatokká transzformálni.<br />
Általános célom áttekinteni a nemzetközi <strong>és</strong> a hazai nyilvánosságban megjelent, a migráció<br />
titkosszolgálati kezel<strong>és</strong>éről k<strong>és</strong>zített értekez<strong>és</strong>eket, cikkeket, évkönyveket <strong>és</strong> egyéb<br />
közleményeket, amelyek összegzett értékel<strong>és</strong>ével lehetőség nyílhat a nemzetközi <strong>és</strong> hazai<br />
tapasztalatok ütköztet<strong>és</strong>ére, valamint az általános migrációkezel<strong>és</strong>i kihívásokon <strong>és</strong><br />
kockázatokon túl az egyedi, az egyes országokra jellemző sajátos problémák feltárására.<br />
Bemutatni, hogy a nemzetbiztonsági fellép<strong>és</strong> pontosan körülhatárolható a kockázatok mentén,<br />
<strong>és</strong> az alapos <strong>és</strong> mélységi szűrő tevékenység nem feltétlenül kevesebb, inkább<br />
hatékonyságán keresztül több szabadságot ad a társadalomnak. Érzékeltetni, hogy<br />
veszélyek kiszűr<strong>és</strong>e hatékony eszközökkel <strong>és</strong> módszerekkel, szűk keresztmetszetben célszerű,<br />
míg a migráció mint általános biztonsági kockázat megjelenít<strong>és</strong>e inkább tévútra vivő hiba.<br />
Soha sem feledhető, a migráció többnyire előnyökkel jár a befogadó közösség szempontjából.<br />
Speciális célom az értekez<strong>és</strong> eredményeire építve javaslatok megfogalmazása mind<br />
jogszabályi, mind szervezeti változások elér<strong>és</strong>e érdekében a dönt<strong>és</strong>hozói szintek számára.<br />
10
Értekez<strong>és</strong>emben a címmel <strong>és</strong> a kitűzött célokkal összhangban, figyelemmel a meglévő<br />
gyakorlati <strong>és</strong> elméleti felk<strong>és</strong>zültségemre, nem kívántam mélyebben foglalkozni az illegális<br />
migráció <strong>és</strong> a menekültügy emberi jogi kérd<strong>és</strong>eivel, a humánbiztonság rendkívül fontos<br />
témakörével, továbbá a határrend<strong>és</strong>zet <strong>és</strong> határőrizet, valamint a kriminológia r<strong>és</strong>zkérd<strong>és</strong>eivel.<br />
Több alapos disszertáció k<strong>és</strong>zült a fenti témakörökben. Nem vállalkozhattam a migráció<br />
kezel<strong>és</strong>ére hivatott komplex közösségi <strong>és</strong> hazai rendszer értékel<strong>és</strong>ére, főként azért, mivel a<br />
korábbi években ezt színvonalas munkák között már megtalálhattuk. A kiemelt szakmai<br />
háttértudást igénylő vízumrendszer vizsgálatát sem vállalhattam, így több utalást kivéve<br />
eltekintettem ezen fontos r<strong>és</strong>zterület elemz<strong>és</strong>étől. Az illegális migráció fogalma, a migráció <strong>és</strong><br />
a biztonság kapcsolata, valamint a migráció elméletei, tehát az alapok bemutatása minden, a<br />
témával foglalkozó disszertációban helyt kapott, így feleslegesnek tartottam beemel<strong>és</strong>ét a<br />
dolgozatba. A terjedelmi korlát okozta kényszer tovább növelheti a hiányérzetet egyes<br />
r<strong>és</strong>zterületek kapcsán azok kiváló ismerői szemében.<br />
A dolgozat a 2007. december 21. (Magyarország schengeni csatlakozása) <strong>és</strong> a 2010. december<br />
24. (új szellemiségű migrációs jogszabályi módosítások összességének hatályba lép<strong>és</strong>e)<br />
közötti időt tekintette a kutatási időszaknak. A csatlakozás előtti időszak mint előzmény<br />
ugyanakkor folyamatosan helyt kapott a dolgozatban. A 2010. december 24-után történtekre<br />
folyamatosan reflektálok, több helyen kitágítva a kutatási időszakot.<br />
Az új tudományos eredmények felismer<strong>és</strong>e <strong>és</strong> megfogalmazása érdekében végzett kutatói<br />
munkámat 2011. december végén lezártam.<br />
A disszertáció írását 2012. június 30-án fejeztem be.<br />
11
Hipotézisek<br />
1. A migráció komplex – nem kizárólag biztonsági – kérd<strong>és</strong>. Mégis, jelentős kihívás<br />
Európa <strong>és</strong> Magyarország számára. A migráció legális <strong>és</strong> illegális formája a<br />
hagyományosnak tekinthető rend<strong>és</strong>zeti kockázatok mellett megítél<strong>és</strong>em szerint<br />
nemzetbiztonsági kockázatokat is hordoz magában. Ezek vizsgálatát, értékel<strong>és</strong>ét <strong>és</strong><br />
kiküszöböl<strong>és</strong>ét folyamatosan szükségesnek tartom. Nem csak törvényből fakadó<br />
kötelezettség a nemzetbiztonsági szolgálatok r<strong>és</strong>zvétele a migráció kezel<strong>és</strong>ében,<br />
hanem mint a nemzeti biztonságot központi funkcióként fenntartó intézményeknek a<br />
jövő egyik legfőbb kihívása (az illegális migráció) tekintetében is véleményem szerint<br />
fontosabb szerepet kell kapniuk, amelyet megfelelő törvényi, jogszabályi háttérnek<br />
kell rendeznie.<br />
2. Feltételez<strong>és</strong>em alapján a nemzetbiztonsági szféra a rend<strong>és</strong>zeti szféra mellett, azzal<br />
szoros szakmai <strong>és</strong> szervezeti kapcsolatban áll, ugyanakkor sajátos belső<br />
törvényszerűségek jellemzik, amelyek a titkosszolgálati munka sajátos<br />
eredményeként jelentkezhetnek. A titkosszolgálati tevékenység történeti<br />
előzményeként az állambiztonság tevékenység központi elemként szerepelt az<br />
idegenrend<strong>és</strong>zeti hatáskör.<br />
3. Feltev<strong>és</strong>em szerint 2007. december 21-től 2010. december 24-ig tartó kutatási<br />
időszak alatt Magyarországon összességében nőtt az illegális migráció, amely<br />
főként a legális migráció adta eszközök igénybevételére épülve <strong>és</strong> a schengeni<br />
térségben nyugati irányba történő továbbjutást biztosíthatta.<br />
4. Megítél<strong>és</strong>em szerint nem választható élesen ketté, illetve több ponton<br />
összekapcsolódik Magyarország esetében a legális migrációhoz <strong>és</strong> az illegális<br />
migrációhoz kapcsolódó biztonsági kockázatok köre. Előbbi olyan eszközöket<br />
nyújt, amelyek a legalitás látszatát keltve az illegális migrációs szándék leplez<strong>és</strong>ével a<br />
beutazás törvényesít<strong>és</strong>ét (vízumkérelmez<strong>és</strong>) teszik lehetővé, vagy a már schengeni<br />
térség területére jutott személyek tartózkodását legalizálhatják (menekültkérelmek).<br />
12
5. Hipotézisem szerint a rend<strong>és</strong>zeti integráció illegális migrációs aspektusból<br />
tekintve olyan rendszerszintű problémákat generált, amelyek átmenetileg a<br />
nemzeti biztonságra negatívan hatottak, nemzetbiztonsági kockázatot is<br />
jelentettek a nyilvánvaló közbiztonsági veszélyek mellett. Ezen állapot mellett,<br />
előzetes ismereteim szerint a 2010. december 24-ig hatályos migrációs jogszabályi<br />
környezet <strong>és</strong> a jogalkalmazó szervek működ<strong>és</strong>i mechanizmusai alapvetően<br />
alkalmasak voltak a kockázatok kiszűr<strong>és</strong>ére.<br />
13
Kutatási módszerek<br />
Már a választott témakör ismeretanyagának első áttekint<strong>és</strong>e során felismertem, hogy az<br />
illegális migráció rend<strong>és</strong>zeti <strong>és</strong> nemzetbiztonsági aspektusainak felmér<strong>és</strong>hez több kutatási<br />
módszer kombinatív alkalmazása válik szükségessé.<br />
A valóság jelenségeinek, egymáshoz való viszonyaiknak pontos, egzakt feltérképez<strong>és</strong>e jelenti<br />
a gyakorlatban a tudományos kutatást, amelyhez több úton is el lehet jutni. A kutatás során<br />
törekedtem az általános, <strong>és</strong> a tudományos probléma még titokvédelmi szempontból<br />
elfogadhatóan egyedi elemeinek feltárására a minősített adatok védelméről szóló törvény<br />
maximális betartásával, ugyanakkor a kutatás során a teljesség igénye a felvetett probléma<br />
kapcsán a lehetőségek szintjén nem szenvedett csorbát.<br />
Munkámat, elfogadva Görbe Attiláné Zán Krisztinának a migráció jelenségének <strong>és</strong><br />
kezel<strong>és</strong>ének komplexitására vonatkozó megállapítását, én is holisztikus látásmóddal <strong>és</strong> a<br />
témakör interdiszciplinaritását figyelembe véve végeztem el.<br />
A dedukció <strong>és</strong> indukció módszerét egyaránt alkalmaztam a kutatás során, törekedve a két<br />
eszköz előnyeinek kihasználására azok kombinált alkalmazásával.<br />
Történeti <strong>és</strong> összehasonlító módszert mind a rendelkez<strong>és</strong>re álló elméleti tudásanyag, mind a<br />
migrációkezel<strong>és</strong> hazai <strong>és</strong> nemzetközi irodalma vonatkozásában alkalmaztam. Az<br />
összehasonlító módszer segítségével feltártam a migráció titkosszolgálati kezel<strong>és</strong>ének<br />
nemzetközi tapasztalatait, a rendelkez<strong>és</strong>re álló információtömeget analizálva.<br />
A hazai nemzetbiztonsági tárgyú nyilvános közlemények közül kiemeltem <strong>és</strong> összefoglaltam,<br />
majd – a jogszabályi környezet elemz<strong>és</strong>ét követően – szintetizáltam a migráció kockázataihoz<br />
kapcsolódóakat.<br />
A Rendőrség, a bevándorlási hatóság, a Határőrség <strong>és</strong> a külföldi, valamint a hazai<br />
nemzetbiztonsági szolgálatok migrációhoz kapcsolódó jelent<strong>és</strong>ei, összefoglalói,<br />
esettanulmányai <strong>és</strong> dokumentációi elemz<strong>és</strong>ével, azaz dokumentumelemz<strong>és</strong>sel <strong>és</strong> a fenti<br />
módszerek általi feldolgozásával egyedi szakmai ismeretanyagra tettem szert, amelyet a<br />
kutatás irányainak pontosítására használtam fel. A hazai szakirodalom a migráció<br />
nemzetbiztonsági kezel<strong>és</strong>e témakörében csekély bár lényeglátó munkák egymás mellett él<strong>és</strong>e,<br />
14
így elemz<strong>és</strong>üket <strong>és</strong> az abból levont következtet<strong>és</strong>eket szintetizáltam saját, más módszerrel<br />
vizsgált eredményeimmel.<br />
A szociológiai módszerek közül jelentős hangsúlyt fektettem az interjúk több válfajára.<br />
Egyr<strong>és</strong>zt általános tájékozódási célból spontán interjút k<strong>és</strong>zítettem irányított beszélget<strong>és</strong><br />
módszerével számos nemzetbiztonsági szakértővel, az illegális migráció elleni küzdelemben<br />
jártas operatív szemléletmódú hivatásos személlyel. A kutatás irányainak, a tudományos<br />
probléma megfogalmazása után strukturált interjúkat k<strong>és</strong>zítettem rend<strong>és</strong>zeti,<br />
nemzetbiztonsági <strong>és</strong> menekültügyi szakértőkkel. A strukturált interjú eredményeinek<br />
ismeretében, a kutatás más módszereinek alkalmazásával nyert tudás birtokában az illegális<br />
migráció rend<strong>és</strong>zeti <strong>és</strong> bűnügyi kezel<strong>és</strong>ének terén szükségessé vált egy mélyinterjú elvégz<strong>és</strong>e<br />
a terület egyik legfőbb ismerőjének megszólításával.<br />
A fent bemutatott kutatási módszerekkel nyert információk szintetizálásával <strong>és</strong><br />
értékel<strong>és</strong>ével fogalmaztam meg r<strong>és</strong>zkövetkeztet<strong>és</strong>eimet, amelyek elvezettek a tudományos<br />
probléma megválaszolásáig.<br />
15
1. A RENDÉSZET ÉS A NEMZETBIZTONSÁG ÖSSZEFÜGGÉSEI<br />
1.1. A nemzetbiztonsági szféra (lehatárolás a politológia, az alkotmánytan <strong>és</strong> a<br />
rend<strong>és</strong>zet nézőpontjából)<br />
A nemzetbiztonsági szolgálatok kutatása <strong>és</strong> vizsgálata néhány évvel ezelőtt még<br />
gyermekcipőben járt. Elvétve találhattunk olyan tudományos igényel írt munkát, amely képes<br />
lett volna, vagy akár csak vállalkozott volna a nemzetbiztonsági intézményrendszer <strong>és</strong><br />
tevékenység vizsgálatára. Mára ez örvendetesen megváltozott, <strong>és</strong> egyre több, szakmailag<br />
megalapozott, mind kitáguló horizonttal, mind mélységi vizsgálatokkal mondanivalójukat<br />
alátámasztani igyekvő munka születik. 4 A nemzetbiztonsági szféra a dolgozat írásakor (2012.<br />
január) folyamatos átalakuláson megy keresztül, amelynek első – 2010 évi elemei – is<br />
mélyebbek <strong>és</strong> jelentősebbek voltak a korábbiaknál, visszatekintve eg<strong>és</strong>zen az 1989/90-es<br />
rendszerváltó évekig. 5 Az új Alaptörvény megszület<strong>és</strong>ével mindez további lendületet kapott 6 ,<br />
<strong>és</strong> egyértelműen szükségszerűvé <strong>és</strong> időszerűvé vált a széttöredezett nemzetbiztonsági<br />
struktúra újraszabályozása, <strong>és</strong> egyúttal annak valamilyen irányú integrációja. Finszter Géza<br />
úgy fogalmaz, hogy az Alaptörvény hatálybalép<strong>és</strong>ét követően nyilvánvalóan újra<br />
szabályozásra vár a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló, többször módosított 1995. évi<br />
CXXV. törvény (Nbtv.). Azaz a korábbi alkotmány által csak a fegyveres szervek <strong>és</strong> a<br />
Rendőrség kapcsán megemlített nemzetbiztonsági szolgálatok alkotmányosan lényegében<br />
bebetonozódnak, ami helyes alkotmányozói dönt<strong>és</strong>ként értelmezhető, <strong>és</strong> megfelelő alapot<br />
nyújt a szétaprózódott nemzetbiztonsági struktúra újjászervez<strong>és</strong>éhez. Pontosabban meg lehet<br />
fogalmazni az új Nbtv-ben a nemzetbiztonsági szféra helyét, szerepét.<br />
4<br />
Lásd Hetesy Zsolt, Rácz Lajos, Rév<strong>és</strong>z Béla <strong>és</strong> Kurtán Sándor, illetve sokan más szerző hasznos publikációit a<br />
témában. A dolgozatom kapcsán itt kiemelendő Hetesy Zsolt A titkos felderít<strong>és</strong> című doktori disszertációja,<br />
amely a Nemzetbiztonsági szféra címszó alatt, főként a tevékenységi oldalról kiindulva mutatja be a<br />
nemzetbiztonsági szolgálatokat. Áttekintve a közjogi, rend<strong>és</strong>zeti <strong>és</strong> politológiai szakirodalmat, célszerűnek látom<br />
magam is a „szféra” címszót használni, főként annak tükrében, hogy általánosságban kívánom bemutatni a<br />
szolgálatok helyzetét, lehetőségeit, mozgásterét, <strong>és</strong> nem elemzem a teljes intézményrendszert, vagyis az egyes<br />
Hivatalokat, <strong>és</strong> azok egymáshoz <strong>és</strong> más állami szervekhez való viszonyát.<br />
5<br />
Ezt világítja meg teljes pontossággal Finszter Géza Az alkotmányozás <strong>és</strong> a rend<strong>és</strong>zeti jog sarkalatos törvényei<br />
című írásában többek között az Alkotmányvédelmi Hivatal elnevez<strong>és</strong> bevezet<strong>és</strong>e, <strong>és</strong> a hivatalnak a belügyi<br />
irányítás alá helyez<strong>és</strong>e, illetve a polgári hírszerz<strong>és</strong>i tevékenység külügyminiszteri irányítás alá helyez<strong>és</strong>e<br />
apropóján, amely a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2010. évi XLII. törvény<br />
rendelkez<strong>és</strong>ei alapján került kialakításra. In: Pécsi Határőr Tudományos Közlemények XII., Pécs, 2011., 19-20.<br />
o.<br />
6<br />
Kiemelten fontos megállapítanunk – ismételten Finsztert idézve –, hogy „az Alaptörvény hatálybalép<strong>és</strong>ével a<br />
nemzetbiztonsági szolgálatok alkotmányos alapjai megerősödnek, azok kizárólag a kormány közvetlen<br />
irányításával működő, centralizált államigazgatási szervekként működhetnek, azonban további integrációjuk,<br />
akár még az általános hatáskörű centralizált államRendőrség r<strong>és</strong>zeiként is elképzelhetőek.” Uo. 20.o.<br />
16
Célom, hogy addig is a nemzetbiztonsági szféra lehatárolását a 2012 januárjában hatályos<br />
jogszabályok alapján megtegyem. Ehhez alapjaiban támaszkodom több szerző hasonló<br />
kísérletére. Maradéktalan sikert talán egyikük sem ért <strong>és</strong> érhetett el, erre vállalkozni – a<br />
teljesség igényével – majd a következő évek szabályozása <strong>és</strong> tapasztalatai alapján lehet.<br />
Rév<strong>és</strong>z Béla A titok mint politika – a titkosszolgálatok politológiai kutatásának lehetőségei <strong>és</strong><br />
Hetesy Zsolt A titkos felderít<strong>és</strong> című doktori disszertációja az a két munka, amely a rend<strong>és</strong>zet<br />
elismert kutatóinak munkáival (a már többször idézett Finszter Gézán túl Balla Zoltán <strong>és</strong><br />
Buzás Gábor doktori értekez<strong>és</strong>ei) <strong>és</strong> biztonságpolitika főbb elemivel <strong>és</strong> dokumentumaival<br />
összességben megadja azt a keretet, amelyből saját meglátásaimmal együtt r<strong>és</strong>zkövetkeztet<strong>és</strong>eimet<br />
megteszem.<br />
1.1.1. Rend<strong>és</strong>zet, alkotmányos alapok, közjog <strong>és</strong> a nemzetbiztonsági szféra<br />
A nemzetbiztonsági szféra lehatárolása nem történhet meg a rend<strong>és</strong>zet nemzetbiztonsággal<br />
kapcsolatos alapjainak bemutatása nélkül. Szamel Lajos definíciójából célszerű kiindulnom,<br />
amely szerint 7 a rend<strong>és</strong>zet: „olyan állami tevékenység, amely a közrend megzavarásának<br />
megelőz<strong>és</strong>ére, a közvetlenül zavaró magatartás megakadályozására <strong>és</strong> a megzavart rend<br />
helyreállítására irányul”. 8<br />
A nemzet biztonsága, a nemzeti biztonság megteremt<strong>és</strong>e széleskörű fogalom, összenemzeti<br />
cél. Akár csak a közbiztonság, amely kollektív társadalmi termék. Ezen nemzeti biztonság<br />
fogalomtól (national security) el kívánom különíteni a nemzetbiztonság kifejez<strong>és</strong>t, amely<br />
Magyarországon – főként a rendszerváltás során a titkosszolgálatok névkeres<strong>és</strong>i <strong>és</strong> névadási<br />
folyamatára tekintettel – a titkosszolgálatok szinonimája, jogszabályi elnevez<strong>és</strong>e lett. Rácz<br />
Lajos nemzetbiztonsági szakértővel a nemzeti biztonság <strong>és</strong> nemzetbiztonság szavak<br />
értelmez<strong>és</strong>e terén teljes egyetért<strong>és</strong> látszik közöttünk. 9 A nemzeti biztonság tehát széles<br />
7<br />
Szamel Lajos: Jogállamiság <strong>és</strong> rend<strong>és</strong>zet (Rend<strong>és</strong>zeti Szemle 1992/3. szám)<br />
8<br />
Finszter Géza A rend<strong>és</strong>zet elmélete című alapművében ezt úgy eg<strong>és</strong>zíti ki, hogy „a rend<strong>és</strong>zetnek kulcsfogalma<br />
a közrend, de abba nem érthető bele a közbiztonság, mert ez utóbbinak önálló társadalmi <strong>és</strong> jogi jelent<strong>és</strong>e van”.<br />
A közrend fogalmának tisztázásán haladok tovább, azonban egy rövid kitérőt szükséges tennem a közbiztonság<br />
<strong>és</strong> nemzetbiztonság összehasonlításával, illetve ezen belül is a nemzetbiztonság mint kifejez<strong>és</strong> <strong>és</strong> annak tartalma<br />
vonatkozásában. (KJK-KERSZÖV, BP: 2003.)<br />
9<br />
Rácz Lajos a Felderítő Szemlében megjelent egy cikkében így fogalmaz: „Ami magyarul „nemzetbiztonság”<br />
általában, az (amerikai) angolul „intelligence and security”, azaz konkrétan a hírszerz<strong>és</strong> <strong>és</strong> a biztonság. A<br />
„national security” ugyanakkor sokkal tágabb fogalom, aminek a hírszerz<strong>és</strong> <strong>és</strong> az elhárítás csak egy r<strong>és</strong>ze. Ezt<br />
17
fogalom, felöleli a biztonság katonai, külpolitikai, gazdasági <strong>és</strong> számos egyéb aspektusát,<br />
vizsgálatát a biztonságpolitika tudományterülete végzi. Szűkebb fogalomként, a nemzeti<br />
biztonság r<strong>és</strong>ze a nemzetbiztonsági szféra, amely a hírszerz<strong>és</strong>ek <strong>és</strong> elhárítások területét fedi<br />
le. A dolgozatomban többször írok majd nemzeti biztonságról, <strong>és</strong> sokszor a<br />
nemzetbiztonságról (talán leginkább az intelligence szó értelmében).<br />
A nemzeti biztonság mint kollektív teljesítmény <strong>és</strong> ennek magyarázata is segít a<br />
nemzetbiztonsági szolgálatok <strong>és</strong> a szféra helyét meghatározni. 10 A nemzet biztonságának<br />
megteremt<strong>és</strong>e, <strong>és</strong> megőrz<strong>és</strong>e <strong>és</strong> fenntartása, az egyensúlyi állapot szavatolása nem csak a<br />
titkosszolgálatok feladata, ezen szervezetek feladata ugyanakkor ebből fakadóan csak ezen cél<br />
elér<strong>és</strong>e <strong>és</strong> fenntartása. A Magyar Köztársaság biztonság- <strong>és</strong> védelempolitikájának alapelveiről<br />
szóló 94/1998. (XII. 29.) országgyűl<strong>és</strong>i határozatban sem a rendvédelemről, sem a<br />
nemzetbiztonságról nem esik szó. A dokumentum szerint Magyar Köztársaság<br />
biztonságpolitikai céljait elsősorban a külpolitika, a gazdaságpolitika <strong>és</strong> a védelempolitika<br />
útján érvényesíti. 11<br />
Ahhoz, hogy láthassuk a nemzetbiztonsági szféra helyét <strong>és</strong> a rend<strong>és</strong>zettel fennálló viszonyát<br />
vissza kell térnem a közrend fogalmához. Ez azért is fontos lesz, mivel a leginkább elfogadott<br />
álláspontok szerint a nemzetbiztonsági szféra nem r<strong>és</strong>ze a rend<strong>és</strong>zetnek, mégis a közrend<br />
fogalmának kibontása más irányba mutat.<br />
A szakirodalom áttekint<strong>és</strong>e után arra a megállapításra jutottam, hogy a nemzetbiztonság a<br />
rend<strong>és</strong>zet határterületén helyezkedik el.<br />
magyarra „nemzeti biztonság”-nak fordíthatjuk. Az az intézményrendszer, amit magyar viszonyok között<br />
„nemzetbiztonsági szolgálatok” néven illetünk (kontinentális európai angolban „national security services”)<br />
megfelel az amerikai „hírszerző közösségnek” („intelligencec ommunity”). Rácz Lajos: James McCargar – alias<br />
Chritopher Felix – gondolatai a hírszerz<strong>és</strong>ről in.: Felderítő Szemle XI. évfolyam 1-2. szám, 2011. márciusjúnius,<br />
82.o.<br />
10<br />
Dr. Dezső Lajos – Dr. Hajas Gábor: A nemzetbiztonsági tevékenységre vonatkozó jogszabályok – Kommentár<br />
a gyakorlat számára, HVG-ORAC Lap- <strong>és</strong> könyvkiadó, Budapest, 1997. A kiadvány szerint bár a<br />
nemzetbiztonsági tevékenység alkotmányos alapjai a szuverenitás biztosításában <strong>és</strong> az alkotmányos rend<br />
védelmében gyökereznek, a nemzet biztonságának garantálása jóval túlmutat a nemzetbiztonsági szolgálatok<br />
rendeltet<strong>és</strong>én <strong>és</strong> feladatkörén. A szuverenitás biztosítása <strong>és</strong> az alkotmányos rend védelme, a nemzet<br />
biztonságának garantálása az állami szervezetrendszer eg<strong>és</strong>zének feladata, amelyben – meghatározott körben – a<br />
nemzetbiztonsági szolgálatok is közreműködnek.”<br />
11<br />
Finszter Géza is felhívja erre a hiányra a figyelmet A rend<strong>és</strong>zeti rendszer alkotmányos <strong>és</strong> közjogi alapjai, 2.<br />
számú előtanulmány az átfogó rend<strong>és</strong>zeti stratégia társadalmi vitájához című munkában, 81.o.,<br />
http://www.police.hu/rttit/elotanulmany.html<br />
18
Buzás a közrendet állította Szamelhez <strong>és</strong> Finszterhez hasonlóan a rend<strong>és</strong>zet középpontjába.<br />
Doktori disszertációja – amely Balla Zoltán értekez<strong>és</strong>ére is nagyban épít – érvel<strong>és</strong>ét elfogadva<br />
látható, hogy a közrend lényegében azonos a belső renddel. 12 A belső rend középpontjában<br />
Buzás szerint az állam biztonságának <strong>és</strong> az ennek fundamentális jogi alapját képező<br />
alkotmányos rend, az alkotmányos működ<strong>és</strong> védelme áll. Az alkotmányos rend védelme pedig<br />
nem kizárólag a Rendőrség feladata, hiszen az Nbtv. preambuluma <strong>és</strong> eg<strong>és</strong>z szellemisége<br />
szerint a szolgálatok közreműködnek az ország alkotmányos rendjének védelmében. Tehát<br />
ezen oldalról tekintve a nemzetbiztonsági szolgálatok a rend<strong>és</strong>zet körébe kell hogy<br />
tartozzanak. 13<br />
Még sincs teljesen így. Rév<strong>és</strong>z 14 is, Hetesy 15 is jelzi, hogy a hírszerz<strong>és</strong>ért felelős Információs<br />
Hivatal (IH) nem tekinthető semmilyen formában rend<strong>és</strong>zeti, vagy rendvédelmi szervnek<br />
12<br />
Buzás Gábor disszertációjában jelzi, hogy „„Alkotmányunk 40/A §. (2) bekezd<strong>és</strong>e 2008. január 1-ig a<br />
közbiztonság <strong>és</strong> a belső rend védelmét jelölte meg a Rendőrség alapvető rendeltet<strong>és</strong>eként, amely feladattal<br />
összefüggő r<strong>és</strong>zletesebb szabályokat tartalmazó kérd<strong>és</strong>eket külön törvényhez rendelte. A megjelölt időpontban<br />
az Alkotmány módosítása kapcsán – melynek indoka a Határőrség <strong>és</strong> a Rendőrség integrációja volt, az<br />
alaptörvény szövege a Rendőrség feladataként a közbiztonság, a közrend <strong>és</strong> az államhatár rendjének védelmét<br />
határozza meg. ” (19.o.) Buzás szocialista jogforrást is citálva arra a következtet<strong>és</strong>re jutott, hogy „a korábbi<br />
szöveg szerint a belső rend védelme érdekében r<strong>és</strong>zben bűnüldöz<strong>és</strong>i, bűnmegelőz<strong>és</strong>i felderít<strong>és</strong>t kellett végezni<br />
olyan bűncselekmények esetében, amelyek az állami, társadalmi, gazdasági rendre jelentettek veszélyt, másr<strong>és</strong>zt<br />
az állampolgárok személyére, tulajdonára. De a belső rend védelméhez tartoztak azok a rendőri tevékenységek<br />
is, amelyek leleplező céllal az idegen hatalmak r<strong>és</strong>zéről hazánk társadalmi, gazdasági rendjének megdönt<strong>és</strong>ére,<br />
aláásására, gyengít<strong>és</strong>ére irányultak.” (27.o.) K<strong>és</strong>őbb ki is jelenti hogy a közrend azonos a belső renddel. (29.o.)<br />
Buzás Gábor: Közigazgatás-rend<strong>és</strong>zet-rendőri intézked<strong>és</strong> című doktori disszertáció, Pécs 2010. Balla doktori<br />
értekez<strong>és</strong>ében a belső rendet definiálta: a belső rend a törvény szerint egyenlő nagyjából az állambiztonsági<br />
renddel, a belső rend védelmével összefüggő feladatok az állam biztonságához kötődő nyomozati <strong>és</strong> r<strong>és</strong>zben<br />
bűnüldöz<strong>és</strong>i feladatok. (29.o.) Balla Zoltán: A rend<strong>és</strong>zeti jog egyes kérd<strong>és</strong>ei, különös tekintettel a<br />
nemzetbiztonsági törvény problémáira (Bp., 2002.) doktori disszertáció<br />
13<br />
Rév<strong>és</strong>z Béla fel is hívja a figyelmet erre a csapdára. Szerinte ha az alkotmányból indulunk ki, levezethető,<br />
hogy a titkosszolgálatok a rend<strong>és</strong>zeti igazgatáshoz tartoznak. A magyar közigazgatási jogban is megjelent, hogy<br />
elégségesnek látszódott a közrend, a közbiztonság, a belső rend fogalmaihoz − a Rendőrséghez hasonlóan −<br />
hozzárendelni a „nemzetbiztonsági igazgatást” <strong>és</strong> a kettőt együttesen rend<strong>és</strong>zeti igazgatásnak lehetett elnevezni.<br />
Az e tekintetben definiált rend<strong>és</strong>zet „olyan jogilag szabályozott közigazgatási, illetve államigazgatási − szükség<br />
esetén közhatalmi eszközökkel is operáló – tevékenység, amely a közbiztonság (közrend) − <strong>és</strong> a belső rend<br />
megzavarásának megakadályozására, esetenként megelőz<strong>és</strong>ére, a megzavart rend helyreállítására irányul. Rév<strong>és</strong>z<br />
mindezt magyar közigazgatási jogi műből (Magyar közigazgatási jog. Különös r<strong>és</strong>z. Szerk.: Ficzere Lajos −<br />
Forgács Imre, Bp., 2004. 402. o.) idézi Rév<strong>és</strong>z Béla A titok mint politika – a titkosszolgálatok politológiai<br />
kutatásának lehetőségei, Szeged, 2007, 58.o.<br />
14<br />
Rév<strong>és</strong>z: „Némi szabályozási következetlenségre utal azonban az a körülmény, hogy ez a megjelöl<strong>és</strong> nem<br />
tükrözi vissza a szolgálatok valódi rendeltet<strong>és</strong>ét, hiszen például a külföldi eredetű, bizalmas <strong>és</strong> védett<br />
információk megszerz<strong>és</strong>ére létrehozott Információs Hivatal egyáltalán nem lát el hagyományos rendvédelmi,<br />
rend<strong>és</strong>zeti feladatot.” Uo. 69.<br />
15<br />
Hetesy: „A törvényi szabályozás is ellentmondásokkal terhelt, ugyanis több példát találhatunk a szolgálatok<br />
rend<strong>és</strong>zeti vagy rendvédelmi szervként való megnevez<strong>és</strong>ére. Így az Nbtv. 74.§ c) pontja is rendvédelmi<br />
szervként nevesíti a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat. A katonai nemzetbiztonsági szolgálatok nem<br />
minősülnek rendvédelmi szervnek.”(11.o.) A nemzetbiztonsági szolgálatok funkcionális szempontból azonban<br />
nem tekinthetők rend<strong>és</strong>zeti/rendvédelmi szerveknek. Ez utóbbi szervek jellemzője a rend<strong>és</strong>zeti, államigazgatási,<br />
hatósági szolgáltatási tevékenység, a rend megzavarása elleni közvetlen fellép<strong>és</strong>, ennek során az állami kényszer<br />
19
endeltet<strong>és</strong>éből, feladatköréből fakadóan. Az Nbtv. 74.§ c) értelmező rendelkez<strong>és</strong> szerint<br />
azonban a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, így az IH is rendvédelmi szerv. 16<br />
A rendvédelmi szervek identitáskérd<strong>és</strong>e Teke Andrásnál merült fel markánsan, aki jelezte,<br />
hogy a fogalomzavar e téren az elmúlt évtizedekben állandósult. Jelzi az igényt továbbá, hogy<br />
a biztonság komplex megközelít<strong>és</strong>ének <strong>és</strong> a kihívások e szerinti kezel<strong>és</strong>ének a vonatkozó<br />
magyar nemzeti biztonsági <strong>és</strong> rendvédelmi koncepciókban is tükröződniük kellene. 17<br />
Hetesy arra a következtet<strong>és</strong>ére jutott, hogy a titkos információgyűjt<strong>és</strong> témakörének áttekint<strong>és</strong>e<br />
során önálló szervezettípusként indokolt a nemzetbiztonsági szolgálatokat meghatározni.<br />
Mivel magam is hajlok ezen megoldás irányába, (de elfogadom a rend<strong>és</strong>zet elméletének<br />
eredményeit <strong>és</strong> azoktól eltekinteni nem lehet), kénytelen vagyok kijelenteni, hogy pontosan<br />
körülhatárolni a rend<strong>és</strong>zeten belül a nemzetbiztonsági szférát nem tudom, mellérendelten –<br />
tekintettel az új Alaptörvény Rendőrség <strong>és</strong> nemzetbiztonsági szolgálatok című fejezetére – a<br />
két szféra már jobban elképzelhető, <strong>és</strong> összességében a rend<strong>és</strong>zet határterületén fekvőnek<br />
látom.<br />
A nemzetbiztonsági szolgálatok alkotmányos alapjai 2012-re rendezettnek tekinthetők. Az új<br />
Alaptörvény Rendőrség <strong>és</strong> nemzetbiztonsági szolgálatok című fejezete megerősíti a<br />
szolgálatokat, <strong>és</strong> egyértelművé teszi irányításuk, alapvető feladataikat <strong>és</strong> a nemzetbiztonsági<br />
tevékenységről szóló törvényt sarkallatosként határozza meg. A több mint húsz évet élt<br />
alkalmazásának monopóliuma <strong>és</strong> – általában – a bűnüldöz<strong>és</strong>. A nemzetbiztonsági szolgálatok ilyen<br />
tevékenységet nem, vagy minimális szinten végeznek, különösen igaz ez a két hírszerző szolgálatra <strong>és</strong> az ötödik<br />
Nemzetbiztonsági Szakszolgálatra. (12.o.) Hetesy Zsolt A titkos felderít<strong>és</strong> című doktori disszertációja, Pécs<br />
2011. (Külön figyelmet érdemel Hetesy minden sora annak a nyomós ténynek a figyelmében, hogy éveken át<br />
főigazgatóként vezette a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatot, majd az Információs Hivatalt.)<br />
16<br />
További – itt nem r<strong>és</strong>zletezett – érveket hozott fel mind Rév<strong>és</strong>z, mind Hetesy ahhoz, hogy láthassuk, nem<br />
tekinthetők a nemzetbiztonsági szolgálatok rendvédelmi, rend<strong>és</strong>zeti szerveknek. Fontos kiemelni, hogy a<br />
rend<strong>és</strong>zet elismert kutatói megosztottak a kérd<strong>és</strong>ben. Ezt az NBSZ <strong>és</strong> az IH volt főigazgatója is felismerte, <strong>és</strong><br />
össze is foglalta röviden <strong>és</strong> plasztikusan: „Általában a „rendvédelem” szélesebb fogalma mellett érvelők, így<br />
Zachar József <strong>és</strong> Opál Sándor inkább elfogadják a nemzetbiztonsági szolgálatok <strong>és</strong> a nemzetbiztonsági feladatok<br />
(pl. állambiztonság) rendvédelmi jellegét. A „rend<strong>és</strong>zetpárti” szakértők többsége, így Finszter Géza <strong>és</strong> Katona<br />
Géza nem tartja a nemzetbiztonsági szolgálatokat rend<strong>és</strong>zeti szerveknek. A vélemények megoszlása nem<br />
feltétlenül a rend<strong>és</strong>zet/rendvédelem fogalom vitájában elfoglalt álláspontokat követi. Így például Magyary<br />
Zoltán a rend<strong>és</strong>zetelmélet egyik legnagyobb képviselője a politikai vagy államrend<strong>és</strong>zeti, vagyis az<br />
állambiztonsági tevékenységet a rend<strong>és</strong>zet r<strong>és</strong>zeként kezelte. A rendvédelem-fogalom mellett érvelő Parádi<br />
József nem tekinti rendvédelmi szervnek a nemzetbiztonsági szolgálatokat, míg a „rend<strong>és</strong>zetpárti” Nyíri Sándor<br />
elfogadja a rend<strong>és</strong>zeti szervként történő tipizálást.” Uo. 11-12.o.<br />
17<br />
Teke András: Életminőség-biztonságszolgáltatás-rendvédelem In.: Hadtudomány, 2010. elektronikus szám,<br />
elérhető: http://www.mhtt.eu/hadtudomany/2010/2010_elektronikus/2010_e_17.pdf, 2012. szeptember 11-i<br />
letölt<strong>és</strong><br />
20
átmeneti alkotmány korábban csak a fegyveres szervek <strong>és</strong> a Rendőrség mellett említette meg,<br />
hogy kétharmados törvénnyel szükséges szabályozni a nemzetbiztonsági tevékenységet.<br />
Mindkét dokumentum tartalmazza a hivatásosokra vonatkozó politikai tilalmat.<br />
A nemzetbiztonsági jogszabályokhoz írt kommentár szerzői fontosnak tartották korábban<br />
jelezni, hogy az Alkotmányban feltétlenül szükséges lenne meghatározni a nemzetbiztonsági<br />
szolgálatok rendeltet<strong>és</strong>ét <strong>és</strong> alapvető feladatait. 18 Ez az Alaptörvényben megtörtént. 19<br />
A nemzetbiztonsági törvény preambuluma a nemzetbiztonsági tevékenységnek, a<br />
nemzetbiztonsági szolgálatok működ<strong>és</strong>ének célját a Magyar Köztársaság szuverenitásának<br />
biztosításában <strong>és</strong> alkotmányos rendjének védelmében határozta meg. Noha a feladatkör<br />
lényegében változatlan, az Alaptörvény <strong>és</strong> ennek nyomán a 2012 januárjában hatályban lévő<br />
Nbtv. alapján a szolgálatok alapvető feladata Magyarország függetlenségének <strong>és</strong> törvényes<br />
rendjének védelme, nemzetbiztonsági érdekeinek érvényesít<strong>és</strong>e. 20 A függetlenség sem<br />
teljesen magyar szinonimája a szuverenitásnak, mivel utóbbi külső <strong>és</strong> belső<br />
cselekvőképességet is takar, a függetlenség pedig inkább emocionális töltettel rendelkező<br />
fogalom. 21<br />
18<br />
Uo. Rév<strong>és</strong>z szavaival: „Az Nbtv. szinte minden rendelkez<strong>és</strong>e − közvetve vagy közvetlenül − a Hivatalok<br />
alkotmányvédelmi alapfunkcióira tekintettel tevékenységük Alkotmányhoz kötöttségét hangsúlyozza, miközben<br />
maga az Alkotmány mintha vonakodna ennek nyílt felvállalásától. De miközben az állambiztonsági szolgálatok<br />
vonatkozásában a pártállami alkotmány rejtőzköd<strong>és</strong>e érthető volt, jogállami keretek között a tényleges helyzet<br />
megjelenít<strong>és</strong>e lenne indokolt.”<br />
19<br />
Magyarország Alaptörvénye 46. cikk A Rendőrség <strong>és</strong> a nemzetbiztonsági szolgálatok, (3)-(6): (3) A<br />
nemzetbiztonsági szolgálatok alapvető feladata Magyarország függetlenségének <strong>és</strong> törvényes rendjének<br />
védelme, nemzetbiztonsági érdekeinek érvényesít<strong>és</strong>e.(4) A nemzetbiztonsági szolgálatok működ<strong>és</strong>ét a Kormány<br />
irányítja.(5) A Rendőrség <strong>és</strong> a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai nem lehetnek tagjai<br />
pártnak, <strong>és</strong> nem folytathatnak politikai tevékenységet. (6) A Rendőrség <strong>és</strong> a nemzetbiztonsági szolgálatok<br />
szervezetére, működ<strong>és</strong>ére vonatkozó r<strong>és</strong>zletes szabályokat, a titkosszolgálati eszközök <strong>és</strong> módszerek<br />
alkalmazásának szabályait, valamint a nemzetbiztonsági tevékenységgel összefüggő szabályokat sarkalatos<br />
törvény határozza meg.<br />
20<br />
Hetesy jelzi, hogy „a „törvényes rend védelme” túlterjeszkedik az eddig használt „alkotmányos rend védelme”<br />
kifejez<strong>és</strong>en. A törvényes rend ugyanis jóval szélesebb tartalmat takar, mint az alkotmányos rend. Miközben az<br />
utóbbi védelmében a szolgálatok szerepe kiemelt, a „törvényes rendet” elsősorban a bűnüldöző szervek védik, de<br />
az igazságszolgáltatás mellett az államigazgatási szervek is feladatot kapnak. Uo. 64.o.<br />
21<br />
Mindkét esetben azonban korábbi, XIX. századi ideák továbbél<strong>és</strong>éről beszélhetünk, hiszen a rendszerváltáskor<br />
kivívott szuverenitás <strong>és</strong> függetlenség egy r<strong>és</strong>zéről az Európai Unióhoz való önkéntes csatlakozáskor<br />
Magyarország lemondott. Ennél aggályosabb, hogy a világgazdaság <strong>és</strong> a mindennapi élet globalizációjával a<br />
nem kormányzati szervezetek <strong>és</strong> multinacionális vállalatok totális demokratikus deficittel (azaz lényegében<br />
politikai legitimitás nélkül) az élet több területén elvitatták <strong>és</strong> sértik a nemzetállamok szuverenitását. Hasonlóan<br />
a nemzetállamok mozgásterét szűkíti az emberi jogok egyetemlegességének általános elfogadása, <strong>és</strong> ezen jogok<br />
betartatásának eszközeként fellépő jogvédő szervezetek. A menekültek jogainak szavatolása keretében az ún.<br />
NGO-k (nem kormányzati szervezetek) <strong>és</strong> nemzetközi bírói szervek elvitatják azon nemzetállami jogot, hogy<br />
eldönthesse, kit enged területére belépni. A bevándorlás terén az állami szuverenitás jelentős szűkül<strong>és</strong>e látható.<br />
Saskia Sassen: Elveszített kontroll? Szuverenitás a globalizáció korában, Helikon 2000, 79-114.o<br />
21
esül. 23<br />
Egy alkotmánytani tankönyvben a szerző, Petrétei József az adminisztratív<br />
alkotmányvédelem körébe sorolva jelzi, hogy a nemzet biztonságának megóvása, a külső <strong>és</strong><br />
belső támadás elhárítása érdekében törvényben meghatározott feladatokra nemzetbiztonsági<br />
hivatal létrehozását rendeli el az alkotmányos alaprend megóvása céljából. Szoros a kapcsolat<br />
a represszív alkotmányvédelemmel, amely az alaprend büntetőjogi védelmét jelenti. 22<br />
Szintén a szolgálatok demokratikus beágyazódását mutatja Jónás Endre érvel<strong>és</strong>e. meglátása<br />
szerint Magyarországon az elhárításra k<strong>és</strong>z demokrácia koncepciója érvény<br />
1.1.2. A nemzetbiztonság szféra <strong>és</strong> a politikai szféra kapcsolata<br />
A korábbi alkotmány kimondta, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú<br />
tagjai – akár csak a fegyveres erők <strong>és</strong> a Rendőrség hivatásos tagjai – nem lehetnek tagjai<br />
pártnak, <strong>és</strong> politikai tevékenységet nem folytathatnak. Az Alaptörvény 46.cikk (5) fenntartotta<br />
ezt az előírást, amely garanciális szabályként továbbra is kivonja a szolgálatokat a belpolitikai<br />
színtér csatározásaiból <strong>és</strong> legfőbb elemét adja jogállami működ<strong>és</strong>üknek. Ugyanakkor meg kell<br />
jegyeznem, hogy a nemzetbiztonsági tevékenységet végző szervek a világon mindenütt<br />
pontosan nehezen körülírható, de érzékeny <strong>és</strong> törékeny, továbbá lényegében a demokratikus<br />
berendezked<strong>és</strong> során is átláthatatlan viszonyban állnak a politika világával. 24 Ezen felismer<strong>és</strong><br />
is hozzájárult a politológia törekv<strong>és</strong>éhez, amely a titkosszolgálati szféra kutatása irányába<br />
mozdult el, elsősorban az angolszász országokban. 25<br />
A Felderítő Szemle <strong>és</strong> Szakmai Szemle oldalain régebb óta megindult számos szerzőt<br />
felvonultatva egy nem tervszerű, ám felettébb hasznos titkosszolgálat-kutatás jellegű<br />
publikációs tevékenység, amelynek áttekint<strong>és</strong>ével <strong>és</strong> akár majdani feldolgozásával számos<br />
22<br />
Petrétei József: Alkotmány <strong>és</strong> alkotmányosság in.: Válogatott fejezetek a rendszeres alkotmánytan köréből<br />
Pécs 1996.<br />
23<br />
Jónás Endre: „Az elhárításra k<strong>és</strong>z demokrácia koncepcióját tükrözi alkotmányunk, eg<strong>és</strong>z jogrendszerünk,<br />
biztonságpolitikai koncepciónk, s a hazánk által ratifikált nemzetközi szerződ<strong>és</strong>ek egyaránt. A demokráciában,<br />
noha az alkotmány garantálja a szabad véleménynyilvánítás jogát, egyes csoportok, személyek olyan extrém<br />
törekv<strong>és</strong>ekkel is rendelkezhetnek, mely már sérti az alkotmányos rendet. Az állam funkcionális alapfeladata az<br />
alkotmányos rend megőrz<strong>és</strong>e, amely igényli a veszélyeztetettség állapotának folyamatos mér<strong>és</strong>ét, ellenőrz<strong>és</strong>ét.<br />
Csak akkor képes az állam <strong>és</strong> a kormányzat reagálni a fenyegetettségre, ha tud róla.” In.: Jónás Endre:<br />
Terrorizmus, Magyarország ; In.: Belügyi Szemle, 1999/12. 86-101.o.<br />
24<br />
Rév<strong>és</strong>z A titok mint politika – a titkosszolgálatok politológiai kutatásának lehetőségei 119-147.o.<br />
25<br />
Lásd bővebben Kurtán Sándor: Tanulmányozzuk-e James Bondot? Politikatudomány <strong>és</strong> titkosszolgálat<br />
Politikatudományi Szemle, 2008/2. szám<br />
22
ismeret rendszerezhető, <strong>és</strong> további tudományos kutatás céljából elemezhető lenne. Ezek a<br />
műveleti-operatív, technikai <strong>és</strong> biztonságpolitikai, valamint a humánerőforrás témaköreit<br />
tekintették át. E mellett két tanulmány is megjelent a rangos Politikatudományi Szemlében,<br />
amelyek egymást erősítve szálltak síkra a titkosszolgálatok kutatásának igénye mellett 26 úgy,<br />
hogy logikusan a politikával való viszonyt vették elsősorban górcső alá. Egyes kutatók –<br />
például Rév<strong>és</strong>z Béla – a politikaközelség fogalmát használják. 27<br />
Esetlenül hangzik, vélhetően lehetne szakszerűbb leírást is adni, mégis alapvetően helyesnek<br />
hat. Ugyanis bemutattam fentebb, hogy a nemzetbiztonsági szféra a rend<strong>és</strong>zet határterületén<br />
helyezkedik el, mégsem r<strong>és</strong>ze annak. A politika <strong>és</strong> a titkosszolgálatok kapcsolata még ennél is<br />
ellentmondásosabb. Itt is határterületről beszél a szakirodalom, még ha olykor<br />
politikaközelségként definiálható a politika <strong>és</strong> a szolgálatok közötti állandó viszony. 28 A<br />
politikai vezet<strong>és</strong>, pontosabban a kormány tagjai <strong>és</strong> vezető beosztású tisztségviselői egyr<strong>és</strong>zt<br />
irányítói a szolgálatoknak, hírigénnyel élő orientálói az információgyűjtő munkának, másr<strong>és</strong>zt<br />
fogyasztói a megszerzett <strong>és</strong> értékelt ismereteknek, értesül<strong>és</strong>eknek. A dönt<strong>és</strong>elők<strong>és</strong>ít<strong>és</strong>, a<br />
dönt<strong>és</strong> csak a megfelelő minőségű információk birtokában valósulhat meg. Sőt, műveleti<br />
lehetőségeik függvényében a megrendelő igénye, vagy a szakmai törvényszerűségek diktálta<br />
„kényszerűségben” maguk is befolyásolják, alakítják a valóságot. 29<br />
Kurtán 30 bemutatta a titkosszolgálatok kutatásának történetét, az ún. intelligence studies<br />
kialakulását <strong>és</strong> sajátosságait. A tudományos kutatások központi fogalma az intelligence,.<br />
amelynek pontos definiálása ez idáig nem történt meg. Kijelenti azonban, hogy „…a mi<br />
régiónkban is előbb-utóbb le kell folytatni a saját intelligence-fogalom vitáját. Term<strong>és</strong>zetesen<br />
26<br />
Rév<strong>és</strong>z Béla A titkosszolgálatok titoktalanításáról – egy politikai jelenség politológiai mellőzöttsége címmel<br />
szintén a Politikatudományi Szemlében, annak 2007/4. számában megjelent, a titkosszolgálatok kutatása<br />
érdekében felszólaló tanulmányára Kurtán a fent hivatkozott tanulmányában reagált<br />
27<br />
Rév<strong>és</strong>z a lényeget ragadja meg, amikor a bűnbakképz<strong>és</strong> helyett a szélesebb társadalmi felelősséget <strong>és</strong> a<br />
politikai kultúra állapotát is ide veszi: „semmiféle szabályozás automatikusan nem zárja ki a titkosszolgálatok<br />
politikaközeli, azt befolyásoló működ<strong>és</strong>ének lehetőségét. Jogállami viszonyok között az alkotmányos<br />
garanciákon túl mindenképpen fokozott jelentőséget kell tulajdonítani a politikai hatalom önkorlátozására hatni<br />
képes demokratikus politikai kultúra kialakításának is.” Uo. 145.o.<br />
28<br />
A politika szférája <strong>és</strong> a nemzetbiztonsági szolgálatok állandó interakcióban vannak, Rév<strong>és</strong>z itt óvatosan tartós<br />
politikaközelségről beszél: „a jogi szabályozás <strong>és</strong> a demokratikus normák egyaránt a titkosszolgálatoknak a<br />
politikai szférától való maximális távolságtartását hangsúlyozzák, mégis mintha a különböző jellegű <strong>és</strong><br />
konzekvenciájú politikaközelség tartósan jellemezné működ<strong>és</strong>üket.” Rév<strong>és</strong>z: A titok mint politika 121.o.<br />
29<br />
Rév<strong>és</strong>z megerősíti álláspontomat, amikor kifejti, hogy nem egyszerűen az adatszolgáltatásban merül ki<br />
tevékenységük lényege, hanem ugyanilyen, ha nem nagyobb jelentősége van a feltárt, elemzett, értékelt<br />
konfliktusok, helyzetek, társadalmi kapcsolatok titkos alakításának (Kiemel<strong>és</strong> Rév<strong>és</strong>ztől), az ezekre gyakorolt<br />
operatív tevékenységük hatásaiknak. Uo.127.o.<br />
30<br />
Kurtán 130.o.<br />
23
már ma is láthatók a különbségek a magyar szóhasználatban állambiztonságnak <strong>és</strong><br />
nemzetbiztonságnak nevezett szolgálatok vonatkozásában, de még csak a kutatómunka<br />
elejéről beszélhetünk. Az intelligence jelenti a titkosszolgálati módszerek összességét, azok<br />
alkalmazását <strong>és</strong> tevékenységi körét, továbbá az értékel<strong>és</strong>sel-elemz<strong>és</strong>sel <strong>és</strong> az információk<br />
újdonságával kapcsolatos összességet, egy új információs terméket is. Azaz egyben folyamat<br />
<strong>és</strong> egyben végtermék”. 31<br />
Az intelligence fogalmát is nehéz a magyarban pontosan megfogni. Mégis, az előzőekben<br />
taglaltakat is ideértve több területen érintkezik a politika a szolgálatokkal. Vizsgálni kell a<br />
titok szerepét a demokratikus politikai berendezked<strong>és</strong>ű országok tekintetében, a szolgálatok <strong>és</strong><br />
az intelligence dönt<strong>és</strong>hozatali eljárásban meglévő szerepét, továbbá a civil-kontroll kérd<strong>és</strong>ét,<br />
amely főként a „civil választott politikusok” által gyakorolt bizottsági jellegű ellenőrz<strong>és</strong>t<br />
(elszámoltathatóság, felügyelet) takarja. 32 A politika <strong>és</strong> az intelligence viszonya ideális<br />
állapotban jogszabályi környezet <strong>és</strong> szakmai, szakpolitikai logikák <strong>és</strong> viselked<strong>és</strong>i minták<br />
mentén rendezett, <strong>és</strong> ennek során a két szférát „egy féligáteresztő hártya” 33 választja el: a<br />
politikusoknak joguk van a szolgálatok irányába lépni, de fordított eset nem létezhet.<br />
1.2. Kihívás, nemzetbiztonsági érdek, nemzetbiztonsági kockázat<br />
Ebben az alfejezetben azt kívánom tisztázni, hogy mit értek nemzetbiztonsági érdek,<br />
nemzetbiztonsági ügy/kérd<strong>és</strong>, illetve nemzetbiztonsági kockázat alatt. Hol van az a pont,<br />
amikortól valamely jelenség, cselekmény, esemény, vagy ezek tervezeti szakasza már a<br />
nemzetbiztonsági szolgálatok számára feladattá válik. Érdemes azt is lefektetni, hogy a<br />
kihívások, kockázatok, veszélyek miként határolhatók el. A migráció <strong>és</strong> annak illegális<br />
formája nemzetbiztonsági aspektusainak (<strong>és</strong> annak fokozatainak) megállapításához<br />
egyértelműen el kell különíteni a fenti fogalmakat. A köznyelvben, de még a<br />
szakirodalomban <strong>és</strong> hadtudományi, rend<strong>és</strong>zeti témájú publikációkban is sokszor egymás<br />
szinonimája – többnyire valamely esemény kapcsán említve – a nemzetbiztonsági<br />
ügy/kérd<strong>és</strong>/kihívás/kockázat.<br />
31<br />
Kurtán bemutatja az intelligence több definíciós kísérletét, a fogalom általánosan elfogadott tartalmi<br />
összetevőit, r<strong>és</strong>zelemeit. Uo.126-130.<br />
32<br />
Kurtán alapján Uo. 137-138.o.<br />
33<br />
Lowenthal, Mark M. (2003): Intelligence. From Secrets to Policy című munkáját idézi Kurtán<br />
24
Mint korábban levezettem, a nemzeti biztonság jóval szélesebb fogalom a nemzetbiztonság<br />
(„titkosszolgálati”, „intelligence”) körénél. A nemzetbiztonsági szolgálatok közreműködnek a<br />
nemzet biztonságának megteremt<strong>és</strong>ében, szavatolásában, ám az egy kollektív, össztársadalmi<br />
teljesítmény. Minden más szerv, a közigazgatás más aktorai, <strong>és</strong> az egyes polgárok is aktív<br />
r<strong>és</strong>zesei a mindennapi nemzeti biztonság megteremt<strong>és</strong>ének. Ebben az értelmez<strong>és</strong>i keretben a<br />
nemzeti biztonsági érdek minden olyan politikai, gazdasági, honvédelmi, vagy akár<br />
környezetvédelmi ügy, amely elősegíti a biztonság kivívását, fenntartását, fejleszt<strong>és</strong>ét. Azaz<br />
rendkívül széles fogalom, szinte minden pozitív magyar nemzeti cselekv<strong>és</strong>, akaratmegnyilvánulás,<br />
fejlőd<strong>és</strong> kimutathatóan ennek szolgálatában áll, közvetlen, vagy közvetett<br />
módon. Ahogyan majd lentebb bemutatom, a migráció számos megközelít<strong>és</strong> alapján nemzeti<br />
biztonsági érdek (<strong>és</strong> nem csak veszély, kockázat vagy félelmet keltő ismeretlen). Egy<br />
aspektust kiemelve, a migráció a magyar nemzet hosszú távú túlél<strong>és</strong>e, fennmaradása <strong>és</strong><br />
fejlőd<strong>és</strong>e szempontjából kiemelt nemzeti érdek, azaz a tágan értelmezett nemzeti biztonság<br />
egyik eleme, <strong>és</strong> így a nemzeti biztonsági egyik kulcskérd<strong>és</strong>e. Látható tehát, hogy a nemzeti<br />
biztonság, a nemzetbiztonság, a nemzeti biztonság ügy/érdek, nemzetbiztonsági<br />
ügy/érdek/kockázat elkülönít<strong>és</strong>e nem játék a szavakkal, hanem bonyolult jelenségek<br />
halmazainak pontos megvilágításához, elkülönít<strong>és</strong>éhez <strong>és</strong> a biztonság túlzottan tág keretének<br />
racionális leszűkít<strong>és</strong>éhez adott mankó.<br />
A nemzetbiztonsági tevékenységre vonatkozó jogszabálytár kommentárjában 34 elkülönítették<br />
a nemzeti biztonság <strong>és</strong> a nemzetbiztonság fogalmakat, <strong>és</strong> szintén a nemzeti biztonság<br />
össztársadalmi kollektív teljesítmény jellegére hívták fel a figyelmet. Mégis, a<br />
nemzetbiztonsági törvényben a „nemzetbiztonsági érdek” alatt az értelmező rendelkez<strong>és</strong><br />
r<strong>és</strong>znél az alábbiak találhatók:<br />
A Magyar Köztársaság szuverenitásának biztosítása <strong>és</strong> alkotmányos rendjének védelme<br />
(2012. január 1-től Magyarország függetlenségének biztosítása <strong>és</strong> törvényes rendjének<br />
védelme), ennek keretén belül az ország függetlensége <strong>és</strong> területi épsége elleni támadó<br />
szándékú törekv<strong>és</strong>ek felderít<strong>és</strong>e. Továbbá az ország politikai, gazdasági, honvédelmi érdekeit<br />
sértő vagy veszélyeztető leplezett törekv<strong>és</strong>ek felfed<strong>és</strong>e <strong>és</strong> elhárítása. A kormányzati<br />
dönt<strong>és</strong>ekhez szükséges, a külföldre vonatkozó, illetőleg külföldi eredetű információk<br />
megszerz<strong>és</strong>e. Az ország az alapvető emberi jogok gyakorlását biztosító alkotmányos<br />
rendjének, a többpárti rendszeren alapuló képviseleti demokráciának <strong>és</strong> az alkotmányos<br />
34 Hajas-Dezső korábban hivatkozott munkája<br />
25
intézmények működ<strong>és</strong>ének törvénytelen eszközökkel történő megváltoztatására vagy<br />
megzavarására irányuló leplezett törekv<strong>és</strong>ek felderít<strong>és</strong>e <strong>és</strong> elhárítása, a terrorcselekmények, az<br />
illegális fegyver- <strong>és</strong> kábítószer-kereskedelem, valamint a nemzetközileg ellenőrzött termékek<br />
<strong>és</strong> technológiák illegális forgalmának felderít<strong>és</strong>e <strong>és</strong> megakadályozása.<br />
A fenti felsorolás álláspontom szerint a nemzeti biztonsági érdek fogalmához közelít<br />
elsősorban, mintsem a nemzetbiztonsági érdek fogalmához, ugyanakkor a felsorolás több<br />
eleme valóban a titkosszolgálati funkciók működtet<strong>és</strong>e nélkül el nem érhető cél. Azaz a<br />
nemzeti biztonság tág értelmez<strong>és</strong>i tere kapott helyt a nemzetbiztonsági érdek fogalmába<br />
csomagolva. A felsoroltak túlnyomó többsége ugyanis politikai teljesítmény kérd<strong>és</strong>e, vagy<br />
rend<strong>és</strong>zeti, katonai <strong>és</strong> gazdaságpolitikai feladat, bár kétségtelenül ez egybe esik a<br />
nemzetbiztonsági szolgálatok fő feladatrendszerével, azzal a megköt<strong>és</strong>sel, hogy a szolgálatok<br />
belép<strong>és</strong>e a leplezett jelleg <strong>és</strong> a nem műveleti jellegű eszközök <strong>és</strong> módszerek elégtelensége<br />
esetén válik indokolttá. Azaz a ”nemzetbiztonsági érdek” valódi fogalma a szolgálatok<br />
speciális jellegében fogható meg. Vagyis, a szolgálatok, mint speciális rendeltet<strong>és</strong>ű állami<br />
szervek fő jellemzője, hogy kizárólag a nemzet biztonságát veszélyeztető tényezők<br />
megelőz<strong>és</strong>ével <strong>és</strong> elhárításával foglalkoznak, <strong>és</strong> ehhez különleges jogosítványokkal<br />
rendelkeznek. 35<br />
Azaz, minden nemzeti biztonsági érdek egyúttal nemzetbiztonsági érdek is, abban az esetben<br />
főként, ha igényli a speciális fellép<strong>és</strong>t <strong>és</strong> különleges (akár alapjogokat sértő) módszerek<br />
alkalmazását. Ehhez viszont ismerni kell, mikor szükséges a szolgálatnak mélyebb<br />
információgyűjtő <strong>és</strong> egyéb, érdekérvényesítő vagy akadályozó tevékenységet megindítania.<br />
Így lényegében egy általános helyzetképet minden főbb társadalmi, gazdasági <strong>és</strong> nemzetközi<br />
folyamat kapcsán fel kell állítania a szolgálatoknak. 36<br />
Tehát amikor nemzetbiztonsági kérd<strong>és</strong>t említ valaki, az parttalan, lényegében megfoghatatlan.<br />
Amikor a nemzetbiztonsági érdek fogalmat használja valaki, már konkrétabban a szolgálatok<br />
figyelmére érdemes, látókörben tartott <strong>és</strong> értékelt jelenségről beszélünk. Nemzetbiztonsági<br />
35<br />
Hajas-Dezső hivatkozott munkája, 12.o.<br />
36<br />
Erre lehetőségük van, amelynek hátterét Hetesy disszertációjában meg is világítja. A nemzetbiztonsági<br />
tevékenység elsősorban megelőz<strong>és</strong>re irányul, célja nem a konkrét bűncselekmény, hanem a veszélyeztet<strong>és</strong><br />
felderít<strong>és</strong>e. Ezért a szolgálatok megelőző, szűrő-kutató jelleggel akkor is végezhetik az illegális<br />
cselekményekben valószínűsíthetően r<strong>és</strong>zt vevő személyek <strong>és</strong> szervezetek elleni felderít<strong>és</strong>t, ha nem beszélhetünk<br />
közvetlen veszélyeztet<strong>és</strong>ről, vagy éppen a magyar büntető joghatóság alá tartozó cselekményekről, vagy annak<br />
gyanújáról. A két hírszerző szolgálat (2011. december 31-ig a KFH <strong>és</strong> az IH) mindezt külföldi illetékességgel<br />
látja el. Hetesy PhD dolgozat 17.o. alapján megtett megjegyz<strong>és</strong>em.<br />
26
ügy akkor keletkezik, amikor a potenciális veszély már fennáll, azaz a kihívás kockázattá<br />
válik, <strong>és</strong> mélységi információk szükségesek a kockázat pontos mértékének megállapítására.<br />
A nemzetbiztonsági kockázatok meghatározásához tehát a potenciális fenyegetettséget, a<br />
fenyegető tényezőket, azaz a veszélyeztet<strong>és</strong>t kell mérni, erről kell információt gyűjteni. Ezt<br />
összegezni, elemezni kell, majd az elemzett információhalmaz értékel<strong>és</strong>ét követően (a<br />
folyamatot nevezhetjük kockázatelemz<strong>és</strong>nek) lehet megállapítani a kockázati tényezők körét.<br />
Azaz a nemzetbiztonsági kockázat szűkebb fogalom, <strong>és</strong> ennek köszönhetően célirányosabb<br />
tevékenységet tesz lehetővé.<br />
A nemzetbiztonsági érdek, a relevancia (releváns mint idevágó, fontos, lényeges) körüli<br />
értelmez<strong>és</strong>i kísérleteket mutatja Finszter Géza 37 , amikor a nemzetbiztonsági kockázatok<br />
büntetőjogi, közigazgatási jogi <strong>és</strong> biztonságpolitikai értékel<strong>és</strong>ére, értelmez<strong>és</strong>ére vállalkozott.<br />
A szerző értelmez<strong>és</strong>em szerint talán túlzóan kiterjesztette a nemzetbiztonsági kockázat<br />
tartalmi határait, a tanulmány elsősorban a „Mi releváns nemzetbiztonsági (titkosszolgálati)<br />
szempontból?” 38 kérd<strong>és</strong>re ad választ, azaz a nemzetbiztonsági érdek körét pontosította.<br />
Összefoglalva: a nemzetbiztonsági (titkosszolgálati) érdek r<strong>és</strong>ze a nemzeti biztonsági érdek<br />
halmaznak, annak speciális eszközökkel <strong>és</strong> módszerekkel követett/követendő formája. Ekkor<br />
a szűrő-kutató munka keretében, vagy más néven kutató-felderítő munka keretében általános,<br />
37 Finszter Géza: A rend<strong>és</strong>zeti rendszer alkotmányos <strong>és</strong> közjogi alapjai, 2. számú előtanulmány az átfogó<br />
rend<strong>és</strong>zeti stratégia társadalmi vitájához című munka<br />
38 Uo. „Kis túlzással azt mondhatjuk, hogy a kockázat ugyanazt a szerepet tölti be a nemzetbiztonsági<br />
igazgatásban, mint a gyanú a büntetőeljárásban. Az, hogy mikor keletkezik nemzetbiztonsági ügy, hogy a<br />
szolgálatoknak mikor kell aktivitásba lépni, miről <strong>és</strong> milyen mélységig célszerű információkat gyűjteni, nos,<br />
mindez a kockázat felismer<strong>és</strong>étől függ.” Egy másik idézet: „A nemzetbiztonsági fenyeget<strong>és</strong>ek jelentős r<strong>és</strong>ze<br />
gondolatokból, véleményekből keletkezik.” A leginkább idevágó idézet a következő: „A nemzetbiztonsági<br />
védelem egyik ellentmondása az, hogy miközben az alapjogok önkényes korlátozásának a tilalma a<br />
titkosszolgálatokat is kordában tartja, azonközben éppen az említett jogoknak a nem rendeltet<strong>és</strong>szerű gyakorlása<br />
hordozhat olyan veszélyeket, amelyek elhárítása nemzetbiztonsági hatáskörbe tartozik. Viszonylag könnyű<br />
dolgunk van akkor, ha ezek a veszélyeztető cselekmények büntető tilalomba ütköznek. Sokkal nehezebb a<br />
nemzetbiztonsági érdekeltség felismer<strong>és</strong>e akkor, ha a veszélyeztető magatartások nem hozhatóak kapcsolatba<br />
alapjogok gyakorlásával, nem írhatóak le büntetőjogi tilalmakban, hanem a mindennapi élet jog által nem<br />
befolyásolható szokásos jelenségeihez sorolhatóak. Ráadásul a veszély lehet olyan távoli <strong>és</strong> absztrakt, hogy<br />
annak felismer<strong>és</strong>e a jogszerű <strong>és</strong> kockázatokkal nem járó tevékenységek tömegében szinte lehetetlen. Viszont az<br />
ilyen távoli kockázatok, amelyek a közbiztonság szempontjából értékelhetetlenek, a nemzetbiztonsági védelem<br />
számára felderít<strong>és</strong>i feladatot jelenthetnek.” Azaz Finszter a kockázatokat keresve értelmez<strong>és</strong>em szerint a<br />
nemzetbiztonságilag releváns, a potenciális veszélyeztető tényezőket vette száma. A kockázatok köre szűkebb.<br />
Mégis, a tanulmány tartalmi mondanivalójával egyetértek. Hetesy a fenti idézetekben szereplő helyzetre<br />
vonatkoztathatta az általam is elfogadott szűrő-kutató tevékenységet, mint a potenciális fenyeget<strong>és</strong>ek<br />
felmér<strong>és</strong>ének eszközét.<br />
27
a veszélyeztet<strong>és</strong> potenciális irányait fürk<strong>és</strong>ző/tájékozódó tevékenység folyik. A<br />
kockázatelemz<strong>és</strong> során a releváns információcsokorból a kockázatok meghatározása folyik. A<br />
kockázatok kizárására, vagy megerősít<strong>és</strong>ére újabb információgyűjt<strong>és</strong> indulhat, immár<br />
célirányosan. Ezen keretben célszerű a migrációt <strong>és</strong> az illegális migrációt elhelyezni. 39<br />
Értékel<strong>és</strong>em szerint a migráció mint pozitív <strong>és</strong> negatív aspektusokkal bíró komplex jelenség<br />
inkább kihívás (nemzetközi – EU-közösségi <strong>és</strong> nemzeti biztonsági, továbbá nemzetbiztonsági<br />
szinten egyaránt), amely több ponton kockázatokat is rejt magában. Az illegális migráció már<br />
elsősorban a kockázat kategóriájába sorolható. Reményeim szerint a dolgozat teljesen<br />
alátámasztja majd ezen meglátásomat.<br />
A migráció <strong>és</strong> az illegális migráció nemzetbiztonsági kategorizálása érdekében nem kerülhető<br />
meg a fenti tisztázáson túl a feladatkiszabás kérd<strong>és</strong>köre. (Ennek során teljesen Finszter Géza<br />
egy tanulmányára 40 szorítkozom. )A fent említett, önálló szűrő-kutató <strong>és</strong> kockázatelemző<br />
munkán túl a törvény <strong>és</strong> a kormány is ad feladatokat a szolgálatoknak. 41<br />
Egy lehetséges felosztása a nemzetbiztonsági feladatoknak, amikor az egyén <strong>és</strong> a kollektív<br />
szintjét különíti el. (Ez kiemelten fontos a migráció nemzetbiztonsági érzékel<strong>és</strong>e<br />
szempontjából.) Individuális veszélyforrás esetén a nemzetbiztonsági hatáskörbe utalt,<br />
bűncselekménygyanús magatartások felderít<strong>és</strong>e a feladat. Más, például külföldi<br />
titkosszolgálati törekv<strong>és</strong>ek felderít<strong>és</strong>e (kollektív értelmez<strong>és</strong>) már akkor is feladat, amikor még<br />
nem köthető – büntetőjogi felelősséget megalapozó – egyéni magatartáshoz.<br />
39 Resperger István hadtudományi doktori iskolai előadásaiban több helyütt használta a kihívás, kockázat,<br />
fenyeget<strong>és</strong> hármasát, term<strong>és</strong>zetesen katonai <strong>és</strong> nem titkosszolgálati szempontból. Álláspontja szerint, amely<br />
teljesen logikusan felépített, a kihívások szintjén áll a term<strong>és</strong>zeti erőforrások kimerül<strong>és</strong>e, ökológiai változások,<br />
környezetszennyez<strong>és</strong>, a demográfiai robbanás, az egyenlőtlenségek <strong>és</strong> gazdasági visszaes<strong>és</strong>. Ezen kihívásokból<br />
kockázatok fakadnak, amelyek az alábbiak: migráció, proliferáció, diktatúrák, autokrata rezsimek, pénzmosás,<br />
fegyverkereskedelem, nacionalizmus, extrémizmus, fundamentalizmus. Az ebből fakadó fenyeget<strong>és</strong>ek sorába<br />
tartozik a radikalizmus által kiváltott erőszak, a terrorizmus, <strong>és</strong> a drog vagy más szervezett bűnözői körök elleni<br />
harc. A modell csúcsán az államokon belüli konfliktusok, majd az államok közötti konfliktusok állnak.<br />
40 Finszter Géza: Ismét a nemzetbiztonságról, In.:Belügyi Szemle, 1999/4-5. 5-19.o.<br />
41 A hatályos Nbtv. 11.§ szerint a miniszter irányító jogkörében a) törvényen, kormányrendeleten vagy egyéb<br />
kormányzati dönt<strong>és</strong>en alapuló feladatok végrehajtására a nemzetbiztonsági szolgálatok r<strong>és</strong>zére feladatot határoz<br />
meg, illetve utasítást ad; b) félévente írásban meghatározza a főigazgatók számára a szolgálatok időszerű<br />
feladatait; írásban ad utasítást a Kormány tagjaitól érkezett információs igények teljesít<strong>és</strong>ére. A 77. § (2) b)<br />
alapján felhatalmazást kap a Kormány, hogy határozatban megállapítsa a nemzetbiztonsági szolgálatok<br />
tevékenységének fő irányait. A feladatkiszabás harmadik formája a törvényből következő, amint azt a<br />
hivatkozott jogtudós lefektette. E szerint a feladatok kijelöl<strong>és</strong>e lehet taxatív, azaz felsorolás jellegű. A második<br />
típus lehet a példálódzó leírás, amely feladattípusokat prognosztizál. A harmadik módszer az általános<br />
felhatalmazás. Finszter meglátása szerint az Nbtv. a másodikként jelzett módszert alkalmazza, némileg az<br />
általános felhatalmazás irányába elmozdulva. Finszter szerint lehet a nemzetbiztonságot veszélyeztető, vagy<br />
támogató jelenségek feltárására irányuló feladatmegszabás is. Lehet a kötelező <strong>és</strong> a tiltott dichotómiából is<br />
kiindulni, azaz mit köteles, <strong>és</strong> mint nem tehet egy adott szolgálat.<br />
28
Ezen individuális valamint kollektív veszélyeztető tényezők, nemzetbiztonsági releváns<br />
körülmények megkülönböztet<strong>és</strong>e alkalmazható a migráció potenciális fenyegető<br />
tényezőinek megállapításakor. Az illegális migráció aktuális csatornái, útvonalai, a<br />
migrációt kibocsátó országokról végzett információgyűjt<strong>és</strong> a kollektív, egyéni bűnhöz nem<br />
köthető kategória. Az egyes, embercsemp<strong>és</strong>z szervezetet irányító személy, vagy beutazó<br />
terrorista az individuális veszélyforrás kategóriájában is van, immár nemzetbiztonsági <strong>és</strong><br />
idővel bűnügyi aspektusból egyaránt.<br />
1.3. Az idegenrend<strong>és</strong>zet történetének állambiztonsági vonatkozásairól<br />
Az illegális migráció nemzetbiztonsági vonatkozású vizsgálata során a legális migráció<br />
biztonsági kockázatai, az illegális <strong>és</strong> a legális folyamatok gyakori összemosódása miatt sem<br />
kerülhetők meg. Szükségesnek látom, hogy röviden az idegenrend<strong>és</strong>zet történetének<br />
biztonsági, a történeti szóhasználathoz jobban illeszkedő állambiztonsági, államvédelmi<br />
vonatkozásait is bemutassam.<br />
A hazai idegenrend<strong>és</strong>zet történetét ma már több munka taglalja. Wetzel Tamás 42 r<strong>és</strong>zletesen<br />
ismerteti az első idegenrend<strong>és</strong>zeti törvénytől kezdődően, míg korábban Kiss Attila egy<br />
cikkében 43 vázolta röviden a külföldiek rend<strong>és</strong>zetét szabályozó jogi környezetet <strong>és</strong><br />
gyakorlatot. Kovács Tamás több tanulmányában, előadásában 44 a Horthy-korszak<br />
állambiztonsági tevékenységének külföldiekkel kapcsolatos aspektusait is megrajzolta<br />
mélységében, míg Dunavölgyi Szilveszter a nemzetközi migráció nemzetközi kockázatairól<br />
k<strong>és</strong>zült könyvben mutatja be a közelmúlt <strong>és</strong> a jelen idegenrend<strong>és</strong>zeti szabályozását.<br />
Krahulcsán Zsolt 45 az 1956 utáni idegenrend<strong>és</strong>zeti apparátus működ<strong>és</strong>ét világítja meg.<br />
42 A bevándorlás kérd<strong>és</strong>e Magyarországon címmel megjelent mű<br />
43 Kiss Attila: A külföldiek rend<strong>és</strong>zetének szabályozása, Belügyi Szemle 1999/1. 3-11.o.<br />
44 Kovács Tamás: A Belügyminisztérium rend<strong>és</strong>zeti <strong>és</strong> karhatalmi feladatai 1920 <strong>és</strong> 1944. között, Pécsi határőr<br />
Tudományos közlemények X., 2009. Pécs vagy a másik; Kovács Tamás Adalékok a Magyar Királyi<br />
Külügyminisztérium szerepéhez az államvédelemben <strong>és</strong> az államrend<strong>és</strong>zetben, Különlenyomat, FONS XV.<br />
(2008) 1. sz. 81-94.o.<br />
45 Krahulcsán Zsolt A BM KEOKH <strong>és</strong> Útlevél Osztály szervezettörténete, 1956–1962 A KEOKH <strong>és</strong> az Útlevél<br />
Osztály működ<strong>és</strong>e, szervezeti átalakulásai 1945 <strong>és</strong> 1956 között, Betekintő 2011/4. szám<br />
http://www.betekinto.hu/node/188, 2012. március 21. letölt<strong>és</strong><br />
29
A hírszerz<strong>és</strong> nemzetközi szakirodalmában ismert, hogy a zárt társadalmak, vagy autoriter<br />
jellegzetességet magán viselő rezsimek, kiemelten a totalitárius diktatúrák a külföldiekkel<br />
szembeni bizalmatlanságot idegenrend<strong>és</strong>zeti jogszabályaik <strong>és</strong> gyakorlatuk lényegében,<br />
kémelhárítási, illetve a rendszer stabilitását valamely szándék, érdek mentén veszélyeztető<br />
felforgató tevékenység elleni eszközök sorába degradálták. Ugyanakkor nem feltétlenül csak a<br />
diktatúra idegenrend<strong>és</strong>zete bír titkosszolgálati szempontú nézőponttal a téma kapcsán.<br />
Japánban a két világháború között minden európait, tekintet nélkül nemzetiségére kémnek<br />
tartottak, így az idegrend<strong>és</strong>zet a külföldiek folyamatos figyel<strong>és</strong>ében öltött testet. Ez a politikai<br />
berendezked<strong>és</strong>en túl kulturális okokkal is magyarázható. Kétségtelen ugyanakkor, hogy<br />
kiélezett szituációkban, instabil nemzetközi helyzetben, vagy nyílt háborús viszonyok között<br />
az idegenrend<strong>és</strong>zet még stabil demokráciákban is sokszor az ellenség ötödik hadoszlopát látta<br />
a szemben álló fél országából származók esetében (az Egyesült Államokban a japán kisebbség<br />
hozzávetőleg százezer tagját internáló táborokba zárták a második világháború alatt).<br />
Az első, 1903-as hazai idegenrend<strong>és</strong>zeti törvény magán viselte „a zsidó beözönl<strong>és</strong>től való<br />
félelem” korszellemét. Az antiszemita jellegű érvel<strong>és</strong>ek bemutatása mellett Wetzel a ’30-as<br />
évekre a rendszer állami centralizációjára hívja fel a figyelmet. A Horthy-korszak alatti<br />
szabályozás a tartózkodási kérelem egy meghatározott eseténél – ún. lakhatási bizonylat<br />
megszerz<strong>és</strong>e – a rendőrhatóságot hatalmazta fel, hogy elutasító határozatot hozzon<br />
állambiztonsági <strong>és</strong>/vagy közbiztonsági okokból. 46 A Belügyminisztérium Külföldieket<br />
Ellenőrző Országos Központi Hatóságot (KEOKH) az 1930. évi XXVIII. tc. hívta életre.<br />
Kovács Tamás az idegenrend<strong>és</strong>zet állambiztonsági irányultságát támasztotta alá, miszerint a<br />
KEOKH ellenséget, illetve kémet, kémgyanús elemet látott valamennyi külföldiben.<br />
Különösen igaz volt ez akkor, ha Jugoszlávia, Csehszlovákia, Románia, főként ha a<br />
Szovjetunió irányából érkezett a külföldi. 47 Másutt jelzi, hogy létrehozáskor már kémelhárító<br />
szerepet szántak a szervezetnek. 48 Term<strong>és</strong>zetesen azt sem szabad elhallgatni, hogy k<strong>és</strong>őbb a<br />
háború vége felé a menekültek irányába, <strong>és</strong> nem a kémelhárítás irányába fordult a szervezet.<br />
46<br />
Wetzel idézi, hogy a 200.000/1925. évi belügyminiszteri rendelet „állam érdekeire aggályos” kitételt is<br />
kibontja, ide értve a társadalom rendjének felforgatására irányuló tevékenységet kifejtőket is, más, ma már<br />
abszurdnak tűnő „felségsért<strong>és</strong>i” jellegű cselekmények kel egyetemben<br />
47<br />
Kovács Tamás: A Belügyminisztérium rend<strong>és</strong>zeti <strong>és</strong> karhatalmi feladatai 1920 <strong>és</strong> 1944. között, Pécsi határőr<br />
Tudományos közlemények X., 2009. Pécs, 161.o.<br />
48<br />
Kovács Tamás Adalékok a Magyar Királyi Külügyminisztérium szerepéhez az államvédelemben <strong>és</strong> az<br />
államrend<strong>és</strong>zetben, Különlenyomat, FONS XV. (2008) 1. sz. 82.o.<br />
30
A KEOKH mint fontos „adatbázis” <strong>és</strong> állambiztonságilag érzékeny terület 1944-ben a<br />
Gestapo megszállását is kénytelen volt elviselni, amely a zsidók, lengyelek, más emigránsok<br />
<strong>és</strong> megbízhatatlanok őrizetbe vételét is jelentette egyúttal. 49<br />
A Horthy-korszak állambiztonsága a külföldieket, <strong>és</strong> a külföldön élő magyar emigrációt is<br />
figyelte, amelynek során a Külügyminisztérium, illetve a belügy valamely szerve mindkét<br />
kategóriát látókörben tartotta. 50<br />
A második világháborút követően a KEOKH 1945-46-ban újra felállt, sőt, a kommunista párt<br />
hatalomátvétele után is működött, mégpedig a totalitárius (paranoid) gondolkodásmódból<br />
adódóan a szovjet hatalomtechnika <strong>és</strong> közigazgatás szolgai másolása miatt az Államvédelmi<br />
Hatóság r<strong>és</strong>zeként. 1957-től, a forradalom után került (vissza) a politikai Rendőrség<br />
kötelékébe, az immár egységes Belügyminisztérium Politikai Nyomozó Főosztálya<br />
alárendeltségébe. 1961-től a kémelhárítás egyik osztályaként működött. 51<br />
A társadalmi <strong>és</strong> politikai változásokra reagálva a párt <strong>és</strong> a belügyi vezet<strong>és</strong> elfogadva a<br />
realitásokat, kiemelte az állambiztonság keretéből az idegenrend<strong>és</strong>zet központi szervét, amely<br />
az 1971-ben a II. Főcsoportfőnökségen belül megalakított Igazgatásrend<strong>és</strong>zeti<br />
Csoportfőnökség feladatkörébe <strong>és</strong> szervezetébe került. Krahulcsán 52 bemutatta, az<br />
állambiztonság folyamatosan megkísérelte operatív érdekeit <strong>és</strong> vélt politikai nézeteit<br />
ráerőltetni a titkosszolgálati nézőponttól távolodó minisztériumok <strong>és</strong> egyéb főhatóságok,<br />
valamint az idegenforgalom lobbijaira <strong>és</strong> az országos pártfórumokra.<br />
49<br />
Kiss Attila: A külföldiek rend<strong>és</strong>zetének szabályozása, Belügyi Szemle 1999/1. 4.o.<br />
50<br />
Kovács Tamás Adalékok a Magyar Királyi Külügyminisztérium szerepéhez az államvédelemben <strong>és</strong> az<br />
államrend<strong>és</strong>zetben, Különlenyomat, FONS XV. (2008) 1. sz. 94.o.<br />
51<br />
Lásd r<strong>és</strong>zletesen <strong>és</strong> mélységében az 1956. utáni KEOKH helyzetét Krahulcsán fent említett tanulmányában<br />
52<br />
Krahulcsán Zsolt: A be- <strong>és</strong> kiutazások állambiztonsági <strong>és</strong> pártellenőrz<strong>és</strong>e (1965–1970) Betekintő 2010/2.<br />
szám, http://www.betekinto.hu/node/48, 2012. március 21. letölt<strong>és</strong><br />
31
1.4. A fejezetből levonható következtet<strong>és</strong>ek<br />
A nemzetbiztonsági szolgálatok az ország szuverenitása <strong>és</strong> alkotmányos rendjének védelme<br />
érdekében tevékenykedtek a kutatási időszak alatt a törvényi felhatalmazás szerint. A közéleti<br />
viták <strong>és</strong> konfliktusok során ugyanakkor a szféra erősen átpolitizálódott, ezért szakmai<br />
szemszögből is megvilágítottam a témát. Bemutattam, hogy szakmai szinten is értelmezhető a<br />
szolgálatok <strong>és</strong> a politika viszonya.<br />
A nemzetbiztonsági szféra központi eleme a nemzetbiztonsági kockázat. Felvázoltam,<br />
hogy a nemzetbiztonsági érdek fogalmának r<strong>és</strong>zhalmazaként, a konkrét veszélyeztetettség<br />
mér<strong>és</strong>éhez a nemzetbiztonsági kockázat helytálló fogalom. Ezért az értekez<strong>és</strong>ben használható<br />
a k<strong>és</strong>őbbiekben.<br />
Feldolgoztam, rendszereztem <strong>és</strong> kritikának vettetem alá a rendelkez<strong>és</strong>re álló szakirodalmat,<br />
majd a rend<strong>és</strong>zeti <strong>és</strong> a nemzetbiztonsági elméletek áttekint<strong>és</strong>ével, elemz<strong>és</strong>ével, valamint a<br />
nemzetbiztonsági kihívás <strong>és</strong> kockázat lehatárolásával, az összefügg<strong>és</strong>ek feltárása után<br />
igazoltam második hipotézisem, miszerint a nemzetbiztonsági szféra a rend<strong>és</strong>zeti szféra<br />
mellett, azzal szoros szakmai <strong>és</strong> szervezeti kapcsolatban áll, ugyanakkor sajátos belső<br />
törvényszerűségek jellemzik, amelyek a titkosszolgálati munka sajátos eredményeként<br />
jelentkeznek.<br />
Tapasztalom, hogy az idegenrend<strong>és</strong>zet titkosszolgálati vonatkozásai a szakmai<br />
közvélemény előtt is elfelejtődnek, bár szerencs<strong>és</strong> módon nem a nyilvánosság előtt zajlik a<br />
nemzetbiztonsági érdekérvényesít<strong>és</strong>. Egyetértek Töttős Ágnessel, aki szerint a szolgáltató<br />
közigazgatás megteremt<strong>és</strong>e mellett tehát nem szabad elfelejteni azt sem, hogy az<br />
idegenrend<strong>és</strong>zetnek közbiztonsági, nemzetbiztonsági szempontokat is szem előtt kell<br />
tartania. 53<br />
Az idegenrend<strong>és</strong>zet állambiztonsági, főként kémelhárítási aspektusú szakirodalmának<br />
felmér<strong>és</strong>ével <strong>és</strong> citálásával alátámasztottam <strong>és</strong> igazoltam a hipotézisemhez kötődő feltev<strong>és</strong><br />
53<br />
Töttős Ágnes: A kulturált idegenrend<strong>és</strong>zet, Az idegenrend<strong>és</strong>zeti ügyintéz<strong>és</strong> fejlőd<strong>és</strong>e, In.:Pécsi Határőr<br />
Tudományos Közlemények, X. kötet, 2009. Pécs, 337.o.<br />
32
helytállóságát, mivel a múltban valóban az állambiztonság tevékenység központi<br />
elemként szerepelt az idegenrend<strong>és</strong>zeti hatáskör.<br />
2. AZ ILLEGÁLIS MIGRÁCIÓ ÉS RENDÉSZETI KEZELÉSE<br />
2.1. Kételyek szerte Európában<br />
Egyetértek a migráció kockázatairól k<strong>és</strong>zült tanulmánykötet 54 bevezető gondolatai közül azon<br />
megjegyz<strong>és</strong>sel, miszerint immár az EU-csatlakozás jogharmonizációs törekv<strong>és</strong>ei után<br />
kezdeményező szerepet kell vállalni Magyarországnak a migráció kezel<strong>és</strong>e terén is.<br />
Azt is helytálló megállapításnak tartom, hogy széleskörű, megalapozott ismeretekre kell<br />
támaszkodni ezen szerep sikere érdekében. A tudományos kutatások mellett álláspontom<br />
szerint a nemzetbiztonsági szolgálatok általános szűrő-kutató információgyűjtő tevékenysége,<br />
az államigazgatási szféra több szereplőjével meglévő kapcsolatuk, <strong>és</strong> a célzott<br />
információgyűjtő tevékenységük eredményeinek alapos elemz<strong>és</strong>e is olyan ismerethalmazt hoz<br />
létre, amely felhasználható a közösségi migrációs politikák alátámasztására, vagy bizonyos<br />
r<strong>és</strong>zterületek reformjára, vagy az egyes intézked<strong>és</strong>ek <strong>és</strong> politikák hatásainak mér<strong>és</strong>ére. A<br />
nemzetbiztonsági szolgálatok tudástára alkalmas tehát a megelőző, védelmi funkción túl a<br />
megfelelő visszacsatolás eljuttatására is a dönt<strong>és</strong>hozói szféra irányába. A szolgálatok<br />
kormányzati tájékoztató tevékenysége, a kormány hírigényeinek kielégít<strong>és</strong>e mellett a<br />
szakértői szintek informálása az a terület, ahol – az általános <strong>és</strong> konkrét kockázatok kezel<strong>és</strong>én<br />
túl – a dönt<strong>és</strong>ek minősége a dönt<strong>és</strong>hozatali eljárásokba érkező inputok minőségének<br />
javításával együtt megvalósítható. Ehhez ugyanakkor a szolgálatok állományának akár<br />
tudományos igényű elemzői kapacitásokat szükséges csatasorba állítani.<br />
A migráció kezel<strong>és</strong>ének komplexitását doktori disszertációjában Görbe Attiláné Zán Krisztina<br />
többször hangsúlyozta 55 , amely álláspontom szerint a titkosszolgálati eszköztár <strong>és</strong> elemzői<br />
munkamódszerek bevonását is jelenti. A bevándorlási alapesetek mellett a közbiztonsági <strong>és</strong><br />
nemzetbiztonsági hátterű esetek egymáshoz való viszonyának, <strong>és</strong> kapcsolatának értékel<strong>és</strong>e<br />
elvezethet a jogalkalmazó szervek (főként az ún. intelligence-led szervezetek) törekv<strong>és</strong>ei<br />
közös felületeinek feltáráshoz, <strong>és</strong> a közös, vagy a pontosabban lehatárolt cselekv<strong>és</strong>ek<br />
megindításához.<br />
54<br />
Póczik Szilveszter-Dunavölgyi Szilveszter szerkesztette Nemzetközi migráció-nemzetközi kockázatok című<br />
kiadvány szerkesztői előszava, 27.o.<br />
55<br />
Görbe Attiláné Zán Krisztina: A magyarországi migráció helyzete, kezel<strong>és</strong>ének feltételei <strong>és</strong> lehetőségei című<br />
doktori (PhD) értekez<strong>és</strong>, Budapest, 2010.<br />
33
Pócziknál 56 a multikulturalizmus koncepciója mint tabuépít<strong>és</strong> is megjelenik. A média <strong>és</strong> a<br />
közbeszéd mellett a tudománypolitika terén is korlátok közé szorult a migráció árnyoldalainak<br />
vizsgálata. 57 Hangsúlyosan egyetértek a szerző azon gondolatmenetével, amely szerint az<br />
európai migrációs politikát felépítő <strong>és</strong> működtető szabályzók nem kellően hatékonyak, mivel<br />
nem igazán érintik a kérd<strong>és</strong> társadalmi lényegét. Ez a bizonytalanság a társadalmi <strong>és</strong> politikai<br />
oldalról érzékelhető, <strong>és</strong> többnyire eljárás-technikai dokumentumokban ölt testet. Felhívom a<br />
figyelmet, hogy a 2008-ban megrajzolt megállapítások orvoslása lényegében nem történt meg,<br />
világos bevándorlási politikát egyetlen EU tagállam, <strong>és</strong> az EU maga sem alakított ki, így a<br />
valós társadalmi folyamatok (szegregáció, bűnöz<strong>és</strong> vélt <strong>és</strong> valós etnikai kérd<strong>és</strong>einek tabuja,<br />
rasszizmus erőszakos megnyilvánulásai, a társadalmi közbeszéd radikalizációja a bevándorlás<br />
kapcsán a közbeszédben, az idegenellenesség politikai jelszavainak markáns megjelen<strong>és</strong>e a<br />
demokratikus alapértékekkel rendelkező pártok esetében is) hiteltelenítik a közösségi<br />
jogszabályok céljait.<br />
Zavarodottságról, határozatlanságról <strong>és</strong> valódi bevándorlási politika k<strong>és</strong>edelméről<br />
beszélhetünk (Póczik nyomán). Ehhez időközben kapcsolódott az <strong>és</strong>zak-afrikai <strong>és</strong> arab<br />
változások európai migrációs sokkja, majd mindezen kérd<strong>és</strong>ek higgadt társadalmi kezel<strong>és</strong>ét a<br />
gazdasági válság okozta életszínvonal-csökken<strong>és</strong>, a kiszolgáltatott <strong>és</strong> képzetlen illegális<br />
migráns réteg helyzetének valószínűsíthető romlása követte a 2008-tól 2012-ig terjedő<br />
időszakban. Számos nagy hatású, a bevándorlást középpontba helyező könyv (pl<br />
Németországban Sarazzin által írt) mellett az erőszakot is magába foglaló, sőt,<br />
terrorcselekményeket is felvállaló akciók indultak.<br />
Egyetértek a hivatkozott szerzővel, miszerint az Európába évtizedekig zajló spontán,<br />
illetve a munkaerőt igénylő gazdasági szükségszerűségből fakadó szervezett bevándorlás<br />
mára nyilvánvaló gazdasági <strong>és</strong> társadalmi feszültségeket, köz- <strong>és</strong> nemzetbiztonsági<br />
veszélyeket eredményezett. 58 Noha külön disszertációt érdemelne az iszlám vallás térnyer<strong>és</strong>e<br />
társadalmi <strong>és</strong> politikai hatásainak felmér<strong>és</strong>e Európában, itt csak röviden utalok a muszlim<br />
közösségekben zajló radikalizáció iszlám fundamentalista irányainak nemzeti biztonsági, <strong>és</strong><br />
nemzetbiztonsági kockázataira. A gettósodott muszlim közösségek bűnözői közegéből<br />
könnyen a vallás kifordított értelmez<strong>és</strong>e irányába mozdíthatók el a kilátástalan helyzetben<br />
56<br />
Póczik Szilveszter: A nemzetközi migráció tendenciái a 20. <strong>és</strong> a 21. században elméleti <strong>és</strong> történelmi<br />
nézőpontból, in.: Nemzetközi migráció-nemzetközi kockázatok, 32.o.<br />
57<br />
Uo 32.o.<br />
58<br />
Póczik 38.<br />
34
lévők, ami a terrorszervezetek rekrutációs alapját képezheti. Több esetben az elmúlt években<br />
Afganisztánból <strong>és</strong> Pakisztánból hazatért muszlim személyek a befogadó társadalom elleni<br />
támadással reagáltak saját <strong>és</strong> közösségük kiábrándító helyzetére.<br />
Egy, a német Alkotmányvédelmi Hivatal által nyilvánosságra hozott elemz<strong>és</strong> alaposan<br />
körbejárja az integráció, a szegregáció <strong>és</strong> a radikalizáció kérd<strong>és</strong>körét, <strong>és</strong> annak<br />
nemzetbiztonsági aspektusait. Arra az eredményre jutottak, hogy a társadalmi integráció<br />
hiánya <strong>és</strong> a párhuzamos társadalmak kiépül<strong>és</strong>e az egyik fő ok a radikális irányba fordulásra,<br />
amelyet a szociális alap hiánya (munkanélküliség, szegénység) erősít fel. Néhány extrém<br />
esetben ezen élethelyzetek a terrorszervezetek felé lökik a kilátástalan fiatalokat. 59<br />
Az EU láthatóan ezen erőfeszít<strong>és</strong>ek ellenére képtelen integrálni a muszlim közösségeit, még<br />
kev<strong>és</strong>bé asszimilálni, <strong>és</strong> Európában a 21. század végére az ún. Eurábia-effektus érvényesülhet,<br />
azaz az iszlám követői többségbe kerülnek a kontinensen. 60 Magyarországon is hosszú távon<br />
új modellre lesz szükség, azonban mi (Közép-Európa államai) még időben vagyunk. A „régi”<br />
EU tagállamok ugyanakkor ma már szembesülnek azzal a kiábrándító ténnyel, hogy az<br />
újonnan csatlakozóktól mégis „elvárt”, a migránsok társadalmi integrációját célul kitűző<br />
elvek mentén kialakított bevándorlás-politikájuk lényegében csődöt mondott a<br />
gyakorlatban. Ez utóbbira jó példa Franciaország <strong>és</strong> Németország, Nagy-Britannia,<br />
Svédország vagy Spanyolország, ahol a bevándorlók párhuzamos társadalmakat építettek ki,<br />
<strong>és</strong> nem áll szándékukban elfogadni a befogadó állam kulturális értékeit, hagyományait <strong>és</strong><br />
59<br />
http://www.verfassungsschutz.de/download/SHOW/publication_0704_islamism_integration.pdf, 2012. május<br />
20-ia letölt<strong>és</strong>. A jelent<strong>és</strong> további alapvető megállapításokat tesz, amelyet röviden itt, a megjegyz<strong>és</strong>ben<br />
ismertetek. E szerint jelentős faktor továbbá az iskolai kudarc, amely sokszor kulturális hátterű, továbbá a<br />
társadalmi diszkrimináció is. A német elhárítás megállapítása szerint az iszlám radikalizáció egy komplex<br />
szocializációs folyamat, amelynek kezdő lép<strong>és</strong>ei iszlamista szubkultúra-csoportokban történnek, <strong>és</strong> a folyamat<br />
következő lép<strong>és</strong>e a német többségi társadalom értékeiről <strong>és</strong> érdekeiről történő lemondás, az attól való elfordulás,<br />
majd a szembehelyezked<strong>és</strong>. Amikor ezek alapján az egyes radikális iszlám szervezetekhez való csatlakozás az<br />
egyén r<strong>és</strong>zéről megtörténik, azt a politikai radikalizáció szintjének tartják. A legtöbb esetben a radikalizációs<br />
folyamat ezen stádiumban ér véget. Azaz az egyén a politikai iszlámban integrálódott. Amikor a fiatal<br />
radikalizálódott személy olyan csoporttal, szervezettel kerül kapcsolatba, amely terrorcselekményekben látja a<br />
megfelelő eszközt, már ideológiai alapjai szerint képes r<strong>és</strong>zt vállalni azok akcióiban. Madrid <strong>és</strong> London<br />
terrortámadásai óta – ahogyan ezt a német jelent<strong>és</strong> jelzi – a szolgálatok figyelme az ún. „homegrown”<br />
terrorizmusra terjedt át. A „homegrown” terroristák olyan radikalizálódott személyek, akik Európában születtek<br />
<strong>és</strong>/vagy nőttek fel, de elfordultak <strong>és</strong> helytelenítik az európai berendezked<strong>és</strong>eket vallási, kulturális <strong>és</strong><br />
szociálpszichológiai tényezőkből kiindulva. K<strong>és</strong>zek <strong>és</strong> képesek szület<strong>és</strong>i országuk többségi társadalma ellen<br />
erőszakkal fellépni. Az integrációs hiányosságok elleni küzdelem az extremizmus <strong>és</strong> terrorizmus elleni küzdelem<br />
is egy időben, ezért 2005-től a biztonsági szervek Németországban a főbb iszlám aktorokkal stratégiai<br />
párbeszédet kezdtek. A koncepció tartalmazza a konkrét javaslatokat az együttműköd<strong>és</strong>re mind szövetségi, mind<br />
állami (tartományi) <strong>és</strong> amennyire lehetséges helyi szinteken. Az imámokat <strong>és</strong> a vallási közösségek vezetőit<br />
bevonva célul tűzték ki, hogy az együttműködő muszlim tekintélyek saját radikális agitátorait eltántorítsák az<br />
erőszak útjának hangoztatásától.<br />
60<br />
Lásd Póczik 45. o.<br />
35
szokásait, sőt a legutóbbi években a jogrendszerüket is megkérdőjelezik. Elgondolkoztató,<br />
hogy a szélsőséges iszlamisták Európában is a sariát 61 tartják magukra nézve kötelezőnek. 62<br />
2.2. Az illegális migrációról<br />
Megállapítottam a szakirodalom r<strong>és</strong>zletes áttekint<strong>és</strong>e után, hogy sem a migráció, sem az<br />
illegális migráció fogalma nincs pontosan tisztázva, illetve eltérő definíciókat használnak<br />
az egyes szakértők. Nem kívánom szaporítani azok sorát, akik a hosszas magyarázatokon<br />
keresztüli fogalomalkotás érdekében jelentős erőfeszít<strong>és</strong>eket tesznek. A biztonság fogalmának<br />
átalakulása, kibővül<strong>és</strong>e számtalan dolgozat <strong>és</strong> könyv fő fejezete, én építek a biztonságpolitikát<br />
gyakorlók <strong>és</strong> elméletben áttekintők ez irányú eredményeire, magam nem vállalkozom hosszas<br />
értelmez<strong>és</strong>re a terjedelmi korlátok miatt sem.<br />
Elfogadom <strong>és</strong> egyetértek Görbe Attiláné Zán Krisztina azon megállapításával, miszerint a<br />
migráció a társadalomban demográfiai, gazdasági, fenntartható fejlőd<strong>és</strong> aspektusából nézve<br />
kedvező jelenség, biztonsági szempontból azonban a migrációval kockázatok is<br />
megjelennek. 63<br />
Kiemelten fontos ismerni az EU bel-<strong>és</strong> igazságügyi együttműköd<strong>és</strong>ének fejlőd<strong>és</strong>ét,<br />
vívmányait, amely szintén számos migrációval <strong>és</strong> biztonsággal foglalkozó disszertáció<br />
elemez. (Petővári Bence, Demus Mária, Zán Krisztina)<br />
Mégis, nem kerülhető meg annak lefektet<strong>és</strong>e, hogy milyen értelmez<strong>és</strong>i keretben gondolok az<br />
illegális migrációra.<br />
A dolgozatban a schengeni térség valamely tagállama, így Magyarország területére<br />
illegálisan belépő, <strong>és</strong> ott illegálisan tartózkodó, illetve illegálisan munkát vállaló<br />
61<br />
Több értelemben használt fogalom, itt: az iszlám jog, az iszlám valláson alapuló törvénykez<strong>és</strong>, ítélkez<strong>és</strong> az<br />
egyének tetteiről<br />
62<br />
Erre hoz példát külföldi irodalomból Póczik, amikor jelzi:” A moszlim kisebbség kulturális terjeszked<strong>és</strong>e jól<br />
érzékelhető Nyugat-Európa, elsősorban Franciaország, Németország, Nagy-Britannia nagyvárosainak életében.<br />
Az új gettókban rohamosan növekszik a munkanélküliség <strong>és</strong> a bűnöz<strong>és</strong>, lesilányul az oktatás, felbukkannak <strong>és</strong><br />
valóságos etnikai ellentársadalommá szerveződnek a radikalizmusra fogékony rétegek. Németországban 2001<br />
decemberében tiltották be a nyilvánvalóan alkotmányellenes célokat követő, a „kölni székhelyű kalifátust”<br />
kikiáltó Mille Görus Iszlám Közösséget (IGMG), de más szélsőséges szervezetek felszámolására is sor került: az<br />
Iszlám Szövetség Palesztináért például a Hamasz németországi szervezete volt.” Eredetileg Birg Herwig<br />
németországi bevándorlást vizsgáló egy tanulmányában.<br />
63<br />
Görbe Attiláné Zán Krisztina doktori disszertációja, Budapest, 2010., 17.o.<br />
36
személyeket, vagy a tartózkodását egyéb módon, a törvények kiskapuit kihasználva<br />
legalizáló személyeket nevezem illegális migránsoknak. 64<br />
Görbe Attiláné Zán Krisztina bizonyította, hogy a migráció <strong>és</strong> annak hatásmechanizmusa<br />
komplex módon jelenik meg, a legális <strong>és</strong> illegális formája, azok következményei egyre jobban<br />
kötődnek egymáshoz. 65<br />
2.2.1. Magyarország illegális migrációs helyzete a schengeni csatlakozást követően<br />
2007. december 21-én Magyarország sokévnyi elők<strong>és</strong>zítő munka után, sikeresen csatlakozott<br />
a schengeni térséghez. Magyarország integrációja az euro-atlanti térségbe – intézményi<br />
értelemben – maradéktalanul megvalósult. „A schengeni csatlakozással immár, a napi<br />
tevékenységben érvényesíteni szükséges felelősséggel tartozunk az EU országainak belső<br />
biztonságáért. A szabadság, biztonság <strong>és</strong> jog térsége a jövőben is vonzó marad (ahogyan azt<br />
az elnevez<strong>és</strong>e is mutatja) a gazdasági célból útnak indulók számára. Jelentős lép<strong>és</strong><br />
csatlakozásunk, mivel a „szabadság, biztonság, jog térségének megteremt<strong>és</strong>e” horderejét<br />
tekintve a belső piachoz <strong>és</strong> a közös pénzhez hasonlítható.” 66<br />
Az Európai Migrációs Hálózat 2009-évet bemutató, Magyarországról szóló jelent<strong>és</strong>e szerint<br />
az illegális migráció elleni küzdelem <strong>és</strong> a jogszabályi háttér teljes mértékben harmonizál az<br />
uniós vívmányokkal, az összes vonatkozó uniós jogszabályt átültette az ország a nemzeti<br />
jogba.<br />
64<br />
„Az illegális migránsok külföldiek legális jogi státusz nélkül. Közös jellemzőjük, hogy nincs semmilyen<br />
érvényes törvényes tartózkodási jogosítványuk ott létezni, ahol vannak. A hiányzó jogi státusz messzemenően<br />
meghatározza ezeknek az embereknek eg<strong>és</strong>z életvezet<strong>és</strong>ét. Az ENSZ hivatalos terminusai – irreguláris, nem<br />
ellenőrzött, vagy nem dokumentált migráció – nem felelnek meg igazán valós élethelyzetüknek. Az illegalitás<br />
jelenségének ugyanis fő jellemzője, hogy az érintett személyek megkísérlik kivonni magukat az állami<br />
felfedez<strong>és</strong> elől, <strong>és</strong> ezzel term<strong>és</strong>zetesen a hivatali-statisztikai nyilvántartás elől is.” A fenti idézet a következő<br />
műből való: Cseresny<strong>és</strong> Ferenc: A Magyar Köztársaság integrálása a szabadság, jog <strong>és</strong> a biztonság térségébe. A<br />
magyar határellenőrz<strong>és</strong> feladatai a közeljövőben Ausztria példája alapján. In: Hautzinger Zoltán (szerk.)<br />
Tanulmányok a „Magyar határellenőrz<strong>és</strong> – európai biztonság” című tudományos konferenciáról; Pécsi Határőr<br />
Tudományos Közlemények III. Kiadta a Magyar <strong>Hadtudományi</strong> Társaság Határőr Szakosztály Pécsi<br />
Szakcsoportja, Pécs, 2004., 43-52. oldal<br />
65<br />
Görbe Attiláné Zán Krisztina idézett műve, 107.o.<br />
66<br />
Tájok Péter: Az illegális migráció kezel<strong>és</strong>ében rejlő lehetőségek hazánk schengeni csatalakozását követően,<br />
mint a komplex biztonság kiemelt szegmensei. Határrend<strong>és</strong>zeti Tanulmányok, 2007. 3. sz., 5.o.<br />
37
Európát négy fő útvonalon keresztül érik el az illegális migránsok. Ezek közül három, a kelet-<br />
balkáni, a klasszikus balkáni, <strong>és</strong> a távol-keletről Ukrajnán keresztül vezető út Magyarországot<br />
is érinti, vagy egyes időszakokban szerepük felerősödik. Az uniós politikai viták<br />
kereszttűzében mégis a Mediterrán térség illegális migrációs útvonalainak, az afrikai<br />
bevándorlásnak a jelensége áll.<br />
Az Európai Uniós csatlakozás érdekében tett erőfeszít<strong>és</strong>ek során, az átvett vívmányokkal<br />
együtt, az erősödő nemzetközi együttműköd<strong>és</strong> mellett egy ideig csökkent az illegális migráció<br />
Magyarországon, majd a schengeni csatlakozás után ismét növeked<strong>és</strong>nek indult. 67<br />
Megnövekedett az államhatárral kapcsolatos jogellenes cselekmények, elsősorban a tiltott<br />
határátlép<strong>és</strong>ek száma. Átalakult a személyi kör is, a koszovóiak mellett közel-keleti <strong>és</strong><br />
afganisztáni, pakisztáni személyek is tömegesen érkeztek. Időhúzási céllal, valamint a<br />
jogkövetkezmények elkerül<strong>és</strong>e érdekében menekült-státuszt kérelmeztek, majd 2008. január<br />
1. után ezres nagyságrendben távoztak – még nemzetbiztonsági szűr<strong>és</strong>ük előtt – a befogadó<br />
állomásokról Nyugat-Európába. 68 A megengedő migrációs törvények, a liberális felfogás a<br />
szigorúbb politikát folytató környező államok helyett szintén Magyarország felé terelte az<br />
illegális migrációt. 69<br />
Németh József disszertációjában számszerűen is megjelennek a csatlakozást követő illegális<br />
migrációs folyamatok. Néhány mérőszám tekintetében csökken<strong>és</strong>, több mutató esetében akár<br />
markáns növeked<strong>és</strong> is láthatóvá vált. Az adatok azt igazolják, hogy a kutatási időszakban a<br />
négyszintű, integrált határbiztonsági modell működtet<strong>és</strong>e mellett is hektikusság jellemezte a<br />
jogellenes cselekmények alakulását, hazánk a tagságot követően is cél- <strong>és</strong> tranzitország<br />
maradt. 70 Magyarország <strong>és</strong> az EU fenyegetettsége több tényező, köztük a szervezett bűnöz<strong>és</strong><br />
<strong>és</strong> az illegális migráció miatt megnőtt a kutatási időszakban. A harmadik országból érkezők<br />
számára nagyobb lehetőség lett a Nyugat-Európába történő eljutásra hazánkon keresztül.<br />
Ezért nőtt a külső határokat érő migrációs nyomás. 71 (1. sz. statisztikai táblázatok a<br />
mellékletben)<br />
Az illegális migrációhoz minden országban, így Magyarországon is „iparág” kötődik. Ez<br />
főként a tartózkodás legalizálása érdekében fellépő ügyvédeket, <strong>és</strong> egyéb – anyagi haszon<br />
67<br />
Görbe Attiláné Zán Krisztina, PhD dolgozat, 66.o.<br />
68<br />
Uo. 73.o.<br />
69<br />
Uo. 74.<br />
70<br />
Németh József doktori disszertációja, 17.o.<br />
71<br />
Uo. 22.o.<br />
38
érdekében közreműködő – személyeket takar. Vannak, akik másodlagos bűncselekmények<br />
néven említik, mások a szervezett bűnöz<strong>és</strong> fő üzletágának tartják, megint mások kapcsolódó<br />
illegális cselekményeknek nevezik azt a jól kiépített társadalmi hálót, amely határokon<br />
átnyúló szövedékként valós igényeket elégít ki, sokszor a tagokat bűnszervezetbe foglalva,<br />
vagy a migránsokat a bűnöz<strong>és</strong> karjaiba lökve. 72<br />
Jelentős média-visszhangot kapott a Bevándorlási <strong>és</strong> Állampolgársági Hivatal főigazgatójának<br />
a 2009-es évet értékelő sajtótájékoztatója. Ebből kiderült, hogy egyre több külföldi él<br />
Magyarországon. A BÁH vezetője többek között elmondta, hogy 2004 óta Magyarország<br />
egyre nagyobb vonzerőt jelent a külföldiek számára, <strong>és</strong> egyre többen vannak itt huzamosabb<br />
ideig, vagy a végleges leteleped<strong>és</strong> szándékával érkeznek. 2009-ben több mint 216 ezer<br />
külföldi rendelkezett olyan okmánnyal, amely huzamosabb ideig biztosított jogot az<br />
országban való tartózkodásra. Ez a megelőző évhez képest 16-17 százalékos növeked<strong>és</strong>t<br />
jelent. 73 Az illegális migráció az európai tendenciákkal szemben növekszik Magyarországon,<br />
míg a tagállamokban 22 százalékos a csökken<strong>és</strong>, addig Magyarországon 35 százalékos a<br />
növeked<strong>és</strong>. Legnagyobb arányban Koszovóból érkeznek menekültek, akik elsősorban<br />
gazdasági migránsok, nem valódi menedékjogra szorulók. Emellett megtízszereződött az<br />
afgán kérelmezők száma, ami sajátos magyar vonatkozás lett a régióban, a szomszédos uniós<br />
államokban ez ugyanis kev<strong>és</strong>be gyakori. 74<br />
Az illegális migráció alakulása a menekültkérelmezők számának alakulásán is jól nyomon<br />
követhető. Míg 2005-ben 1609, 2006-ban 2117, majd 2007-ben <strong>és</strong> 2008-ban 3000 körül<br />
stabilizálódott (3419 <strong>és</strong> 3118), addig 2009-ben 4672 fő kért menedékjogot. 2010-ben ez a<br />
szám 2104-re esett vissza.<br />
A menekült-státuszt kérelmezők közül legálisan 2007-ben 595, 2008-ban 239, 2009-ben 196,<br />
2010-ben 63 fő érkezett az ország területére. Ezzel szemben illegálisan ugyanazon években<br />
72<br />
„Tény továbbá az is, hogy a migráció illegális formája az esetek többségében automatikusan kapcsolódik a<br />
különböző illegális tevékenységekhez, hiszen a migránsok engedélyek <strong>és</strong> papírok híján kénytelenek illegális<br />
tevékenységekből megélni, vagy a hajléktalanok <strong>és</strong> kéregetők táborát népesítik. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül<br />
azt sem, hogy „kéretlen” megjelen<strong>és</strong>ük, amely számtalan gazdasági, eg<strong>és</strong>zségügyi, <strong>és</strong> szociális feszültségforrást<br />
eredményez, az etnikai ellentétek fellángolásához is adalékot adhat.” 72 Dobák Imre: Illegális migráció –<br />
Ukrajna biztonságföldrajzi jelentősége, <strong>Kar</strong>d <strong>és</strong> toll, 2006/3. szám, a http://www.honvedelem.hu/files/9<br />
/8574/047-055.pdf címen elektronikusan elérhető, 2012. május 31. letölt<strong>és</strong><br />
73<br />
Megtízszereződött a hazánkba érkező afgán menekültek száma című cikk az MTI-t forrásként megjelölve a<br />
Hírszerző.hu weblapon, 2010. február 8-ai letölt<strong>és</strong> http://www.hirszerzo.hu/cikk.megtizszerezodott_a_<br />
hazankba_erkezo_afgan_menekultek_szama.139602.html<br />
74<br />
Uo.<br />
39
2824, 2879, majd 2009-ben 4476, míg 2010-ben 2041 fő érkezett Magyarországra.(2008-ban<br />
160, 2009-ben 172 főt ismert el Magyarország menekültként. 75 (2. sz. statisztikai táblázatok a<br />
mellékletben)<br />
A dublini eljárások is mutatják a mérsékelt növeked<strong>és</strong>t, ugyanakkor megerősítik, hogy a<br />
2009-es év volt a kutatási időszakban a leginkább kiugró. 2007-ben 539, 2008-ban 949, 2009ben<br />
már 2481 érdemi megkeres<strong>és</strong> érkezett a BÁH-hoz. A szám 2010-re 1972 megkeres<strong>és</strong>re<br />
csökkent. Az átvett kérelmezők száma a 2008-as 334-ről 2009-ben 934-re nőtt.<br />
A statisztikai adatok rávilágítanak, hogy a schengeni csatlakozással, valamint a liberális<br />
jogszabályi környezet következtében hazánk a kutatási időszakban illegális migrációs<br />
szempontból felértékelődött, vonzó tranzitállomássá vált. 76<br />
A rendvédelmi szervek tapasztalatai szerint a legális migráció is rejthet illegális aspektusokat.<br />
Így sok, harmadik országból érkező személy sikeresen juthat vízumhoz, azonban k<strong>és</strong>őbb<br />
„túltartózkodik”. Egyesek már a vízum igényl<strong>és</strong>e során megtévesztik a hatóságokat, <strong>és</strong><br />
valótlan adatokkal, vagy valós (migrációs) szándékuk elrejt<strong>és</strong>ével. Töttős Ágnes egy<br />
előadásában 77 a magyar vagy uniós állampolgárok harmadik országbeli családtagjainak<br />
75<br />
BÁH statisztika, 2005-2009-ig, valamint a 2009-2010-es időszakot feldolgozva. Elérhető:<br />
http://www.bmbah.hu/statisztikak.php?specialization=1, 2012. június 24-i letölt<strong>és</strong><br />
76<br />
Érdemes a Rendőrség határrend<strong>és</strong>zeti statisztikájából is néhány, „beszédes” számot ismertetnem. Ezek szerint<br />
a 2009 évi határrend<strong>és</strong>zeti adatok szerint az illegális migrációt elkövetők főbb állampolgársági kategóriái: ukrán<br />
1.870 fővel, a szerb 1.807 fővel , a koszovói 1.084 fővel, az afgán 1.075 fővel valamint a török 539 fővel. A<br />
határrend<strong>és</strong>zeti szakterület vonatkozásában a legtöbb illegális migrációhoz kapcsolódó jogellenes cselekményt<br />
az ukrán állampolgárok követték el 1.870 fővel (2008-ban 1.181 fő, 58%-os növeked<strong>és</strong>). Az állampolgársági<br />
kategóriákat tekintve az elkövetői körben a legnagyobb arányú növeked<strong>és</strong>t az afgán állampolgárok körében<br />
regisztráltak (2009-ben 1.075 fő; 2008-ban 124 fő, 767%-os emelked<strong>és</strong>). Tiltott határátlép<strong>és</strong> <strong>és</strong> kísérlete<br />
szabálysért<strong>és</strong>t elkövetők főbb állampolgársági kategóriái: szerb 1.191 fővel, az afgán 1.026 fővel, a koszovói<br />
975 fővel, az ukrán 688 fővel. Érdemes áttekinteni a 2010 év első két hónapjának rendőri statisztikáit is. Ezek<br />
szerint a határrend<strong>és</strong>zeti szakterület vonatkozásában a legtöbb illegális migrációhoz kapcsolódó jogellenes<br />
cselekményt az afgán állampolgárok követték el 267 fővel (2009-ben 31fő, 761%-os növeked<strong>és</strong>). Tiltott<br />
határátlép<strong>és</strong> <strong>és</strong> kísérlete szabálysért<strong>és</strong>t elkövetők főbb állampolgársági kategóriái: afgán 239 fővel, a szerb 68<br />
fővel, a koszovói 58 fővel, a török 50 fővel. A 2010. év első négy hónapját összefoglaló határrend<strong>és</strong>zeti<br />
helyzetkép megerősít több korábbi tapasztalatot, néhány folyamat ugyanakkor markánsabban mutatkozik meg a<br />
számokban. A migrációs cselekményekben a legnagyobb változás a mélységi elfogásokban volt 117%-os<br />
növeked<strong>és</strong>sel (2009-ben 6 eset; 2010-ben 13 eset). Illegális migrációt elkövetők főbb állampolgársági kategóriái:<br />
az afgán 537 fővel, az ukrán 463 fővel, a szerb 293 fővel, a palesztin 209 fővel valamint a román 208 fővel. A<br />
határrend<strong>és</strong>zeti szakterület vonatkozásában a legtöbb illegális migrációhoz kapcsolódó jogellenes cselekményt<br />
az afgán állampolgárok követték el 537 fővel (2009-ben 124 fő, 333%-os növeked<strong>és</strong>). Az állampolgársági<br />
kategóriákat tekintve az elkövetői körben a legnagyobb arányú növeked<strong>és</strong>t a palesztin állampolgárok körében<br />
regisztráltuk (2009-ben 15 fő; 2010-ben 209 fő, 1.293%-os emelked<strong>és</strong>). Tiltott határátlép<strong>és</strong> <strong>és</strong> kísérlete<br />
szabálysért<strong>és</strong> 1.772 esetben volt (2009-ben 1.859 eset, 5%-os csökken<strong>és</strong> ),a legnagyobb arányban, a szerb<br />
viszonylatban kísérelték meg elkövetni (994 eset 56%). Tiltott határátlép<strong>és</strong> <strong>és</strong> kísérlete szabálysért<strong>és</strong>t elkövetők<br />
főbb állampolgársági kategóriái: afgán 499 fővel, a palesztin 201 fővel, a koszovói 147 fővel, a szerb 142 fővel.<br />
77<br />
Töttős Ágnes előadása a 2008. évi pécsi rend<strong>és</strong>zeti konferencián, elektronikusan elérhető:<br />
http://www.pecshor.hu/periodika/2008/tottos.pdf, 2010. június 20-ai letölt<strong>és</strong><br />
40
egyesít<strong>és</strong>e (családegyesít<strong>és</strong>) <strong>és</strong> az érdekházasságok (másként névházasságok) biztonsági<br />
kockázataira világított rá.<br />
Az illegális migrációhoz kötődő elkövetői körben markáns volt az afgán állampolgárok<br />
számának, valamint menekültkérelmezőként történő megjelen<strong>és</strong>ük jelentős növeked<strong>és</strong>e.<br />
Súlyos anomáliákra mutat, hogy a bevándorlási hivatal befogadó állomásairól több ezren,<br />
2009 év elejétől 2010 év elejéig mintegy 4000 fő távozott engedély nélkül. Közülük korábban<br />
eleny<strong>és</strong>ző számban érték őket tetten tiltott határátlép<strong>és</strong>en, 2010 első kettő, majd négy<br />
hónapjának számai azonban határozott javulást mutattak. 78 (3. sz. táblázat a távozók <strong>és</strong> a<br />
k<strong>és</strong>őbb közülük elfogottak közötti riasztó aránytalanságra világít rá.)<br />
A befogadó állomások belső biztonsági helyzete is több esetben kritikussá vált. A<br />
menekült-kérelmezők nem egy esetben az állam zsarolására tettek kísérletet. 2009-ben a<br />
magyar befogadó intézményekben 410 rendkívüli esemény, köztük több demonstráció is volt,<br />
az épületekben okozott kár több millió forintra rúgott. 79 A migránsok kapcsán az NBH 2008-<br />
as évkönyvében arra emlékeztet, hogy „Tiltakozó akciókat szerveznek – pl. afgán menekültek<br />
felmásztak a Debreceni Befogadó Állomás közelében található átjátszó toronyra vagy<br />
éhségsztrájkot folytattak –, amelyekkel arra törekednek, hogy az idegenrend<strong>és</strong>zeti hatóságot<br />
lép<strong>és</strong>kényszerbe hozzák.” 80 2009. január 14-én menekülteljárás alatt álló afgánok mintegy 30<br />
fős csoportja zárkózott be Budapesten a Szent István Bazilikába, akik korábban éhségsztrájkot<br />
is folytattak menekültkénti elismer<strong>és</strong>ük érdekében. 81<br />
Összefoglalva az illegális migráció schengeni csatlakozástól 2010. december 24-ig terjedő<br />
tendenciáit, a következő általános megállapításokat teszem:<br />
Megállapítottam, hogy az illegális migráció a kutatási időszakban schengeni tagságunk<br />
ellenére nem csökkent, sőt némileg – noha a 2011. évihez mérten eleny<strong>és</strong>ző mértékben –<br />
78<br />
2010. év első két hónapjának határrend<strong>és</strong>zeti helyzete http://www.police.hu/statisztika/ kozbiztstat/<br />
hatarrend1002.html, 2010. április 7., 2010. év első négy hónapjának határrend<strong>és</strong>zeti helyzete, http://<br />
www.police.hu/statisztika/kozbiztstat/hatarrend1004.html, 2010. június 19-ei letölt<strong>és</strong><br />
79<br />
Egyre több külföldi él Magyarországon - nő a jogsértő módon itt élők száma is című írás a Magyar Online nevű<br />
webhelyen, elérhető: http://www.mon.hu/hirek/im:mon:crime/cikk/egyre-tobb-kulfoldi-el-magyarorszagon---noa-jogserto-modon-itt-elok-szama-is/cn/news-20100125-05591982<br />
80<br />
NBH Évkönyv 2008., Migráció <strong>és</strong> emberkereskedelem című fejezet , elektronikus elérhetőség: http:/<br />
/www.nbh.hu/oldpage/evk2008/08-0054.htm, 2010. június 20-ai letölt<strong>és</strong><br />
81<br />
Távoztak az afgán menekültek a Bazilikából, http://www.origo.hu/itthon/20090114-bazilika.html, 2010. június<br />
20-ai letölt<strong>és</strong><br />
41
növekedett. Az illegális migrációs jelenségek a menekültügyi jogszabályok adta kiskapuk<br />
mentén a menekültügyi rendszerben is megjelentek már az ezredfordulótól.<br />
Tény, hogy a menekültkérelmezők többsége illegális migráns.<br />
Embercsemp<strong>és</strong>z szervezetek is jelen lehetnek a befogadó állomásokon. Rendkívül aggasztó,<br />
hogy a kutatási időszak alatt a szök<strong>és</strong>ek száma jelentős volt. Figyelmet érdemel, hogy itt<br />
túlnyomó többségben afgán származásúakról van szó, amely azért emelendő ki, mivel ismert,<br />
hogy a menekültkérelmezők ellenőrz<strong>és</strong>e, valós kilétük megállapítása, előéletük teljes körű<br />
megismer<strong>és</strong>e rendkívül nehéz. A távozók többnyire konfliktusövezetből, terrorszervezetek<br />
befolyása <strong>és</strong> működ<strong>és</strong>e által sújtott országokból érkezett. Vélhetően már ismert volt körükben<br />
előzetesen, hogy magyar területről könnyebb továbbutazni nyugati irányba. Ez kedvelt<br />
átmeneti célországgá tehette Magyarországot.<br />
Megállapítottam, hogy a kutatási időszakban Magyarország migrációs szempontból<br />
vonzóbbá vált, <strong>és</strong> a magyar jogszabályok adta lehetőségek a legális migráció látszatával az<br />
illegális migrációt erősítették.<br />
Statisztikai adatokkal alátámasztva bizonyítottam hipotézisemet, amely szerint a kutatási<br />
időszak alatt Magyarországon nőtt az illegális migráció, amely főként a legális migráció<br />
adta eszközök igénybevételére épülve <strong>és</strong> a schengeni térségben nyugati irányba történő<br />
továbbutazáshoz adott alapot. (Így sokszor a legális adatok mögött illegális migrációs szándék<br />
áll.)<br />
Más kutatási módszerek (interjúk) során, a szakirodalom áttekint<strong>és</strong>e közben többször<br />
felmerült a rend<strong>és</strong>zeti integráció hatásainak értékel<strong>és</strong>e. Felismertem, hogy a Rendőrség <strong>és</strong> a<br />
Határőrség integrációjának vizsgálata nélkül a kutatási időszak illegális migrációs<br />
folyamatai nem érthetők meg.<br />
2.2.2. A Rendőrség <strong>és</strong> a Határőrség integrációjának vizsgálata a kutatás témájának<br />
szemszögéből<br />
A Rendőrség <strong>és</strong> a Határőrség szervezeteinek, a két – egymástól szervezeti kultúrájában,<br />
humán- <strong>és</strong> technikai ellátottságában, felk<strong>és</strong>zültségében – alapvetően eltérő, különböző<br />
42
endvédelmi szerv integrációja önmagában olyan hatalmas kihívás volt a rend<strong>és</strong>zeti szféra<br />
számára, amelynek sikeres lebonyolítása hatalmas előnyöket <strong>és</strong> további értékeket<br />
szabadíthatott volna fel. Azért írom, hogy volna, mivel ezen alfejezetben általam a kutatások<br />
során szerzett ismeretek <strong>és</strong> tapasztalatok alapján kijelentem, hogy az illegális migráció <strong>és</strong><br />
kifejezetten az államhatárhoz kötődő bűncselekmények, elsősorban az embercsemp<strong>és</strong>z<strong>és</strong><br />
elleni küzdelem színvonala a 2008. január 1-ei integráció után elsősorban strukturális <strong>és</strong><br />
szervezeti hibák miatt jelentősen esett.<br />
Hipotézisem szerint a rend<strong>és</strong>zeti integráció illegális migrációs aspektusból tekintve olyan<br />
rendszerszintű problémákat generált, amelyek átmenetileg a nemzeti biztonságra<br />
negatívan hatottak, nemzetbiztonsági kockázatot is jelentettek a nyilvánvaló<br />
közbiztonsági veszélyek mellett.<br />
A hipotézis megerősít<strong>és</strong>e vagy cáfolata érdekében áttekintettem a Rendőrség-Határőrség<br />
integrációja kapcsán keletkezett szakirodalmat, a rend<strong>és</strong>zeti szféra migrációs szakterületen<br />
dolgozó tapasztalt munkatársainak integrációt leíró tanulmányait, a témában tartott rend<strong>és</strong>zeti<br />
konferencia anyagait, továbbá mindezt kieg<strong>és</strong>zítettem <strong>és</strong> szintetizáltam Szőke István<br />
nyugállományú határőr ezredessel k<strong>és</strong>zített átfogó mélyinterjúval. Az interjú alanya a<br />
hazai embercsemp<strong>és</strong>z<strong>és</strong> elleni küzdelem sikeres vezetőjeként, a bűnügyi szakterület kiváló<br />
ismerőjeként adott át tanácsokat <strong>és</strong> tapasztalatokat, továbbá az interjú során a hipotézist<br />
alátámasztó 2009. évi ellenőrz<strong>és</strong>i folyamat megállapításait is számba vette az interjú során.<br />
A kormányprogram a közigazgatás korszerűsít<strong>és</strong>ét, míg a Konvergencia Program az<br />
államigazgatás kiadásainak csökkent<strong>és</strong>ét írta elő. Az államháztartás hatékony működ<strong>és</strong>ét<br />
elősegítő szervezeti átalakításokról <strong>és</strong> az azokat megalapozó intézked<strong>és</strong>ekről szóló<br />
2118/2006. (VI. 30.) Korm. határozat a rend<strong>és</strong>zeti szerveket érintően a Rendőrség <strong>és</strong> a<br />
Határőrség integrációjának végrehajtását határozta meg. Az igazságügyi <strong>és</strong> rend<strong>és</strong>zeti<br />
miniszter 2007. október 3-án hagyta jóvá az integrált Rendőrség területi <strong>és</strong> helyi szerveinek<br />
2008. január 1-től engedélyezett státuskeretét, valamint az ORFK, a Köztársasági Őrezred, a<br />
<strong>Nemzeti</strong> Nyomozó Iroda, a K<strong>és</strong>zenléti Rendőrség, a Repülőtéri Rendőr Igazgatóság, a BRFK,<br />
a megyei főkapitányságok, valamint a hét regionális gazdasági ellátó szerv 2008. január 1-től<br />
hatályos állománytáblázatát. Az új rendszeresített státuszok száma 45000 fő. 82<br />
82<br />
Zsinka András:Az integráció humánerőforrás-gazdálkodási mérlege In.: Határrend<strong>és</strong>zeti tanulmányok 2009/3.<br />
Különszám, „A Rendőrség <strong>és</strong> a Határőrség integrációjának tapasztalatai”című nemzetközi tudományos<br />
konferencián elhangzott előadások szerkesztett változata, 42.o.<br />
43
A Határőrség az integrációt az eddigi tapasztalatok szerint beolvasztásként élte meg.<br />
Erősítette ezen érzetet a határrend<strong>és</strong>zeti szakma lebecsül<strong>és</strong>e, <strong>és</strong> ez magával hozta a valójában<br />
létező feladatok lekicsinyl<strong>és</strong>ét <strong>és</strong> az erők aránytalan allokációját. 83 Az integráció nagy<br />
vesztese azonban a határrend<strong>és</strong>zeti felderít<strong>és</strong>, a Határőrség korábbi bűnügyi felderítő<br />
szolgálata lett. 84 Korábbi felépít<strong>és</strong>éről, működ<strong>és</strong>éről, az embercsemp<strong>és</strong>z<strong>és</strong> elleni küzdelemről<br />
Gaál Gyula doktori disszertációja lényegében teljes képet ad. 85 Plasztikusabban, gyakorlati<br />
szemmel mutatta be a r<strong>és</strong>zleg működ<strong>és</strong>ét Szőke István egy pécsi konferenciasorozaton<br />
elhangzott előadásában. 86 Leírja, hogy az 1999-es törvényi változások után titkosszolgálati<br />
eszközök <strong>és</strong> módszerek felhasználásra felhatalmazott Határőrség ezen eszközök<br />
alkalmazásával jelentős tapasztalatokra tett szert mind a felderít<strong>és</strong>, mind a beépül<strong>és</strong>, mind a<br />
bomlasztás terén az embercsemp<strong>és</strong>z<strong>és</strong> <strong>és</strong> az úti okmányok hamisításában érdekelt bűnözői<br />
csoportok <strong>és</strong> bűnszervezetek elleni tevékenység során. Szőke István mélyinterjúja során<br />
megerősítette Gaál adatait a felderít<strong>és</strong> 90%-os eredményességi arányáról. A 2000-es évektől<br />
az embercsemp<strong>és</strong>z bandák lényegében 2006-2007-re nagyr<strong>és</strong>zt felszámolásra kerültek.<br />
A jól felépített, kellően decentralizált, ugyanakkor erős kézzel (kiemelt jelentőségűen<br />
centrális <strong>és</strong> nemzetközi szintekkel operatívan együttműködő) szakirányított rendszert Szőke<br />
elmondása szerint 33 bűnügyi <strong>és</strong> felderítő szolgálat alkotta. Általában határközeli<br />
kisvárosokban működtek. Több munkatárs a jellemzően rendőrtiszti végzettség mellett<br />
speciális nemzetbiztonsági szaktanfolyamot (NBH, IH) is végzett. Területi szinten az egyes<br />
83<br />
Hautzinger Zoltán: „E rendvédelmi integrációval – Piros Attilát idézve – egy olyan új minőséget képviselő<br />
rend<strong>és</strong>zeti szervnek kellett létrejönnie, amely képes megfelelni a minőségi, szolgáltató rendvédelemre, a<br />
környezet biztonságára, a bűnöz<strong>és</strong> visszaszorítására, a migráció kezel<strong>és</strong>ére, valamint a közleked<strong>és</strong> rendjének<br />
javítására vonatkozó társadalmi igényeknek. E követelmény megfogalmazása mögött egy olyan elvárás<br />
körvonalazódott, amelynek értelmében a Magyar Köztársaság 2007. év végi schengeni csatlakozása révén az ún.<br />
belső határokon megszűnő határellenőrz<strong>és</strong> miatt felszabaduló határőröket hagyományos rendőri feladatokra kell<br />
alkalmazni. A volt határőr személyi állomány bűnügyi, közrendvédelmi, közleked<strong>és</strong>rend<strong>és</strong>zeti vagy<br />
igazgatásrend<strong>és</strong>zeti feladatokba való bevonása ugyanakkor – különösen a Rendőrségi fluktuáció kezel<strong>és</strong>ére<br />
figyelemmel – nemcsak a határellenőrz<strong>és</strong>t nélkülöző megyékben vált gyakorlattá, hanem minden olyan határ<br />
menti megyei rendőr-főkapitányságon is, ahol a határrend<strong>és</strong>zeti feladatok továbbra is megmaradtak. Ez a<br />
körülmény pedig óhatatlanul a klasszikus határőri – így különösen a határforgalom ellenőrz<strong>és</strong>i <strong>és</strong> a határőrizeti –<br />
tevékenység minőségi romlásának veszélyét hozta magával.” A határ-, <strong>és</strong> idegenrend<strong>és</strong>zeti szaktudás alapelvei<br />
In.: Határrend<strong>és</strong>zeti tanulmányok, 2010/1. Különszám, 38.o.<br />
84<br />
Jól jellemzi a felderít<strong>és</strong> helyzetét az alábbi mondat: „Az integráció elők<strong>és</strong>zít<strong>és</strong>i egyeztet<strong>és</strong>ei során az egyik<br />
központi kérd<strong>és</strong> volt a gyakorlatilag megszűnni látszó határrend<strong>és</strong>zeti felderít<strong>és</strong> problematikájának kezel<strong>és</strong>e.”<br />
Éberhardt Gábor: A Rendőrség <strong>és</strong> a Határőrség integrációjának hatása a Szegedi Határrend<strong>és</strong>zeti Kirendeltségre,<br />
In.: Határrend<strong>és</strong>zeti tanulmányok 2009/3., 60.o.<br />
85<br />
Gaál Gyula: Az embercsemp<strong>és</strong>z tevékenység megjelen<strong>és</strong>i formáinak <strong>és</strong> módszereinek változásai a Magyar<br />
Köztársaság államhatárán 1991-2003 között Doktori (PhD) értekez<strong>és</strong>, 74-76.o.<br />
86<br />
Szőke István: A bűnüldöz<strong>és</strong> <strong>és</strong> bűnmegelőz<strong>és</strong> összefügg<strong>és</strong>ei Határőrségi tapasztalatok alapján,. In: Pécsi<br />
Határőr Tudományos Közlemények II., Pécs, 2003., 195-202.o<br />
44
határőr igazgatóságok bűnügyi <strong>és</strong> felderítő osztályai szűk létszámmal elsősorban koordináló,<br />
szakmai elemző-értékelő feladatokat láttak el. A központi szintet a rend<strong>és</strong>zeti főigazgató<br />
alárendeltségében lévő Bűnügyi <strong>és</strong> Felderítő Főosztály jelentette. (Összességében a 450 főt is<br />
meghaladta a létszám.) A hivatásos állományon túl komoly műveleti erők <strong>és</strong> eszközök,<br />
mélyfedett státusú állomány <strong>és</strong> kedvező hírszerzői pozíciók is idővel rendelkez<strong>és</strong>re álltak.<br />
Ezt az illegális migráció elleni hírszerző kapacitást az integráció szétzilálta. Ahogyan a<br />
Határőrség sem, úgy a fenti struktúra sem került beilleszt<strong>és</strong>re rendszerként a Rendőrségbe.<br />
Noha a tervezet szerint más eloszlásban, de hasonló nagyságrendű állomány dolgozott volna<br />
2008 januárjától tovább, valójában a hatékony szervezet szétcsúszása <strong>és</strong> a hatékony<br />
szakirányítás eltűn<strong>és</strong>e megroppantotta az embercsemp<strong>és</strong>z tevékenység elleni operatív <strong>és</strong><br />
nyomozati tevékenységet.<br />
A munkatársak a megyei rendőrkapitányságokon dolgozhattak tovább a tervek szerint, vagy<br />
kihelyezve korábbi székhelyükön. A központi szakirányítói gárda az NNI testébe tagozódott.<br />
Ezen terv is csak egyes r<strong>és</strong>zleteiben valósult meg, ugyanis a rendőri irányítás egy belső<br />
intézked<strong>és</strong>sel a nyomozások lezárására, <strong>és</strong> a kiépített hírszerző kapacitás felszámolására<br />
törekedett. Ez pedig az állomány morális elbizonytalanodásához vezetett, amelynek<br />
következtében majd száz fő kérte nyugdíjazását. Az NNI-ben ugyan létrejött a kontinuitást<br />
biztosító Kiemelt Migrációs Ügyek Osztálya, ám széleskörű tapasztalatok szerint az eddig<br />
embercsemp<strong>és</strong>zekkel foglalkozó tisztek többsége más (kábítószer, stb.) „vonalra” került.<br />
Közel 50 fő a Vám- <strong>és</strong> Pénzügyőrség állományába ment, sokan a megyei rendőrfőkapitányságok<br />
más szervezeti egységeinél találták meg az új integrált szervezetben a<br />
helyüket.<br />
Szőke István megfogalmazásában a korábbi rendszert lebontották, így a szakterületen<br />
2008 első felében érdemi felderítő munka nem folyt. Összességében az integráció után, <strong>és</strong><br />
még 2010-ben is mintegy 120 fővel küzd az illegális migráció bűnügyi kihívásai ellen a<br />
Rendőrség, amely rendkívül csekély az illegális migráció volumene, hullámzó <strong>és</strong> váltakozó<br />
nyomása, a jelenlegi instabil <strong>és</strong>zak-afrikai <strong>és</strong> arab régiók változásai időszakában. Az<br />
embercsemp<strong>és</strong>z csoportok <strong>és</strong> ügyek felderít<strong>és</strong>e csak egy jól átgondolt, felépített <strong>és</strong> műveleti<br />
(operatív) erők komplex alkalmazásával megerősített struktúrában lehetséges. Az NNI<br />
illetékes osztályvezetője az általa ismert kockázatok tükrében folyamatosan, az<br />
45
integráció óta jelzi a probléma jellegét, súlyát. Az integráció tapasztalatai tárgyában 2008.<br />
november 26-án az RTF-en megtartott konferencián hozzászólt, <strong>és</strong> tömören, ám kritikusan<br />
összegezte a fentieket megerősítő tényeket. 87<br />
A közelmúltba visszatekintve egy 2011. március 17-ei illegális migrációs konferencián<br />
Boross Zoltán alezredes így foglalta össze a helyzetet: „Igen, azt kell mondani, hogy 2007-ben<br />
szétesett egy nagyon komplex rendszer. Az illegális migráció ellen fellépő bűnügyi egységek<br />
2007 előtt gyakorlatilag úgy működtek, hogy egy egységes központi irányítású, regionális<br />
bűnügyi szervként kerültek felállításra. 444 fő foglalkozott annak idején ennek a<br />
bűncselekmény kategóriának a felderít<strong>és</strong>ével <strong>és</strong> jelenleg összesen 72 olyan ember van, aki<br />
valamilyen specializált szervezetben (ez lehet osztály, csoport, alosztály) igyekszik felderíteni<br />
ezeket a bűncselekményeket.” 88<br />
A kijelent<strong>és</strong> azért érdemel kiemelt figyelmet, mivel e szerint – amelyet az alább ismertetendő<br />
interjúkra épülő kutatás is megerősít – 2011-ben is csak töredéke az állomány a 2007-esnek,<br />
több mint három év alatt a Rendőrség képtelen volt korrigálni az integráció ezen hibáját,<br />
<strong>és</strong> azóta sem állt fel komplex, centrálisan szakirányított rendszer az illegális migrációhoz<br />
kapcsolódó bűncselekmények felderít<strong>és</strong>e terén.<br />
A mélységi migrációs szűrőháló tervezett felépít<strong>és</strong>e, működtet<strong>és</strong>e kulcsfontosságú az illegális<br />
migráció elleni küzdelem során. Rend<strong>és</strong>zeti intézked<strong>és</strong>eket mélységi, operatív/műveleti úton<br />
szerzett információk nélkül – vagy azok csekély száma, <strong>és</strong>/vagy nem kellő ellenőrzöttsége,<br />
87<br />
Boross Zoltán: „2007-ben az a bűnügyi állomány, ami az illegális migráció megelőz<strong>és</strong>ével, felderít<strong>és</strong>ével,<br />
megszakításával foglalkozott 444 fő volt. 2008. január 01-én egy szervezet jött létre, ez a <strong>Nemzeti</strong> Nyomozó<br />
Irodán belül, a mi osztályunk <strong>és</strong> jelenleg 35 fővel, területi, helyi lábak nélkül dolgozik. Azért szolgál nagy<br />
örömömre, amit itt Dávid tábornok úr is mondott, hogy létrejön legalább egy külső határos megyében, egy olyan<br />
bűnügyi szervezet, ami ezzel fog foglalkozni <strong>és</strong> speciálisan a felderít<strong>és</strong> lesz a feladata, hiszen azt gondolom, azt<br />
nem várhatja el senki ettől a 35 fős állománytól, hogy az eg<strong>és</strong>z országot lefedően egy nagyon hatékony felderítő<br />
tevékenységet működtessen. Arról nem is beszélve, hogy többször elhangzott, hogy rengeteg kolléga elhagyta a<br />
pályáját. A bűnügyi területen nemcsak a saját kollégáinkról kell beszélnünk a bűnügyesekről, hanem arról az<br />
informátori, bizalmi személyi, ügynöki hálózati rendszerről, fedett nyomozói tevékenységről, ami gyakorlatilag a<br />
nullával egyenlő ma ezen a területen. Tehát ez is egy óriási problémát jelent számunkra. Egy teljesen új rendszert<br />
kell kiépíteni. Ezért szerettem volna ezt elmondani, másr<strong>és</strong>zt pedig megerősíteni azt, hogy a hatékony bűnügyi<br />
felderítő munka ezen a területen term<strong>és</strong>zetesen határrend<strong>és</strong>zeti támogatás nélkül nem megy <strong>és</strong> ez fordítva is<br />
igaz.” In.: Határrend<strong>és</strong>zeti tanulmányok 2009/3. Különszám, „A Rendőrség <strong>és</strong> a Határőrség integrációjának<br />
tapasztalatai”című nemzetközi tudományos konferencián elhangzott előadások szerkesztett változata,<br />
hozzászólás 91.o.<br />
88<br />
Az illegális migráció kezel<strong>és</strong>ének aktuális kérd<strong>és</strong>ei Magyarországon című konferencia előadásának írott<br />
változata, Boross Zoltán: Az illegális migrációhoz kapcsolódó bűncselekmények nyomozásának tapasztalatai In.<br />
Határrend<strong>és</strong>zeti tanulmányok 2011/1. Különszám, 29.o.<br />
46
helytállósága esetén – nem lehet jelentős siker reményében meghozni. Azaz a felderítő<br />
szervek hatékonyságának csökken<strong>és</strong>e a mélységi szűrőháló működtet<strong>és</strong>ére nézve is<br />
kedvezőtlen hatásokkal járt/járhatott. 89<br />
A fenti vizsgálat szerint a Határőrség <strong>és</strong> a Rendőrség integrációjának „nagy vesztese” a<br />
felderítő apparátus, <strong>és</strong> a felderít<strong>és</strong>i képesség jelentősen csökkent. Ezt sokan vitathatják, hiszen<br />
az integrált Rendőrség keretében a mélységi szűrőhálót, <strong>és</strong> annak nem kellően hatékony<br />
működtet<strong>és</strong>ét tarthatják a legfőbb gondnak. Az integráció óta a szakértők közül többen<br />
jelezték <strong>és</strong>zrevételeiket, aggályaikat. Röviden ezek tükrében tekintjük át az elméletben<br />
kiválóan felépített, megfelelően szabályozott rendszer valós állapotát 2008. január 1-től 2010<br />
év elejéig.<br />
Amellett, hogy a felderítő képességek csökkentek, <strong>és</strong> ettől a szűrőháló hatékonysága is<br />
mérséklődött, az integráció önmagában (több elemében) a siker ellen hatott. Németh József<br />
doktori disszertációjában a minőségi mélységi migrációs tevékenység vonatkozásában<br />
visszaes<strong>és</strong>ről ír, <strong>és</strong> több elemet is felsorol az okokat kutatva: az ellenőrz<strong>és</strong>eket általában a<br />
megyei bevet<strong>és</strong>i osztályok felhasználásával hajtják végre. Az ezzel összefüggő, némileg eltérő<br />
gond, hogy ezen egységek az integráció óta határrend<strong>és</strong>zeti, mélységi ellenőrz<strong>és</strong>i,<br />
közbiztonsági <strong>és</strong> közleked<strong>és</strong>rend<strong>és</strong>zeti feladatokat egyaránt ellátnak, <strong>és</strong> így mélységi<br />
migrációs ellenőrz<strong>és</strong>ekben való bevet<strong>és</strong>ük folyamatosan csökkent. A Rendőrség 2009-2010<br />
évi cselekv<strong>és</strong>i tervében a közbiztonsági háló működtet<strong>és</strong>e <strong>és</strong> a közterületi jelenlét<br />
elsődlegessége szerepelt, amely a mélységi migrációs szűrőrendszer helyett ez irányba terelte<br />
az eszközöket, erőket. 90<br />
Németh tudományos eredményére építkezhetek. Disszertációjában az új tudományos<br />
eredmények során első helyen jelzi, hogy a szigorú <strong>és</strong> biztonságosnak mondott<br />
89<br />
Németh Lajos r. ezredes, Győr–Moson–Sopron megyei Rendőr-főkapitányság Rend<strong>és</strong>zeti Igazgatója<br />
A Rendőrség <strong>és</strong> a Határőrség integrációjának megvalósulása a Győri Határőr Igazgatóság <strong>és</strong> a Győr–Moson–<br />
Sopron megyei Rendőr-főkapitányság esetében. A határrend<strong>és</strong>zeti tevékenység rendszere a belső határokon című<br />
előadásában ezt mondta: „Tudni kell azonban, hogy kifelé határt őrizni nagyon nehéz, ha nincs megfelelő<br />
információ. Hiszen ha az utolsó pillanatban kapjuk a megfelelő információt, akkor elég nehéz elfogni azt, aki<br />
ilyen cselekményt akar elkövetni. A Határőrség Bűnügyi Felderítő Szolgálatának a megszűn<strong>és</strong>e után a<br />
Rendőrség bűnügyi szervei még nem igazán tudnak információkat adni, <strong>és</strong> ez nehezíti a mélységi ellenőrz<strong>és</strong>t.”<br />
In.: Határrend<strong>és</strong>zeti tanulmányok 2009/3. Különszám, „A Rendőrség <strong>és</strong> a Határőrség integrációjának<br />
tapasztalatai”című nemzetközi tudományos konferencián elhangzott előadások szerkesztett változata,<br />
hozzászólás 70-71-o.<br />
90<br />
Németh József: A Rendőrség feladatai az illegális migráció <strong>és</strong> a nemzetközi terrorizmus elleni fellép<strong>és</strong> terén,<br />
különös tekintettel a Balkán biztonsági helyzetére című doktori (PhD) értekez<strong>és</strong>, 18-19. o.<br />
47
határbiztonsági rendszer működ<strong>és</strong>e nem követelményszintű. Az illegális migráció<br />
hektikusan, de folyamatosan jelen van, az integráció mégis más prioritásokat hozott. Az<br />
Integrált Vezet<strong>és</strong>i Központ által működtetett CheckNet rendszer nem hatékony. 91<br />
Lipics László kutatása során a megkérdezettek (javar<strong>és</strong>zt hivatásosok, nem laikusok) a<br />
magyar határbiztonsági rendszer hatékonyságát nem találják megfelelőnek, csak a külső<br />
határok mentén elfogadható a mélységi ellenőrz<strong>és</strong> rendszere. Erre megoldás lehet a nyitott<br />
kérd<strong>és</strong>re adott, több személytől érkezett válasz, mely szerint a mélységi ellenőrz<strong>és</strong>t más, vagy<br />
önálló hatóságnak kellene végrehajtania, illetve a kijelölt szervezeti elemnek csak ezzel<br />
kellene foglalkoznia. 92 Lipics kutatása a rendőri állomány ismerethiányát is megvilágította, <strong>és</strong><br />
új elemként a külföldiekkel történő érintkez<strong>és</strong> kihívása szintén a mélységi migrációs háló<br />
ellen hatott a Rendőrségen. Fontos elem a nyelvismeret hiánya, illetve a külföldiek esetében<br />
az időigényesebb intézked<strong>és</strong>. Erre a rend<strong>és</strong>zeti integrációt értékelő konferencia egyik előadója<br />
világított rá. 93 Az ORFK határrend<strong>és</strong>zeti vezetője pedig ezen fórumon r<strong>és</strong>zletesen elemezte a<br />
mélységi migrációs ellenőrz<strong>és</strong>ek eredményét, amelyet közbiztonsági <strong>és</strong> egyéb szempontokból<br />
jónak, migrációs szempontból ugyanakkor problémásnak ítélt meg. 94<br />
Az interjúban az adatszolgáltató a mélységi migrációs szűrőhálóval kapcsolatos meglátásait<br />
is elém tárta. Mint az integrált határigazgatási rendszer második lépcsője, kiemelten fontos<br />
szereppel bír az illegális migráció elleni küzdelem során. Mégis, az integráció során a területet<br />
nem tekintették kellő súlyúnak, az összevonás <strong>és</strong> az új szervezet létrehozása el lett<br />
91<br />
Uo. 98.o.<br />
92<br />
Lipics László: Mélységi ellenőrz<strong>és</strong> Magyarországon, In.: Pécsi Határőr Tudományos Közlemények XII., Pécs,<br />
2011., 323-329.o<br />
93<br />
Bózsing György r. alezredes: A határrend<strong>és</strong>zeti szolgálat megszervez<strong>és</strong>ének, a szakirányítás megvalósulásának<br />
tapasztalatai a Baranya megyei Rendőr-főkapitányságon, In.: Határrend<strong>és</strong>zeti tanulmányok 2009/3. Különszám,<br />
„A Rendőrség <strong>és</strong> a Határőrség integrációjának tapasztalatai”című nemzetközi tudományos konferencián<br />
elhangzott előadások szerkesztett változata, hozzászólás 67-68-o.<br />
94<br />
„Több kevesebb sikerrel hatják végre ezeket a feladatokat a rendőri egységek. Én azt mondom, hogy ha<br />
országos szinten értékelem a mélységi ellenőrz<strong>és</strong>ek végrehajtásának helyzetét, akár a külső határt vizsgálom,<br />
akár a belső határt vizsgálom, nagyon hasonlóak a számadatok. Ez a 19-20 ezer ellenőrz<strong>és</strong> szám elegendő. Ennél<br />
többet szerintem pillanatnyilag Magyarországon nem is kell végrehajtani. Ha az ellenőrzött személyek számát<br />
értékelem <strong>és</strong> vizsgálom, akkor azt kell hogy kijelentsem, hogy az a durván 600 000 fő akiket szolgálataink<br />
ellenőriztek 10 hónap alatt, akkor ez egy hatalmas tömeg. Ha viszont ennek az ellenőrz<strong>és</strong>nek a tartalmát,<br />
eredményességét vizsgálom meg, akkor azt kell, hogy kijelentsem, hogy a mélységi ellenőrz<strong>és</strong> nem hozza<br />
határrend<strong>és</strong>zeti szempontból a tőle elvárt eredményességet. Hiszen a magyar állampolgárok vannak a toplista<br />
élén, akiket a szolgálataink ellenőriznek. Mi eddig úgy tudtuk, hogy a magyar állampolgárok tekintetében<br />
migrációs veszéllyel nem kell számolnunk. A magyar állampolgárokat követik az EU tagállamok polgárai, majd<br />
10-12 % közötti hányadot foglalnak el a harmadik országbeli állampolgárok esetében végzett ellenőrz<strong>és</strong>ek.<br />
Ebből adódóan term<strong>és</strong>zetesen a migrációs felderít<strong>és</strong>i mutatók is igen alacsonyak.” Kovács Zoltán r. ezredes,<br />
ORFK Rend<strong>és</strong>zeti Főigazgatóság Határrend<strong>és</strong>zeti Főosztály vezetője „A határrend<strong>és</strong>zeti tevékenység<br />
hatékonyságának alakulása, szakirányításának aktuális kérd<strong>és</strong>ei”. Uo. 82.o.<br />
48
hanyagolva. Ezen a téren is jelentős tör<strong>és</strong>t okozott a két szervezet integrációja, hasonlóan,<br />
mint a felderítő tevékenység esetén. A Határőrség Bevet<strong>és</strong>i Főosztálya megszűnt, így az<br />
IVK Vezetői Tanácsának munkaközössége lényegében széthullott. Az IVK-t a szervezeti <strong>és</strong> a<br />
személyi változások miatt fokozatosan kellett 2008-2009-ben újjáépíteni. Az IVK statisztikája<br />
szerint az illegális migráció elleni közös hatósági fellép<strong>és</strong>ek (együttes akciókban testet<br />
öltve) száma is nagymértékben csökkent (2007-ben 4424, addig 2008-ban 1576). Az<br />
illegális migráció elleni küzdelem helyett a Rendőrség egyes vezetői a közrendvédelmi<br />
fellép<strong>és</strong>t jóval inkább előtérbe helyezték, amely szocializációjuk, munkamódszereik ismerete<br />
<strong>és</strong> képzettségük alapján ugyanakkor nem meglepő. További gondot okozott az integráció után,<br />
hogy néhány megyét (pl. Bács-Kiskun) leszámítva a mélységi ellenőrz<strong>és</strong>ek összehangolása a<br />
szomszédos vagy távolabbi megyei rendőri szervekkel nem történt meg. Kis, elszigetelt<br />
megyei lép<strong>és</strong>ek pedig nem vihettek eredményre.<br />
Problémát okozott a BRFK Rend<strong>és</strong>zeti Szervek Bevet<strong>és</strong>i Főosztály Mélységi Ellenőrz<strong>és</strong>i<br />
Osztályának helyzete, hiszen nem országos hatáskörű szerv r<strong>és</strong>ze, mégis országos<br />
illetékességgel látta el a mélységi ellenőrző funkciót, sajnos alacsony hatékonysággal. Ennek<br />
számos összetevője van, néhányat kiemelek: alacsony létszáma, vezetői elvárás az osztály<br />
irányába, információhiány (főként az operatív adatok csekély mértéke), többnyire magyar <strong>és</strong><br />
EU tagállamok állampolgárait ellenőrizték az első években, a felfedett jogellenes<br />
cselekmények többsége közleked<strong>és</strong>i jellegű, a szervezett <strong>és</strong> tervezett együttműköd<strong>és</strong> hiánya<br />
más rendőri szervekkel. Rendőrségi statisztikák szerint az osztály 2008-ban 2320 jogellenes<br />
cselekményt fedett fel, ebből mintegy 10%, 227 eset köthető az illegális migrációhoz.<br />
A mélységi migrációs szűrőháló vizsgálata kapcsán megfogalmazható konklúzió szerint az<br />
IVK <strong>és</strong> a CheckNet hatékony működtet<strong>és</strong>ére a Rendőrség <strong>és</strong> a Határőrség integrációja<br />
kedvezőtlenül hatott. Az összevonás utáni első időszakban egyértelműen koordinálatlanná,<br />
esetlegessé vált az illegális migráció elleni mélységi rend<strong>és</strong>zeti fellép<strong>és</strong>.<br />
A 2008. január 1. utáni időszakban, legalább azon év végéig a mélységi migrációs szűrőháló<br />
mint schengeni kompenzációs intézked<strong>és</strong> nem volt képes ellátni teljes hatékonysággal<br />
funkcióját, az illegális migránsok elfogását <strong>és</strong> útjuk megszakítását. Ezáltal olyan biztonsági<br />
deficit keletkezett, közvetlenül Magyarország schengeni csatlakozásával egy időben, amely<br />
kockázatot okozott mind magyar, mind közösségi szinten. Az illegális migráció csatornáinak<br />
49
ilyen mértékű érintetlenül hagyása évekig nemzetbiztonsági kockázatot jelentett. Mivel<br />
jelentős migrációs hullám csak 2011-ben érte hazánkat, így a közvélemény <strong>és</strong> r<strong>és</strong>zben a<br />
dönt<strong>és</strong>hozók előtt sem vált felismerhetővé az integráció elhibázott területei miatt kialakított<br />
kockázat. A migráció veszélyeivel <strong>és</strong> az integrált határrend<strong>és</strong>zettel, valamint a<br />
nemzetbiztonsággal foglalkozó szakértők számos alkalommal hívták fel a figyelmet az<br />
integrált rendőri szervezet fenti hiányosságaira.<br />
A hipotézisem szerint az integráció olyan rendszerszintű problémákat generált, amelyek<br />
nemzetbiztonsági kockázatként értékelhetők.<br />
A szakirodalom áttekint<strong>és</strong>e, az integráció kapcsán megtartott rend<strong>és</strong>zeti konferenciák<br />
eredményeinek felhasználása, a közelmúlt illegális migrációval kapcsolatos doktori<br />
disszertációi, illetve a mélyinterjú eredményei megerősítik, hogy valóban rendszerszintű<br />
problémát generált a Rendőrség <strong>és</strong> a Határőrség integrációja az illegális migráció<br />
kezel<strong>és</strong>ének szemszögéből.<br />
A nemzetbiztonsági kockázatok fogalmát korábban tisztáztam. Látható, hogy az illegális<br />
migráció nemzetbiztonsági aspektusai (többek között terrorszervezetek aktivistáinak<br />
utaztatása, fegyver <strong>és</strong> drogcsemp<strong>és</strong>zet) megelőz<strong>és</strong>ének egyik módja, ha a jó törvényi háttér<br />
mellett az erős felderít<strong>és</strong> <strong>és</strong> a hatékony migrációs szűrőháló ismeretében ezen személyek,<br />
csoportok tudatosan elkerülik hazánk területét. Mivel az illegális migráció mindig a könnyebb<br />
ellenállás (olcsóbb útvonal) irányába mozdul el, az ebben érdekelt embercsemp<strong>és</strong>z csoportok<br />
érzékelik a gyengébb bűnügyi <strong>és</strong> rend<strong>és</strong>zeti fellép<strong>és</strong>t. Azaz a 2008-év eleji állapot alapján<br />
Magyarország csábító tranzitterületté vált potenciális értelemben, ami egyértelműen<br />
nemzeti biztonsági érdeksérelmet okozott. K<strong>és</strong>őbbi fejezetekben bizonyítom, hogy más<br />
kiváltó okok miatt is, ám r<strong>és</strong>zben ezen integráció problémáiból fakadóan az illegális migráció<br />
terén nemzetbiztonsági (titkosszolgálati) kockázatok is jelentkeztek. Jelentős probléma,<br />
hogy az osztrák <strong>és</strong> német felderítő <strong>és</strong> rend<strong>és</strong>zeti szervek szinte bizonyosan érzékelték a<br />
gyenge magyar illegális migráció elleni küzdelmet. Ez 2011-ben egyértelműen<br />
bebizonyosodott, amikor a nyilvánosság számára is láthatóvá vált Ausztria<br />
belügyminiszterének politikai nyomása hazánk dönt<strong>és</strong>hozóira.<br />
A fenti információk <strong>és</strong> ismeretek rendszerezett kivonatolásával, összefoglalásával<br />
bizonyítottam, hogy a hipotézisem helytálló. A két rend<strong>és</strong>zeti szervezet illegális migráció<br />
50
elleni fellép<strong>és</strong> szempontjából kedvezőtlen kiteljesed<strong>és</strong>ű integrációja potenciálisan<br />
nemzeti biztonsági érdeksérelemmel járt Magyarország számára. Azaz a politikai <strong>és</strong><br />
bizonyos téren a rend<strong>és</strong>zeti vezet<strong>és</strong> r<strong>és</strong>zben a szerencsére <strong>és</strong> nemzetközi partnerek ismereteire<br />
bízta a polgárok biztonságát.<br />
2.2.3. Az illegális migráció kezel<strong>és</strong>ében r<strong>és</strong>zt vevő további rend<strong>és</strong>zeti szervek<br />
A migráció katasztrófavédelmi kezel<strong>és</strong>e<br />
A katasztrófavédelem a 21. században kulcspozíciót tölt be a magyar védelmi struktúrában. A<br />
rendszerváltás óta eltelt időszakban számos olyan, term<strong>és</strong>zeti <strong>és</strong> ipari katasztrófa történt<br />
Magyarországon, amely egyértelműen megmutatta, hogy erős <strong>és</strong> aktív katasztrófavédelmi<br />
rendszerre <strong>és</strong> ehhez kapcsolód, ezt koordináló szervezetre van szükség. 95 A civilizációs<br />
eredetű veszélyek körében értelmezhető a migráció is, noha a kiváltó okok között mind<br />
term<strong>és</strong>zeti, mind civilizációs okok is megkülönböztethetőek. 96<br />
A migráció, az illegális migráció, illetve a menekülthullámok katasztrófavédelmi kezel<strong>és</strong>ére<br />
általában a jelenség tömeges jellege esetén van szükség. Katasztrófavédelmi beavatkozásra,<br />
segítségre elsősorban menekültek tömeges érkez<strong>és</strong>e esetén van szükség. A kezel<strong>és</strong> <strong>és</strong> a<br />
segítségnyújtás törvényi alapjai rendezettek, a hatályos 2011. évi CXXVIII. törvény 52.§ k.<br />
alapján a polgári védelmi feladat a közreműköd<strong>és</strong> a menekültek elhelyez<strong>és</strong>ében <strong>és</strong><br />
ellátásában.<br />
Korábban az egyik legfőbb, illegális migrációt <strong>és</strong> menekülthullámot kezelő szerv, a<br />
Határőrség is felismerte a katasztrófavédelmi segítség nélkülözhetetlenségét. Már az<br />
ezredfordulón egyértelművé vált a korábbi délszláv menekülthullámok kezel<strong>és</strong>ének<br />
tapasztalatai alapján, hogy a határrend<strong>és</strong>zeti szervek <strong>és</strong> a polgári védelmi szervek<br />
együttműköd<strong>és</strong>ére menekültügyi válsághelyzetek esetén van szükség. 97 Ez az<br />
együttműköd<strong>és</strong> kiterjedhet a menekülők szervezett fogadására, összegyűjt<strong>és</strong>ére, ellátására, <strong>és</strong><br />
95<br />
Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság működ<strong>és</strong>e, illetve a katasztrófák elleni védekez<strong>és</strong> <strong>és</strong> az abban<br />
r<strong>és</strong>zt vállaló szervek, intézmények működ<strong>és</strong>éről teljes képet ad egy új kiadvány, ami Magyarország <strong>és</strong> a védelmi<br />
igazgatás rendszere címmel jelent meg 2012-ben a Zrínyi Kiadónál<br />
96<br />
Dalnoki Zsolt: A nemzetközi illegális migráció katasztrófavédelmi/polgári védelmi aspektusai, In. Pécsi<br />
határőr Tudományos Közlemények, XII. szám, 349-353.o.<br />
97<br />
Gubicza József: A Határőrség menekültügyi feladatai, Határőrségi tanulmányok, 1/2001. Különszám, 99.o.<br />
51
esetleges ment<strong>és</strong>i, mentesít<strong>és</strong>i feladatok végrehajtásainak kérd<strong>és</strong>eire. 98 Az együttműköd<strong>és</strong><br />
kiterjedhet a polgári védelmi infrastruktúra egyéb elemeinek, így akár a híradó-rendszer<br />
felhasználására is.<br />
A veszélyek elhárítására k<strong>és</strong>zülő katasztrófavédelmi tervek k<strong>és</strong>zít<strong>és</strong>e során a migráció, <strong>és</strong><br />
főként a menekülthullámok rendkívül széles körű lehetséges hatásainak számbavételére<br />
szükséges törekedni. V<strong>és</strong>zhelyzet esetén a polgári védelmi tevékenység keretében<br />
gyűjtőpontok <strong>és</strong> szükségtáborok felállítása elsődleges feladat, azok berendez<strong>és</strong>ének<br />
előteremt<strong>és</strong>e, üzembe hozása, az alapvető ellátás megszervez<strong>és</strong>e, valamint a gyűjtőpontok <strong>és</strong> a<br />
táborok közötti szállítás megtervez<strong>és</strong>e <strong>és</strong> kivitelez<strong>és</strong>e. 99<br />
Figyelemmel szükséges lenni a menekültek elhelyez<strong>és</strong>e során a helyi polgári lakosság<br />
biztonsági igényeire is. A járványoktól, vagy a közbiztonság romlásának lehetőségétől tartó<br />
közösségek r<strong>és</strong>zére a rendőri, eg<strong>és</strong>zségügyi, polgári védelmi együttműköd<strong>és</strong> által adható<br />
szolgáltatás garanciát jelenthet, amennyiben megfelelő rendszerbe szervezetten végzik<br />
feladataikat.<br />
A helyi lakosság biztonsági igényein túl a tömeges menekülthullámok kezel<strong>és</strong>e során a<br />
vallási, etnikai türelmetlenség exportálásának kezel<strong>és</strong>e is különleges feladat. A polgári<br />
védelmi szervek helyi erőinek információi alapvetően segíthetik elő a Rendőrség, vagy<br />
indokolt esetben a nemzetbiztonsági szolgálatok tevékenységének sikerességét. <strong>Nemzeti</strong>ségi,<br />
etnikai alapú konfliktus, vagy demonstrációk kitör<strong>és</strong>e a menekültek között olyan kockázat,<br />
amely a valós fizikai <strong>és</strong> emberi károkon túl Magyarország nemzetközi érdekeit is<br />
hátráltathatják, vagy nemzetközi hírét <strong>és</strong> tekintélyét rombolhatják. A megfelelően képzett<br />
határrend<strong>és</strong>zeti, bevándorlási <strong>és</strong> nemzetbiztonsági szakemberek megfelelő tájékoztatást<br />
adhatnak a polgári védelmi szakterület r<strong>és</strong>zére olyan válságövezetekről, ahonnan a<br />
menekülthullám kiindult. Ezen konzultációt követően a katasztrófavédelmi segítség képes<br />
k<strong>és</strong>őbb nehezen kezelhető konfliktusok megelőz<strong>és</strong>ére. Egymással erőszakos konfliktust vívó<br />
törzsek tagjainak közös táborr<strong>és</strong>zben történő elhelyez<strong>és</strong>e k<strong>és</strong>őbb számos további rend<strong>és</strong>zeti,<br />
vagy akár nemzetbiztonsági beavatkozást igénylő intézked<strong>és</strong>t válthat ki.<br />
Term<strong>és</strong>zetesen a menekülthullám polgári védelmi kezel<strong>és</strong>e főként a normális életfeltételek<br />
irányába történő elmozdulás keretében értelmezhetők, amikor a menedéket nyújtó állam a<br />
98 Uo. 100.o.<br />
99 Dalnoki uo. 352.o.<br />
52
lehetőségekhez mérten széles skálán törekszik az átmeneti élethelyzet minőségének<br />
javítására. 100<br />
Amennyiben feltételezzük, hogy a Föld klímaváltozása aggasztó, visszafordíthatatlan<br />
jelenség, az ökológiai változások emberre gyakorolt hatásai között az elvándorlás az egyetlen<br />
reális opció. A migráció, <strong>és</strong> az illegális migráció egyik legveszélyesebb, leginkább előre fel<br />
nem mérhető fajtája a kényszermigráció. Ekkor a toló/taszító, azaz push faktor ereje<br />
hirtelen <strong>és</strong> tömeges migrációt indíthat meg. Biztonságpolitikai kockázatai jelentősek 101 ,<br />
kezel<strong>és</strong>ük általában gyors <strong>és</strong> tömeges megjelen<strong>és</strong>ük miatt a jövőben álláspontom szerint<br />
gyakrabban igényli majd a polgári védelmi képességek bevet<strong>és</strong>ét.<br />
A délszláv válság magyar menekültügyi tapasztalatain túl 2011. évben az <strong>és</strong>zak-afrikai válság<br />
menekültügyi kezel<strong>és</strong>e a magyar soros EU elnökség idejére esett. Ennek tapasztalatai alapján<br />
a már meglévő, szükséges együttműköd<strong>és</strong>i megállapodást a BÁH <strong>és</strong> az Országos<br />
Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) megújította. Az afrikai, vagy közel-keleti<br />
menekülthullám potenciális erősöd<strong>és</strong>e miatt az új együttműköd<strong>és</strong>i megállapodás súlyponti<br />
eleme a proaktív együttes küzdelem. 102<br />
Ez annak fényében kiemelten fontos Teke András megállapítása, hogy a biztonság területén –<br />
főként mivel a veszélyek kezel<strong>és</strong>e csak folyamat <strong>és</strong> rendszerszemlélet alapján képzelhető el –<br />
a prevenció, a felderít<strong>és</strong>, a felfed<strong>és</strong>, a megakadályozás, a megszakítás, a felszámolás, a<br />
kompenzálás <strong>és</strong> helyreállítás, fejleszt<strong>és</strong> megvalósításával teljesíthetők a stratégia célkitűz<strong>és</strong>ek.<br />
A biztonság szereplőinek köre széles a 21. századi Európában, az EU-tagországok biztonsági<br />
100<br />
Dalnoki uo.: „Az alapvető ellátás <strong>és</strong> az élelmez<strong>és</strong> megszervez<strong>és</strong>én túl a menekültek okmányokkal való ellátása<br />
<strong>és</strong> szükség esetén ezek pótlása az eg<strong>és</strong>zségügyi vizsgálatok mellett már a táborba érkez<strong>és</strong>kor jelentkező<br />
elsődleges feladat. Fontos továbbá a szabad vallásgyakorlás biztosítása, a halottak elhelyez<strong>és</strong>e, a média<br />
tájékoztatása, a tolmácsolás, a táborokat felkereső hazai <strong>és</strong> külföldi diplomaták tartózkodásának megszervez<strong>és</strong>e<br />
valamint a hosszabb ideig hazánkban tartózkodó menekültek oktatása, nyelvi képz<strong>és</strong>e.” 353.o.<br />
101<br />
Szalkai Attila: A kényszermigráció biztonságpolitikai kockázata a 21. század elején, Nemzet <strong>és</strong> biztonság,<br />
2010. március, 58-69.o.<br />
102<br />
A közösen kialakított együttműköd<strong>és</strong>i megállapodás hozzájárul a szervezetek közötti gyorsabb<br />
információáramláshoz, illetve egy esetleges, hazánkat is érintő tömeges bevándorlás esetén elősegíti a<br />
rendelkez<strong>és</strong>re álló eszközök, objektumok hatékonyabb elosztását, felhasználását. A hivatásos katasztrófavédelmi<br />
szervek a megállapodás alapján segítik a migrációs folyamat kezel<strong>és</strong>ét, illetve közreműködnek a menekültek<br />
átmeneti elhelyez<strong>és</strong>ében, a közeg<strong>és</strong>zségügyi, közellátási, információ-szolgáltatási, szállítási feladatok<br />
végrehajtásában is. Az együttműköd<strong>és</strong> nem csupán bekövetkezett események kezel<strong>és</strong>ére, hanem a megelőző<br />
munkára is kiterjed. A szervezetek egymás lehetőségeit, az egymás számára felhasználható tapasztalatokat,<br />
információkat általános katasztrófavédelmi, illetve migrációs felk<strong>és</strong>zít<strong>és</strong>, képz<strong>és</strong> keretében ismerhetik meg. A<br />
felk<strong>és</strong>zül<strong>és</strong> időszakában elengedhetetlen a közös migrációs tevékenységek gyakorlása is, ezentúl a szervezetek<br />
háromévente országos szintű közös kommunikációs törzsgyakorlatot tartanak. Forrás:http://<br />
www.katasztrofavedelem.hu/index3.php?pageid=szervezet_hirek&hirid=597, 2012. március 30-i letölt<strong>és</strong><br />
53
szervei, a nemzeti állami intézmények, hatóságok, az egyének <strong>és</strong> közösségek, az állampolgári<br />
szerveződ<strong>és</strong>ek, vállalkozások körében detektálhatók. Ennyi aktor kooperációja, <strong>és</strong> ennek<br />
kommunikációs vetületei kiváló minőségű rendszerek tervez<strong>és</strong>ét, megvalósítását követelik<br />
meg. 103<br />
A korábbi szabályozások is lehetővé tették várható menekülthullámok esetén a<br />
katasztrófavédelmi szervezetrendszer időszakos elemeinek életre hívását. Koszovó<br />
függetlenségének egyoldalú, szerb oldalról elutasított kikiáltása kapcsán Magyarországon a<br />
menekültügyi védelmi munkabizottság ül<strong>és</strong>ezett, bár a nyilvánosság tájékoztatása szerint<br />
különleges óvintézked<strong>és</strong>eket nem kellett életbe léptetni.<br />
Az új vonatkozó jogszabály az 1515/2011. (XII. 30.) kormányhatározat, amely a<br />
Katasztrófavédelmi Koordinációs Kormánybizottság (KKB) létrehozásáról, valamint<br />
szervezeti <strong>és</strong> működ<strong>és</strong>i rendjének meghatározásáról szól. KKB <strong>Nemzeti</strong> Veszélyhelyzetkezel<strong>és</strong>i<br />
Központja mint operatív munkaszerv a határozat 17.n) alapján tömeges migrációs<br />
helyzetben is működik, amikor a Központ szakmai helyettes vezetője az idegenrend<strong>és</strong>zetért<br />
felelős miniszter által kijelölt személy.<br />
Az 1515/2011. kormányhatározat 18. pontja értelmében így a tömeges migráció esetén<br />
védekez<strong>és</strong>i munkabizottság jön létre. A belügyi tárca szervei, főként a BÁH, ugyanakkor a<br />
Rendőrség <strong>és</strong> az AH is érintett a munkabizottság hatékony működtet<strong>és</strong>e során. Minden<br />
szervezet tervet k<strong>és</strong>zít saját feladatait illetően.<br />
A vám <strong>és</strong> pénzügyőri szervezet illegális migráció elleni feladatai<br />
A vám- <strong>és</strong> pénzügyőri tevékenység során a külföldiek ellenőrz<strong>és</strong>e term<strong>és</strong>zetesnek tekinthető,<br />
akár történelmi távlatban is. A rendszerváltás után hazánk EU csatlakozása jelentett komoly<br />
változást hozott. Az ország integrálódása, a világban <strong>és</strong> régiónkban keletkező új körülmények<br />
újabb <strong>és</strong> újabb kihívásokat <strong>és</strong> feladatokat jelentenek, amelyre adott határőrizeti válaszok<br />
megkövetelték a határőrizeti, valamint a vám- <strong>és</strong> pénzügyőri szervezetrendszerek rugalmas<br />
103<br />
Teke András A veszélyek kezel<strong>és</strong>e <strong>és</strong> a határbiztonság című tanulmánya mutatja be azon folyamatokat <strong>és</strong><br />
rendszereket, amelyek összekapcsolódása miatt kezel<strong>és</strong>ük a globalizáció korában újszerű, komplex<br />
gondolkodásmódot igényel. In.: Pécsi Határőr Tudományos Közlemények, VI. kötet, 65-89.o.<br />
54
átalakítását. 2004. május 01-i Európai Uniós csatlakozásával, a közös vámunió tagjaként<br />
megkövetelte a Vám- <strong>és</strong> Pénzügyőrség diszlokációjának újraszervez<strong>és</strong>ét. 104<br />
A Vám-<strong>és</strong> Pénzügyőrség határrend<strong>és</strong>zeti feladatai keretében, főként a Határőrség-Rendőrség<br />
integrációját követően fokozta a határellenőrz<strong>és</strong>i tevékenységének színvonalát. Az áru- <strong>és</strong><br />
embercsemp<strong>és</strong>z tevékenység hatékonyabb akadályozása lehetővé vált a jelentős uniós<br />
eszközfejlesztő anyagi támogatás által. 105<br />
Az illegális migráció elleni küzdelemben, a mélységi szűrőháló működtet<strong>és</strong>ében a kutatási<br />
időszak alatt az egyik legfőbb szervezet a Vám- <strong>és</strong> Pénzügyőrség volt. A mélységi ellenőrz<strong>és</strong><br />
során az Integrált Vezet<strong>és</strong>i Központ koordináló szervként funkcionál. A Rendőrség, Vám- <strong>és</strong><br />
Pénzügyőrség, Bevándorlási <strong>és</strong> Állampolgársági Hivatal, valamint az Országos<br />
Munkavédelmi <strong>és</strong> Munkaügyi Főfelügyelőség <strong>és</strong> a <strong>Nemzeti</strong> Közleked<strong>és</strong>iHatóság egységes<br />
elvekre <strong>és</strong> gyakorlatra épülő hálót alkalmaz az illegális migráció kiszűr<strong>és</strong>e érdekében. Ennek<br />
ellenére a vám- <strong>és</strong> pénzügyőri szerep általában kev<strong>és</strong>sé hangsúlyosan szerepel a<br />
publikációkban, szakmai diskurzusok alkalmával, ahogyan erre egy szerző eg<strong>és</strong>z<br />
tanulmányával rá is világított. 106<br />
Ki szükséges még emelni, hogy a hazai koordináción túl a vám <strong>és</strong> pénzügyőri szervek<br />
információi nemzetközi szinten is találkozhatnak, köszönhetően a schengeni információs<br />
rendszert kieg<strong>és</strong>zítő SIRENE hálózatnak, amelyben e mellett igazságügyi hatóságok, helyi <strong>és</strong><br />
nemzeti Rendőrségek is információt cserélhetnek. 107<br />
2.3. A fejezetből levont következtet<strong>és</strong>ek<br />
Megállapítottam, hogy az illegális migráció a kutatási időszakban schengeni tagságunk<br />
ellenére nem csökkent, sőt némileg – noha a 2011. évihez mérten eleny<strong>és</strong>ző mértékben –<br />
növekedett.<br />
104<br />
Papp Csaba-Solymosi Krisztina-Horváth László-Hullám István: A biztonság fokozás a Magyar Köztársaság<br />
schengeni külső határszakaszán, In.: Hadmérnök, V. évfolyam, 2. szám – 2010. június,<br />
http://hadmernok.hu/2010_2_papp_etal.pdf, 2012. március 30-i letölt<strong>és</strong><br />
105<br />
A külső határokhoz kapcsolódó csemp<strong>és</strong>zett áruk szállításával, továbbá az illegális migrációval érintett<br />
fontosabb szállítási útvonalakon megkívánt ellenőrz<strong>és</strong>i tevékenységet az unió pénzügyi támogatása is segítette.<br />
A Schengen Alap a nyomozó szolgálat <strong>és</strong> a járőrszolgálat számára járművek <strong>és</strong> a mindennapi szolgálat<br />
teljesít<strong>és</strong>ét segítő technikai eszközök beszerz<strong>és</strong>ét tette lehetővé, amely mellett 11 határátkelőhely fejleszt<strong>és</strong>ére is<br />
sor kerülhetett. In.: Bakos Gyula: A Vám- <strong>és</strong> Pénzügyőrség rendvédelmi szerepe, Pécsi Határőr Tudományos<br />
Közlemények, VIII. kötet, 124. o.<br />
106<br />
Demény Ádám: Az integrált határigazgatási rendszer <strong>és</strong> vámigazgatás, In.: <strong>Hadtudományi</strong> Szemle 2009.2.<br />
évfolyam, 2. szám<br />
107<br />
Papp Csaba-Solymosi Krisztina-Horváth László-Hullám István: A biztonság fokozás a Magyar Köztársaság<br />
schengeni külső határszakaszán, 397.o.<br />
55
Az illegális migrációhoz kötődő elkövetői körben markáns volt az afgán állampolgárok<br />
számának, valamint menekültkérelmezőként történő megjelen<strong>és</strong>ük jelentős növeked<strong>és</strong>e.<br />
Súlyos anomáliákra mutat, hogy a bevándorlási hivatal befogadó állomásairól több ezren,<br />
2009 év elejétől 2010 év elejéig mintegy 4000 fő távozott engedély nélkül. További sorsuk a<br />
magyar szervek előtt általában ismeretlen. Sokukat k<strong>és</strong>őbb más EU tagállamokban elfognak,<br />
<strong>és</strong> a dublini egyezmények szerint – mivel általában Magyarország volt első felfed<strong>és</strong>ük<br />
helyszíne – visszaadják hazánknak. A befogadó állomások belső biztonsági helyzete is több<br />
esetben kritikussá vált.<br />
Megállapítottam, hogy a kutatási időszakban Magyarország migrációs szempontból<br />
vonzóbbá vált, <strong>és</strong> a magyar jogszabályok adta lehetőségek a legális migráció látszatával az<br />
illegális migrációt erősítették.<br />
Rendszerszintű problémát generált a Rendőrség <strong>és</strong> a Határőrség integrációja az illegális<br />
migráció kezel<strong>és</strong>ének szemszögéből.<br />
Az integrált határigazgatás rendszerének működtet<strong>és</strong>ében, továbbá a mélységi szűrőháló<br />
működtet<strong>és</strong>ében a Rendőrség mellett más hatóságok, rend<strong>és</strong>zeti szervek, így a vámszervek<br />
is kulcsszerepet játszottak a kutatási időszak alatt.<br />
Jelentős, erőteljes katasztrófavédelmi beavatkozást igénylő tömeges menekülthullán nem érte<br />
el az országot, ugyanakkor a nemzetközi <strong>és</strong> a korábbi hazai tapasztalatok tükrében a BÁH <strong>és</strong><br />
az OKF aktualizálta együttműköd<strong>és</strong>ének kereteit, illetve a törvényalkotó a kor igényeihez<br />
igazította a katasztrófavédelmi tevékenység jogi szabályzóit.<br />
56
3. A MIGRÁCIÓ NEMZETBIZTONSÁGI KEZELÉSE<br />
3.1. A migráció nemzetbiztonsági kezel<strong>és</strong>e Magyarországon<br />
Amikor a migráció valamely jelensége titkosszolgálati reakciót vált ki, tevékenységet indukál,<br />
az a szolgálatok esetében a törvényi felhatalmazás, a jogszabályi kötelezettség, a miniszteri<br />
feladatszabás, vagy akár ezek hiányában a szakmai logika alapjain indul. Speciális<br />
szakértelem által biztonsági kockázati tényezőt mutató, vagy leendő veszélyt felismerő<br />
intelligence mint tudás is válthat ki információgyűjtő vagy más akár aktív<br />
intézked<strong>és</strong>sorozatot.<br />
A migráció <strong>és</strong> az illegális migráció esetén is három oldalról közelítem meg a kérd<strong>és</strong>t: a<br />
nemzetbiztonsági tevékenységi oldalról, a szervezeti oldalról <strong>és</strong> a kihívások, kockázatok<br />
oldaláról.<br />
1. A tevékenységi oldal esetén azt nézem, hogy milyen munkafolyamat során milyen<br />
intézked<strong>és</strong>t szükséges meghoznia ideális esetben adott szervezeti egységnek. Ebben<br />
jelentős mértékben támaszkodom Hetesy Zsolt értekez<strong>és</strong>ében lefektetett<br />
kategorizálásra. 108<br />
2. Szervezeti szempontú vizsgálat során az egyes szolgálatok feladatait <strong>és</strong> lehetőségeit,<br />
valamint tipikus nézőpontját tekintem át a migrációkezel<strong>és</strong> szemszögéből.<br />
3. A kihívások, kockázatok oldaláról tekintve katalógus jelleggel, a széleskörű<br />
szakirodalomra támaszkodva kísérelem meg összefoglalni a migráció <strong>és</strong> az illegális<br />
migráció biztonsági aspektusú kísérőjelenségeit, veszélyeztető tényezőit.<br />
3.1.1. A nemzetbiztonsági tevékenység migrációra irányuló elemei<br />
A tevékenység alapvető elemeit a kutatási időszakban hatályban lévő Nbtv. határozza meg. A<br />
törvény kellően r<strong>és</strong>zletes, <strong>és</strong> ezzel együtt a szükséges általános <strong>és</strong> egységes fogalomhasználat<br />
jellemző rá. Több kérd<strong>és</strong> tekintetében a törvény felett „eljárt az idő”, ám a szakmai fogalmak<br />
108 Hetesy Zsolt: A titkos felderít<strong>és</strong>, PhD értekez<strong>és</strong>, 2011, Pécs. 11-19.o.<br />
57
<strong>és</strong> alapvet<strong>és</strong>ek, valamint a nemzetbiztonsági célok elér<strong>és</strong>hez rendelt eszközök <strong>és</strong> módszerek<br />
időtállóak. Érdemes lehatárolni az e célokhoz vezető munkafolyamatokat, főbb<br />
jellemvonásaik alapján. Hetesy nemzetközileg elfogadott felosztást idéz 109 , majd ezt –<br />
érz<strong>és</strong>em szerint a magyar realitásokhoz <strong>és</strong> szakmai gyakorlathoz igazítva – némileg<br />
átdolgozva saját kategorizálást vezet be a nemzetbiztonsági tevékenység fő területeit,<br />
álláspontom szerint helyesen <strong>és</strong> szükségszerűen különítve el négy fő r<strong>és</strong>zre. Ezek a<br />
nemzetbiztonsági támogató tevékenység, a nemzetbiztonsági védelmi tevékenység (két<br />
alkategóriával), a nemzetbiztonsági érdekek mentén végzett bűnfelderít<strong>és</strong>, valamint az egyéb<br />
célú tevékenységek.<br />
A nemzetbiztonsági támogató tevékenység<br />
A támogató tevékenység központi magja a kormányzati tájékoztató tevékenység, azaz<br />
elsősorban a két hírszerző szolgálat által megszerzett információk felterjeszt<strong>és</strong>e a kormány<br />
tagjai, az egyes minisztériumok, vagy az eg<strong>és</strong>z kabinet számára. Célja a kormány dönt<strong>és</strong>einek<br />
elősegít<strong>és</strong>e, támogatása a szükséges információkkal. A szolgálatok ekkor a kormány által<br />
megszabott hírigényt teljesítik. 110<br />
Meglátásom szerint a kormány hírigényei körében a jövőben hangsúlyosan szükséges<br />
szerepelnie a migráció várható trendjeinek, irányainak, mértékének, <strong>és</strong> főbb jellemzőinek,<br />
valamint a kibocsátó <strong>és</strong> tranzitországok migrációval kapcsolatos intézked<strong>és</strong>einek, azok<br />
várható magyarországi hatásainak.<br />
Az illegális migráció tekintetében hírigényt kell adnia a kormányoknak a hírszerző<br />
szolgálatok irányába a várható irányok, mérték tekintetében. Bele szükséges foglalni a<br />
kormányzati hírigénybe a harmadik világ aktuális demográfiai trendjeit, a klímaváltozás<br />
109<br />
A külföldi szakirodalom – a nemzetbiztonsági szolgálatok általános feladat-meghatározását követő –<br />
általánosan elfogadott felosztása szerint a szolgálatok felderítenek (investigate), elhárítanak <strong>és</strong> védenek<br />
(counter), tájékoztatnak (advise) <strong>és</strong> más állami szervezeteket támogatnak (assist). A felosztás eredetileg<br />
megjelent in.: Gill, Peter – Phytian, Mark: Intelligence in an Insecure World. Polity Press, Cambridge,<br />
UK, 2006<br />
110<br />
Lásd r<strong>és</strong>zletesen Hetesy többször idézett dolgozatában: „A feladatok végrehajtása során kiemelt szerepet kap,<br />
hogy a szolgálatok pontosan ismerjék a kormányzati információszükségletet, az úgynevezett hírigényeket, <strong>és</strong> a<br />
beszerzett információkat időben, megfelelő módon elemezve, szükség szerint szintetizált módon jutassák el a<br />
hírigények meghatározóihoz. A szolgálatok jelentőtevékenysége e területen divatos szóval élve nagyr<strong>és</strong>zt outputvezérelt.<br />
A tevékenység, beleértve az információgyűjt<strong>és</strong>t <strong>és</strong> elemz<strong>és</strong>t, elsősorban attól függ, hogy a megrendelők<br />
milyen témában rendeltek meg kormányzati tájékoztatást (vagyis output-ot). Világosan látszik az is, hogy e<br />
területen a felderít<strong>és</strong> tárgya nem valamilyen bűncselekmény, vagy gyanú, de általában nem is valamilyen<br />
veszély, hanem az elérendő állami célok tekintetében releváns információforrás. (14.o.)<br />
58
mértékét, az élelmiszerárak alakulását, az EU, az USA <strong>és</strong> a főbb civil szervezetek<br />
felzárkóztatási programjainak hatásait, valamint – kiemelten a katonai nemzetbiztonsági<br />
szolgálat vezető szerepével – a válságövezetek <strong>és</strong> területek migrációs hajlandóságát.<br />
Szakmai álláspontom szerint az illegális migráció kapcsán a hírigénynek ki kell térnie a főbb<br />
embercsemp<strong>és</strong>z csoportok működ<strong>és</strong>i területére, a külföldi kapcsolattartási protokoll<br />
megismer<strong>és</strong>ére, a csemp<strong>és</strong>z szervezetek kapcsolati rendszerére (nem bűnüldöz<strong>és</strong>i célból),<br />
terveikre, amelyek ismeretében előzetesen a kormány dönt<strong>és</strong>eket hozhat a migrációt kezelő<br />
szervezetrendszer normálistól eltérő működtet<strong>és</strong>ére. Lehetőség szerint célszerű vizsgálni az<br />
embercsemp<strong>és</strong>z szervezetek külföldi beágyazottságát az egyes országok<br />
intézményrendszerébe, továbbá lényeges információ <strong>és</strong> fontos hírigény lehet az egyes külföldi<br />
(pl.: iráni, török, kínai) kormányok geopolitikai, geoökonómiai vagy egyéb okból folytatott,<br />
illegális migrációt aktívan vagy hallgatólagosan támogató politikájának feltérképez<strong>és</strong>e.<br />
R<strong>és</strong>zben védelmi, r<strong>és</strong>zben támogató titkosszolgálati tevékenység, amikor egy<br />
nemzetbiztonsági szolgálat nyíltan, identitását vállalva – megelőző <strong>és</strong> felvilágosító jelleggel –<br />
előadást, felvilágosító tanfolyamot tart a migráció kezel<strong>és</strong>ében érintett entitások, állami<br />
szervek <strong>és</strong> akár civil szervezetek r<strong>és</strong>zére. 111 K<strong>és</strong>őbb, a disszertációt megalapozó interjúk<br />
ismertet<strong>és</strong>e során bővebben is kifejtem a titkosszolgálati támogatás ezen formáját.<br />
A nemzetbiztonsági védelmi tevékenység<br />
A védelmi tevékenység egyik csoportja a funkcionális oldal. Ennek lényegi eleme, hogy a<br />
kormányzati hírigényeken túl az egyes hivatalok saját veszélyfelismerő kapacitásukkal<br />
információgyűjt<strong>és</strong>be kezdenek. 112<br />
A migráció esetén a szolgálatnak érzékelnie kell az ország határai irányába mozgó migráns<br />
hullámot, menekülthullámot, <strong>és</strong> mérnie szükséges az érkező csoportok etnikai összetételét.<br />
Lehetőség szerint jelezni lehet a kormányzati tájékoztatókban a veszélyeztet<strong>és</strong> mértékét, hogy<br />
egyáltalán fennáll-e biztonsági kockázat, illetve javaslatokat célszerű megfogalmazni a<br />
111<br />
Külföldi <strong>és</strong> hazai példák egyaránt a felvilágosító <strong>és</strong> bizalomerősítő beszélget<strong>és</strong>ek, nyílt előadások sikerét<br />
jelzik. A bevándorlási hatóság munkatársai számára például jelentős segítséget adhat, ha a hírszerz<strong>és</strong> tanfolyam<br />
keretében világít rá, mely afrikai törzs áll harcban egy másikkal, <strong>és</strong> ez milyen konfliktusokat generálhat a<br />
befogadó állomásokon a két csoportot képviselő személyek esetleges kényszerű együttél<strong>és</strong>e során.<br />
112<br />
Hetesy bővebben kifejti: „A feladat végrehajtása során a kormányzati hírigények mellett komoly jelentőséggel<br />
bír a hivatalok önálló felderítő, szűrő-kutató, vagy úgynevezett „horizontellenőrző” veszélykutató <strong>és</strong> előrejelző,<br />
tevékenysége. Ennek megfelelően a szolgálatok jelentőtevékenysége e területen r<strong>és</strong>zben output-vezérelt, r<strong>és</strong>zben<br />
viszont input-vezérelt, vagyis attól függ, hogy a szolgálatok önálló tevékenységük során a kormányzat által nem<br />
jelzett témában milyen kormányzati tájékoztatásra érdemes információk birtokába jutottak.” (14.o.)<br />
59
eagálás mértékére <strong>és</strong> jellegére vonatkozóan. Az illegális migráció esetében is jelezni kell<br />
annak potenciális erősöd<strong>és</strong>ét, irányát, valamint értesíteni szükséges a rend<strong>és</strong>zeti szféra<br />
migrációkezel<strong>és</strong>ben érintett egységeit a bevándorlási hatóság egyidejű tájékoztatásával.<br />
Amennyiben az információk menekülthullám kapcsán már a katasztrófavédelmi szerv<br />
fellép<strong>és</strong>ének szükségességét jelzik, a megfelelő védekez<strong>és</strong>i munkabizottság felállítására is<br />
k<strong>és</strong>zülhet javaslat.<br />
A nemzetbiztonsági védelmi tevékenység során a hírszerz<strong>és</strong> mellett az elhárító szolgálat is a<br />
kormányzati tájékoztatás által hívja fel a dönt<strong>és</strong>hozó figyelmét arra, hogy a helyzet<br />
kormányzati dönt<strong>és</strong>eket igényel.<br />
Amennyiben a migrációs folyamat katonai aspektusokkal is bír (például a szomszédos ország<br />
a migrációs hullám kapcsán csapatait mozgósítja stb.), a katonai szolgálat számára is feladat a<br />
jelenség figyelemmel kísér<strong>és</strong>e.<br />
Az objektumvédelmi tevékenység a másik jelentős szakmai terület. Ekkor a szolgálatok a<br />
kormányzati objektumok <strong>és</strong> államigazgatási szervek állományát, munkatársait <strong>és</strong> az<br />
intézményeket védik operatív úton a nem kívánt bűnözői vagy egyéb befolyástól. Az<br />
objektumvédelmi tevékenység általában megelőző jellegű, <strong>és</strong> a behatolási csatornák elzárását<br />
<strong>és</strong> felszámolását tűzi ki céljául. 113<br />
A kutatási időszak alatt hatályba lépett, korábban minősített kormányhatározatot felváltó nyílt<br />
1232/2009. kormányhatározat (a nemzetbiztonsági védelem alá eső szervek <strong>és</strong> létesítmények<br />
köréről) kijelöli a védett intézmények körét. E szerint az Alkotmányvédelmi Hivatal ellátja a<br />
minisztériumok, így a Külügyminisztérium (például vízumügyekhez kötődő behatolási<br />
csatornák kiépül<strong>és</strong>ének veszélye), továbbá a Bevándorlási <strong>és</strong> Állampolgársági Hivatal<br />
nemzetbiztonsági védelmét. Ahogyan nemzetbiztonsági szakértők korábbi előadásukban<br />
kiemelték, az NBH felelt az illegális migráció egyik fő színterét képező befogadó állomások,<br />
illetve közösségi szállások nemzetbiztonsági védelméért is a BÁH védelme során. Az ennek<br />
keretében folytatott információgyűjt<strong>és</strong> során a szolgálat ismereteket szerzett az<br />
embercsemp<strong>és</strong>zettel összefüggő körülményekről, adatokról, amelyeket elsődleges<br />
113<br />
Uo. „A tevékenység az állami <strong>és</strong> kormányzati működ<strong>és</strong> tisztaságát, befolyástól mentességét kívánja biztosítani<br />
a külső behatásokkal szemben. Bár a fenti érdekek elleni támadások az esetek többségében tényállásszerűek,<br />
vagyis bűncselekmények (korrupció, veszteget<strong>és</strong>, hivatali bűncselekmények, kémked<strong>és</strong>, stb.) elkövet<strong>és</strong>ével<br />
valósulhatnak meg, a tevékenység elsősorban védekező, megelőző, ellenállóképesség-növelő, <strong>és</strong> nem<br />
bűnfelderítő jellegű. (15.o.)<br />
60
ellenőrz<strong>és</strong>ük után minden esetben megküldött a Határőrség r<strong>és</strong>zére. 114 A befogadó állomások<br />
nemzetbiztonsági jelentőségére k<strong>és</strong>őbb rávilágítok.<br />
Az objektumok védelmének keretében – fent korábban említett – preventív <strong>és</strong> tájékoztató<br />
jellegű előadások a szolgálatok r<strong>és</strong>zéről kiváló lehetőséget nyújtanak felhívva a bevándorlási<br />
hatóságok <strong>és</strong> a határrend<strong>és</strong>z szolgálatok állományának figyelmét azon leplezett törekv<strong>és</strong>ekre,<br />
kompromittáló élethelyzetek mesterséges kialakítására <strong>és</strong> egyéb veszélyekre, amelyek<br />
alkalmat adhatnak az embercsemp<strong>és</strong>z szervezetek számára behatolási csatornák kiépít<strong>és</strong>ére <strong>és</strong><br />
működtet<strong>és</strong>ére. A kormányzati elvárások mentén ezen előadások a korrupció elleni küzdelmet<br />
is erősítik.<br />
A nemzetbiztonsági érdekek mentén végzett bűnfelderít<strong>és</strong><br />
A legtöbb hatásköri vitát, érdekütköz<strong>és</strong>t <strong>és</strong> nehezen tisztázható feladatrendszert a szolgálatok<br />
bűnfelderít<strong>és</strong>i joga váltja ki. Ugyanakkor a büntetőjogi igény kielégít<strong>és</strong>e, még ha a<br />
nemzetbiztonsági szolgálatok alapvetően nem bűnüldöző szervek, term<strong>és</strong>zetes az állam <strong>és</strong> a<br />
mindenkori kormány r<strong>és</strong>zére. Vannak bűnös tevékenységre általános jelleggel utaló<br />
megfogalmazások a törvényben, <strong>és</strong> vannak konkrét bűncselekmények (állam elleni<br />
bűncselekmények) felderít<strong>és</strong>ére vonatkozó meghatározások. Nyomozati jogköre a<br />
nemzetbiztonsági szolgálatoknak ugyanakkor nincs. A nemzetbiztonsági felderít<strong>és</strong> célja e<br />
területen, hogy segítse a bűnüldöző szervek műveleti tevékenységét <strong>és</strong> konkrét veszély esetén,<br />
szükség szerint bűnüldöző szervek általi intézked<strong>és</strong>t indukáljon. 115<br />
A kutatási időszakban így a két hírszerző szolgálat feladatot kapott a tömegpusztító<br />
fegyverek, a jogellenes kábítószer- <strong>és</strong> fegyverkereskedelem elleni felderít<strong>és</strong> mellett a külföldi<br />
szervezett bűnöz<strong>és</strong> irányába folyó információgyűjtő munkára is a törvény által. Tehát az<br />
illegális migráció elleni küzdelem során a hírszerző szervek az embercsemp<strong>és</strong>z <strong>és</strong><br />
emberkereskedelmi csoportok felépít<strong>és</strong>e, működ<strong>és</strong>e <strong>és</strong> annak irányai vonatkozásában<br />
114<br />
Katona Béla – Gyömbér László: A Nemzetbiztonsági Hivatal feladatai a migráció biztonsági kockázatainak<br />
felderít<strong>és</strong>ében, <strong>és</strong> elhárításában, együttműköd<strong>és</strong>i kérd<strong>és</strong>ek az uniós integráció tükrében, Pécsi határőr<br />
tudományos közlemények III., elektronikus változat, http://www.pecshor.hu/periodika/2004/Katona.pdf, 2010.<br />
június 19-ei letölt<strong>és</strong><br />
115<br />
Hetesy 18.o.<br />
61
feladattal bírtak, mivel ezen szervezetek az elmúlt évtizedekben a leginkább jövedelmező<br />
bűnözői profillá váltak.<br />
Az elhárító szolgálat az állam <strong>és</strong> a társadalmi berendezked<strong>és</strong> védelme keretében, a korrupció<br />
<strong>és</strong> a bevándorlási szervek tevékenységének nem kívánt befolyásolása mentén olyan,<br />
bűnfelderít<strong>és</strong> irányába elmozduló felderítő tevékenységet folytathatott kellő törvényi<br />
felhatalmazással, amelynek „melléktermékeit”, az így felderített szervezői bűnözői csoportról<br />
keletkezett információkat át tudta adni a bűnüldöző szervek r<strong>és</strong>zére.<br />
Az illegális migráció elleni küzdelmet az 1995. évi CXXV. törvény a kutatási időszakban<br />
nem nevesítette.<br />
Célszerűnek tűnik a legális migrációs szűrőtevékenység hatékonyságának erősít<strong>és</strong>e érdekében<br />
az „illegális migrációs pillér” jogi megerősít<strong>és</strong>e, ezért javaslom a törvény 4.§-ba, az<br />
Információs Hivatal feladatai közé beemelni az illegális migráció elleni küzdelmet az alábbiak<br />
szerint (dőlt betűvel a beillesztendő szöveg):<br />
4. § Az Információs Hivatal c) információkat gyűjt a nemzetbiztonságot veszélyeztető,<br />
külföldi szervezett bűnöz<strong>és</strong>ről, különösen a terrorszervezetekről, a jogellenes kábítószer- <strong>és</strong><br />
fegyverkereskedelemről, valamint embercsemp<strong>és</strong>z<strong>és</strong>ről- <strong>és</strong> kereskedelemről, a tömegpusztító<br />
fegyverek <strong>és</strong> alkotóelemeik, illetve az előállításukhoz szükséges anyagok <strong>és</strong> eszközök<br />
jogellenes nemzetközi forgalmáról.<br />
Javaslom továbbá az Alkotmányvédelmi Hivatal feladatai közé, a törvény 5.§-ba beemelni<br />
az illegális migráció elleni küzdelmet az alábbiak szerint (dőlt betűvel a beillesztendő r<strong>és</strong>z):<br />
Az 5.§ Az Alkotmányvédelmi Hivatal j) információkat szerez a nemzeti, etnikai, faji vagy<br />
vallási csoport tagja elleni erőszak (Btk. 174/B.§), emberkereskedelem (Btk. 175/B.),<br />
embercsemp<strong>és</strong>z<strong>és</strong> (Btk. 218.), a visszaél<strong>és</strong> szigorúan titkos <strong>és</strong> titkos minősít<strong>és</strong>ű adattal (Btk.<br />
221. §), a közveszélyokozás ( Btk. 259. §), a nemzetközi gazdasági tilalom megszeg<strong>és</strong>e (Btk.<br />
261/A. §), a légijármű, vasúti, vízi, közúti tömegközleked<strong>és</strong>i vagy tömeges áruszállításra<br />
alkalmas jármű hatalomba kerít<strong>és</strong>e ( Btk. 262. §), a közösség elleni izgatás (Btk. 269. §), a<br />
rémhírterjeszt<strong>és</strong> (Btk. 270. §) <strong>és</strong> a közveszéllyel fenyeget<strong>és</strong> (Btk. 270/A. §)<br />
bűncselekményekre vonatkozóan;<br />
62
Egyéb nemzetbiztonsági feladatok<br />
A fenti három nagy tevékenységi terület mellett számos egyéb, máshova nehezen sorolható<br />
feladatot is ellátnak a szolgálatok, így többek között a személyek nemzetbiztonsági<br />
ellenőrz<strong>és</strong>ét (A, B, C típusú), vagy a cégek iparbiztonsági célú ellenőrz<strong>és</strong>ét.<br />
Az illegális migráció elleni konkrét fellép<strong>és</strong> ezen körben nem létezik, ugyanakkor a kutatási<br />
időszakban az NBH <strong>és</strong> utódja, az AH a legális migráció kontrollálása, szűr<strong>és</strong>e keretében<br />
számos releváns információ birtokába kerül.<br />
A kérd<strong>és</strong>kör r<strong>és</strong>zletes jogi szabályozottsága, jelentősége <strong>és</strong> a hozzá kapcsolódó javaslataim<br />
miatt külön fejezetben kerülnek taglalásra, „A nemzetbiztonsági szűr<strong>és</strong> a legális migráció<br />
terén” címmel.<br />
3.1.2. A migráció nemzetbiztonsági kezel<strong>és</strong>ének szervezeti oldala<br />
A tevékenységi oldal vizsgálata után a szervezeti feltételek <strong>és</strong> lehetőségek áttekint<strong>és</strong>ére<br />
vállalkozom, amely szintén hozzájárul a hipotézis megerősít<strong>és</strong>éhez.<br />
Jelenleg Magyarországon négy nemzetbiztonsági szolgálat van (Információs Hivatal,<br />
Alkotmányvédelmi<br />
Szakszolgálat)<br />
Hivatal, Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, Nemzetbiztonsági<br />
Hírszerz<strong>és</strong> – Információs Hivatal<br />
Az Információs Hivatal – mint a magyar polgári (külső) hírszerző szolgálat – általános, <strong>és</strong><br />
kiemelten a kormányzati hírigényeket kielégítő információgyűjtő munkája sorában a migráció<br />
<strong>és</strong> annak illegális formája, illetve ennek elők<strong>és</strong>zületi jellegének felderít<strong>és</strong>e a jövőben kiemelt<br />
helyen szerepeltetendő feladat. A nemzetbiztonsági szféra hivatalai, illetve kiemelten a<br />
rend<strong>és</strong>zeti szféra szervei számára jelentős támogató segítség, ha a hírszerz<strong>és</strong> képes előzetesen<br />
jelezni a várható illegális migrációs irányokat <strong>és</strong> a beáramló személyek tömegének mértékét.<br />
A kutatási időszak alatt a hivatal tevékenysége a nyilvánosság előtt nem jelent meg,<br />
ugyanakkor felszínre került az interjúk során, hogy a rend<strong>és</strong>zeti szféra igényli a mélységi, a<br />
felk<strong>és</strong>zül<strong>és</strong>t segítő információkat.<br />
63
Az EU Belső Biztonsági Stratégiája – a belső biztonság átfogó <strong>és</strong> széles körű értelmez<strong>és</strong>e <strong>és</strong><br />
az alapvető demokratikus értékek garantálása mellett – is a megelőz<strong>és</strong>re <strong>és</strong> az előrejelz<strong>és</strong>re<br />
helyezi a hangsúlyt. A belső biztonsági stratégia megvalósításának kulcsa a dokumentum<br />
szerint a proaktív, hírszerz<strong>és</strong>en alapuló megközelít<strong>és</strong>. Az intelligence-led policy, a<br />
hírszerz<strong>és</strong>re összpontosító <strong>és</strong> az információt középpontba helyező modern felfogás<br />
egyértelműen az unió belbiztonsági stratégiájának pillére. 116<br />
Noha a stratégia hírszerz<strong>és</strong> alatt vélhetően az intelligence fogalmat érti, <strong>és</strong> így minden<br />
titkosszolgálati jellegű szervre <strong>és</strong> tevékenységre gondol, az EU tagországok, a schengeni<br />
térség tagjainak <strong>és</strong> ezek között a jelentős külső határokkal rendelkező Magyarországnak <strong>és</strong> a<br />
magyar polgári hírszerz<strong>és</strong>nek kiemelt feladata a külső környezet migrációs, <strong>és</strong> illegális<br />
migrációs folyamatainak nyomon követ<strong>és</strong>e. A műveleti információk alapján a hatások<br />
előrejelz<strong>és</strong>e, valamint a kormány <strong>és</strong> a társszolgálatok, társszervek, partnerszolgálatok<br />
tájékoztatása <strong>és</strong> az EU hírszerz<strong>és</strong>i elemző képességeinek támogatása erősítheti az ország<br />
nemzeti biztonságát.<br />
Az embercsemp<strong>és</strong>z szervezetek elleni küzdelem legfőbb nehézségét az adja, hogy gyakran az<br />
országokat átívelő hálózatok szervezői külföldi személyek, akik életvitelszerűen külföldön<br />
tartózkodnak. Noha a nemzetközi bűnügyi <strong>és</strong> titkosszolgálati együttműköd<strong>és</strong> létező <strong>és</strong><br />
működő platformok, a hírszerz<strong>és</strong> képes lehet önállóan is azonosítani a bűnszervezetek<br />
hierarchiáját <strong>és</strong> nemzetközi összeköttet<strong>és</strong>i láncait.<br />
A terrorfelderít<strong>és</strong> <strong>és</strong> elhárítás a Terrorelhárítási Központ (TEK) létrejöttével alapvetően<br />
alakult át hazánkban. A kutatás szemszögéből ugyanakkor fontos, hogy az IH továbbra is<br />
rendelkezik feladattal a terrorszervezetek elleni küzdelem során. Az Nbtv. 4.§ c) alapján<br />
információkat gyűjt a nemzetbiztonságot veszélyeztető külföldi szervezett bűnöz<strong>és</strong>éről,<br />
különösen a terrorszervezetekről. A terrorszervezetek utaztatási csatornáinak vizsgálata nem<br />
lehetséges a migráció <strong>és</strong> az illegális migrációs útvonalak feltérképez<strong>és</strong>e nélkül. Erre<br />
visszatérek a migráció <strong>és</strong> a terrorizmus kapcsolatának mérlegel<strong>és</strong>e során.<br />
Katasztrófahelyzetben, vagy konfliktusterületekről kiinduló tömeges menekülthullám<br />
méretének megállapítása, valamint a szükséges kormányzati válaszreakció <strong>és</strong> dönt<strong>és</strong>ek<br />
116<br />
Az Európai Unió belső biztonsági stratégiája így fogalmaz: „Stratégiánknak ezért egy proaktív, hírszerz<strong>és</strong>en<br />
alapuló megközelít<strong>és</strong> keretében előtérbe kell helyeznie a megelőz<strong>és</strong>t <strong>és</strong> az előrejelz<strong>és</strong>t, valamint törekednie kell a<br />
felelősségre vonáshoz szükséges bizonyítékok beszerz<strong>és</strong>ére. Csak akkor lehet eredményes jogi lép<strong>és</strong>eket tenni,<br />
ha minden szükséges információ rendelkez<strong>és</strong>re áll.” http://www.consilium.europa.eu/uedocs/cms_data/librairie/<br />
PDF/QC3010313HUC.pdf, 2012. május 31. letölt<strong>és</strong>, 22.o.<br />
64
meghozatala információkat igényel. A más módon meg nem ismerhető körülmények miatt a<br />
határrend<strong>és</strong>zet, a bevándorlási hatóság <strong>és</strong> a katasztrófavédelmi szervek információs<br />
támogatása hírszerzői feladat is.<br />
Hosszú távú, demográfiai trendeket <strong>és</strong> hatalmi, gazdasági erőtereket vizsgáló hírszerz<strong>és</strong>i<br />
projektek indítása során nem kerülhető meg a klímaváltozás hatásainak vizsgálata, a<br />
term<strong>és</strong>zettudományi kutatói kör segítségével. Meglátásom szerint a polgári hírszerz<strong>és</strong> feladata<br />
felmérni, hogy a világ mely régióira milyen módon <strong>és</strong> mértékben hat a klímaváltozás, illetve<br />
ez okoz e kényszermigrációt. A legfontosabb annak előrejelz<strong>és</strong>e, hogy egyes területekről<br />
mekkora migrációs potenciállal számolhat Európa <strong>és</strong> benne Magyarország. Term<strong>és</strong>zetesen a<br />
konfliktuszónák, háborús <strong>és</strong> polgárháborús országok, területek migrációs trendjei <strong>és</strong><br />
demográfiai állapotai meghatározása terén is hasznos információkkal szolgálhat az IH.<br />
A hírszerz<strong>és</strong> más államigazgatási, főként rend<strong>és</strong>zeti szervek támogatása keretében<br />
előadásokat tarthat egyes migráns etnikai csoportok, törzsek, személyek hátteréről, korábbi<br />
életmódjáról <strong>és</strong> a magyar életvezet<strong>és</strong>sel <strong>és</strong> kultúrával való esetleges ütköz<strong>és</strong>ük pontjairól.<br />
Az IH nyílt, műveleti <strong>és</strong> egyéb úton beszerzett háttér-információi bővíthetik, árnyalhatják,<br />
vagy szükséges esetben aktualizálhatják a BÁH ún. országháttereit, azaz egyes országok<br />
jellemz<strong>és</strong>ét, biztonsági helyzetének leírását. Ez kiemelten fontos Magyarország<br />
menekültpolitikája <strong>és</strong> a BÁH ezen alapuló dönt<strong>és</strong>ei során.<br />
Elhárítás – Alkotmányvédelmi Hivatal (Nemzetbiztonsági Hivatal)<br />
A migráció titkosszolgálati jellegű kezel<strong>és</strong>e, több oldalról is főként a polgári elhárítás<br />
feladata. A szolgálatnál jelentős, több évtizedes szakmai tapasztalat halmozódott fel ezen<br />
sajátos szakterületen.<br />
A polgári elhárító szolgálat a kutatási időszak alatt nevet váltott, ugyanakkor a migráció<br />
kezel<strong>és</strong>ének szervezeti alapjai nem módosultak. Továbbra is az AH végzi, az elmúlt több mint<br />
két évtizedhez illeszkedően a legális migráció nemzetbiztonsági szűr<strong>és</strong>ét. (Külön alfejezetben<br />
r<strong>és</strong>zletesen bemutatom a jogszabályi hátteret.) A terror-szempontú ellenőrz<strong>és</strong> <strong>és</strong> szakhatósági<br />
állásfoglalás a kutatási időszakban még az NBH feladatai közé tartozott, csak a TEK létrejötte<br />
után került elkülönít<strong>és</strong>re.<br />
65
Az Alkotmányvédelmi Hivatal a nemzetbiztonsági <strong>és</strong> a migrációs törvények, egyéb<br />
jogszabályok alapján – a migráció területét érintő feladat- <strong>és</strong> hatáskörénél fogva – továbbra is<br />
végzi a vízumkérelmet benyújtó, a menekültstátusért, a leteleped<strong>és</strong>i engedélyért <strong>és</strong> a magyar<br />
állampolgárságért folyamodó személyek ellenőrz<strong>és</strong>ét, amelynek során együttműködik a<br />
Rendőrséggel, a BÁH-al <strong>és</strong> a Külügyminisztériummal. Így az AH lényegében rálátással bír a<br />
migrációs folyamatokra, vélhetően mélységi információkkal rendelkezik a problémákról <strong>és</strong> a<br />
jogi szabályozás hiányosságairól, amelyet korábbi évkönyveiben rendre megjelentetett.<br />
Látszólag ellentmondás, ugyanakkor az illegális migráció útvonalairól, aktualitásairól <strong>és</strong> az<br />
embercsemp<strong>és</strong>z tarifákról az NBH a legális migráció egyik szegmense, a menekültkérelmezők<br />
ellenőrz<strong>és</strong>e során nyerte a legtöbb információt. A menekültkérelmezők jelentős többsége<br />
ugyanis illegálisan lépte át a magyar határt (például 2009-ben 4672 kérelmező közül 4476-an<br />
érkeztek illegálisan hazánkba) 117 , majd – a tényleges menekültek kisszámú eseteit kivéve –<br />
többnyire időhúzási 118 céllal, valamint a nyugati irányú továbbutazás megszervez<strong>és</strong>e<br />
érdekében kérelmezte a státuszt. 119<br />
Az elhárítás az 1232/2009. kormányhatározat alapján ellátja a BÁH <strong>és</strong> a befogadó állomások<br />
objektumvédelmét, a minisztériumok, így a vízumügyekben alapvetően illetékes<br />
Külügyminisztérium nemzetbiztonsági védelmét.<br />
A szervezett bűnöz<strong>és</strong> elleni küzdelem nemzetbiztonsági szempontú vizsgálatára az<br />
embercsemp<strong>és</strong>z <strong>és</strong> emberkereskedelmi csoportok terén a kutató-szűrő funkció, az általános<br />
tájékozódás lehetősége áll rendelkez<strong>és</strong>re.<br />
Az NBH a kutatási időszak előtt <strong>és</strong> alatt széleskörű együttműköd<strong>és</strong>t folytatott az illegális<br />
migráció elleni fellép<strong>és</strong> során illetékes bűnüldöző hatóságokkal, előbb a Határőrséggel, majd<br />
a Rendőrséggel. Ezt több szakmai cikk <strong>és</strong> közl<strong>és</strong> alapján megalapozottan állíthatom.<br />
117<br />
<strong>Laufer</strong> <strong>Balázs</strong>: Az illegális migráció <strong>és</strong> a menekültügy biztonsági vetületei, In.: Pécsi Határőr Tudományos<br />
Közlemények, XI. kötet, 199.o.<br />
118<br />
Fehér Lenke is létező gyakorlatként jelzi, hogy az embercsemp<strong>és</strong>zek az átcsemp<strong>és</strong>zett személyeket kioktatják,<br />
a menekülteket befogadó állomásra irányítják őket, ahol egy ideig, a bűnszervezet szempontjából ingyen <strong>és</strong><br />
kockázatmentesen várakoztathatók, sőt időközben még újabb klienseket is toborozhatnak környezetükben. Fehér<br />
Lenke: Nemzetközi migráció, embercsemp<strong>és</strong>zet, emberkereskedelem In.: Póczik Szilveszter-Dunavölgyi<br />
Szilveszter fent idézett könyve, 241.o.<br />
119<br />
Gaál Gyula doktori értekez<strong>és</strong>ében szintén felhívta a figyelmet arra, hogy 2002-től az embercsemp<strong>és</strong>z<br />
szervezetek „ügyfeleiket” arra sarkallták, hogy kérjenek Magyarországon menekültkérelmet. Így képessé váltak<br />
az illegális migránsok pihentet<strong>és</strong>ére a menekültügyi befogadó állomásokon is.<br />
66<br />
119 Gaál Gyula: Az<br />
embercsemp<strong>és</strong>z tevékenység megjelen<strong>és</strong>i formáinak <strong>és</strong> módszereinek változásai a Magyar Köztársaság<br />
államhatárán 1991-2003 között, Doktori (PhD) értekez<strong>és</strong>, 2005., elektronikus úton elérhető:<br />
http://www.publikon.hu/application/essay/450_1.pdf, 2010. június 20.
Pék Miklós dolgozatában 120 a nemzetbiztonsági szolgálatokkal történő közvetett <strong>és</strong> közvetlen<br />
Határőrségi kapcsolattartást is bemutatta.<br />
A Határőrség bűnügyi <strong>és</strong> felderítő r<strong>és</strong>zlege évente általános <strong>és</strong> konkrét javaslatok formájában<br />
speciális információs igényeket állított össze, amelyet a BM Védelmi Hivatalán keresztül<br />
eljutott azon dönt<strong>és</strong>i szintekre, ahol a nemzetbiztonsági szolgálatok aktuális évi feladatainak<br />
meghatározása történt. 121 Az általános információs igények, javaslatok köre: a migrációt<br />
kibocsátó országok helyzete, válságterületek, konfliktuszónák, a migrációt kibocsátó vagy<br />
tranzitországok idegenrend<strong>és</strong>zeti tevékenysége, menekültpolitikája, az időközben a fenti<br />
témakörökben bekövetkező változások, a migrációs csatornák, a Magyarországon tartózkodó<br />
külföldi embercsemp<strong>és</strong>z elkövetői csoportok, valamint a beutazást elősegítő szervezetek<br />
(utazási irodák, szállásadó helyek, szállítmányozási vállalatok). 122<br />
Az NBH <strong>és</strong> a Határőrség, majd a Rendőrség kapcsolata a legintenzívebb a rend<strong>és</strong>zeti <strong>és</strong> a<br />
nemzetbiztonsági szolgálatok körében, amely több okból is teljességgel érthető. Egyr<strong>és</strong>zt az<br />
objektumvédelmi munka, másr<strong>és</strong>zt a fontos <strong>és</strong> bizalmas beosztást betöltő személyek<br />
nemzetbiztonsági ellenőrz<strong>és</strong>e (a hivatásos állomány tekintetében), valamint a kémelhárító <strong>és</strong><br />
terrorelhárító funkcióhoz kötődő határfigyelőztet<strong>és</strong> köti össze őket. 123<br />
A 2001. szeptember 11-i amerikai terrortámadások után az NBH a magyar rend<strong>és</strong>zeti <strong>és</strong><br />
bevándorlási hatóságok támogatásával mélyebben áttekintette a terrorizmust támogató<br />
országok listáján szereplő területéről érkezett migránsok hátterét. 124 A kétezres évek közepén<br />
120<br />
Pék Miklós: A Magyar Köztársaság határain felfed<strong>és</strong>re került, migrációhoz kapcsolódó nemzetbiztonsági<br />
kockázati tényezők <strong>és</strong> az együttműköd<strong>és</strong> kérd<strong>és</strong>ei a nemzetbiztonsági szolgálatokkal, Szakdolgozat, ZMNE,<br />
Budapest, 2007.<br />
121<br />
Pék, 60.o.<br />
122<br />
Uo.<br />
123<br />
Pék is elmondja ezt, továbbá a határfigyelőztet<strong>és</strong> kérd<strong>és</strong>e már <strong>Laufer</strong> <strong>Balázs</strong> említett OTDK dolgozatában is<br />
megjelent. A terrorelhárítás kérd<strong>és</strong>köre során Németh József doktori disszertációjában is helyt kap, amikor a<br />
terrorizmus elleni küzdelem határrend<strong>és</strong>zeti feladatait vette számba. Az NBH által megadott állampolgárságú<br />
utasok esetén valamennyi határátkelőhelyen fokozott ellenőrz<strong>és</strong> keretében az útlevélkezelők speciális kérd<strong>és</strong>eket<br />
tettek fel, az utazás szándékáról <strong>és</strong> egyéb körülményeiről. Az amerikai támadások után az NBH által<br />
meghatározott állampolgársági kategóriákban a tartózkodási engedéllyel rendelkezők idegenrend<strong>és</strong>zeti<br />
ellenőrz<strong>és</strong>ét a BÁH <strong>és</strong> a Határőrség közösen végezte el. Az ellenőrz<strong>és</strong> eredményéről a szolgálat folyamatos<br />
tájékoztatást kapott. Németh József már hivatkozott disszertációja, 39.o.<br />
124<br />
Az Egyesült Államokat ért terrortámadások után a szolgálat soron kívül hallgatta meg a terrorizmust támogató<br />
országok listáján szereplő államokból érkezetteket. A meghallgatás kitért minden olyan információra, mely a<br />
terror-cselekménnyel kapcsolatban felmerült. A soron kívüli meghallgatással összhangban az NBH beszerezte a<br />
különböző státusban Magyarországon tartózkodó ezen államokból származók névsorát, illetve megállapította<br />
tartózkodási helyüket, valamint velük kapcsolatban nyilvántartásaiban előzménykutatást végzett. A magyar<br />
nemzetbiztonsági szolgálatok a rendszer folyamatos működtet<strong>és</strong>ével, a rendvédelmi szervek közreműköd<strong>és</strong>ével,<br />
<strong>és</strong> a külföldi partnerszolgálatok segítségével a nemkívánatos személyeket az ország elhagyására kényszerítették.<br />
67
a szolgálat a terrorizmus elleni harc r<strong>és</strong>zeként fokozta az általános terrorizmus elleni<br />
intézked<strong>és</strong>eket, de hangsúlyosabbá tette a Magyarországra érkezők átvilágítását is. 125<br />
Az NBH <strong>és</strong> jogutódja, az AH szakhatósági szűrő tevékenységéhez a Határőrségi <strong>és</strong> a<br />
Rendőrségi információs adatbázisokat igénybe vehette a kutatási időszak alatt.<br />
Megkeres<strong>és</strong>ekhez csatolt csoportos kérdőíven lekérdez<strong>és</strong>eket végezhetnek, valamint általános<br />
tájékoztatók keretében információt cseréltek. 126<br />
Az illegális migrációval kapcsolatos hatósági feladatokat ellátó szervek (különösen a korábbi<br />
Határőrség, Rendőrség, valamint a BM BÁH) <strong>és</strong> a szolgálat közötti együttműköd<strong>és</strong> r<strong>és</strong>zleteit<br />
kétoldalú megállapodások szabályozzák. A Hivatal az illetékes szerveknek rendszeresen<br />
átadja az őket érintő, intézked<strong>és</strong>üket igénylő információkat, melyek jelentős r<strong>és</strong>ze az<br />
embercsemp<strong>és</strong>zetre, korrupciós jelenségekre, bűnözői hátterű kapcsolatokra, a külföldiek<br />
egyéb köztörvényes bűnelkövet<strong>és</strong>eire utal. 127<br />
Katonai nemzetbiztonsági szolgálatok<br />
A kutatási időszakban a jelenlegi KNBSZ még felderítő <strong>és</strong> elhárító hivatalra bontva működött.<br />
A Katonai Felderítő Hivatalra a migráció kezel<strong>és</strong>éből nem hárul feladat alapesetben,<br />
ugyanakkor minősített helyzetben az IH feladatainál jelzett hatáskör katonai aspektusai<br />
kötelezettséget rónak a szolgálatra. Tömeges menekülthullám esetén, amely háborús területről<br />
indul, a katonaszökevények esetleges elvegyül<strong>és</strong>e <strong>és</strong> egyéb célok felderít<strong>és</strong>e érdekében<br />
szükséges a katonai hírszerz<strong>és</strong> aktiválása.<br />
Ezen információkat a szolgálat korábbi honlapján, http://www.nbh.hu/terror.htm cím alatt nyilvánosságra hozta.<br />
A dolgozat írásakor már nem elérhető. Idézi <strong>Laufer</strong> a már hivatkozott OTDK dolgozata 65.oldalán.<br />
125<br />
Uo.: Az NBH kezdeményezte a Bevándorlási <strong>és</strong> Állampolgársági Hivatal szerveinél, illetve a Határőrségnél<br />
az objektumok őrz<strong>és</strong>-védelmének megszigorítását, a be- <strong>és</strong> kiléptet<strong>és</strong> pontos regisztrálását. A menekülttábort<br />
vagy közösségi szállást elhagyókról, illegálisan távozókról haladéktalanul tájékoztatta a területileg illetékes<br />
rendvédelmi szervet. Műveleti szervei folyamatosan hallgatták meg a terrorizmust támogató országok listáján<br />
szereplő államokból érkezett, bevándorlási engedélyért folyamodó vagy menedékjog iránti kérelmet benyújtó,<br />
illetve a különböző státusban <strong>és</strong> jogcímen Magyarországon tartózkodó - a térség államaiból származó -<br />
személyeket. A Nemzetbiztonsági Hivatal szükség esetén hatósági intézked<strong>és</strong>eket kezdeményezett. Ezen<br />
információkat a szolgálat korábbi honlapján, http://www.nbh.hu/terror.htm cím alatt nyilvánosságra hozta. A<br />
dolgozat írásakor már nem elérhető. Idézi <strong>Laufer</strong> a már hivatkozott OTDK dolgozata 66.oldalán.<br />
126<br />
Pék, 65.o.<br />
127<br />
Katona Béla – Gyömbér László fentebb hivatkozott hozzászólása, 119.o.<br />
68
A katonai hírszerz<strong>és</strong> a szövetségi rendszer (NATO) <strong>és</strong> hazánk missziós csapatainak védelme<br />
érdekében jelentős, mélységi információkat nyerhet a válságövezetből távozó menekültek <strong>és</strong><br />
migránsok ismereteinek kinyer<strong>és</strong>ével.<br />
A rend<strong>és</strong>zeti szervek a migráció kapcsán mélységi együttműköd<strong>és</strong>t a katonai szolgálatokkal<br />
nem folytatnak (a jogszabályi <strong>és</strong> rendszerszintű logika alapján).<br />
Nemzetbiztonsági Szakszolgálat<br />
A szakszolgálat mint nem hagyományos titkosszolgálat önállóan, saját céljára információt<br />
nem gyűjt. Kiszolgáló, technikai hátteret biztosító, <strong>és</strong> a figyelői kapacitáson túl a külső<br />
engedélyhez kötött speciális titkosszolgálati eszközöket biztosító, a mobiltelefonos<br />
kommunikációt lehallgató szolgálat. Ennek keretében a rend<strong>és</strong>zeti <strong>és</strong> a nemzetbiztonsági<br />
megrendelők migrációs jellegű felderít<strong>és</strong>ében r<strong>és</strong>zt vállal.<br />
A migráció terén a korábbi Határőrséggel az együttműköd<strong>és</strong> hagyományosan jónak volt<br />
tekinthető, <strong>és</strong> a bűnügyi r<strong>és</strong>zleg számára az NBSZ személyekhez <strong>és</strong> objektumokhoz kötődő<br />
megfigyel<strong>és</strong>eket végzett. 128<br />
Az NBSZ szerepe a migrációhoz kötődő bűncselekmények felderít<strong>és</strong>e <strong>és</strong> bizonyítása során<br />
kulcsfontosságú. A szolgálat Szakértői Intézete az okmánybiztonság terén kiemelkedő<br />
teljesítményt nyújtott az elmúlt időszakban, <strong>és</strong> az igazságügyi okmányszakértők<br />
szerepvállalása nélkül az embercsemp<strong>és</strong>zet hamisítói háttere felszámolhatatlan. A<br />
szakszolgálat ezen felül számos technikai lehetőséggel rendelkezik a migráns csatornák<br />
ellenőrz<strong>és</strong>ére.<br />
3.1.3. Kihívások, kockázatok (katalógus)<br />
Globális kényszermigráció – Az életfeltételek elviselhetetlené válása, ökológiai,<br />
klímakatasztrófák, vagy háborúk, polgárháborúk etnikai tisztogatások elől menekülők<br />
128 Pék, 66.o<br />
69
alkotják a kényszermigránsok tömegeit. Tehát a taszító erők jelentőségét emelhetem ki.<br />
Minden érintett ország biztonságára súlyos veszélyeztető tényezőt hordoz magában időbeni<br />
gyorsasága <strong>és</strong> általában tömeges mértéke miatt. További gondot okoz, hogy akár újabb<br />
term<strong>és</strong>zeti, <strong>és</strong> társadalmi katasztrófahelyzetek kiváltó oka lehet a menekülthullám. 129<br />
A kényszermigráció gyors reagáló képességet <strong>és</strong> szervezettséget követel a befogadó állam<br />
r<strong>és</strong>zéről. Az így keletkező terheket <strong>és</strong> kockázatokat megfelelő információs, felderítő<br />
munkával <strong>és</strong> prevencióval lehet csökkenteni. 130<br />
Etnokulturális különbségek – A bevándorló csoportokat többnyire háborús, politikai,<br />
szociális okok k<strong>és</strong>ztették vándorlásra. Mivel távoli földr<strong>és</strong>zekről érkeznek Európába,<br />
kultúrájukban, értékeikben <strong>és</strong> szokásrendszerükben elütnek a befogadó közegtől. Sokszor –<br />
mivel korábban is kisebbségben éltek a kibocsátó országban – szerény társadalmi tőkével<br />
rendelkeznek. Olykor vallási identitásuk is markánsan eltérő a befogadó közösségétől. A<br />
háborús övezetekből érkezők gyakran erőszakkultúrát hoznak magukkal. Mindezen<br />
körülmények mellett a családi, a baráti <strong>és</strong> rokoni kapcsolatok eltérő felépít<strong>és</strong>e, működtet<strong>és</strong>e,<br />
továbbá a hagyományok tisztelete, megőrz<strong>és</strong>e mind az integráció ellenében, <strong>és</strong> az elkülönül<strong>és</strong><br />
irányába hatnak. A fentiek a szegregációhoz vezető út sarkpontjai.<br />
Politikai feszültségek <strong>és</strong> kihívások – Hosszú távú folyamat, amikor először a szegregációba<br />
süllyedt kisebbség a helyi politikában artikulálja nézeteit, amely annak olykor sajátos – az<br />
eltérő kultúrából <strong>és</strong> hagyományokból fakadó – jellege vagy a polgári jogállam megrendül<strong>és</strong>e,<br />
illetve elsősorban területi autonómia követel<strong>és</strong>e esetén a nemzetállami koncepció szétfeszít<strong>és</strong>e<br />
irányába lendítheti a folyamatot. Ezt nem tartom nemzetbiztonsági kockázatnak, hanem a<br />
jelenség figyelmet érdemlő, a nemzeti biztonságot hosszú távon veszélyeztető kihívás.<br />
Alapesetben titkosszolgálati eszközök helyett a demokratikus politikai berendezked<strong>és</strong>nek <strong>és</strong><br />
közéletnek, a pártok <strong>és</strong> vélemények nyílt vitájának szükséges a helyzetet orvosolnia.<br />
A többségi társadalom radikalizálódása, <strong>és</strong> ennek mentén a szélsőséges ideológiák<br />
befogadása, terjeszt<strong>és</strong>e, általánosan a bevándorlás elleni politikai álláspontot erősíti. Hajlamos<br />
ezen álláspont a jelentős gazdasági <strong>és</strong> kulturális előnyök tagadására, a bizalmatlanság <strong>és</strong> az<br />
erőszakos kiutasítás követel<strong>és</strong>e a bevándorlói csoportok radikalizálódásához vezethet. A<br />
129<br />
bővebben lásd: Szalkai Attila: A kényszermigráció biztonságpolitikai kockázata a 21. század elején, In.:<br />
Nemzet És Biztonság, 2010. március, 58-69.o.<br />
130<br />
Szabó A. Ferenc: A nemzetközi migráció <strong>és</strong> korunk biztonságpolitikai kihívásai, 185.o.<br />
70
migránsokat érintő legnagyobb veszélyeztetettség ellenük irányuló zavargások, szélsőséges<br />
mozgalmak révén keletkezik. 131<br />
Amennyiben a bevándorló csoportok a társadalmi rendet – antidemokratikus, felforgató céllal<br />
– támadó szervezetek tevékenységének szolgálatába állnak, illetve ezen körökkel kapcsolatot<br />
építenek ki sajátos céljaik elér<strong>és</strong>e érdekében, a nemzetbiztonsági eszközökkel történő fellép<strong>és</strong><br />
az alkotmányvédelmi funkció keretében szükségessé válik. 132 A nyíltan hozzáférhető német<br />
alkotmányvédelmi jelent<strong>és</strong>ekben a szélsőbaloldali <strong>és</strong> -jobboldali extrémizmus elleni küzdelem<br />
egyformán hangsúlyosan szerepel. A szélsőbal akciói Európa nyugati felében az<br />
ezredfordulón jelentős erőszakk<strong>és</strong>zséget mutattak.<br />
A konfliktusok migrációja – A bevándorló csoportok némelykor magukkal hozott etnikai<br />
konfliktusaikat a befogadó országban is megtartják, így a többségi társadalom a konfliktusban<br />
nem érdekelt, de elszenvedi azt. Ez idegen politikai, sőt a bevándorlókat kontroll alatt tartó<br />
idegen titkosszolgálatok, vagy eltérő etnikai hátterű bűnözői körök érdekütköz<strong>és</strong>i terepévé<br />
változtathatja a fogadó országot. (kurdok <strong>és</strong> törökök, valamint a szerbek <strong>és</strong> albánok közötti<br />
etnikai villongások) Az erőszakos cselekmények megelőz<strong>és</strong>e vagy felszámolása, a<br />
konfliktusok eszkalálódásának megakadályozása gyakran rend<strong>és</strong>zeti, bűnügyi,<br />
nemzetbiztonsági jellegű fellép<strong>és</strong>t is megkövetelnek.<br />
Ötödik hadoszlop jelenség – Idegen hatalmi érdekek érvényesül<strong>és</strong>e migránsaikon keresztül.<br />
A bevándorló közösségek politikai artikulációjuk egy szintje után anyaországi befolyás alá<br />
kerülhetnek, amely a fogadó állam nemzeti biztonságát – a befolyásolás mértékének <strong>és</strong><br />
mélységének arányában –, a nemzetállami egységét potenciálisan fenyegető tényezővé<br />
alakulhat.<br />
A védelmi képesség gyengül<strong>és</strong>e – Egyes etnokulturális csoportok valamely hagyományon,<br />
valláson, vagy jogi szabályozáson alapulva nem vesznek r<strong>és</strong>zt a befogadó ország védelmi –<br />
131<br />
Uo.17.o.<br />
132<br />
Magyarországon az elhárításra k<strong>és</strong>z demokrácia koncepciója érvényesül. „…ezek az érdekcsoportok – mivel<br />
az adott társadalmi struktúrában nem jutnak legitimitáshoz – arra kényszerülnek, hogy eredeti szándékaikat <strong>és</strong> az<br />
annak érdekében folytatott tevékenységüket leplezzék. Ezért az extremizmus elhárításának olyan ismeretek<br />
megszerz<strong>és</strong>ére is szüksége van, amihez a politikai vitában r<strong>és</strong>zt vevő polgárok nem juthatnak hozzá. Ezek<br />
megszerz<strong>és</strong>e olyan speciális feladatok végrehajtását teszi szükségessé, amelyek jellemzően titkosszolgálati<br />
eszközök <strong>és</strong> módszerek igénybevételével valósíthatók meg.” In.: Jónás Endre: Terrorizmus, Magyarország ;<br />
Belügyi Szemle, 1999/12. 86-101. o.<br />
71
endszereinek működtet<strong>és</strong>ében, vagy nem r<strong>és</strong>zesülnek ezen feladatokban, vagy elzárkóznak<br />
teljesít<strong>és</strong>üktől. 133<br />
Terrorizmus – Etnikai, kulturális, vallási, ideológiai motiváció (széles szakirodalom áll<br />
rendelkez<strong>és</strong>re). (Lehet politikai <strong>és</strong> katonai szárnyú szervezet, a bevándorló közösség alapjain<br />
felépülő, bevándorló csoportokhoz kapcsolódó, beutazó terrorista, vagy a közösségen belüli<br />
sejtet felépítő, vagy attól teljesen elkülönülő, az illegális vagy a legális migrációt kihasználó,<br />
de a többségi társadalomba elvegyülő alvó terrorista, stb…)<br />
Kiemelt kockázat a kibocsátó országba történő hazalátogatás, illetve ennek legendája, <strong>és</strong><br />
valamely ázsiai országban (Afganisztán, Pakisztán) kiképző táborok felkeres<strong>és</strong>e, majd a<br />
visszatér<strong>és</strong> után a nyugati életformával teljesen szembefordult egyének alámerül<strong>és</strong>e a<br />
társadalomban.<br />
A terrorizmus mint jelenség, <strong>és</strong> mint módszer egyaránt a nemzetbiztonsági kockázatok<br />
legsúlyosabbja, ahol a társadalom minden aktora, így a kormányzati, a nem kormányzati, a<br />
non-profit szervezetek, a média <strong>és</strong> társadalom tagjainak is aktív szerepet kell vállalniuk a<br />
küzdelemben.<br />
A terrorizmus elleni küzdelem leghatékonyabb módja a titkosszolgálati, amely 2011.<br />
erőfeszít<strong>és</strong>e jelentős, a szervezetet lényegében szétziláló sikereket ért el, nagyr<strong>és</strong>zt hírszerz<strong>és</strong>i<br />
<strong>és</strong> precíziós likvidálások, valamint a finanszírozási háttér felszámolása által. E folyamat során<br />
az amerikai CIA klasszikus információgyűjtő hírszerző szolgálatból egy félig katonai, egyedi<br />
<strong>és</strong> leplezett műveleteket végrehajtó érdekérvényesítő eszközzé alakult át.<br />
Gazdasági kihívások – A nemzetgazdaság eg<strong>és</strong>zére jelentős kihívás a bevételek egy r<strong>és</strong>zének<br />
elmaradása. Az eltérő kultúrájú, integrációs nehézségekkel küzdő csoportok körében a<br />
feketemunka, a tőke- <strong>és</strong> munkaerőpiacok szürke <strong>és</strong> illegális zónája megerősödhet, <strong>és</strong> az állam<br />
jelentős adóbevételektől esik el. Az olyan jóléti államokban, mint amilyen Francia-, <strong>és</strong><br />
Németország, jelentős szociális kiadásokat generálnak a nagy számban jelen lévő migránsok.<br />
Eg<strong>és</strong>zségügyi kockázatok – Az elmúlt évszázadokban a határőrizet egyik legfőbb funkciója a<br />
járványok megakadályozása volt. A globalizáció nem csak a technikai, kommunikációs <strong>és</strong><br />
közleked<strong>és</strong>i előnyök forrása, de a járványok <strong>és</strong> betegségek elterjed<strong>és</strong>ének kerete is lett. Az<br />
133 Bővebben Póczik-Dunavölgyi 85.o.<br />
72
eg<strong>és</strong>zségügyi biztonság, illetve az eg<strong>és</strong>zségügy <strong>és</strong> a migráció kapcsolata nem kellően kutatott<br />
terület. 134 A menekültügyi <strong>és</strong> idegenrend<strong>és</strong>zeti eljárások Magyarországon kellően<br />
körültekintőek a tapasztalatok szerint az eg<strong>és</strong>zségügyi kockázatok kiszűr<strong>és</strong>e terén.<br />
Általánosságban a terület nem titkosszolgálati kérd<strong>és</strong>, bár a laboratóriumok, vakcinák <strong>és</strong><br />
biológiai technológiák védelme már nemzetbiztonsági alaptevékenység, a kritikus<br />
infrastruktúra-védelem nemzetbiztonsági védelmi alrendszerének r<strong>és</strong>ze.<br />
Szociális kihívások – A szociális ellátórendszerekhez való hozzáfér<strong>és</strong>i különbözőség<br />
sújthatja a bevándorló közösségeket, az illegális migránsok pedig teljesen ki is szorulhatnak<br />
ezen rendszerekből. Így a szociális gondoskodás hiánya további konfliktusok forrásává válik a<br />
társadalomban.<br />
Demográfiai kihívások – Széles körben ismert Európa <strong>és</strong> benne Magyarország demográfiai<br />
válsága. Többen a migrációban látják a fenyegető „nyugdíj-bomba”, a nagy ellátórendszerek<br />
összeomlásának megakadályozására alkalmas eszközt. Póczik jelzi, hogy a tudatos migrációs<br />
politika kialakítása során a bevándoroltatni szándékozott népességet lehetőleg úgy kell<br />
megválasztani, hogy az etnokulturális jellegeiben minél közelebb álljon a befogadó terület<br />
népességéhez, elkerülendő a rizikótényezőket. 135<br />
Embercsemp<strong>és</strong>z hálózatok – Az embercsemp<strong>és</strong>z<strong>és</strong> több szinten is megvalósulhat. Az egyedi<br />
elkövet<strong>és</strong> mellett az alkalmi <strong>és</strong> időszakosan működő kisebb bűnszerveztek után a jelentős,<br />
nemzetközi szervezett bűnözői csoportok állnak. Gaál Gyula <strong>és</strong> Windt Szandra doktori<br />
disszertációi, valamint Fehér Lenke <strong>és</strong> Jungbert Béla tanulmányai 136 teljesen felölelik a témát,<br />
itt az alábbi megjegyz<strong>és</strong>t emelhetem ki:<br />
A munkamegosztás, a szervezettség, a technikai eszközök használata, a beruházás a<br />
logisztikai fejleszt<strong>és</strong>be, a korrupció <strong>és</strong> a zsarolás tudatos <strong>és</strong> célirányos felhasználása, valamint<br />
a tevékenység leplezett jellege mind azt követeli meg, hogy az eljáró hatóságok (bűnügyi <strong>és</strong><br />
nemzetbiztonsági egyaránt) titkosszolgálati eszközökkel támadják ezen struktúrákat. Más<br />
módszer alkalmatlan a megtör<strong>és</strong>ükre. Jellemző ugyanakkor, hogy a szervezői <strong>és</strong> irányítói szint<br />
fizikálisan <strong>és</strong> szervezeti értelemben egyaránt távol van az elkövet<strong>és</strong>i helyszínektől, ezért a<br />
134<br />
Szabó A. Ferenc hivatkozott műve, 146.o.<br />
135<br />
Póczik uo., 110.o.<br />
136<br />
Fehér Lenke: Nemzetközi migráció, embercsemp<strong>és</strong>zet, emberkereskedelem In.: Póczik-Dunavölgyi 235-<br />
282.o. <strong>és</strong> Jungbert Béla: Az embercsemp<strong>és</strong>zet mint az illegális migráció egy fajtája, In.: Sík Endre-Tóth Judit<br />
(szerk.): Táborlakók, diaszpórák, politikák, MTA PTI, Budapest, 1996., 195-207.o.<br />
73
haszonélvezők elfogása jelentős nemzetközi összhangot igényel a jogalkalmazó szervek<br />
r<strong>és</strong>zéről.<br />
Határbiztonság megsért<strong>és</strong>e-határátkelők <strong>és</strong> a zöldhatár – A határok őrizete, különösen a<br />
schengeni külső határok őrizete kiemelten fontos a migrációs politikák kialakítása során.<br />
Minden politika <strong>és</strong> stratégia összeomlik, ha az illegális migrációt nem képes adott tagállam<br />
feltartóztatni. A határbiztonság kérd<strong>és</strong>körét r<strong>és</strong>zletesen elemezték az elmúlt időszakban a<br />
korábbi Határőrség tudományos elkötelezettségű munkatársai, hatalmas szakirodalmat alkotva<br />
a migráció biztonsági kihívásai <strong>és</strong> a határok problémakörének (például Ritecz György, Tájok<br />
Péter, Teke Andás, Demus Mária <strong>és</strong> mások).<br />
A határellenőrz<strong>és</strong> <strong>és</strong> a határvédelem minősége adja a komplex idegenrend<strong>és</strong>zeti szűrőellenőrző<br />
rendszer legfőbb elemét. Bár nem szabad elfelejteni, hogy „a Közösség<br />
vonatkozásában a határbiztonság nem csak a külső határszakaszra, hanem a közös belső<br />
határokra – <strong>és</strong> a tagállamok teljes területére - is értelmezendő, <strong>és</strong> a nemzeti rendszereknek<br />
egységes elvek szerint indokolt egymáshoz kapcsolódni. Ehhez pontos, ellenőrzött adatokra,<br />
ismeretekre, a bekövetkez<strong>és</strong>sel egyidejű információkra, azonos módon értelmezett fogalmakra,<br />
eljárás-technológiákra, szoros együttműköd<strong>és</strong>re <strong>és</strong> bizalomra van szükség.(Teke András)” 137<br />
Okmánybiztonság – hamis okiratok Külön doktori disszertációt <strong>és</strong> ehhez kapcsolódó<br />
kutatást szükséges folytatni a témában, amelynek pontos megért<strong>és</strong>e nélkül az illegális<br />
migráció folyamatai nehezen láthatók át. Az okmányok fejlőd<strong>és</strong>e mindig a technikai<br />
módszerek fejleszt<strong>és</strong>ébe történő invesztálásra sarkallják a bűnözőket, <strong>és</strong> fordítva. Hamis, vagy<br />
hamisított okmányokkal akár teljesen új identitás is szerezhető, amely megfelelő alapot ad<br />
mind a terrorszervezetek, mind a fegyver <strong>és</strong> árucsemp<strong>és</strong>z csoportoknak, illetve hatalmas<br />
lehetőséget ad ellenérdekelt titkosszolgálatok kezébe. Az okmánybiztonság fenntartása,<br />
mér<strong>és</strong>e <strong>és</strong> a sebezhető pontok megállapítása a legkritikusabb titkosszolgálati feladatok egyike.<br />
Az illegális migráció kapcsán a biometrikus útlevelek <strong>és</strong> az Eurodac rendszer 138 bevezet<strong>és</strong>e<br />
alapvető fontossággal bír.<br />
Vízumüzelmek (utazási irodák, felsőoktatási intézmények, tudományos konferenciák,<br />
gyógykezel<strong>és</strong>ek) – A vízumokkal történő visszaél<strong>és</strong>ek a legális látszatot keltő illegális<br />
137<br />
idézet Ávár – Balda – Boros – Hegedűs – Stelmach: Az Integrált Vezet<strong>és</strong>i Központ című kiadványból,<br />
megjelent a Határrend<strong>és</strong>zeti Tanulmányok 2006/3. különszámában, elérhető: http:// www.rtf.hu/mrtt_<br />
hatarrendeszet/haret_2006_3_kulonszam.pdf, 2012. május 31. letölt<strong>és</strong>, 14.o.<br />
138<br />
lásd http://europa.eu/legislation_summaries/ justice_freedom_security/free_movement_of_persons_asylum_<br />
immigration/l33081_hu.htm, 2012. május 31. letölt<strong>és</strong><br />
74
migráció kifinomult formáját képezik. Tanulási, gyógykezel<strong>és</strong>i <strong>és</strong> turisztikai célú beutazás<br />
lehetőségének megteremt<strong>és</strong>e illegális migrációs célból olyan kihívást jelent a befogadó állam<br />
számára, amelynek kezel<strong>és</strong>e a konzuli hálózat munkájának színvonalától is függ. A konzuli<br />
szűrő tevékenység során a schengeni tagállamok delegáltjainak együttműköd<strong>és</strong>e kiemelten<br />
növelheti a kontroll hatékonyságát. Az utazási irodákat működtető vállalkozók jelentős<br />
haszonra tehetnek szert, ami nyomás alá helyezheti az eljáró konzuli tisztviselőket is.<br />
Legalizációs cselekmények – Mára a legtöbb migrációs tranzit- <strong>és</strong> célországban kialakult a<br />
bevándorláshoz kötődő iparág, <strong>és</strong> virágzik az idegenrend<strong>és</strong>zeti vállalkozók legális, vagy sok<br />
esetben legálisnak beállított tevékenysége. A profit reményében bejáratott „hálózataik”<br />
segítségével 139 akár nemzetbiztonsági kockázatot jelentő személyek tartózkodását vagy<br />
leteleped<strong>és</strong>ét is elősegíthetik.<br />
Hasonló eszköz a név-, vagy érdekházasság intézménye, amelynél az érzelmi kapcsolat<br />
vizsgálata lényegében nem megvalósítható. A házasság után családegyesít<strong>és</strong> címén<br />
tartózkodási jogot szereznek. Szintén ismert trükk a hamis teljes hatályú apai elismerő<br />
nyilatkozat felhasználása. Jellemző a vagyonosabb migránsok körében az ingatlanvásárlással<br />
megvalósuló legalizáció.<br />
Az alapvetően bűnügyi úton üldözendő cselekmények egyértelműen a nemzetbiztonsági<br />
szolgálatok számára is felderít<strong>és</strong>i célok, a korrupció, a befolyásolás, valamint a jogrendbe<br />
vetett bizalom aláásása miatt.<br />
Emberkereskedelem – Az emberkereskedelem során az áldozatok kiszolgáltatott helyzetben<br />
lévő egyének, a kizsákmányolás eszközei folytatólagos haszonszerz<strong>és</strong> céljából. Az<br />
emberkereskedelemmel foglalkozó bűnszervezetek a legális beutaztatási csatornákat keresik,<br />
de gyakran kényszerülnek igénybe venni az embercsemp<strong>és</strong>z szerveztek segítségét. 140 Az<br />
emberkereskedelem elleni nemzetközi fellép<strong>és</strong> dinamizálódását láthattuk az elmúlt<br />
időszakban. A kérd<strong>és</strong> a humánbiztonság témakörének sarkalatos pontja. Sajnos magyar<br />
elkövetők Kanadában a tengeren túli ország legjelentősebb emberkereskedelmi ügyének<br />
főszereplői. Az áldozatok szintén magyar állampolgárok voltak, akik a jobb élet reményében<br />
engedtek a csábításnak. Az ügyben a kanadai menekültügyi rendszer anyagi megkárosítása<br />
előkelő helyen szerepelt.<br />
139<br />
lásd bővebben Jagusztin Tamás – Bodnár Gergely: Az illegális migráció elleni küzdelem jogi <strong>és</strong> politikai<br />
eszközei az Európai Unióban című tanulmány In.: Póczik-Dunavölgyi fent hivatkozott könyvében, 153.o.<br />
140<br />
Fehér Lenke idézett tanulmánya, 242-243.o.<br />
75
Korrupció – Az esetleges korrupciós viszonyrendszerek feltárása tehát szintén alapvető<br />
érdek, hiszen a közbiztonsági vetületeken túl – mint fentebb láthattuk – hosszabb távon<br />
össztársadalmi, illetőleg nemzetbiztonsági vonatkozásai is vannak az illegális migrációnak. A<br />
korrupt határrend<strong>és</strong>z, vámtisztviselő, vagy a bevándorlási hatóság jogtalanul elnéző<br />
munkatársa mind kockázatot hordozó személyek, akik lehetővé teszik a schengeni rendszer<br />
diszkreditálását, <strong>és</strong> nem kívánt, a nemzeti biztonságot aláásó személyek vagy szervezetek<br />
megteleped<strong>és</strong>ét.<br />
A korrupció a szervezett bűnöz<strong>és</strong> eszköze. A látencia az illegális migránsok számához<br />
hasonlóan nem állapítható meg pontosan, még becsülni is nehéz. 141 A jelenség elleni<br />
küzdelem is sokrétű, az anyagi <strong>és</strong> erkölcsi megbecsül<strong>és</strong>en túl az állomány szűr<strong>és</strong>e <strong>és</strong> akár<br />
titkosszolgálati eszközökkel történő szűr<strong>és</strong>e is fontos. Az egyes szervek saját belső ellenőrz<strong>és</strong>i<br />
<strong>és</strong> felderít<strong>és</strong>i képességei mellett a kutatási időszakban az NBH objektumvédelmi munkája,<br />
valamint a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatának belső bűnmegelőz<strong>és</strong>i <strong>és</strong> bűnfelderítő<br />
munkája is ezen kockázatok minimalizálására törekedett.<br />
Közbiztonsági kockázatok – Elterjedt nézet, hogy a bevándorlókkal együtt a bűnöz<strong>és</strong> is<br />
növekszik. Ezt cáfoló, <strong>és</strong> alátámasztó adatok <strong>és</strong> kutatások is léteznek. Álláspontom szerint a<br />
bűnöz<strong>és</strong> növeked<strong>és</strong>e nem a migráció egyértelmű következménye, ugyanakkor a<br />
szegregációban testet öltő társadalmi folyamatok a gettósodás <strong>és</strong> a bűnözői szubkultúrák<br />
kialakulásához vezethetnek. A közbiztonsági kockázatok kezel<strong>és</strong>e főként rend<strong>és</strong>zeti kérd<strong>és</strong>,<br />
amely azonban szociálpolitikai, gazdaságpolitikai <strong>és</strong> felzárkóztatáspolitikai feladatokkal is<br />
párosul.<br />
Etnikai bűnöz<strong>és</strong> – A bűnöz<strong>és</strong> etnikai színezetűvé válhat. Egyr<strong>és</strong>zt a bűnözői tevékenység<br />
szervez<strong>és</strong>i alapja az etnikai hovatartozás lesz, másr<strong>és</strong>zt a földrajzi elkülönül<strong>és</strong>, valamint a<br />
bűnszervezetek rivalizálása következtében a viktimizáció is etnikai jelleget ölt. 142<br />
Kulturális konfliktusok – Az érték-motivált többség fenyegetőnek érzi a történelmileg<br />
kialakult <strong>és</strong> stabilizálódott kulturális sajátosságainak megkérdőjelez<strong>és</strong>ét vagy vélt támadását<br />
egyes társadalmi csoportok r<strong>és</strong>zéről. Álláspontom szerint a kulturális identitás rejtett<br />
feloldódásának folyamata a multikulturalizmusban jelentős ellenreakciókat vált ki, amelyek<br />
141<br />
Uo., 153-154.<br />
142<br />
Póczik Szilveszter: A nemzetközi migráció tendenciái a 20. <strong>és</strong> 21. században elméleti <strong>és</strong> történelmi<br />
nézőpontból, In.: Póczik-Dunavölgyi, 87.o.<br />
76
egy r<strong>és</strong>ze a politika, egy r<strong>és</strong>ze a közélet <strong>és</strong> tudomány, más r<strong>és</strong>ze sajnos erőszakos<br />
cselekményekben manifesztálódik.<br />
Az európai (befogadó) társadalmak egyes politikai közösségei a multikulturalizmus csődjét<br />
hangoztatva a bevándorlás teljes elutasítása, <strong>és</strong> az idegenellenesség irányába mozdultak el.<br />
Európában az elmúlt években előretörtek a bevándorlás-ellenes politikai pártok, a migráció<br />
kérd<strong>és</strong>e bekerült a választási vitatémák közé. Látható, hogy a társadalom tagjainak félelmei, a<br />
jóléti államok gazdasági helyzete, a világgazdasági válság hatásai az egyes országokra mind<br />
ez irányba lökték az európai országok belpolitikai helyzetét. Nehéz ezt figyelmen kívül<br />
hagyni akkor, amikor vezető nyugati politikusok olykor a bevándorlás szigorítását célzó<br />
kijelent<strong>és</strong>eket, vagy a multikulturalizmus csődjére vonatkozó állításokat fogalmaznak meg.<br />
Jelentős véleményformáló erők, tekintélyes személyek által megfogalmazott – a bevándorlás<br />
folyamatát kritizáló közlemények, írások, könyvek 143 is hozzájárultak a migráció „égető”<br />
politikai kérd<strong>és</strong>sé válásához.<br />
A kulturális megsemmisül<strong>és</strong>től való félelem Norvégiában 2011-ben Breiviket arra sarkallta,<br />
hogy a bevándorlást támogató kormányzatot, <strong>és</strong> politikai pártot, illetve a hozzá kötődő<br />
fiatalokat (tehát a hasonló gondolkodású „utánpótlást”) likvidálja, illetve ellenük az országot<br />
<strong>és</strong> a világot megrázó őrült merényletet kövessen el. A kiváltó ok a bevándorlásból fakadó<br />
kulturális konfliktus, a megvalósítás ugyanakkor a „magányos farkas – lone wolf” terrorizmus<br />
jegyeit viselte magán. A két jelenség összekapcsolódása aggasztó a titkosszolgálatok számára,<br />
a magányos elkövető megfelelő konspiráció esetén lényegében nem felderíthető.<br />
Xenofóbia, rasszista indítékú bűncselekmények – A rasszista indíték hátterében az idegen<br />
mint alsóbbrendű faj jelenik meg. Gyakran kapcsolódik össze az etnikai hovatartozás <strong>és</strong> a<br />
bűncselekmények elkövet<strong>és</strong>ének háttere, mint hajlam. Görbe Attiláné Zán Krisztina vizsgálta<br />
a migráció <strong>és</strong> a xenofóbia összefügg<strong>és</strong>eit mélységében doktori disszertációjában. Elfogadom<br />
azon eredményét, amely szerint az idegenekkel szembeni nyitottság, illetve merev elutasítás<br />
143<br />
Például Németországban Thilo Sarazzin. német szociáldemokrata politikus, a Szövetségi Központi Bank<br />
korábbi alelnökének „Németország felszámolja önmagát” című könyve 2010-ben<br />
77
mértéke, az egyes országokat összehasonlítva, meglehetősen széles határok között<br />
szóródik. 144<br />
Németországot megdöbbentette, hogy 2000. <strong>és</strong> 2006. között neonáci földalatti csoport kilenc<br />
bevándorlót <strong>és</strong> egy rendőrt is megölt. Az ügy jelentős vihart kavarva ismét rávilágított a<br />
titkosszolgálat <strong>és</strong> Rendőrség valódi együttműköd<strong>és</strong>ének hiányára, illetve a szolgálat<br />
„megvezethetőségére”. 145<br />
3.2. Nemzetbiztonsági szűr<strong>és</strong> a legális migráció terén<br />
A Magyarországra érkező külföldiek potenciális veszélyt jelenthetnek az országra nézve,<br />
amennyiben olyan szándékkal érkeznek, amely fenyegeti a társadalom, az egyének, az<br />
intézmények, illetve a politikai <strong>és</strong> alkotmányos rend egyes r<strong>és</strong>zeit vagy eg<strong>és</strong>zét. Tehát<br />
előfordulhat, a turisták vagy bevándorlók között egy ország ügynökei, kémei húzódnak meg.<br />
Egyre gyakoribb azonban, hogy a magánszféra, egy-egy vállalat fizetett hírszerzői próbálnak<br />
meg olyan védett információkhoz jutni, melyek az ország számára k<strong>és</strong>őbb kárként<br />
jelentkeznek. A legnagyobb veszélyt mégis az jelenti, ha a bevándorlók némelyike<br />
terrorszervezet tagja vagy megbízottja, <strong>és</strong> terrorcselekmény elkövet<strong>és</strong>ére k<strong>és</strong>zül, ezzel<br />
fenyegetve a társadalom tagjait, a vétlen lakosságot. Arról már nem is beszélve, ha a<br />
terrorszervezetnek sikerül alvó sejtet kiépítenie az ország területén. A többi európai állam<br />
példáján láthatjuk, e szcenáriót nem a fantázia szülte, sokkalta inkábba realitás, s megoldandó<br />
feladat is egyben. 146<br />
Noha még ennél is szélesebb az a kör – bemutattam –, amely a nemzeti biztonságra a<br />
migráció kapcsán hatással van, a fenti felsorolás példálózó jellegű esetei szinte mind<br />
nemzetbiztonsági, azaz titkosszolgálati beavatkozást igényelnek.<br />
144<br />
Görbe Attiláné Zán Krisztina disszertációja, 101.o.<br />
145<br />
HVG.hu: Megdöbbentek a németek a neonáci gyilkosságsorozat miatt, http://hvg.hu/vilag/<br />
20111114_neonaci_gyilkossagok_nemetorszag, 2012. május 31-i letölt<strong>és</strong><br />
146<br />
Mi sem bizonyítja számomra a kérd<strong>és</strong> állandó jellegét, hogy a fenti sorokat a saját, immár nyolc évvel ezelőtt<br />
megírt OTDK dolgozatomból emelem át. <strong>Laufer</strong> <strong>Balázs</strong>: A migráció <strong>és</strong> a terrorizmus a nemzetbiztonsági<br />
szolgálatok szemszögéből, elérhető: http://www.publikon.hu/application/essay/88_1.pdf, 2012. március 12-i<br />
letölt<strong>és</strong><br />
78
Először a törvényi szabályozást tekintem át, majd az egyes státuszokhoz tartozóan a<br />
nemzetbiztonsági törvény hatálybalép<strong>és</strong>étől kezdve a 2007. évi új migrációs szabályozáson át<br />
a 2010. évi migrációs törvénymódosításig mutatom be a nemzetbiztonsági szűrő munka<br />
migrációs területének szabályozását, <strong>és</strong> a felmerülő ellentmondásokat egyaránt. A<br />
nemzetbiztonsági tapasztalatok alfejezetben rávilágítok, hogy noha a dolgozat témája az<br />
illegális migráció, miért kellett jelentős teret adni a legális migráció ellenőrz<strong>és</strong>ének<br />
bemutatására. A válasz, előre jelzem, a státuszkérelmek törvény szellemétől eltérő, trükkös<br />
felhasználásában rejlik. Ez pedig már az illegális migrációt támogató törekv<strong>és</strong>ek r<strong>és</strong>ze, vagy<br />
más értelmez<strong>és</strong> szerint az illegális migráció egy válfaja, annak legalizálása. Ez pedig nem<br />
jelent mást, mint jogilag érvényessé tenni eredetileg nem jogszerű körülményekkel bíró<br />
jelenséget.<br />
Eredetileg a nemzetbiztonsági szolgálatokról 1995. évi CXXV. törvény g) szerint a<br />
Nemzetbiztonsági Hivatal végzi a bevándorló, a menekült státuszért <strong>és</strong> a magyar<br />
állampolgárságért folyamodó, valamint – az állami szuverenitás <strong>és</strong> az alkotmányos rend<br />
védelméhez kötődően – a vízumkérelmet benyújtott személyek ellenőrz<strong>és</strong>ét <strong>és</strong> az ezzel<br />
kapcsolatos feladatokat.<br />
Az általam vizsgált 2007. év végétől 2010. december 24-ig terjedő időszakban az alábbi<br />
szöveg volt hatályban:<br />
A Nemzetbiztonsági Hivatal végzi a leteleped<strong>és</strong>i engedélyt kérelmező, továbbá a<br />
menekültkénti elismer<strong>és</strong>ét kérő, illetőleg a magyar állampolgárságért folyamodó, valamint –<br />
az állami szuverenitás <strong>és</strong> az alkotmányos rend védelméhez kötődően – a vízumkérelmet<br />
benyújtott személyek ellenőrz<strong>és</strong>ét <strong>és</strong> az ezzel kapcsolatos feladatokat.<br />
2012. március végén az alábbi szöveg hatályos:<br />
Az Alkotmányvédelmi Hivatal végzi a letelepedett jogállást igazoló okmányt kérelmező,<br />
továbbá a menekültkénti elismer<strong>és</strong>ét kérő, illetőleg a magyar állampolgárságért folyamodó,<br />
valamint – az állami függetlenség <strong>és</strong> a törvényes rend védelméhez kötődően – a<br />
vízumkérelmet benyújtott személyek ellenőrz<strong>és</strong>ét <strong>és</strong> az ezzel kapcsolatos feladatokat.<br />
79
A nemzetbiztonsági vonatkozású jogszabályok kommentárja szerint az NBH e feladatkörében<br />
azt vizsgálja, hogy a fenti státuszkategóriákat kérelmezőknek az ország területére történő<br />
beutazása, illetve tartózkodása, valamint az állampolgárság elnyer<strong>és</strong>e jelent-e veszélyt az<br />
alkotmányos rendre, illetve sérti-e az ország szuverenitását. A kommentár szerzői e szakasz<br />
kapcsolódó jellegéről értekeznek. Ez azt jelenti, hogy a nevesített nemzetbiztonsági<br />
szolgálatnak (NBH, k<strong>és</strong>őbb AH) a feladat végrehajtása az Nbtv.5.§-ban megfogalmazott más<br />
feladataihoz kapcsolódik, így különösen a kémelhárítási feladatokhoz, a terrorelhárításhoz, a<br />
szélsőséges csoportok, szervezetek <strong>és</strong> a nemzetközi szervezett bűnöz<strong>és</strong> magyarországi<br />
bázisainak kiépít<strong>és</strong>éhez. 147<br />
A törvényalkotó taxatíve kiemelt egy személyi kört, ahol a veszélyeztetettség súlyozottan<br />
jelenhet meg. Az eljárások során a szolgálat saját adataira támaszkodik alapvetően,<br />
ugyanakkor az Nbtv. más előírásai alapján adatkér<strong>és</strong>sel fordulhat a többi magyar<br />
nemzetbiztonsági szolgálathoz (társszolgálatok).<br />
A migránsok nemzetbiztonsági szempontból való előzetes szűr<strong>és</strong>e célja ugyanakkor nemcsak<br />
a bevándorlók ellenőrz<strong>és</strong>e, hanem egyúttal a migráció aktuális tendenciáinak<br />
feltérképez<strong>és</strong>e. 148<br />
Bevándorló, leteleped<strong>és</strong>i engedélyt kérelmező<br />
Az Nbtv. hatályba lép<strong>és</strong>e utáni időszakban a külföldiek beutazásáról, magyarországi<br />
tartózkodásáról <strong>és</strong> bevándorlásáról szóló 1993. évi LXXXVI. törvény (Itv.) 20. §-nak (1)<br />
bekezd<strong>és</strong>e szerint a bevándorlási kérelem ügyében a Nemzetbiztonsági Hivatal<br />
szakhatóságként véleményt nyilvánít. Kormányrendelet alapján az eljáró közigazgatási hivatal<br />
a kérelmet <strong>és</strong> annak mellékleteit megküldte az NBH területileg illetékes kirendeltségének (<strong>és</strong><br />
a megyei rendőr-főkapitányságoknak), <strong>és</strong> a szakhatóságok a megkeres<strong>és</strong> tárgyában –<br />
147<br />
A már többször idézett Dr. Dezső Lajos – Dr. Hajas Gábor: A nemzetbiztonsági tevékenységre vonatkozó<br />
jogszabályok – Kommentár a gyakorlat számára című összeállítás 65.o.<br />
148<br />
Katona Béla – Gyömbér László: A Nemzetbiztonsági Hivatal feladatai a migráció biztonsági kockázatainak<br />
felderít<strong>és</strong>ében <strong>és</strong> elhárításában; együttműköd<strong>és</strong>i kérd<strong>és</strong>ek az uniós integráció tükrében, In.: Pécsi Határőr<br />
Tudományos Közlemények III., Pécs, 2004., 118.o. „Az NBH munkatársai a menekült státuszért folyamodó<br />
személyek ellenőrz<strong>és</strong>e során arra törekednek, hogy feltárják a nemzetbiztonsági szempontból releváns<br />
körülményeket – az illegális migráció csatornáira, a terrorszervezetekre, a titkosszolgálatokra vonatkozó<br />
ismereteket. A meghallgatásokon nyert, figyelmet érdemlő információkat az NBH az illetékes szervek felé<br />
továbbítja.”<br />
80
nemzetbiztonsági <strong>és</strong> közbiztonsági szempontból – húsz napon belül kötelesek voltak<br />
véleményt nyilvánítani. 149 Fenyvesi Lajos ezt a bevándorlási eljárás 120 napos határidejéhez<br />
viszonyítva egyértelműen kev<strong>és</strong>nek tartotta. A szakhatósági állásfoglalás 90 napra történő<br />
meghosszabbítása 180 napos eljárás mellett szerinte lehetőséget nyújthatott volna az<br />
eredményesebb bűnügyi <strong>és</strong> nemzetbiztonsági ellenőrz<strong>és</strong>ek végrehajtására. 150<br />
A kutatási időszak alatti szabályozás:<br />
A korábban már létező leteleped<strong>és</strong>i engedélyt kérelmező kategória után az idegenrend<strong>és</strong>zeti<br />
törvénycsomag 2007. július 1-től új intézményként bevezette az ideiglenes leteleped<strong>és</strong>i<br />
engedélyt, az EK leteleped<strong>és</strong>i engedélyt, valamint továbbra is fenntartotta a nemzeti<br />
leteleped<strong>és</strong>i engedélyt. A 114/2007. (V.24.) kormányrendelet 97. §-a a Nemzetbiztonsági<br />
Hivatal szakhatósági eljárása cím alatt r<strong>és</strong>zletesen leírja a szolgálat feladatait. Az eljárás<br />
során be kellett szerezni az NBH szakhatósági állásfoglalását, amelyet ideiglenes leteleped<strong>és</strong>i<br />
kérelmező esetén húsz napon belül, nemzeti leteleped<strong>és</strong>i engedély vagy EK leteleped<strong>és</strong>i<br />
engedély iránti kérelem esetén negyvenöt napon belül írásban küldött meg a BÁH regionális<br />
igazgatósága r<strong>és</strong>zére. 151<br />
Beutazási <strong>és</strong> tartózkodási tilalom<br />
A rendszerváltás után a már említett 1993-as idegenrend<strong>és</strong>zeti törvény r<strong>és</strong>zletesen szabályozta<br />
a beutazási <strong>és</strong> tartózkodási tilalom (BTT) elrendel<strong>és</strong>éhez vezető okokat, feltételeket (többek<br />
között fegyver-, robbanóanyag-, sugárzóanyag- embercsemp<strong>és</strong>z, terrorista), lebontva a 23. §ban<br />
általánosan megfogalmazott feltételt, amely szerint az állami szuverenitás, a<br />
nemzetbiztonság, az alkotmányos rend, valamint a közbiztonság érdekében kell ezen<br />
eszközhöz nyúlnia a jogalkalmazó szerveknek. Ennek elrendel<strong>és</strong>ére az ORFK, valamint<br />
149<br />
Dezső – Hajas fentebb idézett kommentárja, 70.o.(1.pótlap) , de r<strong>és</strong>zletesebben ismerteti a folyamatot<br />
cikkében Fenyvesi Lajos: Külföldiek ellenőrz<strong>és</strong>ével kapcsolatos nemzetbiztonsági feladatok In.: Belügyi<br />
Szemle, 1999./1. 86-87.o.<br />
150<br />
Fenyvesi Lajos fent idézett tanulmánya, 87.o.<br />
151<br />
A rendelet vonatkozó pontjai szerint a regionális igazgatóság az ideiglenes leteleped<strong>és</strong>i engedély első ízben<br />
történő kiadása, a nemzeti leteleped<strong>és</strong>i engedély vagy az EK leteleped<strong>és</strong>i engedély iránti kérelmet benyújtó<br />
harmadik országbeli állampolgár központi idegenrend<strong>és</strong>zeti nyilvántartásban kezelt adatait továbbítja a<br />
Nemzetbiztonsági Hivatalnak. A Nemzetbiztonsági Hivatal megkeres<strong>és</strong>ére a regionális igazgatóság a kérelemhez<br />
csatolt okiratokba betekint<strong>és</strong>t biztosít, illetve azokról másolatot k<strong>és</strong>zít. Ha a szakhatósági állásfoglalás<br />
megküld<strong>és</strong>ét követően a harmadik országbeli állampolgárra vonatkozóan olyan adat merül fel, amely a<br />
szakhatósági hozzájárulás visszavonását indokolja, a szakhatóság az illetékes regionális igazgatóságot<br />
haladéktalanul értesíti.<br />
81
endőr-főkapitányságok, a Határőrség OPK, valamint a határőr igazgatóságok voltak<br />
jogosultak. Az Itv. ugyanakkor nemcsak a Nemzetbiztonsági Hivatalt, hanem az Információs<br />
Hivatalt <strong>és</strong> a két katonai nemzetbiztonsági szolgálatot is feljogosította a BTT<br />
kezdeményez<strong>és</strong>ére. 152<br />
A schengeni csatlakozás utáni időszaktól 2010. december 24-ig terjedő időszakban az NBH a<br />
már korábbról hatályos törvényi rendelkez<strong>és</strong> szerint önálló beutazási <strong>és</strong> tartózkodási tilalom<br />
elrendel<strong>és</strong>ének javaslattételére volt jogosult 153 , amely jelenleg is fennmaradt.<br />
Vízumkérelmezők ellenőrz<strong>és</strong>e<br />
Korábban, az Nbtv. hatályba lép<strong>és</strong>étől a 64/1994. (IV.30.) kormányrendelet 14. §. szerint az<br />
ORFK a nemzetbiztonsági szolgálatok véleményének kikér<strong>és</strong>e után döntött a vízumkérelem<br />
engedélyez<strong>és</strong>éről vagy elutasításáról. (Ez elméletileg a megfogalmazás alapján a két<br />
hírszerző, továbbá a katonai elhárító szolgálat megkeres<strong>és</strong>ét is magában foglalta.) A<br />
végrehajtásról kiadott 9/1994. (IV. 30.) BM rendelet szerint az ORFK a vízumkérelem<br />
másolatát állásfoglalás céljából megküldte az NBH r<strong>és</strong>zére. Öt napon belül nyilváníthatott<br />
véleményt az elhárítás a kérelemről. 154<br />
A kutatási időszak szabályozása:<br />
A harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtag számára kiadott vízum esetén a<br />
113/2007. (V. 24.) kormányrendelet szabályozása szerint (a 2007. évi I. törvény végrehajtási<br />
rendeleteként) a külpolitikáért felelős miniszter, valamint a konzuli tisztviselő a vízum iránti<br />
kérelemről a Nemzetbiztonsági Hivatal véleményét kérheti, amely köteles a megkeres<strong>és</strong>nek<br />
tíz napon belül eleget tenni. 155<br />
152<br />
A korabeli szabályozást a Dezső – Hajas kommentár ismerteti r<strong>és</strong>zletesen<br />
153<br />
2007. évi II. törvény 43. § (2) szerint az idegenrend<strong>és</strong>zeti hatóság idegenrend<strong>és</strong>zeti kiutasítást <strong>és</strong> beutazási <strong>és</strong><br />
tartózkodási tilalmat, illetve ismeretlen helyen vagy külföldön tartózkodó harmadik országbeli állampolgár<br />
esetén önálló beutazási <strong>és</strong> tartózkodási tilalmat rendelhet el azzal a harmadik országbeli állampolgárral<br />
szemben…. f) akinek a beutazása <strong>és</strong> a tartózkodása a nemzetbiztonságot, a közbiztonságot vagy a közrendet sérti<br />
vagy veszélyezteti. (A törvény végrehajtási rendelete szerint 114/2007(V.24) Korm. Rendelet 114. § (4))<br />
154<br />
Dezső – Hajas kommentár, 71.o.<br />
155<br />
A rendelet 18. § (1) szerint ha valamely schengeni állam központi hatóságának a vízum iránti kérelemre<br />
vonatkozó dönt<strong>és</strong> meghozatala előtt a BÁH-hal egyeztetnie kell, a BÁH legk<strong>és</strong>őbb a megkeres<strong>és</strong> r<strong>és</strong>zére történt<br />
továbbításától számított hét napon belül köteles nyilatkozni arról, hogy a vízum kiadásához hozzájárul-e. A<br />
központi vízumhatóság az egyeztet<strong>és</strong> során történő válaszadás előtt köteles a vízumkérelemről a<br />
82
A szabad mozgás <strong>és</strong> tartózkodás jogával rendelkező személyekre vonatkozó fenti rendelet<br />
három hónapot meghaladó tartózkodási szabályozásánál pedig az alábbi kitétel is szerepel:<br />
Ha az EGT-állampolgár vagy családtag tartózkodása veszélyezteti a Magyar Köztársaság<br />
nemzetbiztonságát, a Nemzetbiztonsági Hivatal kezdeményezi a regionális igazgatóságnál<br />
tartózkodási jog megszűn<strong>és</strong>ét megállapító határozat meghozatalát.<br />
A 2007. évi II. törvény végrehajtásáról szóló 114/2007. (V.24.) kormányrendelet<br />
szabályozása alapján a három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum<br />
kérelmez<strong>és</strong>e esetén a külpolitikáért felelős miniszter, valamint a konzuli tisztviselő a<br />
Nemzetbiztonsági Hivatal véleményét kérheti, amely köteles a megkeres<strong>és</strong>nek alapesetben<br />
tíz nap alatt eleget tenni. Amennyiben valamely schengeni tagállam központi hatóságának a<br />
magyar központi vízumhatósággal, jelesül a BÁH-hal egyeztetnie szükséges, a válaszadás<br />
előtt a bevándorlási szerv köteles volt az NBH véleményét kérni. Erre a szolgálatnak hét nap<br />
állt rendelkez<strong>és</strong>re. A nemzeti vízum iránti kérelem esetén is kérhette a hatóság az NBH<br />
véleményét, amely alapesetben tíz napon belül köteles volt válaszolni.<br />
114/2007. kormányrendelet 50. § (1) alapján a BÁH regionális igazgatósága a tartózkodási<br />
engedély iránti kérelemről a közbiztonság <strong>és</strong> a nemzetbiztonság védelme érdekében<br />
meghatározott esetekben a Nemzetbiztonsági Hivatal véleményét kéri, amely köteles a<br />
megkeres<strong>és</strong>nek a 49. § (2) bekezd<strong>és</strong>ben foglalt esetben hét, a 49. § (3) bekezd<strong>és</strong>ben foglalt<br />
esetben tizenöt, egyéb esetben húsz napon belül eleget tenni.<br />
Hontalanság<br />
A 2007. évi új migrációs törvények kapcsán új feladatként jelent meg a Nemzetbiztonsági<br />
Hivatal számára a hontalansági eljárásban kapott szakhatósági jogkör. A BÁH regionális<br />
igazgatósága határozatot hoz a hontalanság megállapításáról. Ezt erre irányuló eljárás előzi<br />
Nemzetbiztonsági Hivatal véleményét kérni. A Nemzetbiztonsági Hivatal köteles a központi vízumhatóság<br />
megkeres<strong>és</strong>ének hét napon belül eleget tenni.<br />
83
meg, amelyben az NBH is kaphat szerepet. A 114/2007. kormányrendelet 165. § szerint a<br />
regionális igazgatóság a Nemzetbiztonsági Hivataltól szakhatósági állásfoglalást kér. 156<br />
A szolgálatnak joga van a kérelmezőt meghallgatni. A szakhatósági állásfoglalás határideje a<br />
megkeres<strong>és</strong>től számított tizenöt nap, kivéve, ha a Nemzetbiztonsági Hivatal a<br />
nyilatkozattételre további tizenöt napot kért. Az Egyesült Nemzetek Menekültügyi<br />
Főbiztossága budapesti Regionális Képviseletének <strong>és</strong> a Nemzetbiztonsági Hivatalnak<br />
egyaránt meg kellett küldeni a határozatot.<br />
Állampolgárságért folyamodók kérelmének ellenőrz<strong>és</strong>e <strong>és</strong> véleményez<strong>és</strong>e<br />
A nemzetbiztonsági törvény hatályba lép<strong>és</strong>ét követő időszakban az állampolgársági eljárás<br />
titkosszolgálati szűr<strong>és</strong>ének feladatát az Nbtv. mellett az 1993. évi LV. törvény<br />
(állampolgársági törvény) szabályozta. A 19. § (3) d) alapján az állampolgársági eljárás során<br />
a belügyminiszter véleményt kérhet a nemzetbiztonsági szolgálatoktól. Az Nbtv-ből<br />
következően a véleménynyilvánításra az NBH volt illetékes, amely véleményének<br />
meghozatalához adatszolgáltatást igényelhetett a társszolgálataitól. 157<br />
Az eljárást a BM állampolgársági főosztálya végezte (kijelölt szerv), így ezen szerv konkrét<br />
megkeres<strong>és</strong>ére válaszolt az NBH. A vélemény csak „javaslatként” értelmezendő, mivel a<br />
köztársasági elnök dönt, a belügyminiszter előterjeszt<strong>és</strong>e alapján. 158 A vélemény a<br />
szakhatósági állásfoglalással szemben „nem köti” az eljáró hatóságot, azaz nem kötelező<br />
érvénnyel veendő figyelembe. Persze nem reális, hogy a nemzetbiztonság álláspontját a<br />
bevándorlási szerv teljesen figyelmen kívül hagyja.<br />
Különleges lehetőség az elutasító vélemények számarányának áttekint<strong>és</strong>e, amely általában<br />
titkosan kezelt. Ez idáig egyetlen státusz esetében sem került nyilvánosságra, ugyanakkor a<br />
156<br />
A rendelet szerint a regionális igazgatóság megkeres<strong>és</strong>e a következő adatokat tartalmazza: a kérelmező<br />
személyazonosító adatait (családi <strong>és</strong> utónevét, előző, illetve szület<strong>és</strong>i családi <strong>és</strong> utónevét, korábbi<br />
állampolgárságát, nemét, szület<strong>és</strong>i helyét <strong>és</strong> idejét, anyja szület<strong>és</strong>i nevét), a kérelmező személyazonosító <strong>és</strong> úti<br />
okmányának adatait (az okmány azonossági jelét <strong>és</strong> számát, érvényességi idejét, a kiállítás helyét <strong>és</strong> idejét, a<br />
kiállító hatóság nevét), a kérelmező magyarországi lakóhelyét, tartózkodási helyét vagy szálláshelyét,<br />
magánszállás esetén a szállásadó nevét is.<br />
157<br />
Dezső – Hajas kommentárja, 74.o.<br />
158<br />
Fenyvesi Lajos már idézett tanulmánya, 89.o.<br />
84
nemzetbiztonsági átvilágításokat végző r<strong>és</strong>zleg működ<strong>és</strong>éről írt cikk idézi egy vizsgálat<br />
eredményét. A korabeli sajtóban is megjelent, BM állampolgársági főosztályán 1997-ben<br />
lefolytatott vizsgálat szerint az előző két évben 21057 személyről adott véleményt az NBH,<br />
ebből 57 esetben javasolták a kérelem elutasítását. 159 Az állampolgársági eljárás ezen<br />
ombudsmani vizsgálatának r<strong>és</strong>zletes jelent<strong>és</strong>e is elérhető nyilvánosan, amely szerint a<br />
szolgálat átlagosan három hónap alatt teljesítette meghatározott feladatát.<br />
állampolgársági eljárások során a kutatási időszakban a véleményez<strong>és</strong>i jogkör fennmaradt.<br />
160 Az<br />
Aktuális kitekint<strong>és</strong> keretében érdemes megvilágítani az új kormány radikálisan újszerű<br />
nemzetpolitikája keretében lehetőségként szereplő kedvezményes (egyszerűsített) honosítási<br />
eljárást, amely 2011. január 1-től lépett hatályba. Az állampolgársági törvény módosítása<br />
során a szövegbe bekerült feltételként a nemzetbiztonsági érdek sérelmének kizárása. 161<br />
Kérelmére az a nem magyar állampolgár honosítható, akinek honosítása Magyarország<br />
közbiztonságát <strong>és</strong> nemzetbiztonságát nem sérti. A miniszter a nemzetbiztonsági szolgálat<br />
véleményét kéri. Ez, a sajtóban megjelent százezres kérelmezői nagyságrendet ismerve,<br />
jelentős adminisztratív terhet okozhat a szolgálatnak <strong>és</strong> a Rendőrségnek egyaránt. A<br />
véleményez<strong>és</strong> ugyanakkor kiemelten fontos kérd<strong>és</strong>. Az egyéb nemzetbiztonsági kockázatok<br />
kiszűr<strong>és</strong>e mellett a klasszikus titkosszolgálati elhárító funkció szempontjai is különösen<br />
fontosak, hiszen régóta ismert módszer más országok állampolgárságának felhasználása<br />
hírszerző műveletekben. Ennek kiküszöböl<strong>és</strong>e jelentős kihívás.<br />
Menekültügyi kérelmezők szűr<strong>és</strong>e<br />
Gubicza József doktori értekez<strong>és</strong>ében <strong>és</strong> egy tanulmányában 162 a menekültügy határőri<br />
feladatait kutatta behatóan, amely term<strong>és</strong>zetesen kiterjedt a menekültkérd<strong>és</strong> biztonsági<br />
aspektusainak felvázolására is. „Az illegálisan érkezett menekülőt az ellenőrz<strong>és</strong> keretén belül<br />
159<br />
Uo. 89.o.<br />
160<br />
„Az Állampolgársági Főosztály által rendelkez<strong>és</strong>ünkre bocsátott kimutatás szerint, az 1995. január 1.-je <strong>és</strong> az<br />
1996. december 31. között küldött megkeres<strong>és</strong>eket az NBH. átlag 3 hónapon belül teljesítette. Kivételesen<br />
előfordult az is, hogy az NBH. véleménye kialakításához egy-egy ügyben további időt kért, amelynek időtartama<br />
általában további 6 hónapig tartott. Arról, hogy a vizsgált időszak alatt erre hány esetben került sor, nem kaptunk<br />
felvilágosítást. “ In.: OBH 1936/1997. Az állampolgári jogok országgyűl<strong>és</strong>i biztosának jelent<strong>és</strong>e Ügyintéző: dr.<br />
Haraszti Katalin Jelent<strong>és</strong> a magyar állampolgárság megszerz<strong>és</strong>e iránti kérelmek vizsgálatának gyakorlatáról,<br />
www.ajbh.hu/allam/jelentes/199701936.rtf, 2012. március 13-ai letölt<strong>és</strong><br />
161<br />
1993. évi LV. törvény 4. § d)<br />
162<br />
Gubicza József: A Határőrség menekültügyi feladatai, Határőrségi tanulmányok 1/2001. Különszám, kiadta a<br />
Határőrség Országos Parancsnokság – Határőrség Tudományos Bizottsága, 2001, Bp., Gubicza J. doktori<br />
értekez<strong>és</strong>e alapján k<strong>és</strong>zült tanulmánya<br />
85
szükségesnek látom – melyet a hazai gyakorlat is igazol – nemzetbiztonsági, közrendvédelmi,<br />
közbiztonsági szempontból kontrollálni, továbbá eg<strong>és</strong>zségügyi állapotáról információkat<br />
beszerezni” – jelezte Gubicza. 163<br />
A menekültügy a rendszerváltás időszakában az NDK-ból érkező, román, majd délvidéki<br />
menekülthullámok következtében mind a kormány, mind a közvélemény, továbbá a rend<strong>és</strong>zet<br />
<strong>és</strong> az egyéb jogalkalmazói szervek homlokterében állt. Az NBH-nak a főigazgató által kijelölt<br />
vezetői szintű munkatársa tagja volt az 1037/1991. (VIII. 6.) kormányhatározattal létrehozott<br />
Menekültügyi Tárcaközi Bizottságnak. 164<br />
Az első magyar menekültügyi törvény megalkotása előtt az alábbi módon szabályozták a<br />
titkosszolgálatok r<strong>és</strong>zvételét a menekültügy terén: a 101/1989. (IX.28.) MT rendelet 2.§ (2)<br />
bekezd<strong>és</strong>e szerint nem ismerhető el menekültként többek között az a személy, akinek<br />
Magyarországon tartózkodása sérti a közrendet, a közeg<strong>és</strong>zségügyi rendet vagy az állam<br />
biztonságát. A menekült jogállása is megszüntethető volt a 17. § (2) szerint, amennyiben a<br />
kérd<strong>és</strong>es személy magatartása, életvitele sérti az állam biztonságát. Ekkor az NBH hatósági<br />
jogkörrel nem rendelkezett, csupán véleményez<strong>és</strong>i <strong>és</strong> kezdeményez<strong>és</strong>i jogosultság illette meg.<br />
A menedékjogról szóló 1997. évi CXXXIX. törvény 37. §-a ugyanakkor már szakhatóságként<br />
jeleníti meg az NBH-t. A r<strong>és</strong>zleteket végrehajtási rendelet szabályozta, amely szerint a<br />
Menekültügyi <strong>és</strong> Migrációs Hivatal köteles volt megkeresni a nemzetbiztonsági szolgálatot. A<br />
szakhatóság eljárása során meghallgathatta a kérelmezőt. Az NBH határideje a megkeres<strong>és</strong>től<br />
számított harminc nap volt, <strong>és</strong> a szolgálat további tizenöt napot kérhetett. Rövidített eljárás<br />
esetén öt nap állt rendelkez<strong>és</strong>re. A menekültügyi törvény 4. § alapján meg kell tagadni annak<br />
a külföldinek a menekültkénti elismer<strong>és</strong>ét, akinek tartózkodása, tevékenysége sérti az ország<br />
nemzetbiztonsági érdekét. 165<br />
A kutatási időszakban az alábbi szabályozás volt hatályban:<br />
163 Uo. 64.oldal<br />
164 Dezső-Hajas kommentár 73.o.<br />
165 Uo. 73., 74., 74/1. pótlapok<br />
86
A kutatási időszakban a menekültügy terén az alábbi kategóriák voltak hatályosak:<br />
menekült, aki nemzetközi védelem alatt áll; oltalmazott, aki kieg<strong>és</strong>zítő védelemben r<strong>és</strong>zesül;<br />
a befogadott státusz (humanitárius tartózkodási engedély), amikor fennáll a visszaküld<strong>és</strong><br />
tilalma; a menedékes ideiglenes védelemre jogosult.<br />
A 2007. évi LXXX. törvény a menedékjogról több ponton tartalmaz a befogadó ország<br />
biztonsági igényére vonatkozó kitételeket. Így például a 15. § b) szerint nem lehet<br />
oltalmazottként elismerni azt a külföldit, akinek a Magyar Köztársaság területén való<br />
tartózkodása a nemzetbiztonságot sérti. A 21.§ b) ugyanezt mondja ki a menedékes jogállás<br />
esetére. A menekültkéni vagy oltalmazottkénti elismer<strong>és</strong>re irányuló eljárás során a törvény<br />
az érdemi eljárásban a Nemzetbiztonsági Hivatalt szakhatóságként jelöli ki. (57. § 1)) A tv.<br />
78.§ 1) alapján a menekültügyi hatóság a menedékeskénti elismer<strong>és</strong>re irányuló eljárás során<br />
köteles beszerezni a szakhatósági állásfoglalást.<br />
A 2007. évi LXXX. törvény végrehajtásáról szóló 301/2007. (XI. 9.) Korm. rendelet<br />
r<strong>és</strong>zletesebben is kifejti a biztonsági szempontú vizsgálat elemeit. A rendelet szabályozása<br />
szerint (89.§) a Kormány a menekültkénti vagy oltalmazottkénti elismer<strong>és</strong>re irányuló<br />
eljárásban – annak megállapítása kérd<strong>és</strong>ében, hogy a kérelmező elismer<strong>és</strong>e veszélyezteti-e a<br />
Magyar Köztársaság nemzetbiztonságát – a Nemzetbiztonsági Hivatalt szakhatóságként<br />
jelöli ki. A menekültügyi hatóság az érdemi eljárásra utaló végz<strong>és</strong> meghozatalát követő<br />
munkanapon megkeresi az NBH-t. A megkeres<strong>és</strong>ben a menekültügyi hatóság a szolgálat<br />
r<strong>és</strong>zére továbbítja a kérelmező menekültügyi nyilvántartásban kezelt adatait. A<br />
Nemzetbiztonsági Hivatal megkeres<strong>és</strong>ére a menekültügyi hatóság a kérelemhez csatolt<br />
okiratokba betekint<strong>és</strong>t biztosít, illetve azokról másolatot k<strong>és</strong>zít. Az NBH a kérelmezőt<br />
meghallgathatja. A meghallgatáson a kérelmező jogi képviselője r<strong>és</strong>zt vehet. Ha a<br />
szakhatósági állásfoglalás megküld<strong>és</strong>ét követően a külföldire vonatkozóan olyan adat merül<br />
fel, amely a szakhatósági hozzájárulás visszavonását indokolja, a Nemzetbiztonsági Hivatal<br />
a menekültügyi hatóságot haladéktalanul értesíti. 166 Ezen szabályok vonatkoznak a<br />
menedékes eljárásra is.<br />
A jogi szabályozásból fakadó dilemmák értékel<strong>és</strong>e<br />
166 301/2007. (XI. 9.) Korm. rendelet 89.§ (1), (2),(3),(4) bekezd<strong>és</strong>ei<br />
87
A Nemzetbiztonsági Hivatalnak az új jogszabályokból következően 2007. július 1-től<br />
megváltozott (kiszélesedett) tartalmú szakmai feladatokat kellett ellátnia. Az NBH a kutatási<br />
időszakban hatályos magyar migrációs rendszer öt státuszkategóriája köréből négy migrációs<br />
alapeljárásban törvényi felhatalmazás alapján kizárólagos hatáskörrel bírt (a leteleped<strong>és</strong>i<br />
engedélyt kérelmező, továbbá a menekültkénti elismer<strong>és</strong>ét kérő, illetőleg a magyar<br />
állampolgárságért folyamodó, valamint a vízumkérelmet benyújtott személyek ellenőrz<strong>és</strong>ét<br />
<strong>és</strong> az ezzel kapcsolatos feladatokat). Ebből adódóan 2007. július 1-től az Nbtv. <strong>és</strong> az<br />
idegenrend<strong>és</strong>zeti jogszabályok között ellentmondás állt fenn. Az új jogszabályok olyan<br />
státuszkategóriáknál is határoztak meg a szolgálat számára feladatokat, amely státuszok az<br />
nemzetbiztonsági törvényben nem szerepeltek, <strong>és</strong> ma sem szerepelnek (például a hontalanság<br />
megállapítása).<br />
Általánosságban érvényes, hogy a szakhatósági eljárásban az NBH, majd k<strong>és</strong>őbb az AH<br />
szakhatósági állásfoglalása kötelezte/kötelezi az eljáró hatóságot.<br />
Ezzel ellentétben a nemzetbiztonsági szempontú vélemény nem „kötötte” az eljáró szervet.<br />
(Azaz nem szükséges feltétlenül figyelembe venni a nemzetbiztonsági szempontú<br />
„véleményt”.) Ez a dolgozat írásakor is így szabályozott.<br />
A nemzetbiztonsági szempontú szakhatósági állásfoglalás, valamint a vélemény kiadására<br />
jellemzően megadott hét, tíz, tizenöt vagy húsz nap a nemzetbiztonsági jellegű<br />
információgyűjtő munka időben elhúzódó jellegét ismerve valószínűleg többnyire formalizált<br />
ellenőrz<strong>és</strong>t, elsősorban adattári szűr<strong>és</strong>t takar. Vélelmezhető ugyanakkor, hogy az esetek<br />
döntő többségében nincs is szükség egyéb, a kérelmezők alapvető jogait csorbító módszerek<br />
bevezet<strong>és</strong>ére. Az eljárási idők markáns kitolása 40-60, vagy akár 90 napra, megalapozottabb<br />
szakvéleményt eredményezne. Figyelembe véve az alapeljárások időtartamát, illetve a<br />
hatékony <strong>és</strong> gyors közigazgatás követelményét, mégsem célszerű a szakhatósági, vagy<br />
véleményez<strong>és</strong>re biztosított idő meghosszabbítása.<br />
Álláspontom szerint, amelyet nemzetközi példákkal is alátámasztok, teljesen más<br />
jellegű szabályozásra lenne szükség. Alább r<strong>és</strong>zletesebben ki fogom fejteni ezen dilemmák<br />
feloldását lehetővé tevő javaslatomat a magyar <strong>és</strong> nemzetközi tapasztalatok<br />
következtet<strong>és</strong>einek levonása után.<br />
Már Fenyvesi, mint az NBH korábbi menekültügyi <strong>és</strong> migrációs főosztályának vezetője a<br />
korábbi szabályozás kapcsán jelezte a migrációs átvilágító munka egyes dilemmáit. A fő<br />
88
gond – mint k<strong>és</strong>őbb bemutatom nemzetközi példákon keresztül – nem csak Magyarországon,<br />
hogy a nemzetbiztonsági szempontú elutasító dönt<strong>és</strong> bírói úton megtámadható. 167 Ekkor a<br />
szolgálatnak az elutasító dönt<strong>és</strong>t megalapozó információkat a bíróság előtt be kellene<br />
mutatnia. A dönt<strong>és</strong>t megalapozó információk államtitokká minősített dokumentumokban<br />
vannak. Persze lehet törölni a minősít<strong>és</strong>t, ez a műveleti erők (technikai eszközalkalmazás,<br />
együttműködő személyek) módszerek felfed<strong>és</strong>ét, az ellenőrzött kérelmező általi<br />
megismer<strong>és</strong>ét is magával hozhatja.<br />
Wetzel Tamás kormánybiztos a bevándorlásról írt könyvében szintén említ néhány, a<br />
nemzetbiztonsági átvilágításhoz kötődő dilemmát. A kutatási témám szemszögéből legfőbb,<br />
bár lábjegyzetben szereplő megállapítása, hogy (a leteleped<strong>és</strong>i eljárás kapcsán) a<br />
nemzetbiztonsági szakhatósági állásfoglalása alapján történő elutasítás a legritkább<br />
esetben történik meg. Wetzel szintén a műveleti erők dekonspirációjának, a titkos<br />
információk kiadásának lehetőségével magyarázza ezt. Ezért a titkosszolgálat többnyire<br />
informálisan jelez az idegenrend<strong>és</strong>zeti hatóságnak, amelynek eljárását – ez a nem jogi<br />
aktus – befolyásolja. A kormánybiztos e, jelenleg is fennálló kényes helyzet kiküszöböl<strong>és</strong>ét<br />
szükségesnek ítéli. 168<br />
Az elutasító dönt<strong>és</strong>t többnyire fel nem vállaló titkosszolgálat, mint a jogállamtól ódzkodó<br />
szervezet jelenik meg, amely kifejezetten nem szerencs<strong>és</strong>. A szabályozás átalakításával ez<br />
mindenképpen orvosolandó, <strong>és</strong> orvosolható. Ezt is a nemzetközi példák ismertet<strong>és</strong>e utáni<br />
javaslatomban mutatom be.<br />
További gond, hogy a kérelmezett státuszhoz kötődik az ellenőrz<strong>és</strong>, azaz potenciálisan<br />
lehetősége van a kérd<strong>és</strong>es személynek más státusz kérelmez<strong>és</strong>ére is, amelyre a korábbi<br />
szakhatósági állásfoglalás nem vonatkozik. 169 A kérelmező sok esetben más jogcímen<br />
továbbra is Magyarország területén maradhat. Amennyiben a kérelmező bíróságon támadja<br />
meg a BÁH elutasító határozatát, akkor a bírósági eljárás lezárulásáig hazánkban maradhat.<br />
167<br />
A már hivatkozott cikk szerint a bevándorlási <strong>és</strong> menekültügyi eljárásban hozott határozatot korábban nem<br />
peres eljárásban bíróság előtt meg lehetett támadni. A felülvizsgálat során a határozatot megváltoztathatta a<br />
bíróság. Fenyvesi 88.o.<br />
168<br />
Wetzel Tamás: A bevándorlás kérd<strong>és</strong>e Magyarországon, Publikon Kiadó, Budapest, 2011. 186.o.<br />
169<br />
Uo. A probléma ekkor abban állt, hogy a bírói mérlegel<strong>és</strong> <strong>és</strong> vizsgálat során a titkos eszközök <strong>és</strong> módszerek<br />
felfed<strong>és</strong>e akár veszélyeztethette is egy ügy sikerét. „Az elutasító szakhatósági állásfoglalással már önmagában<br />
tudomást szerez a kérelmező, valamint jogi képviselője arról, hogy az NBH az engedély megadását aggályosnak<br />
tartja, <strong>és</strong> esetleg további ismereteket szerezhet a bírói felülvizsgálat során. E folyamat lehetőséget biztosíthat egy<br />
megkezdett – operatív bizonyítékok alapján létező – nem kívánatos (bűn)cselekmény időszakos felfüggeszt<strong>és</strong>ére<br />
vagy konspiráltabb folytatására.” 88-89. o.<br />
89
A vízumkérelmezők ellenőrz<strong>és</strong>e szinte teljes mértékben adattári priorálást takarhat.<br />
Problémás a szabályozás a tekintetben, hogy a külföldön tartózkodó személyek előéletének,<br />
kockázati elemeket mutató körülményeinek megismer<strong>és</strong>e rendkívül nehéz, lényegében<br />
korlátozottan lehetséges feladat. Főként az elhárító szolgálat r<strong>és</strong>zére. Ez korábban is hasonló<br />
dilemmát okozott. 170<br />
3.3. Hazai <strong>és</strong> nemzetközi nemzetbiztonsági tapasztalatok<br />
Mivel r<strong>és</strong>zletesen bemutattam a migráció kezel<strong>és</strong>ének nemzetbiztonsági aspektusát, a<br />
rend<strong>és</strong>zeti kezel<strong>és</strong>t pedig korábbi munkák (Görbe Attiláné Zán Krisztina, Németh József,<br />
Ritecz György, Teke András, Tájok Péter, Gubicza József doktori disszertációinak vonatkozó<br />
eredményei) megközelítőleg teljesen lefedték, szükségesnek tartom röviden áttekinteni a<br />
nemzetbiztonsági munkafolyamatok kapcsán keletkezett információk közül a már<br />
nyilvánosságot kapottak elemz<strong>és</strong>ét. Ez hozzájárulhat annak megvilágításához, hogy a<br />
titkosszolgálati szemlélet az elmúlt időszakban mit tartott a fő kihívásnak, vagy akár<br />
kockázatnak, <strong>és</strong> mely folyamatok műveleti megszakítását végezte el. Különleges lehetőség a<br />
már megtett, titkos tevékenység ismertet<strong>és</strong>e nyílt, mindenki számára hozzáférhető publikációk<br />
ismereteinek elemz<strong>és</strong>e, rendszerez<strong>és</strong>e, majd értékel<strong>és</strong>e által. 171<br />
A titkosszolgálatok Európában <strong>és</strong> más kontinenseken egyaránt megkísérlik csökkenteni, vagy<br />
minimalizálni a migráció <strong>és</strong> kiemelten az illegális migráció negatív hatásait, úgy, hogy ennek<br />
során a demokratikus jogállami kereteket <strong>és</strong> a befogadó társadalom eszméjét is fenn kívánják<br />
tartani. Azaz nem a migrációs folyamatokat minősítik nemzetbiztonsági kockázatnak, hanem<br />
csak egyes, valóban kockázatos elemeit.<br />
Nemzetközi kitekint<strong>és</strong>sel, a külföldi nemzetbiztonsági szolgálatok nyilvánosságra került<br />
információnak elemz<strong>és</strong>ével 172 is alátámasztom a titkosszolgálati relevanciát a migráció terén,<br />
170<br />
„A vízumkérelmet benyújtott személyek nem tartózkodnak hazánkban, így jelentősen korlátozottá válik a<br />
nyílt <strong>és</strong> titkos információgyűjt<strong>és</strong> eszközeinek <strong>és</strong> módszereinek alkalmazási lehetősége.” Uo. 90.o.<br />
171<br />
Rendelkez<strong>és</strong>re áll a korábbi Nemzetbiztonsági Hivatal évkönyv-sorozata 1999-től 2008-ig, amely minden<br />
évben tartalmazott újabb információkat a migráció titkosszolgálati kezel<strong>és</strong>éről, az elért eredményekről <strong>és</strong> a főbb<br />
tendenciákról. A fejezet magyar tapasztalatait ezen sorozat elemz<strong>és</strong>éből állítottam össze.<br />
172<br />
A nemzetközi titkosszolgálati szférában az elmúlt évtizedben a „nyílt, a társadalommal kommunikáló”,<br />
szélesebb tájékoztató, közérdeklőd<strong>és</strong>re számot tartó (titkos) eseményeket megosztó szemlélet uralkodott. A<br />
fejezet nemzetközi kitekint<strong>és</strong>éhez ez megfelelő alapot nyújt, hiszen a legtöbb szolgálat éves jelent<strong>és</strong>ét<br />
nyilvánosságra hozza az interneten. Ezen éves jelent<strong>és</strong>ek migrációval kapcsolatos jelenségeit is felhasználtam.<br />
90
<strong>és</strong> ezzel is erősíteni kívánom azt a szemléletet, amely a pontos diagnózissal kifejezetten a<br />
„kontrollált, ám megengedő” bevándorlás-politikában látja Európa, <strong>és</strong> benne Magyarország<br />
jövőjét.<br />
3.3.1. Magyar nemzetbiztonsági tapasztalatok<br />
Az illegális migráció nemzetbiztonsági kezel<strong>és</strong>éről a legszélesebb – bár koránt sem teljes –<br />
képet a korábbi Nemzetbiztonsági Hivatal évkönyveiből kapunk. A magyar tapasztalatok<br />
számbavétele kiemelten fontos az egyes időszakok jellemző tendenciáinak megrajzolásához,<br />
továbbá a nemzetközi tapasztalatokkal történő összehasonlításukkal a különbségek <strong>és</strong> a<br />
hasonlóságok is láthatóvá válnak. Az évkönyvekben leírt folyamatokat <strong>és</strong> eseteket<br />
összehasonlítottam a 2007-től 2011-ig vonatkozó időszakban a nemzetbiztonsági szolgálatok<br />
migrációs területen dolgozó szakemberek, elemzők kötetlen szakmai beszélget<strong>és</strong>eken<br />
megosztott (az évkönyvek által nyilvánosságra hozottakat megerősítő) tapasztalataival.<br />
A nemzetbiztonsági törvény 5.§ g) alapján a Hivatal a legális migrációhoz kapcsolódóan lát el<br />
szűrő-ellenőrző feladatokat, ahogyan azt korábbi fejezetben r<strong>és</strong>zletesen bemutattam. Az NBH<br />
évkönyvei folyamatosan, 1999-től 2008-ig aggasztó tendenciák különféle módozatait<br />
leplezték le, osztották meg a nyilvánossággal, <strong>és</strong> – ezen körülményből logikusan következőleg<br />
korábban – a kormányzat illetékeseivel is. R<strong>és</strong>zben az ösztönzött a dolgozatom megírására,<br />
hogy felhívjam a figyelmet ezen évtizedes elhúzódású problémakörre, másr<strong>és</strong>zt bemutassam<br />
az ennek csökkent<strong>és</strong>ét lehetővé tevő gondolatokat <strong>és</strong> külföldi módszereket. Mindez kiemelten<br />
fontos, ha figyelembe vesszük, hogy az Európai Unió migrációs politikájának egyik fő<br />
mozgatórugója a legális bevándorlás elősegít<strong>és</strong>e, <strong>és</strong> az illegális migráció távoltartása.<br />
1999-ben tendenciaként volt értékelhető, hogy az érvényes vízummal <strong>és</strong> úti okmányokkal<br />
érkezők rövid magyarországi tartózkodás után szervezett embercsemp<strong>és</strong>z csoportok<br />
segítségével, illegálisan próbáltak továbbutazni nyugati irányba. Amennyiben rendőri, illetve<br />
határőrizeti ellenőrz<strong>és</strong> keretében elfogásra <strong>és</strong> kiutasításra kerültek, utóbbit menekültstátusz<br />
iráni kérelemmel kísérelték meg elkerülni. Az elbírálásra rendelkez<strong>és</strong>re álló időt kihasználva<br />
Várható ugyanakkor, hogy ez a trend megfordul, <strong>és</strong> az „elérhető, de nem nyílt” szolgálat képe válik irányadóvá.<br />
Ez utóbbi a dolgozat szempontjából már indifferens érdekesség.<br />
91
– amely alatt már jogszerűen tartózkodtak az országban – szervezett embercsemp<strong>és</strong>z<br />
csoportok segítségével hagyták el Magyarországot. 173<br />
Az embercsemp<strong>és</strong>zek – 2001-es tapasztalat szerint – kioktatják ügyfeleiket, hogyan kérjenek<br />
menekültjogot. Tájékoztatást adtak azon országokról, ahol nagyobb volt az esélyük a<br />
menekülti státusz megszerz<strong>és</strong>ére. Az így a befogadó állomásokra kerülőket pihentették <strong>és</strong> a<br />
közösségi szállások valójában a csemp<strong>és</strong>zek logisztikai bázisaiként, gyűjtőhelyként<br />
működtek. 174<br />
Ezen általános tapasztalat mellett ismertetett az NBH egy korrupciós esettanulmányt, amely<br />
azt mutatja meg, hogy az illegális migrációban érdekelt csoportok a klasszikus<br />
nemzetbiztonsági kockázatokon (terrorizmus, fegyverkereskedelem) túl az állam biztonságát<br />
is alapjaiban képesek veszélyeztetni. 175<br />
Az NBH műveleti <strong>és</strong> felderítő munkája, valamint rend<strong>és</strong>zeti szervekkel való együttműköd<strong>és</strong><br />
eredményeként az illegális migrációval konkrétan összefügg<strong>és</strong>be hozható, valamint azt érintő<br />
jogsért<strong>és</strong>ek vonatkozásában figyelemreméltó eredmények születtek. Az NBH jelz<strong>és</strong>ei alapján<br />
országos hatóságoknál vezető munkakört betöltő személyeket, ügyvédeket, idegenrend<strong>és</strong>zeti<br />
ügyintézőket <strong>és</strong> több külföldi személyt vontak büntetőeljárás alá. 176<br />
A 2002. évi tapasztalatok 177 főként a menekültügyi rendszer elleni visszaél<strong>és</strong>ek tárházát<br />
adták. A jogi szabályozás szellemiségétől jelentősen eltérő törekv<strong>és</strong>ektől a nyílt<br />
bűncselekményekig terjedtek az árnyalatai a legalizációs cselekményeknek. Panaszosan, a<br />
tehetetlenséget is sugalmazva állapította meg a 2002. évi NBH Évkönyv, hogy „a humánum<br />
jegyében megfogalmazott szabályok, az alkalmazott gyakorlat nem az elesetteket, üldözötteket<br />
segíti, hanem profitra éhes bűnszervezetek gyarapodásához járul hozzá.”A státuszkategóriák<br />
kérelmez<strong>és</strong>ével történő visszaél<strong>és</strong>ek nehezen érhetők tetten, még nehezebb bizonyítani a<br />
173<br />
NBH Évkönyv, 1999.<br />
174<br />
NBH Évkönyv, 2001. 69.o.<br />
175<br />
Az NBH tapasztalta, hogy jelentős összegű k<strong>és</strong>zpénz fejében az idegenrend<strong>és</strong>zeti eljárás felgyorsítható, sőt<br />
olyanok is státuszhoz juthattak, akik a törvényi feltételeknek nem feleltek meg. A Hivatal felderített egy<br />
szorosan összetartó személyi kört, amely közvetített a státuszkérelmezők <strong>és</strong> a dönt<strong>és</strong>hozó állami szervek között.<br />
Ezen idegenrend<strong>és</strong>zeti ügyintézők korábbi munkatársi kapcsolataikat <strong>és</strong> veszteget<strong>és</strong>t is igénybe vettek, <strong>és</strong> így<br />
köztisztviselőket <strong>és</strong> rendőrtiszteket is megnyertek maguknak. A Hivatal feljelent<strong>és</strong>t tett a legfőbb ügy<strong>és</strong>znél.<br />
NBH Évkönyv 2001., 66. o. (Migrációval összefüggő hivatali visszaél<strong>és</strong>ek)<br />
176<br />
Katona Béla - Gyömbér László: A Nemzetbiztonsági Hivatal feladatai a migráció biztonsági kockázatainak<br />
felderít<strong>és</strong>ében <strong>és</strong> elhárításában; együttműköd<strong>és</strong>i kérd<strong>és</strong>ek az uniós integráció tükrében, In.: Pécsi Határőr<br />
Tudományos Közlemények III., Pécs, 2004., 117-120.o<br />
177<br />
NBH Évkönyv 2002. alapján<br />
92
hamis szándékot. Az évben sokszor olyanok is kértek menekültstátuszt, akik bizonyíthatóan<br />
már huzamosabb ideje Magyarországon tartózkodtak, de az illetékes hatóság leteleped<strong>és</strong>i<br />
kérelmét jogerős határozatban elutasította. Így további évekig, a menekültügyi eljárás<br />
időtartamában biztosan hazánkban tartózkodhatott.<br />
Köz- <strong>és</strong> nemzetbiztonsági szempontból külön gondot jelentett, hogy a kérelmezők<br />
személyazonossága gyakorlatilag nem ellenőrizhető. A kibocsátó országokból nem álltak<br />
rendelkez<strong>és</strong>re a személyazonosításra alkalmas okmányok mintái, az arab <strong>és</strong> távol-keleti<br />
írások, nevek átírása nem egységes. A kérelmező hivatkozhatott arra, hogy iratai elvesztek,<br />
illetve a tettenér<strong>és</strong> reális veszélye nélkül használhatott hamis <strong>és</strong> hamisított okmányokat. A<br />
személyazonosságot a kérelmező bevallása alapján vették fel. A kérelem más-más néven <strong>és</strong><br />
személyi adatokkal többször is megismételhető volt.<br />
Katona Béla <strong>és</strong> Gyömbér László pécsi előadásukban alaposan körbejárták a menekültügyi<br />
joggal való visszaél<strong>és</strong> folyamatát, <strong>és</strong> célját, amely alátámasztja az évkönyvekben leírt,<br />
időhúzó <strong>és</strong> legalizációs funkciót. A menekültstátuszt kérelmezők már huzamosabb ideje<br />
többnyire illegálisan érkeznek hazánkba. 178<br />
A 2003-as tapasztalatok annak fényében megdöbbentőek, hogy az Egyesült Államokat ért<br />
terrortámadás után két évvel csúcspontján volt a terror elleni háború, megtörtént az első<br />
komolyabb Al-Kaida támadás Európában (Madrid), eközben a magyar nemzetbiztonsági<br />
szolgálat nyilvánosan konstatálta, hogy az idegenrend<strong>és</strong>zeti <strong>és</strong> a menekültügyi adattárban több<br />
mint hétezer iraki, vagy magát iraki állampolgárnak valló személy szerepel <strong>és</strong> ebből több mint<br />
négyezer fő menedékjogi kérelmet nyújtott be. A menedékjogi kérelmet beadók legalább<br />
kétharmada illegálisan elhagyta hazánkat, feltehetően Nyugat-Európába távoztak. Azaz a<br />
jogszabályi kiskapuk <strong>és</strong> a joggyakorlat miatt némi időveszteséggel, de a<br />
terrorcselekményekkel sújtott régióból érkező migránsok is könnyen távozhattak<br />
178<br />
„Míg az állampolgárságért, a leteleped<strong>és</strong>i, illetve a beutazási engedélyért folyamodók legálisan tartózkodnak<br />
hazánkban, addig a menedékjogi kérelmet benyújtók zöme illegálisan érkezik, illetve tartózkodik az országban.<br />
Menedékjogi kérelmet csak a kiutasítás elkerül<strong>és</strong>e érdekében, általában valamilyen hatósági (idegenrend<strong>és</strong>zeti,<br />
határőrizeti) intézked<strong>és</strong> után nyújt be. Az illegálisan hazánkba érkező, menedékjogi kérelmet benyújtó<br />
személyek zöme személyazonosításra alkalmas okmányok nélkül érkezik. Okmányaikat az embercsemp<strong>és</strong>zek<br />
elveszik, vagy saját maguk megsemmisítik, jelentősen megnehezítve azonosításukat. Személyi adataikat<br />
bemondás alapján veszik fel, ezzel lehetőségük nyílik új személyazonosság megteremt<strong>és</strong>ére, a régi, esetleges<br />
bűnözői múlt tisztára mosására, a korábban más országban beadott <strong>és</strong> elutasított kérelem felderít<strong>és</strong>ének<br />
megnehezít<strong>és</strong>ére.” Katona Béla - Gyömbér László: A Nemzetbiztonsági Hivatal feladatai a migráció biztonsági<br />
kockázatainak felderít<strong>és</strong>ében, <strong>és</strong> elhárításában, együttműköd<strong>és</strong>i kérd<strong>és</strong>ek az uniós integráció tükrében, Pécsi<br />
határőr tudományos közlemények III., elektronikus változat, http://www.pecshor.hu/periodika/2004/Katona.pdf,<br />
2012. március 12-i letölt<strong>és</strong><br />
93
Magyarországról. Nincs ugyanakkor információ arról, hogy ezen kockázat valódi<br />
veszélyhelyzetet eredményezett-e bárhol Európában. 179<br />
A rossz törvény szintén okozhat köz- <strong>és</strong> nemzetbiztonsági szempontból aggasztó helyzetet. A<br />
2004. év tapasztalata, hogy a magyar menedékjogi törvény lehetőséget nyújtott a menedékjogi<br />
kérelem ugyanazon indokkal történő többszöri benyújtására, annak ellenére, hogy a kérelmet<br />
egyszer már jogerősen elutasították, illetve azok is benyújthatják, akik eredetileg legális<br />
vízummal érkeztek Magyarországra, tehát nem üldözhették el őket hazájukból. 180<br />
2004-ben a magyar nemzetbiztonsági szolgálat tapasztalatai <strong>és</strong> a nemzetközi tapasztalatok is<br />
alátámasztották a „legális beutazás, illegális továbbutazás” tendenciájának erősöd<strong>és</strong>ét. 181<br />
Szintén népszerűvé vált a „legális beutazás, illegális tartózkodás” módszere. 182 Továbbra is<br />
gondot okozott a menekülttáborokra ráépülő illegális migráció.<br />
A 2005-ös év értékel<strong>és</strong>e migrációs szempontból a korábbi tapasztalatok megerősít<strong>és</strong>ét hozta.<br />
Az NBH továbbra is két folyamatot figyelt meg. A 2003-ban elkezdődött tendencia<br />
folytatásaként folyamatosan csökkent a menekültstátuszt kérelmezők, ezzel ellentétesen,<br />
dinamikusan emelkedett a vízumkérelmezők száma. A vízumszerz<strong>és</strong> – elsősorban a<br />
tanulmányi, turista, üzleti célú beutazó-, illetve az átutazóvízum – egyre inkább az illegális<br />
migráció kifinomultabb formáinak egyik eszközévé vált. A Nyugat-Európába tartó illegális<br />
migráns legális bebocsátást nyert ezáltal az EU-tag Magyarország területére. 183 Mindezek<br />
mellett a hagyományos, a határok tiltott átlép<strong>és</strong>ével megvalósuló illegális migráció is<br />
fennmaradt. A tiltott határátlép<strong>és</strong>t elkövetők között elsősorban a moldáv, ukrán, grúz <strong>és</strong><br />
török, illetve arab országokból származó állampolgárok szerepeltek nagyobb számban. A<br />
törökök többségét általában kurdok alkották. Noha az évkönyv erre nem tér ki, de a kurd<br />
kisebbség kapcsán a nemzetközi közösség a terrorelhárítási aspektusokat helyezte sokszor<br />
előtérbe. Ennek fényében a kérd<strong>és</strong> a zöldhatáros átlép<strong>és</strong> klasszikus nemzetbiztonsági<br />
kockázatát mutatta fel.<br />
179<br />
NBH Évkönyv 2003. alapján<br />
180 NBH Évkönyv 2004. alapján<br />
181<br />
Ennek egyik 2004-ben gyakorta alkalmazott válfaja, amikor az érvényes – turista, tanulmányi vagy látogató –<br />
vízummal Magyarországra érkezők általában embercsemp<strong>és</strong>z szervezetek segítségével, sokszor hamis<br />
dokumentumokkal kíséreltek meg a határátkelőhelyeken távozni nyugati irányba.<br />
182<br />
Ezt főként Ázsiából érkezett olyan migránsok alkalmazták, akik már rokonokkal <strong>és</strong> kiterjedt családi körrel<br />
bírtak hazánkban, <strong>és</strong> lehetőségük volt hamis, vagy hamisított tartózkodási engedély beszerz<strong>és</strong>ére.<br />
183<br />
NBH Évkönyv 2005.<br />
94
A tanulmányi vízumokkal történő visszaél<strong>és</strong>ek miatt a nemzetbiztonsági szempontokról a<br />
felsőoktatási szervezetek, intézmények <strong>és</strong> a bevándorlási hatóság is többletinformációt<br />
kaphatott a szolgálattól. Ezt a 2005. évet bemutató évkönyv alátámasztotta. 184 Ugyanitt jelzik,<br />
hogy az egyes távol-keleti országokból érkezők által kedvelt migrációs módszerré vált a<br />
tanulmányi vízum nyújtotta lehetőségek kiaknázása, valamint a konferenciákon <strong>és</strong><br />
fesztiválokon való r<strong>és</strong>zvétel ürügyén történő legális vízumszerz<strong>és</strong>. Utóbbit elsősorban az<br />
afrikai országokból származók r<strong>és</strong>zesítették előnyben. A tapasztalatok azt mutatják, hogy<br />
különösen oda kell figyelni a meghívólevelekkel – elsősorban a turista-, üzleti <strong>és</strong> látogatói<br />
célú vízumok igényl<strong>és</strong>e kapcsán – történő manipulációkra. Több külképviselet is érzékelte a<br />
gyanús meghívólevelek megjelen<strong>és</strong>ét.<br />
Már a 2005. évi nyilvános összeállításban felhívták a figyelmet az internet illegális<br />
migrációban játszott szerepére. Gyakori, hogy a meghívó sohasem látta még a külföldi felet,<br />
illetve ismerked<strong>és</strong>ük alapjaként az interneten való kapcsolattartást nevezi meg. Prognózisuk<br />
szerint a „világháló már egy ideje az illegális migráció fontos eszköze, <strong>és</strong> várható, hogy<br />
felhasználása a jövőben általánossá válik.” 185<br />
Visszatérő problémaként merült fel a menekülttáborok illegális migrációs bázisként való<br />
használata a 2005-ös év összefoglalójában. Az NBH konkrét információkkal rendelkezett<br />
akkoriban arról, hogy az embercsemp<strong>és</strong>z hálózatok a menekültkérelmezők külföldre<br />
juttatásában r<strong>és</strong>zt vállalnak. Ezt egy ügy anonim ismertet<strong>és</strong>ével is megalapozták. 186<br />
A 2006-os év tapasztalata, hogy még gyakrabban jelentkeztek a fenti, kifinomult módszerek,<br />
de emellett a közigazgatásra irányuló kapcsolatépít<strong>és</strong>i <strong>és</strong> korrupciós törekv<strong>és</strong>ek is jelen<br />
voltak. Az év során továbbra is számolt az elhárító szolgálat azon kockázattal, hogy<br />
184<br />
„A tanulmányi vízumokkal folytatott visszaél<strong>és</strong> jelenségére való figyelemfelhívás eredményeképpen a<br />
felsőoktatási intézmények, valamint a Bevándorlási <strong>és</strong> Állampolgársági Hivatal (BÁH) munkatársai is egyre<br />
tudatosabban lépnek fel a jelenségek megelőz<strong>és</strong>e, kiszűr<strong>és</strong>e érdekében. Van olyan felsőoktatási intézmény,<br />
amely a visszaél<strong>és</strong>ek miatt szünetelteti ún. "Ázsia programját", vagyis nem fogad diákokat egyes távol-keleti<br />
országokból.” NBH Évkönyv 2005.<br />
185<br />
NBH Évkönyv 2005.<br />
186<br />
„Az egyik menekülttáborban folytatott műveleti feldolgozás során az NBH konkrét információkat szerzett egy<br />
afrikai állampolgárságú, illegális migráció szervez<strong>és</strong>ében érintett személy jogellenes tevékenységéről. A<br />
folyamatos adatgyűjtő munka eredményeként keletkezett - több ország állampolgárait érintő - információkat a<br />
Nemzetbiztonsági Hivatal továbbította az illetékes rendvédelmi szerv r<strong>és</strong>zére, amely a nemzetközi bűnügyi<br />
együttműköd<strong>és</strong>ben hasznosította azokat.” NBH Évkönyv 2005. Az idézet alapján valószínűsíthető, hogy a BÁH<br />
menekülttáborának objektumvédelmi, azaz preventív műveleti védelmi munkafolyamatának keretében történt az<br />
NBH r<strong>és</strong>zéről az afrikai személlyel szembeni ellenőrző-információgyűjtő munka („feldolgozás”) megindítása.<br />
Noha az eset embercsemp<strong>és</strong>z tevékenységre utal, az NBH hatásköre alapján ez esetben vélhetően a bevándorlási<br />
intézményt védte, annak érdekében, hogy az törvényes rendeltet<strong>és</strong>e szerint működjön.<br />
95
terroristák is igénybe veszik átutazáshoz vagy tartózkodáshoz ezen illegális migrációs, vagy<br />
legalizációs csatornákat. 187 Unikális, ritkán említett illegális migrációs csatorna a folyami. Az<br />
NBH információkkal rendelkezett arról, hogy embercsemp<strong>és</strong>zek a dunai uszályok kaptányait<br />
bevonva szállítottak embereket a lebukás minimális kockázatával. 188<br />
A 2006-os év egyik legfőbb tapasztalata a legtöbb idegenrend<strong>és</strong>zeti kategóriánál (leteleped<strong>és</strong>,<br />
vízumkérelmek) <strong>és</strong> a menekültügyi kérelmek esetében is a jelentős emelked<strong>és</strong> volt. Az NBH<br />
által végrehajtott nemzetbiztonsági szempontú átvilágításban vízumkérelmezők terén 20%-os,<br />
leteleped<strong>és</strong>i kérelmezők esetén 22%-os növeked<strong>és</strong> történt. A 2006-os évben a kifinomult<br />
technikák körébe tartozóan jelen volt a regionálisan tevékenykedő, legálisan működtetett<br />
utazási irodák „vízumüzletei”, a beutazási <strong>és</strong> tartózkodási tilalom névváltoztatással történő<br />
kijátszása, valamint a hamis tartózkodási engedéllyel történő utaztatás. Előfordult, hogy<br />
árucsemp<strong>és</strong>zettel <strong>és</strong> korrupciós kísérletekkel is összefonódtak ezen bűncselekmények. Olykor<br />
az összeurópai kockázatok mérsékl<strong>és</strong>e <strong>és</strong> a felderít<strong>és</strong> hatékonysága érdekében<br />
partnerszolgálati – nemzetközi bi- vagy multilaterális titkosszolgálati – együttműköd<strong>és</strong><br />
indul. 189<br />
A 2001. évi jelent<strong>és</strong>ben az állam biztonságát veszélyeztetőként jelent meg a fentebb idézett<br />
eset, amelynek során köztisztviselőket <strong>és</strong> rendőrtiszteket is bevontak illegális<br />
tevékenységükbe a migráció szervezői. A 2006. év összefoglalója szerint ebben negatív<br />
elmozdulás történt, ugyanis a közigazgatási <strong>és</strong> rendvédelmi munkatársak utána politikai<br />
dönt<strong>és</strong>-elők<strong>és</strong>zít<strong>és</strong> szintjén lévő személyeket is megkörnyékeztek. Olyan jogi szakértők<br />
segítségét is igénybe vették, akik biztosították, hogy a cselekményeik formálisan a legalitás<br />
keretein belül maradjanak. 2006-ra Magyarországon már egyesek úgy éltek, hogy a<br />
titkosszolgálati ismeretek szerint vagyonukat <strong>és</strong> befolyásukat az illegális migráció<br />
szervez<strong>és</strong>éből nyerték. 190 Ekkorra már az NBH az illegális migrációt érintő felderítő<br />
tevékenységének központjába a leplezetten tevékenykedő, kifinomult módszereket igénylő, az<br />
187<br />
NBH Évkönyv 2006.<br />
188<br />
„A Magyarországon keresztül áthaladó folyami uszályok kapitányai maguk választhatják ki, hogy az illetékes<br />
szervektől melyik kikötőnél kérik a vízi jármű kiléptet<strong>és</strong>ét. Az <strong>és</strong>zaki folyószakaszon például Esztergomnál vagy<br />
Komáromnál tehetik meg. Útlevélkezel<strong>és</strong>re ezt követően már csak Pozsonyban vagy Bécsben számíthatnak, így<br />
útközben gyakorlatilag kockázat nélkül vehetnek fel a fedélzetre migránsokat vagy csemp<strong>és</strong>zárut.” NBH<br />
Évkönyv 2006. 46.o.<br />
189<br />
Uo. Egy terror-kockázati elemeket is potenciálisan magába foglaló ügyet említ az összeállítás, amelynek során<br />
az illegális migráció közel-keleti válságövezetből indult ki, hamis személyi adatokat tartalmazó útlevéllel <strong>és</strong><br />
időhúzás céljából menekültkérelmekkel is visszaéltek a közbeeső országokban (vélhetően Magyarországon is),<br />
úgy, hogy mindezt Észak-Európából szervezték <strong>és</strong> irányították. 49-50.o.<br />
190<br />
NBH Évkönyv 2006. 51.o.<br />
96
államigazgatás jogszerű működ<strong>és</strong>ét veszélyeztető szereplők azonosítását <strong>és</strong> akadályozását<br />
helyezte. 191 Mint látható, az illegális migráció elleni küzdelem titkosszolgálati aspektusai<br />
sorában az állam biztonságának szavatolása, az objektumvédelmi tevékenység is helyet kap.<br />
Az NBH 2007-es évet összefoglaló évkönyvében is r<strong>és</strong>zletesen ismertette a migrációs<br />
folyamatokkal kapcsolatos információit. A névházasságok egyre szélesebb körben terjedtek,<br />
noha már a korábbi években is jellemző módszerré vált, az internet ugyanakkor itt is a<br />
lehetőségek tárházát nyújtotta. Az ilyen módszerrel legálisan-féllegálisan a Magyar<br />
Köztársaság területére érkezők, itt tartózkodási jogot szerzők egy r<strong>és</strong>ze a világhálón<br />
ismerkedett meg kiszolgáltatott, vagy alacsony társadalmi <strong>és</strong> kulturális szinten álló magyar<br />
hölgyekkel. A kapcsolat elmélyít<strong>és</strong>e tudatos a potenciális migráns r<strong>és</strong>zéről, a becsapott<br />
magyar nő általában csak annak évekkel k<strong>és</strong>őbbi továbbutazása („a férj eltűn<strong>és</strong>e”) után fordul<br />
a hatóságokhoz (olykor bosszúból). Első látásra nem titkosszolgálati relevanciájú esetek,<br />
hiszen többnyire egyes családok életét keserítik meg ezen ügyek, ugyanakkor a módszer<br />
hosszabb távú európai beépül<strong>és</strong>, alvó ügynöki célok esetén kiváló legalizációs eszköz lehet.<br />
Az embercsemp<strong>és</strong>z<strong>és</strong> terén némi átstrukturálódást <strong>és</strong>zlelt az elhárítás 2007-ben. Megjelentek<br />
<strong>és</strong> növekvő tendenciát mutattak a kamionokban elrejtett migráns csoportok. Emellett továbbra<br />
is népszerűségnek örvendett bűnözői körökben a hamis, hamisított, vagy személycser<strong>és</strong><br />
okmányok használata. Felértékelődött az EU csatlakozásuk után a román <strong>és</strong> bolgár okmányok<br />
felhasználása. Új tendenciaként a csemp<strong>és</strong>zek ügyfeleiket nem vitték át a határon, csak útba<br />
igazították őket. A határ túloldalán a bűnözői csoport másik tagja várta őket.<br />
A kutatási időszakban keletkezett tapasztalatok:<br />
2007. december 21-én Magyarország csatlakozott a schengeni egyezményhez, így alapvetően<br />
más műveleti helyzet keletkezett. A 2008. év tapasztalatait megfogalmazó évkönyv<br />
ugyanakkor továbbra is a legális migráció adta lehetőségekkel történő visszaél<strong>és</strong>eket látta<br />
aggasztó körülménynek. A 2008-as évkönyvben az NBH a jogszabályi környezetet is<br />
problémásnak titulálta. A menedékjogi törvény hatályba lép<strong>és</strong>ét követően a menekültügyi<br />
eljárás komoly legalizációs eszközzé vált, az előterjesztett menedékjogi kérelmek döntően az<br />
idegenrend<strong>és</strong>zeti jogkövetkezmények elkerül<strong>és</strong>ét, illetve a továbbjutás megszervez<strong>és</strong>ét<br />
biztosító időhúzást célozták meg. Az akkor hatályos jogszabályok lehetőséget biztosítottak a<br />
191 Uo.<br />
97
migránsoknak arra, hogy indokolatlan módon is a Magyar Köztársaság területén maradjanak.<br />
Az évkönyvben – vélhetően az akkori kormány liberálisabb migrációs politikájára nyomást<br />
gyakorolandó – a szolgálat nyilvánosan is jelezte, hogy „elengedhetetlennek tartja a<br />
jogszabályi környezet felülvizsgálatát, aktualizálását.” 192 Erre az új palament felállásáig kellett<br />
várni.<br />
Megszaporodtak a bevándorlási intézményekhez, főként a menekülttáborokhoz köthető<br />
rendkívüli események. Tiltakozó akciókat szerveztek – például afgán menekültek felmásztak<br />
a Debreceni Befogadó Állomás közelében található átjátszó toronyra vagy éhségsztrájkot<br />
folytattak –, amelyekkel az idegenrend<strong>és</strong>zeti hatóságot kívánták lép<strong>és</strong>kényszerbe hozni,<br />
ügyük elbírálását jogszerűtlenül felgyorsítani. 193 A magyar befogadó intézményekben 2009ben<br />
410 rendkívüli esemény, köztük több demonstráció is történt, az épületekben okozott kár<br />
több millió forintra rúgott. 194 Ezek közül is kiemelkedett a 2009. január 14-i eset, amikor a<br />
menekülteljárás alatt álló afgánok mintegy 30 fős csoportja zárkózott be Budapesten a Szent<br />
István Bazilikába, akik korábban éhségsztrájkot is folytattak menekültkénti elismer<strong>és</strong>ük<br />
érdekében. 195<br />
Továbbra is tendenciaként vált láthatóvá már említett vízumokkal való visszaél<strong>és</strong>, az<br />
okmányhamisítás mellett a fiktív üzleti tevékenység folytatása (cégalapítás, munkaerőkölcsönz<strong>és</strong>),<br />
a névházasságok köt<strong>és</strong>e <strong>és</strong> a nem valós élettársi közösség létrehozása, valamint<br />
hamis munkavállalási engedély alkalmazása. Töttős Ágnes egy előadásában 196 a magyar vagy<br />
uniós állampolgárok harmadik országbeli családtagjainak egyesít<strong>és</strong>e (családegyesít<strong>és</strong>) <strong>és</strong> az<br />
érdekházasságok (másként névházasságok) biztonsági kockázataira világított rá.<br />
2009-ben a Rendőrség határrend<strong>és</strong>zeti szerveihez összesen 2.179 menekültkérelem érkezett,<br />
amely 43%-os emelked<strong>és</strong>t jelentett. 4672 fő kért menekültkérelmet összesen a BÁH adatai<br />
192<br />
NBH Évkönyv 2008.<br />
193<br />
Uo.<br />
194<br />
Egyre több külföldi él Magyarországon - nő a jogsértő módon itt élők száma is című írás, elérhető:<br />
http://www.mon.hu/hirek/magyarorszag/cikk/egyre-t246bb-k252lf246ldi-el-magyarorszagon---no-a-jogsertomodon-itt-elok-szama-is/cn/news-20100125-05591982,<br />
2012. március 11-i letölt<strong>és</strong><br />
195<br />
Távoztak az afgán menekültek a Bazilikából, http://www.origo.hu/itthon/20090114-bazilika.html, 2010.<br />
június 20-ai letölt<strong>és</strong><br />
196<br />
Töttős Ágnes A szabad mozgás <strong>és</strong> tartózkodás jogával rendelkező családegyesítő harmadik országbeliek<br />
helyzete az új idegenrend<strong>és</strong>zeti jogszabályok tükrében című előadásának írott változata a 2008. évi pécsi<br />
rend<strong>és</strong>zeti konferenciáról, elektronikusan elérhető: http://www.pecshor.hu/periodika/2008/tottos.pdf, 2012.<br />
március 11-i letölt<strong>és</strong><br />
98
szerint. A BÁH befogadó állomásról engedély nélkül távozott az év során 3.601 (!) fő, <strong>és</strong><br />
közülük tiltott határátlép<strong>és</strong> kísérletén tetten értek 11 főt. 197<br />
A fenti számokat tekintve kiemelendő, hogy az illegális migrációhoz kötődő elkövetői körben<br />
markáns az afgán állampolgárok számának jelentős növeked<strong>és</strong>e. Aggasztó jelenségként a<br />
bevándorlási hivatal befogadó állomásairól több ezren távoztak engedély nélkül. Figyelmet<br />
érdemel, hogy itt túlnyomó többségben afgán származásúakról van szó, amely azért emelendő<br />
ki, mivel ismert, hogy a menekültkérelmezők ellenőrz<strong>és</strong>e, valós kilétük megállapítása,<br />
előéletük teljes körű megismer<strong>és</strong>e rendkívül nehéz. Azaz akár terrorista hátterű, múlttal bíró,<br />
vagy akár potenciálisan a szövetséges csapatok megtámadásáról, vagy azok tervéről<br />
információkkal rendelkező személyek voltak képesek eltűnni, <strong>és</strong> a gyenge mélységi<br />
ellenőrz<strong>és</strong>t kihasználva többnyire nyugati irányba távozni.<br />
Megállapítottam a magyar nemzetbiztonsági tapasztalatokból, hogy a legális migrációs<br />
státuszkategóriákat a jelentős profit reményében a bűnszervezetek, vagy más, a joggal<br />
visszaélők az illegális migráció szolgálatába állították. Vagyis a legális migráció <strong>és</strong> az<br />
illegális migráció a titkosszolgálati tapasztalatok szerint összecsúszik, a legális eszközök<br />
valójában sok esetben legalizációs funkciót töltenek be.<br />
Az ezredforduló előtt az illegális migránsok jellemzően a klasszikus zöldhatáros átlép<strong>és</strong><br />
mellett vízummal érkeztek, majd illegálisan kíséreltek meg nyugati irányba továbbutazni.<br />
Amennyiben ez nem sikerült, időhúzási céllal menekültkérelmet terjesztettek elő.<br />
Az ezredforduló után általánossá vált az embercsemp<strong>és</strong>zek <strong>és</strong> az ügyfeleik kapcsolatában,<br />
hogy kiképz<strong>és</strong>t adtak utóbbiaknak egyes országok menekültügyi rendszereiről. A csemp<strong>és</strong>zek<br />
számára a befogadó állomások gyűjtő- logisztikai bázisként működtek. Ekkora az illegális<br />
migrációban érdekelt bűnözői csoportok korrupció révén az államigazgatás jogszerű<br />
működ<strong>és</strong>ét is képesekké váltak veszélyeztetni.<br />
Súlyos kockázatot jelentett, <strong>és</strong> a biometrikus azonosítók bevezet<strong>és</strong>e <strong>és</strong> a menekültektől<br />
történő ujjlenyomatvétel ellenére ma is jelentős probléma a kérelmezők<br />
személyazonosságának megállapítása.<br />
197<br />
2009. év határrend<strong>és</strong>zeti helyzete, Magyar Rendőrség http://www.police.hu/statisztika/archivum/<br />
hatarrend200912.html, 2010. április 7-ei letölt<strong>és</strong><br />
99
Az elmúlt másfél évtizedben a menekültjoggal történő visszaél<strong>és</strong>ek folyamatosan<br />
kockázatot jelentettek az ország biztonságára, érdemi felszámolásuk 2010 decemberétől<br />
kezdődött meg. A rossz menekültügyi törvény korábban lehetőséget nyújtott ugyanazon<br />
indokkal történő többszöri benyújtásra. 2003-tól ugyanakkor csökkent a menekültjoggal<br />
történő visszaél<strong>és</strong>ek száma, viszont markánsan nőtt a vízumkérelmezők száma. A<br />
vízumszerz<strong>és</strong> az illegális migráció kifinomultabb formáinak egyik eszközévé vált. Ennek<br />
keretében kiemelten elterjedt módszerré vált a meghívólevelek manipulálása.<br />
Eközben a világháló elér<strong>és</strong>ének kiszélesed<strong>és</strong>ével egyre inkább előtérbe kerültek a<br />
névházasságok. Ezek akadályozása ma sem megoldott.<br />
Megállapítottam, hogy a schengeni csatlakozást követően, bár főként az új menekültügyi<br />
törvény akkori hatályba lép<strong>és</strong>ének köszönhetően ismét a menekültkérelmekkel történő<br />
visszaél<strong>és</strong>ek időszaka következett. A menekültügyi eljárás a vizsgált időszakban komoly<br />
legalizációs eszközzé vált. A menekültkérelmezők számának növeked<strong>és</strong>ével, az eljárások<br />
elhúzódásával <strong>és</strong> a liberális befogadási körülményekkel olyan migrációs klíma alakult ki<br />
Magyarországon, amely az állam többszöri zsarolásához vezetett. Megszaporodtak a<br />
menekülttáborokhoz köthető rendkívüli események. Általában ügyük gyorsabb <strong>és</strong> pozitív<br />
elbírálását kívánták elérni.<br />
Megállapítottam, hogy a korrupciós helyzetben <strong>és</strong> az államigazgatás befolyásolásában az<br />
ezredforduló <strong>és</strong> a kutatási időszak között negatív elmozdulás ment végbe, <strong>és</strong> a rendőrök,<br />
határrend<strong>és</strong>zek megveszteget<strong>és</strong>e mellett már a politikai dönt<strong>és</strong>-elők<strong>és</strong>zít<strong>és</strong> szintjét célozták<br />
meg az illegális migráció szervezői. Ennek kockázatát jelzi, hogy az NBH migrációhoz<br />
kapcsolódó felderítő tevékenysége középpontjába az államigazgatás jogszerű működ<strong>és</strong>ét<br />
veszélyeztető szereplők azonosítását <strong>és</strong> akadályozását helyezte.<br />
Arra a következtet<strong>és</strong>re jutottam, hogy a jogszabályi környezet adta visszaél<strong>és</strong>i lehetőségek, a<br />
korrupció, valamint a legálisnak tűnő <strong>és</strong> ezért nehezen felderíthető, illetve bizonyítható<br />
visszaél<strong>és</strong>ek következtében az illegális migráció több mint másfél évtizedig kihasználta a<br />
magyar bevándorlási <strong>és</strong> menekültügyi intézményrendszert. Titkosszolgálati tevékenységgel a<br />
folyamatok felderíthetővé váltak, ám tényleges felszámolásuk alapvető szervezeti <strong>és</strong><br />
jogszabályi változtatások nélkül nem volt lehetséges.<br />
3.3.2. Nemzetközi titkosszolgálati tapasztalatok<br />
100
Egy rend<strong>és</strong>zeti konferencián elhangzott előadásban jelezték, hogy az illegális migráció <strong>és</strong> az<br />
ahhoz kapcsolódó jelenségek ügyében folytatott nemzetközi együttműköd<strong>és</strong> tapasztalatai azt<br />
mutatják, hogy a jelenség az igazságügyi <strong>és</strong> rendvédelmi szervek együttműköd<strong>és</strong>én túl a<br />
titkosszolgálatok figyelmének középpontjába is került. Az Európai Unió <strong>és</strong> az integrálódni<br />
kívánó országok közötti csatlakozási folyamat a 2000-es évek elején mindenképp előtérbe<br />
helyezte a kérd<strong>és</strong>t. 198<br />
Dán hidegháborús tapasztalatok<br />
Egy nemzetközi eseteket megvilágító tanulmánykötetben a dán Peer Henrik Hansen a<br />
migrációt mint titkosszolgálati lehetőséget, a társadalom életébe történő beavatkozás<br />
módozatait világítja meg Dánia hidegháború alatt szerezett tapasztalatainak<br />
összefoglalásával. 199 Jelzi, hogy a második világháború után, a dán szolgálat továbbra is a két<br />
világháború közötti időszakhoz hasonló erővel tartotta látókörben a Dániában menekültként<br />
élő német kommunistákat. Nem kizárólag az ideológiai felforgató tevékenységük miatt,<br />
sokkal inkább a német kommunisták <strong>és</strong> a velük szoros kapcsolatban álló szovjet hírszerző<br />
tisztek tevékenységének nyomon követ<strong>és</strong>e érdekében. 200 A Varsói Szerződ<strong>és</strong> országai<br />
hírszerző szolgálatai mindegyikének voltak a saját diaszpórájukat ellenőrző egységei, azaz<br />
mindent tudni akartak emigránsaikról, <strong>és</strong> ennek érdekében követségeiken fedőpozícióba<br />
hírszerző munkatársakat küldtek. Feltérképezték a migránsok környezetét, <strong>és</strong> a keletről<br />
menekülők (vagy más jelzővel disszidálók) eszközként vagy problémaként, de sokszor<br />
titkosszolgálati műveletek r<strong>és</strong>zeivé váltak. A tanulmány szerint a lengyel állambiztonsági<br />
szolgálat kiemelt aktivitást mutatott a migráció lehetőségeinek kihasználásában. 1977-ben egy<br />
„kiugrott” lengyel hírszerző tiszt nyilvánosságra is hozta, hogy a már Dániában élő korábbi<br />
honfitársai miként kémkednek a kommunista blokk számára. A dolgozat szempontjából egyik<br />
legfőbb megállapítása a tanulmánynak, miszerint a dán elhárítás ismerte a lengyel műveleti<br />
tevékenységet, amely a befogadó állomások <strong>és</strong> menekülttáborok lakói közé beépített<br />
információs forrásokra épült. A kis dán szolgálat számára lényegében megoldhatatlan feladat<br />
198<br />
Katona Béla-Gyömbér László: A Nemzetbiztonsági Hivatal feladatai a migráció biztonsági kockázatainak<br />
felderít<strong>és</strong>ében <strong>és</strong> elhárításában; együttműköd<strong>és</strong>i kérd<strong>és</strong>ek az uniós integráció tükrében, In.: Pécsi Határőr<br />
Tudományos Közlemények III., Pécs, 2004., 117-120.o<br />
199<br />
Migration. An Intelliegence and Security Perspective In.: Immigration/Emigration in historical perspective,<br />
ed.: Ann Katherine Isaacs, 2007., Pisa, Pisa University Press, 141-153.o.<br />
200<br />
Uo. 145.o.<br />
101
volt a több tízezres éves lengyel disszidens <strong>és</strong> közel hasonló méretű látogató nemzetbiztonsági<br />
szűr<strong>és</strong>e. A ’80-a évekre arra a következtet<strong>és</strong>re jutottak, hogy a lengyel hírszerz<strong>és</strong> beszivárgott<br />
a dán bevándorlási intézményrendszerbe.<br />
Más, még komolyabb kihívást jelentett a dánok által „Quiet Poles-nak” (azaz Csendes<br />
lengyeleknek) nevezett, alvó ügynökként hosszú távra – egy esetleges kelet-nyugati fegyveres<br />
konfliktus vonalak mögötti tevékenységét koordináló feladatra – disszidáltatott személyek<br />
felderít<strong>és</strong>e <strong>és</strong> kontrollálása. 201<br />
További hírszerző cél volt a kommunista rezsimek ellenfeleinek, kritikusainak diszkreditálása,<br />
lejáratása. Ehhez szintén ismerni kellett az emigráció fontosabb személyiségeit, hangadóit,<br />
finanszírozóit. Így, mint a legtöbb autokratikus <strong>és</strong> diktatórikus rezsim, ehhez fontos volt az<br />
országból távozók pontos ismerete, a nyugati országokban élő korábbi honfitársaik<br />
tevékenységének megismer<strong>és</strong>e. Azaz a diaszpóra kontrollja a hírszerző szolgálat bevet<strong>és</strong>ével,<br />
<strong>és</strong> az emigráció bomlasztásával szintén egy alapvető lehetőség. A cikk Boris Arsov esetét<br />
mutatja be, aki 1971-től Dániában élt, <strong>és</strong> kritizálta a kommunista rendszert. A különösen<br />
kegyetlen bolgár titkosszolgálat elrabolta, <strong>és</strong> Bulgáriában hosszú börtönbüntet<strong>és</strong>re ítélték.<br />
K<strong>és</strong>őbb felakasztva találták cellájában. 202 Az eset ugyanakkor nem egyedülálló, az<br />
emberrablás a kiemelkedően fontos emigránsok megbüntet<strong>és</strong>e <strong>és</strong> elhallgattatása érdekében<br />
bevett módszer volt az összes kommunista ország, így a ’60-as évekig a magyar<br />
állambiztonság eszköztárában is.<br />
Dánia hidegháborús tapasztalataiból azt a következtet<strong>és</strong>t vontam le, hogy a migráció a két<br />
katonai tömb vetélked<strong>és</strong>ének időszakában kiemelten fontos színtere volt a küzdelem<br />
információs aspektusának, továbbá potenciális lehetőséget adott hosszútávon dolgozó, alvó<br />
ügynökök telepít<strong>és</strong>ére, illetve a demokratikus országok bevándorlási intézményrendszereinek<br />
külső befolyásolására. Ügynöki behatolás a menekülttáborokba <strong>és</strong> más bevándorlási<br />
hatóságokba hosszú távra képes manipulálni egy jogállam eljárásait, <strong>és</strong> képes további<br />
beépül<strong>és</strong>ek elők<strong>és</strong>zít<strong>és</strong>ére. Ezért az intézményrendszer operatív védelme kiemelt<br />
fontosságú általános kérd<strong>és</strong> minden demokratikus ország számára.<br />
201 Uo. 147.o.<br />
202 Uo. 148.o.<br />
102
Példaértékű új szabályozás Dániában<br />
A migráció kontrollja terén egy összetett, ám a jogállami normák mellett a titkosszolgálati<br />
hatékonyságnak is helyt adó modellt mutat be a dán polgári nemzetbiztonsági szolgálat 2008-<br />
2010. évi nyilvános jelent<strong>és</strong>e. 203 Az alábbi eljárásrendet a jelent<strong>és</strong>re támaszkodva ismertetem.<br />
A nemzetbiztonsági szűr<strong>és</strong>ek elvégz<strong>és</strong>e érdekévben a bevándorlási hatóság a kérelmezői<br />
adatokat a kérelmező belegyez<strong>és</strong>e nélkül kiadja a dán nemzetbiztonsági szolgálatoknak.<br />
Különös jelentősége lehet a PET számára azon információknak, amelyek a valamely státusz<br />
alapján bevándorló vagy illegális migráns kapcsán arra utalnak, hogy a személy érintett<br />
terrorizmushoz kötődő tevékenységben, vagy kapcsolatban áll bizonyos külföldi<br />
hírszerző/vagy egyéb titkosszolgálati szervezettel, továbbá szervezett bűnözői csoporttal,<br />
illetve háborús bűnökben r<strong>és</strong>zes, vagy fegyverkereskedelmi tevékenységet folytat.<br />
Meghatározott bevándorlási kategóriáknál (menedékjog, tartózkodási kérelmek <strong>és</strong><br />
vízumkérelmek) a PET annak megállapítására hoz értékel<strong>és</strong>t, hogy a külföldi veszélyt jelent-e<br />
a nemzeti biztonságra. A PET tájékoztatja a bevándorlási hatóságot azon információk<br />
jellegéről, amelyek különleges érdeklőd<strong>és</strong>re tartanak számot a szolgálatnál. A PET ezt<br />
folyamatos jelleggel vizsgálja <strong>és</strong> felülbírálja. Egyébként az állampolgárság megszerz<strong>és</strong>e<br />
kapcsán is hasonló a szolgálat szerepe.<br />
A nyilvános jelent<strong>és</strong> a nemzeti biztonsági okokból történő kiutasítás körülményeit r<strong>és</strong>zletesen<br />
bemutatja. Az idegenrend<strong>és</strong>zeti törvény 25.§-a kimondja, hogy a Dániában élő külföldit,<br />
amennyiben veszélyt jelent a nemzetbiztonságra, ki kell utasítani az országból. A kiutasításról<br />
szóló dönt<strong>és</strong>t közigazgatási eljárásban, vagy büntetőeljáráshoz kötődően bírói ítélettel lehet<br />
meghozni. A nemzetbiztonsági szempontú közigazgatási kiutasításnak akkor van helye, ha a<br />
szolgálat nyomozása során arra az eredményre jutott, hogy a külföldi személy a büntető<br />
törvény 12. <strong>és</strong> 13. szakaszába ütköztethető cselekményben (állam elleni bűncselekmények, az<br />
alkotmányellenes törekv<strong>és</strong>ek, terrorizmus, stb.) érintett, <strong>és</strong> figyelemmel a külföldi<br />
partnerszolgálatokra, továbbá a PET munkamódszereire, folyamatban lévő nyomozásaira <strong>és</strong><br />
forrásaira, az információkat nem lehet nyilvános tárgyalás során felhasználni. Nyilván,<br />
mindez nem zárja ki, hogy más, esetleg jelentősebb társadalmi érdeket is figyelembe<br />
vegyenek a rendelkez<strong>és</strong> alkalmazásakor.<br />
203<br />
PET Report 2008-2010, https://www.pet.dk/English/~/media/PETBeretning20082010UKpdf.ashx, 2012.<br />
március 9-i letölt<strong>és</strong><br />
103
Az eljárás során az igazságügyi miniszter dönt arról, hogy a külföldi veszélyes vagy sem a<br />
nemzet biztonságára. Az értékel<strong>és</strong>e a PET ajánlásain alapul. A kiutasítás végső mikéntjét a<br />
miniszter dönt<strong>és</strong>e alapján a bevándorlási hatóság hozza meg. Bizonyos esetekben a miniszter,<br />
más esetben a bevándorlási hatóság dönthet úgy, hogy az értékel<strong>és</strong>t a külföldi személy r<strong>és</strong>zére<br />
nem továbbítják. A kockázati értékel<strong>és</strong>t <strong>és</strong> a határozatot egyaránt meg lehet támadni bíróság<br />
előtt.<br />
A külföldiekről szóló törvény 2009. évi módosítása során új szabályokat vezettek be ezen<br />
esetek bírósági eljárása keretében. A változtatások ellenére továbbra is megmaradt azon<br />
szabály, amely alapján az értékel<strong>és</strong> r<strong>és</strong>zét képező információk bizonyos körét a PET <strong>és</strong><br />
nemzetközi partnereinek védelme érdekében vissza lehet tartani.<br />
Az új szabályozás alapján a bírósági felülvizsgálatot két r<strong>és</strong>zre lehet osztani. Egy nyílt <strong>és</strong> egy<br />
zárt eljárásra. A nyílt eljárásban a PET az általa titkosítás alól feloldott információkat adja ki,<br />
amelyek nem aggályosak nemzetközi partnerei r<strong>és</strong>zére <strong>és</strong> a külföldi személy is megismerheti<br />
azokat. Itt a kérd<strong>és</strong>es külföldi <strong>és</strong> ügyvédje is jelen lehet.<br />
Amennyiben az ügyben szükséges, a zárt r<strong>és</strong>zben a minősített információkat is bemutatják (a<br />
külföldi szolgálatok minősített információit is). Ez esetben a három bíró, az igazságügyi<br />
miniszter képviselője <strong>és</strong> egy, a külföldi személyhez kijelölt ügyvéd van jelen. A három bíró<br />
ekkor dönt<strong>és</strong>éhez az összes, a külföldit nemzetbiztonsági veszélynek minősítő<br />
kockázatértékel<strong>és</strong>ben szereplő információt megismerheti. A bíróság ezek után saját<br />
hatáskörben, vagy a speciális ügyvéd kér<strong>és</strong>ére dönthet úgy, hogy a zárt tárgyalásról bizonyos<br />
információkat átemel a nyíltba. Ekkor a bíróság megállapíthatja, hogy nincsenek<br />
megalapozott biztonsági okai annak, hogy az ügyfél ne ismerhetné meg azon információkat.<br />
Ilyen esetekben az ügyet a nyílt tárgyaláson a külföldi személy r<strong>és</strong>zére be kell mutatni. A PET<br />
is dönthet ezen esetben úgy, hogy a kérd<strong>és</strong>es szenzitív (műveleti jellegű) információkat<br />
visszavonja az eljárásból, <strong>és</strong> nem kívánja őket felhasználni. Amennyiben a szolgálat így dönt,<br />
az ügy más bírák elé kerül.<br />
Nemzetbiztonsági kockázat miatti kiutasító dönt<strong>és</strong> esetén fő szabályként a tartózkodást<br />
lehetővé tevő engedélyt visszavonják, majd megindul a külföldi repatriálása/elutaztatása azon<br />
országba, ahonnan származik, amelynek állampolgára. Nem lehet kiutasítani ugyanakkor<br />
olyan országba, ahol kínzás, vagy egyéb üldöz<strong>és</strong> veszélye áll fenn. Ilyen esetben a<br />
nemzetbiztonsági veszélyt jelentő külföldi kivételes tartózkodási engedélyt kap Dániában. Ez<br />
104
azzal a következménnyel jár, hogy számtalan ellenőrz<strong>és</strong>nek lesz a kérd<strong>és</strong>es személy kitéve,<br />
beleértve azon követelményt, hogy kijelölt helyen kell tartózkodnia <strong>és</strong> jelentkez<strong>és</strong>i<br />
kötelezettséggel bír meghatározott hatóságok irányába.<br />
Megállapítottam, hogy magyar szempontból is jelentős a dán szabályozás. Meglátásom<br />
szerint a magyar nemzetbiztonsági szűrő tevékenység az idegenrend<strong>és</strong>zet terén hasonló<br />
problémákkal küzd, mint amelyeket a dán jogszabályok módosítása rendezett. A magyar<br />
jogesetekben a minősített információk felhasználása, a titkosítás feloldása súlyos károkat<br />
okozott volna.<br />
Mivel nyílt eljárásban egy titkosszolgálat nem képes, vagy csak korlátozottan képes<br />
érdekeit érvényesíteni, a dániai többlépcsős nyílt <strong>és</strong> zárt bírói fórum alkalmas lehet a<br />
magyar aggályok feloldására.<br />
A dán megoldás az eljárás bírói felülvizsgálati szakaszában példaként szolgálhat, ezért<br />
javaslom a dán eljárásjog r<strong>és</strong>zletes jogászi vizsgálatát. A nyílt <strong>és</strong> zárt r<strong>és</strong>zre történő bontás,<br />
továbbá egy szűk bírói grémium joga a minősített információk megismer<strong>és</strong>e terén megfelelő<br />
garanciát ad. További megfontolandó lehetőség, hogy a szolgálat saját biztonsága érdekében<br />
még az eljárás közben is „visszavonulhat”, nem kell egy-egy ügy miatt teljes intaktságát<br />
féltenie. Mégis, a fenti dán módszer a külföldi kérelmező számára is mély, alapos jogorvoslati<br />
fórum, kiállhatja a jogvédői kritikákat is.<br />
Svéd kémelhárítási tapasztalatok<br />
A svéd elhárító szolgálat (Säkerhetspolisen) 2007. évi nyilvános jelent<strong>és</strong>ében 204 a<br />
menekültügyhöz kapcsolódó szűrő munka célját abban látja, hogy megakadályozza az ország<br />
területén menedéket kereső, potenciális nemzetbiztonsági kockázatot jelentő személyek ez<br />
irányú törekv<strong>és</strong>ét.<br />
A biztonsági szolgálat 2007-ben a menekültkérelmek esetén például 1200-at vizsgált felül <strong>és</strong><br />
tekintett át a 32600-ból, majd ezt követően 121-et kiemelt <strong>és</strong> mélyebben megvizsgált. Ezt a<br />
legtöbb esetben az érintettek kihallgatása követte, amelyben a felmerült aggályos<br />
204<br />
Swedish Security Service 2007, http://www.sakerhetspolisen.se/download/18.59a6ce1f116807f34088000769/<br />
SwedSecurity2007webb.pdf<br />
2012. március 9-i letölt<strong>és</strong><br />
105
körülményekre kérdeztek rá, ugyanakkor más módon is derítettek fel további információkat<br />
körülményeikről, hátterükről.<br />
A szolgálat 2007-ben 14 kérelem visszavonására tett ajánlást a migrációs testületnek, amely a<br />
végső dönt<strong>és</strong>t meghozó hatóság. Jogi szabályozás szerint mind a kérelmező, mind a<br />
nemzetbiztonsági szolgálat fellebbezhet a migrációs testület dönt<strong>és</strong>e ellen a kormánynál.<br />
Mielőtt a kormány döntene, megvitatja az ügyet a migrációs fellebbviteli bírói testülettel. A<br />
bírói tanács nyilatkozatot tesz az ügyről a kormánynak. Amennyiben a tanács dönt<strong>és</strong>e szerint<br />
nem lehetséges a külföldi kiutasítása, ez kötelező érvényű a kormányra nézve. (Ugyanakkor<br />
Svédországban is Dániához, <strong>és</strong> egyébként Magyarországhoz is hasonlóan többször felmerül<br />
azon probléma, hogy a kiutasított nem ismerheti meg a dönt<strong>és</strong> mögötti információkat. Ennek<br />
orvoslását a svéd jelent<strong>és</strong> nem mutatja be, ellentétben a dánnal. Itt csak azt jelzi, hogy az<br />
információk term<strong>és</strong>zetüknél fogva (például külföldi partnerszolgálat adta) nem hozhatók<br />
nyilvánosságra. További gyakori kérd<strong>és</strong>, hogy miért született dönt<strong>és</strong> kiutasításról, anélkül,<br />
hogy a személyt valamely bűncselekményért elítélték volna. A szolgálat válasza a prevenció,<br />
amely megelőző jelleg érvényesít<strong>és</strong>e még a tartós svédországi leteleped<strong>és</strong> előtt célszerű.<br />
Állampolgársági kérelmezők 2007-ben 26400-an voltak Svédországban, ebből 2200-at a<br />
biztonsági szolgálat is áttekintett. 364 állampolgársági kérelmező ügyét mélyebben<br />
átvizsgálták, <strong>és</strong> 16 esetben azok elutasítására tettek javaslatot.<br />
A 2008. évi jelent<strong>és</strong> 205 egy esettanulmányt is nyilvánosságra hozott, amely a svéd elnevez<strong>és</strong>ű<br />
refugee espionage (a diaszpóra elleni hírszerz<strong>és</strong> a legmegfelelőbb, bár a menekültek utáni<br />
kémked<strong>és</strong> is helytálló jelent<strong>és</strong>) tipikus példája. Egy 2006-ban Stockholmban akkreditált, meg<br />
nem nevezett ország konzulját az elhárítás hírszerző tisztként azonosított. A tiszt országából<br />
elmenekült honfitársai után kémkedett, sok menekültügyi <strong>és</strong> egyéb idegenrend<strong>és</strong>zeti<br />
kérelmezőt ügynöknek beszervezett, másokat családtagjaik otthoni kínzásával fenyegetett.<br />
2008-ban persona non grata-nak nyilvánították, <strong>és</strong> el kellett hagynia a skandináv országot. A<br />
szolgálat által azonosított ügynököket a migrációs testület dönt<strong>és</strong>ével kiutasították<br />
Svédországból.<br />
A refugee espionage jelenség kapcsán a szolgálat biztonságtudatossági (awareness)<br />
előadásokat <strong>és</strong> ismertetőket tartott a potenciális veszélyeztetettek <strong>és</strong> bevándorlási egyesületek,<br />
205<br />
Swedish Security Service 2008, http://www.sakerhetspolisen.se/download/18.5bf42a901201f330faf80002185<br />
/swedishsecurity2008.pdf, 2012. március 9-i letölt<strong>és</strong><br />
106
társaságok r<strong>és</strong>zére. Ebben felhívta a figyelmet, hogy a svéd jogszabályok alapján a svéd állam<br />
képes megvédeni a menekülteket, befogadottakat <strong>és</strong> más, migráns hátterű lakókat is.<br />
Különleges jelentőségűnek tartott esemény 2008-ban, hogy az awareness program keretében a<br />
migrációs testület hozzávetőleg 850 munkatársa kapott biztonsági képz<strong>és</strong>t előadások<br />
keretében a menekültügyhöz köthető ellenérdekelt hírszerzői aktivitás term<strong>és</strong>zetéről,<br />
felismerhetőségéről, munkamódszereikről. Azt is bemutatta a szolgálat, hogy ez az idegen<br />
érdekeket követő titkosszolgálati aktivitás miként hathat a migrációs testület tevékenységére.<br />
A 2009. évi jelent<strong>és</strong> 206 szerint az elhárítás tizenöt olyan országot ismer, amelynek ügynökei <strong>és</strong><br />
hatóságai Svédországban is feltérképezik <strong>és</strong> üldözik a saját honfitársaik alkotta ellenzéki<br />
beállítottságú diaszpórákat.<br />
Meglátásom szerint a svéd demokrácia erejét jelzi legfőképp, hogy a szolgálat a<br />
bevándorló közösségek védelmét a kémelhárítási szemszögű munka keretében is végzi. A<br />
biztonságtudatossági program kiterjeszt<strong>és</strong>e a bevándorlói egyesületekre, valamint a migrációs<br />
hatóságra olyan lehetőség, amellyel Közép-Európában is élni lehet.<br />
Noha Magyarországon viszonylag kis diaszpórák élnek, a szövetségi rendszerrel<br />
szemben álló diktatórikus rezsimek agresszív beépül<strong>és</strong>i törekv<strong>és</strong>eit az idegenrend<strong>és</strong>zeti<br />
<strong>és</strong> menekültügyi eljárásokhoz kötődően is célszerű figyelemmel kísérni.<br />
További eredmény, hogy célszerű titkosszolgálati felvilágosító előadásokat tartani a<br />
bevándorlásban érintettek r<strong>és</strong>zére.<br />
A kanadai titkosszolgálat bevándorlási szűrőprogramja<br />
Kanada azon kev<strong>és</strong> országok egyike, ahol a bevándorláshoz alapvetően pozitív<br />
képzettársítások történnek. Az országot bevándorlók építették <strong>és</strong> gazdagítják jelenleg is. A<br />
működőképes multikulturális társadalom a migránsok integrációjára törekszik. Ezért<br />
kiemelkedően fontos a kanadaiaknak, hogy ne éljenek vissza nemzetközileg híres<br />
vendégszeretetükkel. A Kanadai Biztonsági Hírszerző Ügynökség (Canadian Security<br />
Intelligence Service – CSIS) 2009/2010. évi nyilvános jelent<strong>és</strong>ében beszámol a migráció<br />
206<br />
Swedish Security Service 2009, http://www.sakerhetspolisen.se/download/18.34ffc68f1235b740c0680004879<br />
/swedishsecurityservice2009.pdf, 24.o., 2012. március 9-i letölt<strong>és</strong><br />
107
kapcsán működtetett szűrő programjáról. 207 E szerint Kanada biztonsági szintjének<br />
növel<strong>és</strong>éhez elengedhetetlen, hogy a bevándorlási intézményrendszer integritását fenntartsák.<br />
Ezért a bevándorlókról <strong>és</strong> menekültekről szóló, valamint az állampolgársági törvényekhez<br />
kapcsolódóan a biztonsághoz kötődő kérd<strong>és</strong>ekben a szolgálat bevándorlási szűrőprogramja<br />
keretében (Immigration Screening Program) tanácsot ad <strong>és</strong> segítséget nyújt a dönt<strong>és</strong>ekhez,<br />
amelyeket a bevándorlási hatóság (Citizenship and Immigration Canada – CIC) <strong>és</strong> a<br />
Határőrség (Canada Border Services Agency – CBSA) hoz meg.<br />
A szolgálat működ<strong>és</strong>ét szabályozó törvény felhatalmazása alapján a program az alábbi<br />
státuszkategóriákat öleli fel: terrorista <strong>és</strong> kémked<strong>és</strong> gyanús hátterű látogatók, a menekültügyi<br />
eljárásokban r<strong>és</strong>zt vevők, a letelepedni szándékozók <strong>és</strong> a kanadai állampolgárságot kérők<br />
szűr<strong>és</strong>e.<br />
A 2007-2008. évi nyilvános jelent<strong>és</strong> r<strong>és</strong>zletesebben kifejti a migrációs státuszokhoz, a legális<br />
migrációhoz kötődő kockázatokkal kapcsolatos tapasztalatokat. 208 Az állami <strong>és</strong> nem államok<br />
által finanszírozott ügynökök, <strong>és</strong> más aktorok jól képzettek a bonyolult bevándorlási<br />
szabályok terén. Fő céljuk a státuszszerz<strong>és</strong>, <strong>és</strong> a jogszerű tartózkodást követően kezdik meg<br />
illegális tevékenységüket. Az informátorok toborzása <strong>és</strong> vezet<strong>és</strong>e mellett sokszor a<br />
bevándorló közösségeket is megfélemlítik.<br />
A 2006-2007. évi nyilvános jelent<strong>és</strong>ben alapfogalmaikat is lefektetik. Ebből tudható, hogy a<br />
szűrőprogramban az ellenőrz<strong>és</strong> során milyen lép<strong>és</strong>eket tesznek. 209 A két év alatt a<br />
szolgálathoz érkezett 92300 kérelmezőhöz kötődően 370 információs jelent<strong>és</strong>, <strong>és</strong> 127<br />
visszautasító jelent<strong>és</strong> (azaz nemzetbiztonsági szűr<strong>és</strong>en megbukott) k<strong>és</strong>zült. 114500<br />
vízumkérelemből 49 esetében információs jelent<strong>és</strong>, 62 esetben visszautasító jelent<strong>és</strong>t küldött a<br />
szolgálat a szűr<strong>és</strong>t kérelmező szerv r<strong>és</strong>zére.<br />
A biztonsági átvilágítás egy olyan folyamat, amelynek során a kérelmező nevét a CSIS<br />
adatbázisokkal ütköztetik, annak megállapítására, hogy a kérelmezővel összefügg<strong>és</strong>ben<br />
207<br />
CSIS Public Report 2009/2010. https://www.csis.gc.ca/pblctns/nnlrprt/2009-2010/20110127_pblcrprt_09-10eng.pdf,<br />
2012. március 8-ai letölt<strong>és</strong><br />
208<br />
CSIS Public Report 2007-2008 https://www.csis.gc.ca/pblctns/nnlrprt/2007/PublicReport0708_Eng.pdf, 2012.<br />
március 8-ai letölt<strong>és</strong><br />
209<br />
CSIS Public Report 2006-2007. https://www.csis.gc.ca/pblctns/nnlrprt/2006/rprt2006-eng.pdf, 2012. március<br />
8-ai letölt<strong>és</strong><br />
108
fenyegetettségre utaló körülmények felmerülnek-e. Ennek a priorálási szintnek az<br />
eredményétől függően interjút k<strong>és</strong>zít a szolgálat a kérelmező barátaival, a szomszédokkal <strong>és</strong> a<br />
munkáltatókkal, szükség esetén konzultál a helyi Rendőrséggel, <strong>és</strong> esetlegesen a kérelmező<br />
meghallgatását is elvégzi. 210<br />
A kanadai szabályozás <strong>és</strong> gyakorlat áttekint<strong>és</strong>éből azt a következtet<strong>és</strong>t vontam le, hogy egy<br />
alapvetően befogadó jellegű, az üldözöttek számára hatékony védelmet nyújtó ország is<br />
alapos, titkosszolgálati szűrő tevékenységet folytat a legális migráció kapcsán a nem<br />
kívánt kockázatos elemek kiszűr<strong>és</strong>e érdekében. 211 Azaz nem lehetetlen liberálisnak<br />
tekinthető szabályozást fenntartani szélesebb nemzetbiztonsági szűrő tevékenység egyidejű<br />
folytatásával. A két dolog nem feltétlenül zárja ki egymást.<br />
Cseh tapasztalatok<br />
A cseh elhárító szolgálat (Biztonsági Információs Szolgálat – Bezpečnostní informační<br />
službě-BIS) internetes oldalán minden évben megjelenteti a korábbi tárgyidőszakban végzett<br />
munkájáról a jelent<strong>és</strong>ét. A 2006-os 212 anyagban (Annual Report 2006) szembeötlő, hogy a<br />
szolgálat hírszerz<strong>és</strong>i területeiről k<strong>és</strong>zült r<strong>és</strong>zletes beszámolóban nem a terrorizmus, s nem is a<br />
szervezett bűnöz<strong>és</strong> témakörén belül, hanem önálló fejezetként szerepel az illegális migráció.<br />
Ez nyilvánvalóan utal arra, hogy a kérd<strong>és</strong> a BIS információgyűjtő tevékenysége egyik fontos<br />
elemét képezheti. A migráció területén a biztonsági helyzet 2006-ban a korábbi évekhez<br />
képest jelentősen nem változott – jelzi az összefoglaló. Legális <strong>és</strong> illegális csatornák<br />
kombinációját figyelhették meg. Tapasztalatuk szerint egyes szolgáltató vállalkozások – akik<br />
a migránsok segítői, munkahelykeres<strong>és</strong>, vízumok elnyer<strong>és</strong>e során cseh állampolgárokkal<br />
kötött névházasságok kialakítása mentén – visszaélnek a jogszabályokkal. Így a BIS más<br />
hatóságokkal együttműködve a Csehország területén való külföldi tartózkodás legális<br />
aspektusaira koncentrált működ<strong>és</strong>e során. 2006-ban a más célországok területére történő<br />
210<br />
Uo. 30.o.<br />
211<br />
Sajnos árnyalja a képet a cseh <strong>és</strong> magyar romák menekültáradata, amelynek szűr<strong>és</strong>e kanadai r<strong>és</strong>zről kev<strong>és</strong>bé<br />
alapos lehetett. Ezt bizonyítja, hogy Kanada történetének legjelentősebb emberkereskedelmi ügyének vádlottjai<br />
főként magyar állampolgárok, vagy már kanadai állampolgárságot szerzett magyar romák.<br />
212<br />
Annual Report of the Security Information Service (BIS) for 2006, http://www.bis.cz/n/ar2006en.pdf, 2012.<br />
március 11-i letölt<strong>és</strong><br />
109
elép<strong>és</strong>re jogosító vízumokkal – nemzetközi légi járatokkal – Prágába érkezők kiszálltak, <strong>és</strong><br />
kérték menekültkénti elismer<strong>és</strong>üket vagy védelmüket, így legalizálva csehországi<br />
tartózkodásukat. Ezek után illegálisan átlépték a határt <strong>és</strong> más EU országokba távoztak.<br />
Leginkább a Kazahsztánból <strong>és</strong> Egyiptomból érkezettek között terjedt el ezen módszer. A<br />
szolgálat támogatta, hogy e két országból érkezőket belefoglalják azon migránsok körébe,<br />
akiknek a nemzetközi repülőtereken való tartózkodása csak speciális vízumokkal vált<br />
elérhetővé. Az intézked<strong>és</strong> igen hatékonynak bizonyult. 213<br />
Az Irakból 2006-ban folyó illegális migrációs folyamat kapcsán kijelentették, hogy az ingatag<br />
biztonsági, gazdasági <strong>és</strong> politikai helyzetben lévő országból érkezők valódi identitásuk<br />
elrejt<strong>és</strong>ére törekv<strong>és</strong>ét a BIS fenyegetőnek találta a Cseh Köztársaságra nézve. Ez ugyanis<br />
szinte lehetetlenné teszi a radikális <strong>és</strong> militáns iszlamista csoportok tagjainak felfed<strong>és</strong>ét. A<br />
szolgálat külön említ<strong>és</strong>t tesz tapasztalatairól a csecsen, az örmény, a kínai <strong>és</strong> más<br />
nemzetiségek kapcsán is. A BIS külföldi partnereivel együttműködve a hamis <strong>és</strong> a valótlan<br />
adatokat tartalmazó utazási dokumentumokra fókuszál, amelyekkel visszaélhetnek szervezett<br />
bűnözői csoportokhoz vagy terrorszervezethez kötődő illegális migránsok. 214<br />
A BIS 2007-es jelent<strong>és</strong>e kev<strong>és</strong>bé r<strong>és</strong>zletesen elemzi az év migrációs kihívásait, ám így is<br />
fontos megállapításokat tesz. Kimondja, hogy Csehország továbbra is lényegében<br />
tranzitország maradt. Biztonsági szemszögből a legfőbb kihívást r<strong>és</strong>zükre ugyanakkor azon<br />
jogi tanácsadó <strong>és</strong> szolgáltató jellegű vállalkozások, ügynökségek mutatják, amelyek<br />
dokumentumok <strong>és</strong> munkalehetőség megszerz<strong>és</strong>ében játszott szerepükkel közreműködnek a<br />
migránsok tartózkodásának legalizálásában. Mivel az ország is r<strong>és</strong>ze lett a schengeni<br />
térségnek, az illegális migrációt szervezők legfőbb törekv<strong>és</strong>e a vízumhoz jutás klienseik<br />
r<strong>és</strong>zére, amelynek érdekében a dokumentumok hamisítása mellett a hatóságok<br />
dönt<strong>és</strong>hozatalainak befolyásolása várható. A jelent<strong>és</strong> ezen felül külön kiemeli a csecsen, az<br />
örmény, a vietnami, a kurd <strong>és</strong> az <strong>és</strong>zak-afrikai illegális migráció létét. 215<br />
A 2008-as cseh titkosszolgálati jelent<strong>és</strong> r<strong>és</strong>zletesen beszámol arról, hogy a schengeni<br />
csatlakozás milyen jelentős változásokat hozott az illegális <strong>és</strong> kvázi-legális migráció terén.<br />
Nem szükséges bemutatni a módszereket, azonban látható, hogy a tranzit szerep megmaradt,<br />
ám a „hagyományos” jogszerűtlen határátlép<strong>és</strong>i módozatok száma csökkent, <strong>és</strong> helyette<br />
213<br />
A cseh elhárító szolgálat 2006-os éves jelent<strong>és</strong>e, internet, http://www.bis.cz/n/ar2006en.pdf, 15. oldal, 2012.<br />
március 11-i letölt<strong>és</strong><br />
214<br />
Uo.17. oldal<br />
215<br />
Annual Report of the Security Information Service for 2007, http://www.bis.cz/n/ar2007en.pdf. 11. oldal<br />
110
elsősorban a vízumokra, a névleges házasságokra <strong>és</strong> az egyéb, jogos tartózkodást biztosító<br />
trükkökre helyeződött a hangsúly. 216<br />
A cseh nyilvánosságra hozott információkból az alábbi következtet<strong>és</strong>eket vontam le: a cseh<br />
titkosszolgálat három éves jelent<strong>és</strong>e rávilágít, hogy a bevándorlás, a leteleped<strong>és</strong>, vagy az<br />
átmeneti tartózkodás egy európai országban milyen jelentős, pénzt, időt <strong>és</strong> kidolgozott<br />
módszereket feltételez. A hatóságok dolga, az érkező személyek kilétének (valódi<br />
személyazonosságának), eg<strong>és</strong>zségügyi állapotának, tényleges szándékainak megállapítása<br />
továbbra is elsőrendű nemzetbiztonsági kérd<strong>és</strong> marad.<br />
A csehek legfőbb problémája a legális migrációra épülő szervezett visszaél<strong>és</strong>ek<br />
leküzd<strong>és</strong>e. A magyar Nemzetbiztonsági Hivatal több évkönyvének áttanulmányozása<br />
rávilágít, Csehország <strong>és</strong> Magyarország ez irányú tapasztalatai rendkívül hasonlóak.<br />
Német tapasztalatok<br />
A német biztonsági szervek azonban kénytelenek a migráció kérd<strong>és</strong>ét behatóan vizsgálni.<br />
Németországban ugyanakkor több jogvédő szervezet, csoport azt is megkérdőjelezi, hogy<br />
jogilag van e lehetősége a titkosszolgálatoknak a kérd<strong>és</strong>t napirenden tartani, azt saját<br />
eszközeivel vizsgálni. A német szövetségi hírszerző szolgálat, a Bundesnachrichtendienst<br />
(BND) az elmúlt időszakban folytatott, a nyílt fórumok felé forduló politikája némi<br />
betekint<strong>és</strong>t biztosít számomra a migráció <strong>és</strong> titkosszolgálatok viszonyának tanulmányozása<br />
során.<br />
Felmerülhet a kérd<strong>és</strong>, hogy miért a német hírszerző szolgálattal kapcsolatos nyílt ismereteket<br />
tekintem át. Németország elhárító szolgálata(i), a Bundesamt für Verfassungschutz (BfV) <strong>és</strong><br />
az egyes államok alkotmányvédelmi hivatalai (pl. Landesamt für Verfassungschutz Bayern) a<br />
klasszikus elhárító funkciókat végzi, az új kihívások, vagy nyomozati jogkör nem társul<br />
feladatai közé. Áttekintve a BfV évente megjelenő kiadványait <strong>és</strong> a szolgálat honlapját<br />
látható, hogy a jobb- <strong>és</strong> baloldali szélsőségesek, az iszlamizmus <strong>és</strong> az iszlamista terrorizmus,<br />
valamint a kémelhárítás <strong>és</strong> az információvédelem tartozik hatáskörébe.<br />
216 BIS Annual Report 2008., http://www.bis.cz/n/ar2008, 14-15. o. 2012. március 11-i letölt<strong>és</strong><br />
111
A polgári <strong>és</strong> katonai hírszerz<strong>és</strong>t is folytató Bundesnachrichtendienst honlapját áttekintve a<br />
főbb munkaterületeket is felmérhetjük, ugyanis a szervezeti felépít<strong>és</strong> bemutatásával a BND az<br />
egyes r<strong>és</strong>zlegek elnevez<strong>és</strong>ével utal azok munkaterületeire. Így látható, hogy külön a<br />
migrációval, illegális bevándorlással kapcsolatban nem állítottak fel főbb szakmai egységet.<br />
Az ún. TE r<strong>és</strong>zleg (Abteilung TE), a terrorizmus felderít<strong>és</strong>ével kapcsolatos hírszerző<br />
tevékenység keretében más, annak kialakulásához <strong>és</strong> a létez<strong>és</strong>éhez kötődő egyéb, új<br />
kihívásokat is látókörben tart, azokat vélhetően behatóan vizsgálja. A TE teljes elnevez<strong>és</strong>e<br />
szerint a nemzetközi terrorizmus <strong>és</strong> a nemzetközi szervezett bűnöz<strong>és</strong> felderít<strong>és</strong>éért felelős. A<br />
szakterület leírásakor kifejtik, hogy az aszimmetrikus veszélyek/kihívások sorába tartozó<br />
egyéb információk is itt akkumulálódnak. Így a nemzetközi szervezett bűnöz<strong>és</strong> körébe, az<br />
operatív tevékenységük keretébe sorolják a kábítószer-kereskedelem mellett a nemzetközi<br />
pénzmosást <strong>és</strong> az illegális migrációt is. 217<br />
Az illegális migráció nemzetközi terrorizmus <strong>és</strong> nemzetközi szervezett bűnöz<strong>és</strong><br />
szempontjából történő kezel<strong>és</strong>ét támasztja alá a BND-honlap egy másik dokumentuma is,<br />
amely a migráció problematikáját a terrorizmus kontextusából közelítette meg. Az anyag a<br />
BND elnökének 2006. november 16-án a Bundeskriminalamt (BKA) – német szövetségi<br />
nyomozó hivatal – rendez<strong>és</strong>ében lezajlott konferencián megtartott előadásának írásos<br />
változata. 218<br />
Az előadás címe: A migráció problematikája a terrorizmussal összefügg<strong>és</strong>ben. A BND elnöke<br />
ebben először egy amerikai terrorizmus kutatás megállapítására támaszkodik, amely 373<br />
iszlamista terrorista esetét vizsgálta meg, akik 1993 <strong>és</strong> 2004 között kerültek elfogásra vagy<br />
likvidálásra Észak-Amerikában <strong>és</strong> Nyugat-Európában. A vizsgálat egyik főbb megállapítása,<br />
hogy a terroristák bevándorló háttérrel rendelkeztek. Ám ezen személyeknek csak 6%-a volt<br />
illegális bevándorló, nagy r<strong>és</strong>zük jogszerűen tartózkodott a nyugati országokban! Az<br />
217<br />
http://www.bnd.de/cln_110/nn_1366032/DE/Struktur/Abteilung__TE/Abteilung__TE__node.html?__nnn=tru<br />
e, a BND honlapjáról, az Abteilung TE (Abteilung Internationaler Terrorismus und Internationale Organisierte<br />
Kriminalität) leírása alapján<br />
218<br />
http://www.bnd.de/nn_1365968/DE/Presse__Oeffentlichkeitsarbeit/Publikationen/pdf/20061116__bkaherbstta<br />
gung,templateId=raw,property=publicationFile.pdf/20061116_bkaherbsttagung.pdf, Migrationsproblematik im<br />
Kontext von Terrorismus Vortrag des BND-Präsidenten, Herrn Ernst Uhrlau, im Rahmen der BKA-<br />
Herbsttagung zum Thema „Illegale Migration – Gesellschaften und polizeiliche Handlungsfelder im Wandel“am<br />
16. November 2006.<br />
112
összefügg<strong>és</strong> a terrorizmus <strong>és</strong> az illegális migráció között ezek szerint tehát kisebb, mint a<br />
legális bevándorlás esetén. A fenti megfigyel<strong>és</strong>t a BND is osztja. 219<br />
Munkája során a német hírszerz<strong>és</strong> egy relatív kicsi, ám veszélyes közös halmazát találta az<br />
iszlamista extremistáknak <strong>és</strong> a csemp<strong>és</strong>zetre specializáltaknak. Kijelenti, hogy a nyugati világ<br />
iszlamista nemzetközi terrorszervezetei általi veszélyeztet<strong>és</strong>e során az illegális migráció nem<br />
lényeges faktor! Végkövetkeztet<strong>és</strong>ében a szolgálat vezetője kiemeli, hogy a bevándorlók<br />
integrációja a társadalomba egy befektet<strong>és</strong> a terror-megelőz<strong>és</strong> során, hiszen a migráció <strong>és</strong> a<br />
terrorizmus vizsgálata kapcsán fel kell ismerni, hogy az integráció a kérd<strong>és</strong> kulcsa. A<br />
gazdaságilag, politikailag <strong>és</strong> társadalmilag kev<strong>és</strong>bé beilleszkedett bevándorlókra ugyanis a<br />
származási országuk problémái, vallási <strong>és</strong> katonai konfliktusai erősebb hatással vannak, <strong>és</strong><br />
hajlamosabbak felsorakozni a globális dzsihád mögé. 220<br />
Németországban az illegális migráció kezel<strong>és</strong>ének kapcsán az információk egységes elemz<strong>és</strong>e<br />
érdekében egy külön csoportot is felállítottak, amelynek léte azonban alkotmányossági<br />
problémákat vetett fel, a rendőri <strong>és</strong> titkosszolgálati szervek elválasztásának szükségességét<br />
sértheti. 2006-ban jött létre a GASIM, amely rövidít<strong>és</strong> „az illegális migráció közös elemző <strong>és</strong><br />
stratégiai központja” 221 német nevéből képződött. A központ munkatársai a szövetségi<br />
nyomozó hivatal, a szövetségi Rendőrség, a bevándorlási hivatal, a munkaügyi felügyelet, az<br />
alkotmányvédelmi hivatal, a szövetségi hírszerző szolgálat <strong>és</strong> a külügyi tárca szakértőiből<br />
rekrutálódnak. 222 A kritikák ellenére a belügyi vezet<strong>és</strong> kifejtette, hogy nem önálló szerv a<br />
GASIM, így nem sérti az alkotmányt, hiszen a szervek kooperációja nincs megtiltva.<br />
Németországban a kérd<strong>és</strong> körüli politikai vita ellenére nyilvánvaló, hogy az illegális migráció<br />
elleni küzdelem szakmai szintjén az operatív tevékenység <strong>és</strong> a keletkező információk<br />
koordinálása szükségszerűvé vált.<br />
A német példából azt a következtet<strong>és</strong>t vontam le, hogy a migráció vizsgálata nem kizárólag<br />
társadalmi, politikai, vagy emberi jogi kérd<strong>és</strong>, hanem olyan komplex kihívás, amelynek<br />
vizsgálatába a mélységi információkkal bíró nemzetbiztonsági szolgálatok <strong>és</strong> a<br />
terrorelhárításért felelős szolgálatok is bevonhatók. A migráció vizsgálata céljából akár<br />
219 Uo. 3 old.<br />
220 Uo. 9. old.<br />
221 Gemeinsame Analyse- und Strategiezentrum illegale Migration" (Gasim)<br />
222 2006 májusban állt fel 36 alkalmazottal<br />
113
egy elemző-értékelő együttműköd<strong>és</strong>i fórum is kialakítható. Az önálló szervezettel nem<br />
rendelkező, csak a tagok logisztikáját használó, így olcsó GASIM képes folyamatos,<br />
titkosszolgálati, bűnügyi, munkaügyi <strong>és</strong> egyéb szempontokat szintetizáló jelent<strong>és</strong>eket<br />
k<strong>és</strong>zíteni a német kabinet r<strong>és</strong>zére. Hasonló módon működik a magyar Terrorellenes<br />
Koordinációs Bizottság (TKB) is.<br />
Meglátásom szerint a migrációs folyamatok mér<strong>és</strong>ére <strong>és</strong> a kormányzat folyamatos<br />
tájékoztatása érdekében a magyar TKB-hez <strong>és</strong> a német GASIM-hoz hasonlóan egy migrációs<br />
elemző (koordinációs) csoport felállítása elengedhetetlen Magyarországon is.<br />
Az ukrán példa<br />
Ukrajna nemzetbiztonsági szervei szintén vizsgálják a migráció kérd<strong>és</strong>ét. Ukrajna Külföldi<br />
Hírszerző Szolgálata, az SZZRU – Sluzhba Zovnishney Rozvidky Ukrayiny – saját<br />
weboldalán 223 felsorolja főbb tevékenységi területeit, az ügynökség misszióját. Ennek során a<br />
hagyományos hírszerző feladatok mellett helyet kap a nemzetközi operatív akciókban való<br />
r<strong>és</strong>zvétel is, kifejezetten a határokon átnyúló kihívások mentén, amelyek között a szolgálat<br />
felsorolja a szervezett bűnöz<strong>és</strong>, a drog-kereskedelem, a terrorizmus, a fegyver-kereskedelem<br />
mellett az illegális migrációt is.<br />
A téma fontosságát jelzi, hogy az internetes oldalukon az SZZRU News rovatban<br />
beszámolnak egy 2005-ben, Kijevben megtartott konferenciáról is 224 . Az ukrán biztonsági<br />
szektor képviselői mellett 24 ország delegációja volt jelen, ahol számos ajánlást kidolgoztak,<br />
amelynek segítségével szélesíthető a nemzetközi együttműköd<strong>és</strong> az illegális migráció <strong>és</strong> a<br />
terrorizmus témakörében. Noha az ukrán hírszerz<strong>és</strong> ennél szélesebb <strong>és</strong> mélyebb információkat<br />
angol nyelvű honlapján nem közöl, látható, hogy a migráció problematikája fontos helyet kap<br />
annak működ<strong>és</strong>e során.<br />
223 http://www.szru.gov.ua/cms/en/index/functions/2.html<br />
224 SZRU News: Kyiv Hosts International Seminar "Counter Illegal Migration and Combating International<br />
Terrorism", 2005. június 6-7., http://www.szru.gov.ua/messages.php?lang=en&item=9&page=1<br />
114
3.4. A fejezetből levont következtet<strong>és</strong>ek<br />
Megállapítottam a nemzetközi titkosszolgálati tapasztalatokból, hogy már hidegháborúban a<br />
két tömb behatolt a másik bevándorlási intézményeibe. Például a lengyel hírszerz<strong>és</strong>, főként<br />
saját disszidenseit ellenőrizendő beszivárgott a dán bevándorlási hatóság apparátusába. Az<br />
operatív védelem, tehát az objektumvédelem <strong>és</strong> a bevándorlási hatóság intaktságának<br />
megőrz<strong>és</strong>e kiemelt fontosságú.<br />
A magyar szabályozás <strong>és</strong> a magyar tapasztalatok értékel<strong>és</strong>e során láttuk, hogy kiemelt<br />
problémát okoz a legális migráció szűr<strong>és</strong>e terén, ha valakit titkos információgyűjt<strong>és</strong> során<br />
nyert adatok alapján el kell távolítani az országból, <strong>és</strong> legális státuszát vissza kell vonni.<br />
Általában más módszert alkalmaznak a szolgálatok, <strong>és</strong> nem a bírósági úton megtámadható<br />
nemzetbiztonsági okokból történő elutasítást. Saját védelmük érdekében információikat<br />
többnyire nem képesek az ügyben feltárni.<br />
Nyílt eljárásban egy titkosszolgálat nem képes, vagy csak korlátozottan képes érdekeit<br />
érvényesíteni.<br />
Az általam feltárt svéd, vagy dán szabályozás ezt kívánja kiküszöbölni. Célszerű egy<br />
speciális bevándorlási bírói testület/tanács felállítása, amelynek átvilágított bírái <strong>és</strong> a<br />
kijelölt ügyvédek előtt minden, akár partnerszolgálati információk is bemutathatók.<br />
Nagy-Britanniában is érzékelték a problémát, ezért 1997-ben felállították a Special<br />
Immigration Appeals Comission (SIAC) elnevez<strong>és</strong>ű bírói testületet. A tanács egy speciális<br />
idegenrend<strong>és</strong>zeti bíróság, amelyet főként terrorelhárítási hatékonyságuk növel<strong>és</strong>e céljából<br />
állítottak fel, de kémelhárítási ügyekben is van hatásköre. A bíróságon szigorú biztonsági<br />
ellenőrz<strong>és</strong>en (a brit elhárítás BSS, elterjedt nevén MI5 által) átesett bírók, ügy<strong>és</strong>zek <strong>és</strong><br />
ügyvédek dolgoznak. A szervezet előnye, hogy így bíróság elé lehet tárni a kényes,<br />
különleges bánásmódot igénylő titkosszolgálati információkat is, <strong>és</strong> az ügy érintettje<br />
mindezt nem ismeri meg.<br />
Bizonyítottam, hogy a dán kétlépcsős modell a brithez hasonlóan képes integrálni az<br />
érzékeny forrású információkat is.<br />
115
Javaslom a dán <strong>és</strong> brit eljárásjog r<strong>és</strong>zletes jogászi vizsgálatát. A nyílt <strong>és</strong> zárt r<strong>és</strong>zre történő<br />
bontás, továbbá egy szűk bírói grémium joga a minősített információk megismer<strong>és</strong>e terén<br />
megfelelő garanciát ad.<br />
Igazoltam az első, fő hipotézisem minden felvet<strong>és</strong>ét. A migráció legális <strong>és</strong> illegális formája<br />
a hagyományosnak tekinthető rend<strong>és</strong>zeti kockázatok mellett kimutathatóan<br />
nemzetbiztonsági kockázatokat is hordoz magában. Ezek vizsgálata, értékel<strong>és</strong>e <strong>és</strong><br />
kiküszöböl<strong>és</strong>e folyamatosan szükséges. A hipotézis alátámasztása érdekében tevékenységi,<br />
szervezeti <strong>és</strong> kockázati oldalról is elemeztem a magyar nemzetbiztonsági munka migrációs<br />
elemeit. Ehhez hozzájárult a legális migráció szűr<strong>és</strong>e magyar modelljének bemutatása is.<br />
Nemzetközi <strong>és</strong> magyar titkosszolgálati tapasztalatok szintén alátámasztották a fenti<br />
hipotézisemet.<br />
Alátámasztottam <strong>és</strong> bizonyítottam negyedik hipotézisemet, amely szerint nem választható<br />
élesen ketté, illetve több ponton összekapcsolódik Magyarország esetében a legális<br />
migrációhoz <strong>és</strong> az illegális migrációhoz kapcsolódó biztonsági kockázatok köre. Előbbi olyan<br />
eszközöket nyújt, amelyek a legalitás látszatát keltve az illegális migrációs szándék<br />
leplez<strong>és</strong>ével a beutazás törvényesít<strong>és</strong>ét (vízumkérelmez<strong>és</strong>) teszik lehetővé, vagy a már<br />
schengeni térség területére jutott személyek tartózkodását legalizálják (menekültkérelmek). A<br />
harmadik fejezet minden alfejezete arra a következtet<strong>és</strong>re jutott, hogy a joggal visszaélők több<br />
évtizede jelen vannak a „migrációs piacon”.<br />
116
4. AZ ILLEGÁLIS MIGRÁCIÓ RENDÉSZETI ÉS NEMZETBIZTONSÁGI<br />
ASPEKTUSÚ VIZSGÁLATA STRUKTURÁLT INTERJÚ MÓDSZERÉVEL<br />
2010 második félévétől 2011 júniusáig strukturált interjú-sorozatot k<strong>és</strong>zítettem az illegális<br />
migráció rend<strong>és</strong>zeti <strong>és</strong> nemzetbiztonsági (összességében biztonsági) aspektusú vizsgálatának<br />
céljából. A schengeni csatlakozás utáni időszak biztonsági tapasztalatainak feltárása,<br />
értékel<strong>és</strong>e, a nyert ismeretek (értékelt információk <strong>és</strong> adatok összességeként) elemz<strong>és</strong>e <strong>és</strong> a<br />
következtet<strong>és</strong>ek levonása álláspontom szerint alkalmas előremutató jogalkotói <strong>és</strong><br />
jogalkalmazói változtatások szükségességének bemutatására. 225<br />
4.1. Az interjúkról<br />
Kutatási módszerként alkalmaztam rend<strong>és</strong>zeti, menekültügyi <strong>és</strong> nemzetbiztonsági<br />
szakemberek előzetesen összeállított, strukturált kérd<strong>és</strong>sor alapján történt meginterjúvolását.<br />
Felkerestem az ORFK idegenrend<strong>és</strong>zeti, valamint bűnügyi szakterületét, a BÁH egy központi<br />
szervezeti egységénél, <strong>és</strong> határmenti regionális szerveinél menekültügyi <strong>és</strong> idegenrend<strong>és</strong>zeti<br />
szakembereket, a korábbi Határőrség idegenrend<strong>és</strong>zeti szakértőit, valamint az ENSZ<br />
Menekültügyi Főbiztosság munkatársát.<br />
Az interjú kérd<strong>és</strong>ei kapcsán háttérbeszélget<strong>és</strong>eket folytattam nemzetbiztonsági<br />
tapasztalatokkal bíró személyekkel. Áttekintettem továbbá a hatályos, a területre vonatkozó<br />
joganyagot, az együttműköd<strong>és</strong>t szabályozó megállapodásokat.<br />
Az interjú kérd<strong>és</strong>eit a partnerek szakmailag megalapozottnak, megfelelően strukturáltnak,<br />
továbbá létező <strong>és</strong> aktuális problémákat <strong>és</strong> dilemmákat megvilágítónak tartották. Figyelmet<br />
érdemel azonban, hogy a három érdemi kérd<strong>és</strong>csoport húsz kérd<strong>és</strong>e sok, hatékonyabb lett<br />
volna több felvet<strong>és</strong>t egységbe vonni. Tíz-tizenkét kérd<strong>és</strong> megfogalmazása az interjúk alapján<br />
célszerűbb lett volna. 226<br />
225<br />
Az interjú kérd<strong>és</strong>ei a mellékletben megtalálhatók<br />
226<br />
A kutatás összefoglalása teljes terjedelmében elérhető a Határrend<strong>és</strong>zeti Tanulmányok 2012/1.<br />
különszámában, Gubicza József-<strong>Laufer</strong> <strong>Balázs</strong>: Az illegális migráció rend<strong>és</strong>zeti, kiemelten nemzetbiztonsági<br />
aspektusú vizsgálata keretében végzett interjúsorozat megállapításai , kutatási eredményei; Magyarország<br />
schengeni csatlakozása <strong>és</strong> a migrációs törvények 2010. évi módosítása közötti időszak tapasztalatai. – Ajánlások<br />
a biztonsági struktúra korrekciójához, http://www.rtf.hu/mrtt_hatarrendeszet/ Hor_tanulmanyok_2012_1<br />
kulon.pdf, 2012. május 2-ai letölt<strong>és</strong><br />
117
4.2. Az első kérd<strong>és</strong>csoport értékelt r<strong>és</strong>zeredményei <strong>és</strong> a levonható<br />
következtet<strong>és</strong>ek<br />
A migráció term<strong>és</strong>zetes jelenség, amely az emberi szabadság egyik legfőbb megnyilvánulási<br />
formája. Olyan állandóan zajló emberi cselekv<strong>és</strong>, amely az aktuálisan fennálló gazdasági,<br />
kulturális, politikai különbözőségekből táplálkozik. Húzó <strong>és</strong> taszító erők mentén<br />
értelmezhető, mint az emberi alkalmazkodás egyik formája. Az ember elvándorol, mivel célja<br />
vagy a túlél<strong>és</strong>, vagy a megfelelő életkörülmények kialakítása egy potenciálisan kedvezőbb<br />
térségben. Az interjúsorozat megmutatta, hogy a megkérdezettek a migrációt alapvetően<br />
pozitív jelenségnek tekintik.<br />
Negatívumként említhető a nem ellenőrzött, nem kontrollált <strong>és</strong>/vagy tömeges bevándorlás <strong>és</strong><br />
annak nehézkes kezel<strong>és</strong>e. Szintén kulcsprobléma Európában a migránsok társadalmi<br />
integrációjának kérd<strong>és</strong>e. Volt, aki a korábbi népvándorlások modernkori megfelelőjének<br />
tartja, mások inkább csak szakértők, politikusok <strong>és</strong> állami szervek által felnagyított<br />
veszélyként, lényegében divattémaként tekintenek a migrációra.<br />
A válaszokból kitűnik, hogy a szakértők többsége fontosnak tartja a migrációról szóló<br />
társadalmi <strong>és</strong> szakmai diskurzust, amely elvezethet jobb megoldások irányába, <strong>és</strong> társadalmi,<br />
politikai, valamint rend<strong>és</strong>zeti szakmai <strong>és</strong> emberi jogi szinten is újabb, hatékonyabb kezel<strong>és</strong>t<br />
tesz lehetővé. Noha a kérd<strong>és</strong> túl általános volt, segített megvilágítani a kutatási téma<br />
komplexitását, nehezen megvalósítható értelmez<strong>és</strong>ét.<br />
Fontos felismer<strong>és</strong>, hogy főként egzisztenciális kérd<strong>és</strong>, kiből lesz legális, <strong>és</strong> kiből illegális<br />
migráns. Ezt a hozzáfér<strong>és</strong>i különbözőség terminussal illethetjük. Ezen szociális aspektus azt is<br />
feltárja, hogy akik nem képesek a legális migráció jelentős költségeit előteremteni,<br />
kénytelenek az embercsemp<strong>és</strong>z szervezetek szolgáltatásait igénybe venni. Így áldozatokká<br />
válnak, <strong>és</strong> pénzük bűnözői körök profitját növeli.<br />
Amikor az interjú kérd<strong>és</strong>einek összeállítása k<strong>és</strong>zült, a migráció <strong>és</strong> az illegális migráció<br />
kapcsolatát, egymáshoz való viszonyát inkább a határok átlép<strong>és</strong>ének törvényellenes voltában<br />
értelmeztem, így a szociális háttér előtérbe kerül<strong>és</strong>e érdemibb eredmény. Mivel a harmadik<br />
világ, Ázsia <strong>és</strong> Afrika társadalmai súlyos szociális problémákkal terheltek, (jelentős a taszító<br />
erő) a migráció illegális megvalósulása <strong>és</strong> ezáltal a szervezett bűnöz<strong>és</strong> növeked<strong>és</strong>e hosszú<br />
118
távú problémát okoz a jövőben mind Európában, mind a migrációs útvonalak által érintett<br />
Magyarországon egyaránt.<br />
A jogi kiskapuk 2010-ig jelentős mértékű visszaél<strong>és</strong>ekhez vezettek Magyarországon a<br />
migráció terén. Sokan tanulmányi vízummal érkeztek, ám céljuk a schengeni területen<br />
tartózkodás, majd a nyugati irányba történő továbbutazás volt. Mások névleges házasságot<br />
kötöttek uniós polgárokkal az áhított legális tartózkodás érdekében. Ezen visszaél<strong>és</strong>ek<br />
legalizációs cselekmények, amelyek a hatóságok megtéveszt<strong>és</strong>ével <strong>és</strong> a magyar<br />
jogintézmények rosszhiszemű kihasználásával növelték a schengeni térség migrációs<br />
rendszerének instabilitását.<br />
A legtöbben ezen folyamatokat nem fél-legális migrációnak, hanem kifejezetten az illegális<br />
migráció rendkívül találékony megvalósulási formájának tekintették. Eredmény, hogy a<br />
legalizációs cselekmények elkövetői <strong>és</strong> segítői kapcsán képes vagyok megfogalmazni: legyen<br />
r<strong>és</strong>ze a büntető törvénykönyvnek, mint az embercsemp<strong>és</strong>zet egy megvalósulási formája. Azaz<br />
célszerű lenne a tiltott határátlép<strong>és</strong>en túl kibővíteni a tényállást a joggal való visszaélőkre is a<br />
tartózkodási szabályokkal összefügg<strong>és</strong>ben. Amennyiben ez megtörténne, radikálisan<br />
csökkenthető lenne a visszaél<strong>és</strong>ek száma a legalizációs bűnöz<strong>és</strong> terén. Ez nyilván más,<br />
kapcsolódó cselekmények magyarországi elkövet<strong>és</strong>ét is redukálhatná.<br />
A legtöbb válasz szerint az illegális migráció elmúlt évekbeli magyarországi növeked<strong>és</strong>e<br />
mögött az embercsemp<strong>és</strong>z szervezetek aktivitása áll. Hozzájárult a helyzet kialakulásához a<br />
Határőrség <strong>és</strong> a Rendőrség integrációja, amelynek következtében az operatív bűnügyi munka,<br />
a felderít<strong>és</strong> széthullása, majd szervezeti szétaprózódásának állandósulása figyelhető meg. A<br />
Rendőrség prioritásának sorrendjében az illegális migráció elleni küzdelem háttérbe szorult,<br />
<strong>és</strong> a mélységi szűrőháló működtet<strong>és</strong>e alacsony hatékonysággal valósul meg.<br />
Eredmény, hogy a válaszok során többször megfogalmazódott: szükség van egy centralizált,<br />
országos hatáskörrel <strong>és</strong> területi szervekkel rendelkező, titkosszolgálati eszközök<br />
alkalmazására felhatalmazott szerv megalapítására <strong>és</strong> működtet<strong>és</strong>ére. Elnevez<strong>és</strong>e lehet<br />
Embercsemp<strong>és</strong>z<strong>és</strong> Elleni Bűnügyi Felderítő Központ.<br />
119
A 2007. december 21-ei csatlakozás a schengeni térséghez hozzájárult a migráció<br />
növeked<strong>és</strong>éhez, amely alapvetően pozitív jelenség az ország gazdasági <strong>és</strong> demográfiai<br />
érdekeit szem előtt tartva.<br />
A vizsgált időszakon túlmutat, ugyanakkor rendkívül fontos változást hozhatnak az Észak-<br />
Afrikában <strong>és</strong> a Közel-Keleten 2011 februárjától kirobbant társadalmi, politikai események<br />
migrációs hatásai Európában.<br />
Egyértelműen megállapítható, hogy az arab világ mozgalmai, a politikai berendezked<strong>és</strong>ek<br />
módosulása, a kev<strong>és</strong>bé elnyomó rezsimek létrejötte, a Facebook <strong>és</strong> más közösségi portálok<br />
által előremozdított szabadság az elvándorlás lehetőségét is egyszerűbbé teszik. Mivel a<br />
mozgalmak mozgatórúgóját a szociális elégedetlenségek is felerősítették, a szegényebb<br />
rétegek mobilizációs hajlandósága nem csak rövidtávú tömeges migrációs eseményekben<br />
csapódik le, hanem közép- <strong>és</strong> hosszútávon is alapjaiban változtathatják meg Európa migrációs<br />
helyzetét.<br />
Az is felszínre került, hogy a korábbi <strong>és</strong>zak-afrikai rendszerek képesek voltak feltartóztatni<br />
„fekete Afrika” vándorait. Az interjúk kapcsán felismertem, hogy mindez akkor okozhat<br />
jelentős kihívást Magyarország számára, amennyiben a Földközi-tenger térségében az<br />
ellenőrz<strong>és</strong> szigorodik, illetve a mediterrán térség EU tagállamai a problémát is meg kívánják<br />
osztani a tagállamok között. Így a kisebb ellenállás felé mozdulhatnak el az embercsemp<strong>és</strong>z<br />
útvonalak, amely Törökország, Görögország <strong>és</strong> a Balkán, majd Magyarország érint<strong>és</strong>ével<br />
érhet el Nyugat-Európáig. Több interjún is megerősödött, hogy ezen útvonal jelenleg is –<br />
hatalmas látencia mellett – meghatározó szerepet játszik.<br />
Rend<strong>és</strong>zeti szakkérd<strong>és</strong>ek is felszínre kerültek. Míg a korábbi Határőrség alapvetően preventív<br />
felderítő tevékenységet végez, a Rendőrség reaktív, a megtörtént eseményekre való<br />
reagálásban képes működni. A preventív <strong>és</strong> a reaktív munka integrálása a más személet miatt<br />
nehézkes.<br />
Ezen rend<strong>és</strong>zeti dilemma feloldását jelenthetné a fent említett embercsemp<strong>és</strong>z<strong>és</strong> elleni<br />
központ, amelynek megelőző funkciója <strong>és</strong> a bűnözői csoportok feltérképez<strong>és</strong>ét lehetővé tevő<br />
120
ejtett, operatív eszközöket alkalmazó jellege képes lenne mind a rend<strong>és</strong>zeti, mind a<br />
közbiztonsági, mind a nemzetbiztonsági kérd<strong>és</strong>ek kielégít<strong>és</strong>ére is.<br />
Jelentős probléma, hogy a kompenzációs intézked<strong>és</strong>ek sorában az európai <strong>és</strong> a magyar<br />
mélységi migrációs szűrőháló működtet<strong>és</strong>e nem éri el a kívánt szakmai szintet.<br />
Az interjúk során alátámasztott álláspont szerint az illegális migráció kapcsán felmerülő<br />
veszélyek tendenciái, lehetséges irányai mellett a fő kockázat abban áll, ha a biztonsági<br />
struktúra nem képes kiszűrni az Európába érkezők közül a közbiztonsági <strong>és</strong> nemzetbiztonsági<br />
szempontból aggályos elemeket. A fő veszély mind a migráció, mind az illegális migráció<br />
terén az, amennyiben ismeretlen múlttal, háttérrel bíró személyek ellenőrizetlenül jutnak be a<br />
schengeni területre. Tehát a legális migráció szűr<strong>és</strong>e ugyanannyira fontos, mint az illegális<br />
migránsok ellenőrz<strong>és</strong>e, átvilágítása!<br />
A vizsgált időszak jogi kiskapuit a törvénymódosítás lényegében bezárta, így a rend<strong>és</strong>zeti <strong>és</strong><br />
hatósági szféra képes a megfelelő szigort alkalmazni. Előtérbe került a migránsok érdekei<br />
mellett a nemzeti érdek <strong>és</strong> a biztonság érvényesít<strong>és</strong>éhez való jog.<br />
Az interjúk arra hívták fel a figyelmemet, hogy a jogi kereteken túl sok múlik majd azok<br />
alkalmazásán. Figyelni szükséges, hogy a kiszélesedett hatósági lehetőségek ne menjenek át<br />
túlkapásba. A migrációs jogszabályok vizsgálata megmutatta, hogy azok EU-konform<br />
szabályzók, mégis szűkítették a visszaél<strong>és</strong>ek játékterét. Az eredmények statisztikai<br />
megjelen<strong>és</strong>e mögött azonban más változások is állhatnak. Hosszú távon a magyar migrációs<br />
törvények mégis mérsékelhetik az illegális migrációt.<br />
4.3. A második kérd<strong>és</strong>csoport értékelt r<strong>és</strong>zeredményei <strong>és</strong> a levonható<br />
következtet<strong>és</strong>ek<br />
A Bevándorlási <strong>és</strong> Állampolgársági Hivatal szemszögéből tekintve megállapítható, hogy<br />
nincs szervezeti rivalizálás a hatóságok között. Nincs jelentős szakmai ellentét sem a<br />
Rendőrséggel, sem a civil szervezetekkel, sem a nemzetbiztonsági szolgálatokkal.<br />
121
Jogi értelemben az együttműköd<strong>és</strong> keretei, az együttműköd<strong>és</strong>i megállapodások léteznek,<br />
adottak. Egyes ügyekhez kapcsolódó esetleges érdekellentétek, nézeteltér<strong>és</strong>ek megoldása<br />
személyes kapcsolatokon keresztül könnyebben orvosolható.<br />
A rend<strong>és</strong>zeti szférában a bevándorlási hatóságok eljárásai, intézményei, a befogadó állomások<br />
megfelelő logisztikai hátteret képesek biztosítani a nemzetbiztonsági tevékenység hátterének<br />
megalapozása során.<br />
A Rendőrség szakemberei szerint a BÁH-Rendőrség viszony kiváló. Az együttes utasítás<br />
2008-ban lépett életbe, jelenleg a megújításán dolgoznak.<br />
Általam nem várt eredmény, ugyanakkor az érvek alapján megalapozott, miszerint a civil<br />
szervezetek <strong>és</strong> a Rendőrség kapcsolatának szélesít<strong>és</strong>e, működtet<strong>és</strong>e kiemelt érdeke a rendőri<br />
szerveknek. Az NGO-k az alábbi funkciókkal képesek elősegíteni a migráció kezel<strong>és</strong>ét:<br />
o a civil szervezetek képesek olyan pénzügyi forrásokat is igénybe venni,<br />
becsatornázni, amely az állami szervek számára nem állnak rendelkez<strong>és</strong>re<br />
o pályázhatnak, projektekkel támogathatják a rendőri szervek munkáját<br />
o r<strong>és</strong>zt vállalhatnak az állomány képz<strong>és</strong>ében<br />
o képesek új, nem állami foglalkoztatási munkaerőt bevonni a migráció<br />
kezel<strong>és</strong>ébe (szociális munkások, lelki gondozás, privát szállásadás, stb.)<br />
o munkájuk hasznossága csökkenti a rendvédelmi szféra bizalmatlanságát<br />
irányukba<br />
o „szelep effektus” – a migránsok <strong>és</strong> a hatóságok közé beékelődve az esetleges<br />
feszültségpontok tekintetében moderátorként működhetnek<br />
o képesek általános, ugyanakkor fontos (háttér)információk birtokába kerülni<br />
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága széleskörű együttműköd<strong>és</strong>t folytat a civil<br />
szervezetekkel <strong>és</strong> a hatóságokkal egyaránt. A korábbi Határőrséggel, majd a Rendőrséggel a<br />
kapcsolat napi szintű a menekültügy terén, a BÁH-val annak centralizáltsága miatt valamivel<br />
nehézkesebb. Kiemel<strong>és</strong>t érdemel a minőségbiztosítási projekt, amely a meghallgatások<br />
egységesít<strong>és</strong>ét <strong>és</strong> javítását szolgálja. A menekültek helyzetével kapcsolatos tapasztalatokat<br />
122
pedig egy multifunkcionális (minisztériumok, hatóságok, civil szervezetek együtt) csoport<br />
gyűjti, amely időközönként országos körútra indul.<br />
Az NNI Kiemelt Migrációs Ügyek Osztálya speciális problémával küzd az együttműköd<strong>és</strong><br />
terén, ugyanis önállóan együttműköd<strong>és</strong>i megállapodásokat nem köthet. Osztály szintű<br />
betagozódása a bűnügyi hierarchiába sok esetben gátja a működ<strong>és</strong>nek 2008-2010. között.<br />
A fenti, korábbi szakmai érveken túl az együttműköd<strong>és</strong>i nehézségek is azt kívánnák, hogy egy<br />
önálló központ legyen kialakítva a migrációval kapcsolatos felderítő munka végz<strong>és</strong>ére.<br />
A jogvédő szervezetekkel lényegében nincs a bűnügyi szerveknek együttműköd<strong>és</strong>i felülete.<br />
Fontos lehetőség azonban a felderítő munka hatékonyságának növel<strong>és</strong>e érdekében mélyebb<br />
kapcsolatok kialakítása más társadalmi önszerveződ<strong>és</strong>ekkel. Itt főként a vidéki területen, egyegy<br />
terepszakaszon otthonosan mozgó vadász- <strong>és</strong> horgásztársaságok, valamint polgárőr<br />
egyesületek jöhetnek szóba.<br />
4.4. A harmadik kérd<strong>és</strong>csoport értékelt eredményei <strong>és</strong> az abból levonható<br />
következtet<strong>és</strong>ek<br />
A legtöbb válaszoló kiemelten fontosnak, vagy szükségesnek ítélte a nemzetbiztonsági<br />
szempontú szűrő tevékenységet az illegális migráció során.<br />
A kutatás során ugyanakkor felszínre került, hogy a legális migráció nemzetbiztonsági<br />
átvilágítása ugyancsak fontos. A magyar jogszabályok ezen felismer<strong>és</strong>t egyébként tükrözik, a<br />
nemzetbiztonsági szolgálatok, így az Alkotmányvédelmi Hivatal, továbbá speciális szervként<br />
a Terrorelhárítási Központ szakhatósági, illetve véleményez<strong>és</strong>i feladatokat lát el a legális<br />
migráció terén.<br />
Az interjú egyik alanya felhívta a figyelmet, hogy a nemzetbiztonsági<br />
szakhatósági/véleményez<strong>és</strong>i tevékenység szükséges, a TEK <strong>és</strong> az AH hatáskörét<br />
ugyanakkor lehetőség szerint pontosan el kell határolni. Amennyiben nem csak az egyik<br />
szolgálat végzi a szűr<strong>és</strong>t, célszerű szorosan egyeztetniük, amely a másik szerv munkájának<br />
(hatékonyság szempontjából előnyös) kontrollját is jelentheti.<br />
123
Volt olyan vélemény, miszerint a felk<strong>és</strong>zült terrorcsoportok számára egy aktivistának a<br />
bejuttatása illegálisan, a zöldhatáron bárhol Európában felesleges kockázat, így a legális<br />
tartózkodás vizsgálata fontosabb.<br />
A kockázatos személyek kiszűr<strong>és</strong>e által válik lehetővé, hogy ne szülessen a jogalkalmazás<br />
során, vagy más élethelyzetekben káros általánosítás. A mondat kibontva azt az új eredményt<br />
mutatja meg, miszerint az egyes kockázatos személyek kiszűr<strong>és</strong>e, esetleg az eredmények<br />
szélesebb ismertet<strong>és</strong>e hangsúlyozhatja a szűrő tevékenység szükségességét, miközben<br />
elkerülhető, hogy minden migránst veszélyesnek kiáltsanak ki.<br />
Az általános idegenellenesség politikai meglovagolása ellen kiváló érvként használható egy<br />
jól dokumentált, pontosan végrehajtott átvilágító intézked<strong>és</strong>sorozat a migránsok körében. A fő<br />
elv, amely álláspontom szerint a gyakorlatban alkalmazható, az, hogy a migráció alapvetően<br />
pozitív jellegét a kis számú, jól körülhatárolt kockázatos elem bemutatásával lehet erősíteni.<br />
Hiszen nem kell bizalmatlannak lennünk másokkal, csak a „visszautasítottakkal”.<br />
A terrorista háttér felderít<strong>és</strong>e érdekében folytatott nemzetbiztonsági tevékenység kapcsán<br />
megállapítható, hogy nincs a bevándorlási szervek kezében olyan speciális kérd<strong>és</strong>sor, amely<br />
képes előzetesen jelezni a meghallgatások során, ki lehet potenciálisan érintett.<br />
A földrajzi ismereteken túl célszerű volna olyan, egyes (főként válsággal sújtott) térségeket<br />
bemutató mélységi, nemzetbiztonsági szempontú előadássorozat, vagy tanfolyam kialakítása,<br />
amelynek alapján (például Afrika egyes törzseinek megkülönböztet<strong>és</strong>e, az iszlám árnyalt<br />
megítél<strong>és</strong>ének képessége, az egyes iszlám interpretációk közötti különbségek, etnikai<br />
konfliktusok háttere) a meghallgatásokat, interjúkat végző bevándorlási szakemberek képesek<br />
lennének megítélni a potenciális kockázatok mértékét. Ezen felvilágosító munka során<br />
jelentős szerepet játszhatnak a speciális külföldi eredetű információkkal bíró hírszerző<br />
szolgálatok (IH, KFH).<br />
A terrorfelderít<strong>és</strong> során egyöntetű vélemények szerint a konfliktus-zónából érkezők<br />
fokozottabb szűr<strong>és</strong>e kiemelten indokolt.<br />
124
Több, nem nemzetbiztonsági, ám migrációs szakértő szerint a migrációs intézményrendszer<br />
tagjainak fontos volna érdemi visszacsatolást kapniuk a szolgálatoktól egy-egy eset<br />
kapcsán.<br />
A szervezett bűnöz<strong>és</strong> alapvető nemzetbiztonsági kockázatot hordoz magában. A legfőbb<br />
veszély az államigazgatásba <strong>és</strong> a rendvédelmi szervekbe történő beépül<strong>és</strong>. A fő veszély ehhez<br />
kötődően is a terrorista szervezetekhez való esetleges kapcsolatukban áll. A „lyukas”<br />
államapparátust a jól felépített terrorszervezet képes kihasználni, azaz egy embercsemp<strong>és</strong>z<br />
csoportot frontszervezetként, fedőszervként alkalmazva bejuttathat aktivistákat a schengeni<br />
területre. További veszély, hogy az amerikai terrormerényletek után az amerikai szervek <strong>és</strong><br />
szövetségeseik lényegében felszámolták a finanszírozású hátterüket. Az embercsemp<strong>és</strong>z<br />
tevékenység profitjából képesek lehetnek biztosítani működ<strong>és</strong>üket.<br />
Külön kockázatot rejtenek az okmányhamisító műhelyek <strong>és</strong> szakemberek. Jó minőségű<br />
okmányokkal a nem klasszikus fed<strong>és</strong>t alkalmazó hírszerzők, valamint fegyverkereskedők,<br />
drogkereskedők (valamint termékeik, áruik) <strong>és</strong> terroristák is könnyen átkelnek országokon.<br />
A nemzetbiztonsági aspektusok miatt, továbbá a hatékonyabb rend<strong>és</strong>zeti kezel<strong>és</strong> érdekében a<br />
legfontosabb feladat, hogy az összes, migrációval foglalkozó állami szerv információit egybe<br />
kell fogni, <strong>és</strong> egy központban szükséges elemezni <strong>és</strong> értékelni. Ezen központ közös<br />
kontaktpontként működve az összes szerv adatbázisait is kezelné, amely a többi szerv számára<br />
is a megfelelő jogosultságokkal elérhető. A hatékonyság növel<strong>és</strong>ének egyetlen valódi<br />
alternatívája, ha ezen elemző központ jogot kap arra, hogy akár kötelező érvényű javaslat,<br />
vagy utasítás formájában együttes intézked<strong>és</strong>re, összehangolt intézked<strong>és</strong>sorozatra vagy közös<br />
munkacsoport felállítására tegyen lép<strong>és</strong>eket a műveleti szervek irányába.<br />
Az elemző központ kialakítására van nemzetközi példa. A német GASIM (Gemeinsames<br />
Analyse- und Strategiezentrum illegale Migration) elemző <strong>és</strong> stratégiai központ 2006<br />
májusában lett létrehozva a belügyminisztériumban. Létrehozásának okai lényegében<br />
megegyeznek a fenti kutatás biztonsági szempontjaival. Az elemző központ 36 munkatárssal<br />
veti egybe az illegális migrációról Németországban keletkezett információkkal. A<br />
bevándorlási <strong>és</strong> munkaügyi hatóságokon túl a szövetségi Rendőrség, a bűnügyi hivatal, az<br />
125
alkotmányvédelmi hivatal <strong>és</strong> a szövetségi hírszerző szolgálat is delegál (vezényel)<br />
munkatársakat.<br />
Nemzetbiztonsági szempontból aggályos lehet eg<strong>és</strong>z Európa számára a kínai gazdasági<br />
törekv<strong>és</strong> <strong>és</strong> térhódítás. Szintén veszélyes jelenségnek tartják egyes szakértők Európa<br />
iszlamizációját. Ezen álláspontok jelentős mértékben félelmeken alapulnak, vagy<br />
túlhangsúlyozzák Huntington civilizációk összecsapásáról szóló elméletét. Nem szabad<br />
azonban elfelejteni, hogy a kontinensen elismerten megbukott a multikulturalizmus, <strong>és</strong> több<br />
demográfiai <strong>és</strong> pénzügyi szakértő Németországban, Franciaországban vagy Hollandiában a<br />
bevándorlás teljes leállítását tartja szükségesnek.<br />
A „klasszikus” funkció, a kémelhárítási aspektus szintén felmerült a kutatás során. A délszláv<br />
válság, vagy a kínai <strong>és</strong> orosz migráció a megkérdezettek szerint alkalmas hírszerzők<br />
bejuttatására, pihentet<strong>és</strong>ére.<br />
További fontos újítás lehetne az adatbázisok valamely rendezőelv szerinti egységesít<strong>és</strong>e, <strong>és</strong> a<br />
priorálás egységesít<strong>és</strong>e <strong>és</strong> kötelezővé tétele.<br />
4.5. Az interjúsorozatból levonható következtet<strong>és</strong>ek<br />
Magyarország schengeni csatlakozása is hozzájárult más események, folyamatok mellett<br />
ahhoz, hogy nőtt a migráció, növekedett a külföldiek száma hazánkban. Magyarország<br />
továbbra is befogadó, a külföldiek általában szeretik országunkat. Álláspontom szerint<br />
még egy alapvetően biztonsági szemszögű kutatás során sem lehet elégszer hangsúlyozni,<br />
hogy a migráció alapvetően pozitív jelenség, amely hozzájárul az ország gazdasági <strong>és</strong><br />
demográfiai erősöd<strong>és</strong>éhez. Amikor biztonsági jellegű kérd<strong>és</strong>eket vizsgálunk, általában a<br />
harmadik országok állampolgárainak ügyeit tekintjük önkéntelenül is. Nem szabad<br />
elfeledkeznünk arról sem, hogy az átjárható schengeni belső határok <strong>és</strong> Románia várható<br />
csatlakozása nemzetpolitikai szempontból hatalmas lehetőségeket rejtenek magukban.<br />
A kutatásom rávilágított, hogy a migráció rend<strong>és</strong>zeti (<strong>és</strong> nemzetbiztonsági) kérd<strong>és</strong>einek<br />
megválaszolásához néhány rend<strong>és</strong>zeti szakkérd<strong>és</strong>ek áttekint<strong>és</strong>e is szükséges. Álláspontom<br />
szerint a nem kívánt, illegális <strong>és</strong>/vagy nem kontrollált migráció kezel<strong>és</strong>e preventív felderítő<br />
tevékenységgel hatékonyabb állami reakciókhoz vezet. A mai magyar Rendőrség<br />
létszámhelyzete, felépít<strong>és</strong>e <strong>és</strong> működ<strong>és</strong>e során követett prioritásai következtében – alapozva<br />
126
álláspontunkat a válaszadók szakmai tapasztalataira – nem képes maradéktalanul megfelelni a<br />
migráció, <strong>és</strong> az illegális migráció kihívásainak, így szükséges lehet belügyi szinten, vagy a<br />
Rendőrség szervezetébe integráltan egy kifejezetten specializálódott embercsemp<strong>és</strong>z<strong>és</strong> elleni<br />
bűnügyi központ felállítása. Egy ilyen szerv képes lenne a közbiztonsági <strong>és</strong> szükség esetén a<br />
nemzetbiztonsági aspektusok vizsgálatának információs alapjait megteremteni.<br />
A kutatás során felmérhettem a főbb veszélyeztető tényezőket. Külső veszélyforrást jelenthet<br />
Románia <strong>és</strong> Bulgária csatlakozása. Érdemes megjegyezni, hogy többen vitatják ennek –<br />
mármint a tényleges veszély – reális voltát. Az „arab-tavasz”, a 2011. évi közel-keleti <strong>és</strong><br />
<strong>és</strong>zak-afrikai események szintén okozhatnak nem várt, vagy előre nehezen látható<br />
kockázatokat, sőt veszélyeket is. Továbbra is potenciális kockázatot hordoz a világgazdasági<br />
válság hatása egyes régiókra, a nemzetközi fegyveres konfliktusok, a polgárháborús övezetek,<br />
az instabil államok, vagy a mára működ<strong>és</strong>képtelenné vált államok („failed states”).<br />
Belső kockázati tényezők között jelenik meg a „zöldhatárok” elégtelen őrizete, továbbá az<br />
egyes határszakaszokhoz köthető, jelentős látenciát mutató (áru <strong>és</strong> ember)<br />
csemp<strong>és</strong>ztevékenység. Osztom azt az álláspontot, amely szerint sem az európai, sem a<br />
magyar mélységi migrációs szűrőháló működtet<strong>és</strong>e nem éri el a kívánt szintet.<br />
Egyértelművé vált, hogy az illegális migráció mellett a legális migráció szűr<strong>és</strong>e is<br />
kiemelten fontos feladat. A lényeg a biztonsági szempont érvényesít<strong>és</strong>énél ugyanis nem az<br />
érkez<strong>és</strong> módjában keresendő, hanem a migráns hátterének (előéletének) lehetőleg pontos<br />
megismer<strong>és</strong>ében.<br />
A kutatás bizonyította, hogy a migrációs szakemberek szükségesnek ítélik a<br />
nemzetbiztonsági szűrő tevékenységet. Felszínre került, hogy az általános véleked<strong>és</strong><br />
ellenére (amely szerint a legális jó, az illegális rossz) a legális migráció akár jelentősebb<br />
kockázatokat is hordozhat magában. Ezért annak szűr<strong>és</strong>e is megkerülhetetlen. A hatályos,<br />
vonatkozó törvények <strong>és</strong> végrehajtási rendeletek ezt a felismer<strong>és</strong>t tükrözik.<br />
A vizsgált időszak jogi kiskapui 2007 <strong>és</strong> 2010 között nehezítették a rendvédelmi <strong>és</strong><br />
nemzetbiztonsági szervek munkáját. Sokszor nem állt rendelkez<strong>és</strong>re eszköz a legálisnak<br />
tűnő, ám a kutatásunk alapján egyértelműen illegálisnak tekinthető visszaél<strong>és</strong>ek<br />
akadályozására. A törvénymódosítás 2010 novemberében lényegében bezárta a korábban a<br />
migránsok egy r<strong>és</strong>ze által előszeretettel alkalmazott technikákat, <strong>és</strong> a biztonság mint nemzeti<br />
érdek előtérbe került. Az interjúk arra hívták fel a figyelmemet, hogy sok múlik majd a<br />
127
jogalkalmazás minőségén. El kell kerülni, hogy a kiszélesedett hatósági lehetőségek<br />
átmenjenek önkénybe, túlkapásba.<br />
Az illegális migrációt kezelő szervek együttműköd<strong>és</strong>e megfelelő, az együttműköd<strong>és</strong> jogi<br />
<strong>és</strong> humán feltételei az elmúlt években kialakultak, léteznek. A személyes kapcsolatok<br />
hozzájárulnak a nézeteltér<strong>és</strong>ek megoldásához. A civil szervezetek <strong>és</strong> a Rendőrség, valamint a<br />
bevándorlási hivatal kapcsolatának szélesít<strong>és</strong>e, működtet<strong>és</strong>e kiemelt érdeke a fenti állami<br />
szerveknek.<br />
Az általános idegenellenesség politikai meglovagolása ellen egyértelműen felhozható érv: a<br />
hatékony <strong>és</strong> alapos közbiztonsági <strong>és</strong> nemzetbiztonsági szűrő munka után a migránsok, <strong>és</strong> a<br />
migráció nem jelent veszélyt, a külföldiek integrálása vagy legalább nem kirekesztő kezel<strong>és</strong>e<br />
szükségszerű. Azaz a migráció alapvetően pozitív jellegét a kisszámú, jól körülhatárolt<br />
kockázatos elem kiszűr<strong>és</strong>ével lehet demonstrálni.<br />
Meglátásom szerint a terrorista háttér felderít<strong>és</strong>e érdekében folytatott tevékenység során<br />
szükséges a bevándorlási hatóság kezébe olyan speciális kérd<strong>és</strong>sort adni, amely képes<br />
előzetesen jelezni az interjúk során a potenciálisan érintettek körét. Egyes, főként<br />
válsággal sújtott térségeket bemutató előadássorozat, vagy tanfolyam kialakítása válik<br />
szükségessé, amelynek alapján a meghallgatásokat végző bevándorlási szakemberek képesek<br />
lennének már korai szakaszban megítélni a kockázatok mértékét. Ezen felvilágosító munka<br />
során jelentős szerepet játszhatnak a speciális külföldi eredetű információkkal bíró hírszerző<br />
szolgálatok.<br />
A szervezett bűnöz<strong>és</strong>, amennyiben az államszervezetbe is beépül, továbbá gazdasági<br />
törekv<strong>és</strong>ei miatt ellentétbe kerül az állam érdekeivel <strong>és</strong> annak eltérít<strong>és</strong>ét tűzi ki célul,<br />
lényegében az egyik legfőbb nemzetbiztonsági kihívássá, vagy rosszabb esetben reális<br />
kockázattá válik. A „lyukas” apparátust nem csak cigaretta- <strong>és</strong> embercsemp<strong>és</strong>z, de<br />
terror- vagy hírszerző szervezet is kihasználhatja. A rend<strong>és</strong>zeti <strong>és</strong> közigazgatási<br />
állomány védelme olyan közös érdek, amelynek hiánya a migráció kezel<strong>és</strong>e során is<br />
komoly diszfunkciókhoz vezethet.<br />
Meglátásom szerint a fenti kutatás legtöbb megállapítása, értékelt r<strong>és</strong>zkövetkeztet<strong>és</strong>e annak<br />
irányába mutat, hogy a hatékonyság növel<strong>és</strong>e válik fontossá a jogszabályi keretek kiépít<strong>és</strong>e<br />
után. Véleményem szerint az egyik legfőbb előrelép<strong>és</strong>t az jelentené, ha az összes,<br />
migrációval foglalkozó állami szerv információit egybefoghatnánk, <strong>és</strong> egy értékelő-<br />
128
elemző központban ennek segítségével a követendő irányokat aktuálisan, akár<br />
negyedévente, félévente áttekinthetnénk. A központ trendek felvázolásával összehangolt<br />
intézked<strong>és</strong>sorozatokra vagy közös munkacsoportok felállítására is javaslatot tehetne. Az<br />
elemző központ kialakítására van nemzetközi (német) példa.<br />
Megállapítható, hogy a migránsok társadalmi integrációja nem megoldott, amely magával<br />
vonhat több (pl. közbiztonsági kockázat) problémát. Az elhangzottak alapján lényegében<br />
kizárólag előintegráció zajlik. Arra a következtet<strong>és</strong>re jutottam, hogy a migránsok társadalmi<br />
integrációja érdekében nemzeti migrációs stratégiára <strong>és</strong> azt biztosító törvényre is szükség van.<br />
Beláttam, hogy a hatóságok munkája során mára elengedhetetlen az NGO-k szerepe.<br />
Mint a kutatás r<strong>és</strong>zeredményei során láthattuk, számos olyan funkciót civil szervezetek<br />
képesek csak ellátni, amelyek ugyanakkor a hatóságok munkáját is segítik. Közösségi, vagy<br />
alapítványi forrásokból további lehetőségek megvalósításában kaphatnak szerepet. R<strong>és</strong>zt<br />
vehetnek speciális ismereteik átadásával a rend<strong>és</strong>zeti képz<strong>és</strong>ben is.<br />
Az elhangzottak alapján, valamint rend<strong>és</strong>zeti ismereteink tükrében nemzetbiztonsági<br />
eszközökkel is vizsgálandó kérd<strong>és</strong> a migránsok pontos személyazonosságának<br />
megállapítása.<br />
Véleményem szerint szükséges lehet egy egységes idegenrend<strong>és</strong>zeti szerv kialakítására,<br />
amely ugyanakkor elkülönül a menekültügyi szervtől. (hatáskörök újraosztása, profiltiszta<br />
szervek). A költséghatékonyság is kérd<strong>és</strong>es. Kutatásomból levonható az a következtet<strong>és</strong>, hogy<br />
meg kell teremteni a megfelelő szervezeti <strong>és</strong> humán hátterét egy embercsemp<strong>és</strong>z<strong>és</strong> <strong>és</strong> illegális<br />
migráció elleni bűnügyi-operatív szerv felállításának, amely országos hatáskörrel bír <strong>és</strong> így<br />
területi szervek hálózatával képes kiépíteni mindazon szükséges pozíciókat, amelyek a<br />
migráció prognosztizálható növeked<strong>és</strong>e esetén már alkalmasak lesznek előzetes, preventív<br />
munkával eredményeket elérni.<br />
Tapasztalatom szerint nem lehetséges, illetve nincs követve (vagy csak ad-hoc jelleggel) a<br />
már Magyarországon státuszt szerzett migránsok további sorsa (amely nem csak biztonsági<br />
szempontból fontos).<br />
Megítél<strong>és</strong>em szerint a migrációs törvények legutóbbi, 2010 őszi átfogó módosításával hazánk<br />
elmozdult a valódi megoldás irányába, azonban rendkívül bonyolultak <strong>és</strong> összetettek a<br />
jogszabályok, sokszor átláthatatlan a jogi környezet még a szakemberek számára is. Néhány<br />
129
intézked<strong>és</strong> emberi jogi oldalról bírálható. Az ügyek, esetek jogi megítél<strong>és</strong>e még a gyakorló<br />
jogalkalmazók r<strong>és</strong>zére is rendkívüli körültekint<strong>és</strong>t igényel.<br />
Az interjúsorozat segítségével szintén bizonyítottam, hogy a migráció legális <strong>és</strong> illegális<br />
formája a hagyományosnak tekinthető rend<strong>és</strong>zeti kockázatok mellett kimutathatóan<br />
nemzetbiztonsági kockázatokat is hordoz magában.<br />
Az interjúk továbbá bizonyították, hogy a kutatási időszak alatt Magyarországon<br />
összességében nőtt az illegális migráció, amely főként a legális migráció adta eszközök<br />
igénybevételére épülve <strong>és</strong> a schengeni térségben nyugati irányba történő továbbutazáshoz<br />
adott alapot.<br />
Megállapítottam, hogy több ponton összekapcsolódik Magyarország esetében a legális<br />
migrációhoz <strong>és</strong> az illegális migrációhoz köthető biztonsági kockázatok köre. Előbbi olyan<br />
eszközöket nyújt, amelyek a legalitás látszatát keltve az illegális migrációs szándék<br />
leplez<strong>és</strong>ével a beutazás törvényesít<strong>és</strong>ét (vízumkérelmez<strong>és</strong>) teszik lehetővé, vagy a már<br />
schengeni térség területére jutott személyek tartózkodását legalizálják (menekültkérelmek).<br />
Az interjúk is azt mutatták, hogy a rend<strong>és</strong>zeti integráció illegális migrációs aspektusból<br />
tekintve olyan rendszerszintű problémákat generált, amelyek átmenetileg a nemzeti<br />
biztonságra negatívan hatottak, nemzetbiztonsági kockázatot is jelentettek a nyilvánvaló<br />
közbiztonsági veszélyek mellett.<br />
Az interjúk megerősítették azt a kutatási eredményt, miszerint a jogszabályi környezet<br />
lehetőséget adott a biztonsági kockázatok kialakulására, ugyanakkor a jogalkalmazó<br />
szervek működ<strong>és</strong>i mechanizmusai – a rend<strong>és</strong>zeti integráció fent jelzett anomáliáin túl –<br />
alapvetően alkalmasak voltak a kockázatok kiszűr<strong>és</strong>ére.<br />
130
A KUTATÓMUNKA ÖSSZEGZÉSE<br />
Végkövetkeztet<strong>és</strong>ek<br />
Kutatásom igazolta a felállított hipotéziseket. A migráció alapvetően pozitív jelenség, amely<br />
hozzájárul az ország gazdasági <strong>és</strong> demográfiai erősöd<strong>és</strong>éhez. A migráció legális <strong>és</strong> illegális<br />
formáinak kezel<strong>és</strong>e az Európai Unióban a szabályzói <strong>és</strong> így a jogalkalmazói szinten élesen<br />
elkülönül. Általában a legális bevándorlást szükséges jónak, míg az illegális határátlép<strong>és</strong>sel<br />
megvalósuló, vagy a jogellenes tartózkodásban realizálódó bevándorlást leküzdendő<br />
kihívásként jellemzik. Ezt mutatja, hogy a külső határok őrizetének további szigorítása<br />
irányába mozdul el Európa, <strong>és</strong> mindinkább valósággá válik az Európa-erőd koncepció.<br />
A valóság – <strong>és</strong> a nemzetbiztonsági tapasztalatok, valamint az ezt feltáró kutatásom szintén –<br />
azt mutatja, hogy a legális migrációt tendenciaszerűen az illegális migrációs szándék<br />
elfed<strong>és</strong>ére, vagy megvalósítására használják fel. Ezért továbbra is kiemelten fontos a legális<br />
migráció szűr<strong>és</strong>e is.<br />
Európa nyugati országai mára a multikulturalizmus nyílt válságát élik át, amely felszínre<br />
hozta a társadalmi integráció kilátástalanságának tabuját is. A migránsok beilleszked<strong>és</strong>e <strong>és</strong><br />
maguk elfogadtatása rendkívüli erőfeszít<strong>és</strong>eket igényel r<strong>és</strong>zükről, amely nem minden esetben<br />
jár még így sem a sikeres integrációval. Az iskolázatlan, tanulatlan, <strong>és</strong> a modern globális<br />
kapitalizmus tudástársadalom vérkering<strong>és</strong>ébe bekapcsolódni képtelen migráns hátterű<br />
tömegek sokszor a modernizáció ellen fordulnak, <strong>és</strong> végül Európa civilizációs értékeitől is<br />
elfordulnak. Ez már a radikalizáció <strong>és</strong> a terrorizmus előszobája.<br />
Kelet-Közép Európa, a tíz „új” EU tagállam a bevándorlás társadalmi kockázatait illetően<br />
kedvező helyzetben van. A migrációval sajátos történelmi helyzetünk miatt összefonódó<br />
nemzetpolitika Magyarország számára az elmúlt évtizedekben <strong>és</strong> különösen 2010 után<br />
demográfiai előnyöket jelentett. Hosszabb távon ugyanakkor álláspontom szerint is egy<br />
migrációs stratégia mentén célszerű meghatározni az általános, nem biztonsági jellegű szűr<strong>és</strong>t.<br />
Bizonyos szakmák, tudományos ágak művelői előtt akár ösztönzőkkel is preferálható<br />
magyarországi leteleped<strong>és</strong>ük. Ezen cél elér<strong>és</strong>e érdekében stabil, <strong>és</strong> a nem kívánatos<br />
személyeket kiszűrni képes migrációkezelő rendszerre van szükség.<br />
131
Kutatásomban rávilágítottam, hogy a nemzetbiztonsági szempontoknak <strong>és</strong> a titkosszolgálati<br />
munkának is meghatározott helye, szerepe van a migrációkezel<strong>és</strong>ben. A kutatás során<br />
felismertem, hogy a meglévő információk koncentrálására, <strong>és</strong> ehhez egy elemző-értékelő<br />
központra van szükség. Bizonyítottam, hogy a rend<strong>és</strong>zeti integráció az illegális migráció<br />
elleni küzdelem szempontjából negatív változásokkal járt. Még ma sem k<strong>és</strong>ő olyan rend<strong>és</strong>zeti<br />
reformlép<strong>és</strong>eket meghozni, amelyek külön szolgálatként az ORFK irányítása alatt illegális<br />
migráció elleni küzdelemre feljogosított szervet keltenének életre. Megvalósulás esetén a<br />
mélységi szűrőháló az elemző központon keresztül, vagy szükséges esetben közvetlenül a<br />
szolgálattól értékes operatív információkkal rendelkezne. Amennyiben javaslatomnak<br />
megfelelően a nemzetbiztonsági törvényt is kieg<strong>és</strong>zíti a törvényhozó az illegális migráció<br />
elleni küzdelemmel, akkor a titkosszolgálatok is hatékonyabb műveleti lép<strong>és</strong>eket tehetnek az<br />
embercsemp<strong>és</strong>z szervezetek ellen <strong>és</strong> az objektumvédelmi funkció erősít<strong>és</strong>ével. Ez esetben a<br />
nemzetbiztonsági szolgálatok kötelező érvénnyel megosztanák ez irányú információikat a<br />
migrációs elemző központtal.<br />
Új tudományos eredmények<br />
1. Új tudományos eredményemnek tekintem, hogy több úton egyidejűleg<br />
bizonyítottam, miszerint a migrációkezel<strong>és</strong>nek nemzetbiztonsági aspektusa is van,<br />
illetve a migráció – valamint ezen halmazon belül az illegális migráció – olyan<br />
nemzetbiztonsági kockázatokat is hordoz magában, amely szükségessé teszi az<br />
arányos <strong>és</strong> hatékony titkosszolgálati lép<strong>és</strong>ek megtételét.<br />
Több úton is ugyanezen eredményre jutottam. Egyr<strong>és</strong>zt a rend<strong>és</strong>zet <strong>és</strong> a<br />
nemzetbiztonsági szféra elméleti elhatárolásából kiindulva, a nemzetbiztonsági<br />
kockázat körének meghatározásán át, az idegenrend<strong>és</strong>zet állambiztonsági<br />
aspektusainak bemutatásával arra a következtet<strong>és</strong>re jutottam, hogy szükséges a<br />
nemzetbiztonsági jellegű munka a migráció kezel<strong>és</strong>e terén. Másr<strong>és</strong>zt a<br />
nemzetbiztonsági tevékenység, szervezeti oldal <strong>és</strong> kockázati kör meghatározása is ezt<br />
az eredményt adta. Harmadr<strong>és</strong>zt a magyar <strong>és</strong> külföldi titkosszolgálati tapasztalatok is<br />
azt mutatják, hogy a hatékony terrorelhárítás, kémelhárítás, valamint az állam<br />
befolyástól mentes működ<strong>és</strong>ének szavatolása mind megkívánja a migráció <strong>és</strong> ezen<br />
belül az illegális migráció titkosszolgálati kezel<strong>és</strong>ét, mér<strong>és</strong>ét, szükséges esetben<br />
kontrollját. Negyedszerre az interjúkból levont következtet<strong>és</strong>ek is azt jelzik, hogy a<br />
132
nemzetbiztonsági szolgálatoknak helye <strong>és</strong> szerepe van – a jelenség term<strong>és</strong>zetéből <strong>és</strong><br />
komplexitásából fakadóan – a migráció kezel<strong>és</strong>e terén.<br />
2. Tudományos eredményemnek tartom, hogy a kutatás során a nemzetbiztonsági<br />
szolgálatok tevékenységi <strong>és</strong> szervezeti oldalát migrációs szempontból,<br />
rendszerszemléletű megközelít<strong>és</strong>sel feldolgoztam. A kutatás eredményeinek értékel<strong>és</strong>e<br />
rávilágított, hogy milyen munkafolyamat során az intézked<strong>és</strong>ek mely körét szükséges<br />
meghoznia ideális esetben egy adott szervezeti egységnek. A migrációhoz kapcsolódó<br />
kormányzati dönt<strong>és</strong>-elők<strong>és</strong>zít<strong>és</strong> információs támogatása, a kockázatok előzetes<br />
felismer<strong>és</strong>e, a szakirányú szervek előzetes tájékoztatása (bevándorlási hatóság,<br />
tömeges menekülthullám esetén a katasztrófavédelmi szerv), valamint ettől eltérő<br />
jelleggel a korrupció elleni küzdelem az objektumvédelem során, illetve a legális<br />
migráció szakhatósági jellegű szűr<strong>és</strong>e mind a tevékenységi oldal gyakorlati elemeinek<br />
kibontása az értekez<strong>és</strong>emben. A funkcionális szempontú bemutatás során új<br />
elemként rendszereztem, hogy a hírszerz<strong>és</strong>nek milyen alapvető feladatai lehetnek a<br />
migráció felmér<strong>és</strong>ében, értékel<strong>és</strong>ében, valamint az elhárításnak milyen szerteágazó<br />
feladatköre van a migráció kezel<strong>és</strong>e során. Az illegális migráció elleni küzdelem terén<br />
is lényeges a technikai hátteret biztosító szakszolgálati tudás <strong>és</strong> kapacitás<br />
igénybevétele.<br />
3. Új tudományos eredményemnek ítélem meg a komplex kockázati katalógus<br />
felállítását. Ebben a globális, regionális <strong>és</strong> helyi migrációs kockázatok, a csak<br />
bűnügyi, továbbá a rend<strong>és</strong>zeti <strong>és</strong> a nemzetbiztonsági, valamint a komplex biztonsági,<br />
továbbá a társadalmi szintű kihívások <strong>és</strong> kockázatok is helyt kaptak. Arra törekedtem,<br />
hogy a fenti – összesítő jellegű – katalógus tartalmazza az azokra adott<br />
titkosszolgálati jellegű válaszokat is. Törekedtem munkám során arra is, hogy a<br />
társadalmi, politikai, vagy rendőri szinten kezelendő kockázatokat egyaránt jelezzem,<br />
ne kizárólag a nemzetbiztonsági vonatkozásúakat.<br />
A katalógus összeállítása során felismertem, hogy nem lehet teljes <strong>és</strong> pontos képet<br />
adni a kockázatok köréről <strong>és</strong> hatásaikról, kezel<strong>és</strong>ükről. Úgy gondolom, hogy az<br />
értekez<strong>és</strong>ben felvázolt katalógus bővíthető, árnyalható, <strong>és</strong> mind az állami, mind a<br />
társadalmi válaszreakciók terén pontosítható. Javaslom, hogy a migrációhoz köthető<br />
133
kockázatok pontos ismerete érdekében további kutatások induljanak, <strong>és</strong> k<strong>és</strong>züljenek<br />
javaslatok a katalógus korrekciójára <strong>és</strong> bővít<strong>és</strong>ére.<br />
4. Új tudományos eredményemnek tekintem, hogy a hazai <strong>és</strong> nemzetközi példák<br />
összefoglalásával, összehasonlító elemz<strong>és</strong>ével <strong>és</strong> értékel<strong>és</strong>ével bizonyítottam,<br />
szükséges a migrációs (idegenrend<strong>és</strong>zeti) nemzetbiztonsági szűr<strong>és</strong>ek jogi<br />
környezetének módosítása annak érdekében, hogy az információgyűjtő munka során<br />
keletkezett minősített adatok felhasználhatóak legyen, <strong>és</strong> ezáltal jogállami keretek<br />
maximális garantálása mellett is lehetőség van a nem kívánt személyek kiutasítására,<br />
eltávolítására. A kutatás során nemzetközi kitekint<strong>és</strong>sel bizonyítottam, hogy a<br />
státuszkérelmezők vizsgálata során olyan jogi eszközök, bírói fórumok állhatnak<br />
rendelkez<strong>és</strong>re, amelyek lehetővé teszik a hatékony nemzetbiztonsági<br />
érdekérvényesít<strong>és</strong>t. Ennek tudományos igényű feltárására ez idáig nem került sor, így<br />
a jogalkotási folyamatban célszerű az új tudományos eredményt beemelni.<br />
A tudományos eredmények gyakorlati felhasználhatósága<br />
Az értekez<strong>és</strong> tartalma alapján négy területen látom hasznosíthatónak kutatásom eredményeit.<br />
Egyr<strong>és</strong>zt a szervezeti korrekciókra való felk<strong>és</strong>zül<strong>és</strong> terén, amikor az illegális migráció elleni<br />
küzdelemhez erőt <strong>és</strong> eszközöket szükséges rendelni. Fontos a javasolt jogszabályi<br />
módosítások során figyelembe venni a kutatásban felszínre került eredményeimet.<br />
A katalógus olyan kockázatok körét mutatta be, amelynek mentén a kormány pontosítani<br />
képes a migrációhoz kapcsolódó hírigényeit, a feladatmegszabásokat. Amennyiben a<br />
migrációhoz kapcsolódóan létrejönne az elemző (koordinációs) fórum, a folyamatok<br />
rendszeres mér<strong>és</strong>ével <strong>és</strong> összefoglalásával a hírigények időszakos pontosítása válik lehetővé.<br />
R<strong>és</strong>zletesen bemutattam az értekez<strong>és</strong> során, főként az interjúkhoz kapcsolódóan, hogy a<br />
bevándorlási hatóság munkatársainak, valamint a rend<strong>és</strong>zeti állománynak az oktatása az<br />
össznemzetbiztonsági kockázatokról, valamint a speciális migrációs kockázatokról<br />
szükségszerű. Egyr<strong>és</strong>zt a hírszerz<strong>és</strong> ismeretei előadások keretében átültethetők a<br />
migránsokkal napi szinten találkozó rendőrök, határrend<strong>és</strong>zek <strong>és</strong> köztisztviselők<br />
tevékenységébe, másr<strong>és</strong>zt az elhárítás megelőző jellegű, biztonságtudatosságot fokozó<br />
awareness programokat nyújthat.<br />
134
A katalógus bővít<strong>és</strong>ével, pontosításával a migráció kockázatainak köre a magyar<br />
felsőoktatásban, <strong>és</strong> kiemelten a közszolgálati képz<strong>és</strong>ben hasznosíthatóvá válik.<br />
Javaslatok<br />
Jogszabályi szinten célszerű a Rendőrség szervezeti korrekciójának kidolgozása úgy, hogy<br />
operatív, felderítő szervként létrejöjjön az illegális migráció <strong>és</strong> az embercsemp<strong>és</strong>zet elleni<br />
szolgálat, amely önálló nemzetközi kapcsolattartásra jogosult, országos hatáskörrel<br />
rendelkezik, valamint képes együttműködni a migráció kezel<strong>és</strong>ében érintett más szervekkel.<br />
Szükség van egy centralizált, országos hatáskörrel <strong>és</strong> területi szervekkel rendelkező,<br />
titkosszolgálati eszközök alkalmazására felhatalmazott szerv megalapítására <strong>és</strong><br />
működtet<strong>és</strong>ére. Elnevez<strong>és</strong>e lehet Embercsemp<strong>és</strong>z<strong>és</strong> Elleni Bűnügyi Felderítő Központ.<br />
Meglátásom szerint a migrációs folyamatok mér<strong>és</strong>ére <strong>és</strong> a kormányzat folyamatos<br />
tájékoztatása érdekében a magyar TKB-hez <strong>és</strong> a német GASIM-hoz hasonlóan egy migrációs<br />
elemző (koordinációs) csoport felállítása elengedhetetlen Magyarországon is. Integrálni<br />
kell szervezetileg is a titkosszolgálati információk becsatornázását a rend<strong>és</strong>zeti apparátusba.<br />
Javaslom a nemzetbiztonsági törvény módosítása során az Információs Hivatal, valamint az<br />
Alkotmányvédelmi Hivatal feladatai közé beemelni az illegális migráció elleni<br />
küzdelmet.<br />
A legális migráció szűr<strong>és</strong>e során a nyílt eljárásban egy titkosszolgálat nem képes, vagy csak<br />
korlátozottan képes érdekeit érvényesíteni, a dániai többlépcsős nyílt <strong>és</strong> zárt bírói fórum<br />
alkalmas lehet a magyar aggályok feloldására. A dán megoldás az eljárás bírói felülvizsgálati<br />
szakaszában példaként szolgálhat, ezért javaslom a dán <strong>és</strong> a brit eljárásjog r<strong>és</strong>zletes jogászi<br />
vizsgálatát.<br />
Célszerű egy speciális bevándorlási bírói testület/tanács felállítása, amelynek átvilágított<br />
bírái <strong>és</strong> a kijelölt ügyvédek előtt minden, akár partnerszolgálati információk is bemutathatók.<br />
A terrorista háttér felderít<strong>és</strong>e érdekében folytatott tevékenység során szükséges a bevándorlási<br />
hatóság kezébe olyan speciális kérd<strong>és</strong>sort adni, amely képes előzetesen jelezni az interjúk<br />
135
során a potenciálisan érintettek körét. Egyes, főként válsággal sújtott térségeket bemutató<br />
előadássorozat, vagy tanfolyam kialakítása válik szükségessé, amelynek alapján a<br />
meghallgatásokat végző bevándorlási szakemberek képesek lennének már korai szakaszban<br />
megítélni a kockázatok mértékét. Ezen felvilágosító munka során jelentős szerepet játszhatnak<br />
a speciális külföldi eredetű információkkal bíró hírszerző szolgálatok.<br />
136
FELHASZNÁLT IRODALOM<br />
Ann Katherine Isaacs: Migration. An Intelliegence and Security Perspective In.:<br />
Immigration/Emigration in historical perspective:, 2007., Pisa, Pisa University Press<br />
Annual Report of the Security Information Service (BIS) for 2006,<br />
http://www.bis.cz/n/ar2006en.pdf, 2012. március 11-i letölt<strong>és</strong><br />
Ávár – Balda – Boros – Hegedűs – Stelmach: Az Integrált Vezet<strong>és</strong>i Központ, megjelent a<br />
Határrend<strong>és</strong>zeti Tanulmányok 2006/3. különszámában, elérhető:<br />
http://www.rtf.hu/mrtt_hatarrendeszet/haret_2006_3_kulonszam.pdf, 2012. május 31. letölt<strong>és</strong><br />
Bakos Gyula: A Vám- <strong>és</strong> Pénzügyőrség rendvédelmi szerepe, Pécsi Határőr Tudományos<br />
Közlemények, VIII. kötet, Pécs<br />
Balla Zoltán: A rend<strong>és</strong>zeti jog egyes kérd<strong>és</strong>ei, különös tekintettel a nemzetbiztonsági törvény<br />
problémáira, PhD értekez<strong>és</strong>, Budapest, 2002.<br />
BIS Annual Report 2008., http://www.bis.cz/n/ar2008, 2012. március 11-i letölt<strong>és</strong><br />
Boross Zoltán (hozzászólás): In.: Határrend<strong>és</strong>zeti tanulmányok 2009/3. Különszám, „A<br />
Rendőrség <strong>és</strong> a Határőrség integrációjának tapasztalatai”című nemzetközi tudományos<br />
konferencián elhangzott előadások szerkesztett változata<br />
Boross Zoltán: Az illegális migrációhoz kapcsolódó bűncselekmények nyomozásának<br />
tapasztalatai In. Határrend<strong>és</strong>zeti tanulmányok 2011/1. Különszám<br />
Bózsing György: A határrend<strong>és</strong>zeti szolgálat megszervez<strong>és</strong>ének, a szakirányítás<br />
megvalósulásának tapasztalatai a Baranya megyei Rendőr-főkapitányságon, In.:<br />
Határrend<strong>és</strong>zeti tanulmányok 2009/3. Különszám, „A Rendőrség <strong>és</strong> a Határőrség<br />
integrációjának tapasztalatai”című nemzetközi tudományos konferencián elhangzott<br />
előadások szerkesztett változata<br />
Buzás Gábor: Közigazgatás-rend<strong>és</strong>zet-rendőri intézked<strong>és</strong>, PhD értekez<strong>és</strong>, Pécs, 2010.<br />
Cseresny<strong>és</strong> Ferenc: A Magyar Köztársaság integrálása a szabadság, jog <strong>és</strong> a biztonság<br />
térségébe. A magyar határellenőrz<strong>és</strong> feladatai a közeljövőben Ausztria példája alapján. In:<br />
Hautzinger Zoltán (szerk.) Tanulmányok a „Magyar határellenőrz<strong>és</strong> – európai biztonság”<br />
című tudományos konferenciáról; Pécsi Határőr Tudományos Közlemények III. Kiadta a<br />
Magyar <strong>Hadtudományi</strong> Társaság Határőr Szakosztály Pécsi Szakcsoportja, Pécs, 2004.<br />
CSIS Public Report 2006-2007. https://www.csis.gc.ca/pblctns/nnlrprt/2006/rprt2006-eng.pdf,<br />
2012. március 8-ai letölt<strong>és</strong><br />
CSIS Public Report 2007-2008<br />
https://www.csis.gc.ca/pblctns/nnlrprt/2007/PublicReport0708_Eng.pdf, 2012. március 8-ai<br />
letölt<strong>és</strong><br />
137
CSIS Public Report 2009/2010. https://www.csis.gc.ca/pblctns/nnlrprt/2009-<br />
2010/20110127_pblcrprt_09-10-eng.pdf, 2012. március 8-ai letölt<strong>és</strong><br />
Dalnoki Zsolt: A nemzetközi illegális migráció katasztrófavédelmi/polgári védelmi<br />
aspektusai, In.: Pécsi Határőr Tudományos Közlemények, XII. szám, 349-353.o.<br />
Demény Ádám: Az integrált határigazgatási rendszer <strong>és</strong> vámigazgatás, In.: <strong>Hadtudományi</strong><br />
Szemle 2009.2. évfolyam, 2. szám<br />
Dezső Lajos – Hajas Gábor: A nemzetbiztonsági tevékenységre vonatkozó jogszabályok –<br />
Kommentár a gyakorlat számára, HVG-ORAC Lap- <strong>és</strong> könyvkiadó, Budapest, 1997.<br />
Dobák Imre: Illegális migráció – Ukrajna biztonságföldrajzi jelentősége, <strong>Kar</strong>d <strong>és</strong> toll, 2006/3.<br />
szám<br />
Kiss Attila: A külföldiek rend<strong>és</strong>zetének szabályozása, Belügyi Szemle 1999/1.<br />
Éberhardt Gábor: A Rendőrség <strong>és</strong> a Határőrség integrációjának hatása a Szegedi<br />
Határrend<strong>és</strong>zeti Kirendeltségre, In.: Határrend<strong>és</strong>zeti tanulmányok 2009/3.<br />
Fehér Lenke: Nemzetközi migráció, embercsemp<strong>és</strong>zet, emberkereskedelem In.: Póczik<br />
Szilveszter-Dunavölgyi Szilveszter. Nemzetközi migráció-nemzetközi kockázatok,<br />
HVGORAC, Budapest, 2008.<br />
Fenyvesi Lajos: Külföldiek ellenőrz<strong>és</strong>ével kapcsolatos nemzetbiztonsági feladatok In.: Belügyi<br />
Szemle, 1999./1<br />
Ficzere Lajos – Forgács Imre: Magyar közigazgatási jog. Különös r<strong>és</strong>z, Osiris Kiadó<br />
Budapest, 2006.<br />
Finszter Géza Az alkotmányozás <strong>és</strong> a rend<strong>és</strong>zeti jog sarkalatos törvényei, In: Pécsi Határőr<br />
Tudományos Közlemények XII., Pécs, 2011.<br />
Finszter Géza: A rend<strong>és</strong>zet elmélete (KJK-KERSZÖV, BP: 2003.)<br />
Finszter Géza: A rend<strong>és</strong>zeti rendszer alkotmányos <strong>és</strong> közjogi alapjai, 2. számú előtanulmány<br />
az átfogó rend<strong>és</strong>zeti stratégia társadalmi vitájához,<br />
http://www.police.hu/rttit/elotanulmany.html, 2012. március 18-ai letölt<strong>és</strong><br />
Finszter Géza: Ismét a nemzetbiztonságról, In.:Belügyi Szemle, 1999/4-5. 5-19.o.<br />
Gaál Gyula: Az embercsemp<strong>és</strong>z tevékenység megjelen<strong>és</strong>i formáinak <strong>és</strong> módszereinek<br />
változásai a Magyar Köztársaság államhatárán 1991-2003 között, PhD értekez<strong>és</strong>, Budapest,<br />
2005.<br />
Gill, Peter – Phytian, Mark: Intelligence in an Insecure World. Polity Press, Cambridge,<br />
Görbe Attiláné Zán Krisztina: A magyarországi migráció helyzete, kezel<strong>és</strong>ének feltételei <strong>és</strong><br />
lehetőségei, PhD értekez<strong>és</strong>, Budapest, 2010.<br />
138
Gubicza József: A Határőrség menekültügyi feladatai (doktori értekez<strong>és</strong>), Határőrségi tanulmányok<br />
2001/1. Különszám, kiadta a Határőrség Országos Parancsnokság – Határőrség Tudományos<br />
Bizottsága, Budapest, 2001.<br />
Gubicza József: A menekültügy nemzetközi <strong>és</strong> hazai történetéből In.: Hadtudomány, 2001. 1.<br />
szám, elérhető:http://www.zmne.hu/kulso/mhtt/hadtudomany/2001/1/14/s-09.htm,<br />
2012. szeptember 11-i letölt<strong>és</strong><br />
Gubicza József–<strong>Laufer</strong> <strong>Balázs</strong>: Az illegális migráció rend<strong>és</strong>zeti, kiemelten nemzetbiztonsági<br />
aspektusú vizsgálata keretében végzett interjúsorozat megállapításai, kutatási eredményei;<br />
Határrend<strong>és</strong>zeti tanulmányok, 2012./1. (IX. évfolyam 1.különszám), Szerk.:Verhóczki János<br />
HU ISSN 2061-3997 (Online)<br />
Hautzinger Zoltán: A határ-, <strong>és</strong> idegenrend<strong>és</strong>zeti szaktudás alapelvei In.: Határrend<strong>és</strong>zeti<br />
tanulmányok, 2010/1. Különszám<br />
Hetesy Zsolt A titkos felderít<strong>és</strong>, PhD értekez<strong>és</strong>, Pécs 2011.<br />
Integration as a means to prevent extremism and terrorism, Typology of Islamist<br />
radicalisation and recruitment, BfV, 2007 január<br />
http://www.verfassungsschutz.de/download/SHOW/publication_0704_islamism_integration.p<br />
df, 2012. május 20-i letölt<strong>és</strong><br />
Jagusztin Tamás – Bodnár Gergely: Az illegális migráció elleni küzdelem jogi <strong>és</strong> politikai<br />
eszközei az Európai Unióban című tanulmány In.: Póczik Szilveszter-Dunavölgyi Szilveszter<br />
Nemzetközi migráció-nemzetközi kockázatok, HVGORAC, 2008.<br />
Jónás Endre: Terrorizmus, Magyarország; In.: Belügyi Szemle, 1999/12.<br />
Jungbert Béla: Az embercsemp<strong>és</strong>zet mint az illegális migráció egy fajtája, In.: Sík Endre-Tóth Judit<br />
(szerk.): Táborlakók, diaszpórák, politikák, MTA PTI, Budapest, 1996.<br />
Katona Béla – Gyömbér László: A Nemzetbiztonsági Hivatal feladatai a migráció biztonsági<br />
kockázatainak felderít<strong>és</strong>ében, <strong>és</strong> elhárításában, együttműköd<strong>és</strong>i kérd<strong>és</strong>ek az uniós integráció<br />
tükrében, Pécsi határőr tudományos közlemények III., elektronikus változat,<br />
http://www.pecshor.hu/periodika/2004/Katona.pdf, 2010. június 19-ei letölt<strong>és</strong><br />
Kovács Tamás: A Belügyminisztérium rend<strong>és</strong>zeti <strong>és</strong> karhatalmi feladatai 1920 <strong>és</strong> 1944. között, In.:<br />
Pécsi Határőr Tudományos közlemények X., Pécs, 2009.<br />
Kovács Tamás: Adalékok a Magyar Királyi Külügyminisztérium szerepéhez az<br />
államvédelemben <strong>és</strong> az államrend<strong>és</strong>zetben, Különlenyomat, FONS XV. (2008) 1. szám<br />
Kovács Zoltán: A határrend<strong>és</strong>zeti tevékenység hatékonyságának alakulása, szakirányításának aktuális<br />
kérd<strong>és</strong>ei, In.: Határrend<strong>és</strong>zeti tanulmányok 2009/3. Különszám, „A Rendőrség <strong>és</strong> a Határőrség<br />
integrációjának tapasztalatai”című nemzetközi tudományos konferencián elhangzott<br />
előadások szerkesztett változata<br />
139
Krahulcsán Zsolt A BM KEOKH <strong>és</strong> Útlevél Osztály szervezettörténete, 1956–1962 A<br />
KEOKH <strong>és</strong> az Útlevél Osztály működ<strong>és</strong>e, szervezeti átalakulásai 1945 <strong>és</strong> 1956 között,<br />
Betekintő 2011/4. szám http://www.betekinto.hu/node/188, 2012. március 21. letölt<strong>és</strong><br />
Krahulcsán Zsolt: A be- <strong>és</strong> kiutazások állambiztonsági <strong>és</strong> pártellenőrz<strong>és</strong>e (1965–1970)<br />
Betekintő 2010/2. szám, http://www.betekinto.hu/node/48, 2012. március 21. letölt<strong>és</strong><br />
Kurtán Sándor: Tanulmányozzuk-e James Bondot? Politikatudomány <strong>és</strong> titkosszolgálat<br />
Politikatudományi Szemle, 2008/2. szám<br />
<strong>Laufer</strong> <strong>Balázs</strong>: A migráció <strong>és</strong> a terrorizmus a nemzetbiztonsági szolgálatok szemszögéből,<br />
OTDK dolgozat, 2004. elérhető: http://www.publikon.hu/application/essay/88_1.pdf, 2012.<br />
március 12-i letölt<strong>és</strong><br />
<strong>Laufer</strong> <strong>Balázs</strong>: Az illegális migráció <strong>és</strong> a menekültügy biztonsági vetületei, In.: Pécsi Határőr<br />
Tudományos Közlemények, XI. kötet, Pécs, 2010.<br />
Lipics László: Mélységi ellenőrz<strong>és</strong> Magyarországon, In.: Pécsi Határőr Tudományos Közlemények<br />
XII., Pécs, 2011.<br />
Lowenthal, Mark M.: Intelligence. From Secrets to Policy, Second Edition, 2003.<br />
Migrationsproblematik im Kontext von Terrorismus Vortrag des BND-Präsidenten, Herrn<br />
Ernst Uhrlau, im Rahmen der BKA-Herbsttagung zum Thema „Illegale Migration –<br />
Gesellschaften und polizeiliche Handlungsfelder im Wandel“am 16. November 2006.<br />
http://www.bnd.de/nn_1365968/DE/Presse__Oeffentlichkeitsarbeit/Publikationen/pdf/200611<br />
16__bkaherbsttagung,templateId=raw,property=publicationFile.pdf/20061116_bkaherbsttagu<br />
ng.pdf,<br />
NBH Évkönyv 1999. Kiadta a Nemzetbiztonsági Hivatal, Budapest, 2000.<br />
NBH Évkönyv 2001. Kiadta a Nemzetbiztonsági Hivatal, Budapest, 2002.<br />
NBH Évkönyv 2002. Kiadta a Nemzetbiztonsági Hivatal, Budapest, 2003.<br />
NBH Évkönyv 2003. Kiadta a Nemzetbiztonsági Hivatal, Budapest, 2004.<br />
NBH Évkönyv 2004. Kiadta a Nemzetbiztonsági Hivatal, Budapest, 2005.<br />
NBH Évkönyv 2005. Kiadta a Nemzetbiztonsági Hivatal, Budapest, 2006.<br />
NBH Évkönyv 2006. Kiadta a Nemzetbiztonsági Hivatal, Budapest, 2007<br />
NBH Évkönyv 2007. Kiadta a Nemzetbiztonsági Hivatal, Budapest, 2008.<br />
NBH Évkönyv 2008. Kiadta a Nemzetbiztonsági Hivatal, Budapest, 2009.<br />
Németh József: A Rendőrség feladatai az illegális migráció <strong>és</strong> a nemzetközi terrorizmus elleni<br />
fellép<strong>és</strong> terén, különös tekintettel a Balkán biztonsági helyzetére, PhD értekez<strong>és</strong>, Budapest,<br />
2010.<br />
140
Németh Lajos: A Rendőrség <strong>és</strong> a Határőrség integrációjának megvalósulása a Győri Határőr<br />
Igazgatóság <strong>és</strong> a Győr–Moson–Sopron megyei Rendőr-főkapitányság esetében. A<br />
határrend<strong>és</strong>zeti tevékenység rendszere a belső határokon, In.: Határrend<strong>és</strong>zeti tanulmányok<br />
2009/3. Különszám, „A Rendőrség <strong>és</strong> a Határőrség integrációjának tapasztalatai”című<br />
nemzetközi tudományos konferencián elhangzott előadások szerkesztett változata<br />
Papp Csaba-Solymosi Krisztina-Horváth László-Hullám István: A biztonság fokozása a<br />
Magyar Köztársaság schengeni külső határszakaszán, In.: Hadmérnök, V. évfolyam, 2. szám –<br />
2010. június<br />
Pék Miklós: A Magyar Köztársaság határain felfed<strong>és</strong>re került, migrációhoz kapcsolódó<br />
nemzetbiztonsági kockázati tényezők <strong>és</strong> az együttműköd<strong>és</strong> kérd<strong>és</strong>ei a nemzetbiztonsági<br />
szolgálatokkal, Szakdolgozat, ZMNE, Budapest, 2007.<br />
PET Report 2008-2010, https://www.pet.dk/English/~/media/PETBeretning20082010UKpdf.ashx,<br />
2012. március 9-i letölt<strong>és</strong><br />
Petővári Bence: A paradigmaváltás esélyei a fejlett országok migrációs politikájában. PhD<br />
értekez<strong>és</strong>, Budapesti Corvinus Egyetem, Nemzetközi Kapcsolatok Doktori Iskola, 2010.<br />
http://phd.lib.uni corvinus.hu/519/1/petovari_bence.pdf, 2011. július 6-ai letölt<strong>és</strong><br />
Petrétei József: Alkotmány <strong>és</strong> alkotmányosság, In.: Válogatott fejezetek a rendszeres<br />
alkotmánytan köréből, (egyetemi jegyzet) Pécs 1996.<br />
Póczik Szilveszter: A nemzetközi migráció tendenciái a 20. <strong>és</strong> a 21. században elméleti <strong>és</strong><br />
történelmi nézőpontból, In.: Nemzetközi migráció-nemzetközi kockázatok HVGORAC,<br />
Budapest, 2008.<br />
Póczik Szilveszter-Dunavölgyi Szilveszter (Szerk.): Nemzetközi migráció-nemzetközi<br />
kockázatok, HVGORAC, Budapest, 2008.<br />
Rácz Lajos: James McCargar – alias Chritopher Felix – gondolatai a hírszerz<strong>és</strong>ről In.:<br />
Felderítő Szemle XI. évfolyam 1-2. szám, 2011. március-június<br />
Report of the Security Information Service for 2007, http://www.bis.cz/n/ar2007en.pdf. 11<br />
Rév<strong>és</strong>z Béla A titkosszolgálatok titoktalanításáról – egy politikai jelenség politológiai<br />
mellőzöttsége, Politikatudományi Szemle, 2007/4. szám<br />
Rév<strong>és</strong>z Béla A titok mint politika – a titkosszolgálatok politológiai kutatásának lehetőségei,<br />
Szeged, 2007. (egyetemi jegyzet, http://www.bibl.uszeged.hu/bibl/eforras/tananyag/polit/abjegyzet.pdf,<br />
2012. január 5-i letölt<strong>és</strong>)<br />
Ritecz György: Az illegális migráció <strong>és</strong> az EU-csatlakozás hatása a magyar határőrizetre, PhD<br />
értekez<strong>és</strong>, Budapest, 2003.<br />
Saskia Sassen: Elveszített kontroll? Szuverenitás a globalizáció korában, Helikon Kiadó,<br />
Budapest, 2000.<br />
141
Swedish Security Service 2007,<br />
http://www.sakerhetspolisen.se/download/18.59a6ce1f116807f34088000769/SwedSecurity20<br />
07webb.pdf 2012. március 9-i letölt<strong>és</strong><br />
Swedish Security Service 2008,<br />
http://www.sakerhetspolisen.se/download/18.5bf42a901201f330faf80002185/swedishsecurity<br />
2008.pdf, 2012. március 9-i letölt<strong>és</strong><br />
Swedish Security Service 2009,<br />
http://www.sakerhetspolisen.se/download/18.34ffc68f1235b740c0680004879/swedishsecurityservice2<br />
009.pdf, 2012. március 9-i letölt<strong>és</strong><br />
Szabó A. Ferenc: A nemzetközi migráció <strong>és</strong> korunk biztonságpolitikai kihívásai, Zrínyi<br />
Kiadó, Budapest, 2006.<br />
Szalkai Attila: A kényszermigráció biztonságpolitikai kockázata a 21. század elején, In.: Nemzet És<br />
Biztonság, 2010. március<br />
Szamel Lajos: Jogállamiság <strong>és</strong> rend<strong>és</strong>zet (Rend<strong>és</strong>zeti Szemle 1992/3. szám)<br />
Szőke István: A bűnüldöz<strong>és</strong> <strong>és</strong> bűnmegelőz<strong>és</strong> összefügg<strong>és</strong>ei Határőrségi tapasztalatok<br />
alapján,. In: Pécsi Határőr Tudományos Közlemények II., Pécs, 2003.<br />
SZRU News: Kyiv Hosts International Seminar "Counter Illegal Migration and Combating<br />
International Terrorism", 2005. június 6-7.,<br />
http://www.szru.gov.ua/messages.php?lang=en&item=9&page=1<br />
Tájok Péter: Az illegális migráció kezel<strong>és</strong>ében rejlő lehetőségek hazánk schengeni<br />
csatalakozását követően, mint a komplex biztonság kiemelt szegmensei. Határrend<strong>és</strong>zeti<br />
Tanulmányok, 2007. 3. szám<br />
Teke András: A veszélyek kezel<strong>és</strong>e <strong>és</strong> a határbiztonság In.: Pécsi Határőr Tudományos<br />
Közlemények, VI. kötet, Pécs 65-89.o.<br />
Teke András: Életminőség-biztonságszolgáltatás-rendvédelem In.: Hadtudomány, 2010.<br />
elektronikus szám<br />
Teke András: EU-csatlakozás, stratégiai tervez<strong>és</strong>, a Határőrség jövője In.: Pécsi Határőr<br />
Tudományos Közlemények, I. kötet, 2002., Pécs<br />
Töttős Ágnes: A kulturált idegenrend<strong>és</strong>zet, Az idegenrend<strong>és</strong>zeti ügyintéz<strong>és</strong> fejlőd<strong>és</strong>e, In.:<br />
Pécsi Határőr Tudományos Közlemények, X. kötet, Pécs, 2009.<br />
Töttős Ágnes: A szabad mozgás <strong>és</strong> tartózkodás jogával rendelkező családegyesítő harmadik<br />
országbeliek helyzete az új idegenrend<strong>és</strong>zeti jogszabályok tükrében, In.: Pécsi Határőr<br />
Tudományos Közlemények IX.. Kiadta a Magyar <strong>Hadtudományi</strong> Társaság Határőr<br />
Szakosztály Pécsi Szakcsoportja, Pécs, 2008.<br />
Wetzel Tamás: A bevándorlás kérd<strong>és</strong>e Magyarországon, Publikon Kiadó, Budapest, 2011.<br />
142
Windt Szandra: Az illegális migráció kriminológiai jellemzői, PhD értekez<strong>és</strong>, Miskolc, 2008.<br />
Zsinka András:Az integráció humánerőforrás-gazdálkodási mérlege In.: Határrend<strong>és</strong>zeti<br />
tanulmányok 2009/3. Különszám, „A Rendőrség <strong>és</strong> a Határőrség integrációjának<br />
tapasztalatai”című nemzetközi tudományos konferencián elhangzott előadások szerkesztett<br />
változata<br />
143
MELLÉKLETEK<br />
Kérdőív<br />
AZ ILLEGÁLIS MIGRÁCIÓ RENDÉSZETI ÉS NEMZETBIZTONSÁGI ASPEKTUSÚ VIZSGÁLATA A<br />
SCHENGENI CSATLAKOZÁS UTÁNI IDŐSZAKBAN<br />
ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEK:<br />
1. Mit gondol általánosságban a migrációról?<br />
2. Milyen összefügg<strong>és</strong>, kapcsolat van Ön szerint a migráció <strong>és</strong> az illegális migráció<br />
között, illetve ezen jelenségek megítél<strong>és</strong>ében?<br />
3. Ön szerint a schengeni területen tartózkodás legalizálásra tett jogellenes kísérletek<br />
(névházasság, tanulmányi célú vízummal visszaél<strong>és</strong>) értelmezhetőek-e az illegális<br />
migráció keretén belül?<br />
4. Ön szerint az elmúlt években mely okokból növekedett Magyarország esetében az<br />
illegális migráció (ellentétben más EU tagállamokkal)?<br />
5. Milyen veszélyeket lát aktuálisan az illegális migráció kapcsán?<br />
6. Milyennek tartja a hatályos jogszabályi hátteret? Hol lát problémákat, „kiskapukat” a<br />
szabályok terén? Az Ön szervezetének belső szabályzói milyen főbb jellemzőkkel<br />
bírnak, vannak e tervek/elők<strong>és</strong>zített anyagok?<br />
7. Hogyan értékeli a BM új törvénymódosítás-tervezetét/a törvénymódosítást<br />
általánosságban?<br />
EGYÜTTMŰKÖDÉS KÉRDÉSE:<br />
1. Milyennek tartja az illegális migrációt kezelő szervek (esetleg civil szervezetek)<br />
együttműköd<strong>és</strong>ét?<br />
2. Kérem foglalja össze az együttműköd<strong>és</strong>i megállapodások irányait, főbb értékeit,<br />
esetleges hiányosságait, továbbá értékelje azok megvalósulását a mindennapi<br />
gyakorlati együttműköd<strong>és</strong> tükrében!<br />
3. Szükségesnek tartja-e az együttműköd<strong>és</strong>i megállapodások megújítását,<br />
felülvizsgálatát?<br />
4. Kérem vázolja fel az illegális migráció elleni küzdelem szervezeti <strong>és</strong> humán hátterét,<br />
megváltoztatásuk esetleges szükségességét, irányait a gyakorlati együttműköd<strong>és</strong> során<br />
144
tapasztalt szervezeti „súrlódások”, feszültségpontok tükrében (amennyiben léteznek<br />
ilyenek)!<br />
SPECIÁLIS KÉRDÉSKÖR:<br />
1. Milyen nemzetbiztonsági aspektusokat (nemzeti érdekek) lát a migráció kapcsán<br />
általánosságban (gazdasági, demográfiai <strong>és</strong> egyéb)?<br />
2. Milyen nemzetbiztonsági aspektusokat tart fontosnak az illegális migráció kapcsán?<br />
3. Lát-e kapcsolatot, vagy egyéb összefügg<strong>és</strong>t az illegális migráció <strong>és</strong> a főbb kockázati<br />
tényezők (szervezett bűnöz<strong>és</strong>, terrorizmus,…) között?<br />
4. Szükségesnek <strong>és</strong> célszerűnek, vagy inkább zavarónak tartja, hogy a nemzetbiztonsági<br />
szolgálatok törvényi felhatalmazással r<strong>és</strong>zben illetékesek a migráció <strong>és</strong> az illegális<br />
migráció kezel<strong>és</strong>e terén?<br />
5. Hogyan értékeli (szigorúan általánosságban!!!) a nemzetbiztonsági szerv <strong>és</strong> az egyéb<br />
állami szervek közötti együttműköd<strong>és</strong>t az előbbi szakhatósági szerepének tükrében?<br />
EGYÉB KÉRDÉSEK:<br />
1. Az „együttműköd<strong>és</strong>i” <strong>és</strong> a „speciális kérd<strong>és</strong>kör” szemszögéből hogyan értékeli a BM<br />
törvénymódosítás-tervezetét? Képes lehet az új, módosított törvénycsomag a<br />
közbiztonságin túl a nemzetbiztonsági kockázatok mérsékl<strong>és</strong>ére, illetve az egyéb<br />
visszaél<strong>és</strong>ek kiszűr<strong>és</strong>ére?<br />
2. Milyen javaslatokat fogalmazna meg a kutatási téma kapcsán az egyes állami szervek,<br />
hatóságok munkájának javítása érdekében?<br />
3. Milyen új együttműköd<strong>és</strong>i formákat tart elképzelhetőnek?<br />
4. Mely aspektusokat, kérd<strong>és</strong>köröket hiányolta Ön a fenti interjú során? Milyen<br />
<strong>és</strong>zrevételei vannak a kutatási téma kapcsán?<br />
145
Statisztika<br />
Az alábbi statisztikai adatok <strong>és</strong> ábrák a Rendőrség <strong>és</strong> a Bevándorlási <strong>és</strong> Állampolgársági<br />
Hivatal nyilvánosságra hozott (www.police.hu/statisztika/archivum; www.bmbah.hu/)<br />
mutatóinak sajátos válogatása.<br />
1. sz. statisztika<br />
illegális migrációhoz<br />
kapcsolódó jogellenes<br />
cselekmények<br />
2007.01.01-<br />
2007.12.31.<br />
2008.01.01-<br />
2008.12.31.<br />
Változás<br />
Változás<br />
százalékban<br />
8 948 7 567 -1 381 -15%<br />
jogellenes cselekmények 48 629 39 689 -8 940 -18%<br />
visszairányítás BTT miatt 957 1 151 194 20%<br />
visszairányítás beutazási<br />
feltételek hiánya miatt<br />
9712 4 405 -5 307 -55%<br />
illegális migrációhoz<br />
kapcsolódó jogellenes<br />
cselekmények<br />
2008.01.01-<br />
2008.12.31.<br />
2009.01.01-<br />
2009.12.31.<br />
Változás<br />
Változás<br />
százalékban<br />
7 595 9 888 2 293 30%<br />
jogellenes cselekmények 40 708 43 351 2 643 6%<br />
visszairányítás jogellenes<br />
cselekmény miatt<br />
114 222 108 95%<br />
visszairányítás BTT miatt 1 835 2 278 443 24%<br />
visszairányítás beutazási<br />
feltételek hiánya miatt<br />
4 263 5 212 949 22%<br />
illegális migrációhoz kapcsolódó jogellenes<br />
cselekmények<br />
2010.01.01-2010.08.31.<br />
5 334<br />
jogellenes cselekmények 24 648<br />
visszairányítás jogellenes cselekmény miatt 1 783<br />
visszairányítás BTT miatt 2 343<br />
visszairányítás beutazási feltételek hiánya<br />
miatt<br />
2 233<br />
146
Illegális migrációhoz kapcsolódó jogellenes cselekmények<br />
2008.01.01-<br />
2008.12.31.<br />
2009.01.01-<br />
2009.12.31.<br />
Változás<br />
Változás<br />
százalékban<br />
7 595 9 888 2 293 30%<br />
2009.01.01-<br />
2009.08.31.<br />
2010.01.01-<br />
2010.08.31.<br />
Változás<br />
Változás<br />
százalékban<br />
6 629 5 334 -1 295 -20%<br />
147
Illegális migrációhoz kapcsolódó jogellenes cselekményeket elkövetők főbb állampolgársági<br />
adatai<br />
állampolgárság<br />
2008.01.01-<br />
2008.12.31.<br />
Ha az<br />
összes=100%<br />
2009.01.01-<br />
2009.12.31.<br />
Ha az<br />
összes=100%<br />
Változás<br />
Változás<br />
százalékb<br />
an<br />
ukrán 1181 16% 1870 19% 689 58%<br />
szerb 1577 21% 1807 18% 230 15%<br />
koszovói 650 9% 1084 11% 434 67%<br />
afgán 124 2% 1075 11% 951 767%<br />
török 387 5% 539 5% 152 39%<br />
moldáv 820 11% 528 5% -292 -36%<br />
román 424 6% 516 5% 92 22%<br />
makedón 161 2% 185 2% 24 15%<br />
egyéb, ismeretlen 122 2% 177 2% 55 45%<br />
horvát 102 1% 163 2% 61 60%<br />
egyéb 2047 27% 1944 20% -103 -5%<br />
Mindösszesen 7595 100% 9888 100% 2 293 30%<br />
állampolgárság<br />
2009.01.01-<br />
2009.08.31.<br />
Ha az<br />
összes=100%<br />
2010.01.01-<br />
2010.08.31.<br />
Ha az<br />
összes=100%<br />
Változás<br />
Változás<br />
százalékban<br />
ukrán 1204 18% 901 17% -303 -25%<br />
afgán 440 7% 679 13% 239 54%<br />
szerb 1124 17% 530 10% -594 -53%<br />
román 285 4% 383 7% 98 34%<br />
koszovói 672 10% 315 6% -357 -53%<br />
palesztin 20 0% 302 6% 282 1410%<br />
török 400 6% 266 5% -134 -34%<br />
moldáv 276 4% 206 4% -70 -25%<br />
egyéb, ismeretlen 116 2% 126 2% 10 9%<br />
pakisztán 38 1% 106 2% 68 179%<br />
egyéb 86 1% 91 2% 5 6%<br />
Mindösszesen 6 629 70% 5 334 73% -1 295 -20%<br />
148
Illegális migrációhoz kapcsolódó jogellenes cselekmények összetevői<br />
Minősít<strong>és</strong><br />
2008.01.01-<br />
2008.12.31.<br />
Ha az<br />
ország=100%<br />
2009.01.01-<br />
2009.12.31.<br />
Ha az<br />
ország=100% Változás<br />
Változás<br />
százalékban<br />
embercsemp<strong>és</strong>z<strong>és</strong><br />
bűncselekmény<br />
199 3% 278 2,8% 79 40%<br />
közokirat-hamisítás<br />
bűncselekmény<br />
beutazási <strong>és</strong><br />
1 282 17% 1 088 11,0% -194 -15%<br />
tartózkodási tilalom<br />
megsért<strong>és</strong>e<br />
bűncselekmény<br />
585 8% 883 8,9% 298 51%<br />
emberkereskedelem<br />
bűncselekmény<br />
THS <strong>és</strong> kísérlete<br />
0 0% 0 0,0% 0 0%<br />
szabálysért<strong>és</strong><br />
összesen<br />
külföldiek<br />
3 639 48% 5 948 60,2% 2309 63%<br />
rend<strong>és</strong>zetével<br />
kapcsolatos<br />
szabálysért<strong>és</strong><br />
1 890 25% 1 691 17,1% -199 -11%<br />
Összesen 7 595 100% 9 888 100% 2 293 30%<br />
Minősít<strong>és</strong><br />
2009.01.01-<br />
2009.08.31.<br />
Ha az<br />
ország=100%<br />
2010.01.01-<br />
2010.08.31.<br />
Ha az<br />
ország=100%<br />
Változás<br />
Változás<br />
százalékban<br />
embercsemp<strong>és</strong>z<strong>és</strong><br />
bűncselekmény<br />
176 3% 135 2,5% -41 -23%<br />
közokirat-hamisítás<br />
bűncselekmény<br />
beutazási <strong>és</strong><br />
737 11% 671 12,6% -66 -9%<br />
tartózkodási tilalom<br />
megsért<strong>és</strong>e<br />
bűncselekmény<br />
559 8% 584 10,9% 25 4%<br />
emberkereskedelem<br />
bűncselekmény<br />
THS <strong>és</strong> kísérlete<br />
0 0% 0 0,0% 0 0%<br />
szabálysért<strong>és</strong><br />
összesen<br />
külföldiek<br />
3 994 60% 2 893 54,2% -1101 -28%<br />
rend<strong>és</strong>zetével<br />
kapcsolatos<br />
szabálysért<strong>és</strong><br />
1 163 18% 1 051 19,7% -112 -10%<br />
Összesen 6 629 100% 5 334 100% -1 295 -20%<br />
149
Tiltott határátlép<strong>és</strong> <strong>és</strong> kísérlete szabálysért<strong>és</strong> elkövet<strong>és</strong>i helyei<br />
2008<br />
2009<br />
150
2010<br />
151
Rendőrségi őrzött szálláson végrehajtott őrizetek<br />
Viszonylat<br />
2008.01.01-<br />
2008.12.31.<br />
2009.01.01-<br />
2009.12.31.<br />
Változás<br />
Változás<br />
százalékban<br />
idegenrend<strong>és</strong>zeti őrizet 1467 1381 -86 -0,06<br />
kiutasítást elők<strong>és</strong>zítő őrizet 218 636 418 192%<br />
összesen 1685 2017 332 20%<br />
Viszonylat<br />
2009.01.01-<br />
2009.08.31.<br />
2010.01.01-<br />
2010.08.31.<br />
Változás<br />
Változás<br />
százalékban<br />
idegenrend<strong>és</strong>zeti őrizet 850 1435 585 69%<br />
kiutasítást elők<strong>és</strong>zítő őrizet 330 966 636 193%<br />
összesen 1180 2401 1 221 103%<br />
152
2. sz. statisztika<br />
Menekültkérelmek<br />
állampolgárság<br />
2009.01.01-<br />
2009.12.31.<br />
koszovói 1642<br />
afgán 1191<br />
szerb 524<br />
grúz 115<br />
török 114<br />
iráni 77<br />
szomáliai 74<br />
vietnámi 71<br />
nigériai 65<br />
iraki 55<br />
egyéb 558<br />
Összesen 4486<br />
állampolgárság<br />
2010.01.01-<br />
2010.08.31.<br />
afgán 564<br />
koszovói 201<br />
nyugati-parti 146<br />
szerb 75<br />
szomáliai 47<br />
grúz 46<br />
török 44<br />
palesztin 40<br />
iráni 33<br />
iraki 30<br />
egyéb 303<br />
Összesen 1529<br />
153
A Magyarországra érkezett menedékkérők számának alakulása BÁH adatok alapján<br />
2005-2009<br />
Év<br />
2009-2010<br />
Regisztrált<br />
menedékkérők<br />
száma összesen<br />
Európai Európán kívüli<br />
fő % fő %<br />
2005 1 609 548 36,29 1 025 63,71<br />
2006 2 117 847 40,01 1 270 59,99<br />
2007 3 419 1 162 33,98 2 257 66,01<br />
2008 3 118 1 783 57,18 1 335 42,82<br />
2009 4 672 2 615 55,98 2 057 44,02<br />
2009. 2010. Változás Változás<br />
%-ban<br />
Regisztrált menedékkérők<br />
száma összesen 4 672 2 104 -2 568 -54,97%<br />
Európai 2 615 568 -2 047 -78,28%<br />
Európán kívüli 2 057 1 536 -521 -25,33%<br />
Magyarországra érkező menekültstátusz-kérelmezők a belép<strong>és</strong> módja szerint<br />
Év<br />
Érkez<strong>és</strong> módja<br />
Legális Illegális<br />
2005 569 1 040<br />
2006 586 1 531<br />
2007 595 2 824<br />
2008 239 2 879<br />
2009 196 4 476<br />
2009. 2010. Változás<br />
Változás %ban<br />
Legális 196 63 -133 -67,86%<br />
Illegális 4 476 2 041 -2 435 -54,40%<br />
154
3. statisztika<br />
Szök<strong>és</strong>ek a BÁH objektumaiból (engedély nélkül távozók)<br />
állampolgárság<br />
2009.01.01-<br />
2009.12.31.<br />
koszovói 1514<br />
afgán 872<br />
szerb 482<br />
grúz 103<br />
szomáliai 83<br />
török 75<br />
iraki 50<br />
iráni 40<br />
nigériai 38<br />
vietnámi 36<br />
egyéb 308<br />
Összesen 3601<br />
állampolgárság<br />
2010.01.01-<br />
2010.08.31.<br />
afgán 432<br />
koszovói 119<br />
palesztin 76<br />
iráni 47<br />
nigériai 38<br />
szerb 34<br />
grúz 31<br />
szomáliai 22<br />
pakisztáni 17<br />
török 16<br />
egyéb 116<br />
Összesen 948<br />
155
PUBLIKÁCIÓS LISTA<br />
Az illegális migráció rend<strong>és</strong>zeti, kiemelten nemzetbiztonsági aspektusú vizsgálata keretében<br />
végzett interjúsorozat megállapításai, kutatási eredményei; társszerzőségben Dr. Gubicza<br />
Józseffel; Határrend<strong>és</strong>zeti tanulmányok, 2012./1. (IX. évfolyam 1.különszám), Szerk.: Dr.<br />
Verhóczki János HU ISSN 2061-3997 (Online)<br />
Az <strong>és</strong>zak-afrikai migráció <strong>és</strong> politikai kételyek Európában; Új népvándorlás, Migráció a 21.<br />
században Afrika <strong>és</strong> Európa között, szerk.: Tarrósy István, Glied Viktor, Keserű Dávid, Pécs,<br />
ID Research Kft./Publikon Kiadó, 2011, ISBN 978-615-5001-52-9<br />
Reflections on migration; AARMS, Academic and Applied Research in Military Science,<br />
Volume 10, Issue 1 2011, Miklós Zrínyi National Defence University, ISSN 1588-8789<br />
Gondolatok a migrációs stratégia szükségességéről; Magyar Rend<strong>és</strong>zet, X. évfolyam, 2010. 3-<br />
4. szám, a Rendőrtiszti Főiskola szakmai, tudományos folyóirata, HU ISSN 1586-2895<br />
Az új kihívások hatása a nemzetbiztonságra – a nemzetbiztonsági szolgálatok megváltozott<br />
szerepe napjainkban; Felderítő Szemle, IX. évf. 3-4. szám (2010 szeptember-december),<br />
kiadja a Katonai Felderítő Hivatal, Bp., 2010; HU ISSN 1588-242X<br />
A migráció biztonsági aspektusai <strong>és</strong> annak jogszabályi háttere; Szakmai Szemle, 2010. 3.<br />
szám, kiadja a Katonai Biztonsági Hivatal Tudományos Tanácsa, Bp. 2010; HU ISSN 1785-<br />
1181<br />
A migráció jelensége, valamint egyes külföldi biztonsági (elhárító) <strong>és</strong> hírszerző szolgálatok<br />
ezzel kapcsolatos kommunikációja; Felderítő Szemle, IX. évf. 2. szám (2010 június), kiadja a<br />
Katonai Felderítő Hivatal, Bp., 2010; HU ISSN 1588-242X<br />
Az illegális migráció <strong>és</strong> a menekültügy biztonsági vetületei; Pécsi Határőr Tudományos<br />
Közlemények XI., Tanulmányok „Quo vadis rendvédelem? Szabadságjogok, társadalmi<br />
kötelezettségek <strong>és</strong> a biztonság” című tudományos konferenciáról; Pécs, 2010; Szerk.: Gaál<br />
Gyula, Hautzinger Zoltán; HU ISSN 1589-1674<br />
Az illegális migráció helyzete a schengeni csatlakozás tükrében, Határrend<strong>és</strong>zeti<br />
tanulmányok, 2010. 1. szám, Szerk.: Görbe Attiláné Zán Krisztina, HU ISSN 2061-3997<br />
(Online), HU ISSN 1786-2345<br />
A Magyar Köztársaság aktuális biztonsági jellegű kihívásai, kiemelten az illegális migráció<br />
jelenségére; Határrend<strong>és</strong>zeti tanulmányok 2009. 1. szám, Szerk.: Görbe Attiláné Zán<br />
Krisztina, HU ISSN 1786-2345<br />
156
A nemzetbiztonsági szolgálatok szervezeti kultúrájáról; társszerzőségben Dr. Gubicza<br />
Józseffel; Pécsi Határőr Tudományos Közlemények X. Tanulmányok „A rend<strong>és</strong>zet kultúrája –<br />
kulturált rend<strong>és</strong>zet” című tudományos konferenciáról, Pécs, 2009. Szerk.: Gaál Gyula,<br />
Hautzinger Zoltán HU ISSN 1589-1674<br />
A Magyar Köztársaság aktuális biztonsági jellegű kihívásai, kiemelten az illegális migráció<br />
jelensége; Határrend<strong>és</strong>zeti tanulmányok, 2008. év 2. rendes szám HU ISSN 1786-2345<br />
A migráció <strong>és</strong> a terrorizmus a nemzetbiztonsági szolgálatok szemszögéből; Hallgatói<br />
Közlemények, a ZMNE tudományos lapja, X. évfolyam 1. szám 2006., 107-130. o. HU ISSN<br />
1417-7307<br />
A nemzetbiztonsági szolgálatok parlamenti ellenőrz<strong>és</strong>e; In: Parlamenti ösztöndíjasok<br />
2004/2005., szerk.: Dr. Solt<strong>és</strong>z István, Parlamenti Módszertani Iroda, Budapest, 2005.,<br />
117-128. o. HU ISSN 1785-3397<br />
A migráció <strong>és</strong> a terrorizmus a nemzetbiztonsági szolgálatok szemszögéből; XXVII. Országos<br />
Tudományos Diákköri Konferencia, hadtudomány szekció, Rendvédelem <strong>és</strong> rendvédelem<br />
történet tagozat, I. helyez<strong>és</strong><br />
A nemzetbiztonsági szolgálatok szerepe a biztonságpolitikában; Pécsi Tudományegyetem,<br />
Bölcs<strong>és</strong>zettudományi <strong>Kar</strong>, Politikai Tanulmányok Tanszék, szakdolgozat<br />
157
158
Change language