Római jog V.

Római jog V. Az örökösök jogi helyzete

az öröklés jogi hat{sa
Az aditioval az örökös az örökhagyó
universalis successor{v{, azaz minden
{th{ruló jog{nak és kötelezettségének
utódj{v{ lett.
Az örökhagyó jogai és kötelezettségei
abban az {llapotban mennek {t az
örökösre, amelyben az örökhagyón{l
voltak.
Az örökléssel a hagyatéki vagyon
beolvad az örökös vagyon{ba, s ott
semmiféle külön{ll{st többé nem
őriz meg.
(néh{ny sz{ndékolt kivételtől eltekintve:
egyes beneficiumok esetén.)

az örököst{rsak viszonya
Több örökös esetén az utódl{s mindegyik örökösre nézve csak a
maga h{nyada erejéig {ll be.
Az örököst{rsak között mindig egy akaratlan közösség (communio
incidens) keletkezik örökrészeik (mint eszmei h{nyad) ar{ny{ban.
- ez a közösség a hagyatéki dolgokon mint osztatlan közös tulajdon jelentkezik;
- a követelések és tartoz{sok ellenben szab{ly szerint ipso iure megoszlanak
köztük, az az ki-ki csak a saj{t része erejéig lesz adós vagy hitelező,
(illetőleg a saj{t része erejéig {ll be a confusio a közte és az örökhagyó között
fenn{llott kötelemnél)
- kivéve, ha a kötelem t{rgya természeténél fogva oszthatatlan, mikor az örököst{rsak
egyetemlegessége következik be ak{r adósi, ak{r hitelezői
oldalon.
A be{llott közösség felbont{s{ra az actio familiae herciscundae nevű
osztókereset {llt b{rmelyik t{rs rendelkezésére.

oszt{lyrabocs{t{s (collatio)
Lemenő törvényes örökösök közötti vagyonmegoszt{sn{l figyelembe
kell jöjjenek bizonyos vagyonrészek, melyeket közülük
egyik-m{sik a hagyaték megnyíl{sa előtt szerzett.
Ez az ún. collatio (betud{s, oszt{lyrabocs{t{s) intézménye,
melynek célja volt a lemenő örökösöknek a szülői vagyonban
lehetőleg egyenlő részt biztosítani.
1. első esete az volt, melyet a praetor
• az emancip{lt gyermek (az emancipatio ut{ni szerzeményekre),
vagy
• a hozom{nnyal ell{tott filia familias terhére {llapított meg
(collatio bonorum, collatio dotis).
Ezek jelentősége azonban fokozatosan h{ttérbe szorult, mivel a
csal{dtagok vagyonképessége a posztklasszikus jogban egyre
szélesebb elismerést nyert, így a hatalom alatt maradt és az
onnan kiv{lt gyermekek szerzésképessége közti különbség
kiküszöbölődött.

oszt{lyrabocs{t{s (collatio) (2)
2. Fentiek helyett a későbbi cs{sz{ri jog a collationak
egy új esetét ismerte el,
nevezetesen a besz{mít{s{t annak a vagyonnak,
melyet valamelyik lemenő az örökhagyótól
élők közti ingyenes juttat{s pl.
hozom{ny,
kih{zasít{s, vagy
m{s ingyenes juttat{s (de nem egyszerű aj{ndék)
címén előre kapott:
ún. collatio descendentium
Justinianus ezt végrendeleti öröklés esetén is előírta,
hacsak a szülő kifejezetten ki nem z{rta.
Az oszt{lyrabocs{t{s csak arra a lemenőre kötelező,
aki az örökségben részt kív{n venni.
R{kényszeríteni senkire nem lehet.

növedékjog - ius accrescendi
Az örököst{rsaknak az egész hagyatékra való joga, melyet csak
t{rsainak jelenléte korl{toz, mutatkozik meg akkor,
- ha az örökhagyó végrendeletében üres részeket hagyott, vagy
- ilyenek keletkeztek azzal, hogy a meghívott örökösök közül
egyik-m{sik nem v{lt örökössé,
– ak{r azért, mert m{r érvényes delatio sem történhetett a kiesettre, pl.
előbb meghalt, testamenti factio passivaj{t vesztette,
– ak{r azért, mert a r{ nyílt hagyatékot nem tudta vagy nem akarta megszerezni.
Ilyenkor a megürült hagyatéki rész a többi örököst{rs részéhez
minden tov{bbi nélkül, automatikusan hozz{nő (adcrescit).
Természetesen, ha az adott esetben transmissionak vagy
substitutionak van helye, akkor előbb ezek következnek be.
Sorrend: 1. transmissio (h{zon kívüli örökösöknél)
2. substitutio
3. accrescentia

C
25%
B
25%
növedékjog - ius accrescendi (2)
A
50%
Az adcrescentia az örököst{rsak közt részeik ar{ny{ban következik be.
(Pl. A1/2, B 1/4, C 1/4; részben örökös; C elestével az ő részének 2/3-{t kapja
A, 1/3-{t B.)
Azonban, ha az örököst{rsak között összefüggő csoportok vannak
(pl. végrendeleti összekapcsol{s ill. in stirpes vagy in lineas öröklés folyt{n),
a csoportokon belül történt megüresedés elsősorban a csoporthoz tartozók
közt idéz elő növedékjogot, s csak ha a csoport minden tagja elesik, {ll be
a növekedés a többi örököst{rsak jav{ra.
Viszont a csoporton kívüli részüresedésekkel szemben a csoport, mint egység
szerepel a növedék szempontj{ból.
A hozz{növekvő résszel azonban vele mennek a r{nehezedő terhek (pl. a hagyom{nyok
stb.) is.
B
33%
A
67%

növedékjog - ius accrescendi (3)
A ius accrescendi ezen egyszerű rendszerét jelentékenyen komplik{lt{k a
végrendeleti öröklésnél Augustus csal{djogi törvényei:
1. a h{zass{gon kívül élő vagy gyermektelen {ltal megszerezni nem
tudott („elejtett”) örökrészekben a növedékjog rendes szab{lyai
- csak azoknak az örököst{rsaknak jav{ra nyernek alkalmaz{st, akik az
örökhagyó le- vagy felmenői (3. fokig),
- ellenben minden m{s örököst{rs ki van z{rva a növedékjogból;
2. az elesett vagy ilyennek tekintendő megürült rész (caducum) jutalmul
az illető végrendeletben kinevezett gyermekes csal{dap{k (örökösök
ill. hagyom{nyosok) jav{ra esik;
akik ezt a részt nem örökösi keresettel, de caducorum vindicatioval követelhetik,
azonban csak cum onere, azaz az elesett részt terhelő hagyom{nyokkal
együtt.
A caducum fő esete (a nőtlenek, gyermektelenek tekintetében) m{r
Constantinus alatt megszűnt - Justinianus a többit is megszüntette.

az örökös keresetei
Az örökösre {tsz{llnak az örökhagyó
jogai és kötelezettségei. Az örökhagyó
minden vagyoni természetű joga
az örökös jog{v{ v{lik.
A pozitív vagyonalkatrészek {llhatnak
dolgok feletti hatalmi helyzetekben
illetve keresetekben.
Ha az örökös {ltal megszerzett hagyatékból
egyes vagyonalkatrészek –
melyek az örökhagyó vagyon{ban
benne voltak – hi{nyoznak, az örökös
hagyatéki kereseteket indíthat saj{t
nevében ezen jogok megszerzése, a
kinnlévőségek behajt{sa érdekében.

az örökös keresetei (2)
1. Rendelkezésére {llhatnak az örökösnek olyan szingul{ris
keresetek, melyek az örökhagyóról sz{lltak
{t az örökösre, s amelyek érvényesítése sor{n nem
merül fel kérdésként, hogy a felperes valóban örökös-e,
hanem a vita akörül forog, hogy a vitatott jog
megillette-e az örökhagyót. (pl. fenn {ll-e még a
megörökölt követelés, vagy sem?)
2. Ha viszont a vita sor{n a beperelt ellenfél a jogait
követelő felperes örökös volt{t vonja kétségbe,
akkor - mivel itt rendszerint több jogosítv{ny, így
egy egész hagyaték vagy
egy hagyatéki rész kiad{s{ról van szó -,
erre a célra m{r a régi jog egy univerz{lis keresetet
bocs{tott a felperes rendelkezésére: ez volt a
vindicatio vagy petitio hereditatis.

hereditatis petitio
A hereditatis petitioval a felperes
a hagyatékot,
hagyatéki részt,
egyes hagyatéki dolgok kiad{s{t
(vagy kötelmi tartoz{s megfizetését
követelheti)
attól, aki a felperes öröklési jog{nak
kétségbevon{s{val azokat birtokolja,
illetőleg aki a tartoz{st nem fizeti
meg.
A követelés t{rgya teh{t adott esetben
vagyonrész (vagyontömeg) is lehet, s
kötelmi követelések is t{rgy{ul szolg{lhatnak,
ennek ellenére in rem
actioról van szó.

történeti form{k
1. Mint a tulajdonper, úgy a hagyatéki vagyon megszerzési ir{nti
per ősi jogbeli form{ja is a legis actio sacramento in rem volt:
a felperes igénybejelentésére (vindicatio) a beperelt, a per t{rgy{t
{ltal{ban mag{n{l tartó fél hasonló igényt t{maszt (contravindicatio):
ő is a civiljogn{l fogva örökösnek tartja mag{t.
2. A m{sodik, {tmeneti történeti forma az ünnepélyes ígéret közbejöttével
való döntés a dolog hovatartoz{sa kérdésében (agere
per sponsionem)
Ennek sor{n mivel az alperes nem kontravindik{l, csak a felperesi
{llít{s körül folyik a vita. A felperes megígértet egy
bizonyos összeget stipulatio form{j{ban arra az esetre, ha
kiderül, hogy ő a vagyon örököse:
tkp. közvetett döntés ez a felperes örökös volt{nak kérdésében
a centumvir{lis bírós{g előtt.

történeti form{k (2)
3. A jogvit{k megold{s{nak harmadik, legmodernebb, a klaszszikus
korban is jórészt alkalmazott form{ja a formul{k útj{n
való perlés lehetősége volt (agere per formulam petitoriam).
A praetor {ltal bevezetett civiljogi igényre épülő (in ius concepta)
formul{val való vindik{l{sn{l m{r elegendő volt, ha az alperes
tagadta a felperes intencióbeli jog{llít{s{t, vagyis hasonlóan a
sponsiós form{hoz, itt sem volt szükség kontravindik{cióra.
Viszont a formul{ris per közvetlenül a pert{rgy kiad{s{t illetve
az alperes pénzbeli marasztal{s{t eredményezhette.

A formula felépítése
bíró
kinevezés
Rutilius legyen a bíró.
intentio Ha bizonyít{st nyer, hogy Lucius Titius
hagyatéka, amely a per t{rgy{t képezi, a
római polg{rok joga alapj{n Aulus Ageriusé
arbitratus
(clausula
arbitraria)
és ezt a dolgot a rendelkezésednek megfelelő
módon nem adj{k vissza Aulus Ageriusnak,
condemnatio amennyit ez a dolog érni fog, annyi
pénzben, bíró marasztald Numerius
Negidiust Aulus Agerius jav{ra; ha nem
nyer bizonyít{st, mentsd fel.

a felek
A hereditatis petitio felperese a civiljogi örökös, aki hozz{ akar jutni örökségéhez,
vagy annak egy részéhez.
Alperes az lesz, aki a hagyatékot, hagyatéki részt vagy ak{r egyes hagyatéki
dolgot
pro herede vagy
pro possessore birtokolja.
A per kezdetén az alperesnek, akivel szemben az örökös követeléssel lép fel,
nyilatkoznia kell, hogy milyen alapon veszi fel a küzdelmet a felperessel
szemben. Erre a praetor előtti meghallgat{s (interrogatio in iure) szolg{lt.
1. Pro herede birtokol az, aki mag{t örökösnek vallja,
ak{r jó-, ak{r rosszhiszeműen,
pl. midőn a törvényes örökös a végrendeletivel szemben vitatja a
végrendelet érvényességét.
2. Pro possessore birtokol az, aki az interrogatio sor{n kitér a v{lasz elől: nem
adja ok{t a birtokl{s{nak, de nem is adja ki a dolgot,
s ezzel a felperes öröklési jog{t ténylegesen kétségbe vonja.
(„mert birtoklok” - mondja)

az alperes birtokhelyzete
A rei vindicatioval ellentétben nem csak akkor tekintik az alperest
a pert{rgyat birtoklónak, ha ténylegesen mag{n{l tartja a teljes
hagyatékot vagy hagyatéki részt.
Itt elegendő, ha
– az alperes egyetlen hagyatéki t{rgyat mag{n{l tart, vagy
– a hagyaték gyümölcseit mag{n{l tartja,
– az eredeti hagyatéki vagyont{rgy helyébe lépő vagyonnal bír
(surrogatum) (hereditatis bonorumve possessio)
Birtokosnak tekintendő nem csak a dologbirtokos, hanem az is
a) akinél a dolog sohasem volt,
de aki magatart{s{val a felperest megtévesztette, hogy ellene indítsa
a pert (liti se obtulit) és ezzel a valódi birtokost mentesítse,
b) aki a dolgot kor{bban birtokolta ugyan, de csal{rd módon túladott a
dolgon, amidőn a felperes perlési sz{ndék{ról értesült, vagyis a per
tényleges megkezdése előtt (dolo desiit possidere).
Ezeket a nem birtoklókat fiktív birtokosoknak nevezik a forr{sok
(ficti possessores)

perbebocs{tkoz{s
Miut{n a felperes perbe idézte azt, akinél a megszerzendő dolgot
fellelni véli, és a praetor (in iure) lefolytatta a szükséges előzetes
tudakozód{st, az alperesnek el kell döntenie, hogy bele megy-e
a perbe.
A birtokló alperes nem köteles perbe bocs{tkozni, mivel az ún. in
rem kereseteknél a római jog nem ismerte a perbe bocs{tkoz{si
kényszert.
A perbe nem bocs{tkozó alperest a praetor intedictummal (interdictum
quam hereditatem) felszólítja az igényelt vagyon kiad{s{ra,
s ha az nem tesz eleget a parancsnak, akkor abban az
értékben marasztalja, amit a per végig vitele esetén fizetnie
kellett volna az alperesnek. (litis aestimatio)
Ha az alperes perbe bocs{tkozik, cautio-val kell biztosítania,
- hogy a per sor{n minden dolosus magatart{stól tartózkodik,
- hogy a marasztaló ítéletnek eleget fog tenni.

az alperes perbebocs{tkozik,
tagad vagy ellenérve van
A hereditatis petitio lefoly{sa
hereditatis petitio kérése a praetortól
interrogatio in iure
Elj{r{s in iure
az alperes nem bocs{tkozik perbe
alperes a hagyatékot (dolgot) nem adja ki
interdictum quam hereditatem
birtokot kap a felperes meg{llapít{sra kerül a
litis aestimatio
litis contestatio

izonyít{si kötelezettség
Jog{nak igazol{s{hoz a felperesnek 1. meghívotts{ga mellett
2. egyrészt a megnyíl{st (az örökhagyó hal{l{t), ritk{n a hagyaték
– amelyből a vita t{rgya hi{nyzik – megszerzését kell
bizonyítania.
3. m{srészt bizonyítania kell természetesen, hogy az alperes
birtokolja a per t{rgy{t. Ennek igazol{s{ra azonban lehetőség
volt m{r az elj{r{s első szakasz{ban.
Ha a felperesnek sikerül ezeket igazolnia és az alperesnek
nincsenek olyan bizonyított érvei, melyek a felperes igényét
megkérdőjeleznék
– az esküdtbíró meg{llapítja a felperesi igény jogoss{g{t (pronuntiatio)
és
– a formul{ban megtal{lható felhatalmaz{s (clausula arbitraria)
alapj{n természetbeni teljesítésre szólítja fel az alperest.

az alperes perbebocs{tkozik,
tagad vagy ellenérve van
sikerül a felperes bizonyít{sa
pronuntiatio, iussum de restituendo
kiadja a dolgot
és j{rulékait
(litis
aestimatio)
nincs
A hereditatis petitio lefoly{sa (2)
nem adja ki a dolgot
(cl. arbitraria aktiviz{lódik)
nem tudja kiadni, mert a dolog nincs meg:
bírói becslés
condemnatio litis aestimatio
litis contestatio
nem sikerül a
felperes
bizonyít{sa
felmentik az
alperest
Elj{r{s apud iudicem

ítélet
A dolgot abban az {llapot{ban kell kiadni, melyben a litis contestatio
idején volt, illetve olyan helyzetbe kell hozni a felperest,
mintha az {ltala követelt dolgot m{r a litis contestatio időpontj{ban
visszakapta volna.
Elsődlegesen a restituere elv uralja a hereditatis petitiot is,
a marasztal{s itt is arra megy, hogy az alperes adja ki
a hagyatékot, vagy hagyatéki dolgot,
és mindazt, ami elad{s, csere folyt{n helyébe lépett.
(surrogatum)
A természetbeni teljesítés elsődlegessége hatja {t a keresetet, mivel
az elj{r{s arbitraria actio,
s pénzbeli marasztal{sra – amely a formul{ris elj{r{sban főszab{ly
minden perben – csak akkor kerülhet sor, ha az alperes nem
tesz eleget a bíró iussum{nak, vagyis a dolog természetbeni
kiad{s{ra szóló parancs{nak.

marasztal{s
Szemben a rei vindicatioval, ahol az alperes dolosus magatart{sa
miatt a felperes becslő esküjének is szerepe lehet (iusiurandum
in litem),
a hereditatis petition{l elsődlegesen a marasztal{si összeg bírói
meg{llapít{sa jöhet sz{mít{sba, b{r a felperesi becslő eskü
szerepét itt sem lehet elvileg kiz{rni.
Ha nem az alperes dolusa miatt marad el a természetben történő
visszaad{s, pl. mert
- az elj{r{s alatt gondatlans{ga folyt{n semmisült meg a dolog,
- ha a felperes a dolog mellé még k{rtérítési igénnyel is fellép,
- a gyümölcsök kiad{s{t is igényli,
akkor bírói becslés {llapítja meg az alperessel szembeni marasztal{s
összegét.
Cél: a felperest olyan helyzetbe kell hozni, mintha a per magalapul{sa,
a litis contestatio idején hozz{ jutott volna követeléséhez.

marasztal{s (2)
A marasztal{s összegszerűsége meg{llapít{s{n{l figyelembe veendő szab{lyokat
- ak{rcsak a tulajdonkeresetnél - a jogtudom{ny alakította ki, és nem
foglalta teljesen egységes szab{lyrendszerbe.
A hereditatis petitio esetében a marasztal{si alapelveket – nem mindig joggal –
egy jogszab{lyra, az ún. Senatusconsultum Iuventianumra vezetik vissza,
amely a klasszikus kor derek{n Kr. u. 130-ban született, s amely eredetileg
csak az {llamkincst{r öröklési ügyeiben volt figyelembe veendő.
Ezen keresetnél a tudom{ny {ltal kidolgozott marasztal{si alapelv az,
hogy
a) a jóhiszemű alperes (aki joggal hitte mag{t örökösnek) csak annak
kiad{s{val tartozik, ami a hagyatékból a litis contestatiokor még
megvan, vagyis aminek megtart{s{val jogalap nélkül gazdagodnék:
a litis contestatio előtt elpusztult, elköltött, eltékozolt vagyonért nem
felel.
b) a rosszhiszemű alperes ellenben
minden k{r megtérítésével tartozik, ami azért keletkezett, mert ő a
hagyatékba jogalap nélkül beavatkozott.

marasztal{s (3)
Itt is h{rom kérdéskörben kellett a bírónak {ll{st foglalnia:
– hogyan hatott ki a marasztal{s összegére, ha a követelt pert{rgy a per
előtt vagy annak folyam{n megrong{lódott vagy elpusztult;
– hogyan kerültek elsz{mol{sra az alperes birtokl{sa alatt esetlegesen a
birtokolt dologból keletkezett időközi gyümölcsök;
– milyen elvek szerint téríttethette meg az alperes azon r{fordít{sait,
költségeit, melyeket az idő alatt költött a pert{rgyra, míg az az ő
hatalm{ban volt.
1. A dolog rong{lód{s{nak a problém{j{t a hereditatis petition{l a
tulajdonperhez hasonlóan oldott{k meg azzal az eltéréssel,
hogy
- a jóhiszemű alperest a litis contestatio előtti k{rokért semmilyen
alapon nem lehetett felelősségre vonni. Illetve hogy
- a rosszhiszemű alperest vétkességi alapon tették felelőssé a
per előtti rong{lód{sokért is.

a litis
contestatio
előtt
a litis
contestatio
ut{n
a peres dolgot ért k{rért való felelősség
rei vindicatio hereditatis petitio
jóhiszemű alperes rosszhiszemű alp. jóhiszemű alperes rosszhiszemű alp.
a rei vindicatio
alapj{n nem felel
(esetleg actio legis
Aquiliae alapj{n)
a rei vindicatio
alapj{n felel minden
{ltala vétkesen
okozott k{rért
emellett: rei vindicatio
alapj{n objektive felel a
tolvaj és aki dolosusan
szűnt meg birtokolni
a rei vindicatio alapj{n
felel a véletlen
keletkezett k{rokért is
(de kimentés lehet)
nem felel
pusztul{sért ill.
rong{lód{sért
felel minden {ltala
vétkesen okozott
k{rért,
rendes
gondoss{ggal
tartozik
felel minden vétkesen okozott
k{rért, mivel felelős omnis
culpaért
felel a véletlen (ak{r a vis
maiorból) keletkezett k{rokért
is, amely a felperesnél nem
következett volna be

a litis
contesta
tio előtt
a litis
contesta
tio ut{n
a gyümölcsök elsz{mol{sa
rei vindicatio hereditatis petitio
jóhiszemű alperes rosszhiszemű alp. jóhiszemű alperes rosszhiszemű alp.
elv{l{ssal tulajdont
szerez minden
gyümölcsön
(nem térít)
az elfogyasztottat, a
beszedni elmulasztottat
téríti, a
meglévőt kiadja
a meglévőt ki kell
adnia az anya-dologgal
együtt v. külön
vindicatio alapj{n,
az elfogyasztottat
külön actio alapj{n téríti
az elfogyasztottat, a
beszedni elmulasztottat
téríti, a
meglévőt kiadja
csak a meglévő
gyümölcsöt, valamint az
elidegenített hagyatéki
dolgok még meglévő
ellenértékét adja ki
az elfogyasztottat, a
beszedni elmulasztottat
téríti, a meglévőt kiadja
az elfogyasztottat, a
beszedni elmulasztottat
téríti, a meglévőt kiadja
az elfogyasztottat, a
beszedni elmulasztottat
téríti, ameglévőt kiadja
2. A hereditatis petition{l kis eltérést mutat, hogy
a jóhiszemű alperes a beszedett, vagy be nem szedett gyümölcsökért
a litis contestatio előtt nem felel, viszont ki kell adja azokat a
gyümölcsöket, melyek még megvannak, valamint az elidegenített
hagyatéki dolgok még meglévő ellenértékét.
Ezen a ponton teh{t valamivel szigorúbbak az örökösi kereset szab{lyai.

alperes megtérítési igénye beruh{z{sai ir{nt
rei vindicatio hereditatis petitio
jóhiszemű alperes rosszhiszemű alp. jóhiszemű alperes rosszhiszemű alp.
szükséges teljes értékben teljes értékben teljes értékben teljes értékben
hasznos gazdagod{sig ius tollendi
(megv{lt{sa: bontási
értékkel)
fényűző ius tollendi
(megv{lt{sa: bontási
értékkel)
ius tollendi
(megv{lt{sa: bontási
értékkel)
teljes értékben teljes értékben
teljes értékben
ius tollendi
(megv{lt{sa: bontási
értékkel)
3. Hereditatis petition{l hasznos beruh{z{s esetén a pernyertes örökös mind a jó-,
mind a rosszhiszemű alperesnek megtéríti a teljes beruh{z{si értéket.
Ugyanígy a jóhiszemű fényűző beruh{z{sokat is, de a rosszhiszeműnek csak
ius tollendije van.

interdictum quorum bonorum
Ez a birtok megszerzésére ir{nyuló interdictum a bonorum possessor
jogeszköze, ha a hagyatékból hi{nyzik valami:
a praetor {ltal a hagyatékba beutalt indíthatja
az ellen, aki a hagyatéki dolgokat (jogokat nem!)
pro herede vagy
pro possessore birtokolja (ill. dolosusan szűnt meg birtokolni)
Ezzel adott esetben még a civiljogi örököst is perelni lehet a hagyatéki
dolgok kiad{s{ra, azonban
a. ha a bonorum possessio csak sine re, akkor a civiljogi örökös
hereditatis petitioval visszakövetelheti a dolgokat
(ekkor interdictum célja: a kedvezőbb alperesi pozíció
biztosít{sa)
b. ha a bonorum possessio cum re, akkor a bonorum possessor végleg
megtarthatja a hagyatékot a civilis örökössel szemben is.

interdictum quorum bonorum (2)
A jogeszköznek az a furcsas{ga, hogy a
hagyaték elbirtokl{s{nak lehetetlenné
v{l{sa előtt erősebb volt,
mint maga a hereditatis petitio, mivel
az ellen is érvényesült, aki m{r
elbirtokolta a hagyatékot.
Később (vitatott, hogy m{r a klasszikus
vagy csak a justinianusi jogban)
a bonorum possessor utiliter megkapta a
hereditatis petitiot is:
hereditatis petitio possessoria (intentio:
„ha örökös lenne”),
s ez m{r nem csak a hagyatéki dolgok,
hanem a hagyatéki követelések érvényesítésére
is alkalmas volt.

a) egyetemes jogutódl{s
(universalis successio)
amikor a hagyaték mint egész,
a benne foglalt összes jog és
kötelezettség együttesen
sz{ll {t egy vagy több
személyre.
Ezt öröklésnek, az egyetemes
jogutódot örökösnek
nevezzük.
Lehet több örökös, mikor is
eszmei h{nyadban lesznek
jogosítottjai az örökségben
lévő jogoknak és
kötelességeknek.
ismétlés
A hagyatékban bekövetkező jogutódl{s kétféle lehet:
b) különös jogutódl{s
(singularis successio)
ennek folyt{n az örökhagyó
egyes (szorosan meghat{rozott)
vagyoni jogai sz{llnak
{t a jogutódra
pl. a hagyom{ny esetén a
kedvezményezett nem
örökös, hanem hagyom{nyos
Ilyenkor teh{t egyes jogok ki
vannak véve az egyetemes
jogutódl{s alól, és m{snak
vannak juttatva.

a singularis successio esetei
A justinianusi jog hagyom{ny alatt értett minden olyan vagyoni
juttat{st, melyet az örökhagyó
végrendeletben, vagy codicillusban egyedileg tett.
A régibb jogban a juttat{s módja szerint azonban különbséget
tettek szűkebb értelemben vett hagyom{ny (legatum) és
„hitbizom{ny” (fideicommissum) között.
legatum
legatum fideicommissum
- a hagyom{ny a régi civiljogból eredt, s mint ilyen szigorú
formas{gokhoz kötött volt;
- a fideicommissum (hitbizom{ny) a cs{sz{ri jogban jelent meg, s
a hagyom{nyrendelésnek úgyszólv{n minden formai szab{ly{t
{ttörte.

a legatum
Legatum (hagyom{ny) az örökhagyó {ltal rendelt
– hal{lesetre szóló juttat{s,
– végrendeletben vagy legal{bb megerősített fiókvégrendeletben,
(codicillus confirmatus)
– előírt form{k között,
– az örökös terhére (csak aktívum lehet a t{rgya)
– egy harmadiknak, a hagyom{nyosnak (legatarius).
A legatum önmag{ban nem {llhat meg, hanem szükségképp egy
örökösnevezésre t{maszkodik, ezzel {ll vagy bukik:
a hagyom{ny a végrendeleti örökös (örökösök) örökrészének
csökkentése.
A hagyom{nyos csak a megterhelt örökös közvetítésével jut a hagyom{nyhoz:
- nem folytatója az örökhagyó személyiségének, csak kap valamit a hagyatékból;
- nem felel a hagyatéki hitelezőknek: ezek csak az örökös ellen fordulhatnak.
Viszont hagyom{nyról csak akkor lehet szó, ha a hitelezők kielégítése
ut{n maradt még aktív hagyaték!!

a legatum t{rgya
A hagyom{ny t{rgya lehet b{rmiféle vagyoni részeltetés:
- dolgok tulajdon{nak,
- idegen dologbeli jogoknak {truh{z{sa, illetőleg engedélyezése,
- kötelmi jogoknak {truh{z{sa,
- kötelmi juttat{s, nevezetesen:
- követelés {truh{z{sa (legatum nominis), vagy
- adóss{g-elengedés (legatum liberationis), vagy
- kötelemalapít{s az örökös terhére egyszeri vagy visszatérő
szolg{ltat{sokra: j{radékok, tart{s stb.
A legatum lehet
- egy vagy több dolog vagy jog (pl. dologösszesség, bútor, üzlet,
kelengye stb.) vagy
- egész vagyonrész (pl. peculium, hozom{ny), vagy
- hagyatéki rész hagyom{nyoz{sa (l{sd al{bb).
Passzív vagyonalkatrészek (adóss{gok) hagyom{nyoz{sa, mint a
hagyom{ny aj{ndéktermészetével össze nem férő juttat{s, ki
van z{rva.

a legatum fajai
Külső form{j{t tekintve, a régi jog szerint ünnepélyes civiljogi
szavak haszn{lat{hoz volt kötve, a formakényszer azonban
idővel itt is engedett, s Constantinus óta megszűnt.
A rendelés módja szerint minden hagyom{ny két alaptípusra
vezethető vissza :
a) vagy akként rendeli az örökhagyó a hagyom{nyt, hogy a
hagyom{nyozott jog (tulajdon, szolgalom) róla közvetlenül a
hagyom{nyosra h{ramlik {t, azaz
a hagyom{nyost nyomban a hagyom{ny életbelépte ut{n dologi
kereset: vindicatio (rei - servitutis - ususfructus) illesse, épp ezért
ezt a rendelésmódot legatum per vindicationemnek nevezzük ;
Ez nem mond ellent annak, hogy a hagyom{ny mindig csak egy örökösnevezésre
t{maszkodhat, s a hagyom{nyos csak a megterhelt örökös tényén
keresztül juthat a hagyom{nyhoz.
A vindicatiós legatum is csak akkor érvényes, ha van örökös, aki elfogadta a
hagyatékot.

a legatum fajai (2)
b) vagy akként, hogy a hagyom{ny
szolg{ltat{s{val az örököst terheli
meg,
mikor is az örökös terhére és a
hagyom{nyos jav{ra csak egy
quasi-contractualis kötelem
keletkezik, melyet az utóbbi az
actio ex testamento nevű keresettel
érvényesíthet, s melyet legatum per
damnationemnek nevezünk.
Az actio ex testamento egy
• stricti iuris kereset,
• a tagadó alperessel szemben
duplumra,
• a megterhelt felelőssége omnis
culpára megy.