Download (763Kb) - REAL-d - Magyar

felkereste hazánkat és az általa kiemeltnek minősített gyógyforrásokat, amelyeket ezért
bizton tud ajánlani. 118
Szakirodalmi forrása Wernher György ’Hypomnemation de admirandis Hungariae
aquis’ című, 1549-ben Baselben, majd 1551-ben Bécsben kinyomtatott munkája volt,
amelyben a magyarországi nevezetes gyógyvizek és források ismertetését adta közre.
Műve sokáig ismeretlen volt mind a magyar, mind a lengyel orvosi
szakirodalomban, aminek oka a kis példányszámban való közreadásban, valamint a
„gótbetűs” lengyel írásmódban keresendő. Csak a XIX. század közepén fedezték fel,
nyelvileg megújították, németre is lefordították, így a balneológiatörténet egyik különös
gyöngyszemévé vált. Stílusa kiváló, s főleg szellemes megjegyzései teszik
gördülékennyé szakszerűleírásait.
A XVII. századi lengyel–magyar orvosi kapcsolatok történetében mindenképpen
érdekes színfolt ez a balneológiai munka.
e) Lengyel orvosok által összeállított kalendáriumok magyar fordításai
a XVII. században
Krakkóban (Kopernikusz hazájában) számos értékes kalendárium született a XVI–XVII.
században, ezek egy részét krakkói orvosok, illetve orvos-asztronómusok állították
össze. Kapcsolattörténeti szempontból viszont érdemes azt is megjegyeznünk, hogy az
első, magyar szerzőáltal írt kalendáriumot, Benczédi Székely István munkáját egy
krakkói nyomda jelentette meg 1538-ban. 119
Talán a jó lengyel–magyar orvosi kapcsolatoknak is köszönhető, hogy számos
krakkói kalendáriumot egykoron lefordítottak magyarra, évről-évre modernizáltak és
nagy példányszámban megjelentettek. Ilyen volt például a Bernard-féle nagyszombati
118 Életművéről lásd részletesebben: R. S. Bugaj dolgozatát: Prace balneologiczne lekarzy polskich wieku
Odrodzenia. In: Studia i Materiały z Dziejów Nauki Polskiej. Warszawa, 1956. Vol. 4. pp. 100–107.
Életművét elemzi még a Balneologia Polska 1971-es évfolyama (No. 3–4. pp. 257–266.), a tanulmányt H.
Kowalenko írta.
119 Calendarivm magiar nielwen. Szekel' Estvan. [Krakkó, 1538.] 15 lev.
98