Download (763Kb) - REAL-d - Magyar
Download (763Kb) - REAL-d - Magyar Download (763Kb) - REAL-d - Magyar
c) Paterson és Santacrucius Külön is kiemelendőPaterson Hain János (Paterson-Hein, Petersen, Petersohn, Hajn, Hayn, Hein) porosz származású orvosdoktor, aki több évtizedes lengyelországi orvosi gyakorlat után telepedett át hazánkba, s lett nemzetközileg elismert tudóssá, egyben a Természetbúvárok Császári Akadémiájának tagja. A XVI–XVII. században a Kárpátok északi vidékein a lengyel királyság területével igen élénk kapcsolatok formálódtak ki: ez nemcsak a kereskedelem vonatkozásában kiemelkedő, de az itt élők – függetlenül anyanyelvüktől vagy nemzeti hovatartozásuktól – nem tekintették a határt valamiféle „tilalmi vonalnak”, átjártak a túloldalra kereskedni – iparűzésükhöz alapanyagokért –, jelesebb iskolákban a tanulók a határ mindkét oldaláról érkeztek. A kor jellemzője volt az orvoshiány, egy-egy híres orvos praxisa a határ mindkét oldalára kiterjedt. A szegényebb vármegyékben alig vagy nem akadt orvos, míg a Felvidék gazdag városaiban (Lőcsén, Bártfán, Kassán és Eperjesen) mindig volt megtelepedett orvos és gyógyszerész, gyógyszertár. A XVII. század második felében kiemelkedőszellemi élet volt Eperjesen, ahol a város főbírája (1661–1667, majd 1677–1682) Weber János (1612–1683) orvos és gyógyszerész, patika tulajdonos volt. Weber János részt vett a Wesselényi-féle összeesküvésben, amiért letartoztatták, de öt esztendei fogság után (1670–1675) – bizonyítékok hiányában – szabadon engedték. Egykori feljegyzések szerint Eperjesen orvos-gyógyszerészeti iskolát tartott fenn, s házában a kor jeles tudósai gyakorta rendeztek összejöveteleket, ahol nemcsak a medicina, hanem a természettudomány legkülönbözőbb kérdéseiről is szó esett. 111 Talán ez a szellemi kör vonzotta ide Johannes Petersonius Hain porosz katonaorvost. Weber nevét a határon túl is jól ismerték, hiszen 1645-ben kiadta az 111 Ernyey József: Weber János eperjesi főbíró-gyógyszerész (1612–1683). = Gyógyszerészi Értesítő8 (1900) No. 1. pp. 2–5, No. 2. pp. 17–21, No. 3. pp. 33–39, No. 4. pp. 50–53, No. 5. pp. 65–68. 94
’Amuletum, azaz: Rövid és szükséges oktatás a Dög-halálról’, amely Bártfán látott nyomdai napvilágot, igaz 1644-ben németül is megjelentetett. 112 Másik két munkája: ’Janus bifrons, seu speculum physico politicum’ (Lőcse, 1662) és ’Lectio principum’ (Lőcse, 1665). Johannes Patersonius Hain (vagy Hain János) életéről keveset tudunk, annyi bizonyos, hogy lengyel területről érkezett előbb Lőcsére, majd Eperjesen telepedett le. Homály fedi, honnan érkezett lengyel földre, hol szerezte oklevelét, milyen időszakot jelent a „rövid lengyelországi tartózkodás”. A német anyanyelvűHainnak nem lehettek „nyelvi problémái” a német ajkú két városban, Valamikor az 1650-es évek második felében telepedhetett le ezen a vidéken, hamarosan széles gyakorlattal rendelkezett. Fennmaradt levelekből kitűnik, hogy a Thököly és a Teleki Mihály családjának volt az orvosa: Rhédey László 1661-ben úgy viszi Hainhoz beteg feleségét, hogy előbb Thököly Imrét kérte levélben közvetítésre a doktorhoz. Teleki Mihály erdélyi kancellár levelezéséből ismerjük, hogy Bánffy Dénes Meggyesről akarta Hainhoz vinni beteg feleségét. 1672-ben Hain Teleki feleségének ad orvosi tanácsokat, amiért 10 tallért kért honoráriumként. Feltehetően Hain a jól jövedelmező gyakorlatából biztosítani tudta egyéb természettudományos érdeklődését, ami a lipcsei Természettudományi Akadémia ’Miscellanea’ címűfolyóiratával folytatott levelezéséből kitűnik (1671). Vonzódott az ásványtanhoz: maga szerkesztett mikroszkópon keresztül tanulmányozta a kövekben található őslények lenyomatait. Vizsgált bolhát, legyet, növényeket, ezekről tudós barátaihoz írott leveleiben számolt be. Írt orvosi esetekről is, ezeket a breslaui Johannes Sachs orvosnak írta le latinul. Az 1671 decemberében írott levelében arról szólt, hogy hat évvel azelőtt sárkánycsontokat küldött Varsóba Lubomirski Matesalco herceg 112 Tasnádi Kubacska András: Johannes Patersonius Hain. = Orvostörténeti Közlemények 5 (1957) pp. 78–l06. 95
- Page 43 and 44: többségük (90-95%) minden fokoza
- Page 45 and 46: 3. Orvosi kapcsolataink a XIV-XVI.
- Page 47 and 48: Sanoki (Grzegorz z Sanoka), azaz Sz
- Page 49 and 50: hagyta el Váradot, 1450-ben mégis
- Page 51 and 52: krónikaíró. 41 Feltehetőleg 148
- Page 53 and 54: E két orvosi munka mellett Mechovi
- Page 55 and 56: etegszobák fenntartására külön
- Page 57 and 58: torzsalkodásait, fegyveres összec
- Page 59 and 60: Ebben az időben a krakkói egyetem
- Page 61 and 62: Kiválóan képzett orvos volt. Min
- Page 63 and 64: Kötete jelent meg Aristotelesről,
- Page 65 and 66: Novicampianus nem bírta hűvös é
- Page 67 and 68: azonban feltehetően valamelyik ola
- Page 69 and 70: 4. Báthori István kora a) Báthor
- Page 71 and 72: iskolákban látta nevelési eszmé
- Page 73 and 74: posztjaira. 76 Jogai csorbítása n
- Page 75 and 76: együtt az unitáriusoknak adta át
- Page 77 and 78: ugyanez évben Olmützben adja ki r
- Page 79 and 80: Weszprémi biográfiájában hossza
- Page 81 and 82: E műválasz Simoniusnak Olmützben
- Page 83 and 84: az estén Báthori - beszélgetés
- Page 85 and 86: 3. Krakkó, 1588 Refutatio scripti
- Page 87 and 88: lengyel király kegyes volt egykori
- Page 89 and 90: címe így hangzik: „Gyulai Pál:
- Page 91 and 92: határterületek érintkezése is,
- Page 93: „Nobilis Ungarus”-nak vallotta
- Page 97 and 98: d) Władysław Mitkowski és Petryc
- Page 99 and 100: kalendárium, amelyet Pécsi Lukác
- Page 101 and 102: uralkodó, II. (Erős) Ágost lengy
- Page 103 and 104: h) Kreisel János Zsigmond Ha nem i
- Page 105 and 106: 6. Közös járványügyi intézked
- Page 107 and 108: A fentiekben leírt járványokhoz
- Page 109 and 110: kivágták, s faedénybe zárva tr
- Page 111 and 112: Jelentésekkel kapcsolatos rendelet
- Page 113 and 114: intézkedés volt a kirurgus rész
- Page 115 and 116: 7. Lengyel és magyar egyetemi refo
- Page 117 and 118: egyetem falain kívül szerződött
- Page 119 and 120: ) Nagyszombat példája Koncepciój
- Page 121 and 122: Utóda a kórházban Jan Jaskiewicz
- Page 123 and 124: d) Bierkowski mint Rokitansky, Hebr
- Page 125 and 126: A történeti lengyel területeken
- Page 127 and 128: elfogadottak érvényre juttatása.
- Page 129 and 130: lengyel orvos, akinek fia, Dominiko
- Page 131 and 132: lengyel légió Saragosát ostromol
- Page 133 and 134: tevékenységükről. E könyv megj
- Page 135 and 136: Girtler tanári működése nyomán
- Page 137 and 138: vagy ügyeik elintézésére jönne
- Page 139 and 140: szép kertjében, de minthogy ez ta
- Page 141 and 142: olyan javaslat, amely a magyar orvo
- Page 143 and 144: Náthánnak 168 és Detsinyi Lipót
’Amuletum, azaz: Rövid és szükséges oktatás a Dög-halálról’, amely Bártfán látott<br />
nyomdai napvilágot, igaz 1644-ben németül is megjelentetett. 112 Másik két munkája:<br />
’Janus bifrons, seu speculum physico politicum’ (Lőcse, 1662) és ’Lectio principum’<br />
(Lőcse, 1665).<br />
Johannes Patersonius Hain (vagy Hain János) életéről keveset tudunk, annyi<br />
bizonyos, hogy lengyel területről érkezett előbb Lőcsére, majd Eperjesen telepedett le.<br />
Homály fedi, honnan érkezett lengyel földre, hol szerezte oklevelét, milyen időszakot<br />
jelent a „rövid lengyelországi tartózkodás”. A német anyanyelvűHainnak nem lehettek<br />
„nyelvi problémái” a német ajkú két városban, Valamikor az 1650-es évek második<br />
felében telepedhetett le ezen a vidéken, hamarosan széles gyakorlattal rendelkezett.<br />
Fennmaradt levelekből kitűnik, hogy a Thököly és a Teleki Mihály családjának volt az<br />
orvosa: Rhédey László 1661-ben úgy viszi Hainhoz beteg feleségét, hogy előbb<br />
Thököly Imrét kérte levélben közvetítésre a doktorhoz. Teleki Mihály erdélyi kancellár<br />
levelezéséből ismerjük, hogy Bánffy Dénes Meggyesről akarta Hainhoz vinni beteg<br />
feleségét. 1672-ben Hain Teleki feleségének ad orvosi tanácsokat, amiért 10 tallért kért<br />
honoráriumként.<br />
Feltehetően Hain a jól jövedelmező gyakorlatából biztosítani tudta egyéb<br />
természettudományos érdeklődését, ami a lipcsei Természettudományi Akadémia<br />
’Miscellanea’ címűfolyóiratával folytatott levelezéséből kitűnik (1671). Vonzódott az<br />
ásványtanhoz: maga szerkesztett mikroszkópon keresztül tanulmányozta a kövekben<br />
található őslények lenyomatait. Vizsgált bolhát, legyet, növényeket, ezekről tudós<br />
barátaihoz írott leveleiben számolt be. Írt orvosi esetekről is, ezeket a breslaui Johannes<br />
Sachs orvosnak írta le latinul. Az 1671 decemberében írott levelében arról szólt, hogy<br />
hat évvel azelőtt sárkánycsontokat küldött Varsóba Lubomirski Matesalco herceg<br />
112 Tasnádi Kubacska András: Johannes Patersonius Hain. = Orvostörténeti Közlemények 5 (1957) pp.<br />
78–l06.<br />
95
Change language