Download (763Kb) - REAL-d - Magyar
Download (763Kb) - REAL-d - Magyar Download (763Kb) - REAL-d - Magyar
meg Bécsben, Lipót magyar királynak ajánlotta. Ugyancsak szólnunk kell egy egyszerű magyar sebészmesterről is, akit – a krakkói levéltár adatai szerint – „a krakkói sebészek – Szolga Mihály nevűmagyar ifjút – felszabadítottak és befogadtak a sebészek közé”. 109 A Bojm-családhoz hasonlóan a lengyel orvostörténelem jeles egyénisége az eperjesi születésűWosiński Szaniszló (1620–1701), a krakkói egyetem orvostanára. A magyarországi lengyelséghez tartozó, de magyar nemességet szerzett Wosiński család már a XVI. században is fontos szerepet játszott Eperjesen, így az e családból származó Wosiński Szaniszló – 1649-ben szerzett orvosdoktori oklevelet Páduában. Egyetemi tanulmányai után néhány esztendeig Kassán és Eperjesen működött városi orvosként és e minőségben érte 1654-ben a krakkói püspök meghívása. 1669-ben a krakkói egyetem anatómia tanárává nevezték ki, de hosszú ideig őadta előa karon a gyakorlati orvostant is, felügyelte a városi gyógyszertárakat, királyi biztosként működött közre az 1676. évi dél-lengyelországi pestisjárvány idején. Több alkalommal viselt egyetemi tisztségeket, sőt 1688-ban az egyetem rektoraként képviselte a nagy múltú intézményt az országgyűlésen. Gyakran megfordult a Felvidéken, ahol nemesi udvarházak kedvelt orvosa volt. Feljegyzések szerint szoros kapcsolatot tartott a lengyelországi kuruc emigrációval és azért is ritkultak meg a XVII. század végén felvidéki látogatásai. Fényes lengyelországi pályafutása ellenére mindvégig tartotta a kapcsolatot hazájával, sőt névaláírásánál mindig feltüntette magyar nemességét. 110 b) Sinapius (Senff Alajos Mihály) Bojm és Wosiński kortársa volta szakolcai (Nyitra vm.) születésűSenff (Sinapius) Alajos Mihály (1622–?) kalandos életűmagyar orvos, aki noha külföldön működött, 109 Stanisław Kośmiński: Słownik lekarzów polskich obejmujący oprócz krótkich życiorysów lekarzy Polaków oraz cudzoziemców w Polsce osiadłych, dokładnąbibliografiąlekarskąpolskąod czasów najdawniejszych ażdo chwili obecnej. Warszawa. 1888. p. 414. 110 Leon Wachholz: Wydziałlekarski Universytetu Krakowskiego. Kraków, 1935.; Jan Majer: Kilka wiadomości z dziejów Wydziału lekarskiego. Kraków, 1935.; Gąsiorowski: i. m. Vol. 2. p. 319. 92
„Nobilis Ungarus”-nak vallotta magát. Pozsonyi és bécsi tanulmányok után Itáliában kezdte el orvosi tanulmányait, amit végül a hollandiai Harderwijkben fejezett be és szerzett orvosdoktori oklevelet. Európa számos országában megfordult: beutazta Franciaországot, Németországot, járt Svédországban, végül 1670-ben Lengyelországban telepedett le. Kezdetben Vilnóban, Grodnóban és a tengermelléken élt, 1678-tól Radziwill herceg varsói udvarának orvosa lett, akinek költségén – 1693-ban – Varsóban kiadta ’Absurda’ címűértekezését, amelyet 1697-ben Genfben is megjelentetett. Senff – akinek magyarságát Kośmiński is kidomborítja már idézett munkájában – elég részletesen szól a lengyelek egyes néprajzi sajátosságairól. Azt írja, hogy a lengyel nép élénkebb, egészségesebb, edzettebb, mint más európai népek: a cselédség nem ágyakban alszik, gyakran még az urak is megelégszenek katonai fekhelyekkel (lectus militaris) és ha reggel felébrednek, nem kívánnak vajas kenyeret. Szeretnek lovagolni, szeretik a dalt és a táncot. A lengyelek nemzeti eledele a barszcz, ami annyira egészséges, hogy orvosságnak is tekinthető, s aki ezt kitalálta – mondja Senff – az barátja volt a lengyel népnek. E munkában Senff Paracelsus követőjeként lép fel, így egyik elindítója lett a XVII. század végén kibontakozó antihippocratikus orvosi mozgalomnak. Műve egyik fejezete a nemi betegségeket tárgyalja, jó leírást ad a kankó tünettanáról, bár a szifilisszel kapcsolatban téves tanokat hirdetett. Elég részletesen foglalkozott a traumával, váltólázzal, és a tuberculosissal, gyakran jó terápiát ajánl ezekkel kapcsolatban. Hosszú, kalandos élet után végleg lengyel földön telepedett le, itt is halt meg valamikor a XVII. század utolsó éveiben. 93
- Page 41 and 42: Schneeberger munkája (’De bona m
- Page 43 and 44: többségük (90-95%) minden fokoza
- Page 45 and 46: 3. Orvosi kapcsolataink a XIV-XVI.
- Page 47 and 48: Sanoki (Grzegorz z Sanoka), azaz Sz
- Page 49 and 50: hagyta el Váradot, 1450-ben mégis
- Page 51 and 52: krónikaíró. 41 Feltehetőleg 148
- Page 53 and 54: E két orvosi munka mellett Mechovi
- Page 55 and 56: etegszobák fenntartására külön
- Page 57 and 58: torzsalkodásait, fegyveres összec
- Page 59 and 60: Ebben az időben a krakkói egyetem
- Page 61 and 62: Kiválóan képzett orvos volt. Min
- Page 63 and 64: Kötete jelent meg Aristotelesről,
- Page 65 and 66: Novicampianus nem bírta hűvös é
- Page 67 and 68: azonban feltehetően valamelyik ola
- Page 69 and 70: 4. Báthori István kora a) Báthor
- Page 71 and 72: iskolákban látta nevelési eszmé
- Page 73 and 74: posztjaira. 76 Jogai csorbítása n
- Page 75 and 76: együtt az unitáriusoknak adta át
- Page 77 and 78: ugyanez évben Olmützben adja ki r
- Page 79 and 80: Weszprémi biográfiájában hossza
- Page 81 and 82: E műválasz Simoniusnak Olmützben
- Page 83 and 84: az estén Báthori - beszélgetés
- Page 85 and 86: 3. Krakkó, 1588 Refutatio scripti
- Page 87 and 88: lengyel király kegyes volt egykori
- Page 89 and 90: címe így hangzik: „Gyulai Pál:
- Page 91: határterületek érintkezése is,
- Page 95 and 96: ’Amuletum, azaz: Rövid és szük
- Page 97 and 98: d) Władysław Mitkowski és Petryc
- Page 99 and 100: kalendárium, amelyet Pécsi Lukác
- Page 101 and 102: uralkodó, II. (Erős) Ágost lengy
- Page 103 and 104: h) Kreisel János Zsigmond Ha nem i
- Page 105 and 106: 6. Közös járványügyi intézked
- Page 107 and 108: A fentiekben leírt járványokhoz
- Page 109 and 110: kivágták, s faedénybe zárva tr
- Page 111 and 112: Jelentésekkel kapcsolatos rendelet
- Page 113 and 114: intézkedés volt a kirurgus rész
- Page 115 and 116: 7. Lengyel és magyar egyetemi refo
- Page 117 and 118: egyetem falain kívül szerződött
- Page 119 and 120: ) Nagyszombat példája Koncepciój
- Page 121 and 122: Utóda a kórházban Jan Jaskiewicz
- Page 123 and 124: d) Bierkowski mint Rokitansky, Hebr
- Page 125 and 126: A történeti lengyel területeken
- Page 127 and 128: elfogadottak érvényre juttatása.
- Page 129 and 130: lengyel orvos, akinek fia, Dominiko
- Page 131 and 132: lengyel légió Saragosát ostromol
- Page 133 and 134: tevékenységükről. E könyv megj
- Page 135 and 136: Girtler tanári működése nyomán
- Page 137 and 138: vagy ügyeik elintézésére jönne
- Page 139 and 140: szép kertjében, de minthogy ez ta
- Page 141 and 142: olyan javaslat, amely a magyar orvo
„Nobilis Ungarus”-nak vallotta magát. Pozsonyi és bécsi tanulmányok után Itáliában<br />
kezdte el orvosi tanulmányait, amit végül a hollandiai Harderwijkben fejezett be és<br />
szerzett orvosdoktori oklevelet. Európa számos országában megfordult: beutazta<br />
Franciaországot, Németországot, járt Svédországban, végül 1670-ben Lengyelországban<br />
telepedett le.<br />
Kezdetben Vilnóban, Grodnóban és a tengermelléken élt, 1678-tól Radziwill<br />
herceg varsói udvarának orvosa lett, akinek költségén – 1693-ban – Varsóban kiadta<br />
’Absurda’ címűértekezését, amelyet 1697-ben Genfben is megjelentetett. Senff –<br />
akinek magyarságát Kośmiński is kidomborítja már idézett munkájában – elég<br />
részletesen szól a lengyelek egyes néprajzi sajátosságairól. Azt írja, hogy a lengyel nép<br />
élénkebb, egészségesebb, edzettebb, mint más európai népek: a cselédség nem<br />
ágyakban alszik, gyakran még az urak is megelégszenek katonai fekhelyekkel (lectus<br />
militaris) és ha reggel felébrednek, nem kívánnak vajas kenyeret. Szeretnek lovagolni,<br />
szeretik a dalt és a táncot. A lengyelek nemzeti eledele a barszcz, ami annyira<br />
egészséges, hogy orvosságnak is tekinthető, s aki ezt kitalálta – mondja Senff – az<br />
barátja volt a lengyel népnek.<br />
E munkában Senff Paracelsus követőjeként lép fel, így egyik elindítója lett a<br />
XVII. század végén kibontakozó antihippocratikus orvosi mozgalomnak. Műve egyik<br />
fejezete a nemi betegségeket tárgyalja, jó leírást ad a kankó tünettanáról, bár a<br />
szifilisszel kapcsolatban téves tanokat hirdetett. Elég részletesen foglalkozott a<br />
traumával, váltólázzal, és a tuberculosissal, gyakran jó terápiát ajánl ezekkel<br />
kapcsolatban. Hosszú, kalandos élet után végleg lengyel földön telepedett le, itt is halt<br />
meg valamikor a XVII. század utolsó éveiben.<br />
93