Download (763Kb) - REAL-d - Magyar
Download (763Kb) - REAL-d - Magyar Download (763Kb) - REAL-d - Magyar
alatt álló országok más egyetemein is képesítést nyerhettek. A Nagyszombatból Budára, később Pestre helyezett (1784) magyar orvosi kar a XIX. század elsőfelében nagyobb létszámú lengyel orvos- és sebészjelöltnek adott képesítést, Pesten megvédett avatási értekezéseik értékes adalékok kapcsolataink történetéhez. Az 1848/49. évi magyar szabadságharc küzdelemiben szorosra fonódott a lengyel–magyar barátság, hiszen nemcsak Bem (eredeti neve: Józef Zachariasz Bem) és Dembinszky (eredeti neve: Henryk Dembiński) tábornok vállalt szerepet a harcokban, hanem a magyar hadsereg kötelékében vérét áldozta a magyar szabadságért a Lengyel Légió, amely külön orvosi szolgálattal rendelkezett. E korszakot még színesebbé teszi hogy a bukás után török földre menekült Bem tábornok közvetlen környezetében több magyar orvos is tartózkodott, sőt halálos ágyánál két magyar orvosdoktor állt. A törökországi emigráció orvostörténeti vonatkozásait is átszövi a magyar–lengyel barátság, az emigrációban született emlékiratok bőforrásanyagot szolgáltatnak erre vonatkozóan is. A XX. század magyar–lengyel orvosi kapcsolatainak kiemelkedővonatkozása a II. világháború évei alatt magyar földön menedéket keresőlengyel menekültek orvosi és egészségügyi ellátásának megszervezése, a magyar földön működőönálló lengyel egészségügyi szolgálat intézményeinek működése. (1944. március 19-én a Magyarországot megszálló német csapatokkal együtt érkezőés a magyar politikai ellenállás képviselőit letartóztató Gestapo a lengyel emigráció vezetőit is üldözőbe vette, így e tragikus nap egyik elsőáldozata dr. Jan Srzednicki-Ko łątaj orvostábornok volt. Halála szinte szimbolizálja kapcsolatainkat, a tragikus időszakokban összefonódó összetartozásunkat.) Csak a múlt kövein épülhettek fel az 1945 utáni magyar–lengyel orvosi kapcsolatok, amelyek már új fejezetet nyitottak e területen. 8
1. Historiográfia A. Bibliográfiai és biográfiai források Lengyel nyelvűforrások Témánk feldolgozásához komoly segítséget kaptunk a jól ismert Karol Estreichersorozat (Bibljografja Polska) köteteitől, amelynek alapkötetei és pótlásai 1938-ig végigvezetnek bennünket a lengyel tudósokhoz kapcsolódó bio-bibliográfiai adatsorokon. Szerencsére 1960-tól kezdődően a már nagyon nehezen hozzáférhetőXIX. századi kötetek sorra megjelentek reprint kiadásban. Estreicher 1 sorozatának talán egyetlen szépséghibája ugyanaz, mint Szinnyei 14 kötetes munkájának: nem mindig ad teljes címleírást és terjedelmi adatokat az egyes kötetekről, éppen ezért az azóta megjelent bibliográfiai kézikönyveket is kézbe kellett vennünk a pontos behasonlításhoz. Az utóbbiak közül kiemeljük az 1901 és 1939 közötti időszakot összefoglaló ’Bibliografia polska 1901–1939’ sorozatot, amely még csak a 7. köteténél tart, de már ez is nagy segítséget jelent a kutatóknak. E bibliográfiai munka mellett a rendkívül gazdag lengyel életrajzi lexikon érdemel mindenképpen dicséretet, ez a hatalmas sorozat 1935-ben indult, most tart a 43. köteténél (Polski słownik biograficzny), s az egyes kötetek először füzetes formában jelennek meg (így hamarosan összeáll a 44. kötet), minden egyes szócikket egy-egy specialistával iratnak, s az azokhoz kapcsolódó szakirodalmi források nagyon sokat segítenek a további eligazodásban. Utóbbiak megint csak nagyon tömörek, nem mindig közlik a művek terjedelmét, de visszakeresésükhöz ezek az adatok is elegendőek, számos esetben pedig értékes szakcikkekre is felhívják a szerzők a figyelmet. 2 Magyar nyelvűforrások A Magyarországon élt lengyel orvosokra vonatkozó életrajzi adatok közül számosat közöl Herczeg Árpád Szumowski orvostörténetének magyar fordításában, a lengyelmagyar kapcsolatokra több könyvészeti adattal is utal Weszprémi István a XVIII. század végén megjelent négy kötetes életrajzi lexikonában, a magyarországi könyvnyomtatás produktumai pedig már rendre közlik az RMK és RMNy kötetek, a hungaricákat pedig Apponyi feldolgozása. Czwittinger 1711-es bibliográfiája ebben a vonatkozásban is értékes alapmű, akárcsak a könyvészeti adatokat 1712-től feldolgozó Petrik-féle vállalkozás. Mindezeket biográfiai adatokkal tette teljesebbé Szinnyei 14 kötetes munkája. A Szinnyei sorozat az 1890-es évek elején indult, s ennek az évtizednek a végére jelent csak meg Győry Tibor orvosi bibliográfiája, amely néhány ponton újabb adatokkal segítette a kutatókat. A modern feldolgozások közül kiemelendőMagyary-Kossa Gyula ’Magyar orvosi emlékek’ c. immár öt kötetes munkája, amelynek 5. kötete évtizedekkel a szerzőhalála 1 Az idősebb Karol Estreicherről (1827–1908) remek életrajzi összefoglaló készült 1980-ban: Józef Korpała: Karol Estreicher (st) [starszy] twórca "Bibliografii polskiej". Wrocław. Zakład Narodowy im. Ossolińskich, 1980. 280 p. (Seria Książki o Książce) 2 További segítséget jelent, hogy 1999-ben elkészült az 1–37. kötet teljes névmutatója: Indeks hasełPolskiego słownika biograficznego. Tomy I–XXXVII. Pod red. Agaty i Zbigniewa Judyckich; oprac. Agata Judycka et al.; [Polski Uniwersytet na Obczyźnie. Zakład Biografistyki Polonijnej, Wyższa Szkoła Pedagogiczna im. Jana Kchanowskiego. Instytut Historii]. Lublin, 1999. „Czelej”. 397 p. 9
- Page 1 and 2: AKADÉMIAI DOKTORI PÁLYÁZAT Kapro
- Page 3 and 4: ) Lengyel orvosok a Jagellók máso
- Page 5 and 6: 12. Magyar-lengyel orvosi kapcsolat
- Page 7: hódítás korára kell összpontos
- Page 11 and 12: i Bożena Modelska-Strzelecka, na j
- Page 13 and 14: C. Orvostörténeti források Lengy
- Page 15 and 16: Sugár Fábiusz: Az orvosi tudomán
- Page 17 and 18: Zdzisław Gajda: The Museum of the
- Page 19 and 20: A bécsi és az itáliai egyetemeke
- Page 21 and 22: lengyel királyi udvar orvosi bizot
- Page 23 and 24: Wiktor Piotrowski: Medycyna polska
- Page 25 and 26: Monok István: A Rákóczi-család
- Page 27 and 28: nyomon. A lengyel orvostörténeti
- Page 29 and 30: Ojczulek Bem. Panorama siedmiogrodz
- Page 31 and 32: M. A tudományos társaságok kapcs
- Page 33 and 34: magyar orvostörténelem köréből
- Page 35 and 36: 2. A lengyel-magyar és magyar-leng
- Page 37 and 38: járványok és a különbözőháb
- Page 39 and 40: látta el magyarázatokkal, s azok
- Page 41 and 42: Schneeberger munkája (’De bona m
- Page 43 and 44: többségük (90-95%) minden fokoza
- Page 45 and 46: 3. Orvosi kapcsolataink a XIV-XVI.
- Page 47 and 48: Sanoki (Grzegorz z Sanoka), azaz Sz
- Page 49 and 50: hagyta el Váradot, 1450-ben mégis
- Page 51 and 52: krónikaíró. 41 Feltehetőleg 148
- Page 53 and 54: E két orvosi munka mellett Mechovi
- Page 55 and 56: etegszobák fenntartására külön
- Page 57 and 58: torzsalkodásait, fegyveres összec
1. Historiográfia<br />
A. Bibliográfiai és biográfiai források<br />
Lengyel nyelvűforrások<br />
Témánk feldolgozásához komoly segítséget kaptunk a jól ismert Karol Estreichersorozat<br />
(Bibljografja Polska) köteteitől, amelynek alapkötetei és pótlásai 1938-ig<br />
végigvezetnek bennünket a lengyel tudósokhoz kapcsolódó bio-bibliográfiai<br />
adatsorokon. Szerencsére 1960-tól kezdődően a már nagyon nehezen hozzáférhetőXIX.<br />
századi kötetek sorra megjelentek reprint kiadásban. Estreicher 1 sorozatának talán<br />
egyetlen szépséghibája ugyanaz, mint Szinnyei 14 kötetes munkájának: nem mindig ad<br />
teljes címleírást és terjedelmi adatokat az egyes kötetekről, éppen ezért az azóta<br />
megjelent bibliográfiai kézikönyveket is kézbe kellett vennünk a pontos<br />
behasonlításhoz.<br />
Az utóbbiak közül kiemeljük az 1901 és 1939 közötti időszakot összefoglaló<br />
’Bibliografia polska 1901–1939’ sorozatot, amely még csak a 7. köteténél tart, de már<br />
ez is nagy segítséget jelent a kutatóknak.<br />
E bibliográfiai munka mellett a rendkívül gazdag lengyel életrajzi lexikon érdemel<br />
mindenképpen dicséretet, ez a hatalmas sorozat 1935-ben indult, most tart a 43.<br />
köteténél (Polski słownik biograficzny), s az egyes kötetek először füzetes formában<br />
jelennek meg (így hamarosan összeáll a 44. kötet), minden egyes szócikket egy-egy<br />
specialistával iratnak, s az azokhoz kapcsolódó szakirodalmi források nagyon sokat<br />
segítenek a további eligazodásban. Utóbbiak megint csak nagyon tömörek, nem mindig<br />
közlik a művek terjedelmét, de visszakeresésükhöz ezek az adatok is elegendőek,<br />
számos esetben pedig értékes szakcikkekre is felhívják a szerzők a figyelmet. 2<br />
<strong>Magyar</strong> nyelvűforrások<br />
A <strong>Magyar</strong>országon élt lengyel orvosokra vonatkozó életrajzi adatok közül számosat<br />
közöl Herczeg Árpád Szumowski orvostörténetének magyar fordításában, a lengyelmagyar<br />
kapcsolatokra több könyvészeti adattal is utal Weszprémi István a XVIII.<br />
század végén megjelent négy kötetes életrajzi lexikonában, a magyarországi<br />
könyvnyomtatás produktumai pedig már rendre közlik az RMK és RMNy kötetek, a<br />
hungaricákat pedig Apponyi feldolgozása. Czwittinger 1711-es bibliográfiája ebben a<br />
vonatkozásban is értékes alapmű, akárcsak a könyvészeti adatokat 1712-től feldolgozó<br />
Petrik-féle vállalkozás. Mindezeket biográfiai adatokkal tette teljesebbé Szinnyei 14<br />
kötetes munkája. A Szinnyei sorozat az 1890-es évek elején indult, s ennek az<br />
évtizednek a végére jelent csak meg Győry Tibor orvosi bibliográfiája, amely néhány<br />
ponton újabb adatokkal segítette a kutatókat.<br />
A modern feldolgozások közül kiemelendő<strong>Magyar</strong>y-Kossa Gyula ’<strong>Magyar</strong> orvosi<br />
emlékek’ c. immár öt kötetes munkája, amelynek 5. kötete évtizedekkel a szerzőhalála<br />
1 Az idősebb Karol Estreicherről (1827–1908) remek életrajzi összefoglaló készült 1980-ban:<br />
Józef Korpała: Karol Estreicher (st) [starszy] twórca "Bibliografii polskiej". Wrocław. Zakład<br />
Narodowy im. Ossolińskich, 1980. 280 p. (Seria Książki o Książce)<br />
2 További segítséget jelent, hogy 1999-ben elkészült az 1–37. kötet teljes névmutatója:<br />
Indeks hasełPolskiego słownika biograficznego. Tomy I–XXXVII. Pod red. Agaty i Zbigniewa<br />
Judyckich; oprac. Agata Judycka et al.; [Polski Uniwersytet na Obczyźnie. Zakład Biografistyki<br />
Polonijnej, Wyższa Szkoła Pedagogiczna im. Jana Kchanowskiego. Instytut Historii]. Lublin, 1999.<br />
„Czelej”. 397 p.<br />
9