Download (763Kb) - REAL-d - Magyar

Download (763Kb) - REAL-d - Magyar Download (763Kb) - REAL-d - Magyar

real.d.mtak.hu
from real.d.mtak.hu More from this publisher
01.03.2013 Views

alatt álló országok más egyetemein is képesítést nyerhettek. A Nagyszombatból Budára, később Pestre helyezett (1784) magyar orvosi kar a XIX. század elsőfelében nagyobb létszámú lengyel orvos- és sebészjelöltnek adott képesítést, Pesten megvédett avatási értekezéseik értékes adalékok kapcsolataink történetéhez. Az 1848/49. évi magyar szabadságharc küzdelemiben szorosra fonódott a lengyel–magyar barátság, hiszen nemcsak Bem (eredeti neve: Józef Zachariasz Bem) és Dembinszky (eredeti neve: Henryk Dembiński) tábornok vállalt szerepet a harcokban, hanem a magyar hadsereg kötelékében vérét áldozta a magyar szabadságért a Lengyel Légió, amely külön orvosi szolgálattal rendelkezett. E korszakot még színesebbé teszi hogy a bukás után török földre menekült Bem tábornok közvetlen környezetében több magyar orvos is tartózkodott, sőt halálos ágyánál két magyar orvosdoktor állt. A törökországi emigráció orvostörténeti vonatkozásait is átszövi a magyar–lengyel barátság, az emigrációban született emlékiratok bőforrásanyagot szolgáltatnak erre vonatkozóan is. A XX. század magyar–lengyel orvosi kapcsolatainak kiemelkedővonatkozása a II. világháború évei alatt magyar földön menedéket keresőlengyel menekültek orvosi és egészségügyi ellátásának megszervezése, a magyar földön működőönálló lengyel egészségügyi szolgálat intézményeinek működése. (1944. március 19-én a Magyarországot megszálló német csapatokkal együtt érkezőés a magyar politikai ellenállás képviselőit letartóztató Gestapo a lengyel emigráció vezetőit is üldözőbe vette, így e tragikus nap egyik elsőáldozata dr. Jan Srzednicki-Ko łątaj orvostábornok volt. Halála szinte szimbolizálja kapcsolatainkat, a tragikus időszakokban összefonódó összetartozásunkat.) Csak a múlt kövein épülhettek fel az 1945 utáni magyar–lengyel orvosi kapcsolatok, amelyek már új fejezetet nyitottak e területen. 8

1. Historiográfia A. Bibliográfiai és biográfiai források Lengyel nyelvűforrások Témánk feldolgozásához komoly segítséget kaptunk a jól ismert Karol Estreichersorozat (Bibljografja Polska) köteteitől, amelynek alapkötetei és pótlásai 1938-ig végigvezetnek bennünket a lengyel tudósokhoz kapcsolódó bio-bibliográfiai adatsorokon. Szerencsére 1960-tól kezdődően a már nagyon nehezen hozzáférhetőXIX. századi kötetek sorra megjelentek reprint kiadásban. Estreicher 1 sorozatának talán egyetlen szépséghibája ugyanaz, mint Szinnyei 14 kötetes munkájának: nem mindig ad teljes címleírást és terjedelmi adatokat az egyes kötetekről, éppen ezért az azóta megjelent bibliográfiai kézikönyveket is kézbe kellett vennünk a pontos behasonlításhoz. Az utóbbiak közül kiemeljük az 1901 és 1939 közötti időszakot összefoglaló ’Bibliografia polska 1901–1939’ sorozatot, amely még csak a 7. köteténél tart, de már ez is nagy segítséget jelent a kutatóknak. E bibliográfiai munka mellett a rendkívül gazdag lengyel életrajzi lexikon érdemel mindenképpen dicséretet, ez a hatalmas sorozat 1935-ben indult, most tart a 43. köteténél (Polski słownik biograficzny), s az egyes kötetek először füzetes formában jelennek meg (így hamarosan összeáll a 44. kötet), minden egyes szócikket egy-egy specialistával iratnak, s az azokhoz kapcsolódó szakirodalmi források nagyon sokat segítenek a további eligazodásban. Utóbbiak megint csak nagyon tömörek, nem mindig közlik a művek terjedelmét, de visszakeresésükhöz ezek az adatok is elegendőek, számos esetben pedig értékes szakcikkekre is felhívják a szerzők a figyelmet. 2 Magyar nyelvűforrások A Magyarországon élt lengyel orvosokra vonatkozó életrajzi adatok közül számosat közöl Herczeg Árpád Szumowski orvostörténetének magyar fordításában, a lengyelmagyar kapcsolatokra több könyvészeti adattal is utal Weszprémi István a XVIII. század végén megjelent négy kötetes életrajzi lexikonában, a magyarországi könyvnyomtatás produktumai pedig már rendre közlik az RMK és RMNy kötetek, a hungaricákat pedig Apponyi feldolgozása. Czwittinger 1711-es bibliográfiája ebben a vonatkozásban is értékes alapmű, akárcsak a könyvészeti adatokat 1712-től feldolgozó Petrik-féle vállalkozás. Mindezeket biográfiai adatokkal tette teljesebbé Szinnyei 14 kötetes munkája. A Szinnyei sorozat az 1890-es évek elején indult, s ennek az évtizednek a végére jelent csak meg Győry Tibor orvosi bibliográfiája, amely néhány ponton újabb adatokkal segítette a kutatókat. A modern feldolgozások közül kiemelendőMagyary-Kossa Gyula ’Magyar orvosi emlékek’ c. immár öt kötetes munkája, amelynek 5. kötete évtizedekkel a szerzőhalála 1 Az idősebb Karol Estreicherről (1827–1908) remek életrajzi összefoglaló készült 1980-ban: Józef Korpała: Karol Estreicher (st) [starszy] twórca "Bibliografii polskiej". Wrocław. Zakład Narodowy im. Ossolińskich, 1980. 280 p. (Seria Książki o Książce) 2 További segítséget jelent, hogy 1999-ben elkészült az 1–37. kötet teljes névmutatója: Indeks hasełPolskiego słownika biograficznego. Tomy I–XXXVII. Pod red. Agaty i Zbigniewa Judyckich; oprac. Agata Judycka et al.; [Polski Uniwersytet na Obczyźnie. Zakład Biografistyki Polonijnej, Wyższa Szkoła Pedagogiczna im. Jana Kchanowskiego. Instytut Historii]. Lublin, 1999. „Czelej”. 397 p. 9

1. Historiográfia<br />

A. Bibliográfiai és biográfiai források<br />

Lengyel nyelvűforrások<br />

Témánk feldolgozásához komoly segítséget kaptunk a jól ismert Karol Estreichersorozat<br />

(Bibljografja Polska) köteteitől, amelynek alapkötetei és pótlásai 1938-ig<br />

végigvezetnek bennünket a lengyel tudósokhoz kapcsolódó bio-bibliográfiai<br />

adatsorokon. Szerencsére 1960-tól kezdődően a már nagyon nehezen hozzáférhetőXIX.<br />

századi kötetek sorra megjelentek reprint kiadásban. Estreicher 1 sorozatának talán<br />

egyetlen szépséghibája ugyanaz, mint Szinnyei 14 kötetes munkájának: nem mindig ad<br />

teljes címleírást és terjedelmi adatokat az egyes kötetekről, éppen ezért az azóta<br />

megjelent bibliográfiai kézikönyveket is kézbe kellett vennünk a pontos<br />

behasonlításhoz.<br />

Az utóbbiak közül kiemeljük az 1901 és 1939 közötti időszakot összefoglaló<br />

’Bibliografia polska 1901–1939’ sorozatot, amely még csak a 7. köteténél tart, de már<br />

ez is nagy segítséget jelent a kutatóknak.<br />

E bibliográfiai munka mellett a rendkívül gazdag lengyel életrajzi lexikon érdemel<br />

mindenképpen dicséretet, ez a hatalmas sorozat 1935-ben indult, most tart a 43.<br />

köteténél (Polski słownik biograficzny), s az egyes kötetek először füzetes formában<br />

jelennek meg (így hamarosan összeáll a 44. kötet), minden egyes szócikket egy-egy<br />

specialistával iratnak, s az azokhoz kapcsolódó szakirodalmi források nagyon sokat<br />

segítenek a további eligazodásban. Utóbbiak megint csak nagyon tömörek, nem mindig<br />

közlik a művek terjedelmét, de visszakeresésükhöz ezek az adatok is elegendőek,<br />

számos esetben pedig értékes szakcikkekre is felhívják a szerzők a figyelmet. 2<br />

<strong>Magyar</strong> nyelvűforrások<br />

A <strong>Magyar</strong>országon élt lengyel orvosokra vonatkozó életrajzi adatok közül számosat<br />

közöl Herczeg Árpád Szumowski orvostörténetének magyar fordításában, a lengyelmagyar<br />

kapcsolatokra több könyvészeti adattal is utal Weszprémi István a XVIII.<br />

század végén megjelent négy kötetes életrajzi lexikonában, a magyarországi<br />

könyvnyomtatás produktumai pedig már rendre közlik az RMK és RMNy kötetek, a<br />

hungaricákat pedig Apponyi feldolgozása. Czwittinger 1711-es bibliográfiája ebben a<br />

vonatkozásban is értékes alapmű, akárcsak a könyvészeti adatokat 1712-től feldolgozó<br />

Petrik-féle vállalkozás. Mindezeket biográfiai adatokkal tette teljesebbé Szinnyei 14<br />

kötetes munkája. A Szinnyei sorozat az 1890-es évek elején indult, s ennek az<br />

évtizednek a végére jelent csak meg Győry Tibor orvosi bibliográfiája, amely néhány<br />

ponton újabb adatokkal segítette a kutatókat.<br />

A modern feldolgozások közül kiemelendő<strong>Magyar</strong>y-Kossa Gyula ’<strong>Magyar</strong> orvosi<br />

emlékek’ c. immár öt kötetes munkája, amelynek 5. kötete évtizedekkel a szerzőhalála<br />

1 Az idősebb Karol Estreicherről (1827–1908) remek életrajzi összefoglaló készült 1980-ban:<br />

Józef Korpała: Karol Estreicher (st) [starszy] twórca "Bibliografii polskiej". Wrocław. Zakład<br />

Narodowy im. Ossolińskich, 1980. 280 p. (Seria Książki o Książce)<br />

2 További segítséget jelent, hogy 1999-ben elkészült az 1–37. kötet teljes névmutatója:<br />

Indeks hasełPolskiego słownika biograficznego. Tomy I–XXXVII. Pod red. Agaty i Zbigniewa<br />

Judyckich; oprac. Agata Judycka et al.; [Polski Uniwersytet na Obczyźnie. Zakład Biografistyki<br />

Polonijnej, Wyższa Szkoła Pedagogiczna im. Jana Kchanowskiego. Instytut Historii]. Lublin, 1999.<br />

„Czelej”. 397 p.<br />

9

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!