Download (763Kb) - REAL-d - Magyar
Download (763Kb) - REAL-d - Magyar Download (763Kb) - REAL-d - Magyar
f) Gyulay Pál Gyulay Pál (?–1592) tanulmányait Kolozsvárott kezdte, ahol Blandrata és Dávid Ferenc 1567/68-ban három tehetséges unitárius ifjút segített hozzá itáliai tanulmányok folytatásához. Ezek egyike Gyulay Pál volt, akinek tanulmányait Bekes Gáspár – később Báthori erdélyi ellenfele, később lengyelországi hadvezére – jelentős összegekkel támogatta. Neve már ekkor ismeretes volt, hiszen Heltai Gáspár 1565-ben kiadta Bonfini művének Mátyás királyról szóló részét, és a kötethez tizenöt kolozsvári diák írt köszöntőepigrammát. Az egyik Gyulay Pál volt. Padova és az itt töltött esztendők valóban sorsfordulót jelentettek életében: barátságot kötött Kovacsóczy Farkassal, a Báthori család bizalmasával, kora egyik legműveltebb erdélyi humanistájával. Barátságuk nagy szerepet játszott később életében, hiszen annak ösztönzésére tért vissza Erdélybe 1572-ben. Páduában ismerte meg Nicolaus Buccellát, s annak tanítványát Simon Simoniust is. 104 Hazatérése idején Erdélyben nagy változások következtek be: az ingatag természetűJános Zsigmond halála után az erdélyi rendek az erélyes, művelt és kiváló diplomata Báthori Istvánt emelték a fejedelmi székbe. Gyulay Pál visszatérése után Bekes Gáspár titkára lett, aki kétségbe vonta Báthori fejedelemségének jogosságát, fegyverrel támadt rá. Erre a Habsburgok buzdították, és súlyos veresége után hozzájuk menekült. Gyulay Pál védte, de csakhamar átadta a várat Báthori seregeinek. Fogságba került, ahonnan Kovacsóczy közbenjárására szabadult. Szemben Weszprémi állításával, Báthori szabadon engedte távozni a Felvidékre, ahol ismét Bekes Gáspárhoz csatlakozott. A Felvidéken a Habsburgok nem nézték jó szemmel megvert szövetségeseiket, innen is távoznia kellett. Útjuk Lengyelországba vezetett, ahol hamarosan a királyi trónra emelték Báthori Istvánt. Itt ismerték fel helyzetüket, s döbbentek rá, hogy Bécs csupán eszköznek használta fel őket Báthori ellen. Az új 104 Szabó György: Abafáji Gyulay Pál, p. 106. 86
lengyel király kegyes volt egykori ellenfeleihez: kegyeibe fogadta őket. Bekes Gáspár Báthori magyar hadainak főparancsnoka lett, míg az ifjú bölcseleti és orvosdoktor a lengyelországi erdélyi kancellária titkára lett. Gyulay igyekezett megszolgálni a bizalmat, 1577-ben részt vett a Danzig (Gdańsk) elleni hadjáratban, ahol vitézségével kitüntette magát. Vitézségéért és műveltségéért Báthori nemességre emelte. A következőévben már részt vesz az Oroszország elleni hadjáratban, ahol karddal és tollal szolgálta királyát. 1580-ban megjelenik emlékirata a hadjáratról (Commentarius rerum a Stephano rego adversus…). 105 Műve kiemelkedőlatinsága mellett mértéktartó és a tények torzí- tása nélkül igyekszik az eseményeket követni. Sok mindenről ír, ami nem tartozik közvetlenül a tárgyhoz: a tájról és a nép szokásairól, a legyőzöttek iránti rokon- szenvéről. A következőévekben egyre gyakrabban jár el Báthori képviseletében bizalmas ügyekben. Összekötőként szerepel az egyre zavarosabbá váló erdélyi ügyekben. E korból származó írásai, levelezése és feljegyzései a haza iránti aggodalmáról szólnak. Ez jellemzi baráti körének megválasztását is, bár egyre többet fordul meg orvosok társaságában is, akik vitáiksorán gyakran kérték véleményét. Így szerepelt döntőbíróként Simonius és Marcellus Squarcialupus említett orvosi vitájában. Baráti szálak fűzték Carolus Oslevianus sziléziai orvoshoz és Jan Crato boroszlói orvostanárhoz. Ugyancsak tovább tartott barátsága Blandrata Györggyel, egykori jótevőjével és pártfogójával. A további kutatás feladata annak felderítése, hogy Gyulay milyen szerepet játszott Buccella és Simonius vitájában, hiszen majd két évtizede ismerte őket. 105 Ennek teljes fordítását 1897-ben a Hadtörténeti Közleményekben jelentette meg a neves művelődéstörténész, Koncz József. Újraközlés: Erdély öröksége. Vol. 2. Bp., 1942. pp. 47–61. 87
- Page 35 and 36: 2. A lengyel-magyar és magyar-leng
- Page 37 and 38: járványok és a különbözőháb
- Page 39 and 40: látta el magyarázatokkal, s azok
- Page 41 and 42: Schneeberger munkája (’De bona m
- Page 43 and 44: többségük (90-95%) minden fokoza
- Page 45 and 46: 3. Orvosi kapcsolataink a XIV-XVI.
- Page 47 and 48: Sanoki (Grzegorz z Sanoka), azaz Sz
- Page 49 and 50: hagyta el Váradot, 1450-ben mégis
- Page 51 and 52: krónikaíró. 41 Feltehetőleg 148
- Page 53 and 54: E két orvosi munka mellett Mechovi
- Page 55 and 56: etegszobák fenntartására külön
- Page 57 and 58: torzsalkodásait, fegyveres összec
- Page 59 and 60: Ebben az időben a krakkói egyetem
- Page 61 and 62: Kiválóan képzett orvos volt. Min
- Page 63 and 64: Kötete jelent meg Aristotelesről,
- Page 65 and 66: Novicampianus nem bírta hűvös é
- Page 67 and 68: azonban feltehetően valamelyik ola
- Page 69 and 70: 4. Báthori István kora a) Báthor
- Page 71 and 72: iskolákban látta nevelési eszmé
- Page 73 and 74: posztjaira. 76 Jogai csorbítása n
- Page 75 and 76: együtt az unitáriusoknak adta át
- Page 77 and 78: ugyanez évben Olmützben adja ki r
- Page 79 and 80: Weszprémi biográfiájában hossza
- Page 81 and 82: E műválasz Simoniusnak Olmützben
- Page 83 and 84: az estén Báthori - beszélgetés
- Page 85: 3. Krakkó, 1588 Refutatio scripti
- Page 89 and 90: címe így hangzik: „Gyulai Pál:
- Page 91 and 92: határterületek érintkezése is,
- Page 93 and 94: „Nobilis Ungarus”-nak vallotta
- Page 95 and 96: ’Amuletum, azaz: Rövid és szük
- Page 97 and 98: d) Władysław Mitkowski és Petryc
- Page 99 and 100: kalendárium, amelyet Pécsi Lukác
- Page 101 and 102: uralkodó, II. (Erős) Ágost lengy
- Page 103 and 104: h) Kreisel János Zsigmond Ha nem i
- Page 105 and 106: 6. Közös járványügyi intézked
- Page 107 and 108: A fentiekben leírt járványokhoz
- Page 109 and 110: kivágták, s faedénybe zárva tr
- Page 111 and 112: Jelentésekkel kapcsolatos rendelet
- Page 113 and 114: intézkedés volt a kirurgus rész
- Page 115 and 116: 7. Lengyel és magyar egyetemi refo
- Page 117 and 118: egyetem falain kívül szerződött
- Page 119 and 120: ) Nagyszombat példája Koncepciój
- Page 121 and 122: Utóda a kórházban Jan Jaskiewicz
- Page 123 and 124: d) Bierkowski mint Rokitansky, Hebr
- Page 125 and 126: A történeti lengyel területeken
- Page 127 and 128: elfogadottak érvényre juttatása.
- Page 129 and 130: lengyel orvos, akinek fia, Dominiko
- Page 131 and 132: lengyel légió Saragosát ostromol
- Page 133 and 134: tevékenységükről. E könyv megj
- Page 135 and 136: Girtler tanári működése nyomán
lengyel király kegyes volt egykori ellenfeleihez: kegyeibe fogadta őket. Bekes Gáspár<br />
Báthori magyar hadainak főparancsnoka lett, míg az ifjú bölcseleti és orvosdoktor a<br />
lengyelországi erdélyi kancellária titkára lett.<br />
Gyulay igyekezett megszolgálni a bizalmat, 1577-ben részt vett a Danzig<br />
(Gdańsk) elleni hadjáratban, ahol vitézségével kitüntette magát. Vitézségéért és<br />
műveltségéért Báthori nemességre emelte. A következőévben már részt vesz az<br />
Oroszország elleni hadjáratban, ahol karddal és tollal szolgálta királyát.<br />
1580-ban megjelenik emlékirata a hadjáratról (Commentarius rerum a Stephano<br />
rego adversus…). 105 Műve kiemelkedőlatinsága mellett mértéktartó és a tények torzí-<br />
tása nélkül igyekszik az eseményeket követni. Sok mindenről ír, ami nem tartozik<br />
közvetlenül a tárgyhoz: a tájról és a nép szokásairól, a legyőzöttek iránti rokon-<br />
szenvéről.<br />
A következőévekben egyre gyakrabban jár el Báthori képviseletében bizalmas<br />
ügyekben. Összekötőként szerepel az egyre zavarosabbá váló erdélyi ügyekben. E<br />
korból származó írásai, levelezése és feljegyzései a haza iránti aggodalmáról szólnak.<br />
Ez jellemzi baráti körének megválasztását is, bár egyre többet fordul meg orvosok<br />
társaságában is, akik vitáiksorán gyakran kérték véleményét. Így szerepelt<br />
döntőbíróként Simonius és Marcellus Squarcialupus említett orvosi vitájában. Baráti<br />
szálak fűzték Carolus Oslevianus sziléziai orvoshoz és Jan Crato boroszlói<br />
orvostanárhoz. Ugyancsak tovább tartott barátsága Blandrata Györggyel, egykori<br />
jótevőjével és pártfogójával. A további kutatás feladata annak felderítése, hogy Gyulay<br />
milyen szerepet játszott Buccella és Simonius vitájában, hiszen majd két évtizede<br />
ismerte őket.<br />
105 Ennek teljes fordítását 1897-ben a Hadtörténeti Közleményekben jelentette meg a neves<br />
művelődéstörténész, Koncz József. Újraközlés: Erdély öröksége. Vol. 2. Bp., 1942. pp. 47–61.<br />
87