Download (763Kb) - REAL-d - Magyar

Weszprémi biográfiájában hosszan beszél Hunyadi Ferenc orvosról, de az őszerepét a
lengyel orvostörténetírás kétségbe vonja. 91
Báthori környezetében később fontos szerepet játszott Gyulay Pál (?–1592), a
plebejus sorból felemelkedett unitárius titkár.
Simon Simonius Gyulayt „az egyetemes bölcselet szilárd ismereteivel kiválóan
felszerelt személynek és barátjának” mondja. Gyulayt baráti szálak fűzték Carolus
Oslavianus sziléziai orvoshoz is, később döntőbíróként szerepelt Simonius és
Squarcialupus (1583) vitájában, sőt Muraltus Simonius ellen írt Apologiájában (1589)
Gyulayra, mint szaktekintélyre hivatkozik. 92
Weszprémi említi Wesselényi Ferencet is mint Báthori bizalmasát és
gyógyszertárának vezetőjét, bár ezzel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy e tisztség
udvari méltóság volt és így neki orvosi kérdésekben nem lehetett szerepe.
Az imént felsorolt magyar és olasz orvosokhoz hasonlóan lengyel orvosokról is
tudunk Báthori környezetében: a királyi számadáskönyvekből ismerjük Jakób
Goslowskit, Botryn Simont és Stanisław Sabinkát, akik szolgálataikért különböző
juttatásokban részesültek. Ugyancsak innen ismerjük Jan Czigulicz nevét is, aki később
Báthori holttestét boncolta.
Az előbbi lengyel orvosok és sebészek közül kétségtelenül Wojciech Oczko
(1537–1599), a Bolognában végzett és lengyel nyelven először publikáló orvos
emelkedik ki, aki hosszú ideig Hispániában és Franciaországban folytatott orvosi
gyakorlatot. Hazatérése után Varsóban és Krakkóban élt és feltehetően innen került
Báthori környezetébe. Közel öt esztendeig (1576–1581) Báthori orvosának számított.
Személye sokak előtt azért vált „rejtélyessé”, mert Báthorihoz címzett elsőmunkáját a
91 Vö.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből. 4. köt. Bp., 1940. Magyar
Orvosi Könyvkiadó Társulat. XII, 254 p. (A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat könyvtára 168.)
92 Lásd részletesebben: Szabó György: Abafáji Gyulay Pál. Bp., 1974. Akadémiai Kiadó. 145 p.
(Humanizmus és reformáció 3.)
79