Download (763Kb) - REAL-d - Magyar
Download (763Kb) - REAL-d - Magyar Download (763Kb) - REAL-d - Magyar
A szemináriummal is kibővített jezsuita kollégium életére vonatkozóan a következőévekben csak rendeleteket és számadatokat találunk. 1585-ben Báthori István elrendelte, hogy a szemináriumban kezdjék el a bölcsészet és a teológia tanítását, hiszen a tanulók tudása és tanulmányaikban való előrehaladása ezt szükségessé teszi. 82 A feljegyzések szerint a szeminárium létszáma ebben az évben meghaladta a nyolcvanat, míg az összes tanulók száma 450 volt. A tervezett létszám felett mozgott a tanulók száma, így rendszeresen küldtek át Lengyelországba is ifjakat, de Campani is nyolc erdélyi diákot vitt magával a krakkói egyetemre és a vilnói főiskolára. 83 Az iskola életében nagy csapást jelentett Báthori István váratlan halála, ezután lényeges változás következett be az erdélyi jezsuiták politikájában: sorra váltották fel a lengyel szerzeteseket az ausztriai tartományhoz tartozó olasz és német jezsuitákkal, s mind jobban figyelmen kívül hagyták a kolozsvári országgyűlés határozatait. Az egyre nyíltabb Habsburg-barát politikát folytató jezsuiták kiűzésére a legjobb alkalomnak Báthori Zsigmond nagykorúsítása adott lehetőséget. A meggyesi országgyűlés (1588) az erdélyi rendek azzal a feltétellel adták át neki a teljes fejedelmi hatalmat, ha kiűzi Erdélyből a jezsuitákat. Ennek végleges törvényre emelkedése előtt a jezsuiták bezárták kolozsvári iskolájukat és elhagyták Erdélyt, bár a törvény értelmében kolozsmonostori birtokaikat megtartották és ennek irányítására egy szerzetes maradhatott. A meggyesi országgyűlésig jelentősen csökkent a kolozsvári jezsuita akadémia színvonala. Megszűnt a Báthori István életében tapasztalható vallási türelmesség, sorra eltávolították a protestánsokat és a nyílt vallási izgatás központja lett a kolozsvári akadémia. A jezsuiták távozása után a város az iskola épületét, minden felszerelésével 82 Veress: Fontes. I. No. 100. 83 Szilágyi: Erdélyország, p. 523. 74
együtt az unitáriusoknak adta át, akik azonnal megkezdték működésüket részben az addig is ott tanuló ifjakkal együtt. 84 A sűrűn változó erdélyi fejedelmek a fegyverek zajában egyre kevesebbet törődtek a kolozsvári főiskolával, amely egyre néptelenebb lett. A kolozsvári jezsuita iskola felperzselése Erdély és a magyar művelődéstörténet egyik, kezdetben nagy ígéreteket rejtő, fontos fejezetét zárta le. Az utókor sohasem kételkedett Báthori István művelődést és iskolaügyet fejlesztőszándékában, s abban sem, hogy az erdélyi függetlenségi politikában komoly szerepet szánt kolozsvári iskolájának, amely rövid időn belül az egyetem feladatát is betölthette volna. Sok oka volt annak, hogy a jezsuiták nem tudták megvalósítani azokat a feladatokat, amelyeket a király az alapító oklevélben körvonalazott, a magyar művelődés fellendítésének vágyától vezérelve. A fentiekben elmondottakat Schultheisz Emil így összegezte: „Külön és egyben klasszikus fejezet a magyar–lengyel kulturális és orvosi kapcsolatok múltjának történetében Báthori István király és erdélyi fejedelem uralkodásának időszaka. Báthori nemcsak nagy fejedelem, de a humanizmus nagy képviselője is volt. Megválasztása után, számos ütközet között és ellenére, sohasem hagyta figyelmen kívül a kulturális fejlődést szorgalmazó feladatait, amelyeket maga állított önmaga elé. A lengyel interregnum idején a krakkói egyetem bizonyos hanyatlásnak indult. Báthori Istvánnak egzakt tervei voltak, hogy tradíciókban gazdag nagy egyeteme nem kielégítőkörülményeit miképpen kellene megváltoztatni. Kísérletet tett arra, hogy újjáalakítsa és újjászervezze azt a »Collège Royale Parisienne« mintájára Ian Zawoyski segítségével. 85 Sajnos a történelmi körülmények (a török hódítás, 84 Aranyosrákosi Székely Sándor: Unitária vallás történetei Erdélyben. Összefüggve Erdélyben lakott, vagy lakó több népek vallásaival. Kolosvár, 1840. A kir. lyceum bet. 213 p., 1 lev.; Jakab Elek. Kolozsvár története. 2. köt. Oklevéltárral. Ujabb kor. Nemzeti fejedelmi korszak. (1540–1690). Kiadja a szab. kir. Kolozsvár város közönsége. Bp., 1888. M. k. Egyetemi nyomda. XVI, 832 p. 85 A lengyel–magyar kapcsolatokról lásd újabban: V. Molnár László (szerk.): Fejezetek a magyar–lengyel tudományos kapcsolatok történetéből (15–19. század). Piliscsaba, 2003. Magyar Tudománytörténeti 75
- Page 23 and 24: Wiktor Piotrowski: Medycyna polska
- Page 25 and 26: Monok István: A Rákóczi-család
- Page 27 and 28: nyomon. A lengyel orvostörténeti
- Page 29 and 30: Ojczulek Bem. Panorama siedmiogrodz
- Page 31 and 32: M. A tudományos társaságok kapcs
- Page 33 and 34: magyar orvostörténelem köréből
- Page 35 and 36: 2. A lengyel-magyar és magyar-leng
- Page 37 and 38: járványok és a különbözőháb
- Page 39 and 40: látta el magyarázatokkal, s azok
- Page 41 and 42: Schneeberger munkája (’De bona m
- Page 43 and 44: többségük (90-95%) minden fokoza
- Page 45 and 46: 3. Orvosi kapcsolataink a XIV-XVI.
- Page 47 and 48: Sanoki (Grzegorz z Sanoka), azaz Sz
- Page 49 and 50: hagyta el Váradot, 1450-ben mégis
- Page 51 and 52: krónikaíró. 41 Feltehetőleg 148
- Page 53 and 54: E két orvosi munka mellett Mechovi
- Page 55 and 56: etegszobák fenntartására külön
- Page 57 and 58: torzsalkodásait, fegyveres összec
- Page 59 and 60: Ebben az időben a krakkói egyetem
- Page 61 and 62: Kiválóan képzett orvos volt. Min
- Page 63 and 64: Kötete jelent meg Aristotelesről,
- Page 65 and 66: Novicampianus nem bírta hűvös é
- Page 67 and 68: azonban feltehetően valamelyik ola
- Page 69 and 70: 4. Báthori István kora a) Báthor
- Page 71 and 72: iskolákban látta nevelési eszmé
- Page 73: posztjaira. 76 Jogai csorbítása n
- Page 77 and 78: ugyanez évben Olmützben adja ki r
- Page 79 and 80: Weszprémi biográfiájában hossza
- Page 81 and 82: E műválasz Simoniusnak Olmützben
- Page 83 and 84: az estén Báthori - beszélgetés
- Page 85 and 86: 3. Krakkó, 1588 Refutatio scripti
- Page 87 and 88: lengyel király kegyes volt egykori
- Page 89 and 90: címe így hangzik: „Gyulai Pál:
- Page 91 and 92: határterületek érintkezése is,
- Page 93 and 94: „Nobilis Ungarus”-nak vallotta
- Page 95 and 96: ’Amuletum, azaz: Rövid és szük
- Page 97 and 98: d) Władysław Mitkowski és Petryc
- Page 99 and 100: kalendárium, amelyet Pécsi Lukác
- Page 101 and 102: uralkodó, II. (Erős) Ágost lengy
- Page 103 and 104: h) Kreisel János Zsigmond Ha nem i
- Page 105 and 106: 6. Közös járványügyi intézked
- Page 107 and 108: A fentiekben leírt járványokhoz
- Page 109 and 110: kivágták, s faedénybe zárva tr
- Page 111 and 112: Jelentésekkel kapcsolatos rendelet
- Page 113 and 114: intézkedés volt a kirurgus rész
- Page 115 and 116: 7. Lengyel és magyar egyetemi refo
- Page 117 and 118: egyetem falain kívül szerződött
- Page 119 and 120: ) Nagyszombat példája Koncepciój
- Page 121 and 122: Utóda a kórházban Jan Jaskiewicz
- Page 123 and 124: d) Bierkowski mint Rokitansky, Hebr
együtt az unitáriusoknak adta át, akik azonnal megkezdték működésüket részben az<br />
addig is ott tanuló ifjakkal együtt. 84<br />
A sűrűn változó erdélyi fejedelmek a fegyverek zajában egyre kevesebbet<br />
törődtek a kolozsvári főiskolával, amely egyre néptelenebb lett.<br />
A kolozsvári jezsuita iskola felperzselése Erdély és a magyar művelődéstörténet<br />
egyik, kezdetben nagy ígéreteket rejtő, fontos fejezetét zárta le. Az utókor sohasem<br />
kételkedett Báthori István művelődést és iskolaügyet fejlesztőszándékában, s abban<br />
sem, hogy az erdélyi függetlenségi politikában komoly szerepet szánt kolozsvári<br />
iskolájának, amely rövid időn belül az egyetem feladatát is betölthette volna. Sok oka<br />
volt annak, hogy a jezsuiták nem tudták megvalósítani azokat a feladatokat, amelyeket a<br />
király az alapító oklevélben körvonalazott, a magyar művelődés fellendítésének<br />
vágyától vezérelve.<br />
A fentiekben elmondottakat Schultheisz Emil így összegezte:<br />
„Külön és egyben klasszikus fejezet a magyar–lengyel kulturális és orvosi<br />
kapcsolatok múltjának történetében Báthori István király és erdélyi fejedelem<br />
uralkodásának időszaka. Báthori nemcsak nagy fejedelem, de a humanizmus nagy<br />
képviselője is volt. Megválasztása után, számos ütközet között és ellenére, sohasem<br />
hagyta figyelmen kívül a kulturális fejlődést szorgalmazó feladatait, amelyeket maga<br />
állított önmaga elé. A lengyel interregnum idején a krakkói egyetem bizonyos<br />
hanyatlásnak indult. Báthori Istvánnak egzakt tervei voltak, hogy tradíciókban gazdag<br />
nagy egyeteme nem kielégítőkörülményeit miképpen kellene megváltoztatni. Kísérletet<br />
tett arra, hogy újjáalakítsa és újjászervezze azt a »Collège Royale Parisienne« mintájára<br />
Ian Zawoyski segítségével. 85 Sajnos a történelmi körülmények (a török hódítás,<br />
84 Aranyosrákosi Székely Sándor: Unitária vallás történetei Erdélyben. Összefüggve Erdélyben lakott,<br />
vagy lakó több népek vallásaival. Kolosvár, 1840. A kir. lyceum bet. 213 p., 1 lev.; Jakab Elek. Kolozsvár<br />
története. 2. köt. Oklevéltárral. Ujabb kor. Nemzeti fejedelmi korszak. (1540–1690). Kiadja a szab. kir.<br />
Kolozsvár város közönsége. Bp., 1888. M. k. Egyetemi nyomda. XVI, 832 p.<br />
85 A lengyel–magyar kapcsolatokról lásd újabban: V. Molnár László (szerk.): Fejezetek a magyar–lengyel<br />
tudományos kapcsolatok történetéből (15–19. század). Piliscsaba, 2003. <strong>Magyar</strong> Tudománytörténeti<br />
75
Change language