Download (763Kb) - REAL-d - Magyar
Download (763Kb) - REAL-d - Magyar Download (763Kb) - REAL-d - Magyar
Viszont az 1551-ben kiadott ’Fabricatio hominis’ munkásságának csúcsát jelenti, amely anatómiai, embriológiai és természetfilozófiai munka volt, egyben az első lengyel anatómiai tankönyv. Művét a következőkrakkói orvosoknak ajánlotta: Piotr z Poznania, Bartłomiej Sabinka és Marcin Borucki. Orvosi tanulmányai és későbbi búvárkodásai alatt bukkant Vesalius munkájára és ennek hiányát érezte a krakkói egyetem oktatásában. Elsősorban tankönyvet, oktatási segédletet kívánt írni, rámutatni az ó- és középkori szerzők tévedéseire. Munkáját 1549– 1550 telén írta, miközben állandóan kikérte az egyetem neves orvostanárainak véleményét, ellentétes véleményüket közli is könyvében. Munkája az emberi szervezet teljes felépítésének, működésének korabeli tökéletes leírása, miközben az ókori és középkori szakirodalomban való jártasságról tesz tanúbizonyságot. Vesalius nyomdokain haladva rámutat a tévedésekre, helyreigazítja elődeit és kortársait. Utolsó fejezetében az embert mint a természet és az élővilág részét ábrázolja. Munkája nyomán indult meg Krakkóban az anatómia új szemléletűoktatása. Őt ismeri el a lengyel orvostörténelem Vesalius elsőlengyel követőjének. A munkájában többször említett Sabinski orvostanár és királyi orvoson keresztül került kapcsolatba Zsigmond Ágost lengyel király udvarával, ahol ebben az időben – az erdélyi rendek által lemondásra kényszerített – Izabella és János Zsigmond élt. A lengyel uralkodó elégedetlen volt unokaöccse nevelésével, így a kiváló pedagógus hírében állt Novicampianust bízta meg a nevelői feladatok ellátásával, aki Krakkóban és Varsóban nevelő, egyben a sokat betegeskedőIzabella udvari orvosa lett. Feltehetően ez olyan feladatokat rótt rá, hogy ebben az időben nem írhatott könyvet, s neve nem szerepelt az egyetem tanárai között sem. 1556-ban követte az Erdélybe visszahívott Izabellát és János Zsigmondot, és közel egy évig Kolozsváron tartózkodott. A gyenge testalkatú és sokat betegeskedő 64
Novicampianus nem bírta hűvös és csapadékos erdélyi éghajlatot, és 1557. augusztus 20-án kötelmei alól való felmentését kérte. Hamarosan elhagyta Erdélyt és elfoglalta tanári székét a krakkói egyetemen. Erdélyi tevékenységének és tartózkodásának irodalmi vonatkozásai is vannak: 1557-ben Kolozsvárott két munkát jelentetett meg Kálvin követői ellen, de hitvédőirata nem ellenséges hangvételű, feltehetően hatott rá Erdély vallási türelme. Visszatéréseutánállapotaromlot, feltehetően tüdőbajban halt meg 1559. január 8-án. Evangelista János (Jan Ewangelista z Leńcz) Novicampianust kettős tisztségében Evangelista János Bolognában végzett – valószínűleg magyar származású – lengyel orvos követte, aki orvosi tevékenységét csakhamar egész Erdélyre kiterjesztette, sőt több alkalommal kezelte Petraskót, a havasalföldi román fejedelmet is. Elsősorban Izabella királynőorvosaként volt ismert, s néhány nappal Izabella halála előtt tért vissza Krakkóba. Weszprémi azt írta róla, hogy I. (Szapolyai) János magyar király feleségénél, Izabellánál betöltött orvosszerepéről kétségtelenül meggyőzte a részére kiállított, s fenmmaradt igazolványa, amelyet az uralkodó mint physicusa részére állított ki. Az igazolás szövege magyar fordításban így hangzik: „Izabella, Magyar-, Dalmát-, Horvátország, stb. Isten kegyelméből való királynője, üdvözli … egyébként is … bármily rendű-rangú … valamennyi emberét Magyar- és Erdélyországon belül és kívül … Minthogy ez a kitűnőEvangelista János orvosdoktor Lengyelországba utazik, jóakarattal arra intem Szívességteket, alattvalóimnak pedig szigorúan meghagyom, hogy amikor Evangelista János a ti területekre és hivatalotokba megy, mindenütt kedvesen, békén és minden akadékoskodás nélkül szíveskedjetek elengedni és 65
- Page 13 and 14: C. Orvostörténeti források Lengy
- Page 15 and 16: Sugár Fábiusz: Az orvosi tudomán
- Page 17 and 18: Zdzisław Gajda: The Museum of the
- Page 19 and 20: A bécsi és az itáliai egyetemeke
- Page 21 and 22: lengyel királyi udvar orvosi bizot
- Page 23 and 24: Wiktor Piotrowski: Medycyna polska
- Page 25 and 26: Monok István: A Rákóczi-család
- Page 27 and 28: nyomon. A lengyel orvostörténeti
- Page 29 and 30: Ojczulek Bem. Panorama siedmiogrodz
- Page 31 and 32: M. A tudományos társaságok kapcs
- Page 33 and 34: magyar orvostörténelem köréből
- Page 35 and 36: 2. A lengyel-magyar és magyar-leng
- Page 37 and 38: járványok és a különbözőháb
- Page 39 and 40: látta el magyarázatokkal, s azok
- Page 41 and 42: Schneeberger munkája (’De bona m
- Page 43 and 44: többségük (90-95%) minden fokoza
- Page 45 and 46: 3. Orvosi kapcsolataink a XIV-XVI.
- Page 47 and 48: Sanoki (Grzegorz z Sanoka), azaz Sz
- Page 49 and 50: hagyta el Váradot, 1450-ben mégis
- Page 51 and 52: krónikaíró. 41 Feltehetőleg 148
- Page 53 and 54: E két orvosi munka mellett Mechovi
- Page 55 and 56: etegszobák fenntartására külön
- Page 57 and 58: torzsalkodásait, fegyveres összec
- Page 59 and 60: Ebben az időben a krakkói egyetem
- Page 61 and 62: Kiválóan képzett orvos volt. Min
- Page 63: Kötete jelent meg Aristotelesről,
- Page 67 and 68: azonban feltehetően valamelyik ola
- Page 69 and 70: 4. Báthori István kora a) Báthor
- Page 71 and 72: iskolákban látta nevelési eszmé
- Page 73 and 74: posztjaira. 76 Jogai csorbítása n
- Page 75 and 76: együtt az unitáriusoknak adta át
- Page 77 and 78: ugyanez évben Olmützben adja ki r
- Page 79 and 80: Weszprémi biográfiájában hossza
- Page 81 and 82: E műválasz Simoniusnak Olmützben
- Page 83 and 84: az estén Báthori - beszélgetés
- Page 85 and 86: 3. Krakkó, 1588 Refutatio scripti
- Page 87 and 88: lengyel király kegyes volt egykori
- Page 89 and 90: címe így hangzik: „Gyulai Pál:
- Page 91 and 92: határterületek érintkezése is,
- Page 93 and 94: „Nobilis Ungarus”-nak vallotta
- Page 95 and 96: ’Amuletum, azaz: Rövid és szük
- Page 97 and 98: d) Władysław Mitkowski és Petryc
- Page 99 and 100: kalendárium, amelyet Pécsi Lukác
- Page 101 and 102: uralkodó, II. (Erős) Ágost lengy
- Page 103 and 104: h) Kreisel János Zsigmond Ha nem i
- Page 105 and 106: 6. Közös járványügyi intézked
- Page 107 and 108: A fentiekben leírt járványokhoz
- Page 109 and 110: kivágták, s faedénybe zárva tr
- Page 111 and 112: Jelentésekkel kapcsolatos rendelet
- Page 113 and 114: intézkedés volt a kirurgus rész
Novicampianus nem bírta hűvös és csapadékos erdélyi éghajlatot, és 1557. augusztus<br />
20-án kötelmei alól való felmentését kérte. Hamarosan elhagyta Erdélyt és elfoglalta<br />
tanári székét a krakkói egyetemen. Erdélyi tevékenységének és tartózkodásának<br />
irodalmi vonatkozásai is vannak: 1557-ben Kolozsvárott két munkát jelentetett meg<br />
Kálvin követői ellen, de hitvédőirata nem ellenséges hangvételű, feltehetően hatott rá<br />
Erdély vallási türelme.<br />
Visszatéréseutánállapotaromlot, feltehetően tüdőbajban halt meg 1559. január 8-án.<br />
Evangelista János (Jan Ewangelista z Leńcz)<br />
Novicampianust kettős tisztségében Evangelista János Bolognában végzett –<br />
valószínűleg magyar származású – lengyel orvos követte, aki orvosi tevékenységét<br />
csakhamar egész Erdélyre kiterjesztette, sőt több alkalommal kezelte Petraskót, a<br />
havasalföldi román fejedelmet is. Elsősorban Izabella királynőorvosaként volt ismert, s<br />
néhány nappal Izabella halála előtt tért vissza Krakkóba.<br />
Weszprémi azt írta róla, hogy I. (Szapolyai) János magyar király feleségénél,<br />
Izabellánál betöltött orvosszerepéről kétségtelenül meggyőzte a részére kiállított, s<br />
fenmmaradt igazolványa, amelyet az uralkodó mint physicusa részére állított ki. Az<br />
igazolás szövege magyar fordításban így hangzik: „Izabella, <strong>Magyar</strong>-, Dalmát-,<br />
Horvátország, stb. Isten kegyelméből való királynője, üdvözli … egyébként is …<br />
bármily rendű-rangú … valamennyi emberét <strong>Magyar</strong>- és Erdélyországon belül és kívül<br />
… Minthogy ez a kitűnőEvangelista János orvosdoktor Lengyelországba utazik,<br />
jóakarattal arra intem Szívességteket, alattvalóimnak pedig szigorúan meghagyom,<br />
hogy amikor Evangelista János a ti területekre és hivatalotokba megy, mindenütt<br />
kedvesen, békén és minden akadékoskodás nélkül szíveskedjetek elengedni és<br />
65