Download (763Kb) - REAL-d - Magyar

Download (763Kb) - REAL-d - Magyar Download (763Kb) - REAL-d - Magyar

real.d.mtak.hu
from real.d.mtak.hu More from this publisher
01.03.2013 Views

Viszont az 1551-ben kiadott ’Fabricatio hominis’ munkásságának csúcsát jelenti, amely anatómiai, embriológiai és természetfilozófiai munka volt, egyben az első lengyel anatómiai tankönyv. Művét a következőkrakkói orvosoknak ajánlotta: Piotr z Poznania, Bartłomiej Sabinka és Marcin Borucki. Orvosi tanulmányai és későbbi búvárkodásai alatt bukkant Vesalius munkájára és ennek hiányát érezte a krakkói egyetem oktatásában. Elsősorban tankönyvet, oktatási segédletet kívánt írni, rámutatni az ó- és középkori szerzők tévedéseire. Munkáját 1549– 1550 telén írta, miközben állandóan kikérte az egyetem neves orvostanárainak véleményét, ellentétes véleményüket közli is könyvében. Munkája az emberi szervezet teljes felépítésének, működésének korabeli tökéletes leírása, miközben az ókori és középkori szakirodalomban való jártasságról tesz tanúbizonyságot. Vesalius nyomdokain haladva rámutat a tévedésekre, helyreigazítja elődeit és kortársait. Utolsó fejezetében az embert mint a természet és az élővilág részét ábrázolja. Munkája nyomán indult meg Krakkóban az anatómia új szemléletűoktatása. Őt ismeri el a lengyel orvostörténelem Vesalius elsőlengyel követőjének. A munkájában többször említett Sabinski orvostanár és királyi orvoson keresztül került kapcsolatba Zsigmond Ágost lengyel király udvarával, ahol ebben az időben – az erdélyi rendek által lemondásra kényszerített – Izabella és János Zsigmond élt. A lengyel uralkodó elégedetlen volt unokaöccse nevelésével, így a kiváló pedagógus hírében állt Novicampianust bízta meg a nevelői feladatok ellátásával, aki Krakkóban és Varsóban nevelő, egyben a sokat betegeskedőIzabella udvari orvosa lett. Feltehetően ez olyan feladatokat rótt rá, hogy ebben az időben nem írhatott könyvet, s neve nem szerepelt az egyetem tanárai között sem. 1556-ban követte az Erdélybe visszahívott Izabellát és János Zsigmondot, és közel egy évig Kolozsváron tartózkodott. A gyenge testalkatú és sokat betegeskedő 64

Novicampianus nem bírta hűvös és csapadékos erdélyi éghajlatot, és 1557. augusztus 20-án kötelmei alól való felmentését kérte. Hamarosan elhagyta Erdélyt és elfoglalta tanári székét a krakkói egyetemen. Erdélyi tevékenységének és tartózkodásának irodalmi vonatkozásai is vannak: 1557-ben Kolozsvárott két munkát jelentetett meg Kálvin követői ellen, de hitvédőirata nem ellenséges hangvételű, feltehetően hatott rá Erdély vallási türelme. Visszatéréseutánállapotaromlot, feltehetően tüdőbajban halt meg 1559. január 8-án. Evangelista János (Jan Ewangelista z Leńcz) Novicampianust kettős tisztségében Evangelista János Bolognában végzett – valószínűleg magyar származású – lengyel orvos követte, aki orvosi tevékenységét csakhamar egész Erdélyre kiterjesztette, sőt több alkalommal kezelte Petraskót, a havasalföldi román fejedelmet is. Elsősorban Izabella királynőorvosaként volt ismert, s néhány nappal Izabella halála előtt tért vissza Krakkóba. Weszprémi azt írta róla, hogy I. (Szapolyai) János magyar király feleségénél, Izabellánál betöltött orvosszerepéről kétségtelenül meggyőzte a részére kiállított, s fenmmaradt igazolványa, amelyet az uralkodó mint physicusa részére állított ki. Az igazolás szövege magyar fordításban így hangzik: „Izabella, Magyar-, Dalmát-, Horvátország, stb. Isten kegyelméből való királynője, üdvözli … egyébként is … bármily rendű-rangú … valamennyi emberét Magyar- és Erdélyországon belül és kívül … Minthogy ez a kitűnőEvangelista János orvosdoktor Lengyelországba utazik, jóakarattal arra intem Szívességteket, alattvalóimnak pedig szigorúan meghagyom, hogy amikor Evangelista János a ti területekre és hivatalotokba megy, mindenütt kedvesen, békén és minden akadékoskodás nélkül szíveskedjetek elengedni és 65

Novicampianus nem bírta hűvös és csapadékos erdélyi éghajlatot, és 1557. augusztus<br />

20-án kötelmei alól való felmentését kérte. Hamarosan elhagyta Erdélyt és elfoglalta<br />

tanári székét a krakkói egyetemen. Erdélyi tevékenységének és tartózkodásának<br />

irodalmi vonatkozásai is vannak: 1557-ben Kolozsvárott két munkát jelentetett meg<br />

Kálvin követői ellen, de hitvédőirata nem ellenséges hangvételű, feltehetően hatott rá<br />

Erdély vallási türelme.<br />

Visszatéréseutánállapotaromlot, feltehetően tüdőbajban halt meg 1559. január 8-án.<br />

Evangelista János (Jan Ewangelista z Leńcz)<br />

Novicampianust kettős tisztségében Evangelista János Bolognában végzett –<br />

valószínűleg magyar származású – lengyel orvos követte, aki orvosi tevékenységét<br />

csakhamar egész Erdélyre kiterjesztette, sőt több alkalommal kezelte Petraskót, a<br />

havasalföldi román fejedelmet is. Elsősorban Izabella királynőorvosaként volt ismert, s<br />

néhány nappal Izabella halála előtt tért vissza Krakkóba.<br />

Weszprémi azt írta róla, hogy I. (Szapolyai) János magyar király feleségénél,<br />

Izabellánál betöltött orvosszerepéről kétségtelenül meggyőzte a részére kiállított, s<br />

fenmmaradt igazolványa, amelyet az uralkodó mint physicusa részére állított ki. Az<br />

igazolás szövege magyar fordításban így hangzik: „Izabella, <strong>Magyar</strong>-, Dalmát-,<br />

Horvátország, stb. Isten kegyelméből való királynője, üdvözli … egyébként is …<br />

bármily rendű-rangú … valamennyi emberét <strong>Magyar</strong>- és Erdélyországon belül és kívül<br />

… Minthogy ez a kitűnőEvangelista János orvosdoktor Lengyelországba utazik,<br />

jóakarattal arra intem Szívességteket, alattvalóimnak pedig szigorúan meghagyom,<br />

hogy amikor Evangelista János a ti területekre és hivatalotokba megy, mindenütt<br />

kedvesen, békén és minden akadékoskodás nélkül szíveskedjetek elengedni és<br />

65

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!