Download (763Kb) - REAL-d - Magyar

Download (763Kb) - REAL-d - Magyar Download (763Kb) - REAL-d - Magyar

real.d.mtak.hu
from real.d.mtak.hu More from this publisher
01.03.2013 Views

tartózkodott, nővére egészségének gondozását Struthius főorvosra bízta a király, aki azután el is kísérte Magyarországra az övéihez hazatérőkirálynét. Olyan ügyesen és okosan végezte rábízott feladatát több éven át, hogy szokásai és kedvessége miatt is csodálatosan megszerette őt a királyné és a serdülőmegválasztott kis király, II. János” – írja róla Weszprémi. Struthius magyarországi tartózkodásának helye és ideje tekintetében ellentmondás tapasztalható. Amint az előbbi idézetből kitűnik, Weszprémi azt állítja, hogy Struthiust Zsigmond Ágost hívta vissza Lengyelországba és bízta meg Izabella gyógyításával. Struthius Izabella melletti orvosi megbízatása viszont csak 1552 után következhetett be, így semmi esetre sem követhette Izabellát Budára – mint többen is feltételezik –, sőt 1556-ban sem őment vele Gyulafehérvárra udvari orvosként, hanem Novicampianus, aki 1553-tól volt János Zsigmond nevelője és Izabella orvosa. Izabella 1552–1556 között Varsóban tartózkodott, ahol udvarában még ekkor sem szűntek meg a szenvedélyes politikai viták és intrikák. Valószínű, hogy akkor vált meg Struthius Izabellától. A korabeli feljegyzések szerint Struthius orvosi szaktudása hazája határain kívül is ismeretes volt. Így érthető, hogy II. Szulejmán szultánhoz is elhívták. Azt már magától Struthiustól tudjuk, hogy sikeresen gyógyította meg a beteg török uralkodót és a jó ajánlatok ellenére sem maradt Törökországban, hanem visszatért Lengyelországba. Útja alatt Budán, a királynőudvarában, egy rendellenes érverésűolasz katonát kezelt – írja az 1555-ben kiadott könyvében. 61 Orvosi műveinek egy részét magyarországi tartózkodása előtt írta, néhányat pedig idősebb korában. 1536 és 1540 között jelentek meg Galenus-fordításai és kommentárjai. 61 Ars sphygmica seu pulsuum doctrina supra M. CC. annos perdita et desiderate. Libri V. (1555). Budán nyilván 1552 után tartózkodott. 62

Kötete jelent meg Aristotelesről, Rotterdami Erasmusról, Juvenalisról, Lucianusról és másokról. Novicampianus (Wojciech Nowopolski, Nowopolczyk), Zápolyai János nevelője Albertus Novicampianus (Wojciech Nowopolski) a lengyel humanizmus Európa-szerte ismert kiválósága, sokoldalú polihisztor volt. Nevét az orvostörténelem elsősorban a ’Fabricatio hominis’ című, Vesalius szellemében fogant munkája miatt örökítette meg, bár nem elsősorban az orvostudomány művelésének szentelte életét. 62 A magyar orvostörténelem számára azonban azért lényeges személyiség, mivel élt hazánkban és krakkói anatómiai előadásait számos magyar is hallgatta. 63 1548-tól kezdve adott elő anatómiát az egyetemen, a kortársak kiváló természettudósként és filozófusként jellemezték. Feltehetően Weszprémi is lengyel források alapján jellemezte Novicampianust könyvében, s azt írja róla, hogy tökéletes teológus és filozófus, s bár foglalkozásra nézve legkevésbé sem orvos, mégis természetismerőés gyógyításban kitűnően képzett ember volt. A kortársi jellemzés elsősorban a filozófust emelte ki Novicampianus tevékenységében, amit 1543-tól megjelenőmunkáinak sora bizonyított. Az 1543-ban és 1548-ban kiadott művei elsősorban Aristoteles védelmében íródtak, de számos kiváló logikai tárgyú munkát is közreadott. E munkáival ma már csak a kor filozófiatörténészei vagy a krakkói egyetem múltjával foglalkozó kutatók találkoznak, különös érdekességet nem szolgáltatnak az utókornak. 62 Novicampianus: Fabricatio Hominis a Cicerone Lib. II. Cracoviae, 1551. Lazarus. A műről lásd: Wojciech Nowopolski, autor "Fabricatio hominis" (1551), pierwszego podręcznika anatomii w Polsce. Przeł. [z łac.] i wstępem opatrzyłStanisław Szpilczyński. Wrocław, 1977. Zakład Narodowy im. Ossolińskich. 131 p. Lásd még: Jan Tyrawa: Nauka Wojciecha Nowopolczyka (1508–1559) o Eucharystii. Wrocław, 1987. [2], XXI, 509 p.; Ludwik Gąsiorowski: Zbiór wiadomości do historyi sztuki lekarskiéj w Polsce. T. 1–4. Poznań, 1839–55. 63 Stanisław Kośmiński: Słownik lekarzów polskich obejmujący oprócz krótkich życiorysów lekarzy Polaków oraz cudzoziemców w Polsce osiadłych, dokładnąbibliografiąlekarskąpolskąod czasów najdawniejszych ażdo chwili obecnej. Warszawa. 1888. XVII, 665 p., 1 t. 63

tartózkodott, nővére egészségének gondozását Struthius főorvosra bízta a király, aki<br />

azután el is kísérte <strong>Magyar</strong>országra az övéihez hazatérőkirálynét. Olyan ügyesen és<br />

okosan végezte rábízott feladatát több éven át, hogy szokásai és kedvessége miatt is<br />

csodálatosan megszerette őt a királyné és a serdülőmegválasztott kis király, II. János” –<br />

írja róla Weszprémi.<br />

Struthius magyarországi tartózkodásának helye és ideje tekintetében ellentmondás<br />

tapasztalható. Amint az előbbi idézetből kitűnik, Weszprémi azt állítja, hogy Struthiust<br />

Zsigmond Ágost hívta vissza Lengyelországba és bízta meg Izabella gyógyításával.<br />

Struthius Izabella melletti orvosi megbízatása viszont csak 1552 után<br />

következhetett be, így semmi esetre sem követhette Izabellát Budára – mint többen is<br />

feltételezik –, sőt 1556-ban sem őment vele Gyulafehérvárra udvari orvosként, hanem<br />

Novicampianus, aki 1553-tól volt János Zsigmond nevelője és Izabella orvosa. Izabella<br />

1552–1556 között Varsóban tartózkodott, ahol udvarában még ekkor sem szűntek meg a<br />

szenvedélyes politikai viták és intrikák. Valószínű, hogy akkor vált meg Struthius<br />

Izabellától.<br />

A korabeli feljegyzések szerint Struthius orvosi szaktudása hazája határain kívül<br />

is ismeretes volt. Így érthető, hogy II. Szulejmán szultánhoz is elhívták. Azt már<br />

magától Struthiustól tudjuk, hogy sikeresen gyógyította meg a beteg török uralkodót és<br />

a jó ajánlatok ellenére sem maradt Törökországban, hanem visszatért Lengyelországba.<br />

Útja alatt Budán, a királynőudvarában, egy rendellenes érverésűolasz katonát kezelt –<br />

írja az 1555-ben kiadott könyvében. 61<br />

Orvosi műveinek egy részét magyarországi tartózkodása előtt írta, néhányat pedig<br />

idősebb korában. 1536 és 1540 között jelentek meg Galenus-fordításai és kommentárjai.<br />

61 Ars sphygmica seu pulsuum doctrina supra M. CC. annos perdita et desiderate. Libri V. (1555). Budán<br />

nyilván 1552 után tartózkodott.<br />

62

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!