Download (763Kb) - REAL-d - Magyar
Download (763Kb) - REAL-d - Magyar Download (763Kb) - REAL-d - Magyar
tartózkodott, nővére egészségének gondozását Struthius főorvosra bízta a király, aki azután el is kísérte Magyarországra az övéihez hazatérőkirálynét. Olyan ügyesen és okosan végezte rábízott feladatát több éven át, hogy szokásai és kedvessége miatt is csodálatosan megszerette őt a királyné és a serdülőmegválasztott kis király, II. János” – írja róla Weszprémi. Struthius magyarországi tartózkodásának helye és ideje tekintetében ellentmondás tapasztalható. Amint az előbbi idézetből kitűnik, Weszprémi azt állítja, hogy Struthiust Zsigmond Ágost hívta vissza Lengyelországba és bízta meg Izabella gyógyításával. Struthius Izabella melletti orvosi megbízatása viszont csak 1552 után következhetett be, így semmi esetre sem követhette Izabellát Budára – mint többen is feltételezik –, sőt 1556-ban sem őment vele Gyulafehérvárra udvari orvosként, hanem Novicampianus, aki 1553-tól volt János Zsigmond nevelője és Izabella orvosa. Izabella 1552–1556 között Varsóban tartózkodott, ahol udvarában még ekkor sem szűntek meg a szenvedélyes politikai viták és intrikák. Valószínű, hogy akkor vált meg Struthius Izabellától. A korabeli feljegyzések szerint Struthius orvosi szaktudása hazája határain kívül is ismeretes volt. Így érthető, hogy II. Szulejmán szultánhoz is elhívták. Azt már magától Struthiustól tudjuk, hogy sikeresen gyógyította meg a beteg török uralkodót és a jó ajánlatok ellenére sem maradt Törökországban, hanem visszatért Lengyelországba. Útja alatt Budán, a királynőudvarában, egy rendellenes érverésűolasz katonát kezelt – írja az 1555-ben kiadott könyvében. 61 Orvosi műveinek egy részét magyarországi tartózkodása előtt írta, néhányat pedig idősebb korában. 1536 és 1540 között jelentek meg Galenus-fordításai és kommentárjai. 61 Ars sphygmica seu pulsuum doctrina supra M. CC. annos perdita et desiderate. Libri V. (1555). Budán nyilván 1552 után tartózkodott. 62
Kötete jelent meg Aristotelesről, Rotterdami Erasmusról, Juvenalisról, Lucianusról és másokról. Novicampianus (Wojciech Nowopolski, Nowopolczyk), Zápolyai János nevelője Albertus Novicampianus (Wojciech Nowopolski) a lengyel humanizmus Európa-szerte ismert kiválósága, sokoldalú polihisztor volt. Nevét az orvostörténelem elsősorban a ’Fabricatio hominis’ című, Vesalius szellemében fogant munkája miatt örökítette meg, bár nem elsősorban az orvostudomány művelésének szentelte életét. 62 A magyar orvostörténelem számára azonban azért lényeges személyiség, mivel élt hazánkban és krakkói anatómiai előadásait számos magyar is hallgatta. 63 1548-tól kezdve adott elő anatómiát az egyetemen, a kortársak kiváló természettudósként és filozófusként jellemezték. Feltehetően Weszprémi is lengyel források alapján jellemezte Novicampianust könyvében, s azt írja róla, hogy tökéletes teológus és filozófus, s bár foglalkozásra nézve legkevésbé sem orvos, mégis természetismerőés gyógyításban kitűnően képzett ember volt. A kortársi jellemzés elsősorban a filozófust emelte ki Novicampianus tevékenységében, amit 1543-tól megjelenőmunkáinak sora bizonyított. Az 1543-ban és 1548-ban kiadott művei elsősorban Aristoteles védelmében íródtak, de számos kiváló logikai tárgyú munkát is közreadott. E munkáival ma már csak a kor filozófiatörténészei vagy a krakkói egyetem múltjával foglalkozó kutatók találkoznak, különös érdekességet nem szolgáltatnak az utókornak. 62 Novicampianus: Fabricatio Hominis a Cicerone Lib. II. Cracoviae, 1551. Lazarus. A műről lásd: Wojciech Nowopolski, autor "Fabricatio hominis" (1551), pierwszego podręcznika anatomii w Polsce. Przeł. [z łac.] i wstępem opatrzyłStanisław Szpilczyński. Wrocław, 1977. Zakład Narodowy im. Ossolińskich. 131 p. Lásd még: Jan Tyrawa: Nauka Wojciecha Nowopolczyka (1508–1559) o Eucharystii. Wrocław, 1987. [2], XXI, 509 p.; Ludwik Gąsiorowski: Zbiór wiadomości do historyi sztuki lekarskiéj w Polsce. T. 1–4. Poznań, 1839–55. 63 Stanisław Kośmiński: Słownik lekarzów polskich obejmujący oprócz krótkich życiorysów lekarzy Polaków oraz cudzoziemców w Polsce osiadłych, dokładnąbibliografiąlekarskąpolskąod czasów najdawniejszych ażdo chwili obecnej. Warszawa. 1888. XVII, 665 p., 1 t. 63
- Page 11 and 12: i Bożena Modelska-Strzelecka, na j
- Page 13 and 14: C. Orvostörténeti források Lengy
- Page 15 and 16: Sugár Fábiusz: Az orvosi tudomán
- Page 17 and 18: Zdzisław Gajda: The Museum of the
- Page 19 and 20: A bécsi és az itáliai egyetemeke
- Page 21 and 22: lengyel királyi udvar orvosi bizot
- Page 23 and 24: Wiktor Piotrowski: Medycyna polska
- Page 25 and 26: Monok István: A Rákóczi-család
- Page 27 and 28: nyomon. A lengyel orvostörténeti
- Page 29 and 30: Ojczulek Bem. Panorama siedmiogrodz
- Page 31 and 32: M. A tudományos társaságok kapcs
- Page 33 and 34: magyar orvostörténelem köréből
- Page 35 and 36: 2. A lengyel-magyar és magyar-leng
- Page 37 and 38: járványok és a különbözőháb
- Page 39 and 40: látta el magyarázatokkal, s azok
- Page 41 and 42: Schneeberger munkája (’De bona m
- Page 43 and 44: többségük (90-95%) minden fokoza
- Page 45 and 46: 3. Orvosi kapcsolataink a XIV-XVI.
- Page 47 and 48: Sanoki (Grzegorz z Sanoka), azaz Sz
- Page 49 and 50: hagyta el Váradot, 1450-ben mégis
- Page 51 and 52: krónikaíró. 41 Feltehetőleg 148
- Page 53 and 54: E két orvosi munka mellett Mechovi
- Page 55 and 56: etegszobák fenntartására külön
- Page 57 and 58: torzsalkodásait, fegyveres összec
- Page 59 and 60: Ebben az időben a krakkói egyetem
- Page 61: Kiválóan képzett orvos volt. Min
- Page 65 and 66: Novicampianus nem bírta hűvös é
- Page 67 and 68: azonban feltehetően valamelyik ola
- Page 69 and 70: 4. Báthori István kora a) Báthor
- Page 71 and 72: iskolákban látta nevelési eszmé
- Page 73 and 74: posztjaira. 76 Jogai csorbítása n
- Page 75 and 76: együtt az unitáriusoknak adta át
- Page 77 and 78: ugyanez évben Olmützben adja ki r
- Page 79 and 80: Weszprémi biográfiájában hossza
- Page 81 and 82: E műválasz Simoniusnak Olmützben
- Page 83 and 84: az estén Báthori - beszélgetés
- Page 85 and 86: 3. Krakkó, 1588 Refutatio scripti
- Page 87 and 88: lengyel király kegyes volt egykori
- Page 89 and 90: címe így hangzik: „Gyulai Pál:
- Page 91 and 92: határterületek érintkezése is,
- Page 93 and 94: „Nobilis Ungarus”-nak vallotta
- Page 95 and 96: ’Amuletum, azaz: Rövid és szük
- Page 97 and 98: d) Władysław Mitkowski és Petryc
- Page 99 and 100: kalendárium, amelyet Pécsi Lukác
- Page 101 and 102: uralkodó, II. (Erős) Ágost lengy
- Page 103 and 104: h) Kreisel János Zsigmond Ha nem i
- Page 105 and 106: 6. Közös járványügyi intézked
- Page 107 and 108: A fentiekben leírt járványokhoz
- Page 109 and 110: kivágták, s faedénybe zárva tr
- Page 111 and 112: Jelentésekkel kapcsolatos rendelet
tartózkodott, nővére egészségének gondozását Struthius főorvosra bízta a király, aki<br />
azután el is kísérte <strong>Magyar</strong>országra az övéihez hazatérőkirálynét. Olyan ügyesen és<br />
okosan végezte rábízott feladatát több éven át, hogy szokásai és kedvessége miatt is<br />
csodálatosan megszerette őt a királyné és a serdülőmegválasztott kis király, II. János” –<br />
írja róla Weszprémi.<br />
Struthius magyarországi tartózkodásának helye és ideje tekintetében ellentmondás<br />
tapasztalható. Amint az előbbi idézetből kitűnik, Weszprémi azt állítja, hogy Struthiust<br />
Zsigmond Ágost hívta vissza Lengyelországba és bízta meg Izabella gyógyításával.<br />
Struthius Izabella melletti orvosi megbízatása viszont csak 1552 után<br />
következhetett be, így semmi esetre sem követhette Izabellát Budára – mint többen is<br />
feltételezik –, sőt 1556-ban sem őment vele Gyulafehérvárra udvari orvosként, hanem<br />
Novicampianus, aki 1553-tól volt János Zsigmond nevelője és Izabella orvosa. Izabella<br />
1552–1556 között Varsóban tartózkodott, ahol udvarában még ekkor sem szűntek meg a<br />
szenvedélyes politikai viták és intrikák. Valószínű, hogy akkor vált meg Struthius<br />
Izabellától.<br />
A korabeli feljegyzések szerint Struthius orvosi szaktudása hazája határain kívül<br />
is ismeretes volt. Így érthető, hogy II. Szulejmán szultánhoz is elhívták. Azt már<br />
magától Struthiustól tudjuk, hogy sikeresen gyógyította meg a beteg török uralkodót és<br />
a jó ajánlatok ellenére sem maradt Törökországban, hanem visszatért Lengyelországba.<br />
Útja alatt Budán, a királynőudvarában, egy rendellenes érverésűolasz katonát kezelt –<br />
írja az 1555-ben kiadott könyvében. 61<br />
Orvosi műveinek egy részét magyarországi tartózkodása előtt írta, néhányat pedig<br />
idősebb korában. 1536 és 1540 között jelentek meg Galenus-fordításai és kommentárjai.<br />
61 Ars sphygmica seu pulsuum doctrina supra M. CC. annos perdita et desiderate. Libri V. (1555). Budán<br />
nyilván 1552 után tartózkodott.<br />
62