Download (763Kb) - REAL-d - Magyar
Download (763Kb) - REAL-d - Magyar Download (763Kb) - REAL-d - Magyar
Bevezetés A magyar–lengyel orvosi kapcsolatok múltjának kutatását mind a művelődéstörténet, mind az orvostörténelem igen mostohán kezelte. Míg a nyugati országokkal folytatott kulturális kapcsolataink múltja – s ezen belül az orvosi kapcsolatok – sokszor apró részletekig ismertek, az a jelentős kapcsolatrendszer, amely hazánkat a középkortól kezdve a lengyel államhoz, a lengyel kultúrához fűzte, orvosi vonatkozásban nem mondható éppenséggel feltártnak. Az orvostörténelem területén a feltárás csupán egyes szakmunkákban meghúzódó néhány megjegyzésre, érdekességként megemlített bibliográfiai adalékokra szorítkozott. Holott itt nemcsak néhány vállalkozó orvos egyéni kapcsolatáról, a másik országban hosszabb-rövidebb ideig kifejtett gyógyító gyakorlatáról van szó, hanem olyan tudományos és kulturális kapcsolatokról, amelyek meglehetősen hosszú időn át hatottak mindkét ország orvosi életére. A magyar–lengyel orvosi kapcsolatok valóban több évszázados múltra tekintettek vissza. Középkori kapcsolataink elsőszakaszának középpontja Krakkó, a krakkói egyetem, amelynek orvosképzése fontos szerepet játszott az egyetemmel nem rendelkezőmagyar állam orvostársadalmában. Nem szabad megfeledkeznünk arról a fontos szerepről sem, amit Krakkó, a krakkói nyomdászat és a város egyeteme általában játszott a magyar szellemi életben. E két tény szorosan összefügg. A két nép már akkor is mély rokonszenve, gyakran a közös uralkodó (I. Lajos), vagy a közös uralkodó család (a Jagellók) is ösztönzőleg hatott e kapcsolatok alakulására. A medicina területén kialakult kapcsolatainkat ugyancsak befolyásolták a magyar és a lengyel orvosok, akik hosszabb-rövidebb ideig a magyar királyi udvarok orvosaiként gyakorolták hivatásukat. Külön figyelmet kell szentelnünk a magyar és a lengyel történelem alakulásának sorsfordulóira. Így figyelmünket elsősorban a török 6
hódítás korára kell összpontosítanunk: Erdélyre, a Felvidékre, a királyság magyar lakta területekre, ahol mind gyakrabban találkozunk lengyel orvosokkal. Külön fejezete a kapcsolattörténetnek Báthori István lengyel királyságának időszaka, az őkíséretében magyar orvosok is érkeztek a Lengyelhonba, s fejtettek ki gyógyító tevékenységet. Magyarország – nem számítva néhány erőtlennek bizonyuló középkori egyetemalapítási kísérletet – a XVII. század elejéig (1635) nem rendelkezett önálló egyetemmel, s az itteni orvosképzés megindulása is csak a felvilágosult abszolutizmus egészségügyi politikájának eredménye volt (1769). Orvosaink tudásukat külhoni egyetemeken szerezték. Lengyel medikusokkal együtt tanultak ott, s az ekkor szövődött barátságok, szakmai kapcsolatok is ösztönzőivé váltak a magyar és a lengyel medicina kölcsönös megismerésének. A XVI–XVII. században az egyetemeken kibontakozott magyar–lengyel orvosi kapcsolatok feltárásának egyik forrása az egyetemi natiok anyakönyvei. Az egyetemek diákseregét csoportosító ún. nemzetek egyikét a magyarok és lengyelek gyakran közösen alkották vagy – ahol az egyik vagy másik nép fiai kisebb számban voltak jelen – kölcsönösen befogadták egymást. Ez elsősorban Itáliára és Bécsre volt jellemző. A XVII. és XVIII. században a magyarok és a lengyelek lakta vidékek határterületein mind gyakoribbá vált – elsősorban az orvoshiány miatt – a magyar orvosok lengyel, illetve a lengyel orvosok magyar területen folytatott orvosi gyakorlata. Felvidéki városaink levéltáraiban értékes adatokat lelhetünk erre vonatkozóan. A magyar orvosképzés megindulása új fejezetet nyitott a magyar–lengyel orvosi kapcsolatokban. Szinte tragikus egybeesést jelent a lengyel királyság XVIII. századvégi háromszori felosztásával, a lengyel függetlenség korlátozásával, majd elvesztésével. Krakkó és egyeteme a lengyel hazafiasság élesztője maradt, de a Monarchiához csatolt lengyellakta vidékek értelmisége – a lembergi egyetem mellett – a Habsburg uralom 7
- Page 1 and 2: AKADÉMIAI DOKTORI PÁLYÁZAT Kapro
- Page 3 and 4: ) Lengyel orvosok a Jagellók máso
- Page 5: 12. Magyar-lengyel orvosi kapcsolat
- Page 9 and 10: 1. Historiográfia A. Bibliográfia
- Page 11 and 12: i Bożena Modelska-Strzelecka, na j
- Page 13 and 14: C. Orvostörténeti források Lengy
- Page 15 and 16: Sugár Fábiusz: Az orvosi tudomán
- Page 17 and 18: Zdzisław Gajda: The Museum of the
- Page 19 and 20: A bécsi és az itáliai egyetemeke
- Page 21 and 22: lengyel királyi udvar orvosi bizot
- Page 23 and 24: Wiktor Piotrowski: Medycyna polska
- Page 25 and 26: Monok István: A Rákóczi-család
- Page 27 and 28: nyomon. A lengyel orvostörténeti
- Page 29 and 30: Ojczulek Bem. Panorama siedmiogrodz
- Page 31 and 32: M. A tudományos társaságok kapcs
- Page 33 and 34: magyar orvostörténelem köréből
- Page 35 and 36: 2. A lengyel-magyar és magyar-leng
- Page 37 and 38: járványok és a különbözőháb
- Page 39 and 40: látta el magyarázatokkal, s azok
- Page 41 and 42: Schneeberger munkája (’De bona m
- Page 43 and 44: többségük (90-95%) minden fokoza
- Page 45 and 46: 3. Orvosi kapcsolataink a XIV-XVI.
- Page 47 and 48: Sanoki (Grzegorz z Sanoka), azaz Sz
- Page 49 and 50: hagyta el Váradot, 1450-ben mégis
- Page 51 and 52: krónikaíró. 41 Feltehetőleg 148
- Page 53 and 54: E két orvosi munka mellett Mechovi
- Page 55 and 56: etegszobák fenntartására külön
Bevezetés<br />
A magyar–lengyel orvosi kapcsolatok múltjának kutatását mind a művelődéstörténet,<br />
mind az orvostörténelem igen mostohán kezelte. Míg a nyugati országokkal folytatott<br />
kulturális kapcsolataink múltja – s ezen belül az orvosi kapcsolatok – sokszor apró<br />
részletekig ismertek, az a jelentős kapcsolatrendszer, amely hazánkat a középkortól<br />
kezdve a lengyel államhoz, a lengyel kultúrához fűzte, orvosi vonatkozásban nem<br />
mondható éppenséggel feltártnak. Az orvostörténelem területén a feltárás csupán egyes<br />
szakmunkákban meghúzódó néhány megjegyzésre, érdekességként megemlített<br />
bibliográfiai adalékokra szorítkozott. Holott itt nemcsak néhány vállalkozó orvos egyéni<br />
kapcsolatáról, a másik országban hosszabb-rövidebb ideig kifejtett gyógyító<br />
gyakorlatáról van szó, hanem olyan tudományos és kulturális kapcsolatokról, amelyek<br />
meglehetősen hosszú időn át hatottak mindkét ország orvosi életére.<br />
A magyar–lengyel orvosi kapcsolatok valóban több évszázados múltra tekintettek<br />
vissza. Középkori kapcsolataink elsőszakaszának középpontja Krakkó, a krakkói<br />
egyetem, amelynek orvosképzése fontos szerepet játszott az egyetemmel nem<br />
rendelkezőmagyar állam orvostársadalmában. Nem szabad megfeledkeznünk arról a<br />
fontos szerepről sem, amit Krakkó, a krakkói nyomdászat és a város egyeteme általában<br />
játszott a magyar szellemi életben. E két tény szorosan összefügg. A két nép már akkor<br />
is mély rokonszenve, gyakran a közös uralkodó (I. Lajos), vagy a közös uralkodó család<br />
(a Jagellók) is ösztönzőleg hatott e kapcsolatok alakulására.<br />
A medicina területén kialakult kapcsolatainkat ugyancsak befolyásolták a magyar<br />
és a lengyel orvosok, akik hosszabb-rövidebb ideig a magyar királyi udvarok<br />
orvosaiként gyakorolták hivatásukat. Külön figyelmet kell szentelnünk a magyar és a<br />
lengyel történelem alakulásának sorsfordulóira. Így figyelmünket elsősorban a török<br />
6
Change language