Download (763Kb) - REAL-d - Magyar

torzsalkodásait, fegyveres összecsapásait, mert tudta, hogy ezzel csak a töröknek
kedveznek. Szydlowieckinek a következőket írta: „…Imádkozom érte, hogy amiben
most fáradozol a legjobb király parancsából, sikerüljön… Remény van rá, hogy a mi
krakkói palatinusunk elcsendesíti ezeknek a fejedelmeknek a dühét, akik most háborút
készítenek elő: bízunk benne, hogy az őközvetítésével megegyezés jön létre Ferdinánd
és Magyarország királya között.” Sajnos ez a remény nem vált valóra, amiért igen rossz
lelkiállapotba került.
Neves és keresett orvos volt, akit Szapolyai János az 1530-as évek végén több
alkalommal ismét Budára hívott. Őazonban maradt lengyel földön, ott is halt meg, bár
halálának pontos időpontja tisztázatlan. Weszprémi István 1544-re teszi, Herczeg Árpád
kutatásai szerint 1549 körül hunyhatott el Krakkóban. 50
d) Lengyel orvosok I. Zsigmond lengyel király leánya,
az Erdélyben élt Izabella (1519–1559) királynőudvarában
Közép-Európa sorsdöntő kérdése a XV–XVII. században a török támadások
feltartóztatása, illetve visszaverése volt. A küzdelmet eredményesen csak egy egységes
és gazdaságilag jól szervezett állam vehette fel. Ezt a szerepet a XV. század második
felében Hunyadi Mátyás állama töltötte be, de Mátyás halála után a Jagelló-család volt
az a közép-európai hatalom, amely uralma alatt tudhatta Lengyelországot, Csehországot
és Magyarországot. Azonban a XVI. század elsőfelében a Habsburgok fokozatosan
visszaszorították a Jagellókat.
A földrajzi felfedezések következtében Nyugat- és Kelet-Európa között erős
gazdasági szintkülönbségek mutatkoztak, hiszen az Amerikából elszállított kincsekből a
nyugati államok gazdagodtak meg. Ebből a Habsburgok is jócskán részesültek, hiszen
ennek a családnak egyik ága birtokolta Spanyolországot. A Jagellók nem tudtak
50 Szállási Árpád: Kassai János Antal. = Orvosi Hetilap 114 (1973) No. 14. pp. 815–817.
57