Download (763Kb) - REAL-d - Magyar

ellentét elsimult. 1505-ben Budán kereste fel II. Ulászlót, 1506-ban ott volt II. Lajos
születésénél, a királyné halálos ágyánál.
A kiegészítőrészben alapos áttekintést ad azokról az országokról, ahol a Jagelló-
ház akkor és régebben uralkodott, évenkénti bontásban közli az ezekben az országokban
bekövetkezett legfontosabb eseményeket. A magyar vonatkozásoknál már nem csak
saját feljegyzéseit használja, hanem a Thuróczi-krónikát is, amely legbecsesebb
könyveinek egyike volt. E krónikát gyakran szó szerint idézi, de magyar barátaival való
levelezésére is sűrűn hivatkozik.
E részből kitűnik, hogy Mechoviensis milyen reálisan mérte fel Magyarországra
és Európára vonatkoztatva a török veszélyt, észlelve II. Ulászló alatt a magyar állam
meggyengülését, bár ennek okát nem a Jagelló-házbeli uralkodó tehetetlenségében látta.
Mechoviensis krónikája is gazdag az orvosi feljegyzésekben, betegség-
megfigyelésekben. Különös érdeklődéssel tárgyalja az uralkodók és neves
személyiségek betegségeit, haláluk körülményeit. Így elég részletesen foglalkozik
Hunyadi Mátyás váratlan halálával, a mérgezés lehetőségével és a legkülönbözőbb
találgatásokkal. A hallomásból szerzett adatokból agyvérzésre következtetett, bár nem
tartotta kizártnak, hogy meg akarták mérgezni a királyt.
1513-ban szakított a világi élettel: felvette a papi rendet és ettől kezdve
visszavonultan élt. Döntésétől nyugalmat és életművének befejezését várta. Élete utolsó
évtizedét a magyar Jan Thurzó (Thurzó János) breslaui-boroszlói püspök krakkói
házában töltötte. Itt fejezte be krónikáját és híres Tractatusát, valamint megírta
végrendeletét, amely valóságos irodalmi alkotásnak számít.
A krakkói egyetem Mechoviensist legjelentősebb rektorai sorában tartja számon.
Minden vagyonát a krakkói egyetemre hagyta: a tételes felsorolás szerint viszont 400
magyar dukátot az általa alapított Szent András kolostorban működőkórházra, s a
54